Address https://gelex.eu/eli/EU/act/2005/36@2005-09-07/hu

Contents

1. Preamble
2. I. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3. 2. cikk Hatály
4. 3. cikk Fogalommeghatározások
5. (1) a)
6. i.
7. ii.
8. iii.
9. 4. cikk Az elismerés joghatásai
10. II. CÍM SZABAD SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS
11. 5. cikk A szabad szolgáltatásnyújtás elve
12. (1) a)
13. 6. cikk Mentességek
14. 7. cikk A szolgáltatásnyújtó helyváltoztatása esetén előzetesen teendő nyilatkozat
15. (2) a)
16. 8. cikk Közigazgatási együttműködés
17. 9. cikk A szolgáltatás igénybevevőinek tájékoztatása
18. III. CÍM A LETELEPEDÉS SZABADSÁGA I. FEJEZET A képzés elvégzését tanúsító okiratok elismerésének általános rendszere
19. 10. cikk Hatály
20. 11. cikk Képesítési szintek
21. i.
22. ii.
23. 12. cikk A képesítések egyenlő kezelése
24. 13. cikk Az elismerés feltételei
25. (1) a)
26. (2) a)
27. 14. cikk Kompenzációs intézkedések
28. (1) a)
29. 15. cikk A kompenzációs intézkedések mellőzése közös követelményrendszerek alapján
30. 16. cikk A szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmények
31. 17. cikk A IV. melléklet I. jegyzékében említett tevékenységek
32. (1) a)
33. 18. cikk A IV. melléklet II. jegyzékében említett tevékenységek
34. (1) a)
35. 19. cikk A IV. melléklet III. jegyzékében említett tevékenységek
36. (1) a)
37. 20. cikk A IV. mellékletben szereplő tevékenységek jegyzékeinek módosítása
38. 1. szakasz Általános rendelkezések
39. 21. cikk A feltétel nélküli elismerés elve
40. 22. cikk A képzésre vonatkozó közös rendelkezések
41. 23. cikk Szerzett jogok
42. (2) a)
43. (4) a)
44. 2. szakasz Orvosok
45. 24. cikk Általános orvosi képzés
46. (3) a)
47. 25. cikk Szakorvosi képzés
48. 26. cikk A szakorvosi képzés típusai
49. 27. cikk A szakorvosok szerzett jogai
50. 28. cikk Háziorvosi szakképzés
51. 29. cikk Háziorvosi szakmai tevékenységek gyakorlása
52. 30. cikk A háziorvosok szerzett jogai
53. 3. szakasz Általános ápolók
54. 31. cikk Általános ápolók képzése
55. (6) a)
56. 32. cikk Általános ápolói szakmai tevékenységek gyakorlása
57. 33. cikk Általános ápolók szerzett jogai
58. (2) a)
59. 4. szakasz Fogorvosok
60. 34. cikk Fogorvosi alapképzés
61. (3) a)
62. 35. cikk Fogszakorvosi képzés
63. 36. cikk Fogorvosi szakmai tevékenységek gyakorlása
64. 37. cikk A fogorvosok szerzett jogai
65. (1) a)
66. (2) a)
67. 5. szakasz Állatorvosok
68. 38. cikk Állatorvosi képzés
69. (3) a)
70. 39. cikk Az állatorvosok szerzett jogai
71. 6. szakasz Szülésznők
72. 40. cikk Szülésznőképzés
73. (1) a)
74. (2) a)
75. (3) a)
76. 41. cikk Az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratok elismerésére irányuló eljárások
77. (1) a)
78. i.
79. ii.
80. 42. cikk A szülésznői szakmai tevékenységek gyakorlása
81. (2) a)
82. 43. cikk Szülésznők szerzett jogai
83. (3) a)
84. 7. szakasz Gyógyszerészek
85. 44. cikk Gyógyszerészképzés
86. (2) a)
87. (3) a)
88. 45. cikk A gyógyszerészi szakmai tevékenységek gyakorlása
89. (2) a)
90. 8. szakasz Építészmérnökök
91. 46. cikk Építészmérnökök képzése
92. (1) a)
93. 47. cikk Eltérések az építészmérnöki képzés feltételeitől
94. 48. cikk Az építészmérnöki szakmai tevékenységek gyakorlása
95. 49. cikk Az építészmérnökök szerzett jogai
96. (2) a)
97. 50. cikk Dokumentáció és formai követelmények
98. (3) a)
99. 51. cikk A szakmai képesítések kölcsönös elismerésére irányuló eljárás
100. 52. cikk Szakmai címek használata
101. IV. CÍM A SZAKMA GYAKORLÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI
102. 53. cikk Nyelvismeret
103. 54. cikk Képzettséghez kapcsolódó címek használata
104. 55. cikk A társadalombiztosítási alapok általi jóváhagyás
105. V. CÍM KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS VÉGREHAJTÁSI FELELŐSSÉG
106. 56. cikk Illetékes hatóságok
107. (4) a)
108. 57. cikk Információs szolgálatok
109. 58. cikk A szakmai képesítések elismerésével foglalkozó bizottság
110. 59. cikk Konzultáció
111. VI. CÍM EGYÉB RENDELKEZÉSEK
112. 60. cikk Jelentések
113. 61. cikk Eltérési záradék
114. 62. cikk Hatályon kívül helyezés
115. 63. cikk Átültetés
116. 64. cikk Hatálybalépés
117. 65. cikk Címzettek
118. ANNEX
119. ÍRORSZÁG
120. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
121. 1. i.
122. 2. i.
123. 3.a)
124. pt_33 i.
125. 2. a)
126. =
127. pt_34 i.
128. pt_36 i.
129. pt_38 i.
130. 4. i.
131. grp_2
132. pt_1 i.
133. I. jegyzék A 69/77/EGK, 68/366/EGK és 82/489/EGK irányelvekkel módosított 64/427/EGK irányelv alá tartozó főbb csoportok
134. II. jegyzék 75/368/EGK, 75/369/EGK és 82/470/EGK irányelvek főcsoportjai
135. 2 a)
136. 3
137. pt_2 aa)
138. III. jegyzék 64/222/EGK, 68/364/EGK, 68/368/EGK, 75/368/EGK, 75/369/EGK, 70/523/EGK és 82/470/EGK irányelvek
139. 1
140. 5 a)
141. V.1.
142. 5.1.1.1.1.2.2.
143. 5.1.2.1.2.1.1.2.2.3.3.4.4.1.1.2.2.1.2.1.2.3.4.5.
144. 5.1.3.
145. V.2.
146. 5.2.1. A.
147. a.
148. b.
149. c.
150. 5.2.2.1.1.1.2.2.2.1.1.2.2.3.3.4.4.5.5.6.6.1.1.2.2.1.1.2.2.1.1.2.2.3.3.1.1.2.2.3.3.4.4.5.5.1.1.2.2.1.1.2.2.3.3.1.1.2.2.3.3.1.1.2.2.
151. 5.2.2.1.1.1.2.2.2.
152. 5.2.2.1.1.1.2.2.2.1.1.2.2.3.3.4.4.5.5.6.6.1.1.2.2.1.1.2.2.1.1.2.2.3.3.1.1.2.2.3.3.4.4.5.5.1.1.2.2.1.1.2.2.3.3.
153. V.3.
154. 5.3.1. A.
155. 5.3.2.
156. 5.3.3.
157. V.4.
158. 5.4.1. A.
159. a.
160. b.
161. c.
162. d.
163. 5.4.2.1.1.2.2.3.3.4.4.5.5.6.6.
164. 5.4.2.
165. V.5.
166. 5.5.1. A.
167. a.
168. b.
169. 5.5.2.1.2.1.1.2.2.3.3.1.2.3.1.1.2.2.3.1.1.2.2.
170. 5.5.2.
171. 5.5.2.1.
172. 5.5.2.1.2.
173. 5.5.2.1.2.1.1.2.2.3.3.
174. 5.5.2.1.2.1.1.2.2.3.3.1.
175. 5.5.2.1.2.1.1.2.2.3.3.1.2.
176. 5.5.2.1.2.1.1.2.2.3.3.1.2.3.1.1.2.2.3.
177. V.6.
178. 5.6.2.
179. V.7.
180. 5.7.1.1.1.2.2.3.3.1.1.2.2.3.3.4.4.———1.1.2.2.1.1.2.2.3.3.4.4.5.5.6.6.1.2.2.3.3.4.4.5.5.
181. 5.7.1.
182. 5.7.1.1.1.2.2.3.3.1.1.2.2.3.3.4.4.———1.1.2.2.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 40. cikkére, 47. cikke (1) bekezdésére, 47. cikke (2) bekezdésének első és harmadik mondatára, valamint 55. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel:

(1) A Szerződés 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a személyek és a szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok eltörlése a Közösség egyik célkitűzése. Ez a tagállamok állampolgárai számára biztosítja különösen azt a jogot, hogy önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként valamely szakmát egy attól eltérő tagállamban gyakoroljanak, mint ahol szakmai képesítésüket megszerezték. Ezenkívül, a Szerződés 47. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy irányelveket kell kibocsátani az oklevelek, a bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismerése céljából.

(2) A 2000. március 23—24-i lisszaboni Európai Tanácsot követően a Bizottság közleményt fogadott el Belső piaci stratégia a szolgáltatások terén címmel, amelynek célja különösen, hogy a Közösségen belül a szabad szolgáltatásnyújtást olyan egyszerűvé tegye, mint amilyen az egyes tagállamokon belül. A Bizottságnak a Mindenki számára nyitott, mindenki számára hozzáférhető új európai munkaerőpiacok című közleménye nyomán a 2001. március 23—24-i stockholmi Európai Tanács megbízta a Bizottságot, hogy a 2002 tavaszi Európai Tanács ülésére terjesszen elő konkrét javaslatokat egy egységesebb, átláthatóbb és rugalmasabb képesítéselismerési rendszerre vonatkozóan.

(3) Az ezen irányelv által arra vonatkozóan nyújtott garancia, hogy a valamely tagállamban szakmai képesítést szerzett személy egy másik tagállamban — ugyanazon jogokat élvezve, mint e másik tagállam állampolgárai — megkezdhesse ugyannak a szakmának a gyakorlását és gyakorolhassa azt, nem érinti a migráns szakember azon kötelezettségét, hogy a szakma gyakorlásának ez utóbbi tagállam által megállapított, megkülönböztetés-mentes feltételeit teljesítse, feltéve hogy ezek objektíve indokoltak és arányosak.

(4) A szabad szolgáltatásnyújtás megkönnyítése érdekében olyan különös szabályokra van szükség, amelyek célja a szakmai tevékenységek eredeti szakmai cím használata mellett történő gyakorlása lehetőségének kiterjesztése. Az információs társadalommal összefüggő, távollévők között nyújtott szolgáltatások esetében a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései is alkalmazandók.

(5) Tekintetbe véve, hogy különböző rendszerek léteznek egyrészt a határon átnyúló átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtásra, másrészt a letelepedésre vonatkozóan, egyértelművé kell tenni, hogy milyen szempontok alapján lehet különbséget tenni e két fogalom között, amikor a szolgáltatásnyújtó helyét a fogadó tagállam területére változtatja meg.

(6) A szolgáltatásnyújtást a közegészség, a közbiztonság és a fogyasztóvédelem messzemenő tiszteletben tartása mellett kell megkönnyíteni. Ezért különös rendelkezéseket kell előirányozni az olyan közegészségügyi és közbiztonsági vonatkozásokkal rendelkező szabályozott szakmák tekintetében, amelyek keretében határon átnyúló átmeneti vagy alkalmi szolgáltatásnyújtásra kerül sor.

(7) A fogadó tagállamok — szükség szerint és a közösségi joggal összhangban — előírhatnak nyilatkozattételi követelményeket. Ezek a követelmények nem róhatnak aránytalan terheket a szolgáltatásnyújtókra, és nem akadályozhatják, illetve nem tüntethetik fel kevésbé vonzónak a szabad szolgáltatásnyújtás gyakorlását. E követelmények szükségességét a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés közösségi keretének kialakításában elért előrehaladás fényében rendszeresen felül kell vizsgálni.

(8) A szolgáltatásnyújtóra alkalmazni kell a fogadó tagállamnak a szakmai képesítésekhez közvetlenül és konkrétan kapcsolódó fegyelmi szabályait, így a szakma meghatározására, a szakma keretébe tartozó vagy a szakma számára fenntartott tevékenységek körére, a címek használatára, valamint a fogyasztók védelméhez és biztonságához közvetlenül és konkrétan kapcsolódó súlyos szakmai mulasztásokra vonatkozó szabályokat.

(9) Fenntartva a letelepedés szabadsága tekintetében a különböző hatályos elismerési rendszerek alapjául szolgáló elveket és biztosítékokat, e rendszerek szabályait a tapasztalatok tükrében tökéletesíteni kell. Ezenkívül, a vonatkozó irányelveket számos alkalommal módosították, és rendelkezéseiket az alkalmazandó elvek egységesítése útján át kell szervezni és ésszerűsíteni. Ezért a szakmai képesítések elismerésének általános rendszerére vonatkozó 89/48/EGK és 92/51/EGK tanácsi irányelv, valamint 1999/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá az általános ápolói, a fogorvosi, az állatorvosi, a szülésznői, az építészmérnöki, a gyógyszerészi, illetve az orvosi szakmára vonatkozó, 77/452/EGK, 77/453/EGK, 78/686/EGK, 78/687/EGK, 78/1026/EGK, 78/1027/EGK, 80/154/EGK, 80/155/EGK, 85/384/EGK, 85/432/EGK, 85/433/EGK, illetve 93/16/EGK tanácsi irányelv helyébe ezeket egyesítő, egyetlen szövegnek kell lépnie.

(10) Ez az irányelv nem gátolja a tagállamokat abban, hogy saját szabályozásukkal összhangban elismerjék azokat a szakmai képesítéseket, amelyeket harmadik országbeli állampolgárok az Európai Unió területén kívül szereztek meg. Az elismerés keretében minden esetben be kell tartani az egyes szakmákra vonatkozó képzési minimumkövetelményeket.

(11) Azon szakmák esetében, amelyekre a képesítések elismerésének általános rendszere (a továbbiakban: általános rendszer) kiterjed, a tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy megállapítsák a képesítésnek a területükön nyújtott szolgáltatások minőségének biztosításához szükséges minimális szintjét. Azonban a Szerződés 10., 39. és 43. cikke értelmében, a tagállamok nem követelhetik meg egy tagállam állampolgárától, hogy olyan képesítéseket szerezzen, amelyeket a tagállamok általában csak a saját nemzeti oktatási rendszerükben szerezhető oklevelekre hivatkozással határoznak meg, amennyiben az érintett személy e képesítéseket egészben vagy részben egy másik tagállamban már megszerezte. Következésképpen elő kell írni, hogy minden olyan fogadó tagállam, amely egy szakmát szabályoz, vegye figyelembe a másik tagállamban szerzett képesítéseket, és vizsgálja meg, hogy azok megfelelnek-e az általa megkövetelt képesítéseknek. Ez az általános elismerési rendszer azonban nem zárja ki azt, hogy egy tagállam minden olyan személy felé, aki az adott tagállamban szakmát gyakorol, külön követelményeket támasszon, amelyek alapját a közérdek által igazolt foglalkozási szabályok képezik. Ezek különösen a szakma szabályozásával, a szakmai normákkal kapcsolatos szabályokat érintik, beleértve az etikai, felügyeleti és felelősségi előírásokat. Végül, ennek az irányelvnek nem célja beavatkozni a tagállamok azon jogos érdekébe, hogy megakadályozzák, hogy egyes állampolgárai visszaélésszerűen kivonják magukat a nemzeti jog alkalmazása alól a foglalkoztatás területén.

(12) Ez az irányelv a más tagállamokban megszerzett szakmai képesítés tagállamok általi elismerését szabályozza. Nem vonatkozik azonban a más tagállamok által ezen irányelvre hivatkozással meghozott elismerési határozatok tagállamok általi elismerésére. Következésképpen az a személy, akinek a szakmai képesítését ezen irányelv alapján elismerték, nem hivatkozhat erre az elismerésre a saját tagállamában olyan jogok igénybevétele céljából, amelyek nem az ebben a tagállamban megszerzett szakmai képesítésből vezethetők le, kivéve, ha bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a fogadó tagállamban további képesítést szerzett.

(13) Az általános rendszer szerinti elismerési mechanizmus meghatározása érdekében a különböző nemzeti oktatási és képzési rendszereket különböző szintekbe kell csoportosítani. E szinteknek, amelyeket csak az általános rendszer működése céljából hoznak létre, nincs hatásuk a nemzeti oktatási és képzési struktúrákra, illetve a tagállamok e területen meglévő illetékességére.

(14) A 89/48/EGK és a 92/51/EGK irányelv által létrehozott elismerési mechanizmus változatlan marad. Következésképpen, legalább egyéves középfokú végzettségre épülő képzés sikeres teljesítését igazoló diploma birtokosának engedélyezni kell, hogy szabályozott szakmát kezdjen olyan tagállamban, ahol a munkavállalás négyéves felsőfokú vagy egyetemi képzés sikeres teljesítését igazoló diplomától függ, függetlenül attól, hogy a fogadó tagállamban megkövetelt diploma milyen szintbe tartozik. Hasonló módon, ha egy szabályozott szakma esetében a munkavállalás több mint négyéves felsőfokú vagy egyetemi képzés sikeres teljesítésétől függ, az ilyen munkavállalás csak legalább hároméves felsőfokú vagy egyetemi képzés sikeres teljesítését igazoló diploma birtokosai számára engedélyezhető.

(15) Az általános rendszerben szabályozott szakmák gyakorlásának megkezdéséhez szükséges képzési minimumkövetelmények harmonizációjának hiányában, a fogadó tagállam számára lehetővé kell tenni kompenzációs intézkedés elrendelését. Ennek az intézkedésnek arányosnak kell lennie, és figyelembe kell vennie különösen a kérelmező szakmai gyakorlatát. A tapasztalat azt mutatja, hogy az a követelmény, amely szerint a migránsnak választania kell az alkalmassági vizsga és az alkalmazkodási időszak közül, megfelelő garanciát nyújt a migráns képesítésének szintjére vonatkozóan, ezért az e választási lehetőségtől való eltérést minden esetben a közérdekkel összefüggő feltétlen szükségszerűséggel kell indokolni.

(16) A szakemberek szabad mozgásának elősegítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a különféle szakmai szövetségek és szervezetek, illetve a tagállamok — a képesítés megfelelő szintjét biztosítva — európai szinten közös követelményrendszereket javasolhassanak. Ennek az irányelvnek bizonyos feltételek mellett — összhangban a tagállamok arra vonatkozó hatáskörével, hogy meghatározzák a területükön az egyes szakmák gyakorlásához szükséges képesítéseket, valamint oktatási és szakmai képzési rendszerük tartalmát és szervezetét, továbbá összhangban a közösségi joggal, és különösen a közösségi versenyjoggal — figyelembe kell vennie az ilyen kezdeményezéseket, ugyanakkor elő kell segítenie ezzel összefüggésben azt, hogy az általános rendszerben fokozódjon az elismerés feltétel nélküli jellege. Azoknak a szakmai szövetségeknek, amelyeknek módjuk van közös követelményrendszereket előterjeszteni, nemzeti és európai szinten reprezentatívnak kell lenniük. A közös követelményrendszer olyan szempontok összessége, amelyek a tagállamok legalább kétharmadában — köztük az adott szakmát szabályozó valamennyi tagállamban — azonosított, a képzési követelmények közötti lényeges eltérések legszélesebb körének kompenzálását teszik lehetővé. E szempontok között szerepelhetnek például olyan követelmények, mint a kiegészítő képzés, az alkalmazkodási időszak alatt, felügyelet mellett folytatott szakmai gyakorlat, az alkalmassági vizsga, vagy a szakmai gyakorlat előírt minimális szintje, vagy ezek kombinációi.

(17) Annak érdekében, hogy valamennyi olyan helyzetet figyelembe lehessen venni, amelyre vonatkozóan még nincs rendelkezés a szakmai képesítések elismerésével kapcsolatban, az általános rendszert ki kell terjeszteni azokra az esetekre, amelyek nem tartoznak egy különös rendszer hatálya alá sem, vagy azért, mert a szakma nem tartozik egyik ilyen rendszer hatálya alá sem, vagy azért, mert bár a szakmára kiterjed valamelyik különös rendszer hatálya, a kérelmező valamilyen különleges és kivételes okból nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek által a rendszert igénybe vehetné.

(18) Számos ipari, kereskedelmi és kézművesipari tevékenység tekintetében egyszerűsíteni kell azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik a tevékenység gyakorlásának megkezdését azokban a tagállamokban, amelyekben ezeket a szakmákat szabályozzák, amennyiben e tevékenységeket egy másik tagállamban kellő ideig és a kellően közeli múltban végezték, miközben fenn kell tartani e tevékenységek tekintetében a szakmai tapasztalaton alapuló, feltétel nélküli elismerés rendszerét.

(19) A mozgás szabadságát, valamint az orvosok, általános ápolók, fogorvosok, állatorvosok, szülésznők, gyógyszerészek és építészmérnökök előírt képesítése megszerzését tanúsító okiratok kölcsönös elismerését az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratoknak az összehangolt képzési minimumkövetelményeken alapuló feltétel nélküli elismerésének alapelvére kell alapozni. Emellett, a tagállamokban az orvosi, általános ápolói, fogorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakma gyakorlásának megkezdését attól kell függővé tenni, hogy az érintett személy rendelkezzen egy adott képesítéssel, ami garantálja, hogy olyan képzésben részesült, amely a minimumkövetelményeknek megfelel. Ezt a rendszert ki kell egészíteni számos, a megfelelően képesített szakembereket bizonyos feltételek mellett megillető szerzett joggal.

(20) Az orvosok és fogorvosok képzési rendszere sajátosságainak és a kölcsönös elismerés terén a vonatkozó közösségi helyzet figyelembevételéhez indokolt minden, az ezen irányelv elfogadásának időpontjában elismert szakirány esetében a feltétel nélküli elismerést azokon az orvosi és fogorvosi szakterületen megtartani, amelyek legalább két tagállamban léteznek. Ezzel szemben a rendszer egyszerűsítése érdekében a feltétel nélküli elismerés új orvosi szakterületekre való kiterjesztését az ezen irányelv hatálybalépése után olyan szakterületekre kell korlátozni, amelyek a tagállamok legalább kétötödében léteznek. Továbbá, ez az irányelv nem zárja ki a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy egymás között — a saját szabályaik szerint — bizonyos, mindegyiküknél létező, és ezen irányelv szerinti feltétel nélküli elismerés tárgyát nem képező orvosi és fogorvosi szakterületek tekintetében feltétel nélküli elismerésről rendelkezzenek.

(21) Az előírt általános orvosi képesítés feltétel nélküli elismerése nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy döntsenek arról, hogy e képesítést szakmai tevékenységekhez kapcsolják-e vagy sem.

(22) A fogorvosi szakmát minden tagállamnak olyan önálló szakmaként kell elismernie, amely elkülönül az orvosi szakmától, függetlenül attól, hogy a fogorvos szakosodott-e a fog- és szájbetegségek tudományára. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogorvosok képzése olyan készségek elsajátítását teszi lehetővé, amelyek a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeinek és betegségeinek megelőzéséhez, diagnosztizálásához és kezeléséhez szükségesek. Fogorvosi szakmai tevékenységet csak az ezen irányelvben meghatározott fogorvosi képesítéssel rendelkező személy végezhet.

(23) Nem merült fel a szülésznőképzés valamennyi tagállamra nézve kötelező egységesítésének szükségessége. Ellenkezőleg, a tagállamoknak a lehető legnagyobb szabadsággal kell rendelkezniük a képzés megszervezése terén.

(24) Ezen irányelv egyszerűsítése céljából a gyógyszerész fogalmat kell használni a képesítések feltétel nélküli elismerésére vonatkozó rendelkezések alkalmazási körének behatárolásához, az e tevékenységeket szabályozó nemzeti szabályozás sajátos jellemzőinek sérelme nélkül.

(25) A gyógyszerészi képesítéssel rendelkező személyek szakemberek a gyógyszerek terén, és elvben az összes tagállamban biztosítani kell számukra, hogy a gyógyszerészeti tevékenységek minimális körébe tartozó tevékenységeket végezhessék. E minimális kör meghatározásakor ennek az irányelvnek nem lehet az a hatása, hogy korlátozza a tagállamokban a gyógyszerészek által végezhető tevékenységek körét — különösen az orvosbiológiai analízisek tekintetében —, de nem is adhat e szakképzett személyeknek kizárólagosságot, mivel ez utóbbi továbbra is kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem érintik a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy kiegészítő képzési feltételeket írjanak elő a tevékenységek összehangolt minimális körén kívül eső tevékenységek megkezdéséhez. Ez azt jelenti, hogy a fogadó tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket a feltételeket azoktól az állampolgároktól is megkövetelje, akik az ezen irányelv szerinti, feltétel nélküli elismerés tárgyát képező képesítéssel rendelkeznek.

(26) Ez az irányelv nem hangolja össze a gyógyszerészeti tevékenységek megkezdésének és folytatásának valamennyi feltételét. Különösen, a gyógyszertárak földrajzi elosztásáról és a gyógyszerek kiadásának monopóliumáról továbbra is a tagállamok döntenek. Ez az irányelv érintetlenül hagyja a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyek tiltják bizonyos gyógyszerészeti tevékenységek cégek általi gyakorlását, vagy az ilyen tevékenységek végzését bizonyos feltételekhez kötik.

(27) Az építészeti tervezés, az épületek minősége, és a környezetükbe történő harmonikus beilleszkedésük, a természetes és a városi tájkép iránti tisztelet, valamint a köz- és magántulajdonban lévő kulturális örökség tiszteletben tartása közérdek. A képesítések kölcsönös elismerésének ezért olyan minőségi és mennyiségi szempontokon kell alapulnia, amelyek biztosítják azt, hogy az elismert képesítések birtokosai megértik és a gyakorlatba át is tudják ültetni az egyéneknek, a társadalmi csoportoknak és a hatóságoknak a területrendezéssel, az épületek tervezésével, elrendezésével és megépítésével, valamint az építészeti örökség megőrzésével és kiaknázásával, továbbá a természetes egyensúly megóvásával kapcsolatos igényeit.

(28) Az építészetre, valamint az építészmérnöki szakmai tevékenység megkezdésére és végzésére vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazási körüket tekintve sokfélék. A legtöbb tagállamban az építészeti tevékenységeket jogi értelemben vagy ténylegesen olyan személyek végzik, akik az építészmérnöki címet vagy önmagában, vagy egy másik címmel együtt viselik, anélkül, hogy e tevékenységek folytatására kizárólagos joguk lenne, kivéve, ha jogszabály ezzel ellentétesen rendelkezik. Ezeket a tevékenységeket, vagy közülük néhányat, más szakképzett személyek is végezhetik, különösen olyan mérnökök, akik építőipari vagy építőművészeti szakképzésben részesültek. Ezen irányelv egyszerűsítése céljából az építészmérnök fogalmat kell használni az építészeti képesítések feltétel nélküli elismerésére vonatkozó rendelkezések alkalmazási körének behatárolásához, az e tevékenységeket szabályozó nemzeti szabályok sajátos jellemzőinek sérelme nélkül.

(29) Ha egy szabályozott szakma nemzeti vagy európai szintű szakmai szervezete vagy szövetsége indokolt kérelmet terjeszt elő a képesítések elismerésének különös rendelkezéseire a minimális képzési feltételek összehangolása alapján, a Bizottság felméri az ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslat elfogadásának szükségességét.

(30) A szakmai képesítések elismerésére szolgáló rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében, a rendszer alkalmazásához szükséges az egységes formai követelmények és eljárási szabályok, valamint a szakma gyakorlásával kapcsolatos bizonyos részletek meghatározása.

(31) Lévén, hogy a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés várhatóan elősegíti ennek az irányelvnek a végrehajtását és az ezen irányelv alapján fennállló kötelezettségek teljesítését, meg kell állapítani az együttműködés módját.

(32) A szakmai igazolványoknak reprezentatív szakmai szövetségek vagy szakmai egyesületek általi európai szintű bevezetése megkönnyítheti az érintett szakmák tagjainak a mobilitását, különösen felgyorsíthatja a saját tagállam és a letelepedési tagállam közötti információcserét. Ez a szakmai igazolvány lehetővé kell, hogy tegye a szakma különböző tagállamokban letelepedő tagjai szakmai pályafutásának nyomon követését. Az adatvédelmi rendelkezések teljes körű tiszteletben tartása mellett, az igazolvány tartalmazhatja a szakma tagjainak képzettségéről (elvégzett egyetem vagy képzési intézmények, képesítések) és szakmai tapasztalatáról szóló információkat, valamint a szakmát érintő, ellene kiszabott szankciókat és az adott illetékes hatóság adatait.

(33) Az információs szolgálatok hálózatának létrehozása, amely szolgálatok feladata az lesz, hogy a tagállamok állampolgárainak felvilágosítást és segítséget nyújtsanak, lehetővé fogja tenni az elismerési rendszer átláthatóságának biztosítását. Ezek az információs szolgálatok minden azt kérő állampolgárnak, valamint a Bizottságnak megadnak az elismerési eljárással kapcsolatos minden tájékoztatást és címet. Az, hogy a hálózaton belül minden tagállam egyetlen információs szolgálatot jelöl ki, nem érinti a hatáskörök nemzeti szintű megosztását. Különösen nem akadályozza azt, hogy nemzeti szinten több irodát jelöljenek ki, miközben a fent említett hálózaton belül kijelölt információs szolgálat feladata ezen irodák működésének összehangolása és az állampolgárok szükség szerinti tájékoztatása a megfelelő illetékes iroda részletes adatairól.

(34) Az ágazati irányelvek által létrehozott különböző elismerési rendszerek és az általános rendszer irányítása nehézkesnek és bonyolultnak bizonyult. A tudományos és műszaki fejlődésre figyelemmel az irányítást ezért egyszerűsíteni, ezt az irányelvet pedig aktualizálni kell, különösen ahol a minimális képzési feltételeket a képesítések automatikus elismerése érdekében összehangolják. Erre a célra a szakképesítések elismerésére egyedüli bizottságot kell létrehozni, és biztosítani kell a szakmai szervezetek képviselőinek megfelelő részvételét európai szinten is.

(35) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak megfelelően kell elfogadni.

(36) Az, hogy a tagállamok ezen irányelv végrehajtásáról statisztikai adatokat tartalmazó rendszeres jelentést készítenek, lehetővé fogja tenni a szakmai képesítések elismerésére szolgáló rendszer hatásának felmérését.

(37) Megfelelő eljárást kell kialakítani abból a célból, hogy amennyiben ezen irányelv bármely rendelkezésének alkalmazása valamely tagállamban jelentős nehézségekbe ütközne, átmeneti intézkedéseket lehessen elfogadni.

(38) Ezen irányelv rendelkezései nem sértik a tagállamoknak a saját nemzeti szociális biztonsági rendszerük megszervezésére vonatkozó hatáskörét, valamint arra vonatkozó hatáskörüket, hogy meghatározzák, mely tevékenységeket kötelező e rendszer keretében gyakorolni.

(39) A technológiai változások és a tudományos haladás gyors ütemét tekintve, az egész életen át tartó tanulás számos szakmában különösen fontos. Ezzel összefüggésben a tagállamokra tartozik azon részletes szabályok elfogadása, amelyekkel összhangban a szakképzett személyek, megfelelő folyamatos képzés révén, lépést tarthatnak a műszaki és tudományos haladással.

(40) Mivel ezen irányelv céljait — azaz a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó szabályok racionalizálását, egyszerűsítését és tökéletesítését — a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(41) Ez az irányelv nem előzi meg a Szerződés 39. cikkének (4) bekezdése és 45. cikke alkalmazását. mindenekelőtt a közjegyzők vonatkozásában.

(42) Ezt az irányelvet a letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás tekintetében a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó egyéb különös — így a közlekedési ágazatra, a biztosításközvetítőkre és a bejegyzett könyvvizsgálókra irányadó — jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni. Ez az irányelv nem érinti az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1977. március 22-i 77/249/EGK tanácsi irányelv, és az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1998. február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazását. Az ügyvédi szakmai képesítéseknek a fogadó tagállambeli szakmai cím használatával történő azonnali letelepedés céljára való elismerésére ennek az irányelvnek ki kell terjednie.

(43) Szabályozásuk mértékétől függően, ez az irányelv kiterjed azon szabad foglalkozásokra, amelyeket — ezen irányelv szerint — különleges szakmai képesítések alapján személyesen, saját felelősségre és szakmailag függetlenül szellemi-gondolati szolgáltatásokat végzők biztosítanak a megbízó és a nyilvánosság számára. Foglalkozásukat a tagállamban — a Szerződésnek megfelelően — szokásosan szakmai jogi kötelezettségeknek megfelelően végzik az állami törvényhozás és az ebben a keretben az adott szakmai képviselet által autonóm módon meghozott jog szerint, amely biztosítja, és továbbfejleszti a szakszerűséget, a minőséget és az ügyfél felé fennálló bizalmi viszonyt.

(44) Ez az irányelv nem érinti az egészség- és fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához szükséges intézkedéseket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk Cél Ez az irányelv megállapítja azokat a szabályokat, amelyek szerint az a tagállam, amely a területén egy szabályozott szakma gyakorlásának megkezdését, illetve gyakorlását ahhoz köti, hogy az érintett személy egy adott szakmai képesítéssel rendelkezzen (a továbbiakban: fogadó tagállam), az adott szakma gyakorlásának megkezdése és gyakorlása érdekében el kell, hogy ismerje azokat a szakmai képesítéseket, amelyeket egy vagy több más tagállamban (a továbbiakban: saját tagállam) szereztek, és amelyek feljogosítják az adott képesítéssel rendelkező személyt a fogadó tagállam területén ugyanazon szakma gyakorlására.

2. cikk Hatály

(1) Ezt az irányelvet a tagállamok minden olyan állampolgárára alkalmazni kell, aki önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként, beleértve a szabadfoglalkozásúakat, egy attól eltérő tagállamban kíván egy szabályozott szakmát gyakorolni, mint amelyben szakmai képesítését szerezte.

(2) Saját szabályozásának megfelelően minden tagállam lehetővé teheti a tagállamok azon állampolgárai számára, akik nem valamely tagállamban szerzett szakmai képesítésről szóló okirattal rendelkeznek, hogy területén a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti szabályozott szakmát gyakoroljanak. A III. cím III. fejezetének hatálya alá tartozó szakmák esetében ennek az elsődleges elismerésnek tiszteletben kell tartania az ugyanazon fejezetben megállapított képzési minimumkövetelményeket.

(3) Amennyiben egy adott szabályozott szakma tekintetében valamely önálló közösségi jogi aktus a szakmai képesítések elismerésével közvetlenül összefüggő egyéb, különös rendelkezést állapít meg, ennek az irányelvnek a vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.

