A Bizottság 208/2005/EK rendelete (2005. február 4.) a 466/2001/EK rendeletnek a policiklikus aromás szénhidrogének tekintetében történő módosításáról (EGT vonatkozású szöveg)
Grade B
mapped from publisher markup. A grade says how a document's structure was obtained, not how reliable the law is.
Address https://gelex.eu/eli/EU/act/2005/208@2005-02-04/hu
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,
Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottsággal folytatott konzultációt követően,
mivel:
(1) A 466/2001/EK bizottsági rendelet megállapítja az élelmiszerekben – beleértve a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszereket – előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb értékét az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló, 1991. május 14-i 91/321/EGK bizottsági irányelvben és a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelvben meghatározottak szerint.
(2) Bizonyos tagállamok egyes élelmiszerek esetében elfogadták a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) legmagasabb értékét. A tagállamok közötti eltéréseket és a verseny ebből fakadó eltorzulását tekintetbe véve közösségi intézkedések szükségesek a piac egységességének biztosításához, az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett.
(3) Az Élelmiszeripari Tudományos Bizottság 2002. december 4-i véleményében arra a következtetésre jutott, hogy számos PAH genotoxikus karcinogénnek számít. Laboratóriumi vizsgálatok során az experimentális tumort előidéző értékek lényegesen magasabbnak bizonyultak, mint a várhatóan fogyasztásra kerülő élelmiszerekben található értékek. Ugyanakkor a genotoxikus anyagok küszöbérték alatti hatásait tekintetbe véve a PAH élelmiszerekben talált mennyiségeit az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni.
(4) Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság szerint a benzo(a)pirén markerként használható az élelmiszerben található karcirogén PAH – többek között a benz(a)antracén, benzo(b)fluorantén, benzo(j)fluorantén, benzo(k)fluorantén, benzo(g,h,i)perilén, krizén, ciclopenta(c,d)pirén, dibenz(a,h)antracén, dibenzo(a,e)pirén, dibenzo(a,h)pirén, dibenzo(a,i)pirén, dibenzo(a,l)pirén, indeno(1,2,3-cd)pirén és 5-metilkrizén – előfordulása és hatása kimutatására. Szükséges lenne folytatni a fenti policiklikus aromás szénhidrogének élelmiszerekben való jelenléte relatív arányainak vizsgálatát ahhoz, hogy a későbbiekben felül lehessen vizsgálni, hogy a benzo(a)pirént megtartsák-e markerként.
(5) PAH olyan hevítési és a szárítási eljárások során szennyezheti meg az élelmiszereket, melyek során ezek az élelmiszerek közvetlen kapcsolatba kerülhetnek az égéstermékekkel. A magas PAH-tartalom az étkezési olaj – mint például az olivapogácsa-olaj – előállítása során alkalmazott közvetlen tűz feletti szárítási és hevítési eljárásokból is adódhat. Az olajfinomítás során a benzo(a)pirén kivonására aktív szenet lehet használni. Ugyanakkor nem tisztázott, hogy a finomítási eljárások során a szóban forgó policiklikus aromás szénhidrogének eredményesen eltávolíthatók-e. Ezért olyan termelési és feldolgozási módszereket kell alkalmazni, amelyek eleve megakadályozzák az olajok PAH-val való szennyeződését.
(6) A közegészség megóvása érdekében zsírokat és olajokat tartalmazó élelmiszerekben, valamint azon élelmiszerek esetében, ahol a füstölési vagy szárítási eljárás magas fokú szennyeződést okozhat, rögzíteni kell egy maximálisan megengedhető értéket a benzo(a)pirénre vonatkozólag. A csecsemők számára készített élelmiszerek tekintetében külön, alacsonyabb maximális szinteket kell rögzíteni, amelyek a csecsemők számára gyártott termékek, anyatej-helyettesítő tápszerek, bébiételek, illetve csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek gyártásának és csomagolásának szigorú ellenőrzésével tarthatók. A maximális szintek megállapítása azon élelmiszerek esetében is szükséges, amelyek egy környezetszennyezés (pl. olajkiömlés hajókatasztrófa során) hatására komoly szennyeződési veszélynek vannak kitéve, mint például a halak vagy a halászati termékek.
(7) Egyes élelmiszerekben – mint például a szárított gyümölcsökben és az étrend-kiegészítőkben – benzo(a)pirént találtak, de a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg az a mennyiség, amely ésszerűen elérhető. További vizsgálatok szükségesek annak pontosítására, hogy a mennyiségek a fenti élelmiszerekben ésszerűen elérhetők-e. Eközben a benzo(a)pirén legmagasabb értékeit olyan lényeges összetevőkben is rögzíteni kell, mint az étrend-kiegészítőkben használt olajok és zsírok.
(8) A 466/2001/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.
(9) Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET,
1. cikk A 466/2001/EK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2005. április 1-től kell alkalmazni. Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni azokra a termékekre, amelyeket 2005. április 1-je előtt az alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően hoztak forgalomba. E termékek forgalomba hozatalának időpontjának igazolásával járó bizonyítási kötelezettség az élelmiszeripari vállalkozót terheli.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2005. február 4-én. a Bizottság részéről Markos Kyprianou a Bizottság tagja
ANNEX
MELLÉKLET 7. szakasz: Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) 7.1.7.1.1.7.1.2.7.1.2.1.7.1.2.2.7.1.2.3.7.1.3.7.1.4.7.1.5.7.1.6.7.1.7.
A 466/2001/EK rendelet I. melléklete a következő 7. szakasszal egészül ki: Termék Legmagasabb határérték (μg/kg nedves tömeg) Mintavétel teljesítmény kritériuma A vizsgálati módszerek teljesítmény kritériumai Benzo(a)pirén Közvetlen emberi fogyasztásra szánt, vagy élelmiszer-összetevőként használt olajok és zsírok 2,0 2005/10/EK irányelv 2005/10/EK irányelv Csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek 1,0 2005/10/EK irányelv 2005/10/EK irányelv Bébiételek, illetve csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozottgabona-alapú élelmiszerek Az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, beleértve a tejalapú anyatej-helyettesítő tápszert és a tejalapú anyatej-kiegészítő tápszert Kifejezetten csecsemők számára készült speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek Füstölt húsok és füstölt húskészítmények 5,0 2005/10/EK irányelv 2005/10/EK irányelv Füstölt hal színhúsa és füstölt halászati termékek, a kéthéjú kagylók kivételével 5,0 2005/10/EK irányelv 2005/10/EK irányelv Hal színhúsa, a füstölt hal kivételével 2,0 2005/10/EK irányelv 2005/10/EK irányelv Rákfélék, fejlábúak, a füstöltek kivételével 5,0 2005/10/EK irányelv 2005/10/EK irányelv Kéthéjú kagylók 10,0 2005/10/EK irányelv 2005/10/EK irányelv