3. cikk Fogalommeghatározások

(1) Ezen irányelv alkalmazásában:

(1) a)

szabályozott szakma: olyan szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységek csoportja, amely gyakorlásának a megkezdése, gyakorlása vagy gyakorlásának valamelyik módja, közvetlenül vagy közvetve, meghatározott szakmai képesítéssel való rendelkezéshez kötött törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján; a gyakorlás módjának minősül különösen a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések által adott szakmai képesítéssel rendelkező személyek számára fenntartott szakmai cím használata. Amennyiben e meghatározás első mondata nem alkalmazható, a (2) bekezdésben említett szakmát szabályozott szakmának kell tekinteni;

b)

szakmai képesítés: előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal, a 11. cikk a) pontjának i. alpontjában említett képzettségi tanúsítvánnyal és/vagy szakmai tapasztalattal tanúsított képesítés;

c)

előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat: olyan oklevél, bizonyítvány vagy egyéb okirat, amelyet egy tagállamban, e tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései alapján kijelölt hatóság bocsátott ki, és amely igazolja a túlnyomóan Közösségen belüli szakképzés sikeres elvégzését. Amennyiben e meghatározás első mondata nem alkalmazható, az előírt képesítés megszerzését tanúsító, a (3) bekezdésben említett okiratot előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak kell tekinteni;

d)

illetékes hatóság: képzési bizonyítványok és egyéb dokumentumok vagy információk kiállítására, illetve átvételére, valamint a jelen irányelv hatálya alá tartozó kérvények elfogadására és határozatok meghozatalára a tagállamok által kifejezetten feljogosított hatóság vagy szervezet;

e)

szabályozott képzés: minden olyan képzés, amely kifejezetten egy adott szakma gyakorlásának elsajátítására irányul, és amely egy vagy több kurzusból áll, amelyet szükség szerint szakmai képzés, próbaidős gyakorlat vagy szakmai gyakorlat egészít ki. A szakmai képzés, a próbaidős gyakorlat vagy a szakmai gyakorlat felépítését és szintjét az érintett tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései határozzák meg, illetve ezeket az e célra kijelölt hatóság felügyeli, illetve hagyja jóvá.

f)

szakmai tapasztalat: az adott szakma tényleges és jogszerű gyakorlása valamely tagállamban.

g)

alkalmazkodási időszak: szabályozott szakma gyakorlása a fogadó tagállamban, az adott szakmában megfelelő képesítéssel rendelkező személy felügyelete mellett; az ilyen, felügyelet alatt folytatott gyakorlattal töltött időszak adott esetben továbbképzést is magában foglalhat. A felügyelet alatt folytatott gyakorlattal töltött időszakot értékelni kell. Az alkalmazkodási időszakot és annak értékelését szabályozó részletes szabályokat, valamint a felügyelet alatt lévő migráns jogállását a fogadó tagállam illetékes hatósága állapítja meg. A felügyelet alatt folytatott gyakorlatát töltő személy fogadó tagállambeli jogállását — különösen a tartózkodási jog, a kötelezettségek, a szociális jogok és az ellátások, juttatások és javadalmazás tekintetében — a fogadó tagállam illetékes hatóságai az alkalmazandó közösségi joggal összhangban állapítják meg.

h)

alkalmassági vizsga: a kérelmező szakmai tudására korlátozott, a fogadó tagállam illetékes hatóságai által lefolytatott vizsga, amelynek célja annak felmérése, hogy a kérelmező alkalmas-e az adott tagállamban valamely szabályozott szakma gyakorlására. A vizsga lefolytatása érdekében az illetékes hatóságok listát készítenek azokról a szakterületekről, amelyekre — a fogadó tagállamban megkövetelt képzés és a kérelmező által végzett képzés összehasonlítása alapján — a kérelmező oklevele vagy az előírt képesítés megszerzését tanúsító egyéb okirata nem vonatkozik. Az alkalmassági vizsgának figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy a kérelmező a saját tagállamában vagy abban a tagállamban, ahonnan érkezett, szakképzett személy. A vizsgának a listáról kiválasztott olyan szakterületeket kell átfognia, amelyek ismerete a szakmának a fogadó tagállamban való gyakorlásához feltétlenül szükséges. A vizsga kiterjedhet az érintett tevékenységekre a fogadó tagállamban alkalmazandó szakmai szabályok ismeretére is. Az alkalmassági vizsga alkalmazásának részleteit, valamint a fogadó tagállamban alkalmassági vizsgára készülő kérelmezőnek a fogadó tagállambeli jogállását a fogadó tagállam illetékes hatóságai határozzák meg;

i)

vállalkozás vezetője: aki egy vállalkozásban az adott foglalkozási ágban a következő tevékenységet végzi:

i.

vállalkozás vezetője vagy vállalkozás fióktelepének vezetője; vagy

ii.

a vállalkozás tulajdonosának vagy vezetőjének a helyettese, amennyiben ez a beosztás a vállalkozás tulajdonosának vagy a vezetőjének felelősségével egyenértékű felelősséggel párosul; vagy

iii.

kereskedelmi és/vagy technikai jellegű feladatokkal együtt járó vezető beosztásban van, és a vállalkozás egy vagy több osztályáért felelős.

(2) Az I. mellékletben szereplő valamely szövetség vagy szervezet tagjai által gyakorolt szakma szabályozott szakmának minősül. Az első albekezdésben említett szövetségek, illetve szervezetek célja különösen az érintett szakmai terület magas színvonalának elősegítése és fenntartása. Ennek érdekében ezeket a szövetségeket és szervezeteket a tagállamok különös formában ismerik el, e szövetségek és szervezetek pedig a tagjaik részére előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot állítanak ki, gondoskodnak arról, hogy a tagjaik tiszteletben tartsák az általuk megállapított szakmai magatartási szabályokat, továbbá feljogosítják tagjaikat egy bizonyos cím, vagy azzal együtt viselhető rövidítés használatára, vagy arra, hogy az adott előírt képesítésnek megfelelő jogállás előnyeiből részesüljenek. Ha egy tagállam az első bekezdésben említett valamely szövetséget vagy szervezetet elismer, erről tájékoztatja a Bizottságot, a Bizottság pedig megfelelő értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3) A harmadik ország által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak kell tekinteni, amennyiben annak birtokosa az érintett szakmában annak a tagállamnak a területén, amely a szóban forgó, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot a 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően elismerte, hároméves, az említett tagállam által tanúsított szakmai tapasztalatot szerzett.

4. cikk Az elismerés joghatásai

(1) A szakmai képesítésnek a fogadó tagállam általi elismerése révén a jogosult a fogadó tagállamban megkezdheti annak a szakmának a gyakorlását, amelyre vonatkozóan a saját tagállamában képzettséggel rendelkezik, és ezt a szakmát a fogadó tagállamban ugyanolyan feltételek mellett gyakorolhatja, mint a fogadó tagállam állampolgárai.

(2) Ezen irányelv alkalmazásában az a szakma, amelyet a kérelmező a fogadó tagállamban gyakorolni kíván, azonos azzal, amelyre vonatkozóan a saját tagállamában képzettséggel rendelkezik, feltéve hogy az érintett tevékenységek hasonlóak.

II. CÍM SZABAD SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS

5. cikk A szabad szolgáltatásnyújtás elve

(1) A közösségi jog különös rendelkezéseinek, valamint ezen irányelv 6. és 7. cikkének sérelme nélkül a tagállamok semmilyen, szakmai képesítéssel kapcsolatos okból nem korlátozhatják a szabad szolgáltatásnyújtást egy másik tagállamban:

(1) a)

ha a szolgáltatásnyújtó jogszerűen letelepedett egy tagállamban azzal a céllal, hogy ott ugyanazt a szakmát gyakorolja (a továbbiakban: letelepedés szerinti tagállam), valamint

b)

a szolgáltatásnyújtó helyváltoztatása esetén, amennyiben az adott szakmát a letelepedés szerinti tagállamban a szolgáltatásnyújtást megelőző tíz év folyamán legalább két évig gyakorolta, abban az esetben, ha a szakma abban a tagállamban nem szabályozott. A szakma két évig tartó gyakorlását előíró feltétel nem alkalmazható, ha akár a szakma, akár a szakmára felkészítő képzés szabályozott.

(2) E cím rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatásnyújtó az (1) bekezdésben említett szakma átmeneti és alkalmi jellegű gyakorlása céljából megy a fogadó tagállam területére. A szolgáltatásnyújtás átmeneti és alkalmi jellegét — különösen a szolgáltatás időtartama, gyakorisága, rendszeressége és folytonossága alapján — esetenként kell megállapítani.

(3) A szolgáltatásnyújtó helyváltozatása esetén a fogadó tagállamnak az e tagállamban ugyanazt a szakmát gyakorló szakképzett személyekre vonatkozó, szakmai, jogi vagy közigazgatási jellegű, olyan szakmai magatartási szabályzata hatálya alá kerül, amelyek a szakmai képesítéssel közvetlenül összefüggnek, úgymint a szakma meghatározására, a címek használatára, valamint a fogyasztóbiztonsággal és a fogyasztóvédelemmel közvetlenül és konkrétan összefüggő súlyos szakmai mulasztásokra vonatkozó, valamint a fegyelmi rendelkezések.

6. cikk Mentességek

Az 5. cikk (1) bekezdése alapján a fogadó tagállam a másik tagállamban letelepedett szolgáltatásnyújtót mentesíti a saját területén letelepedett szakképzett személyekkel szemben támasztott alábbi követelményeinek teljesítése alól: A szolgáltatásnyújtó azonban előzetesen, illetve sürgős esetben utólag tájékoztatni köteles a b) pontban említett szervet az általa nyújtott szolgáltatásokról.

a)

szakmai szervezet vagy testület engedélyének beszerzése, szakmai szervezet vagy testület általi nyilvántartásba vétel, vagy szakmai szervezetben vagy testületben tagság betöltése. A tagállamok annak érdekében, hogy megkönnyítsék a területükön hatályos fegyelmi rendelkezéseknek az ezen irányelv 5. cikke (3) bekezdésével összhangban történő alkalmazását, előírhatják az érintett személynek egy ilyen szakmai szervezet vagy testület általi automatikus ideiglenes nyilvántartásba vételét, vagy formális tagságát egy ilyen szervezetben, illetve testületben, feltéve, hogy az ilyen nyilvántartásba vétel, illetve tagság nem késlelteti és semmilyen módon nem nehezíti a szolgáltatások nyújtását, valamint nem ró további költségeket a szolgáltatásnyújtóra. A 7. cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozat és szükség szerinti megújított nyilatkozat egy példányát — amelyhez a 7. cikk (2) bekezdésében említett iratok egy példányát kell csatolni azon szakmák esetében, amelyeknek a 7. cikk (4) bekezdésében említett közegészségügyi és közbiztonsági vonatkozásai vannak, vagy amelyek a III. cím III. fejezete értelmében feltétel nélküli elismerésben részesülnek —, az illetékes hatóság megküldi az érintett szakmai szervezetnek vagy testületnek, és ez az említett célra szolgáló automatikus ideiglenes nyilvántartásba vételnek, illetve formális tagságnak minősül;

b)

valamely társadalombiztosítási szervnél történő nyilvántartásba vétel, a biztosító intézményekkel a biztosított személyek javára végzett tevékenységekre vonatkozóan történő elszámolás céljából.

7. cikk A szolgáltatásnyújtó helyváltoztatása esetén előzetesen teendő nyilatkozat

(1) A tagállamok megkövetelhetik, hogy a szolgáltatásnyújtó, amikor szolgáltatásnyújtás céljával első alkalommal megy egyik tagállamból egy másikba, a fogadó tagállam illetékes hatóságával előzetesen benyújtandó írásbeli nyilatkozatban ezt közölje, és ennek során tájékoztassa e hatóságot biztosítási fedezetének vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formáinak adatairól. Ezt a nyilatkozatot évente meg kell újítani, ha a szolgáltatásnyújtó az adott év folyamán az adott tagállamban átmeneti vagy alkalmi jellegű szolgáltatást kíván nyújtani. A szolgáltatásnyújtó a nyilatkozatot bármilyen formában megteheti.

(2) Ezenkívül, az első alkalommal történő szolgáltatásnyújtáskor, illetve ha az okiratokban ismertetett helyzetben érdemi változás következett be, a tagállamok megkövetelhetik a következő iratoknak a nyilatkozathoz való csatolását:

(2) a)

a szolgáltatásnyújtó állampolgárságát igazoló okmány;

b)

igazolás arról, hogy a szolgáltatásnyújtó az érintett tevékenységek gyakorlása céljából jogszerűen letelepedett valamely tagállamban, és arról, hogy az igazolás benyújtásakor átmenetileg sincs eltiltva ezeknek a tevékenységeknek a gyakorlásától;

c)

szakmai képesítés megszerzését tanúsító okirat;

d)

az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben, bármilyen bizonyítási eszköz, amely bizonyítja, hogy a szolgáltatásnyújtó az érintett tevékenységet a megelőző tíz év folyamán legalább két éven keresztül gyakorolta;

e)

a biztonsági szektorban, amennyiben a saját tagállam megköveteli, a szolgáltatásnyújtó és munkatársai biztonsági szempontból releváns helyzetekben való megbízhatóságáról szóló igazolása.

(3) A szolgáltatást a letelepedés szerinti tagállam szakmai címének használata mellett kell nyújtani, amennyiben abban a tagállamban létezik ilyen cím az adott szakmai tevékenységre. Ezt a címet a letelepedés szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén úgy kell feltüntetni, hogy a fogadó tagállam szakmai címével ne lehessen összetéveszteni. Amennyiben a letelepedés szerinti tagállamban nem létezik ilyen szakmai cím, a szolgáltatásnyújtónak előírt képesítését kell feltüntetnie e tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén. Kivételt képeznek a III. cím III. fejezetében említett esetek, amelyekben a szolgáltatást a fogadó tagállam szakmai címének használata mellett kell nyújtani.

(4) Az első alkalommal történő szolgáltatásnyújtás esetében, ha olyan, közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású szabályozott szakmáról van szó, amelyre nem vonatkozik a III. cím III. fejezete szerinti feltétel nélküli elismerés, a fogadó tagállam illetékes hatósága az első szolgáltatásnyújtás előtt ellenőrizheti a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítéseit. Ez az előzetes ellenőrzés csak akkor lehetséges, ha annak célja az, hogy megakadályozza a szolgáltatás igénybevevője egészségének, illetve biztonságának a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének hiánya miatti súlyos károsodását, illetve sérelmét, és ha az ellenőrzés nem lépi túl a céljának eléréséhez szükséges mértéket. Legkésőbb a nyilatkozat és a csatolt iratok beérkezését követő egy hónapon belül az illetékes hatóság igyekszik közölni a szolgáltatásnyújtóval vagy a képesítése ellenőrzésének mellőzéséről szóló határozatát, vagy az ellenőrzés eredményét. Amennyiben olyan nehézség merül fel, amely késedelmet okozna, az illetékes hatóság a szolgáltatásnyújtót az első hónapon belül értesíti a késedelem okáról és a határozat meghozatalának várható időpontjáról; a határozatot a teljes dokumentáció beérkezésétől számított második hónapon belül meg kell hozni. Amennyiben lényeges eltérés van a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítése és a fogadó tagállamban megkövetelt képzés között, és ez az eltérés olyan mértékű, hogy az veszélyt jelent a közegészségre vagy a közbiztonságra, a fogadó tagállamnak lehetőséget kell adnia a szolgáltatásnyújtónak arra, hogy — különösen alkalmassági vizsga letételével — bizonyítsa, hogy megszerezte a hiányzó ismereteket vagy szaktudást. A szolgáltatás nyújtását az előző albekezdéssel összhangban hozott határozat keltétől számított egy hónapon belül minden esetben lehetővé kell tenni. Amennyiben az illetékes hatóság az előző albekezdésekben rögzített határidőkön belül nem reagál, a szolgáltatásnyújtást meg lehet kezdeni. Ha a képesítéseket e bekezdés alapján ellenőrizték, a szolgáltatást a fogadó tagállam szakmai címének használata mellett kell nyújtani.

8. cikk Közigazgatási együttműködés

(1) A fogadó tagállam illetékes hatóságai megkereshetik a letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságait minden egyes szolgáltatásnyújtás esetében, hogy adjanak tájékoztatást a szolgáltatásnyújtó letelepedésének jogszerűségére és helyes magaviseletére vonatkozóan, valamint arra vonatkozóan, hogy nem szabtak ki vele szemben szakmai jellegű fegyelmi vagy büntetőszankciót. A letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt a tájékoztatást az 56. cikk rendelkezéseivel összhangban adják.

(2) Az illetékes hatóságok biztosítják minden olyan információ cseréjét, amely a szolgáltatás igénybevevőjének a szolgáltatásnyújtó ellen benyújtott panaszai elbírálásához szükséges. A szolgáltatás igénybevevőjével a panasz elbírálásának eredményét közölni kell.

9. cikk A szolgáltatás igénybevevőinek tájékoztatása

Ha a szolgáltatásnyújtás a letelepedés szerinti tagállam szakmai címének használata mellett vagy a szolgáltatásnyújtó előírt képesítésének feltüntetése mellett történik, a közösségi jogban foglalt egyéb tájékoztatási követelmények teljesítésén kívül a fogadó tagállam illetékes hatóságai megkövetelhetik a szolgáltatásnyújtótól, hogy a szolgáltatás igénybevevőjének a következő adatok bármelyikét vagy összességét megadja:

a)

ha a szolgáltatásnyújtó szerepel valamilyen cégnyilvántartásban vagy hasonló nyilvános jegyzékben, annak a nyilvántartásnak a neve, amelybe bejegyezték, a bejegyzés száma, vagy az adott nyilvántartásban szereplő, egyenértékű azonosító;

b)

ha a tevékenység a letelepedés szerinti tagállamban engedélyköteles, az illetékes felügyeleti hatóság neve és címe;

c)

olyan szakmai szövetség vagy hasonló testület, amely a szolgáltatásnyújtót nyilvántartásba vette;

d)

a szakmai cím, vagy ha nincs ilyen cím, a szolgáltatásnyújtó előírt képesítése és az a tagállam, ahol azt megszerezte;

e)

ha a szolgáltatásnyújtó HÉA-köteles tevékenységet folytat, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 22. cikkének (1) bekezdésében említett HÉA-azonosítószám;

f)

a biztosítási fedezet, vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formájával kapcsolatos adatok.

III. CÍM A LETELEPEDÉS SZABADSÁGA I. FEJEZET A képzés elvégzését tanúsító okiratok elismerésének általános rendszere

10. cikk Hatály

Ezt a fejezetet minden olyan szakmára alkalmazni kell, amely nem e cím II. és III. fejezetének hatálya alá tartozik, továbbá azon következő esetekben, amikor a kérelmező, különleges és kivételes okok miatt nem felel meg az említett fejezetekben megállapított feltételeknek:

a)

a IV. mellékletben felsorolt tevékenységek tekintetében akkor, ha a migráns nem felel meg a 17., a 18. és a 19. cikkben megszabott követelményeknek;

b)

általános orvosok, szakorvosok, általános ápolók, fogorvosok, fogszakorvosok, állatorvosok, szülésznők, gyógyszerészek és építészmérnökök tekintetében akkor, ha a migráns nem felel meg a tényleges és jogszerű szakmai gyakorlatra vonatkozóan a 23., a 27., a 33., a 37., a 39., a 43. és a 49. cikkben említett követelményeknek;

c)

építészmérnökök tekintetében akkor, ha a migráns olyan, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelyet nem sorol fel az V. melléklet 5.7. pontja;

d)

a 21. cikk (1) bekezdésének, valamint a 23. és a 27. cikknek a sérelme nélkül, azon orvosok, ápolók, fogorvosok, állatorvosok, szülésznők, gyógyszerészek és építészmérnökök tekintetében, akik olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, amelynek kibocsátására az V. melléklet 5.1.1., 5.2.2., 5.3.2., 5.4.2., 5.5.2., 5.6.2. és 5.7.1. pontjában felsorolt valamely cím megszerzéséhez vezető képzést követően kerül sor, és ezekben az esetekben is kizárólag a szóban forgó szakosodás elismerése céljából;

e)

olyan általános ápolók és szakápolók tekintetében, akik olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, amelynek kibocsátására az V. melléklet 5.2.2. pontjában felsorolt valamely cím megszerzéséhez vezető képzést követően kerül sor, akkor, ha a migráns ezt az okiratot egy olyan másik tagállamban kívánja elismertetni, ahol az érintett szakmai tevékenységeket általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók végzik;

f)

általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók tekintetében akkor, ha a migráns ezt az okiratot egy olyan másik tagállamban kívánja elismertetni, ahol az érintett szakmai tevékenységeket általános ápolók, általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók, vagy olyan szakápolók végzik, akik olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, amelynek kibocsátására az V. melléklet 5.2.2. pontjában felsorolt címek megszerzéséhez vezető képzést követően kerül sor;

g)

azon migránsok esetében, akik megfelelnek a 3. cikk (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.

11. cikk Képesítési szintek

A 13. cikk alkalmazásában a szakmai képesítések az alábbiakban meghatározott szintek szerint csoportosíthatók:

a)

olyan képzettségi tanúsítvány, amelyet a saját tagállamnak az e tagállam törvényi, rendeleti, vagy közigazgatási rendelkezései alapján kijelölt illetékes hatósága bocsátott ki, a következők alapján:

i.

olyan képzés, amelyre a b), c), d) vagy e) pont szerinti bizonyítvány vagy oklevél nem vonatkozik, vagy előzetes képzés nélküli meghatározott vizsga, vagy a szakmának valamely tagállamban három egymást követő éven át teljes munkaidőben történő gyakorlása, vagy ezzel azonos időtartamban az előző tíz év folyamán részmunkaidőben történő gyakorlása, vagy

ii.

általános vagy középiskolai végzettség, amely a bizonyítvány birtokosának általános műveltségét igazolja.

b)

olyan bizonyítvány, amely olyan középfokú képzés sikeres elvégzését igazolja, amely

i.

vagy általános jellegű, és azt a c) pontban említettektől eltérő tanulmányok vagy szakmai képzés, és/vagy az e tanulmányok mellett megkövetelt próbaidős vagy szakmai gyakorlat egészítik ki;

ii.

vagy műszaki, illetve szakmai jellegű, és azt adott esetben az i. alpontban említett tanulmányok vagy szakmai képzés, és/vagy az e képzés mellett megkövetelt próbaidős vagy szakmai gyakorlat egészítik ki;

c)

olyan oklevél, amely a következők sikeres elvégzését igazolja:

i.

vagy a d) és az e) pontban említettől eltérő, legalább egyéves, vagy azzal egyenértékű időtartamú, részidős középfokú végzettségre épülő képzés, amely megkezdésének egyik feltétele főszabály szerint a középfokú tanulmányok egyetemi vagy felsőoktatási továbbtanulásra jogosító sikeres elvégzése, vagy ezzel egyenértékű, a középfokú iskolai képzés második ciklusának befejezése, valamint az e középfokú végzettségre épülő képzés mellett adott esetben megkövetelt szakmai képzés;

ii.

vagy, szabályozott szakma esetében, az i. alpont szerinti képzési szinttel azonos szintű, a II. mellékletben szereplő speciális rendszerű képzés, amely hasonló szakmai színvonalat biztosít, és a hallgatót feladatkörök és funkciók hasonló szintjére készíti fel. A II. mellékletben szereplő listát az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet módosítani az előző mondatban foglalt követelményeknek megfelelő képzés figyelembevétele céljából;

d)

olyan oklevél, amely középfokú végzettségre épülő, legalább három-, de legfeljebb négyéves vagy azzal egyenértékű időtartamú, részidős, egyetemen, vagy felsőoktatási intézményben, vagy más, azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben folytatott képzés sikeres elvégzését, valamint az e középfokú végzettségre épülő képzés mellett adott esetben megkövetelt szakmai képzés sikeres elvégzését igazolja;

e)

olyan oklevél, amely igazolja, hogy tulajdonosa négy évnél hosszabb, vagy annak megfelelő időtartamú részidős felsőfokú képzést valamely egyetemen vagy más felsőoktatási intézményben vagy azonos szintű más intézményben sikeresen elvégzett, és adott esetben azt, hogy a felsőfokú képzés mellett előírt szakmai gyakorlatot sikeresen elvégezte.

12. cikk A képesítések egyenlő kezelése

A valamely tagállam illetékes hatósága által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot vagy okirategyüttest, amely egy képzésnek a Közösségben való sikeres elvégzését igazolja, és amelyet az adott tagállam azonos szintűnek ismer el és amely birtokosának ugyanazokat a jogokat biztosítja a szakma gyakorlásának megkezdése vagy gyakorlása tekintetében, vagy az érintett szakma gyakorlására készíti fel, az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat 11. cikkben szereplő típusaként kell kezelni, a szóban forgó szintet tekintve is. Minden olyan szakmai képesítést, amely bár nem felel meg a saját tagállam hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseiben egy adott szakma gyakorlásának megkezdésére, illetve gyakorlására vonatkozóan előírt követelményeknek, de a képesítés birtokosára e rendelkezések erejénél fogva szerzett jogokat ruház, az első bekezdésben meghatározott feltételekkel azonos módon az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratként kell kezelni. Ez különösképpen akkor alkalmazandó, ha a saját tagállam megemeli valamely szakma elkezdéséhez, annak gyakorlásához szükséges képzés szintjét, és ha valaki számára, aki korábban már részt vett olyan képzésben, amely nem felel meg az új szakképesítési elvárásoknak, a nemzeti jogalkotási, szabályozó vagy közigazgatási rendelkezések erejénél fogva szerzett jogok előnyt biztosítanak; ilyen esetben a 13. cikk alkalmazása érdekében a korábbi képzést a fogadó tagállam, mint az új képzésnek megfelelőt fogadja el.

13. cikk Az elismerés feltételei

(1) Ha egy szabályozott szakma gyakorlásának megkezdését vagy gyakorlását a fogadó tagállam meghatározott szakmai képesítés megszerzéséhez köti, ennek a tagállamnak az illetékes hatósága a tagállam saját állampolgáraira alkalmazottakkal azonos feltételek mellett köteles engedélyezni az adott szakma gyakorlásának megkezdését és gyakorlását olyan kérelmezők számára, akik olyan képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, amelyet egy másik tagállam követel meg ahhoz, hogy területén az adott szakma gyakorlását megkezdhessék, illetve az adott szakmát gyakorolhassák. A képzettségi tanúsítványnak, illetve az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak a következő feltételeket kell kielégítenie:

(1) a)

valamely tagállamnak az e tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseivel összhangban kijelölt illetékes hatósága bocsátotta ki;

b)

a fogadó tagállamban megkövetelt, a 11. cikkben leírt szakmai képesítési szintet közvetlenül megelőző alacsonyabb képesítési szinttel legalább egyenértékű szakmai képesítési szintet tanúsít.

(2) A szakma (1) bekezdésben leírt gyakorlásának megkezdését és gyakorlását azon kérelmező számára is engedélyezni kell, aki az ugyanazon bekezdésben említett szakmát a megelőző tíz év folyamán két éven keresztül teljes munkaidőben gyakorolta egy, az adott szakmát nem szabályozó másik tagállamban, feltéve hogy egy vagy több képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik. A képzettségi tanúsítványnak, illetve az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak a következő feltételeket kell kielégítenie: Az első albekezdésben említett kétéves szakmai tapasztalat nem szükséges azonban, ha a kérelmező képesítéseit tanúsító dokumentumok a 3. cikk (1) bekezdésének e) pontja értelmében a 11. cikk b), c), d) vagy e) pontjában meghatározott képesítési szintek szabályozott szakképzést igazolnak. A III. mellékletben felsorolt szabályozott képzési formákat a 11. cikk c) pontjában leírt szinten kell ilyen szabályozott képzésnek tekinteni. A III. mellékletben szereplő listát az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet módosítani a hasonló szakmai színvonalat biztosító, és a hallgatót hasonló szintű feladatkörökre és funkciókra felkészítő szabályozott képzés figyelembevétele céljából.

(2) a)

valamely tagállamnak az e tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseivel összhangban kijelölt illetékes hatósága bocsátotta ki;

b)

a fogadó tagállamban megkövetelt, a 11. cikkben leírt szakmai képesítési szintet közvetlenül megelőző alacsonyabb képesítési szinttel legalább egyenértékű szakmai képesítési szintet tanúsít;

c)

tanúsítja, hogy a birtokosa felkészült a szóban forgó szakma gyakorlására.

(3) E cikk (1) bekezdésének b) pontjától és a (2) bekezdésének b) pontjától eltérve a fogadó tagállam lehetővé teszi a szabályozott szakma megkezdését és gyakorlását olyan esetekben, ha a területén az adott szakma gyakorlásának megkezdése olyan képesítéshez kötött, amely a 11. cikk c) pontjában említett négy évet meghaladó időtartamú felsőfokú vagy egyetemi képzés sikeres elvégzését igazolja.

14. cikk Kompenzációs intézkedések

(1) A 13. cikk nem zárja ki azt, hogy a fogadó tagállam megkövetelje a kérelmezőtől maximum 3 éves alkalmazkodási időszak letöltését vagy alkalmassági vizsga letételét, ha:

(1) a)

annak a képzésnek az időtartama, amelynek elvégzéséről a 13. cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében okirattal rendelkezik, legalább egy évvel rövidebb, mint amelyet a fogadó tagállam megkövetel;

b)

az általa elvégzett képzés a fogadó tagállam által megkövetelt, az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat tárgyát képező tantárgyaktól lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában;

c)

a fogadó tagállamban a szabályozott szakma egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet foglal magában, amely a kérelmező saját tagállamában a 4. cikk (2) bekezdése értelmében ennek megfelelő szakmában nem létezik, és ez az eltérés a fogadó tagállamban megkövetelt olyan meghatározott képzésben nyilvánul meg, amely a kérelmező képzettségi tanúsítványának vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratának tárgyát képező tantárgyaktól lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában.

(2) Ha a fogadó tagállam él az (1) bekezdésben foglalt lehetőséggel, fel kell ajánlania a kérelmezőnek az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga közötti választás lehetőségét. Ha egy tagállam egy adott szakma tekintetében úgy ítéli meg, hogy el kell térnie attól az előző albekezdésben foglalt követelménytől, amely szerint felajánlja a kérelmezőnek az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga közötti választás lehetőségét, erről előre tájékoztatnia kell a többi tagállamot és a Bizottságot, és az eltérést kellőképpen indokolnia kell. Ha az összes szükséges információ megszerzését követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a második albekezdésben említett eltérés nem helyénvaló, vagy nincs összhangban a közösségi joggal, három hónapon belül felkéri az érintett tagállamot arra, hogy tartózkodjon a tervezett intézkedés megtételétől. Amennyiben a Bizottság a fent említett határidőn belül nem ad választ, az eltérést alkalmazni lehet.

(3) A kérelmező választási jogának a (2) bekezdésben megállapított elvétől eltérve, olyan szakmák esetében, amelyek gyakorlásához a nemzeti jog pontos ismerete szükséges, és amelyek tekintetében a nemzeti jogi tanácsadás és/vagy segítségnyújtás a szakmai tevékenység alapvető és állandó eleme, a fogadó tagállam maga választhat az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között. Ugyanez vonatkozik a 10. cikk b) és c) pontjában foglalt esetekre, a 10. cikk d) pontjában foglalt esetekre az orvosok és fogorvosok tekintetében, illetve a 10. cikk f) pontjában foglalt esetekre akkor, ha a migráns egy olyan másik tagállamban kéri az elismerést, ahol az érintett szakmai tevékenységeket általános ápolók, vagy pedig olyan szakápolók végzik, akik olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, amelynek kibocsátására az V. melléklet 5.2.2. pontjában felsorolt címek megszerzéséhez vezető képzést követően kerül sor, továbbá a 10. cikk g) pontjában foglalt esetekre. A 10. cikk a) pontjában foglalt esetekben a fogadó tagállam alkalmazkodási időszak letöltését vagy alkalmassági vizsga letételét követelheti meg, ha a migráns önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként olyan szakmai tevékenységeket kíván gyakorolni, amelyekhez szükséges a hatályos különös nemzeti szabályok ismerete és alkalmazása, feltéve hogy e szabályok ismeretét és alkalmazását a fogadó tagállam illetékes hatóságai az ilyen tevékenységek gyakorlásának megkezdéséhez a tagállam saját állampolgáraitól is megkövetelik.

(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában, a lényegesen eltérő tantárgyak olyan tantárgyak, amelyek ismerete a szakma gyakorlásához feltétlenül szükséges, és amelyek tekintetében a migráns által végzett képzés jelentős eltéréseket mutat a fogadó tagállamban megkövetelt képzéstől időtartam vagy tartalom vonatkozásában.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásánál kellő tekintettel kell lenni az arányosság elvére. Különösen, ha a fogadó tagállam alkalmazkodási időszak letöltését vagy alkalmassági vizsga letételét kívánja megkövetelni a kérelmezőtől, előbb meg kell győződnie arról, hogy a kérelmező által valamely tagállambeli vagy harmadik országbeli szakmai tapasztalata során szerzett ismeretek olyan jellegűek-e, hogy teljesen vagy részben áthidalják a (4) bekezdésben említett lényeges eltérést.

15. cikk A kompenzációs intézkedések mellőzése közös követelményrendszerek alapján

(1) E cikk alkalmazásában, a közös követelményrendszer olyan szakmai képesítési kritériumok egy csoportja, amelyek alkalmasak azoknak a lényeges eltéréseknek az ellensúlyozására, amelyeket egy adott szakma tekintetében a különböző tagállamokban létező képzési követelmények között állapítottak meg. Ezeket a lényeges eltéréseket úgy kell megállapítani, hogy legalább a tagállamok kétharmadában — köztük az adott szakmát szabályozó valamennyi tagállamban — össze kell hasonlítani a képzés időtartamát és tartalmát. A képzések tartalmi eltérései a szakmai tevékenységek tárgyának lényeges eltéréseiből eredhetnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közös platformot a tagállamok vagy a nemzeti és európai szinten reprezentatív szakmai szövetségek vagy szervezetek terjeszthetnek be a Bizottsághoz. Ha a Bizottságnak a tagállamokkal történt konzultációt követően az a véleménye, hogy a közös platformtervezet a szakképesítések kölcsönös elismerését előmozdítja, az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, azok alkalmazása céljából intézkedéstervezetet terjeszthet elő.

(3) Amennyiben a kérelmező szakmai képesítése megfelel a (2) bekezdéssel összhangban elfogadott intézkedésben megállapított kritériumoknak, a fogadó tagállam mellőzi a 14. cikk szerinti kompenzációs intézkedések alkalmazását.

(4) Az (1)—(3) bekezdések nem érintik a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy eldöntsék, hogy területükön az egyes szakmák gyakorlásához milyen képesítéseket követelnek meg, valamint, hogy döntsenek az oktatási és szakmai képzési rendszerük tartalmi elemeiről és szervezetéről.

(5) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy, a (2) bekezdéssel összhangban elfogadott intézkedésben megállapított kritériumok már nem nyújtanak megfelelő biztosítékot a szakmai képesítés tekintetében, erről megfelelően tájékoztatja a Bizottságot, amely szükség szerint az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban intézkedéstervezetet terjeszt elő.

(6) A Bizottság 2010. október 20-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e cikk alkalmazásáról, és szükség szerint megfelelő javaslatot tesz e cikk módosítására.

II. FEJEZET A szakmai tapasztalat elismerése

16. cikk A szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmények

Ha egy tagállamban a IV. mellékletben felsorolt valamely tevékenység megkezdését vagy végzését általános, kereskedelmi vagy szakmai ismeretek és alkalmasság esetén engedélyezik, az érintett tagállam az ilyen ismeretek és alkalmasság elegendő bizonyítékaként fogadja el a tevékenységnek egy másik tagállamban való korábbi végzését. Ennek feltétele, hogy a tevékenység végzése a 17., a 18. és a 19. cikkel összhangban történt.

17. cikk A IV. melléklet I. jegyzékében említett tevékenységek

(1) A IV. melléklet I. jegyzékében említett tevékenységek végzésének megkövetelt időtartama:

(1) a)

hat egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként; vagy

b)

három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, abban az esetben, ha a jogosult igazolja, hogy a kérdéses tevékenység tekintetében korábban legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

c)

négy egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, abban az esetben, ha a jogosult igazolni tudja, hogy a kérdéses tevékenység tekintetében korábban legalább kétéves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

d)

három egymást követő év önálló vállalkozóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy azt megelőzően legalább öt éven keresztül a szóban forgó tevékenységet munkavállalóként végezte; vagy

e)

öt egymást követő év, vezető beosztásban, amelyből a jogosult legalább három évet technikai jellegű feladatokkal és a vállalkozás legalább egy osztályáért való felelősséggel együtt járó beosztásban töltött el, ha igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol.

(2) Az a) és a d) pontban említett esetben feltétel, hogy a tevékenység végzése a hiánytalan kérelemnek az érintett személy által az 56. cikkben említett illetékes hatósághoz történő benyújtását megelőző 10 évnél nem régebben fejeződött be.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja nem alkalmazható az ISIC-nómenklatúra korábbi 855. csoportjába tartozó, fodrászatokban végzett tevékenységekre.

18. cikk A IV. melléklet II. jegyzékében említett tevékenységek

(1) A IV. melléklet II. jegyzékében említett tevékenységek végzésének megkövetelt időtartama:

(1) a)

öt egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként; vagy

b)

három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

c)

négy egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább kétéves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

d)

három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy azt megelőzően legalább öt éven keresztül a kérdéses tevékenységet munkavállalóként végezte; vagy

e)

öt egymást követő év munkavállalóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

f)

hat egymást követő év munkavállalóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább kétéves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol.

(2) Az a) és a c) pontban említett esetben feltétel, hogy a tevékenység végzése a hiánytalan kérelemnek az érintett személy által az 56. cikkben említett illetékes hatósághoz történő benyújtását megelőző 10 évnél nem régebben fejeződött be.

19. cikk A IV. melléklet III. jegyzékében említett tevékenységek

(1) A IV. melléklet III. jegyzékében említett tevékenységek végzésének megkövetelt időtartama:

(1) a)

három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként; vagy

b)

két egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

c)

két egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy azt megelőzően legalább három éven keresztül a kérdéses tevékenységet munkavállalóként végezte; vagy

d)

három egymást követő év munkavállalóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol.

(2) Az a) és a d) pontban említett esetben feltétel, hogy a tevékenység végzése a hiánytalan kérelemnek az érintett személy által az 56. cikkben említett illetékes hatósághoz történő benyújtását megelőző 10 évnél nem régebben fejeződött be.

20. cikk A IV. mellékletben szereplő tevékenységek jegyzékeinek módosítása

A IV. mellékletben felsorolt azon tevékenységek jegyzékei, amelyek tekintetében a szakmai tapasztalat elismerésére a 16. cikk szerint kerül sor, az 58. cikk (2) bekezdésben említett eljárással összhangban módosíthatók a nómenklatúra naprakésszé tétele vagy egyértelművé tétele céljából, feltéve, hogy ez nem jelenti az egyes kategóriákba sorolt tevékenységek változását.

III. FEJEZET A képzési minimumkövetelmények összehangolása alapján történő elismerés

1. szakasz Általános rendelkezések

21. cikk A feltétel nélküli elismerés elve

(1) Minden tagállam elismeri azokat az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.6.2., illetve 5.7.1. pontjában szereplő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenységek megkezdésére jogosító orvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, gyógyszerészi, illetve építészmérnöki, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyek megfelelnek a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 44., illetve 46. cikkben foglalt képzési minimumkövetelményeknek, és a szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott okiratokat. Az ilyen, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot a tagállam illetékes szerveinek kell kibocsátania, és ahhoz szükség szerint az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.6.2., illetve 5.7.1. pontjában említett igazolást kell csatolni. Az első és a második albekezdés rendelkezései nem érintik a 23., 27., 33., 37., 39. és 49. cikkben említett szerzett jogokat.

(2) Minden tagállam, a háziorvosi praxisnak az adott tagállam szociális biztonsági rendszere keretében való gyakorlása céljából elismeri azokat az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyek az V. melléklet 5.1.4. pontjában szerepelnek, és amelyeket valamely tagállam állampolgára számára más tagállam bocsátott ki a 28. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményekkel összhangban. Az előző albekezdés rendelkezései nem érintik a 30. cikkben említett szerzett jogokat.

(3) Minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok részére más tagállamok által kibocsátott és az V. melléklet 5.5.2. pontjában szereplő, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyek megfelelnek a 40. cikkben említett képzési minimumkövetelményeknek és a 41. cikkben meghatározott kritériumoknak, továbbá a szakmai tevékenységek megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott okiratokat. Ez a rendelkezés nem érinti a 23. és a 43. cikkben említett szerzett jogokat.

(4) A tagállamok nem kötelesek az V. melléklet 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat figyelembe venni új, közforgalmú gyógyszertárak megnyitása esetében. E bekezdés alkalmazásában a három évnél rövidebb ideje működő gyógyszertárakat is új gyógyszertáraknak kell tekinteni.

(5) Az V. melléklet 5.7.1. pontjában szereplő, előírt építészmérnöki képesítés megszerzését tanúsító okirat, amelyet az (1) bekezdés értelmében feltétel nélkül el kell ismerni, olyan képzés elvégzését igazolja, amely legkorábban az ugyanazon mellékletben említett referencia-tanév folyamán kezdődött.

(6) Az orvosi, általános ápolói, fogorvosi, állatorvosi, szülésznői, illetve gyógyszerészi szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdését és gyakorlását minden tagállam az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirathoz köti, amely tanúsítja, hogy az érintett személy a képzése során megszerezte a 24. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikk (6) bekezdésében, a 34. cikk (3) bekezdésében, a 38. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében, illetve a 44. cikk (3) bekezdésében említett ismereteket és készségeket. A 24. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikk (6) bekezdésében, a 34. cikk (3) bekezdésében, a 38. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében és a 44. cikk (3) bekezdésében említett ismeretek és készségek körét az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása végett módosítani. Az ilyen naprakésszé tétel egy tagállamban sem vonhatja maga után azon meglévő jogszabályi alapelvek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak.

(7) Minden tagállam közli a Bizottsággal azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyeket az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratoknak az e fejezet hatálya alá tartozó területen történő kibocsátását illetően fogad el. Továbbá, a 8. szakaszban említett terület előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratai esetében ezt az értesítést a többi tagállamhoz kell intézni. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában megfelelő közleményt tesz közzé, amely tartalmazza az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratoknak a tagállamok által elfogadott címeit, adott esetben az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot kibocsátó szerv megnevezését, az okiratot kísérő igazolás megnevezését, és az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2., 5.6.2., illetve 5.7.1. pontjában említett, az előbbieknek megfelelő szakmai címeket.

22. cikk A képzésre vonatkozó közös rendelkezések

A 24., 25., 28., 31., 34., 35., 38., 40., 44. és 46. cikkben említett képzés tekintetében:

a)

a tagállamok az illetékes hatóságok által megállapított feltételek mellett engedélyezhetik a nem nappali képzést; ezek a hatóságok biztosítják, hogy az ilyen képzés teljes időtartama, szintje és minősége ne maradjon el a folyamatos nappali képzéséhez képest;

b)

az egyes tagállamokra jellemző eljárásokkal összhangban, a szakmai továbbképzés biztosítja, hogy azok, akik tanulmányaikat befejezték, a biztonságos és tényleges gyakorlat fenntartásához szükséges mértékben lépést tudjanak tartani a szakmai haladással.

23. cikk Szerzett jogok

(1) Az érintett szakmák tekintetében szerzett meghatározott jogok sérelme nélkül, amennyiben tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére jogosító orvosi, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok nem felelnek meg a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 40. és 44. cikkben említett valamennyi képzési követelménynek, minden tagállam elegendő bizonyítékként ismeri el a tagállamok által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot annyiban, amennyiben az az okirat az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában megállapított referenciaidőpont előtt megkezdett képzés sikeres elvégzését tanúsítja, és amennyiben az okirathoz egy olyan igazolást csatoltak, amely szerint annak birtokosa a szóban forgó tevékenységet az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolta.

(2) Ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak a volt Német Demokratikus Köztársaság területén megszerzett, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére jogosító orvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokra, akkor is, ha nem felelnek meg a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 40. és 44. cikkben említett valamennyi képzési minimumkövetelménynek, ha az ilyen okirat igazolja annak a képzésnek a sikeres elvégzését, amelyet az alábbi időpontot megelőzően kezdtek meg: Az első albekezdésben említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat a birtokosát feljogosítja arra, hogy a szakmai tevékenységet Németország egész területén ugyanolyan feltételek mellett gyakorolja, mint amilyen feltételek mellett a tevékenység az illetékes német hatóságok által kibocsátott, az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat alapján gyakorolható.

(2) a)

1990. október 3-a az általános orvosok, általános ápolók, általános fogorvosok, fogszakorvosok, állatorvosok, szülésznők és gyógyszerészek esetében, valamint

b)

1992. április 3-a a szakorvosok esetében.

(3) A 37. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül, minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Csehszlovákia bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést — a Cseh Köztársaság és Szlovákia esetében — 1993. január 1-je előtt kezdték meg, amennyiben a fent említett két tagállam bármelyikének hatóságai tanúsítják, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat — az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében — területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e két tagállamra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat. Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely igazolja, hogy ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

(4) Minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Szovjetunió bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést kezdték meg, amennyiben a fent említett három tagállam bármelyikének hatósága tanúsítja, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat — az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében — területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e három tagállamra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat. Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely igazolja, hogy ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták. Azoknak az előírt állatorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratoknak az esetében, amelyeket a volt Szovjetunió bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést Észtország esetében 1991. augusztus 20-a előtt kezdték meg, az előző albekezdésben említett tanúsítványhoz csatolni kell az észt hatóságok által kibocsátott olyan igazolást, amely szerint ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

(4) a)

Észtország esetében 1991. augusztus 20-a előtt;

b)

Lettország esetében 1991. augusztus 21-e előtt;

c)

Litvánia esetében 1990. március 11-e előtt

(5) Minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Jugoszlávia bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést Szlovénia esetében 1991. június 25-e előtt kezdték meg, amennyiben a fent említett tagállam hatóságai tanúsítják, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat — az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében — területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e tagállamra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat. Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely szerint ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

(6) Azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek a birtokában lévő orvosi, általános ápolói, fogorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat nem azt a címet tartalmazza, amelyet az adott tagállam vonatkozásában az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.3., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontja megad, minden tagállam elegendő bizonyítékként ismeri el az adott tagállam által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot abban az esetben, ha ahhoz az illetékes hatóságok vagy szervek által kibocsátott igazolást csatoltak. Az első albekezdésben említett igazolásnak tartalmaznia kell, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat a 24., 25., 28., 31., 34., 35., 38., 40., illetve 44. cikknek megfelelő képzés sikeres elvégzését igazolja, valamint, hogy az okiratot az azt kibocsátó tagállam ugyanúgy kezeli, mint azokat a képesítéseket, amelyek címeit az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.3., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontja tartalmazza.

2. szakasz Orvosok

24. cikk Általános orvosi képzés

(1) Az általános orvosi képzésre történő felvétel feltétele a szóban forgó egyetemi tanulmányok megkezdésére jogosító oklevél vagy bizonyítvány megléte.

(2) Az általános orvosi képzésnek összesen legalább hatéves tanulmányi időszakot vagy 5500 órányi elméleti és gyakorlati képzést kell magában foglalnia, amelyet egyetem nyújt, vagy amelyet egyetem felügyelete alatt nyújtanak. Azok esetében, akik tanulmányaikat 1972. január 1-je előtt kezdték meg, az első albekezdésben említett képzés hat hónapig tartó, nappali tagozaton végzett, egyetemi szintű és az illetékes hatóságok által felügyelt gyakorlati képzést tartalmazhat.

(3) Az általános orvosi képzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

(3) a)

megfelelő ismeretek az orvoslás alapját képező tudományokról, illetve a tudományos módszerek — ideértve a biológiai funkciók mérési elveit — helyes megértése, a tudományosan megalapozott tények értékelésének és az adatok elemzésének képessége;

b)

az egészséges és beteg emberi test felépítésének, funkcióinak és viselkedésének, valamint az emberi egészség, illetve a fizikai és társadalmi környezet közötti kapcsolatnak megfelelő megértése;

c)

a klinikai szakterületek és gyakorlatok megfelelő ismerete, amely egységes képet biztosít az orvos számára a mentális és fizikális betegségekről a betegségmegelőzés, a diagnózis és terápia, illetve az emberi szaporodás szempontjából;

d)

kórházban, megfelelő felügyelet alatt elsajátított klinikai gyakorlat.

25. cikk Szakorvosi képzés

(1) A szakorvosi képzésre történő felvétel feltétele a 24. cikkben említett képzési program részét képező hatéves tanulmányi időszak befejezése és érvényes lezárása, amelynek során a hallgató elsajátította a megfelelő orvostudományi alapismereteket.

(2) A szakorvosi képzés egyetemen, vagy gyakorló kórházban, vagy adott esetben az illetékes hatóságok vagy szervek által erre a célra engedélyezett egészségügyi intézményben zajló elméleti és gyakorlati képzésből áll. A tagállamok biztosítják, hogy az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett szakorvosi képzések minimális időtartama érje el az ugyanazon pontban előírt időtartamot. A képzés az illetékes hatóságok vagy szervek felügyelete alatt történik. A képzés keretében a szakorvosjelölt személyesen vesz részt az érintett egészségügyi szervezeti egységek tevékenységében és feladataiban.

(3) A képzésre teljes munkaidőben, az illetékes hatóságok által elismert meghatározott intézményekben kerül sor. A képzés magában foglalja a képzést nyújtó osztály orvosi tevékenységeinek teljes körében való részvételt, beleértve az ügyelet ellátását is, oly módon, hogy a szakorvosjelölt, az illetékes hatóságok által megállapított eljárási rendnek megfelelően, a teljes munkahét alatt és az egész év folyamán a szakmai tevékenységét teljes egészében elméleti és gyakorlati képzésére fordítja. Ennek megfelelően, az ilyen beosztásban megfelelő javadalmazás jár.

(4) A tagállamok a szakorvosi képzés elvégzését tanúsító okirat kibocsátását az V. melléklet 5.1.1. pontjában említett, általános orvosi képzés elvégzését tanúsító okirat meglétéhez kötik.

(5) Az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett minimális képzési időtartamokat az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazításuk végett módosítani.

26. cikk A szakorvosi képzés típusai

A szakorvosi előírt képesítés megszerzését tanúsító, 21. cikkben említett okirat az V. melléklet 5.1.2. pontjában említett illetékes hatóságok vagy szervek által kibocsátott olyan okirat, amely az érintett szakorvosi képzés tekintetében megfelel az egyes tagállamokban használatos és az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett valamely címnek. Olyan új orvostudományi szakterületeknek az V. melléklet 5.1.3. pontjába történő felvételéről, amelyek a tagállamok legalább kétötödében megtalálhatók, az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban születhet döntés, ezen irányelvnek a nemzeti jogi szabályozás változásai függvényében történő naprakésszé tétele céljából.

27. cikk A szakorvosok szerzett jogai

(1) A fogadó tagállam megkövetelheti azoktól a szakorvosoktól, akik nem teljes munkaidejű szakorvosi képzését 1975. június 20-tól hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések szabályozták, és akik szakorvosi képzésüket legkésőbb 1983. december 31-ig kezdték meg, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratukhoz olyan igazolást csatoljanak, amely szerint a kérdéses tevékenységet az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

(2) Azokat a szakorvosi képesítéseket, amelyeket Spanyolország bocsátott ki olyan orvosok részére, akik szakorvosi képzésüket 1995. január 1-je előtt fejezték be, minden tagállam köteles akkor is elismerni, ha a szóban forgó képzés nem felel meg a 25. cikkben előírt képzési minimumkövetelményeknek, feltéve hogy ehhez a képesítéshez olyan, az illetékes spanyol hatóságok által kibocsátott igazolást csatolnak, amely szerint az érintett személy sikerrel tette le azt a meghatározott szakmai ismeretekre vonatkozó vizsgát, amely az 1497/99. sz. királyi rendeletben megállapított, rendkívüli elismerési intézkedések keretében zajlott, annak megvizsgálása céljából, hogy az érintett személy olyan szintű ismeretekkel és készségekkel rendelkezik, amely hasonló azon orvosokéhoz, akik az V. melléklet 5.1.2. és 5.1.3. pontjában Spanyolországra vonatkozóan meghatározott szakorvosi képesítéssel rendelkeznek.

(3) Minden olyan tagállam, amely hatályon kívül helyezte az V. melléklet 5.1.2. és 5.1.3. pontjában említett, előírt szakorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratok kibocsátására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseit, és amely az állampolgárait megillető szerzett jogokra vonatkozó intézkedéseket fogadott el, más tagállamok állampolgárai számára is biztosítja, hogy az ilyen intézkedések kedvezményezettjei legyenek, amennyiben az adott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátására azt megelőzően került sor, hogy a fogadó tagállam az érintett szakterületre vonatkozóan az ilyen okiratok kibocsátását megszüntette. Az említett rendelkezések hatályon kívül helyezésének időpontjait az V. melléklet 5.1.3. pontja tartalmazza.

28. cikk Háziorvosi szakképzés

(1) A háziorvosi szakképzésre történő felvétel feltétele a 24. cikkben említett képzési program részét képező hatéves tanulmányi időszak befejezése és érvényes lezárása.

(2) A háziorvosi szakképzés, amelynek végén az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátására 2006. január 1-je előtt kerül sor, legalább két évig tartó, teljes munkaidejű képzés. Ha az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátására ezen időpont után kerül sor, a képzésnek legalább három évig tartó, teljes munkaidejű képzésnek kell lennie. Amennyiben a 24. cikkben említett képzési program olyan gyakorlati képzést is tartalmaz, amelyre egy erre engedéllyel rendelkező, megfelelő háziorvosi felszereléssel és osztályokkal rendelkező kórházban, vagy egy erre engedéllyel rendelkező háziorvos praxisában folytatott gyakorlat részeként, vagy egy erre engedéllyel rendelkező, orvosi alapellátást nyújtó központban kerül sor, ennek a gyakorlati képzésnek a tartamát, de legfeljebb egy évet, be lehet számítani az első albekezdésben a 2006. január 1-jén vagy azt követően kibocsátott bizonyítványokra vonatkozóan előírt időtartamba. A második albekezdésben foglalt lehetőség csak azon tagállamok számára áll rendelkezésre, amelyekben a háziorvosi szakképzés 2001. január 1-je óta kétéves időtartamú volt.

(3) A háziorvosi szakképzés nappali tagozaton, az illetékes hatóságok vagy szervek felügyelete alatt történik. A képzés inkább gyakorlati, mint elméleti. A gyakorlati képzésnek egyrészt legalább hat hónapig kell tartania egy erre engedéllyel rendelkező, megfelelő felszereléssel és osztályokkal rendelkező kórházban, másrészt, legalább hat hónapig kell tartania egy erre engedéllyel rendelkező háziorvos praxisában folytatott gyakorlat részeként, vagy egy erre engedéllyel rendelkező, orvosi alapellátást nyújtó központban. A gyakorlati képzést más, általános orvostudománnyal foglalkozó egészségügyi intézményekkel vagy rendszerekkel együttműködve kell megtartani. A második albekezdésben megállapított minimális időtartamok sérelme nélkül azonban a gyakorlati képzés legfeljebb hat hónapig tarthat az általános orvostudománnyal foglalkozó egyéb, erre engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményben vagy rendszerben. A képzés magában foglalja a hallgató személyes részvételét a vele együtt dolgozók szakmai tevékenységében és felelősségében.

(4) A tagállamok a háziorvosi előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátását az V. melléklet 5.1.1. pontjában említett előírt általános orvosi képesítés megszerzését tanúsító okirat meglétéhez kötik.

(5) A tagállamok kibocsáthatnak az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot olyan orvos részére, aki nem végezte el az e cikkben előírt képzést, de elvégzett egy attól eltérő, kiegészítő képzést, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat igazol. Azonban a hatóságok az okiratot csak akkor bocsáthatják ki, ha az okirat olyan ismereteket tanúsít, amelyek minőségileg egyenértékű szintűek az e cikkben előírt képzés során megszerezhető ismeretekkel. A tagállamok meghatározzák többek között azt, hogy a kérelmező által már elvégzett kiegészítő képzés és már megszerzett szakmai tapasztalat milyen mértékig léphet az e cikkben előírt képzés helyébe. A tagállamok csak akkor bocsáthatják ki az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot, ha a kérelmező legalább hat hónapos, általános orvosi tapasztalatot szerzett az e cikk (3) bekezdésében említett típusú háziorvosi praxis keretében vagy orvosi alapellátást nyújtó központban.

29. cikk Háziorvosi szakmai tevékenységek gyakorlása

A szerzett jogokra vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel, a háziorvosi tevékenységeknek a nemzeti szociális biztonsági rendszer keretében történő gyakorlását minden tagállam az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat meglétéhez köti. A tagállamok a háziorvosi szakképzésben éppen részt vevő személyeket e feltétel teljesítése alól mentesíthetik.

30. cikk A háziorvosok szerzett jogai

(1) Minden tagállam meghatározza a szerzett jogokat. Azonban szerzett jogként kell megadnia a háziorvosi tevékenységeknek a nemzeti szociális biztonsági rendszere keretében történő gyakorlására vonatkozó jogot — az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat hiányában is —, minden olyan orvosnak, aki ezt a jogot, az ugyanazon pontban meghatározott referenciaidőponttól, az általános orvosi szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdésére jogosító, az orvosi szakmára alkalmazandó rendelkezések erejénél fogva élvezi, és aki az említett időponttól a tagállam területén letelepedett, valamint a 21. vagy a 23. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozik. Minden tagállam illetékes hatósága, kérelemre, az első albekezdés szerint szerzett jogokat élvező orvosok részére — az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat hiányában — olyan igazolást bocsát ki, amely szerint annak birtokosa jogosult a háziorvosi tevékenységeknek az adott tagállam nemzeti szociális biztonsági rendszere keretében történő gyakorlására.

(2) Minden tagállam elismeri az (1) bekezdés második albekezdésében említett, valamely tagállam állampolgára számára egy másik tagállam által megadott igazolásokat, és azokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott, és a háziorvosi tevékenységeknek a nemzeti szociális biztonsági rendszere keretében történő gyakorlására feljogosító okiratokat.

3. szakasz Általános ápolók

31. cikk Általános ápolók képzése

(1) Az általános ápolói képzésre történő felvétel feltétele vagy egy 10 éves általános és középiskolai oktatás elvégzése, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága vagy szerve által kibocsátott oklevél vagy bizonyítvány, vagy egyéb okirat igazol, vagy egy ápolóképző intézmény ezzel egyenértékű felvételi vizsgájának sikeres letételét tanúsító bizonyítvány.

(2) Az általános ápolói képzés nappali tagozaton történik és legalább az V. melléklet 5.2.1. pontjában leírt programot tartalmazza. Az V. melléklet 5.2.1. pontjában leírt tartalmat az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása végett módosítani. Az ilyen naprakésszé tétel egy tagállamban sem vonhatja maga után azon meglévő jogszabályi alapelvek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak.

(3) Az általános ápolói képzés legalább hároméves vagy 4600 órás elméleti képzést és klinikai gyakorlatot foglal magában, amelyen belül az elméleti képzés tartama a teljes képzés minimális időtartamának legalább egyharmadát, a klinikai gyakorlat pedig legalább a felét teszi ki. A tagállamok részlegesen mentesíthetik azokat, akik képzésének egy része olyan kurzusokon történt, amelyek legalább ezzel egyenértékű szintűek voltak. A tagállamok biztosítják, hogy az ápolóképzéssel foglalkozó intézetek a tanulmányi program teljes időtartama alatt feleljenek az elméleti képzés és a klinikai gyakorlat összehangolásáért.

(4) Az elméleti képzés az ápolóképzésnek az a része, amelynek során a hallgatók elsajátítják az általános egészségügyi ellátás szervezéséhez, szolgáltatásához és értékeléséhez szükséges szakmai ismereteket és készségeket. A képzést ápolásoktatók és más hozzáértő személyek tartják, ápolóképzőkben és más, az oktatási intézmény által kiválasztott képzési létesítményben.

(5) A klinikai gyakorlat az ápolóképzésnek az a része, amelynek során a hallgatók megtanulják, hogy egy csoport tagjaként és az egészséges vagy beteg emberekkel és/vagy közösséggel közvetlen kapcsolatban, az általuk elsajátított ismeretek és képzés alapján hogyan szervezzék meg, hogyan végezzék, és hogyan értékeljék az igényelt teljes körű betegápolást. A hallgatók nemcsak azt tanulják meg, hogy hogyan dolgozzanak csoportban, hanem azt is, hogy hogyan vezessenek egy csoportot, és hogyan szervezzék meg egy egészségügyi intézetben vagy a közösségben az általános betegápolói munkát, beleértve egyének és kisebb csoportok egészségügyi oktatását. A képzés kórházakban, más egészségügyi intézményekben és a közösségi ellátás során ápolásoktatók felügyelete alatt folyik, más szakképzett ápolókkal együttműködve és azok segítségével. A tanítási folyamatban más szakképzett munkaerő is részt vehet. A hallgatók részt vesznek az érintett osztály munkájában, amennyiben az ilyen tevékenységek a képzésükhöz megfelelőek és lehetővé teszik számukra, hogy megtanulják a betegápolással járó felelősség vállalását.

(6) Az általános ápolóképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

(6) a)

az általános ápolói tevékenységek alapját képező tudományok megfelelő ismerete, beleértve az egészséges és beteg személyek alkatának, fiziológiai funkcióinak és viselkedésének, valamint az ember egészségi állapotának, a fizikai és szociális környezete közötti kapcsolatnak a megfelelő megértését;

b)

a szakma jellegének és etikájának, valamint az egészségügy és az ápolói tevékenység általános elveinek a megfelelő ismerete;

c)

megfelelő klinikai gyakorlat; az ilyen gyakorlatot, amelyet képzési jelentőségére tekintettel kell kiválasztani, szakképzett ápolói személyzet felügyelete alatt és olyan helyen kell megszerezni, ahol a szakképzett ápolói létszám és a berendezések alkalmasak a betegápolásra;

d)

készség az egészségügyi személyzet gyakorlati képzésében való részvételre és szakmai tapasztalat az ilyen személyzettel végzett munka terén;

e)

az egészségügyi ágazat más szakmáinak képviselőivel való együttműködés terén szerzett tapasztalat.

32. cikk Általános ápolói szakmai tevékenységek gyakorlása

Ezen irányelv alkalmazásában, az általános ápolói szakmai tevékenységek a szakmaként gyakorolt és az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett tevékenységek.

33. cikk Általános ápolók szerzett jogai

(1) Amennyiben a szerzett jogokra vonatkozó általános szabályok az általános ápolókra alkalmazandók, a 23. cikkben említett tevékenységekhez a betegápolás tervezésével, szervezésével és elvégzésével kapcsolatos teljes felelősségnek kell kapcsolódnia.

(2) Ami a lengyel általános ápolói képesítést illeti, csak a következő, szerzett jogokra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók. Azon tagállami állampolgárok esetében, akik előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okiratukat Lengyelországban 2004. május 1-je előtt szerezték, illetve akiknek a képzése Lengyelországban 2004. május 1-je előtt kezdődött meg, és akik nem felelnek meg a 31. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek, a tagállamok a következő, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okiratokat elegendő bizonyítékként ismerik el, ha azokhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint az érintett tagállami állampolgárok az általános ápolói tevékenységet Lengyelországban az alábbiakban meghatározott időn keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták: Az említett tevékenységekhez a betegápolás tervezésével, szervezésével és elvégzésével kapcsolatos teljes felelősségnek kell kapcsolódnia.

(2) a)

előírt ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat (dyplom licencjata pielęgniarstwa) — az okirat kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül gyakorolt tevékenység;

b)

középfokú végzettségre épülő képzés elvégzését tanúsító, egészségügyi szakiskolában szerzett, előírt ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat (dyplom pielęgniarki albo pielęgniarki dyplomowanej) — az okirat kibocsátását megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül gyakorolt tevékenység.

(3) Azokat az előírt ápolói képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket Lengyelországban a képzést 2004. május 1-je előtt elvégző ápolók részére, a 31. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek meg nem felelő képzés nyomán bocsátottak ki, amely képzést olyan felsőfokú alapképzési fokozatot tanúsító oklevél igazol, és amelyet az ápolói és a szülésznői szakmáról szóló törvény és egyéb jogszabályok módosításáról szóló, 2004. április 20-i törvény (A Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2004. április 30-i 92. száma, 885. tétel) 11. cikkében, valamint a középiskolai bizonyítvánnyal (záróvizsga — érettségi) rendelkező, az ápolói és szülésznői szakmát oktató egészségügyi líceumban és egészségügyi szakiskolában végzett ápolók és szülésznők képzésének részletes feltételeiről szóló, 2004. május 11-i egészségügyi miniszteri rendeletben (A Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2004. május 13-i 110. száma, 1170. tétel) szereplő különleges továbbképző program keretében szereztek, minden tagállam elismeri annak ellenőrzése céljából, hogy az érintett személy hasonló szintű ismeretekkel és szaktudással rendelkezik-e, mint azok az ápolók, akik az V. melléklet 5.2.2. pontjában Lengyelországra vonatkozóan meghatározott képesítéssel rendelkeznek.

4. szakasz Fogorvosok

34. cikk Fogorvosi alapképzés

(1) A fogorvosi alapképzésre történő felvétel feltétele az érintett tanulmányok tekintetében valamely tagállamban egyetemre vagy azzal egyenértékű szintűként elismert felsőoktatási intézménybe történő felvételre jogosító bizonyítvány megléte.

(2) A fogorvosi alapképzés összesen legalább ötéves időtartamú, nappali tagozatos elméleti és gyakorlati — legalább az V. melléklet 5.3.1. pontjában leírt programot tartalmazó — tanulmányokat foglal magában, amelyekre egyetemen vagy azzal egyenértékű szintűként elismert képzést adó, vagy egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben kerül sor. Az V. melléklet 5.3.1. pontjában leírt tartalmat az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása végett módosítani. Az ilyen naprakésszé tétel egy tagállamban sem vonhatja maga után azon meglévő jogszabályi alapelvek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak.

(3) A fogorvosi alapképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket: Ez a képzés a fogorvos számára a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeinek és betegségeinek megelőzésére, diagnózisára és kezelésére kiterjedő valamennyi tevékenység folytatásához szükséges készségeket biztosítja.

(3) a)

a fogászat alapját képező tudományok megfelelő ismerete, valamint a tudományos módszerek — beleértve a biológiai funkciók mérésének alapelveit, a tudományosan megalapozott tények kiértékelését és adatok elemzését — helyes megértése;

b)

az egészséges és beteg személyek felépítésére, fiziológiai funkcióira és viselkedésére, valamint a fizikai és társadalmi környezetnek az ember egészségi állapotát befolyásoló hatására vonatkozó megfelelő ismeretek, amennyiben ezek a tényezők érintik a fogászatot;

c)

mind az egészséges, mind a beteg fogak, szájak, állkapcsok és kapcsolódó szöveteik szerkezetének és funkciójának, valamint azoknak a beteg általános egészségi állapotával, fizikai és szociális közérzetével való kapcsolatának megfelelő ismerete;

d)

a klinikai szaktárgyak és módszerek megfelelő ismerete, amelyek a fogorvosnak egységes képet nyújtanak a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeiről, sérüléseiről és betegségeiről, valamint a preventív, diagnosztikus és terápiás fogászatról;

e)

megfelelő felügyelet mellett szerzett megfelelő klinikai gyakorlat.

35. cikk Fogszakorvosi képzés

(1) A fogszakorvosi képzésre történő felvétel feltétele a 34. cikkben említett képzés keretében ötéves elméleti és gyakorlati tanulmányok elvégzése és érvényes lezárása, vagy a 23. és a 37. cikkben említett dokumentumok megléte.

(2) A fogszakorvosi képzés elméleti és gyakorlati részből áll, amelyekre egyetemi intézetben, vagy gyógykezelést oktató és kutató központban, vagy — szükség szerint — az illetékes hatóságtól vagy szervtől erre engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményben kerül sor. A fogszakorvosi teljes munkaidejű képzés minimálisan három évig tart, az illetékes hatóságok vagy szervek felügyelete mellett. A képzés keretében a fogszakorvosnak készülő fogorvos személyesen vesz részt az érintett intézmény tevékenységében és feladataiban. A második albekezdésben említett minimális képzési időtartamot az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása végett módosítani.

(3) A tagállamok a fogszakorvosi képzés elvégzését tanúsító okirat kibocsátását az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett, fogorvosi alapképzés elvégzését tanúsító okirat meglétéhez kötik.

36. cikk Fogorvosi szakmai tevékenységek gyakorlása

(1) Ezen irányelv alkalmazásában, a fogorvosi szakmai tevékenységek a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek, amelyek gyakorlása az V. melléklet 5.3.2. pontjában felsorolt szakmai képesítések alapján történik.

(2) A fogorvosi szakma a 34. cikkben említett fogorvosi képzésen alapul és olyan önálló szakmának minősül, amely elkülönül az egyéb általános vagy szakosodott orvosi szakmáktól. A fogorvosi tevékenységek az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat birtokában gyakorolhatók. Aki ilyen, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, azt ugyanúgy kell kezelni, mint azt, akire a 23. vagy a 37. cikk alkalmazandó.

(3) A tagállamok — az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett referenciaidőpontokban hatályos jogszabályi rendelkezésekre és szakmai etikai szabályokra kellő tekintettel — biztosítják, hogy a fogorvosoknak általánosan módjuk legyen a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeinek és betegségeinek megelőzésére, diagnózisára és kezelésére irányuló tevékenységek gyakorlásának megkezdésére és gyakorlására.

37. cikk A fogorvosok szerzett jogai

(1) A fogorvosi szakmai tevékenységeknek az V. melléklet 5.3.2. pontjában felsorolt képesítések alapján történő gyakorlása céljából, minden tagállam elismeri azokat az Olaszországban, Spanyolországban, Ausztriában, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában kibocsátott, előírt orvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket olyan személyek részére bocsátottak ki, akik orvosi tanulmányaikat az ugyanazon mellékletben az érintett tagállamra vonatkozóan megállapított referenciaidőpontban vagy azt megelőzően kezdték meg, és amelyekhez az adott tagállam illetékes hatósága által kibocsátott igazolást csatoltak. Az igazolásnak a következő két feltétel teljesítését kell igazolnia: Aki a tanulmányokból legalább három évet sikeresen elvégzett, és ennek a 34. cikkben említett képzéssel való egyenértékűségét az érintett tagállam illetékes hatósága igazolja, mentesül a második albekezdés a) pontjában említett hároméves szakmai tapasztalat követelménye alól. A Cseh Köztársaság és Szlovákia tekintetében, a volt Csehszlovákiában szerzett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat ugyanolyan szinten kell elismerni, mint az előírt képesítés megszerzését tanúsító, cseh és szlovák okiratokat, és ugyanazon feltételek mellett, mint amelyeket az előző albekezdések tartalmaznak.

(1) a)

hogy az érintett személyek a 36. cikkben említett tevékenységeket az adott tagállamban, az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként gyakorolták;

b)

hogy az érintett személyek az említett tevékenységeket ugyanolyan feltételek mellett jogosultak gyakorolni, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában az adott tagállam tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek.

(2) Minden tagállam elismeri azokat az előírt orvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket Olaszországban olyan személyek részére bocsátottak ki, akik orvosi egyetemi képzésüket 1980. január 28-a után és 1984. december 31-ig bezárólag kezdték meg, és amelyekhez az illetékes olasz hatóságok által kibocsátott igazolást csatoltak. Az igazolásnak a következő három feltétel teljesítését kell igazolnia: Aki a tanulmányokból legalább három évet sikeresen elvégzett, és ennek a 34. cikkben említett képzéssel való egyenértékűségét az illetékes hatóság igazolja, mentesül a második albekezdés a) pontjában említett alkalmassági vizsga követelménye alól. Aki az orvosi egyetemi tanulmányait 1984. december 31-e után kezdte meg, azt ugyanúgy kell kezelni, mint a fent említetteket, feltéve, hogy a fent említett hároméves tanulmányi időszak 1994. december 31-e előtt kezdődött meg.

(2) a)

hogy az érintett személyek sikerrel tették le az illetékes olasz hatóságok által rendezett alkalmassági vizsgát, amelynek célja annak megállapítása volt, hogy az érintett személyek hasonló szintű ismeretekkel és készségekkel bírnak, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában Olaszország tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek;

b)

hogy az érintett személyek a 36. cikkben említett tevékenységeket Olaszországban, az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként gyakorolták;

c)

hogy az érintett személyek a 36. cikkben említett tevékenységeket ugyanolyan feltételek mellett jogosultak gyakorolni, illetve ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként ugyanolyan feltételek mellett gyakorolják, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában Olaszország tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek.

5. szakasz Állatorvosok

38. cikk Állatorvosi képzés

(1) Az állatorvosi képzés összesen legalább ötéves, nappali tagozatos, elméleti és gyakorlati — legalább az V. melléklet 5.4.1. pontjában leírt tanulmányi programot tartalmazó — tanulmányokból áll, amelyre egyetemen, vagy egyetemivel egyenértékű szintűként elismert képzést adó, illetve egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben kerül sor. Az V. melléklet 5.4.1. pontjában leírt tartalmat az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása végett módosítani. Az ilyen naprakésszé tétel egy tagállamban sem vonhatja maga után azon meglévő jogszabályi alapelvek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak.

(2) Az állatorvosi képzésre történő felvétel feltétele olyan bizonyítvány megléte, amely az érintett tanulmányok tekintetében egyetemi intézménybe, vagy egy tagállam által az érintett tanulmányok szempontjából azzal egyenértékű szintűként elismert felsőoktatási intézménybe történő felvételre jogosít.

(3) Az állatorvosi képzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

(3) a)

az állatorvosi tevékenység alapját képező tudományok megfelelő ismerete;

b)

megfelelő ismeretek az egészséges állatok felépítéséről és funkcióiról, tenyésztésükről, szaporodásukról és higiéniájukról általában, valamint takarmányozásukról, beleértve a szükségleteiknek megfelelő takarmányok előállításával és tartósításával kapcsolatos technológiákat;

c)

megfelelő ismeretek az állatok viselkedéséről és védelméről;

d)

megfelelő ismeretek akár az egyed, akár az állatcsoport betegségeinek okairól, természetéről, lefolyásáról, hatásairól, diagnózisáról és kezeléséről, beleértve az emberekre is átterjedő betegségekről szerzett különleges ismereteket;

e)

megfelelő ismeretek a preventív gyógyászatról;

f)

megfelelő ismeretek az állati takarmányok vagy az emberi fogyasztásra szánt, állati eredetű élelmiszerek előállításával, gyártásával és forgalmazásával kapcsolatos higiéniáról és technológiákról;

g)

megfelelő ismeretek a fent felsoroltakhoz kapcsolódó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről;

h)

megfelelő felügyelet mellett szerzett, megfelelő klinikai gyakorlat és egyéb gyakorlati tapasztalat.

39. cikk Az állatorvosok szerzett jogai

A 23. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek az előírt állatorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratát Észtország 2004. május 1-je előtt bocsátotta ki, illetve aki tanulmányaikat Észtországban 2004. május 1-je előtt kezdték meg, a tagállamok elismerik az ilyen előírt állatorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratot, ha ahhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint az érintett személy a kérdéses tevékenységeket Észtországban, az igazolás kibocsátását megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolta.

6. szakasz Szülésznők

40. cikk Szülésznőképzés

(1) A szülésznőképzés összesen legalább a következőket tartalmazza: A tagállamok biztosítják, hogy a szülésznőképzést folytató intézmények a tanulmányi program teljes időtartama alatt feleljenek az elméleti és a gyakorlati képzés összehangolásáért. Az V. melléklet 5.5.1. pontjában szereplő tartalmat az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása végett módosítani. Az ilyen naprakésszé tétel egy tagállamban sem vonhatja maga után azon meglévő jogszabályi alapelvek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak.

(1) a)

meghatározott, nappali tagozatos szülésznőképzés, amely — legalább az V. melléklet 5.5.1. pontjában leírt programot tartalmazó — legalább hároméves elméleti és gyakorlati tanulmányokból áll (I. irány); vagy

b)

meghatározott, 18 hónapos nappali tagozatos szülésznőképzés (II. irány), amely legalább az V. melléklet 5.5.1. pontjában leírt tanulmányi programot tartalmazza, és amely nem képezte tárgyát az általános ápolók egyenértékű képzésének.

(2) A szülésznőképzésre történő felvételt a következő feltételek valamelyikének teljesítéséhez kell kötni:

(2) a)

az I. irány esetében az általános iskolai és középiskolai oktatás legalább első tíz évének elvégzése; illetve

b)

a II. irány esetében az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat megléte.

(3) A szülésznőképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

(3) a)

a szülésznői tevékenységek alapját képező tudományok megfelelő ismerete, különösen a szülészet és a nőgyógyászat terén;

b)

a szakmai etika és a szakma jogi szabályozásának megfelelő ismerete;

c)

a biológiai funkciók, az anatómia és élettan alapos ismerete a szülészet és az újszülött-ellátás terén, valamint az ember egészségi állapota, fizikai és szociális környezete, illetve viselkedése közötti kapcsolat ismerete;

d)

erre engedéllyel rendelkező intézményekben szerzett megfelelő klinikai gyakorlat, a szülészet és nőgyógyászat terén képzett személyzet felügyelete alatt;

e)

kellő hozzáértés az egészségügyi személyzet képzése terén és tapasztalat az ilyen személyzettel végzett munka terén.

41. cikk Az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratok elismerésére irányuló eljárások

(1) Az V. melléklet 5.5.2. pontjában említett, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat a 21. cikk alapján feltétel nélkül el kell ismerni, amennyiben a következő kritériumok valamelyikének megfelelnek:

(1) a)

legalább hároméves, nappali tagozatos szülésznőképzés:

i.

feltétele olyan bizonyítvány vagy képesítés megszerzését tanúsító egyéb okirat, amely egyetemi vagy felsőoktatási intézménybeli tanulmányok megkezdésére jogosít, vagy egyébként az ezzel egyenértékű tudásszintet garantálja; vagy

ii.

amelyet olyan, kétéves szakmai tapasztalat követ, amelyről a (2) bekezdéssel összhangban igazolást bocsátottak ki;

b)

legalább kétéves vagy 3600 órás, nappali tagozatos szülésznőképzés, amelynek feltétele az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat megléte;

c)

legalább 18 hónapos vagy 3000 órás, nappali tagozatos szülésznőképzés, amelynek feltétele az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat megléte, és amelyet olyan egyéves szakmai tapasztalat követett, amelyről a (2) bekezdéssel összhangban igazolást bocsátottak ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolást a saját tagállam illetékes hatósága bocsátja ki. Ez igazolja, hogy birtokosa az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzését követően, kórházban vagy egy erre engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményben, a megfelelő ideig kielégítő módon gyakorolta a szülésznői tevékenységek teljes körét.

42. cikk A szülésznői szakmai tevékenységek gyakorlása

(1) E szakasz rendelkezéseit az egyes tagállamok által a (2) bekezdés sérelme nélkül meghatározott és az V. melléklet 5.5.2. pontjában szereplő szakmai címek használata mellett gyakorolt szülésznői tevékenységekre kell alkalmazni.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a szülésznőknek módjuk legyen legalább a következő tevékenységek gyakorlásának megkezdésére és gyakorlására:

(2) a)

megfelelő tájékoztatás és tanácsadás a családtervezésről;

b)

terhesség diagnosztizálása és normális terhesség figyelemmel kísérése, a normális terhesség figyelemmel kíséréséhez szükséges vizsgálatok elvégzése;

c)

a veszélyeztetett terhesség lehető legkorábbi diagnózisához szükséges vizsgálatok előírása vagy azokról való tanácsadás;

d)

szülői felkészítő program biztosítása és teljes felkészítés a gyermekszülésre, beleértve a higiénés és táplálkozási tanácsadást;

e)

gyermekszülés közben az anya ellátása és segítése, illetve a magzat méhen belüli állapotának figyelemmel kísérése a megfelelő klinikai és műszaki eszközökkel;

f)

spontán szülés levezetése, beleértve szükség szerint a gátmetszést igénylő eseteket, sürgős esetben pedig a farfekvéses szüléseket;

g)

az anyával vagy a csecsemővel kapcsolatos, orvoshoz történő irányítást igénylő rendellenességek figyelmeztető jeleinek felismerése, és szükség esetén az orvosnak történő segítségnyújtás; az orvos távollétében megfelelő sürgősségi intézkedések megtétele, különösen a méhlepény manuális eltávolítása, melyet lehetőség szerint a méh manuális vizsgálata követ;

h)

az újszülött vizsgálata és ellátása; szükséghelyzetben minden szükséges intézkedés megtétele, és ha szükséges, az újraélesztés azonnali megkezdése;

i)

a gyermekágyas anya ellátása és állapotának figyelemmel kísérése a szülés utáni időszakban, illetve az anya ellátása a csecsemőgondozással kapcsolatos minden szükséges tanáccsal, hogy az újszülött optimális fejlődését biztosítani tudja;

j)

az orvos által előírt kezelés végrehajtása;

k)

a szükséges írásbeli esetjelentések elkészítése.

43. cikk Szülésznők szerzett jogai

(1) Azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirata megfelel a 40. cikkben megállapított valamennyi képzési minimumkövetelménynek, de a 41. cikk értelmében csak akkor ismerhető el, ha ahhoz a 41. cikk (2) bekezdése szerinti, szakmai tapasztalatról szóló igazolást csatoltak, minden tagállam elegendő bizonyítékként ismeri el az adott tagállam által az V. melléklet 5.5.2. pontjában említett referenciaidőpontot megelőzően kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot, ha ahhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint az érintett állampolgár a kérdéses tevékenységet az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább két egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolta.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított feltételeket kell alkalmazni azokra a tagállami állampolgárokra, akiknek az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirata a volt Német Demokratikus Köztársaság területén nyújtott képzés elvégzését igazolja, amely a 40. cikkben megállapított valamennyi képzési minimumkövetelménynek megfelel, de amely előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat a 41. cikk értelmében csak akkor ismerhető el, ha ahhoz a 41. cikk (2) bekezdése szerinti, szakmai tapasztalatról szóló igazolást csatoltak, és olyan képzést tanúsít, amelyet 1990. október 3. előtt kezdtek meg.

(3) Az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító lengyel okiratok tekintetében csak a következő, szerzett jogokra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók. Azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratát Lengyelország 2004. május 1-je előtt bocsátotta ki, vagy akiknek a képzése Lengyelországban 2004. május 1-je előtt kezdődött meg, és akik nem teljesítették a 40. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeket, a tagállamok akkor ismerik el a következő, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, ha azokhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint ezek a személyek a szülésznői tevékenységet az alábbiakban meghatározott ideig ténylegesen és jogszerűen gyakorolták:

(3) a)

előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirat (dyplom licencjata położnictwa): az okirat kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül gyakorolt tevékenység;

b)

középfokú végzettségre épülő képzés elvégzését tanúsító, egészségügyi szakiskolában szerzett, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirat (dyplom położnej): az okirat kibocsátását megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül gyakorolt tevékenység.

(4) Azokat az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket Lengyelországban a képzést 2004. május 1-je előtt befejező szülésznők részére, a 40. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek meg nem felelő képzés nyomán bocsátottak ki, amely képzést olyan felsőfokú alapképzési fokozatot tanúsító oklevél igazol, amelyet az ápolói és a szülésznői szakmáról szóló törvény és egyéb jogszabályok módosításáról szóló, 2004. április 20-i törvény (A Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2004. április 30-i 92. száma, 885. tétel) 11. cikkében, valamint a középiskolai bizonyítvánnyal (záróvizsga — érettségi) rendelkező, az ápolói és szülésznői szakmát oktató egészségügyi líceumban és egészségügyi szakiskolában végzett ápolók és szülésznők képzésének részletes feltételeiről szóló, 2004. május 11-i egészségügyi miniszteri rendeletben (A Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2004. május 13-i 110. száma, 1170. tétel) szereplő különleges továbbképző program keretében szereztek, minden tagállam elismeri annak megvizsgálása végett, hogy az érintett személy hasonló szintű ismeretekkel és szaktudással rendelkezik-e, mint azok a szülésznők, akik az V. melléklet 5.5.2. pontjában Lengyelországra vonatkozóan meghatározott képesítéssel rendelkeznek.

7. szakasz Gyógyszerészek

44. cikk Gyógyszerészképzés

(1) A gyógyszerészképzésre történő felvétel feltétele olyan bizonyítvány megléte, amely az érintett tanulmányok tekintetében valamely tagállamban egyetemre vagy azzal egyenértékű szintűként elismert felsőoktatási intézménybe történő felvételre jogosít.

(2) Az előírt gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirat legalább ötéves képzés elvégzését tanúsítja, amely legalább a következőket tartalmazza: Az említett képzési ciklusnak legalább az V. melléklet 5.6.1. pontjában leírt programot tartalmaznia kell. Az V. melléklet 5.6.1. pontjában leírt tartalmat az 58. cikk (2) bekezdésben említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása végett módosítani. Az ilyen naprakésszé tétel egy tagállamban sem vonhatja maga után azon meglévő jogszabályi alapelvek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak.

(2) a)

négyéves, nappali tagozatos elméleti és gyakorlati képzés egyetemen, vagy azzal egyenértékű szintűként elismert, illetve egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben;

b)

hat hónapos gyakorlat közforgalmú gyógyszertárban vagy kórházban az adott kórház gyógyszerészeti osztályának felügyelete alatt.

(3) A gyógyszerészképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

(3) a)

a gyógyszerek és a gyógyszergyártás során felhasznált anyagok megfelelő ismerete;

b)

a gyógyszerészeti technológia és a gyógyszerek fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai vizsgálatának megfelelő ismerete;

c)

az anyagcsere, a gyógyszerek és a mérgező anyagok hatásainak és a gyógyszeralkalmazás megfelelő ismerete;

d)

a gyógyszerekre vonatkozó tudományos adatok értékelésének megfelelő ismerete annak érdekében, hogy ezen ismeret alapján megfelelő tájékoztatást lehessen adni;

e)

a gyógyszerészet gyakorlásával kapcsolatos jogi és egyéb követelmények megfelelő ismerete.

45. cikk A gyógyszerészi szakmai tevékenységek gyakorlása

(1) Ezen irányelv alkalmazásában gyógyszerészi tevékenység az a tevékenység, amely gyakorlásának megkezdése és gyakorlása egy vagy több tagállamban szakmai képesítéshez kötött, és amelyet az gyakorolhat, aki az V. melléklet 5.6.2. pontjában felsorolt típusú, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az egyetemi szintű, vagy azzal egyenértékűnek tekintendő, a 44. cikk rendelkezéseinek megfelelő, előírt gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező személyeknek — szükség szerint a kiegészítő szakmai tapasztalat követelményére is figyelemmel — módjuk legyen legalább a következő tevékenységek gyakorlását megkezdeni, és e tevékenységeket gyakorolni:

(2) a)

gyógyszerek gyógyszerformájának elkészítése;

b)

gyógyszerek gyártása és vizsgálata;

c)

gyógyszerek tesztelése e célra szolgáló laboratóriumban;

d)

gyógyszerek tárolása, tartósítása és nagykereskedelmi elosztása;

e)

gyógyszerek készítése, tesztelése, tárolása és forgalmazása közforgalmú gyógyszertárakban;

f)

gyógyszerek készítése, tesztelése, tárolása és forgalmazása kórházakban;

g)

gyógyszerekkel kapcsolatos tájékoztatás és tanácsadás.

(3) Ha egy tagállam valamely gyógyszerészi tevékenység gyakorlásának megkezdését vagy gyakorlását — az V. melléklet 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat meglétén felül — kiegészítő szakmai tapasztalathoz köti, ez a tagállam e tekintetben elegendő bizonyítékként ismeri el az érintett személy saját tagállamának illetékes hatóságai által kibocsátott olyan igazolást, amely szerint az érintett személy a kérdéses tevékenységet a saját tagállamban hasonló időtartamon keresztül gyakorolta.

(4) A (3) bekezdésben említett elismerés nem alkalmazható a Luxemburgi Nagyhercegség által az állami közforgalmú gyógyszertári koncesszió megadásához megkövetelt kétéves szakmai tapasztalat esetében.

(5) Ha 1985. szeptember 16-án valamely tagállamban olyan versenyvizsgarendszert alkalmaztak, amelynek célja a (2) bekezdés szerinti képesítéssel rendelkezők közül azok kiválasztása, akiket olyan új gyógyszertárak tulajdonjogának megszerzésére jogosítanak fel, amelyek létrehozásáról a nemzeti földrajzi elosztási rendszer keretében már döntés született, ez a tagállam az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérve megtarthatja ezt a vizsgát és az abban való részvételt előírhatja olyan, más tagállamokbeli állampolgárok számára, akik az V. melléklet 5.6.2. pontjában említett, előírt gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, vagy akikre a 23. cikk rendelkezései vonatkoznak.

8. szakasz Építészmérnökök

46. cikk Építészmérnökök képzése

(1) Az építészmérnöki képzés összesen legalább négyéves, nappali tagozatos képzés, vagy legalább hároméves nappali tagozatos tanulmányi időszakot magában foglaló hatéves képzés, amely egyetemen vagy hasonló oktatási intézményben zajlik. A képzést sikeres egyetemi szintű vizsgával kell lezárni. A képzésnek, amelynek egyetemi szintűnek kell lennie, és amelyben a fő összetevő az építészet kell legyen, egyensúlyt kell fenntartania az építészeti képzés elméleti és gyakorlati elemei között, valamint garantálnia kell a következő ismeretek és készségek megszerzését:

(1) a)

az esztétikai és műszaki követelményeket is kielégítő építészeti tervek elkészítésének képessége;

b)

az építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészetek, technológiák és tudományok megfelelő ismerete;

c)

az építészeti tervezés minőségére ható képzőművészetek ismerete;

d)

a várostervezés és a tervezés megfelelő ismerete, a tervezési folyamathoz szükséges képességek megléte;

e)

az emberek és épületek, az épületek és a környezet közötti kapcsolat ismerete, valamint annak a szükségszerűségnek a megértése, hogy az épületeket és a közöttük lévő teret az emberi igényekhez és mértékekhez kell igazítani;

f)

az építészmérnöki szakma és az építészmérnök társadalmon belüli szerepének megértése, különösen a társadalmi tényezőket figyelembe vevő előzetes tervek készítésében;

g)

tervezési projektekhez szükséges vizsgálati módszerek és vázlatkészítés ismerete;

h)

a szerkezettervezés és az épülettervezéssel kapcsolatos építési és műszaki problémák megértése;

i)

a fizikai problémák és technológiák, valamint az épületek funkcióinak ismerete, hogy azokban kényelmes és az éghajlat elleni védelmet biztosító belső feltételeket lehessen teremteni;

j)

a szükséges tervezési szakértelem, amely kielégíti a felhasználók igényeit a költségtényezők és az építési előírások korlátai között;

k)

azoknak az iparágaknak, szervezeteknek, szabályozásoknak és eljárásoknak a megfelelő ismerete, amelyek szerepet játszanak a tervezést követő kivitelezésben, valamint a tervek általános tervbe történő foglalásában.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ismeretek és készségek körét az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazításuk végett módosítani. Az ilyen naprakésszé tétel egy tagállamban sem vonhatja maga után azon meglévő jogszabályi alapelvek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak.

47. cikk Eltérések az építészmérnöki képzés feltételeitől

(1) A 46. cikktől eltérve, a következőket szintén a 21. cikknek megfelelőként kell elismerni: azt az 1985. augusztus 5-től létező, a Németországi Szövetségi Köztársaságban a Fachhochschulen-ben zajló, hároméves képzést, amely megfelel a 46. cikkben foglalt követelményeknek és ebben a tagállamban a 48. cikkben említett tevékenységeknek építészmérnök szakmai cím használata mellett történő gyakorlása megkezdésére jogosít, feltéve, hogy a képzést a Németországi Szövetségi Köztársaságban szerzett négyéves szakmai tapasztalat követte, amelyről az a szakmai szövetség adott ki igazolást, amelynek a névjegyzékében az ezen irányelv rendelkezéseivel élni kívánó építészmérnök neve szerepel. A szakmai szövetségnek előbb meg kell győződnie arról, hogy az érintett építészmérnök által az építészet terén végzett munka a 46. cikk (1) bekezdésében említett ismeretek és készségek teljes körének meggyőző alkalmazása. Az említett igazolást ugyanazon eljárás szerint kell kiadni, mint amely szerint a szakmai szövetség névjegyzékébe való felvétel történik.

(2) A 46. cikktől eltérve, a következőket szintén a 21. cikknek megfelelőként kell elismerni: szociális fejlesztő programok vagy nem nappali egyetemi tanulmányok részét képező képzés, amely megfelel a 46. cikkben említett követelményeknek, ha ezt az igazolja, hogy olyan személy, aki legalább hét évet dolgozott az építészet területén egy építészmérnök vagy egy építész iroda felügyelete mellett, sikeres építészmérnöki vizsgát tett. A vizsgának egyetemi szintűnek kell lennie, és egyenértékűnek kell lennie a 46. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett záróvizsgával.

48. cikk Az építészmérnöki szakmai tevékenységek gyakorlása

(1) Ezen irányelv alkalmazásában építészmérnöki szakmai tevékenység az a tevékenység, amelyet az építészmérnök szakmai cím használata mellett rendszeresen végeznek.

(2) Egy tagállam azon állampolgárait, akik az említett cím használatára olyan törvény erejénél fogva jogosultak, amely egy tagállam illetékes hatóságát felhatalmazza ennek a címnek olyan tagállami állampolgárok részére történő megadására, akik az építészet terén kiemelkedő eredményeket értek el, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek az építészmérnöki tevékenységek építészmérnök szakmai cím használata mellett történő gyakorlásához szükséges feltételeknek. Az érintett személyek tevékenységének építészeti jellegét a saját tagállam által kibocsátott igazolás tanúsítja.

49. cikk Az építészmérnökök szerzett jogai

(1) Minden tagállam elfogadja a többi tagállam által kibocsátott, a VI. melléklet 6. pontjában felsorolt és az ugyanazon mellékletben említett referencia-tanévnél nem később kezdődött képzést tanúsító, előírt építészmérnöki képesítés megszerzését tanúsító okiratokat akkor is, ha azok nem felelnek meg a 46. cikkben megállapított minimumkövetelményeknek, továbbá az építészmérnöki szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt építészmérnöki képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott okiratokat. Ilyen körülmények között, el kell ismerni azokat a Németországi Szövetségi Köztársaság illetékes hatóságai által kibocsátott igazolásokat, amelyek azt tanúsítják, hogy a Német Demokratikus Köztársaság illetékes hatóságai által 1945. május 8-án vagy azt követően kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok egyenértékűek az említett mellékletben felsorolt ilyen okiratokkal.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, minden tagállam elismeri a következő, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, továbbá az építészmérnöki szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzésének tanúsítása végett általa kibocsátott okiratokat: a tagállami állampolgárok részére olyan tagállamok által kibocsátott igazolások, amelyekben az építészmérnöki tevékenység gyakorlásának megkezdése és gyakorlása szabályozva volt a következő időpontoktól: Az (1) bekezdésben említett igazolások tanúsítják, hogy birtokosuk legkésőbb a megfelelő időpontban jogosulttá vált az építészmérnöki szakmai cím használatára, és a kérdéses tevékenységet, az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül, a vonatkozó szabályok keretében ténylegesen gyakorolta.

(2) a)

1995. január 1. Ausztria, Finnország és Svédország esetében;

b)

2004. május 1. a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében;

c)

1987. augusztus 5. a többi tagállam esetében.

IV. FEJEZET A letelepedésre vonatkozó közös rendelkezések

50. cikk Dokumentáció és formai követelmények

(1) Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságai e cím alapján a kérdéses szabályozott szakma gyakorlására vonatkozó engedély iránti kérelmet bírálnak el, megkövetelhetik a VII. mellékletben felsorolt dokumentumok és igazolások bemutatását. A VII. melléklet 1. pontjának d), e) és f) alpontjában felsorolt dokumentumok a benyújtásuk napján három hónapnál nem lehetnek régebbiek. A tagállamok, szervek és más jogi személyek gondoskodnak a tudomásukra jutott adatok bizalmas kezeléséről.

(2) Alapos kétség esetén a fogadó tagállam egy másik tagállam illetékes hatóságától kérheti, hogy igazolja az ez utóbbi tagállamban kiadott tanúsítványok és előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok hitelességét, valamint adott esetben azt, hogy a jogosult az e cím III. fejezetében említett szakmák tekintetében megfelel a 24., 25., 28., 31., 34., 35., 38., 40., 44., illetve 46. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek.

(3) Alapos kétség esetén, ha a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot egy tagállam illetékes hatósága bocsátotta ki, és az olyan képzésre vonatkozik, amelyre részben vagy teljes egészében egy másik tagállam területén jogszerűen letelepedett intézményben került sor, a fogadó tagállam jogosult az okiratot kibocsátó tagállam illetékes szervéhez fordulni avégett, hogy meggyőződjön arról,

(3) a)

hogy a képzést folytató intézménynél tartott képzést hivatalosan igazolta-e az okiratot kibocsátó tagállamban található oktatási intézmény;

b)

hogy a kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat azonos-e azzal, amelyet akkor adtak volna meg, ha a képzést teljes egészében a képesítő okiratot kibocsátó tagállamban végezték volna; valamint

c)

hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat ugyanazokat a szakmai jogokat biztosítja-e a képesítő okiratot kibocsátó tagállam területén.

(4) Amennyiben a fogadó tagállam a szabályozott szakma gyakorlásának megkezdéséhez az állampolgáraitól eskü vagy ünnepélyes nyilatkozat megtételét követeli meg, és amennyiben ennek az eskünek, illetve nyilatkozatnak a szövege a többi tagállam állampolgára tekintetében nem alkalmazható, a fogadó tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy az érintett személyek számára megfelelő és egyenértékű szöveg álljon rendelkezésre.

51. cikk A szakmai képesítések kölcsönös elismerésére irányuló eljárás

(1) A fogadó tagállam illetékes hatósága a kérelem beérkezését követő egy hónapon belül visszaigazolást küld a kérelem beérkezéséről, és adott esetben tájékoztatja a kérelmezőt a hiányzó iratokról.

(2) A szabályozott szakma gyakorlására vonatkozó engedély iránti kérelmet vizsgáló eljárást a lehető leggyorsabban le kell folytatni, és a kérelmező teljes dokumentációjának benyújtása után legfeljebb három hónappal a fogadó tagállam illetékes hatóságának indokolással ellátott határozatával kell lezárni. Ez a határidő azonban az e cím I. és II. fejezetének hatálya alá tartozó esetekben egy hónappal meghosszabbítható.

(3) A határozat ellen, illetve a döntés határidőn belüli meghozatalának elmulasztása esetén a nemzeti jog szerinti jogorvoslattal lehet élni.

52. cikk Szakmai címek használata

(1) Ha egy fogadó tagállamban az érintett szakma valamely tevékenységére vonatkozó szakmai cím használata szabályozott, a többi tagállamnak a III. cím alapján valamely szabályozott szakma gyakorlására jogosult állampolgárai a fogadó tagállamnak azt a szakmai címét használják, amely a másik tagállamban az érintett szakmának megfelel, és használják a szakmai cím rövidített formáját is.

(2) Amennyiben egy szakmát a fogadó tagállamban a 3. cikk (2) bekezdése szerinti szövetség vagy szervezet szabályoz, a tagállamok állampolgárai csak akkor jogosultak az e szövetség vagy szervezet által odaítélt szakmai címnek, illetve e cím rövidített formájának a használatára, ha igazolják, hogy a szóban forgó szövetség vagy szervezet tagjai. Amennyiben a szövetség vagy szervezet a tagfelvételt bizonyos képesítésektől teszi függővé, ezt más tagállamok szakmai képesítéssel rendelkező állampolgáraival szemben csak az ebben az irányelvben megállapított feltételek szerint teheti meg.

IV. CÍM A SZAKMA GYAKORLÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

53. cikk Nyelvismeret

A szakmai képesítések elismerésének hatálya alá tartozó személyeknek a szakmának a fogadó tagállamban való gyakorlásához szükséges nyelvismerettel kell rendelkezniük.

54. cikk Képzettséghez kapcsolódó címek használata

A 7. és az 52. cikk sérelme nélkül, a fogadó tagállam gondoskodik arról, hogy az érintett személyek megkapják a jogot arra, hogy a saját tagállamukban megszerzett, képzettséghez kapcsolódó címüket, és lehetőség szerint annak rövidített formáját saját tagállamuk nyelvén használhassák. A fogadó tagállam megkövetelheti, hogy a kérelmező a cím viselésekor annak az oktatási intézménynek vagy vizsgabizottságnak a nevét és címét is feltüntesse, ahol a címet szerezte. Amennyiben a saját tagállamban használatos, képzettséghez kapcsolódó cím a fogadó tagállamban összetéveszthető egy olyan címmel, amelyhez ez utóbbi tagállamban a jogosult által el nem végzett kiegészítő képzés szükséges, a fogadó tagállam megkövetelheti a jogosulttól, hogy a saját tagállamban használatos, képzettséghez kapcsolódó címet a fogadó tagállam által megállapítandó megfelelő formában használja.

55. cikk A társadalombiztosítási alapok általi jóváhagyás

Az 5. cikk (1) bekezdésének és a 6. cikk első albekezdése b) pontjának a sérelme nélkül, azok a tagállamok, amelyek a területükön szakmai képesítést szerzett személyektől a társadalombiztosítási alap általi jóváhagyás megszerzéséhez megkövetelik, hogy munkahelyi képzés keretében felkészítő időszakot töltsenek le és/vagy bizonyos ideig szakmai tapasztalatot szerezzenek, mellőzik e kötelezettség megkövetelését a más tagállamban megszerzett orvosi és fogorvosi szakmai képesítés megszerzéséről szóló okiratok birtokosai esetében.

V. CÍM KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS VÉGREHAJTÁSI FELELŐSSÉG

56. cikk Illetékes hatóságok

(1) A fogadó tagállam és a saját tagállam illetékes hatóságai szorosan együttműködnek és kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak ezen irányelv alkalmazásának megkönnyítése érdekében. Gondoskodnak az egymásnak szolgáltatott adatok bizalmas kezeléséről.

(2) A fogadó tagállam és a saját tagállam illetékes hatóságai — a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) előírt személyesadat-védelmi jogi rendelkezéseket tiszteletben tartva — adatokat szolgáltatnak egymásnak azokról a fegyelmi eljárásokról, büntetőjogi szankciókról, vagy bármely egyéb jelentős súlyú, konkrét körülményekről, amelyek az ezen irányelv alapján gyakorolt tevékenységek tekintetében várhatóan következményekkel járhatnak. A saját tagállam megvizsgálja az ilyen körülmények valóságnak való megfelelését, és hatóságai döntenek arról, hogy milyen jellegű és milyen terjedelmű vizsgálatra van szükség, majd a saját tagállam tájékoztatja a fogadó tagállamot a rendelkezésére álló információkból levont következtetéseiről.

(3) Legkésőbb 2007. október 20-án minden tagállam kijelöli azokat a hatóságokat és szerveket, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok és egyéb dokumentumok, illetve adatok kibocsátására, illetve átvételére, valamint azokat, amelyek hatáskörrel rendelkeznek a kérelmek fogadására és az ezen irányelvben említett határozatok meghozatalára, és erről a többi tagállamot és a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4) Az (1) bekezdésben említett hatóságok tevékenységei tekintetében minden tagállam kijelöl egy koordinátort, és erről a többi tagállamot és a Bizottságot tájékoztatja. A koordinátorok feladatai a következők: A b) pontban leírt feladatok teljesítése céljából a koordinátorok segítséget igényelhetnek az 57. cikkben említett információs szolgálatoktól.

(4) a)

ezen irányelv egységes alkalmazásának elősegítése;

b)

az ezen irányelv alkalmazása szempontjából fontos információk gyűjtése, így például arra vonatkozóan, hogy a tagállamokban milyen feltételekkel lehet megkezdeni a szabályozott szakmák gyakorlását.

57. cikk Információs szolgálatok

Minden tagállam legkésőbb 2007. október 20-ig kijelöl egy információs szolgálatot, amelynek feladata a következő lesz: A Bizottság kérésére az információs szolgálatok a kérés kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot azoknak a vizsgálatoknak az eredményéről, amelyeket a b) pont rendelkezései alapján folytatnak.

a)

az állampolgárok és más tagállamok információs szolgálatai részére a szükséges tájékoztatás megadása a szakmai képesítések ezen irányelvben előírt kölcsönös elismerésére vonatkozóan, így a szakmákra és e szakmák gyakorlására irányadó nemzeti jogszabályi rendelkezésekre, közöttük a szociális rendelkezésekre és adott esetben az etikai szabályokra vonatkozó tájékoztatás;

b)

az állampolgárok segítése az ezen irányelvvel rájuk ruházott jogok érvényesítésében, szükség szerint a fogadó tagállam más információs szolgálataival és illetékes hatóságával együttműködve.

58. cikk A szakmai képesítések elismerésével foglalkozó bizottság

(1) A Bizottságot munkájában a szakmai képesítések elismerésével foglalkozó bizottság segíti (a továbbiakban: a bizottság), amely a tagállamok képviselőiből áll, és amelynek elnöki tisztségét a Bizottság képviselője tölti be.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettek annak 8. cikke rendelkezéseire. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt időtartam két hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

59. cikk Konzultáció

A Bizottság megfelelő módon biztosítja a konzultációt az érintett szakmai csoportok szakértőivel, különösen az 58. cikkben említett bizottság munkájával kapcsolatban, és e konzultációkról indoklással ellátott jelentést készít a bizottság számára.

VI. CÍM EGYÉB RENDELKEZÉSEK

60. cikk Jelentések

(1) 2007. október 20-tól kezdve, a tagállamok kétévente jelentést küldenek a Bizottságnak a rendszer alkalmazásáról. A jelentésnek az általános észrevételeken kívül tartalmaznia kell a meghozott határozatokra vonatkozó statisztikai kimutatást, valamint az ezen irányelv alkalmazása során felmerült főbb problémák ismertetését.

(2) 2007. október 20-tól kezdve, a Bizottság ötévente jelentést készít ezen irányelv végrehajtásáról.

61. cikk Eltérési záradék

Ha ezen irányelv valamely rendelkezésének alkalmazása tekintetében egy tagállam egy meghatározott területen jelentős nehézségekbe ütközik, a Bizottság az érintett tagállammal együttműködve megvizsgálja ezeket a nehézségeket. Szükség szerint a Bizottság az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban dönt arról, hogy az érintett tagállamnak korlátozott időtartamra engedélyt ad a szóban forgó rendelkezéstől való eltérésre.

62. cikk Hatályon kívül helyezés

A 77/452/EGK, 77/453/EGK, 78/686/EGK, 78/687/EGK, 78/1026/EGK, 78/1027/EGK, 80/154/EGK, 80/155/EGK, 85/384/EGK, 85/432/EGK, 85/433/EGK, 89/48/EGK, 92/51/EGK, 93/16/EGK és 1999/42/EK irányelv 2007. október 20-tól hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozást ezen irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a hatályon kívül helyezett irányelvek alapján elfogadott jogi aktusokat a hatályon kívül helyezés nem érinti.

63. cikk Átültetés

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2007. október 20-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

64. cikk Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

65. cikk Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2005. szeptember 7-én. az Európai Parlament részéről az elnök J. Borrell Fontelles a Tanács részéről az elnök C. Clarke

ANNEX

I. MELLÉKLET Azon szakmai szövetségek és szervezetek jegyzéke, melyek teljesítik a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeket

ÍRORSZÁG

1. The Institute of Chartered Accountants in Ireland

2. The Institute of Certified Public Accountants in Ireland

3. The Association of Certified Accountants

4. Institution of Engineers of Ireland

5. Irish Planning Institute

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

1. Institute of Chartered Accountants in England and Wales

2. Institute of Chartered Accountants of Scotland

3. Institute of Chartered Accountants in Ireland

4. Chartered Association of Certified Accountants

5. Chartered Institute of Loss Adjusters

6. Chartered Institute of Management Accountants

7. Institute of Chartered Secretaries and Administrators

8. Chartered Insurance Institute

9. Institute of Actuaries

10. Faculty of Actuaries

11. Chartered Institute of Bankers

12. Institute of Bankers in Scotland

13. Royal Institution of Chartered Surveyors

14. Royal Town Planning Institute

15. Chartered Society of Physiotherapy

16. Royal Society of Chemistry

17. British Psychological Society

18. Library Association

19. Institute of Chartered Foresters

20. Chartered Institute of Building

21. Engineering Council

22. Institute of Energy

23. Institution of Structural Engineers

24. Institution of Civil Engineers

25. Institution of Mining Engineers

26. Institution of Mining and Metallurgy

27. Institution of Electrical Engineers

28. Institution of Gas Engineers

29. Institution of Mechanical Engineers

30. Institution of Chemical Engineers

31. Institution of Production Engineers

32. Institution of Marine Engineers

33. Royal Institution of Naval Architects

34. Royal Aeronautical Society

35. Institute of Metals

36. Chartered Institution of Building Services Engineers

37. Institute of Measurement and Control

38. British Computer Society

II. MELLÉKLET A 11. cikk c) pontja ii. alpontjában említett speciális rendszerű képzések jegyzéke

1. Egészségügyi és gyermekgondozási jellegű szakképzések Az alábbiakra nyújtanak képzést: Németországban: A Cseh Köztársaságban: a képzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy egészségügyi szakközépiskolában elvégzendő négyéves középfokú szakképzést, amely maturitní zkouška vizsgával zárul, a képzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy egészségügyi szakközépiskolában elvégzendő négyéves középfokú szakképzést, amely maturitní zkouška vizsgával zárul. Olaszországban: Cipruson: a képzés teljes időtartama legalább 14 év, beleértve legalább egy hatéves általános iskolai képzést, egy hatéves középiskolai képzést, az ezt követő kétéves felsőfokú szakképzést, és 1 év szakmai tapasztalatot, a képzés teljes időtartama legalább 14 év, beleértve legalább egy hatéves általános iskolai képzést, egy hatéves középiskolai képzést, az ezt követő kétéves felsőfokú képzést, és 1 év szakmai tapasztalatot. Lettországban: a képzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve egy legalább tízéves általános iskolai képzést, egy kétéves, egészségügyi oktatási intézményben folytatott szakképzést,, valamint az ezt követő 3 év szakmai tapasztalatot, amelynek lezárásaként szakvizsgát kell tenni a bizonyítvány megszerzéséért. a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább tízéves általános iskolai képzést, egy kétéves, egészségügyi oktatási intézményben folytatott szakképzést, valamint az ezt követő 2 év szakmai tapasztalatot, amelynek lezárásaként szakvizsgát kell tenni a bizonyítvány megszerzéséért, a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább tízéves általános iskolai képzést, egy kétéves, egészségügyi oktatási intézményben folytatott szakképzést, valamint az ezt követő 2 év szakmai tapasztalatot, amelynek lezárásaként szakvizsgát kell tenni a bizonyítvány megszerzéséért, a képzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve egy legalább tízéves általános iskolai képzést, egy hároméves, egészségügyi oktatási intézményben folytatott szakképzést, valamint az ezt követő 2 év szakmai tapasztalatot, amelynek lezárásaként szakvizsgát kell tenni a bizonyítvány megszerzéséért. Luxemburgban: Hollandiában: az általános és a szakképzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve a következőket: Ausztriában: az általános és a szakképzés teljes időtartama legalább tizennégy év, beleértve legalább ötéves képzést meghatározott képzési rendszerben, legalább három év időtartamú, részben a munkahelyen kapott képzésből, részben szakképzési intézményben biztosított képzésből álló szakmai képzésre, illetve szakmai gyakorlati és képzési időszakra osztva, amelyet szakvizsga követ a szakma gyakorlására és a gyakornokok képzésére való jogosultság megszerzéséért, az általános és a szakképzés teljes időtartama legalább tizennégy év, beleértve ötéves képzést meghatározott képzési rendszerben, amely kétéves időtartamú szakmai képzést, kétéves szakmai gyakorlati és képzési időszakot és egyéves képzést foglal magában, amelyet szakvizsga követ a szakma gyakorlására és a gyakornokok képzésére való jogosultság megszerzéséért, az általános és a szakképzés teljes időtartama tizenhárom év, beleértve ötéves szakosított iskolai szakképzést, amely vizsgával zárul. Szlovákiában: a képzés teljes időtartama legalább 14,5 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, egy négyéves szakirányú középiskolai képzést, valamint 5 félév táncpedagógusi képzést, a képzés teljes időtartama legalább 14 év, beleértve 8/9 év általános iskolai képzést, egy négyéves időtartamú pedagógiai szakközépiskolai vagy egyéb középiskolai képzést, valamint egy további kétéves, nem nappali tagozatos pedagógiai képzést.

gyermekápoló (Kinderkrankenschwester/Kinderkrankenpfleger),

fizioterapeuta/gyógytornász (Krankengymnast(in)/Physiotherapeut(in)),

ergotherapeuta (Beschäftigungs- und Arbeitstherapeut/Ergotherapeut),

logopédus (Logopäde/Logopädin),

ortoptikus (Orthoptist(in)),

államilag elismert képesítésű gyermekgondozó (Staatlich anerkannte(r) Erzieher(in)),

államilag elismert képesítésű gyógypedagógus (Staatlich anerkannte(r) Heilpädagoge(-in)),

orvosi laboratóriumi asszisztens (medizinisch-technische(r) Laboratoriums- Assistent(in)),

radiológiai asszisztens (medizinisch-technische(r) Radiologie-Assistent(in)),

izotóp asszisztens (medizinisch-technische(r) Assistent(in) für Funktionsdiagnostik),

állat-egészségügyi technikus (veterinärmedizinisch-technische(r) Assistent(in)),

dietetikus (Diätassistent(in)),

gyógyszerész technikus (Pharmazieingenieur), aki 1994. március 31. előtt vett részt képzésben a Német Demokratikus Köztársaságban vagy az új szövetségi tartományok területén,

pszichiátriai szakápoló (Psychiatrische(r) Krankenschwester/Krankenpfleger),

beszédterapeuta (Sprachtherapeut(in)).

egészségügyi asszisztens (zdravotnický asistent),

táplálkozási asszisztens (nutriční asistent),

fogtechnikus (odontotecnico),

látszerész (ottico).

fogtechnikus (οδοντοτεχνίτης),

látszerész (τεχνικός oπτικός),

fogászati asszisztens (zobārstniecības māsa),

biomedikus laboratóriumi asszisztens (biomedicīnas laborants),

fogtechnikus (zobu tehniķis),

fizioterápiás asszisztens (fizioterapeita asistents),

radiológiai asszisztens (assistant(e) technique médical(e) en radiologie),

orvosi laboratóriumi asszisztens (assistant(e) technique médical(e) de laboratoire),

pszichiátriai szakápoló (infirmier/ière psychiatrique),

sebészasszisztens-technikus (assistant(e) technique médical(e) en chirurgie),

gyermekápoló (infirmier/ière puériculteur/trice),

aneszteziológiai szakápoló (infirmier/ière anesthésiste),

képesített gyógymasszőr (masseur/euse diplômé(e)),

gyermekgondozó (éducateur/trice).

állatorvosi asszisztens (dierenartsassistent),

1. i.

legalább három év szakképzés szakiskolában, amely vizsgával zárul, egyes esetekben további 1—2 éves szakosodási kurzussal, amely ugyancsak vizsgával zárul; vagy

ii.

legalább két és fél éves szakképzés szakiskolában, amely vizsgával zárul, és kiegészül legalább hat hónapos szakmai tapasztalattal vagy legalább hat hónapos szakmai gyakorlattal egy jóváhagyott intézményben; vagy

iii.

legalább két éves szakképzés szakiskolában, amely vizsgával zárul, és kiegészül legalább egyéves szakmai tapasztalattal vagy legalább egyéves szakmai gyakorlattal egy jóváhagyott intézményben; vagy

iv.

az állatorvosi asszisztens (dierenartsassistenten) esetében három év szakképzés szakiskolában (MBO-rendszer), vagy három év szakképzés a duális gyakornoki rendszerben (LLW), mindkettő vizsgával zárul.

gyermek- és ifjúsági szakápoló (spezielle Grundausbildung in der Kinder- und Jugendlichenpflege),

pszichiátriai szakápoló (spezielle Grundausbildung in der psychiatrischen Gesundheits- und Krankenpflege),

kontaktlencse-optikus (Kontaktlinsenoptiker),

pedikűrös (Fußpfleger),

hallókészülék-technikus (Hörgeräteakustiker),

gyógyáru-kereskedő (Drogist),

masszőr (Masseur),

óvodai dolgozó (Kindergärtner/in),

gyermekgondozó (Erzieher),

alapfokú művészeti iskolai tánctanár (učiteľ v tanečnom odbore na základných umeleckých školách),

oktató speciális oktatási intézményben és szociális ellátási intézményben (vychovávatel' v špeciálnych výchovných zariadeniach a v zariadeniach sociálnych služieb),

2. Kézműipari ágazat mester szinten (Mester/Meister/Maître), ezen irányelv III. címének II. fejezetében nem említett oktatás és szakképzés A következőkre vonatkozó képzés: Dániában: a képzés teljes időtartama tizennégy év, beleértve az ötéves szakképzés időtartamát is, amely a képzést nyújtó intézményben folytatott két és fél éves elméleti képzésből, valamint két és fél éves munkahelyi szakmai gyakorlatból áll, amelynek végén az ipari tevékenységnek megfelelő elismert vizsgát kell tenni, és a vizsga sikeres letételét követően a vizsgázó jogosult a Mester cím használatára, a képzés teljes időtartama tizenkét és fél év, beleértve a három és fél éves szakképzés időtartamát is, amely a képzést nyújtó intézményben folytatott hat hónapos elméleti képzésből, valamint hároméves munkahelyi szakmai gyakorlatból áll, amelynek végén az ipari tevékenységnek megfelelő elismert vizsgát kell tenni, és a vizsga sikeres letételét követően a vizsgázó jogosult a Mester cím használatára, a képzés teljes időtartama tizenhárom és fél év, beleértve a négy és fél éves szakképzés időtartamát is, amely a képzést nyújtó intézményben megtartott kétéves elméleti képzésből, valamint két és fél éves munkahelyi szakmai gyakorlatból áll, amelynek végén az ipari tevékenységnek megfelelő elismert vizsgát kell tenni, és a vizsga sikeres letételét követően a vizsgázó jogosult a Mester cím használatára. Németországban: Luxemburgban: a képzések teljes időtartama tizennégy év, beleértve a legalább ötéves, meghatározott képzési rendszerű képzést, amely a képzést nyújtó intézményben folytatott elméleti képzésből, valamint munkahelyi szakmai gyakorlatból áll, amely végén vizsgát kell tenni, amely a szakipari tevékenységnek önálló vállalkozóként vagy hasonló felelősségi szintű alkalmazottként való gyakorlására jogosít. Ausztriában: az általános és szakképzés teljes időtartama legalább tizennégy év, beleértve legalább ötéves képzést meghatározott képzési rendszerben, legalább három év időtartamú, részben a munkahelyen folytatott képzésből, részben szakképzési intézetben folytatott képzésből álló gyakornoki képzésre, illetve legalább kétéves szakmai gyakorlati és képzési időszakra osztva, amelyet mestervizsga követ a szakma gyakorlására, gyakornokok képzésére és a Meister cím használatára való jogosultság megszerzése céljából, mező- és erdőgazdasági mester, nevezetesen: az általános és szakképzés teljes időtartama legalább tizenöt év, beleértve legalább hatéves képzést meghatározott képzési rendszerben, legalább három év időtartamú, részben a munkahelyen folytatott képzésből, részben szakképzési intézetben folytatott képzésből álló szakmai képzésre, illetve hároméves szakmai gyakorlati és képzési időszakra osztva, amelyet mestervizsga követ a szakma gyakorlására, gyakornokok képzésére és a Meister cím használatára való jogosultság megszerzéséért. Lengyelországban: amely az alábbiakat foglalja magában: Szlovákiában: a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve 8 év általános iskolai képzést, egy négyéves időtartamú szakképzést (teljes középiskolai szakképzés és/vagy a megfelelő (hasonló) területen szakmai képzésben való részvétel vagy szakmai tanfolyam elvégzése), összesen legalább hároméves szakmai tapasztalat azon a területen, amelyen az adott személy a teljes képzést vagy szakmai képzést elvégezte, és kiegészítő pedagógiai tanulmányok végzése tanári képesítést nyújtó karon vagy a műszaki egyetemeken; vagy teljes középiskolai képzés és szakmai képzés a megfelelő (hasonló) szakképzés vagy szakmai kurzus keretében, legalább 3 év szakmai tapasztalat azon a területen, amelyen az adott személy a képzést vagy szakmai képzést elvégezte, és kiegészítő pedagógiai tanulmányok végzése tanári képesítést nyújtó karon, illetve 2005. szeptember 1-jével bezárólag speciális pedagógiai képzés, amelyet a módszertani központok speciális oktatási intézményekben szerveznek szakoktatók számára, kiegészítő pedagógiai tanulmányok nélkül .

látszerész (optometrist),

ortopédiai műszerész (ortopædimekaniker),

ortopédiai lábbeli készítő (ortopædiskomager),

látszerész (Augenoptiker),

fogtechnikus (Zahntechniker),

ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő (Bandagist),

hallókészülék-készítő (Hoergeraeteakustiker),

ortopédiai műszerész (Orthopädiemechaniker),

ortopédiai cipész (Orthopädieschuhmacher).

látszerész (opticien),

fogtechnikus (mécanicien dentaire),

hallókészülék-készítő (audioprothésiste),

ortopédiai műszerész/ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő (mécanicien orthopédiste/bandagiste),

ortopédiai cipész (orthopédiste-cordonnier),

ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő (Bandagist),

fűzőkészítő (Miederwarenerzeuger),

látszerész (Optiker),

ortopédiai cipész (Orthopädieschuhmacher),

ortopédiai technikus (Orthopädietechniker),

fogtechnikus (Zahntechniker),

kertész (Gärtner),

mezőgazdasági mester (Meister in der Landwirtschaft),

a vidéki házi gazdálkodás mestere (Meister in der ländlichen Hauswirtschaft),

kertészeti mester (Meister im Gartenbau),

a piaci kertészet mestere (Meister im Feldgemüsebau),

gyümölcstermesztési és -feldolgozási mester (Meister im Obstbau und in der Obstverwertung),

szőlőtermesztési és borászmester (Meister im Weinbau und in der Kellerwirtschaft),

tejtermelő mester (Meister in der Molkerei- und Käsereiwirtschaft),

lótenyésztő mester (Meister in der Pferdewirtschaft),

haltenyésztő mester (Meister in der Fischereiwirtschaft),

baromfitenyésztő mester (Meister in der Geflügelwirtschaft),

méhészmester (Meister in der Bienenwirtschaft),

erdészmester (Meister in der Forstwirtschaft),

erdőtelepítési és erdőmérnök mester (Meister in der Forstgarten- und Forstpflegewirtschaft),

a mezőgazdasági raktározás mestere (Meister in der landwirtschaftlichen Lagerhaltung),

gyakorlati szakképzési oktató (Nauczyciel praktycznej nauki zawodu),

2. i.

8 év általános iskolai képzés, 5 év középiskolai szakképzés vagy ezzel egyenértékű középiskolai képzés a megfelelő területen, amelyet egy összesen legalább 150 órából álló pedagógiai képzés, illetve munkavédelmi és munkaegészségügyi kurzus követ; továbbá kétéves szakmai tapasztalat azon a területen, amelyen az adott személy tanítani fog; vagy

ii.

8 év általános iskolai képzés, 5 év középiskolai szakképzés, valamint ezt követően egy felsőfokú pedagógiai oktatási intézmény elvégzését tanúsító oklevél; vagy

iii.

8 év általános iskolai képzés, 2—3 év alapszintű középiskolai szakképzés, legalább hároméves szakmai tapasztalat, amelyet az adott szakterületen szerzett mesterlevél igazol, valamint ezt követően egy összesen legalább 150 órából álló pedagógiai képzés.

szakoktató (majster odbornej výchovy),

3.a)b) Tengerhajózási ágazat Tengeri fuvarozás A következőkre vonatkozó képzés : a Cseh Köztársaságban: Dániában: Németországban: Olaszországban: Lettországban: Hollandiában: amelyekhez a következő képzés szükségesek: Tengeri halászat: A következőkre vonatkozó képzés: Németországban: Hollandiában: amelyekhez a következő képzés szükséges: és amely képzéseknek a Torremolinosi egyezmény (Nemzetközi egyezmény a halászhajók biztonságáról, 1977) hatálya alatt elismert képzésnek kell lennie.

fedélzeti segédtiszt (palubní asistent),

navigációs őrszolgálati tiszt (námořní poručík),

első tiszt (první palubní důstojník),

kapitány (kapitán),

motorasszisztens (strojní asistent),

fedélzeti mérnök tiszt (strojní důstojník),

másodgéptiszt (druhý strojní důstojník),

első géptiszt (první strojní důstojník),

elektrotechnikus (elektrotechnik),

első elektrotechnikus tiszt (elektrodůstojník).

hajóskapitány (skibsfører),

első tiszt (overstyrmand),

kormányos, fedélzeti tiszt (enestyrmand, vagthavende styrmand),

fedélzeti tiszt (vagthavende styrmand),

gépüzemvezető (maskinchef),

első géptiszt (1. maskinmester),

géptéri őrszolgálatért felelős géptiszt (1. maskinmester/vagthavende maskinmester)

hajóskapitány part menti (szállításban részt vevő) nagy hajón (Kapitän AM),

hajóskapitány part menti (szállításban részt vevő) hajón (Kapitän AK),

fedélzeti tiszt part menti (szállításban részt vevő) nagy hajón (Nautischer Schiffsoffizier AMW),

fedélzeti tiszt part menti (szállításban részt vevő) hajón (Nautischer Schiffsoffizier AKW),

C minősítésű gépüzemvezető (Schiffsbetriebstechniker CT - Leiter von Maschienenanlagen),

C minősítésű gépkezelő (Schiffsmaschinist CMa - Leiter von Maschienenanlagen),

C minősítésű hajógép-üzemvezető (Schiffsbetriebstechniker CTW),

C minősítésű hajógépkezelő — önálló szolgálatot teljesítő géptiszt (Schiffsmaschinist CMaW — Technischer Alleinoffizier).

fedélzeti tiszt (ufficiale di coperta),

géptiszt (ufficiale di macchina).

hajós elektrotechnikus tiszt (kuģu elektromehāniķis),

hűtőgépkezelő (kuģa saldēšanas iekārtu mašīnists).

első tiszt (part menti [szállításban részt vevő] hajón) (kiegészítő képzéssel) (stuurman kleine handelsvaart [met aanvulling]),

(okleveles) gépüzemvezető (diploma motordrijver),

VTS tisztviselő (VTS-functionaris),

a Cseh Köztársaságban:

3.a)

pt_33 i.

fedélzeti segédtiszt esetében (palubní asistent),

1. legalább 20 éves életkor;

2. a)

tengerészeti akadémia vagy tengerészeti főiskola — tengerhajózási gépüzem szak, mindkét képzés maturitní zkouška vizsgával zárul, és hajón teljesített legalább hathavi igazolt tengerjáró szolgálat a tanulmányokkal párhuzamosan; vagy

b)

hajón teljesített legalább kétéves igazolt tengerjáró szolgálat, melynek minősítő részét képezi a hajó hídján teljesített navigációs őrszolgálat, továbbá az STCW-kód (Nemzetközi egyezmény a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról) szerinti A-II/1 alkalmassági szintű akkreditált képzés elvégzése, amelyet egy olyan tengerészeti akadémia, vagy főiskola tartott, amely a nemzetközi SCTW-egyezmény tagja, és az MTC (a Cseh Köztársaság tengerhajózási bizottsága) által elismert vizsgabizottság előtt tett sikeres vizsga;

ii.

a navigációs őrszolgálati tiszt esetében (námořní poručík),

1. legalább 500 bruttó regisztertonnás hajón fedélzeti segédtisztként teljesített legalább hathavi igazolt tengerjáró szolgálat a tengerészeti főiskolai vagy akadémiai diplomával rendelkezők számára, vagy egyéves szolgálat az akkreditált képzést végzettek számára, beleértve legalább hathavi minősítő szolgálatot navigációs őrszolgálatban;

2. a fedélzeti kadétok esetében megfelelően kitöltött és jóváhagyott fedélzeti képzési napló;

iii.

az első tiszt esetében (první palubní důstojník), navigációs őrszolgálati tiszti alkalmassági bizonyítvány legalább 500 bruttó regisztertonnás hajón navigációs őrszolgálati tiszti minőségben teljesített legalább tizenkéthavi igazolt tengerjáró szolgálat alapján;

iv.

a kapitány esetében (kapitán),

=

hajóskapitányi bizonyítvány 500—3000 bruttó regisztertonnás hajón teljesített szolgálatról,

első tiszti alkalmassági bizonyítvány legalább 3000 bruttó regisztertonnás hajóra és első tiszti minőségben teljesített legalább hathavi igazolt tengerjáró szolgálat legalább 500 bruttó regisztertonnás hajón és első tiszti minőségben teljesített legalább hathavi igazolt tengerjáró szolgálat legalább 3000 bruttó regisztertonnás hajón;

v.

a motorasszisztens esetében (strojní asistent),

1. legalább 20 éves életkor;

2. tengerészeti akadémia vagy tengerészeti főiskola — tengerhajózási gépüzemi szak, és hajón teljesített legalább hathavi igazolt tengeri szolgálat a tanulmányokkal párhuzamosan;

vi.

fedélzeti mérnök tiszt esetében (strojní důstojník), legalább hathavi igazolt tengeri szolgálat motorasszisztensi minőségben a tengerészeti főiskolai vagy akadémiai diplomával rendelkezők számára;

vii.

második géptiszt esetében (druhý strojní důstojník), legalább 12 havi igazolt tengeri szolgálat harmadik géptiszti minőségben olyan hajón, melynek a hajtóteljesítménye a főgépen 750 kW vagy annál nagyobb;

viii.

az első géptiszt esetében (první strojní důstojník), megfelelő igazolás legalább 6 havi igazolt tengeri szolgálatról második géptiszti minőségben olyan hajón, melynek a hajtóteljesítménye a főgépen 3000 kW vagy annál nagyobb;

ix.

az elektrotechnikus esetében (elektrotechnik),

1. legalább 18 éves életkor;

2. tengerészeti vagy más akadémia, elektrotechnikusi szak, vagy elektrotechnikai műszaki iskola vagy főiskola, mindegyik képzés maturitní zkouška vizsgával zárul és legalább tizenkéthavi igazolt elektrotechnikai gyakorlat egészíti ki;

x.

első elektrotechnikus tiszt esetében (elektrodůstojník),

1. tengerészeti akadémia vagy főiskola, tengerhajózási elektrotechnikusi szak, vagy más akadémia vagy elektrotechnikai középfokú képzés, a képzések maturitní zkouška vizsgával vagy államvizsgával zárulnak;

2. legalább 12 havi igazolt tengeri szolgálat elektrotechnikusi minőségben a tengerészeti főiskolai vagy tengerészeti akadémiai diplomával rendelkezők számára, vagy legalább 24 havi igazolt tengeri szolgálat középfokú képzéssel rendelkezők számára.

Dániában, kilenc év általános iskolai képzés, amelyet tizenhét — harminchat hónapos alapképzés és/vagy tengeri szolgálat követ, kiegészítve a következőkkel:

pt_34 i.

fedélzeti tisztek esetében egyéves szakképzés;

ii.

egyéb beosztásokban hároméves szakképzés.

Németországban, a teljes képzés időtartama 14—18 év, beleértve egy hároméves szakirányú alapképzést és egyéves tengeri szolgálatot, melyet 1—2 éves szakirányú képzés követ, és amelyet, adott esetben, két év hajózási szakmai tapasztalat egészít ki.

Lettországban:

pt_36 i.

a hajós elektrotechnikus tiszt esetében (kuģu elektromehāniķis),

1. legalább 18 éves életkor;

2. a képzés teljes időtartama legalább 12 év és 6 hónap, ebből legalább 9 év általános iskolai és 3 év szakképzés. Ezenfelül legalább 6 hónapos tengeri szolgálat, mint hajó-elektrotechnikus, vagy asszisztens a hajó elektrotechnikusa mellett olyan hajón, melyen legalább 750 kW-os generátor van. A szakképzést szakmai vizsga zárja le az illetékes hatóságok előtt a Közlekedési Minisztérium által jóváhagyott képzési programmal összhangban;

ii.

a hűtőgépkezelő esetében (kuģa saldēšanas iekārtu mašīnists),

1. legalább 18 éves életkor;

2. a képzés teljes időtartama legalább 13 év, ebből legalább 9 év általános iskolai és 3 év szakképzés. Ezenfelül legalább 12 hónapos tengeri szolgálat, mint asszisztens a hajó hűtőgépész mérnöke mellett. A szakképzést szakmai vizsga zárja le az illetékes hatóságok előtt a Közlekedési Minisztérium által jóváhagyott képzési programmal összhangban.

Olaszországban, a teljes képzési idő tizenhárom év, amelynek része a legalább ötéves, vizsgával záruló szakképzés, ahol szükséges, szakmai gyakorlattal kiegészítve.

Hollandiában: és amely képzéseknek a nemzetközi STCW-egyezmény (az 1978. évi Nemzetközi egyezmény a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról) hatálya alatt elismert képzéseknek kell lenniük.

pt_38 i.

az első tiszt part menti szállításban részt vevő hajón (kiegészítő képzéssel) (stuurman kleine handelsvaart [met aanvulling]), és az (okleveles) gépüzemvezető (diploma motordrijver) esetében a teljes képzési idő tizennégy év, amelyből legalább két évet szakképzési intézményben kell eltölteni, tizenkét hónapos szakmai gyakorlattal kiegészítve;

ii.

a VTS tisztviselő (VTS-functionaris) esetében a teljes képzési idő legalább tizenöt év, amelyből legalább három év felsőszintű szakképzés (HBO) vagy középszintű szakképzés (MBO), amelyet legalább tizenkét heti elméleti képzést tartalmazó nemzeti és regionális szakosító képzések követnek, amelyek mindegyikét záróvizsga követi,

mélytengeri halászati kapitány (Kapitän BG/Fischerei),

part menti halászati kapitány (Kapitän BLK/Fischerei),

fedélzeti tiszt, mélytengeri halászat (Nautischer Schiffsoffizier BGW/Fischerei),

fedélzeti tiszt, part menti halászat (Nautischer Schiffsoffizier BK/Fischerei),

első tiszt/első géptiszt V (stuurman werktuig-kundige V),

gépész IV (halászhajó) (werktuigkundige IV visvaart),

első tiszt IV (halászhajó) (stuurman IV visvaart),

első tiszt/első géptiszt VI (stuurman werktuigkundige VI),

Németországban a teljes képzési idő 14—18 év, beleértve a hároméves szakmai alapképzést és egy év tengeren töltött szolgálati időt, amelyet egy- vagy kétéves szakképzés követ, adott esetben, kétéves navigációs gyakorlattal kiegészítve,

Hollandiában a teljes képzési idő 13—15 év, amelyből legalább két évet szakképző intézményben kell eltölteni tizenkét hónapos szakmai gyakorlattal kiegészítve,

4. Technikai ágazatok A következőkre vonatkozó képzés: A Cseh Köztársaságban: a képzés teljes időtartama legalább 9 év, beleértve egy négyéves műszaki szakközépiskolai szakképzést, amely maturitní zkouška vizsgával zárul (műszaki szakközépiskolai vizsga), 5 év szakmai gyakorlat, és az építőipar egyes szakmai tevékenységeinek végzését lehetővé tevő szakmai képesítő vizsgával zárul (50/1976 Sb. sz. törvénynek (építésügyi törvény) és a 360/1992 Sb. sz. törvénynek megfelelően), a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely egy maturitní zkouška vizsgával zárul, és a gépjárművek hajtóerejével kapcsolatos záróvizsgával végződik, a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy gépipari vagy egy elektrotechnikai szakközépiskolában elvégzendő legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely maturitní zkouška vizsgával zárul. legalább 24 éves életkor, a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy, a közlekedésre vagy a gépészetre specializálódott, legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely maturitní zkouška vizsgával zárul, legalább 21 éves életkor; a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely maturitní zkouška vizsgával zárul, és amelyet egy legalább kétéves műszaki gyakorlat követ; az érintett személy rendelkezik művezetői engedéllyel, és a bűnügyi nyilvántartásban nem szerepel, továbbá el kell végeznie egy legalább 120 órás speciális képzést államilag elismert technikusok számára, amelynek a végén sikeres vizsgát kell tennie, a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely maturitní zkouška vizsgával zárul; továbbá a jelöltnek el kell végeznie egy hároméves műszaki gyakorlatot és a gépjárművek károsanyagkibocsátás-vizsgáló szerelők számára szervezett nyolcórás speciális képzést, amelynek a végén sikeres vizsgát kell tennie, a képzés teljes időtartama legalább 15 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább hároméves szakképzést, amely maturitní zkouška vizsgával zárul, és egy alkalmassági bizonyítvány által igazolt vizsgával ér véget. Ezt a szakoktatást négyéves szakmai gyakorlat követi, amely vizsgával zárul, a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy teljes műszaki középiskolai szakképzést restaurátori szakon, vagy egy tíz-tizenkét éves képzést egy kapcsolódó szakon, és 5 év szakmai tapasztalat egy teljes műszaki szakközépiskolai képzés esetén, amely maturitní zkouška vizsgával zárul, vagy 8 év szakmai tapasztalatot abban az esetben, ha műszaki szakközépiskolai képzés egy szakmai záróvizsgával végződik, a képzés teljes időtartama legalább 12 év és 5 év szakmai tapasztalat egy teljes műszaki szakközépiskolai képzés esetén, amely maturitní zkouška vizsgával zárul, a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely maturitní zkouška vizsgával zárul, és legalább ötéves tapasztalat a hulladékgazdálkodás terén a megelőző 10 év folyamán, a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely maturitní zkouška vizsgával zárul, amely kiegészül: 2 év föld alatti robbantói (föld alatti tevékenységre vonatkozóan) vagy 1 év külszíni (külszíni tevékenységre vonatkozóan) gyakorlat; beleértve hat hónapos robbantási asszisztensi tevékenységet, százórás gyakorlati és elméleti képzés, amely az illetékes körzeti bányászati hatóság előtt tett vizsgával zárul, legalább hat hónapos szakmai tapasztalat nagy volumenű robbantási munkák tervezéséről és kivitelezéséről, 32 órás gyakorlati és elméleti képzés, amely a cseh bányászati hatóság előtt tett vizsgával zárul. Olaszországban: amelyekhez legalább tizenhárom év szakközépiskolai képzés szükséges, amelyből nyolc év a kötelező iskolai képzés, azt követi az ötéves középfokú képzés, beleértve a hároméves szakképzést, amelynek befejezésekor szakmai érettségi vizsgát kell tenni, továbbá ki kell egészíteni: és amelyet záróvizsga követ. Lettországban: betöltött 18 éves életkor; a képzés teljes időtartama legalább 12 év, ebből 8 év általános iskolai és legalább 4 év szakképzés, a szakképzést a munkaadó szamai vizsgája zárja le, ezt követően az illetékes hatóság 5 évre szóló alkalmassági bizonyítványt állít ki. Hollandiában: amelyekhez a következő képzés szükséges: Ausztriában: a képzés időtartama legalább tizenöt év, beleértve nyolc év kötelező iskolai oktatást, amelyet legalább ötéves középfokú műszaki vagy kereskedelmi tanulmányok követnek, amelyet műszaki vagy kereskedelmi záróvizsga követ, kiegészítve legalább két év munkahelyi oktatással és képzéssel, amelyet a szakmai vizsga követ, a képzés időtartama legalább tizenöt év, beleértve legalább hatéves képzést meghatározott képzési rendszerben, hároméves szakiskolai képzésre, illetve hároméves szakmai gyakorlati és képzési időszakra osztva, amelyet záróvizsga követ, a képzés időtartama legalább tizennyolc év, beleértve legalább kilenc év szakképzést négy év középfokú műszaki képzésre, illetve ötéves szakmai gyakorlatra és képzésre osztva, amelyet szakmai vizsga követ a szakma gyakorlására, gyakornokok képzésére való jogosultság megszerzéséért, amennyiben e képzés az épületek tervezéséhez, műszaki számítások elvégzéséhez és az építési munka felügyeletéhez való jogosultsághoz kapcsolódik (a Mária Terézia-féle kiváltság), Lengyelországban: a képzés egy nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy ötéves, gépjárművekre specializálódott középiskolai műszaki szakképzést foglal magában, továbbá szükséges még egy gépjármű-vizsgáztatási állomáson vagy egy gépjárműszerelő műhelyben eltöltött hároméves gyakorlat és a gépjárművek közúti alkalmasságának a vizsgálatáról szóló ötvenegy órás alaptanfolyam, és egy képesítő vizsga sikeres letétele, a képzés egy nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy ötéves, gépjárművekre specializálódott műszaki középiskolai szakképzést foglal magában, továbbá szükséges még egy gépjármű-vizsgáztatási állomáson vagy egy gépjárműszerelő műhelyben eltöltött négyéves gyakorlat, és egy ötvenegy órás alaptanfolyam a gépjárművek közúti alkalmasságának a vizsgálatáról, és egy minősítő vizsga sikeres letétele, a képzés a következőket foglalja magában: Az órákban meghatározott időtartamot és a diagnosztikai technikusok részére előírt átfogó képzés keretében tartott szakképzés általános tartalmát a 2002. november 28-i infrastrukturális miniszteri rendelet a diagnosztikai technikusokra vonatkozó részletes követelményekről külön szabályozza (2002-es Hivatalos Közlöny 208. száma, 1769. tétel), a képzés egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves, vasútforgalmi középiskolai szakképzést foglal magában, valamint egy negyvenöt napos forgalmi szolgálattevő képzést, és a minősítő vizsga sikeres letételét, vagy a képzés egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább ötéves, a vasúti közlekedésre specializálódott középiskolai szakképzést foglal magában, valamint egy hatvanhárom napos forgalmi szolgálattevő képzést, és a minősítő vizsga sikeres letételét.

engedéllyel rendelkező technikus, engedéllyel rendelkező földmérő (autorizovaný technik, autorizovaný stavitel),

teherautósofőr (fyzická osoba řídící drážní vozidlo),

teherautó karbantartó technikus (drážní revizní technik),

gépjárművezető oktató (učitel autoškoly),

államilag elismert gépjármű forgalombiztonság-vizsgáló technikus (kontrolní technik STK),

gépjármű károsanyagkibocsátás-vizsgáló szerelő (mechanik měření emisí),

I. osztályú hajóskapitány (kapitán I. třídy),

műemléki műkincs restaurátor (restaurátor památek, které jsou díly uměleckých řemesel),

nem műemléki műkincs restaurátor múzeumi és kiállítási gyűjtemények és egyéb kulturális értékek számára (restaurátor děl výtvarných umění, která nejsou památkami a jsou uložena ve sbírkách muzeí a galerií, a ostatních předmětů kulturní hodnoty),

hulladékgazdálkodó (odpadový hospodář),

robbantásvezető (technický vedoucí odstřelů),

földmérő (geometra),

képesített gazda (perito agrario),

4. i.

a földmérők esetében: földmérő irodában eltöltött legalább kétéves szakmai gyakorlattal vagy ötéves munkahelyi gyakorlattal;

ii.

a képesített gazda esetében: legalább kétéves szakmai gyakorlat teljesítésével,

vasútgépész szektor segédvezető (vilces līdzekļa vadītāja (mašīnista) palīgs),

végrehajtó (gerechtsdeurwaarder),

műfogsorkészítő (tandprotheticus),

i.

a végrehajtó (gerechtsdeurwaarder) esetében összesen tizenkilenc év, beleértve a nyolcéves kötelező oktatást, majd a nyolcéves középfokú oktatást és annak keretén belül négyéves műszaki képzést, amely befejezését követően záróvizsgát kell tenni, és amelyet hároméves elméleti és gyakorlati szakképzés egészít ki;

ii.

műfogsorkészítő (tandprotheticus) esetében összesen tizenöt év teljes idős és három év részidős képzés, beleértve a nyolc év alapfokú oktatást, majd a négy év középfokú oktatást, három év szakképzés teljesítését, amely fogtechnikusi elméleti és gyakorlati képzést tartalmaz, kiegészítve egy hároméves részidős műfogsor-készítői képzéssel, amelyet záróvizsga követ.

erdész (Förster),

műszaki tanácsadó (Technisches Büro),

munkaerő-kölcsönzés (Überlassung von Arbeitskräften - Arbeitsleihe),

munkaközvetítő (Arbeitsvermittlung),

befektetési tanácsadó (Vermögensberater),

magánnyomozó (Berufsdetektiv),

biztonsági őr (Bewachungsgewerbe),

ingatlanügynök (Immobilienmakler),

ingatlankezelő (Immobilienverwalter),

építésvezető (Bauträger, Bauorganisator, Baubetreuer),

adósságbehajtó (Inkassoinstitut),

biztosítási tanácsadó (Berater in Versicherungsangelegenheiten),

építőmester/tervezés és műszaki számítás (Planender Baumeister),

ácsmester/tervezés és műszaki számítás (Planender Zimmermeister),

kereskedelmi könyvelő (Gewerblicher Buchhalter) a kereskedelmi és ipari tevékenységekről szóló osztrák törvény (Gewerbeordnung, 1994) alapján,

egyéni könyvelő (Selbstaendiger Buchhalter) a számvitel körébe tartozó szakmákról szóló osztrák törvény (Bundesgesetz über die Wirtschaftstreuhandberufe, 1999) alapján.

gépjárművek közúti alkalmasságának alapszintű vizsgálatát végző diagnosztikai technikus gépjárművizsgáztatási állomáson (diagnosta przeprowadzający badania techniczne w stacji kontroli pojazdów o podstawowym zakresie badań),

gépjárművek közúti alkalmasságának vizsgálatát végző diagnosztikai technikus a körzeti gépjárművizsgáztatási állomáson (diagnosta przeprowadzający badania techniczne pojazdu w okręgowej stacji kontroli pojazdów),

gépjárművek közúti alkalmasságának vizsgálatát végző diagnosztikai technikus gépjármű-vizsgáztatási állomáson (diagnosta wykonujący badania techniczne pojazdów w stacji kontroli pojazdów),

i.

egy nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy ötéves, gépjárművekre specializálódott műszaki középiskolai szakképzést, továbbá még egy gépjármű vizsgáztatási állomáson vagy egy gépjárműszerelő műhelyben eltöltött négyéves igazolt gyakorlatot; vagy

ii.

egy nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy ötéves, nem gépjárművekre specializálódott műszaki középiskolai szakképzést, továbbá még egy gépjármű vizsgáztatási állomáson vagy egy gépjárműszerelő műhelyben eltöltött nyolcéves igazolt gyakorlatot; a teljes képzés, amely általános és szakképzést is tartalmaz, összesen 113 óra és minden tanulmányi egység vizsgával végződik.

forgalmi szolgálattevő (dyżurny ruchu),

5. Az Egyesült Királyságban akkreditált nemzeti szakmai képesítést (National Vocational Qualifications) nyújtó és skót szakmai képesítést (Scottish Vocational Qualifications) nyújtó akkreditált képzések A fenti képzések az Egyesült Királyság Nemzeti Szakmai Képesítési Rendszerének (United Kingdom National Framework of Vocational Qualifications) 3. és 4. szintű olyan szabályozott képzései, amelyek elvégzéséről olyan igazolást adnak ki, amelyet a Nemzeti Szakmai Képesítési Tanács Nemzeti Szakmai Képesítésként (National Vocational Qualifications, NVQ), illetve Skóciában Skóciai Szakmai Képesítésként (Scottish Vocational Qualifications) akkreditált. Ezeket a képesítési szinteket a következők szerint határozták meg:

regisztrált állatorvosi asszisztens (listed veterinary nurse),

bányavillamossági gépészmérnök (mine electrical engineer),

bányamérnök (mine mechanical engineer),

fogorvos (dental therapist),

fogászati asszisztens (dental hygienist),

okleveles látszerész (dispensing optician),

bányászati megbízott (mine deputy),

felszámolóbiztos (insolvency practitioner),

tulajdonátruházási ügyekkel foglalkozó közjegyző (licensed conveyancer),

első tiszt — teherhajókon/személyhajókon — korlátlan működési területen (first mate — freight/passenger ships — unrestricted),

második tiszt — teherhajókon/személyhajókon — korlátlan működési területen (second mate — freight/passenger ships — unrestricted),

harmadik tiszt — teherhajókon/személyhajókon — korlátlan működési területen (third mate — freight/passenger ships — unrestricted),

fedélzeti tiszt — teherhajókon/személyhajókon — korlátlan működési területen (deck officer — freight/passenger ships — unrestricted),

géptiszt — teherhajókon/személyhajókon — korlátlan kereskedelmi területen (engineer officer — freight/passenger ships — unlimited trading area),

regisztrált hulladékkezelési szakember (certified technically competent person in waste management).

3. szint: alkalmasság különféle komplex és nem rutinjellegű tevékenységek széles körének ellátására különféle helyzetekben. Nagyfokú felelősségvállalás és önállóság szükséges, gyakran mások munkájának az irányítása és ellenőrzése is.

4. szint: alkalmasság komplex, műszaki vagy szakmai jellegű tevékenységek széles körének az elvégzésére különféle helyzetekben, nagyfokú felelősségvállalás és önállóság tanúsítása mellett, mely gyakran magában foglalja a mások munkájáért való felelősségvállalást és az erőforrásokkal való gazdálkodást is.

Az Egyesült Királyságban: Az Egyesült Királyság Nemzeti Szakmai Képesítési Rendszerének (United Kingdom National Framework of Vocational Qualifications) 3. és 4. szintű olyan szabályozott képzései, amelyek elvégzéséről olyan igazolást adnak ki, amelyet a Nemzeti Szakmai Képesítési Tanács Nemzeti Szakmai Képesítésként (National Vocational Qualifications, NVQ), illetve Skóciában Skóciai Szakmai Képesítésként (Scottish Vocational Qualifications) akkreditált. Ezeket a képesítési szinteket a következők szerint határozták meg:

3. szint: alkalmasság különféle, komplex és nem rutinjellegű tevékenységek széles körének ellátására különféle helyzetekben, ahol nagyfokú felelősségvállalás és önállóság szükséges, gyakran mások munkájának az irányítása és ellenőrzése is.

4. szint: alkalmasság komplex, műszaki vagy szakmai jellegű tevékenységek széles körének az elvégzésére különféle helyzetekben, nagyfokú felelősségvállalás és önállóság tanúsítása mellett, mely gyakran magában foglalja a mások munkájáért való felelősségvállalást és az erőforrásokkal való gazdálkodást is.

Németországban: A német hatóságoknak a Bizottság és a többi tagállam részére meg kell küldeniük az e melléklet alá tartozó szakképzések jegyzékét.

a műszaki asszisztens (technische(r) Assistent(in)), kereskedelmi asszisztens (kaufmaennische(r) Assistent(in)), szociális szakmák (soziale Berufe) és az államilag elismert légzés- és beszédtechnikai, hangképzési instruktor (staatlich gepruefte(r) Atem-, Sprech- und Stimmlehrer(in)) szakmák gyakorlására előkészítő szabályozott képzések legalább tizenhárom év teljes időtartammal, amelyekhez a középfokú oktatás (mittlerer Bildungsabschluss) sikeres elvégzése szükséges, és magukban foglalják a következőket:

III. MELLÉKLET A 13. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett szabályozott képzések jegyzéke

grp_2

pt_1 i.

legalább három év szakosított iskolai (Fachschule) szakképzés, amely záróvizsgával végződik, és ha lehetséges, egy- vagy kétéves szakosító képzéssel egészül ki, amely szintén záróvizsgával végződik; vagy

ii.

legalább két és fél év szakosított iskolai (Fachschule) szakképzés, amely záróvizsgával végződik, és hat hónapnál nem rövidebb szakmai gyakorlattal vagy hat hónapnál nem rövidebb, meghatározott intézményben eltöltött gyakornoki idővel egészül ki; vagy

iii.

legalább két év szakosított iskolai (Fachschule) szakképzés, amely záróvizsgával végződik, és egy évnél nem rövidebb szakmai gyakorlattal vagy egy évnél nem rövidebb, meghatározott intézményben eltöltött gyakornoki idővel egészül ki.

az államilag elismert (staatlich gepruefte(r)) technikus (Techniker(in)), üzemgazdász (Betriebswirt(in)), formatervező (Gestalter(in)) és családgondozó (Familienpfleger(in)) szakmákra vonatkozó szabályozott képzések összesen tizenhat évnél nem rövidebb időtartammal, amelyeknek része a (kilenc évnél nem rövidebb időtartamú) kötelező iskola vagy ezzel egyenértékű képzés sikeres elvégzése, és egy három évnél nem rövidebb szakiskolai (Berufsschule) képzés sikeres elvégzése, és amelyek legalább két év szakmai gyakorlat, két évnél nem rövidebb nappali képzés vagy ennek megfelelő időtartamú, nem nappali rendszerű képzés teljesítését foglalják magukban,

szabályozott képzések és szabályozott munkavégzés közbeni képzések összesen tizenöt évnél nem rövidebb időtartammal, amelyeknek része a (kilenc évnél nem rövidebb időtartamú) kötelező iskola és szakképzés (általában három év) sikeres elvégzése, melyek általában magukban foglalnak legalább két év szakmai gyakorlatot (az esetek többségében három évet), és a munkavégzés közbeni képzés részeként egy vizsgát, amelyre a felkészítő képzés a szakmai gyakorlattal egy időben (legalább 1000 órában) vagy nappali képzésben zajlik (legalább egy évig).

Hollandiában: A holland hatóságoknak a Bizottság és a többi tagállam részére meg kell küldeniük az e melléklet alá tartozó szakképzések jegyzékét.

összesen tizenöt évnél nem rövidebb nappali rendszerben zajló szabályozott képzések, amelyeknek része nyolc év alapfokú oktatás és négy év középfokú általános oktatás (MAVO), felkészítő szakoktatás (VBO) vagy magasabb szintű általános középfokú oktatás teljesítése, és amelyhez három- vagy négyéves képzés teljesítése szükséges középfokú szakképző főiskolán (MBO), amelyet záróvizsga követ,

összesen tizenhat évnél nem rövidebb nappali rendszerben zajló szabályozott képzés, amelyeknek része nyolc év alapfokú oktatás és legalább négy év felkészítő szakoktatás (VBO) vagy magasabb szintű általános középfokú oktatás teljesítése, és amelyhez legalább négyéves szakképzés teljesítése szükséges a gyakornoki rendszerben, amely tartalmaz legalább heti egy nap elméleti oktatást főiskolán, a többi napon gyakorlati képzést gyakorlati képzési központban vagy vállalatnál, és amelyet második vagy harmadik szintű záróvizsga követ.

Ausztriában: Az osztrák hatóságoknak a Bizottság és a többi tagállam részére meg kell küldeniük az e melléklet alá tartozó szakképzések jegyzékét.

A felsőszintű szakiskolák (Berufsbildende Hoehere Schulen), valamint mezőgazdasági és erdészeti felsőoktatási intézmények (Höhere Land- und Forstwirtschaftliche Lehranstalten) képzései, beleértve a különleges formákat (einschliesslich der Sonderformen), amelyek szerkezetét és szintjét a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések határozzák meg. E képzések teljes hossza legalább tizenhárom év, öt év szakképzést foglalnak magukban, és záróvizsga követi őket, amelynek letétele bizonyítja a szakmai alkalmasságot.

A mesteriskolák (Meisterschulen), mesterosztályok (Meisterklassen), ipari mesteriskolák (Werkmeisterschulen) és építőműves iskolák (Bauhandwerkerschulen) képzései, amelyek szerkezetét és szintjét a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések határozzák meg. E képzések teljes hossza legalább tizenhárom év: kilenc év kötelező oktatást foglalnak magukban, amelyet legalább három év szakképzés követ szakosított iskolában vagy legalább három év képzés vállalatnál és párhuzamosan szakképző iskolában (Berufsschule), amelyek mindegyikét záróvizsga követi, és legalább egyéves képzés elvégzése egészíti ki mesteriskolában (Meisterschulen), mesterosztályban (Meisterklassen), ipari mesteriskolában (Werkmeisterschulen) vagy építőműves iskolában (Bauhandwerkerschulen). Az esetek többségében a képzési idő legalább tizenöt év, beleértve a szakmai gyakorlat idejét, amely megelőzi a képzést ezekben az intézményekben, vagy részidős képzéssel együtt zajlik (legalább 960 órában).

IV. MELLÉKLET A 17., 18. és 19. cikkekben hivatkozott szakmai tapasztalat-kategóriákhoz tartozó tevékenységek

I. jegyzék A 69/77/EGK, 68/366/EGK és 82/489/EGK irányelvekkel módosított 64/427/EGK irányelv alá tartozó főbb csoportok

1 64/427/EGK irányelv (liberalizációs irányelv: 64/429/EGK) NICE-nómenklatúra (megfelel az ISIC 23-40 főcsoportoknak) főcsoport 23. Textilanyagok gyártása 232 Textilanyagok gyártása és feldolgozása gyapjúfeldolgozó gépeken 233 Textilanyagok gyártása és feldolgozása pamutfeldolgozó gépeken 234 Textilanyagok gyártása és feldolgozása selyemfeldolgozó gépeken 235 Textilanyagok gyártása és feldolgozása len- és kenderfeldolgozó gépeken 236 Egyéb textilalapanyagokat (juta, keményrost stb.) feldolgozó ipar, kötélgyártás 237 Kötött és hurkolt termékek gyártása 238 Textilkészáru gyártása 239 Egyéb textilipari tevékenységek főcsoport 24. Lábbelik, ruházati kiegészítők és ágyneműk gyártása 241 Lábbeli gyártás (gumi- és facipők kivételével) 242 Egyedi méretes cipők gyártása és javítása 243 Ruhagyártás (a szőrmeáruk kivételével) 244 Matracok és ágyneműk gyártása 245 Bőr- és szőrmeipar főcsoport 25. Faipari termékek és parafa termékek gyártása a bútorgyártás kivételével 251 Fűrészáruk készítése és famegmunkálás 252 Félkész faáruk gyártása 253 Fa építőanyagok sorozatgyártása a parkettagyártást is beleértve 254 Fa tárolóeszközök gyártása 255 Egyéb faipari termékek gyártása (bútorok kivételével) 259 Szalmaáruk, parafa, kosártermékek, fonott áru és rattan termékek gyártása, kefegyártás főcsoport 26. 260 Fabútorok gyártása főcsoport 27. Papírgyártás és papírtermékek gyártása 271 Papírmassza-, papír- és kartongyártás 272 Papír- és kartonfeldolgozás, cellulóztermékek gyártása főcsoport 28. 280 Nyomdaipar, kiadói tevékenységek és azokhoz kapcsolódó tevékenységek főcsoport 29. Bőripar 291 Bőrgyártás (cserzés és bőrkikészítés) 292 Bőráru gyártása korábbi. főcsoport 30 Gumi és műanyagtermékek, szintetikus szálak és keményítő alapanyagú termékek gyártása 301 Gumi és azbeszt feldolgozása 302 Műanyag feldolgozása 303 Műszálak gyártása korábbi főcsoport 31. Vegyipar 311 Vegyipari alapanyaggyártás és azok további feldolgozása 312 Vegyipari termékek különleges feldolgozása, különösen mezőgazdasági és ipari felhasználás céljaira (beleértve az ISIC 312. csoporthoz tartozó növényi vagy állati eredetű zsírokat és olajokat is) 313 Vegyipari termékek különleges feldolgozása, különösen háztartási vagy irodai használatra (a gyógyászati és gyógyszerészeti termékek kivételével) (korábbi ISIC 319 csoport) főcsoport 32. 320 Ásványolajipar főcsoport 33. Nem fémtartalmú ásványok feldolgozása 331 Égetett építőanyag gyártása 332 Üveggyártás és üvegipari termékek gyártása 333 Kerámiatermékek gyártása, beleértve a finom kerámia és a hőálló termékek gyártását is 334 Cement-, mész- és gipszgyártás 335 Beton, cement és gipsz alapanyagú építőanyagok gyártása 339 Kőmegmunkálás és -feldolgozás és egyéb nem fémtartalmú ásványanyag termékek gyártása főcsoport 34. Vas- és fémgyártás és feldolgozás 341 Vas- és acélipar (az ESZAK-Szerződésben meghatározottak szerint, beleértve a kokszoló üzemeket is) 342 Acélcsőgyártás 343 Drótgyártás, hideghúzás, hidegen hengerelt szalaggyártás, hidegsajtolás 344 Fémgyártás és -feldolgozás 345 Fémöntöde főcsoport 35. Fémipari termékek gyártása (a gép- és járműgyártás kivételével) 351 Fémkovácsolás, sajtolás, préselés 352 Másodlagos átalakítás és felületkezelés 353 Fémszerkezetek gyártása 354 Kazán- és ipari edények gyártása 355 Szerszám és szerelvénygyártás, fém alapanyagú késztermékgyártás (kivéve az elektromos berendezéseket) 359 Kiegészítő lakatosipari tevékenységek főcsoport 36. Gépgyártás (elektromos gépek kivételével) 361 Mezőgazdasági gépek és traktorok gyártása 362 Irodagépgyártás 363 Fémfeldolgozó és egyéb szerszámgépek, valamint ezek tartozékai és egyéb gépi hajtású szerszámok gyártása 364 Textilipari gépek és tartozékaik gyártása, varrógépgyártás 365 Élelmiszer-ipari és italgyártó, valamint vegyipari és kapcsolódó iparági berendezések gyártása 366 Kohó-, hengerművi- és bányaipari berendezések gyártása, vas- és acélöntödék berendezéseinek, valamint építőipari berendezések gyártása, emelő berendezések és szállító eszközök gyártása 367 Erőátviteli berendezések gyártása (fogaskerék, gördülőcsapágy stb.) 368 Gépgyártás egyéb iparágak számára 369 Egyéb gépipari termékek gyártása főcsoport 37. Elektrotechnikai ipar 371 Villamosvezetékek és kábelek gyártása 372 Villanymotorok, -generátorok, -transzformátorok, -kapcsoló berendezések és a villamosenergia szolgáltatással kapcsolatos egyéb hasonló berendezések gyártása 373 Ipari elektromos eszközök, berendezések és felszerelések gyártása 374 Távközlési berendezések, mérőberendezések, egyéb mérő- és szabályozóeszközök és elektromos gyógyászati termékek gyártása 375 Elektromos eszközök és berendezések, rádió és televízió vevőkészülékek, elektro-akusztikai eszközök és berendezések gyártása 376 Háztartási berendezések és eszközök gyártása 377 Lámpák és világítóeszközök gyártása 378 Elem- és akkumulátorgyártás 379 Elektrotechnikai termékek javítása, összeszerelése és szakszerű beszerelése korábbi főcsoport 38. Járműgyártás 383 Gépjármű- és gépjárműalkatrész-gyártás 384 Gépjármű-, motorkerékpár- és kerékpárjavítás 385 Motorkerékpár- és kerékpárgyártás, illetve alkatrészgyártás 389 Egyéb járműgyártás főcsoport 39. Egyéb feldolgozó ipar 391 Finommechanikai műszerek, mérő és ellenőrző berendezések gyártása 392 Orvosi és ortopédiai segédeszközök gyártása (ortopéd cipők kivételével) 393 Fényképészeti és optikai készülékek és berendezések gyártása 394 Óragyártás és -javítás 395 Ékszerkészítés és drágakő-megmunkálás 396 Hangszerek gyártása és javítása 397 Játékok, sport- és szabadidőtermékek gyártása 399 Egyéb feldolgozó ipari ágazatok főcsoport 40. Építőipar 400 Építés (általános); bontás 401 Házépítés szerkezetkész állapotig (lakás célú vagy egyéb) 402 Mélyépítés, útépítés, hídépítés, vasútépítés stb. 403 Szerelés 404 Kulcsrakész átadás

2 68/366/EGK irányelv (liberalizációs irányelv: 68/365/EGK) NICE-nómenklatúra főcsoport 20. A 200 Állati és növényi eredetű zsírok és olajok gyártása 20. B. Élelmiszergyártó ágazatok (italgyártó ágazatok kivételével) 201 Vágóhidak, húsipar, húskonzerv ipar 202 Tej és tejtermékek gyártása 203 Gyümölcs és zöldség konzerválása, tartósítása 204 Halászati termékek konzerválása, tartósítása 205 Malomipari termékek 206 Sütőipari termékek, beleértve a cukrászatot és a hosszan eltartható sütőipari termékeket is 207 Cukoripar 208 Kakaó, csokoládé és cukorkagyártó ipar 209 Egyéb élelmiszer-ipari ágazat főcsoport 21. Italgyártás 211 Etilalkohol gyártása erjesztéssel, élesztő és szeszes italok gyártása 212 Bor és egyéb nem malátatartalmú szeszes italok gyártása 213 Sörgyártás és malátázás 214 Üdítőital-gyártás és ásványvíz-palackozás korábbi 30. Gumi- és műanyagfeldolgozás, műszálas és szintetikus fonalak, valamint keményítő alapanyagú termékek gyártása 304 Keményítő alapanyagú termékek gyártása

3 82/489/EGK irányelv ISIC-nómenklatúra korábbi 855 Fodrászatok, a pedikűrösök és a kozmetikus- és fodrászképző intézetek tevékenységeinek kivételével

II. jegyzék 75/368/EGK, 75/369/EGK és 82/470/EGK irányelvek főcsoportjai

1 75/368/EGK irányelv (az 5. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek) ISIC-nómenklatúra korábbi 04. főcsoport Halászat 043 Belvízi halászat korábbi 38. főcsoport Jármű- és járműalkatrész-gyártás 381 Hajógyártás, hajójavítás 382 Vasúti járművek és vasúti járműalkatrészek gyártása 386 Repülőgépgyártás (beleértve az űrjárműveket is) korábbi 71. főcsoport A közlekedés kiegészítő tevékenységei, valamint egyéb tevékenységek: 711 Háló- és étkezőkocsi üzemeltetés; vasúti járművek karbantartása javítóműhelyben; vasúti kocsik takarítása 712 A városi, külvárosi és helyközi közlekedésben részt vevő járművek karbantartása 713 Egyéb, a közúti személyszállításban részt vevő járművek (gépjárművek, autóbuszok, taxik) karbantartása 714 Közúti kiegészítő berendezések üzemeltetése és karbantartása (díjköteles utak, alagutak és hidak, autóbusz-pályaudvarok, autóparkolók, autóbusz- és villamosgarázsok és remizek) 716 A belvízi hajózás kiegészítő tevékenységei (például vízi utak, kikötők és egyéb vízi közlekedési berendezések üzemeltetése és karbantartása, vontató és révkalauz szolgáltatások nyújtása a kikötőkben, bóják telepítése, hajók berakodása/kirakodása és egyéb hasonló szolgáltatások nyújtása, például hajómentés, csónakház vontatás és üzemeltetés) 73. főcsoport Postai és távközlési szolgáltatások korábbi 85. főcsoport Személyi szolgáltatások 854 Mosoda, vegytisztító és kelmefestő szolgáltatás 856 Fényképészműtermek: portré fényképészet és kereskedelmi fényképészeti szolgáltatás a sajtófotózás kivételével 859 Egyéb személyi szolgáltatások (beleértve az épület- vagy helyiségfenntartási és -takarítási szolgáltatásokat is)

2 75/369/EGK irányelv (6. cikk: az ipari vagy kisipari jellegűnek tekintett tevékenységek) ISIC-nómenklatúra A következő, nem helyhez kötött tevékenységek:

2 a)

áruvásárlási és értékesítési tevékenységek:

vándorkereskedők és házalók (korábbi ISIC 612 csoport),

rögzített standok kivételével, fedett vagy nyitott piacokon kereskedők;

b)

az ilyen tevékenységek nem helyhez kötött jellegű végzését kifejezetten kizáró vagy nem említő egyéb átmeneti intézkedések alá tartozó tevékenységek.

3 82/470/EGK irányelv (6. cikk (1) és (3) bekezdés) Az ISIC-nómenklatúra 718 és 720 csoportja A tevékenységek különösen a következő területeket érintik:

bármilyen célú utazás vagy bizonyos részfeladat (utazás, elszállásolás, ellátás, kirándulások stb.) szervezése, ajánlata és közvetítése közvetlenül vagy jutalékért (2.B. cikk a) pontja),

közvetítő szerep a különféle fuvarozók és az árukat küldő vagy küldött árut fogadó személyek között, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek elvégzése:

3

pt_2 aa)

a megbízó nevében szerződések megkötése a fuvarozókkal,

bb)

a megbízó számára a legmegfelelőbbnek vélt fuvarozási mód, fuvarozó cég és útvonal kiválasztása,

cc)

a fuvarozás műszaki szempontból történő előkészítése (például a fuvarozáshoz szükséges csomagolás); a fuvarozáshoz kapcsolódó különféle szolgáltatások nyújtása (például a hűtőszerelvények jéggel történő ellátása),

dd)

a fuvarozáshoz szükséges formalitások elintézése, például menetlevelek kitöltése, szállítmányok összeállítása vagy szétválogatása,

ee)

a fuvarozás különféle szakaszainak összehangolása, a tranzit biztosítása, az áruk átrakása, továbbszállítása és egyéb intézkedések megtétele,

ff)

az áru előkészítése a speditőr, illetve a fuvarozó számára az árut küldő vagy a küldött árut fogadó személy számára fuvarlehetőség biztosítása, (A 2. cikk (A) bekezdésének a), b) és d) pontja alatt felsorolt tevékenységek).

a fuvarozási költségek kiszámolása és a számítás ellenőrzése,

alkalmanként vagy folyamatosan szolgáltatásokat nyújt a hajótulajdonos vagy a tengeri fuvarozó nevében vagy megbízásából (például kapcsolattartás a kikötőhatóságokkal vagy a vámszervekkel, a hajóellátó vállalkozóval stb.)

III. jegyzék 64/222/EGK, 68/364/EGK, 68/368/EGK, 75/368/EGK, 75/369/EGK, 70/523/EGK és 82/470/EGK irányelvek

1 64/222/EGK irányelv (liberalizációs irányelvek: 64/223/EGK és 64/224/EGK)

1

1. Egyéni vállalkozók nagykereskedelmi tevékenysége, kivéve a gyógyszerek, gyógyszerkészítmények, toxikus termékek, a kórokozók és a szén nagykereskedelmét (korábbi 611 csoport).

2. Egy vagy több személy megbízásából és utasítására tevékenykedő közvetítő szakmai tevékenységei kereskedelmi tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos szerződések megtárgyalása vagy megkötése céljából a megbízó(k) nevében és a megbízó(k) számlájára.

3. Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki bár nem rendelkezik állandó megbízással, kapcsolatot alakít ki olyan felek között, akik egymással közvetlenül kívánnak szerződni, vagy aki az ügyletet előkészíti, vagy segítséget nyújt a szerződés megkötésénél.

4. Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki saját nevében más számlájára köt kereskedelmi ügyleteket.

5. Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki mások számlájára árveréseken nagykereskedelmi értékesítést hajt végre.

6. Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki házról-házra járva gyűjti össze a megrendeléseket.

7. Egy vagy több kereskedelmi, ipari vagy kiskereskedelmi vállalkozás megbízásában álló közvetítő által nyújtott szolgáltatás.

2 68/364/EGK irányelv (liberalizációs irányelv: 68/363/EGK) korábbi ISIC 612. csoport Kiskereskedelem Kizárt tevékenységek: 012 Mezőgazdasági gépek bérbeadása 012 Mezőgazdasági gépek bérbeadása 640 Ingatlan bérbeadás 713 Autók, kocsik és lovak bérbeadása 718 Vasúti kocsik és vagonok bérbeadása 839 Gépek bérbeadása kereskedelmi tevékenységek végzéséhez 841 Moziférőhelyek és mozifilmek bérbeadása 842 Színházi férőhelyek és színházi berendezések bérbeadása 843 Hajók, csónakok, kerékpárok, pénzérmével működő játékautomaták bérbeadása 853 Bútorozott helyiségek bérbeadása 854 Vászonnemű kölcsönzése 859 Ruhakölcsönzés

3 68/368/EGK irányelv (liberalizációs irányelv: 68/367/EGK) ISIC-nómenklatúra korábbi ISIC 85. főcsoport: 1. éttermek, kávéházak, kisvendéglők és egyéb vendéglátó-ipari helyek (ISIC 852. csoport) 2. szállodák, panziók, táborhelyek és egyéb szállásadó helyek (ISIC 853. csoport)

4 75/368/EGK irányelv (7. cikk) Valamennyi, a 75/368/EGK irányelv melléklete alá tartozó tevékenység, kivéve ennek az irányelvnek az 5. cikk (1) bekezdése alá tartozó tevékenységeket (e melléklet II. jegyzékének 1. pontja) ISIC-nómenklatúra korábbi 62. főcsoport Bankok és egyéb pénzintézetek korábbi 620 Szabadalmi hivatal és a találmányi díj elosztásáért felelős szervezetek korábbi 71. főcsoport Fuvarozás korábbi 713 Közúti személyszállítás, kivéve a gépjárművekkel végzett szállítást korábbi 719 Folyékony szénhidrogének és egyéb folyékony vegyi anyagok csővezetékes szállítása korábbi 82. főcsoport Közösségi szolgáltatások 827 Könyvtárak, múzeumok, botanikus kertek és állatkertek korábbi 84. főcsoport Szabadidős szolgáltatások 843 Egyéb szabadidős szolgáltatások korábbi 85. főcsoport Személyi szolgáltatások korábbi 851 Háztartási szolgáltatások korábbi 855 Fodrászatok, a pedikűrösök és a kozmetikus- és fodrászképző intézetek tevékenységeinek kivételével korábbi 859 Egyéb személyi szolgáltatások, kivéve a sportcélú és természetgyógyász masszőröket és a hegyi vezetőket, a következő csoportok szerint:

sporttevékenységek (sportpályák üzemeltetése sportrendezvények szervezése stb.), az oktatói tevékenységek kivételével

sportfogadás (versenyistállók, sportfogadási helyiségek, versenypályák stb.)

egyéb szabadidős szolgáltatások (cirkuszok, vidámparkok, egyéb szórakozási célú létesítmények)

fertőtlenítés és kártevő mentesítés

ruhakölcsönzés és tárgyak megőrzése

házasságközvetítés és hasonló szolgáltatások

asztrológia, jóslás stb.

higiéniai szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek

temetkezési és temetőfenntartási szolgáltatások

utaskísérő és idegenforgalmi tolmácsok

5 75/369/EGK irányelv (5. cikk) A következő nem helyhez kötött önálló tevékenységek:

5 a)

áruvásárlási és értékesítési tevékenységek:

vándorkereskedők és házalók (korábbi ISIC 612 csoport)

rögzített standok kivételével, fedett vagy nyitott piacokon kereskedők;

b)

az ilyen tevékenységek nem helyhez kötött jellegű végzését kifejezetten kizáró vagy nem említő egyéb átmeneti intézkedések alá tartozó tevékenységek.

6 70/523/EGK irányelv Önálló vállalkozói tevékenység a szén nagykereskedelem terén és közvetítői tevékenység a szén ágazatban (korábbi ISIC 6112. csoport, ISIC-nómenklatúra).

7 82/470/EGK irányelv (6. cikk (2) bekezdés) [A 2. cikk A. pont c) és e) pontja, B. pont b) pontja, valamint C. és D. pontja alá sorolt tevékenységek] A tevékenységek különösen a következő területeket érintik:

vasúti kocsik bérbeadása személy- vagy árufuvarozás céljaira,

közvetítő tevékenység végzése hajók vásárlása, eladása vagy bérbeadása során,

kivándorlók utaztatásával kapcsolatos szervezés, tárgyalás és szerződéskötés,

letétbe helyezett tárgyak és áruk átvétele a letevő megbízásából, akár vámvizsgálattal, akár anélkül, áruraktárakban, raktárakban, bútorlerakatokban, hűtőházakban, gabonatárolókban stb.,

áruátvételi bizonylat kiállítása a letevő számára a letétbe helyezett áruról vagy tárgyról,

értékesítésre váró, a vevőhöz történő szállítás alatt álló vagy a piacról elszállításra kerülő élő állat szállítmányok esetén gondoskodás karámok, takarmány, elárusítóhely stb. biztosításáról,

gépjárművek műszaki vizsgálati és felügyeleti feladatainak ellátása,

áruk geometriai méreteinek és súlyának mérése.

V. MELLÉKLET Elismerés a minimálisan kötelező képzési feltételek összehangolása alapján

V.1. ORVOSOK

V.1.

5.1.1.1.1.2.2.

Orvosi oklevelek megnevezései Ország Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat Kibocsátó szerv A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás Hivatkozási dátum België/Belgique/ Belgien Diploma van arts/Diplôme de docteur en médecine 1976. december 20. Česká republika Diplom o ukončení studia ve studijním programu všeobecné lékařství (doktor medicíny, MUDr.) Lékářská fakulta univerzity v České republice 2004. május 1. Danmark Bevis for bestået lægevidenskabelig embedseksamen Medicinsk universitetsfakultet 1976. december 20. Deutschland Zuständige Behörden 1976. december 20. Eesti Diplom arstiteaduse õppekava läbimise kohta Tartu Ülikool 2004. május 1. Ελλάς Πτυχίo Iατρικής 1981. január 1. España Título de Licenciado en Medicina y Cirugía 1986. január 1. France Diplôme d'Etat de docteur en médecine Universités 1976. december 20. Ireland Primary qualification Competent examining body Certificate of experience 1976. december 20. Italia Diploma di laurea in medicina e chirurgia Università Diploma di abilitazione all'esercizio della medicina e chirurgia 1976. december 20. Κύπρος Πιστοποιητικό Εγγραφής Ιατρού Ιατρικό Συμβούλιο 2004. május 1. Latvija ārsta diploms Universitātes tipa augstskola 2004. május 1. Lietuva Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą gydytojo kvalifikaciją Universitetas Internatūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą medicinos gydytojo profesinę kvalifikaciją 2004. május 1. Luxembourg Diplôme d'Etat de docteur en médecine, chirurgie et accouchements, Jury d'examen d'Etat Certificat de stage 1976. december 20. Magyarország Általános orvos oklevél (doctor medicinae univer- sae, röv.: dr. med. univ.) Egyetem 2004. május 1. Malta Lawrja ta' Tabib tal-Medi- ċina u l-Kirurġija Universita’ ta' Malta Ċertifikat ta' reġistrazzjoni maħruġ mill-Kunsill Mediku 2004. május 1. Nederland Getuigschrift van met goed gevolg afgelegd artsexamen Faculteit Geneeskunde 1976. december 20. Österreich Urkunde über die Verleihung des akademischen Grades Doktor der gesamten Heilkunde (bzw. Doctor medicinae universae, Dr.med.univ.) Medizinische Fakultät einer Universität 1994. január 1. Diplom über die spezifische Ausbildung zum Arzt für Allgemeinmedizin bzw. Facharztdiplom Österreichische Ärztekammer Polska Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku lekarskim z tytułem lekarza Lekarski Egzamin Państwowy 2004. május 1. Portugal Carta de Curso de licenciatura em medicina Universidades Diploma comprovativo da conclusão do internato geral emitido pelo Ministério da Saúde 1986. január 1. Slovenija Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov doktor medicine/doktorica medicine Univerza 2004. május 1. Slovensko Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu doktor medicíny (MUDr.) Vysoká škola 2004. május 1. Suomi/ Finland Lääketieteen lisensiaatin tutkinto/Medicine licentiatexamen Todistus lääkärin perusterveydenhuollon lisäkoulutuksesta/Examenbevis om tilläggsutbildning för läkare inom primärvården 1994. január 1. Sverige Läkarexamen Universitet Bevis om praktisk utbildning som utfärdas av Socialstyrelsen 1994. január 1. United Kingdom Primary qualification Competent examining body Certificate of experience 1976. december 20.

Les universités/De universiteiten

Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française/De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap

Vysvědčení o státní rigorózní zkoušce

Autorisation som læge, udstedt af Sundhedsstyrelsen og

Tilladelse til selvstændigt virke som læge (dokumentation for gennemført praktisk uddannelse), udstedt af Sundhedsstyrelsen

Zeugnis über die Ärztliche Prüfung

Zeugnis über die Ärztliche Staatsprüfung und Zeugnis über die Vorbereitungszeit als Medizinalassistent, soweit diese nach den deutschen Rechtsvorschriften noch für den Abschluss der ärztlichen Ausbildung vorgesehen war

Iατρική Σχoλή Παvεπιστημίoυ,

Σχoλή Επιστημώv Υγείας, Τμήμα Iατρικής Παvεπιστημίoυ

Ministerio de Educación y Cultura

El rector de una Universidad

1. Akademia Medyczna

2. Uniwersytet Medyczny

3. Collegium Medicum Uniwersytetu Jagiellońskiego

Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

Kuopion yliopisto

Oulun yliopisto

Tampereen yliopisto

Turun yliopisto

5.1.2.1.2.1.1.2.2.3.3.4.4.1.1.2.2.1.2.1.2.3.4.5.

Szakorvosi oklevelek megnevezései Ország Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat Kibocsátó szerv Hivatkozási dátum België/Belgique/ Belgien Bijzondere beroepstitel van geneesheer-specialist/Titre professionnel particulier de médecin spécialiste Minister bevoegd voor Volksgezondheid/Ministre de la Santé publique 1976. december 20. Česká republika Diplom o specializaci Ministerstvo zdravotnictví 2004. május 1. Danmark Bevis for tilladelse til at betegne sig som speciallæge Sundhedsstyrelsen 1976. december 20. Deutschland Fachärztliche Anerkennung Landesärztekammer 1976. december 20. Eesti Residentuuri lõputunnistus eriarstiabi erialal Tartu Ülikool 2004. május 1. Ελλάς Τίτλoς Iατρικής Ειδικότητας Νoμαρχιακή Αυτoδιoίκηση 1981. január 1. Νoμαρχία España Título de Especialista Ministerio de Educación y Cultura 1986. január 1. France Certificat d'études spéciales de médecine Universités 1976. december 20. Attestation de médecin spécialiste qualifié Conseil de l'Ordre des médecins Certificat d'études spéciales de médecine Universités Diplôme d'études spécialisées ou spécialisation complémentaire qualifiante de médecine Universités Ireland Certificate of Specialist doctor Competent authority 1976. december 20. Italia Diploma di medico specialista Università 1976. december 20. Κύπρος Πιστοποιητικό Αναγνώρισης Ειδικότητας Ιατρικό Συμβούλιο 2004. május 1. Latvija Sertifikāts—kompetentu iestāžu izsniegts dokuments, kas apliecina, ka persona ir nokārtojusi sertifikācijas eksāmenu specialitātē Latvijas Ārstu biedrība Latvijas Ārstniecības personu profesionālo organizāciju savienība 2004. május 1. Lietuva Rezidentūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą gydytojo specialisto profesinę kvalifikaciją Universitetas 2004. május 1. Luxembourg Certificat de médecin spécialiste Ministre de la Santé publique 1976. december 20. Magyarország Szakorvosi bizonyítvány Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium illetékes testülete 2004. május 1. Malta Ċertifikat ta' Speċjalista Mediku Kumitat ta' Approvazzjoni dwar Speċjalisti 2004. május 1. Nederland Bewijs van inschrijving in een Specialistenregister 1976. december 20. Österreich Facharztdiplom Österreichische Ärztekammer 1994. január 1. Polska Dyplom uzyskania tytułu specjalisty Centrum Egzaminów Medycznych 2004. május 1. Portugal Grau de assistente Ministério da Saúde 1986. január 1. Titulo de especialista Ordem dos Médicos Slovenija Potrdilo o opravljenem specialističnem izpitu Ministrstvo za zdravje 2004. május 1. Zdravniška zbornica Slovenije Slovensko Diplom o špecializácii Slovenská zdravotnícka univerzita 2004. május 1. Suomi/ Finland Erikoislääkärin tutkinto/Specialläkarexamen Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet 1994. január 1. Kuopion yliopisto Oulun yliopisto Tampereen yliopisto Turun yliopisto Sverige Bevis om specialkompetens som läkare, utfärdat av Socialstyrelsen Socialstyrelsen 1994. január 1. United Kingdom Certificate of Completion of specialist training Competent authority 1976. december 20.

Medisch Specialisten Registratie Commissie (MSRC) van de Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot Bevordering der Geneeskunst

Sociaal-Geneeskundigen Registratie Commissie van de Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot Bevordering der Geneeskunst

5.1.3. A szakorvosi képzések megnevezései Ország Aneszteziológia Minimális képzési idő: 3 év Általános sebészet Minimális képzési idő: 5 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/Belgien Anesthésie-réanimation/Anesthesie reanimatie Chirurgie/Heelkunde Česká republika Anesteziologie a resuscitace Chirurgie Danmark Anæstesiologi Kirurgi elsler kirurgiske sygdomme Deutschland Anästhesiologie (Allgemeine) Chirurgie Eesti Anestesioloogia Üldkirurgia Ελλάς Αvαισθησιoλoγία Χειρoυργική España Anestesiología y Reanimación Cirugía general y del aparato digestivo France Anesthésiologie-Réanimation chirurgicale Chirurgie générale Ireland Anaesthesia General surgery Italia Anestesia e rianimazione Chirurgia generale Κύπρος Αναισθησιολογία Γενική Χειρουργική Latvija Anestezioloģija un reanimatoloģija Ķirurģija Lietuva Anesteziologija reanimatologija Chirurgija Luxembourg Anesthésie-réanimation Chirurgie générale Magyarország Aneszteziológia és intenzív terápia Sebészet Malta Anesteżija u Kura Intensiva Kirurġija Ġenerali Nederland Anesthesiologie Heelkunde Österreich Anästhesiologie und Intensivmedizin Chirurgie Polska Anestezjologia i intensywna terapia Chirurgia ogólna Portugal Anestesiologia Cirurgia geral Slovenija Anesteziologija, reanimatologija in perioperativna intenzivna medicina Splošna kirurgija Slovensko Anestéziológia a intenzívna medicína Chirurgia Suomi/Finland Anestesiologia ja tehohoito/Anestesiologi och intensivvård Yleiskirurgia/Allmän kirurgi Sverige Anestesi och intensivvård Kirurgi United Kingdom Anaesthetics General surgery Ország Idegsebészet Minimális képzési idő: 5 év Szülészet-nőgyógyászat Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/ Belgien Neurochirurgie Gynécologie — obstétrique/Gynaecologie en verloskunde Česká republika Neurochirurgie Gynekologie a porodnictví Danmark Neurokirurgi eller kirurgiske nervesygdomme Gynækologi og obstetrik eller kvindesygdomme og fødselshjælp Deutschland Neurochirurgie Frauenheilkunde und Geburtshilfe Eesti Neurokirurgia Sünnitusabi ja günekoloogia Ελλάς Νευρoχειρoυργική Μαιευτική-Γυvαικoλoγία España Neurocirugía Obstetricia y ginecología France Neurochirurgie Gynécologie — obstétrique Ireland Neurosurgery Obstetrics and gynaecology Italia Neurochirurgia Ginecologia e ostetricia Κύπρος Νευροχειρουργική Μαιευτική — Γυναικολογία Latvija Neiroķirurģija Ginekoloģija un dzemdniecība Lietuva Neurochirurgija Akušerija ginekologija Luxembourg Neurochirurgie Gynécologie — obstétrique Magyarország Idegsebészet Szülészet-nőgyógyászat Malta Newrokirurġija Ostetriċja u Ġinekoloġija Nederland Neurochirurgie Verloskunde en gynaecologie Österreich Neurochirurgie Frauenheilkunde und Geburtshilfe Polska Neurochirurgia Położnictwo i ginekologia Portugal Neurocirurgia Ginecologia e obstetricia Slovenija Nevrokirurgija Ginekologija in porodništvo Slovensko Neurochirurgia Gynekológia a pôrodníctvo Suomi/Finland Neurokirurgia/Neurokirurgi Naistentaudit ja synnytykset/Kvinnosjukdomar och förlossningar Sverige Neurokirurgi Obstetrik och gynekologi United Kingdom Neurosurgery Obstetrics and gynaecology Ország Belgyógyászat Minimális képzési idő: 5 év Szemészet Minimális képzési idő: 3 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/Belgien Médecine interne/Inwendige geneeskunde Ophtalmologie/Oftalmologie Česká republika Vnitřní lékařství Oftalmologie Danmark Intern medicin Oftalmologi eller øjensygdomme Deutschland Innere Medizin Augenheilkunde Eesti Sisehaigused Oftalmoloogia Ελλάς Παθoλoγία Οφθαλμoλoγία España Medicina interna Oftalmología France Médecine interne Ophtalmologie Ireland General medicine Ophthalmic surgery Italia Medicina interna Oftalmologia Κύπρος Παθoλoγία Οφθαλμολογία Latvija Internā medicīna Oftalmoloģija Lietuva Vidaus ligos Oftalmologija Luxembourg Médecine interne Ophtalmologie Magyarország Belgyógyászat Szemészet Malta Mediċina Interna Oftalmoloġija Nederland Interne geneeskunde Oogheelkunde Österreich Innere Medizin Augenheilkunde und Optometrie Polska Choroby wewnętrzne Okulistyka Portugal Medicina interna Oftalmologia Slovenija Interna medicina Oftalmologija Slovensko Vnútorné lekárstvo Oftalmológia Suomi/Finland Sisätaudit/Inre medicin Silmätaudit/Ögonsjukdomar Sverige Internmedicin Ögonsjukdomar (oftalmologi) United Kingdom General (internal) medicine Ophthalmology Ország Fül-orr-gégegyógyászat Minimális képzési idő: 3 év Csecsemő- és gyermekgyógyászat Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/Belgien Oto-rhino-laryngologie/Otorhinolaryngologie Pédiatrie/Pediatrie Česká republika Otorinolaryngologie Dětské lékařství Danmark Oto-rhino-laryngologi eller øre-næse-halssygdomme Pædiatri eller sygdomme hos børn Deutschland Hals-Nasen-Ohrenheilkunde Kinder- und Jugendmedizin Eesti Otorinolarüngoloogia Pediaatria Ελλάς Ωτoριvoλαρυγγoλoγία Παιδιατρική España Otorrinolaringología Pediatría y sus áreas específicas France Oto-rhino-laryngologie Pédiatrie Ireland Otolaryngology Paediatrics Italia Otorinolaringoiatria Pédiatria Κύπρος Ωτορινολαρυγγολογία Παιδιατρική Latvija Otolaringoloģija Pediatrija Lietuva Otorinolaringologija Vaikų ligos Luxembourg Oto-rhino-laryngologie Pédiatrie Magyarország Fül-orr-gégegyógyászat Csecsemő- és gyermekgyógyászat Malta Otorinolaringoloġija Pedjatrija Nederland Keel-, neus- en oorheelkunde Kindergeneeskunde Österreich Hals-, Nasen- und Ohrenkrankheiten Kinder- und Jugendheilkunde Polska Otorynolaryngologia Pediatria Portugal Otorrinolaringologia Pediatria Slovenija Otorinolaringológija Pediatrija Slovensko Otorinolaryngológia Pediatria Suomi/Finland Korva-, nenä- ja kurkkutaudit/Öron-, näs- och halssjukdomar Lastentaudit/Barnsjukdomar Sverige Öron-, näs- och halssjukdomar (oto-rhino-laryngologi) Barn- och ungdomsmedicin United Kingdom Otolaryngology Paediatrics Ország Tüdőgyógyászat Minimális képzési idő: 4 év Urológia Minimális képzési idő: 5 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/ Belgien Pneumologie Urologie Česká republika Tuberkulóza a respirační nemoci Urologie Danmark Medicinske lungesygdomme Urologi eller urinvejenes kirurgiske sygdomme Deutschland Pneumologie Urologie Eesti Pulmonoloogia Uroloogia Ελλάς Φυματιoλoγία- Πvευμovoλoγία Ουρoλoγία España Neumología Urología France Pneumologie Urologie Ireland Respiratory medicine Urology Italia Malattie dell'apparato respiratorio Urologia Κύπρος Πνευμονολογία — Φυματιολογία Ουρολογία Latvija Ftiziopneimonoloģija Uroloģija Lietuva Pulmonologija Urologija Luxembourg Pneumologie Urologie Magyarország Tüdőgyógyászat Urológia Malta Mediċina Respiratorja Uroloġija Nederland Longziekten en tuberculose Urologie Österreich Lungenkrankheiten Urologie Polska Choroby płuc Urologia Portugal Pneumologia Urologia Slovenija Pnevmologija Urologija Slovensko Pneumológia a ftizeológia Urológia Suomi/Finland Keuhkosairaudet ja allergologia/Lungsjukdomar och allergologi Urologia/Urologi Sverige Lungsjukdomar (pneumologi) Urologi United Kingdom Respiratory medicine Urology Ország Ortopédia Minimális képzési idő: 5 év Patológia Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/Belgien Chirurgie orthopédique/Orthopedische heelkunde Anatomie pathologique/Pathologische anatomie Česká republika Ortopedie Patologická anatomie Danmark Ortopædisk kirurgi Patologisk anatomi eller vævs- og celleundersøgelser Deutschland Orthopädie (und Unfallchirurgie) Pathologie Eesti Ortopeedia Patoloogia Ελλάς Ορθoπεδική Παθoλoγική Αvατoμική España Cirugía ortopédica y traumatología Anatomía patológica France Chirurgie orthopédique et traumatologie Anatomie et cytologie pathologiques Ireland Trauma and orthopaedic surgery Morbid anatomy and histopathology Italia Ortopedia e traumatologia Anatomia patologica Κύπρος Ορθοπεδική Παθολογοανατομία — Ιστολογία Latvija Traumatoloģija un ortopēdija Patoloģija Lietuva Ortopedija traumatologija Patologija Luxembourg Orthopédie Anatomie pathologique Magyarország Ortopédia Patológia Malta Kirurġija Ortopedika Istopatoloġija Nederland Orthopedie Pathologie Österreich Orthopädie und Orthopädische Chirurgie Pathologie Polska Ortopedia i traumatologia narządu ruchu Patomorfologia Portugal Ortopedia Anatomia patologica Slovenija Ortopedska kirurgija Anatomska patologija in citopatologija Slovensko Ortopédia Patologická anatómia Suomi/Finland Ortopedia ja traumatologia/Ortopedi och traumatologi Patologia/Patologi Sverige Ortopedi Klinisk patologi United Kingdom Trauma and orthopaedic surgery Histopathology Ország Neurológia Minimális képzési idő: 4 év Pszichiátria Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/Belgien Neurologie Psychiatrie de l'adulte/Volwassen psychiatrie Česká republika Neurologie Psychiatrie Danmark Neurologi eller medicinske nervesygdomme Psykiatri Deutschland Neurologie Psychiatrie und Psychotherapie Eesti Neuroloogia Psühhiaatria Ελλάς Νευρoλoγία Ψυχιατρική España Neurología Psiquiatría France Neurologie Psychiatrie Ireland Neurology Psychiatry Italia Neurologia Psichiatria Κύπρος Νευρολογία Ψυχιατρική Latvija Neiroloģija Psihiatrija Lietuva Neurologija Psichiatrija Luxembourg Neurologie Psychiatrie Magyarország Neurológia Pszichiátria Malta Newroloġija Psikjatrija Nederland Neurologie Psychiatrie Österreich Neurologie Psychiatrie Polska Neurologia Psychiatria Portugal Neurologia Psiquiatria Slovenija Nevrologija Psihiatrija Slovensko Neurológia Psychiatria Suomi/Finland Neurologia/Neurologi Psykiatria/Psykiatri Sverige Neurologi Psykiatri United Kingdom Neurology General psychiatry Ország Radiológia Minimális képzési idő: 4 év Sugárterápia Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/Belgien Radiodiagnostic/Röntgendiagnose Radiothérapie-oncologie/Radiotherapie-oncologie Česká republika Radiologie a zobrazovací metody Radiační onkologie Danmark Diagnostik radiologi eller røntgenundersøgelse Onkologi Deutschland (Diagnostische) Radiologie Strahlentherapie Eesti Radioloogia Onkoloogia Ελλάς Ακτιvoδιαγvωστική Ακτιvoθεραπευτική — Ογκολογία España Radiodiagnóstico Oncología radioterápica France Radiodiagnostic et imagerie médicale Oncologie radiothérapique Ireland Diagnostic radiology Radiation oncology Italia Radiodiagnostica Radioterapia Κύπρος Ακτινολογία Ακτινοθεραπευτική Ογκολογία Latvija Diagnostiskā radioloģija Terapeitiskā radioloģija Lietuva Radiologija Onkologija radioterapija Luxembourg Radiodiagnostic Radiothérapie Magyarország Radiológia Sugárterápia Malta Radjoloġija Onkoloġija u Radjoterapija Nederland Radiologie Radiotherapie Österreich Medizinische Radiologie-Diagnostik Strahlentherapie - Radioonkologie Polska Radiologia i diagnostyka obrazowa Radioterapia onkologiczna Portugal Radiodiagnóstico Radioterapia Slovenija Radiologija Radioterapija in onkologija Slovensko Rádiológia Radiačná onkológia Suomi/Finland Radiologia/Radiologi Syöpätaudit/Cancersjukdomar Sverige Medicinsk radiologi Tumörsjukdomar (allmän onkologi) United Kingdom Clinical radiology Clinical oncology Ország Fül-orr-gégegyógyászat Minimális képzési idő: 3 év Csecsemő- és gyermekgyógyászat Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/Belgien Chirurgie plastique, reconstructrice et esthétique/Plastische, reconstructieve en esthetische heelkunde Biologie clinique/Klinische biologie Česká republika Plastická chirurgie Danmark Plastikkirurgi Deutschland Plastische (und Ästhetische) Chirurgie Eesti Plastika- ja rekonstruktiivkirurgia Laborimeditsiin Ελλάς Πλαστική Χειρoυργική Χειρουργική Θώρακος España Cirugía plástica, estética y reparadora Análisis clínicos France Chirurgie plastique, reconstructrice et esthétique Biologie médicale Ireland Plastic surgery Italia Chirurgia plastica e ricostruttiva Patologia clinica Κύπρος Πλαστική Χειρουργική Latvija Plastiskā ķirurģija Lietuva Plastinė ir rekonstrukcinė chirurgija Laboratorinė medicina Luxembourg Chirurgie plastique Biologie clinique Magyarország Plasztikai (égési) sebészet Orvosi laboratóriumi diagnosztika Malta Kirurġija Plastika Nederland Plastische Chirurgie Österreich Plastische Chirurgie Medizinische Biologie Polska Chirurgia plastyczna Diagnostyka laboratoryjna Portugal Cirurgia plástica e reconstrutiva Patologia clínica Slovenija Plastična, rekonstrukcijska in estetska kirurgija Slovensko Plastická chirurgia Laboratórna medicína Suomi/Finland Plastiikkakirurgia/Plastikkirurgi Sverige Plastikkirurgi United Kingdom Plastic surgery Ország Mikrobiológia és bakteriológia Minimális képzési idő: 4 év Biokémia Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/ Belgien Česká republika Lékařská mikrobiologie Klinická biochemie Danmark Klinisk mikrobiologi Klinisk biokemi Deutschland Mikrobiologie (Virologie) und Infektionsepidemiologie Laboratoriumsmedizin Eesti Ελλάς España Microbiología y parasitología Bioquímica clínica France Ireland Microbiology Chemical pathology Italia Microbiologia e virologia Biochimica clinica Κύπρος Μικροβιολογία Latvija Mikrobioloģija Lietuva Luxembourg Microbiologie Chimie biologique Magyarország Orvosi mikrobiológia Malta Mikrobijoloġija Patoloġija Kimika Nederland Medische microbiologie Klinische chemie Österreich Hygiene und Mikrobiologie Medizinische und Chemische Labordiagnostik Polska Mikrobiologia lekarska Portugal Slovenija Klinična mikrobiologija Medicinska biokemija Slovensko Klinická mikrobiológia Klinická biochémia Suomi/Finland Kliininen mikrobiologia/Klinisk mikrobiologi Kliininen kemia/Klinisk kemi Sverige Klinisk bakteriologi Klinisk kemi United Kingdom Medical microbiology and virology Chemical pathology Hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdés értelmében: Ország Immunológia Minimális képzési idő: 4 év Mellkassebészet Minimális képzési idő: 5 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/ Belgien Chirurgie thoracique/Heelkunde op de thorax Česká republika Alergologie a klinická imunologie Kardiochirurgie Danmark Klinisk immunologi Thoraxkirurgi eller brysthulens kirurgiske sygdomme Deutschland Thoraxchirurgie Eesti Torakaalkirurgia Ελλάς Χειρουργική Θώρακος España Immunología Cirugía torácica France Chirurgie thoracique et cardiovasculaire Ireland Immunology (clinical and laboratory) Thoracic surgery Italia Chirurgia toracica; Cardiochirurgia Κύπρος Ανοσολογία Χειρουργική Θώρακος Latvija Imunoloģija Torakālā ķirurģija Lietuva Krūtinės chirurgija Luxembourg Immunologie Chirurgie thoracique Magyarország Allergológia és klinikai immunológia Mellkassebészet Malta Immunoloġija Kirurġija Kardjo-Toraċika Nederland Cardio-thoracale chirurgie Österreich Immunologie Polska Immunologia kliniczna Chirurgia klatki piersiowej Portugal Cirurgia cardiotorácica Slovenija Torakalna kirurgija Slovensko Klinická imunológia a alergológia Hrudníková chirurgia Suomi/Finland Sydän-ja rintaelinkirurgia/Hjärt- och thoraxkirurgi Sverige Klinisk immunologi Thoraxkirurgi United Kingdom Immunology Cardo-thoracic surgery Hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdés értelmében: Ország Gyermeksebészet Minimális képzési idő: 5 év Érsebészet Minimális képzési idő: 5 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/ Belgien Chirurgie des vaisseaux/Bloedvatenheelkunde Česká republika Dětská chirurgie Cévní chirurgie Danmark Karkirurgi eller kirurgiske blodkarsygdomme Deutschland Kinderchirurgie Gefäßchirurgie Eesti Lastekirurgia Kardiovaskulaarkirurgia Ελλάς Χειρoυργική Παίδωv Αγγειoχειρoυργική España Cirugía pediátrica Angiología y cirugía vascular France Chirurgie infantile Chirurgie vasculaire Ireland Paediatric surgery Italia Chirurgia pediatrica Chirurgia vascolare Κύπρος Χειρουργική Παίδων Χειρουργική Αγγείων Latvija Bērnu ķirurģija Asinsvadu ķirurģija Lietuva Vaikų chirurgija Kraujagyslių chirurgija Luxembourg Chirurgie pédiatrique Chirurgie vasculaire Magyarország Gyermeksebészet Érsebészet Malta Kirurgija Pedjatrika Kirurġija Vaskolari Nederland Österreich Kinderchirurgie Polska Chirurgia dziecięca Chirurgia naczyniowa Portugal Cirurgia pediátrica Cirurgia vascular Slovenija Kardiovaskularna kirurgija Slovensko Detská chirurgia Cievna chirurgia Suomi/Finland Lastenkirurgia/Barnkirurgi Verisuonikirurgia/Kärlkirurgi Sverige Barn- och ungdomskirurgi United Kingdom Paediatric surgery Ország Kardiológia Minimális képzési idő: 4 év Gasztroenterológia Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/ Belgien Cardiologie Gastro-entérologie/Gastroenterologie Česká republika Kardiologie Gastroenterologie Danmark Kardiologi Medicinsk gastroenterologi eller medicinske mavetarmsygdomme Deutschland Innere Medizin und Schwerpunkt Kardiologie Innere Medizin und Schwerpunkt Gastroenterologie Eesti Kardioloogia Gastroenteroloogia Ελλάς Καρδιoλoγία Γαστρεvτερoλoγία España Cardiología Aparato digestivo France Pathologie cardio-vasculaire Gastro-entérologie et hépatologie Ireland Cardiology Gastro-enterology Italia Cardiologia Gastroenterologia Κύπρος Καρδιολογία Γαστρεντερολογία Latvija Kardioloģija Gastroenteroloģija Lietuva Kardiologija Gastroenterologija Luxembourg Cardiologie et angiologie Gastro-enterologie Magyarország Kardiológia Gasztroenterológia Malta Kardjoloġija Gastroenteroloġija Nederland Cardiologie Leer van maag-darm-leverziekten Österreich Polska Kardiologia Gastrenterologia Portugal Cardiologia Gastrenterologia Slovenija Gastroenterologija Slovensko Kardiológia Gastroenterológia Suomi/Finland Kardiologia/Kardiologi Gastroenterologia/Gastroenterologi Sverige Kardiologi Medicinsk gastroenterologi och hepatologi United Kingdom Cardiology Gastro-enterology Ország Reumatológia Minimális képzési idő: 4 év Általános haematológia Minimális képzési idő: 3 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/ Belgien Rhumathologie/reumatologie Česká republika Revmatologie Hematologie a transfúzní lékařství Danmark Reumatologi Hæmatologi eller blodsygdomme Deutschland Innere Medizin und Schwerpunkt Rheumatologie Innere Medizin und Schwerpunkt Hämatologie und Onkologie Eesti Reumatoloogia Hematoloogia Ελλάς Ρευματoλoγία Αιματoλoγία España Reumatología Hematología y hemoterapia France Rhumatologie Ireland Rheumatology Haematology (clinical and laboratory) Italia Reumatologia Ematologia Κύπρος Ρευματολογία Αιματολογία Latvija Reimatoloģija Hematoloģija Lietuva Reumatologija Hematologija Luxembourg Rhumatologie Hématologie Magyarország Reumatológia Haematológia Malta Rewmatoloġija Ematoloġija Nederland Reumatologie Österreich Polska Reumatologia Hematologia Portugal Reumatologia Imuno-hemoterapia Slovenija Slovensko Reumatológia Hematológia a transfúziológia Suomi/Finland Reumatologia/Reumatologi Kliininen hematologia/Klinisk hematologi Sverige Reumatologi Hematologi United Kingdom Rheumatology Haematology Ország Endokrinológia Minimális képzési idő: 3 év Fizioterápia Minimális képzési idő: 3 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/Belgien Médecine physique et réadaptation/Fysische geneeskunde en revalidatie Česká republika Endokrinologie Rehabilitační a fyzikální medicína Danmark Medicinsk endokrinologi eller medicinske hormonsygdomme Deutschland Innere Medizin und Schwerpunkt Endokrinologie und Diabetologie Physikalische und Rehabilitative Medizin Eesti Endokrinoloogia Taastusravi ja füsiaatria Ελλάς Εvδoκριvoλoγία Φυσική Iατρική και Απoκατάσταση España Endocrinología y nutrición Medicina física y rehabilitación France Endocrinologie, maladies métaboliques Rééducation et réadaptation fonctionnelles Ireland Endocrinology and diabetes mellitus Italia Endocrinologia e malattie del ricambio Medicina fisica e riabilitazione Κύπρος Ενδοκρινολογία Φυσική Ιατρική και Αποκατάσταση Latvija Endokrinoloģija Rehabilitoloģija Fiziskā rehabilitācija Fizikālā medicīna Lietuva Endokrinologija Fizinė medicina ir reabilitacija Luxembourg Endocrinologie, maladies du métabolisme et de la nutrition Rééducation et réadaptation fonctionnelles Magyarország Endokrinológia Fizioterápia Malta Endokrinoloġija u Dijabete Nederland Revalidatiegeneeskunde Österreich Physikalische Medizin Polska Endokrynologia Rehabilitacja medyczna Portugal Endocrinologia Fisiatria ou Medicina física e de reabilitação Slovenija Fizikalna in rehabilitacijska medicina Slovensko Endokrinológia Fyziatria, balneológia a liečebná rehabilitácia Suomi/Finland Endokrinologia/Endokrinologi Fysiatria/Fysiatri Sverige Endokrina sjukdomar Rehabiliteringsmedicin United Kingdom Endocrinology and diabetes mellitus Hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdés értelmében: Ország Neuropszichiátria Minimális képzési idő: 5 év Bőr- és nemibeteg-gyógyászat Minimális képzési idő: 3 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/Belgien Neuropsychiatrie Dermato-vénéréologie/Dermato-venerologie Česká republika Dermatovenerologie Danmark Dermato-venerologi eller hud- og kønssygdomme Deutschland Nervenheilkunde (Neurologie und Psychiatrie) Haut- und Geschlechtskrankheiten Eesti Dermatoveneroloogia Ελλάς Νευρoλoγία — Ψυχιατρική Δερματoλoγία — Αφρoδισιoλoγία España Dermatología médico-quirúrgica y venereología France Neuropsychiatrie Dermatologie et vénéréologie Ireland Italia Neuropsichiatria Dermatologia e venerologia Κύπρος Νευρολογία — Ψυχιατρική Δερματολογία — Αφροδισιολογία Latvija Dermatoloģija un veneroloģija Lietuva Dermatovenerologija Luxembourg Neuropsychiatrie Dermato-vénéréologie Magyarország Bőrgyógyászat Malta Dermato-venerejoloġija Nederland Zenuw- en zielsziekten Dermatologie en venerologie Österreich Neurologie und Psychiatrie Haut- und Geschlechtskrankheiten Polska Dermatologia i wenerologia Portugal Dermatovenereologia Slovenija Dermatovenerologija Slovensko Neuropsychiatria Dermatovenerológia Suomi/Finland Ihotaudit ja allergologia/Hudsjukdomar och allergologi Sverige Hud- och könssjukdomar United Kingdom Hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdés értelmében Ország Radiológia Minimális képzési idő: 4 év Gyermekpszichiátria Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/Belgien Psychiatrie infanto-juvénile/Kinder- en jeugdpsychiatrie Česká republika Dětská a dorostová psychiatrie Danmark Børne- og ungdomspsykiatri Deutschland Radiologie Kinder- und Jugendpsychiatrie und -psychotherapie Eesti Ελλάς Ακτιvoλoγία — Ραδιoλoγία Παιδoψυχιατρική España Electrorradiología France Electro-radiologie Pédo-psychiatrie Ireland Radiology Child and adolescent psychiatry Italia Radiologia Neuropsichiatria infantile Κύπρος Παιδοψυχιατρική Latvija Bērnu psihiatrija Lietuva Vaikų ir paauglių psichiatrija Luxembourg Électroradiologie Psychiatrie infantile Magyarország Radiológia Gyermek-és ifjúságpszichiátria Malta Nederland Radiologie Österreich Radiologie Polska Psychiatria dzieci i młodzieży Portugal Radiologia Pedopsiquiatria Slovenija Otroška in mladostniška psihiatrija Slovensko Detská psychiatria Suomi/Finland Lastenpsykiatria/Barnpsykiatri Sverige Barn- och ungdomspsykiatri United Kingdom Child and adolescent psychiatry Ország Geriátria Minimális képzési idő: 4 év Nefrológia Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/ Belgien Česká republika Geriatrie Nefrologie Danmark Geriatri eller alderdommens sygdomme Nefrologi eller medicinske nyresygdomme Deutschland Innere Medizin und Schwerpunkt Nephrologie Eesti Nefroloogia Ελλάς Νεφρoλoγία España Geriatría Nefrología France Néphrologie Ireland Geriatric medicine Nephrology Italia Geriatria Nefrologia Κύπρος Γηριατρική Νεφρολογία Latvija Nefroloģija Lietuva Geriatrija Nefrologija Luxembourg Gériatrie Néphrologie Magyarország Geriátria Nefrológia Malta Ġerjatrija Nefroloġija Nederland Klinische geriatrie Österreich Polska Geriatria Nefrologia Portugal Nefrologia Slovenija Nefrologija Slovensko Geriatria Nefrológia Suomi/Finland Geriatria/Geriatri Nefrologia/Nefrologi Sverige Geriatrik Medicinska njursjukdomar (nefrologi) United Kingdom Geriatrics Renal medicine Ország Infektológia Minimális képzési idő: 4 év Társadalomorvostan és szociális orvostan Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/ Belgien Česká republika Infekční lékařství Hygiena a epidemiologie Danmark Infektionsmedicin Samfundsmedicin Deutschland Öffentliches Gesundheitswesen Eesti Infektsioonhaigused Ελλάς Κοινωνική Iατρική España Medicina preventiva y salud pública France Santé publique et médecine sociale Ireland Infectious diseases Public health medicine Italia Malattie infettive Igiene e medicina preventiva Κύπρος Λοιμώδη Νοσήματα Υγειονολογία/Κοινοτική Ιατρική Latvija Infektoloģija Lietuva Infektologija Luxembourg Maladies contagieuses Santé publique Magyarország Infektológia Megelőző orvostan és népegészségtan Malta Mard Infettiv Saħħa Pubblika Nederland Maatschappij en gezondheid Österreich Sozialmedizin Polska Choroby zakaźne Zdrowie publiczne, epidemiologia Portugal Infecciologia Saúde pública Slovenija Infektologija Javno zdravje Slovensko Infektológia Verejné zdravotníctvo Suomi/Finland Infektiosairaudet/Infektionssjukdomar Terveydenhuolto/Hälsovård Sverige Infektionssjukdomar Socialmedicin United Kingdom Infectious diseases Public health medicine Ország Farmakológia Minimális képzési idő: 4 év Foglalkozás-orvostan Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/Belgien Médecine du travail/Arbeidsgeneeskunde Česká republika Klinická farmakologie Pracovní lékařství Danmark Klinisk farmakologi Arbejdsmedicin Deutschland Pharmakologie und Toxikologie Arbeitsmedizin Eesti Ελλάς Iατρική της Εργασίας España Farmacología clínica Medicina del trabajo France Médecine du travail Ireland Clinical pharmacology and therapeutics Occupational medicine Italia Farmacologia Medicina del lavoro Κύπρος Ιατρική της Εργασίας Latvija Arodslimības Lietuva Darbo medicina Luxembourg Médecine du travail Magyarország Klinikai farmakológia Foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) Malta Farmakoloġija Klinika u t-Terapewtika Mediċina Okkupazzjonali Nederland Österreich Pharmakologie und Toxikologie Arbeits- und Betriebsmedizin Polska Farmakologia kliniczna Medycyna pracy Portugal Medicina do trabalho Slovenija Medicina dela, prometa in športa Slovensko Klinická farmakológia Pracovné lekárstvo Suomi/Finland Kliininen farmakologia ja lääkehoito/Klinisk farmakologi och läkemedelsbehandling Työterveyshuolto/Företagshälsovård Sverige Klinisk farmakologi Yrkes- och miljömedicin United Kingdom Clinical pharmacology and therapeutics Occupational medicine Ország Allergológia Minimális képzési idő: 3 év Nukleáris medicina Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/Belgien Médecine nucléaire/Nucleaire geneeskunde Česká republika Alergologie a klinická imunologie Nukleární medicína Danmark Medicinsk allergologi eller medicinske overfølsomhedssygdomme Klinisk fysiologi og nuklearmedicin Deutschland Nuklearmedizin Eesti Ελλάς Αλλεργιoλoγία Πυρηvική Iατρική España Alergología Medicina nuclear France Médecine nucléaire Ireland Italia Allergologia ed immunologia clinica Medicina nucleare Κύπρος Αλλεργιολογία Πυρηνική Ιατρική Latvija Alergoloģija Lietuva Alergologija ir klinikinė imunologija Luxembourg Médecine nucléaire Magyarország Allergológia és klinikai immunológia Nukleáris medicina (izotóp diagnosztika) Malta Mediċina Nukleari Nederland Allergologie en inwendige geneeskunde Nucleaire geneeskunde Österreich Nuklearmedizin Polska Alergologia Medycyna nuklearna Portugal Imuno-alergologia Medicina nuclear Slovenija Nuklearna medicina Slovensko Klinická imunológia a alergológia Nukleárna medicína Suomi/Finland Kliininen fysiologia ja isotooppilääketiede/Klinisk fysiologi och nukleärmedicin Sverige Allergisjukdomar Nukleärmedicin United Kingdom Nuclear medicine Ország Arc- és állkapocs-sebészet (orvosi alapképzés) Minimális képzési idő: 5 év Szakmai cím Belgique/België/ Belgien Česká republika Maxilofaciální chirurgie Danmark Deutschland Eesti Ελλάς España Cirugía oral y maxilofacial France Chirurgie maxillo-faciale et stomatologie Ireland Italia Chirurgia maxillo-facciale Κύπρος Latvija Mutes, sejas un žokļu ķirurģija Lietuva Veido ir žandikaulių chirurgija Luxembourg Chirurgie maxillo-faciale Magyarország Szájsebészet Malta Nederland Österreich Mund- Kiefer- und Gesichtschirurgie Polska Chirurgia szczekowo-twarzowa Portugal Cirurgia maxilo-facial Slovenija Maxilofaciálna kirurgija Slovensko Maxilofaciálna chirurgia Suomi/Finland Sverige United Kingdom A 27. cikk (3) bekezdés értelmezében a visszavonás időpontja: Ország Haematológia Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Belgique/België/Belgien Česká republika Danmark Klinisk blodtypeserologi Deutschland Eesti Ελλάς España France Hématologie Ireland Italia Κύπρος Latvija Lietuva Luxembourg Hématologie biologique Magyarország Malta Nederland Österreich Polska Portugal Hematologia clinica Slovenija Slovensko Suomi/Finland Sverige United Kingdom Hatályon kívül helyezés időpontja a 27. cikk (3) bekezdés értelmében: Ország Sztomatológia Minimális képzési idő: 3 év Bőrgyógyászat Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/Belgien Česká republika Danmark Deutschland Eesti Ελλάς España Estomatología France Stomatologie Ireland Dermatology Italia Odontostomatologia Κύπρος Latvija Lietuva Luxembourg Stomatologie Magyarország Malta Dermatoloġija Nederland Österreich Polska Portugal Estomatologia Slovenija Slovensko Suomi/Finland Sverige United Kingdom Dermatology Ország Venerológia Minimális képzési idő: 4 év Trópusi betegségek Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/Belgien Česká republika Danmark Deutschland Eesti Ελλάς España France Ireland Genito-urinary medicine Tropical medicine Italia Medicina tropicale Κύπρος Latvija Lietuva Luxembourg Magyarország Trópusi betegségek Malta Mediċina Uro-ġenetali Nederland Österreich Spezifische Prophylaxe und Tropenhygiene Polska Medycyna transportu Portugal Medicina tropical Slovenija Slovensko Tropická medicína Suomi/Finland Sverige United Kingdom Genito-urinary medicine Tropical medicine A 27. cikk (3) bekezdés értelmezésében a visszavonás időpontja: Ország Gasztroenterológia sebészet Minimális képzési idő: 5 év Traumatológia Minimális képzési idő: 5 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/Belgien Chirurgie abdominale/Heelkunde op het abdomen Česká republika Traumatologie Urgentní medicína Danmark Kirurgisk gastroenterologi eller kirurgiske mave-tarmsygdomme Deutschland Visceralchirurgie Eesti Ελλάς España Cirugía del aparato digestivo France Chirurgie viscérale et digestive Ireland Emergency medicine Italia Chirurgia dell'apparato digerente Κύπρος Latvija Lietuva Abdominalinė chirurgija Luxembourg Chirurgie gastro-entérologique Magyarország Traumatológia Malta Mediċina tal-Aċċidenti u l-Emerġenza Nederland Österreich Polska Medycyna ratunkowa Portugal Slovenija Abdominalna kirurgija Slovensko Gastroenterologická chirurgia Úrazová chirurgia Urgentná medicína Suomi/Finland Gastroenterologinen kirurgia/Gastroenterologisk kirurgi Sverige United Kingdom Accident and emergency medicine Ország Klinikai neurofiziológia Minimális képzési idő: 4 év Arc-állcsont-szájsebészet (orvosi és fogorvosi alapképzés) Minimális képzési idő: 4 év Szakmai cím Szakmai cím Belgique/België/Belgien Stomatologie et chirurgie orale et maxillo-faciale/Stomatologie en mond-, kaak- en aangezichtschirurgie Česká republika Danmark Klinisk neurofysiologi Deutschland Mund-, Kiefer- und Gesichtschirurgie Eesti Ελλάς España Neurofisiología clínica France Ireland Clinical neurophysiology Oral and maxillo-facial surgery Italia Κύπρος Στοματο-Γναθο-Προσωποχειρουργική Latvija Lietuva Luxembourg Chirurgie dentaire, orale et maxillo-faciale Magyarország Arc-állcsont-szájsebészet Malta Newrofiżjoloġija Klinika Kirurġija tal-għadam tal-wiċċ Nederland Österreich Polska Portugal Slovenija Slovensko Suomi/Finland Kliininen neurofysiologia/Klinisk neurofysiologi Suu- ja leukakirurgia/Oral och maxillofacial kirurgi Sverige Klinisk neurofysiologi United Kingdom Clinical neurophysiology Oral and maxillo-facial surgery

5.1.3.

1. Iατρική Βιoπαθoλoγία

2. Μικρoβιoλoγία

Arbeid en gezondheid, bedrijfsgeneeskunde

Arbeid en gezondheid, verzekeringsgeneeskunde

5.1.4. Háziorvosi oklevelek megnevezései Ország Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat Szakmai cím Hivatkozási dátum België/Belgique/Belgien Ministerieel erkenningsbesluit van huisarts/Arrêté ministériel d'agrément de médecin généraliste Huisarts/Médecin généraliste 1994. december 31. Česká republika Diplom o specializaci všeobecné lékařství Všeobecný lékař 2004. május 1. Danmark Tilladelse til at anvende betegnelsen alment praktiserende læge/Speciallægel i almen medicin Almen praktiserende læge/Speciallæge i almen medicin 1994. december 31. Deutschland Zeugnis über die spezifische Ausbildung in der Allgemeinmedizin Facharzt/Fachärztin für Allgemeinmedizin 1994. december 31. Eesti Diplom peremeditsiini erialal Perearst 2004. május 1. Ελλάς Tίτλος ιατρικής ειδικότητας γενικής ιατρικής Iατρός με ειδικότητα γενικής ιατρικής 1994. december 31. España Título de especialista en medicina familiar y comunitaria Especialista en medicina familiar y comunitaria 1994. december 31. France Diplôme d'Etat de docteur en médecine (avec document annexé attestant la formation spécifique en médecine générale) Médecin qualifié en médecine générale 1994. december 31. Ireland Certificate of specific qualifications in general medical practice General medical practitioner 1994. december 31. Italia Attestato di formazione specifica in medicina generale Medico di medicina generale 1994. december 31. Κύπρος Τίτλος Ειδικότητας Γενικής Ιατρικής Ιατρός Γενικής Ιατρικής 2004. május 1. Latvija Ģimenes ārsta sertifikāts Ģimenes (vispārējās prakses) ārsts 2004. május 1. Lietuva Šeimos gydytojo rezidentūros pažymėjimas Šeimos medicinos gydytojas 2004. május 1. Luxembourg Diplôme de formation spécifique en medicine générale Médecin généraliste 1994. december 31. Magyarország Háziorvostan szakorvosa bizonyítvány Háziorvostan szakorvosa 2004. május 1. Malta Tabib tal-familja Mediċina tal-familja 2004. május 1. Nederland Certificaat van inschrijving in het register van erkende huisartsen van de Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot bevordering der geneeskunst Huisarts 1994. december 31. Österreich Arzt für Allgemeinmedizin Arzt für Allgemeinmedizin 1994. december 31. Polska Diplôme: Dyplom uzyskania tytułu specjalisty w dziedzinie medycyny rodzinnej Specjalista w dziedzinie medycyny rodzinnej 2004. május 1. Portugal Diploma do internato complementar de clínica geral Assistente de clínica geral 1994. december 31. Slovenija Potrdilo o opravljeni specializaciji iz družinske medicine Specialist družinske medicine/Specialistka družinske medicine 2004. május 1. Slovensko Diplom o špecializácii v odbore všeobecné lekárstvo Všeobecný lekár 2004. május 1. Suomi/ Finland Todistus lääkärin perusterveydenhuollon lisäkoulutuksesta/Bevis om tilläggsutbildning av läkare i primärvård Yleislääkäri/Allmänläkare 1994. december 31. Sverige Bevis om kompetens som allmänpraktiserande läkare (Europaläkare) utfärdat av Socialstyrelsen Allmänpraktiserande läkare (Europaläkare) 1994. december 31. United Kingdom Certificate of prescribed/equivalent experience General medical practitioner 1994. december 31.

V.2. ÁLTALÁNOS ÁPOLÓ

V.2.

5.2.1. Általános ápolók képzési programja Az ápolói oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi program a következő két részből áll. Egy-két tantárgyat ezek közül más tudományág szövegösszefüggésében vagy azzal együtt is lehet tanulni. Az elméleti és gyakorlati képzés megoszlásának kiegyensúlyozottnak és összehangoltnak kell lennie, hogy biztosítsa az ezen mellékletben hivatkozott tudás és tapasztalat megfelelő módon történő megszerzését.

5.2.1. A.

Elméleti képzés

a.

Ápolás:

A szakma természete és etikája

Az egészségügy és az ápolás általános alapelvei

Az ápolás alapelvei az alábbiakra vonatkozólag:

általános orvostan és szakorvostan

általános sebészet és szaksebészet

gyermekgondozás és gyermekgyógyászat

terhesgondozás

elmegyógyászat és pszichiátria

idősek gondozása és geriátria

b.

Alaptudományok:

Anatómia és fiziológia

Patológia

Bakteriológia, virológia és parazitológia

Biofizika, biokémia és radiológia

Dietetika

Higiénia:

megelőző gyógyászat

egészségügyi oktatás

Farmakológia

c.

Társadalomtudományok:

Szociológia

Pszichológia

Közigazgatási alapelvek

Oktatás alapelvei

Szociális és egészségügyi jogi ismeretek

Az ápolás jogi szempontjai

B.

Klinikai gyakorlat

Ápolás az alábbiakra vonatkozólag:

általános orvostan és szakorvostan

általános sebészet és szaksebészet

gyermekgondozás és gyermekgyógyászat

terhesgondozás

elmegyógyászat és pszichiátria

idősek gondozása és geriátria

otthoni ápolás

5.2.2.1.1.1.2.2.2.1.1.2.2.3.3.4.4.5.5.6.6.1.1.2.2.1.1.2.2.1.1.2.2.3.3.1.1.2.2.3.3.4.4.5.5.1.1.2.2.1.1.2.2.3.3.1.1.2.2.3.3.1.1.2.2.

Az általános ápolói oklevelek megnevezései Ország Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat Kibocsátó szerv Szakmai cím Hivatkozási dátum België/Belgique/Belgien 1979. június 29. Česká republika Diplom o ukončení studia ve studijním programu ošetřovatelství ve studijním oboru všeobecná sestra (bakalář, Bc.), accompanied by the following certificate: Vysvědčení o státní závěrečné zkoušce Vysoká škola zřízená nebo uznaná státem Všeobecná sestra 2004. május 1. Diplom o ukončení studia ve studijním oboru diplomovaná všeobecná sestra (diplomovaný specialista, DiS.), accompanied by the following certificate: Vysvědčení o absolutoriu Vyšší odborná škola zřízená nebo uznaná státem Všeobecný ošetřovatel Danmark Eksamensbevis efter gennemført sygeplejerskeuddannelse Sygeplejeskole godkendt af Undervisningsministeriet Sygeplejerske 1979. június 29. Deutschland Zeugnis über die staatliche Prüfung in der Krankenpflege Staatlicher Prüfungsausschuss Gesundheits- und Krankenpflegerin/Gesundheits- und Krankenpfleger 1979. június 29. Eesti Diplom õe erialal õde 2004. május 1. Ελλάς Πτυχίο Νοσηλευτικής Παν/μίου Αθηνών Πανεπιστήμιο Αθηνών Διπλωματούχος ή πτυχιούχος νοσοκόμος, νοσηλευτής ή νοσηλεύτρια 1981. január 1. Πτυχίο Νοσηλευτικής Τεχνολογικών Εκπαιδευτικών Ιδρυμάτων (Τ.Ε.Ι.) Τεχνολογικά Εκπαιδευτικά Ιδρύματα Υπουργείο Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων Πτυχίο Αξιωματικών Νοσηλευτικής Υπουργείο Εθνικής 'Αμυνας Πτυχίο Αδελφών Νοσοκόμων πρώην Ανωτέρων Σχολών Υπουργείου Υγείας και Πρόνοιας Υπουργείο Υγείας και Πρόνοιας Πτυχίο Αδελφών Νοσοκόμων και Επισκεπτριών πρώην Ανωτέρων Σχολών Υπουργείου Υγείας και Πρόνοιας Υπουργείο Υγείας και Πρόνοιας Πτυχίο Τμήματος Νοσηλευτικής ΚΑΤΕΕ Υπουργείου Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων España Título de Diplomado universitario en Enfermería Enfermero/a diplomado/a 1986. január 1. France Le ministère de la santé Infirmer(ère) 1979. június 29. Ireland Certificate of Registered General Nurse An Bord Altranais (The Nursing Board) Registered General Nurse 1979. június 29. Italia Diploma di infermiere professionale Scuole riconosciute dallo Stato Infermiere professionale 1979. június 29. Κύπρος Δίπλωμα Γενικής Νοσηλευτικής Νοσηλευτική Σχολή Εγγεγραμμένος Νοσηλευτής 2004. május 1. Latvija Diploms par māsas kvalifikācijas iegūšanu Māsu skolas Māsa 2004. május 1. Māsas diploms Universitātes tipa augstskola pamatojoties uz Valsts eksāmenu komisijas lēmumu Lietuva Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesinę kvalifikaciją Universitetas Bendrosios praktikos slaugytojas 2004. május 1. Aukštojo mokslo diplomas (neuniversitetinės studijos), nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesine kvalifikaciją Kolegija Luxembourg Ministère de l'éducation nationale, de la formation professionnelle et des sports Infirmier 1979. június 29. Magyarország Ápoló bizonyítvány Iskola Ápoló 2004. május 1. Diplomás ápoló oklevél Egyetem/főiskola Egyetemi okleveles ápoló oklevél Egyetem Malta Lawrja jew diploma fl-istudji tal-infermerija Universita’ ta' Malta Infermier Registrat tal-Ewwel Livell 2004. május 1. Nederland Diploma's verpleger A, verpleegster A, verpleegkundige A Door een van overheidswege benoemde examencommissie Verpleegkundige 1979. június 29. Diploma verpleegkundige MBOV (Middelbare Beroepsopleiding Verpleegkundige) Door een van overheidswege benoemde examencommissie Diploma verpleegkundige HBOV (Hogere Beroepsopleiding Verpleegkundige) Door een van overheidswege benoemde examencommissie Diploma beroepsonderwijs verpleegkundige — Kwalificatieniveau 4 Door een van overheidswege aangewezen opleidingsinstelling Diploma hogere beroepsopleiding verpleegkundige — Kwalificatieniveau 5 Door een van overheidswege aangewezen opleidingsinstelling Österreich Diplom als Diplomierte Gesundheits- und Krankenschwester, Diplomierter Gesundheits- und Krankenpfleger Schule für allgemeine Gesundheits- und Krankenpflege 1994. január 1. Diplom als Diplomierte Krankenschwester, Diplomierter Krankenpfleger Allgemeine Krankenpflegeschule Polska Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku pielęgniarstwo z tytułem magister pielęgniarstwa Instytucja prowadząca kształcenie na poziomie wyższym uznana przez właściwe władze Pielegniarka 2004. május 1. Portugal Diploma do curso de enfermagem geral Escolas de Enfermagem Enfermeiro 1986. január 1. Diploma/carta de curso de bacharelato em enfermagem Escolas Superiores de Enfermagem Carta de curso de licenciatura em enfermagem Escolas Superiores de Enfermagem; Escolas Superiores de Saúde Slovenija Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov diplomirana medicinska sestra/diplomirani zdravstvenik Diplomirana medicinska sestra/Diplomirani zdravstvenik 2004. május 1. Slovensko Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu magister z ošetrovateľstva (Mgr.) Vysoká škola Sestra 2004. május 1. Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu bakalár z ošetrovateľstva (Bc.) Vysoká škola Absolventský diplom v študijnom odbore diplomovaná všeobecná sestra Stredná zdravotnícka škola Suomi/ Finland Sairaanhoitajan tutkinto/Sjukskötarexamen Terveydenhuolto-oppilaitokset/ Hälsovårdsläroanstalter Sairaanhoitaja/Sjukskötare 1994. január 1. Sosiaali- ja terveysalan ammattikorkeakoulututkinto, sairaanhoitaja (AMK)/Yrkeshögskoleexamen inom hälsovård och det sociala området, sjukskötare (YH) Ammattikorkeakoulut/ Yrkeshögskolor Sverige Sjuksköterskeexamen Universitet eller högskola Sjuksköterska 1994. január 1. United Kingdom Statement of Registration as a Registered General Nurse in part 1 or part 12 of the register kept by the United Kingdom Central Council for Nursing, Midwifery and Health Visiting Various 1979. június 29.

Diploma gegradueerde verpleger/verpleegster/Diplôme d'infirmier(ère) gradué(e)/Diplom eines (einer) graduierten Krankenpflegers (-pflegerin)

Diploma in de ziekenhuisverpleegkunde/Brevet d'infirmier(ère) hospitalier(ère)/Brevet eines (einer) Krankenpflegers (-pflegerin)

Brevet van verpleegassistent(e)/Brevet d'hospitalier(ère)/Brevet einer Pflegeassistentin

De erkende opleidingsinstituten/Les établissements d'enseignement reconnus/Die anerkannten Ausbildungsanstalten

De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française/Der zuständige Prüfungsausschüß der Deutschsprachigen Gemeinschaft

Hospitalier(ère)/Verpleegassistent(e)

Infirmier(ère) hospitalier(ère)/Ziekenhuisverpleger(-verpleegster)

5.2.2.1.1.1.2.2.2.

1. Tallinna Meditsiinikool

2. Tartu Meditsiinikool

3. Kohtla-Järve Meditsiinikool

Ministerio de Educación y Cultura

El rector de una universidad

Diplôme d'Etat d'infirmier(ère)

Diplôme d'Etat d'infirmier(ère) délivré en vertu du décret no 99-1147 du 29 décembre 1999

Diplôme d'Etat d'infirmier

Diplôme d'Etat d'infirmier hospitalier gradué

Diplomierte Krankenschwester

Diplomierter Krankenpfleger

5.2.2.1.1.1.2.2.2.1.1.2.2.3.3.4.4.5.5.6.6.1.1.2.2.1.1.2.2.1.1.2.2.3.3.1.1.2.2.3.3.4.4.5.5.1.1.2.2.1.1.2.2.3.3.

1. Univerza

2. Visoka strokovna šola

State Registered Nurse

Registered General Nurse

V.3. FOGORVOS

V.3.

5.3.1. Fogorvosok képzési programja A fogorvosi oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi programnak legalább a következő tantárgyakat kell tartalmaznia. Lehetséges egy vagy több tantárgynak más tantárgy részeként, vagy más tantárgyhoz kapcsolódóan történő oktatása.

5.3.1. A.

Alap tantárgyak

Kémia

Fizika

Biológia

B.

Orvos-biológiai tantárgyak és általános orvosi tantárgyak

anatómia

embriológia

sejttan, beleértve a citológiát is

fiziológia

biokémia (vagy fiziológiai kémia)

patológiai anatómia

általános patológia

gyógyszertan

mikrobiológia

higiénia

megelőző orvostudomány és járványtan

radiológia

fizioterápia

általános sebészet

belgyógyászat, beleértve a gyermekgyógyászatot is

fül-, orr- és gégegyógyászat

bőr- és nemibeteg gyógyászat

általános pszichológia – pszichopatológia – neuropatológia

aneszteziológia

C.

Közvetlenül a fogászatra vonatkozó tantárgyak

helyreállító fogászat

fogászatban alkalmazott anyagok és berendezések

megtartó fogászat

preventív fogászat

érzéstelenítés és nyugtatás a fogászatban

speciális sebészet

a szájüreg speciális patológiája

klinikai gyakorlat

gyermekfogászat

fogszabályozástan

parodontológia

fogászati radiológia

a szájüreg speciális fiziológiája

szakmai szervezet, etika és jogalkotás

a fogászati tevékenység szociális szempontjai

5.3.2. Fogorvosi oklevelek megnevezései Ország Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat Kibocsátó szerv A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás Szakmai cím Hivatkozási dátum België/Belgique/Belgien Diploma van tandarts/Diplôme licencié en science dentaire Licentiaat in de tandheelkunde/Licencié en science dentaire 1980. január 28. Česká republika Diplom o ukončení studia ve studijním programu zubní lékařství (doktor) Lékařská fakulta univerzity v České republice Vysvědčení o státní rigorózní zkoušce Zubní lékař 2004. május 1. Danmark Bevis for tandlægeeksamen (odontologisk kandidateksamen) Tandlægehøjskolerne, Sundhedsvidenskabeligt universitetsfakultet Autorisation som tandlæge, udstedt af Sundhedsstyrelsen Tandlæge 1980. január 28. Deutschland Zeugnis über die Zahnärztliche Prüfung Zuständige Behörden Zahnarzt 1980. január 28. Eesti Diplom hambaarstiteaduse õppekava läbimise kohta Tartu Ülikool Hambaarst 2004. május 1. Ελλάς Πτυχίo Οδovτιατρικής Παvεπιστήμιo Οδοντίατρος ή χειρούργος οδοντίατρος 1981. január 1. España Título de Licenciado en Odontología El rector de una universidad Licenciado en odontología 1986. január 1. France Diplôme d'Etat de docteur en chirurgie dentaire Universités Chirurgien-dentiste 1980. január 28. Ireland 1980. január 28. Italia Diploma di laurea in Odontoiatria e Protesi Dentaria Università Diploma di abilitazione all'esercizio della professione di odontoiatra Odontoiatra 1980. január 28. Κύπρος Πιστοποιητικό Εγγραφής Οδοντιάτρου Οδοντιατρικό Συμβούλιο Οδοντίατρος 2004. május 1. Latvija Zobārsta diploms Universitātes tipa augstskola Rezidenta diploms par zobārsta pēcdiploma izglītības programmas pabeigšanu, ko izsniedz universitātes tipa augstskola un Sertifikāts — kompetentas iestādes izsniegts dokuments, kas apliecina, ka persona ir nokārtojusi sertifikācijas eksāmenu zobārstniecībā Zobārsts 2004. május 1. Lietuva Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą gydytojo odontologo kvalifikaciją Universitetas Internatūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą gydytojo odontologo profesinę kvalifikaciją Gydytojas odontologas 2004. május 1. Luxembourg Diplôme d'Etat de docteur en médecine dentaire Jury d'examen d'Etat Médecin-dentiste 1980. január 28. Magyarország Fogorvos oklevél (doctor medicinae dentariae, röv.: dr. med. dent.) Egyetem Fogorvos 2004. május 1. Malta Lawrja fil- Kirurġija Dentali Universita’ ta Malta Kirurgu Dentali 2004. május 1. Nederland Universitair getuigschrift van een met goed gevolg afgelegd tandartsexamen Faculteit Tandheelkunde Tandarts 1980. január 28. Österreich Bescheid über die Verleihung des akademischen Grades Doktor der Zahnheilkunde Medizinische Fakultät der Universität Zahnarzt 1994. január 1. Polska Dyplom ukończenia studiów wyższych z tytułem lekarz dentysta Lekarsko — Dentystyczny Egzamin Państwowy Lekarz dentysta 2004. május 1. Portugal Carta de curso de licenciatura em medicina dentária Médico dentista 1986. január 1. Slovenija Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov doktor dentalne medicine/doktorica dentalne medicine Potrdilo o opravljenem strokovnem izpitu za poklic zobozdravnik/zobozdravnica Doktor dentalne medicine/Doktorica dentalne medicine 2004. május 1. Slovensko Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu doktor zubného lekárstva (MDDr.) Zubný lekár 2004. május 1. Suomi/ Finland Hammaslääketieteen lisensiaatin tutkinto/Odontologie licentiatexamen Terveydenhuollon oikeusturvakeskuksen päätös käytännön palvelun hyväksymisestä/Beslut av Rättskyddscentralen för hälsovården om godkännande av praktisk tjänstgöring Hammaslääkäri/Tandläkare 1994. január 1. Sverige Tandläkarexamen Endast för examensbevis som erhållits före den 1 juli 1995, ett utbildningsbevis som utfärdats av Socialstyrelsen Tandläkare 1994. január 1. United Kingdom 1980. január 28.

De universiteiten/Les universités

De bevoegde Examen- commissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française

Bachelor in Dental Science (B.Dent.Sc.)

Bachelor of Dental Surgery (BDS)

Licentiate in Dental Surgery (LDS)

Universities

Royal College of Surgeons in Ireland

Dentist

Dental practitioner

Dental surgeon

5.3.2.

1. Akademia Medyczna,

2. Uniwersytet Medyczny,

3. Collegium Medicum Uniwersytetu Jagiellońskiego

Faculdades

Institutos Superiores

Univerza

Vysoká škola

Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

Oulun yliopisto

Turun yliopisto

Universitetet i Umeå

Universitetet i Göteborg

Karolinska Institutet

Malmö Högskola

Bachelor of Dental Surgery (BDS or B.Ch.D.)

Licentiate in Dental Surgery

Universities

Royal Colleges

Dentist

Dental practitioner

Dental surgeon

5.3.3. Szakfogorvosi oklevelek megnevezései Fogszabályozástan Ország Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat Kibocsátó szerv Hivatkozási dátum België/Belgique/Belgien Titre professionnel particulier de dentiste spécialiste en orthodontie/Bijzondere beroepstitel van tandarts specialist in de orthodontie Ministre de la Santé publique/Minister bevoegd voor Volksgezondheid 2005. január 27. Danmark Bevis for tilladelse til at betegne sig som specialtandlæge i ortodonti Sundhedsstyrelsen 1980. január 28. Deutschland Fachzahnärztliche Anerkennung für Kieferorthopädie; Landeszahnärztekammer 1980. január 28. Eesti Residentuuri lõputunnistus ortodontia erialal Tartu Ülikool 2004. május 1. Ελλάς Τίτλoς Οδovτιατρικής ειδικότητας της Ορθoδovτικής 1981. január 1. France Titre de spécialiste en orthodontie Conseil National de l'Ordre des chirurgiens dentistes 1980. január 28. Ireland Certificate of specialist dentist in orthodontics Competent authority recognised for this purpose by the competent minister 1980. január 28. Italia Diploma di specialista in Ortognatodonzia Università 2005. május 21. Κύπρος Πιστοποιητικό Αναγνώρισης του Ειδικού Οδοντιάτρου στην Ορθοδοντική Οδοντιατρικό Συμβούλιο 2004. május 1. Latvija Sertifikāts— kompetentas iestādes izsniegts dokuments, kas apliecina, ka persona ir nokārtojusi sertifikācijas eksāmenu ortodontijā Latvijas Ārstu biedrība 2004. május 1. Lietuva Rezidentūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą gydytojo ortodonto profesinę kvalifikaciją Universitetas 2004. május 1. Magyarország Fogszabályozás szakorvosa bizonyítvány Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium illetékes testülete 2004. május 1. Malta Ċertifikat ta' speċjalista dentali fl-Ortodonzja Kumitat ta' Approvazzjoni dwar Speċjalisti 2004. május 1. Nederland Bewijs van inschrijving als orthodontist in het Specialistenregister Specialisten Registratie Commissie (SRC) van de Nederlandse Maatschappij tot bevordering der Tandheelkunde 1980. január 28. Polska Dyplom uzyskania tytułu specjalisty w dziedzinie ortodoncji Centrum Egzaminów Medycznych 2004. május 1. Slovenija Potrdilo o opravljenem specialističnem izpitu iz čeljustne in zobne ortopedije 2004. május 1. Suomi/Finland Erikoishammaslääkärin tutkinto, hampaiston oikomishoito/Specialtand-läkarexamen, tandreglering 1994. január 1. Sverige Bevis om specialistkompetens i tandreglering Socialstyrelsen 1994. január 1. United Kingdom Certificate of Completion of specialist training in orthodontics Competent authority recognised for this purpose 1980. január 28. Szájsebészet Ország Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat Kibocsátó szerv Hivatkozási dátum Danmark Bevis for tilladelse til at betegne sig som specialtandlæge i hospitalsodontologi Sundhedsstyrelsen 1980. január 28. Deutschland Fachzahnärztliche Anerkennung für Oralchirurgie/Mundchirurgie Landeszahnärztekammer 1980. január 28. Ελλάς Τίτλoς Οδovτιατρικής ειδικότητας της Γvαθoχειρoυργικής (up to 31 December 2002) 1981. január 1. Ireland Certificate of specialist dentist in oral surgery Competent authority recognised for this purpose by the competent minister 1980. január 28. Italia Diploma di specialista in Chirurgia Orale Università 2005. május 21. Κύπρος Πιστοποιητικό Αναγνώρισης του Ειδικού Οδοντιάτρου στην Στοματική Χειρουργική Οδοντιατρικό Συμβούλιο 2004. május 1. Lietuva Rezidentūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą burnos chirurgo profesinę kvalifikaciją Universitetas 2004. május 1. Magyarország Dento-alveoláris sebészet szakorvosa bizonyítvány Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium illetékes testülete 2004. május 1. Malta Ċertifikat ta' speċjalista dentali fil-Kirurġija tal-ħalq Kumitat ta' Approvazzjoni dwar Speċjalisti 2004. május 1. Nederland Bewijs van inschrijving als kaakchirurg in het Specialistenregister Specialisten Registratie Commissie (SRC) van de Nederlandse Maatschappij tot bevordering der Tandheelkunde 1980. január 28. Polska Dyplom uzyskania tytułu specjalisty w dziedzinie chirurgii stomatologicznej Centrum Egzaminów Medycznych 2004. május 1. Slovenija Potrdilo o opravljenem specialističnem izpitu iz oralne kirurgije 2004. május 1. Suomi/ Finland Erikoishammaslääkärin tutkinto, suu- ja leuka-kirurgia/Specialtandläkar-examen, oral och maxillofacial kirurgi 1994. január 1. Sverige Bevis om specialist-kompetens i tandsystemets kirurgiska sjukdomar Socialstyrelsen 1994. január 1. United Kingdom Certificate of completion of specialist training in oral surgery Competent authority recognised for this purpose 1980. január 28.

Νoμαρχιακή Αυτoδιoίκηση

Νoμαρχία

5.3.3.

1. Ministrstvo za zdravje

2. Zdravniška zbornica Slovenije

Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

Oulun yliopisto

Turun yliopisto

Νoμαρχιακή Αυτoδιoίκηση

Νoμαρχία

1. Ministrstvo za zdravje

2. Zdravniška zbornica Slovenije

Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

Oulun yliopisto

Turun yliopisto

V.4. ÁLLATORVOS

V.4.

5.4.1. Képzési program állatorvosok részére Az állatorvosi oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi programnak legalább a következő tantárgyakat kell tartalmaznia. Lehetséges egy vagy több tantárgynak más tantárgy részeként, vagy más tantárgyhoz kapcsolódóan történő oktatása. A gyakorlati képzés elvégezhető szakmai gyakorlat formájában is, feltéve, hogy a képzés nappali tagozatos, és az illetékes hatóság közvetlen ellenőrzése alatt történik, és az ötéves tanulmányi időszakon belül nem haladja meg a hat hónapot. Az elméleti és gyakorlati képzés megoszlásának a különböző tantárgycsoportok között kiegyensúlyozottnak és összehangoltnak kell lennie, hogy biztosítsa a tudás és tapasztalat olyan megszerzését, amely lehetővé teszi az állatorvosok számára feladataik elvégzését.

5.4.1. A.

Alaptantárgyak

Fizika

Kémia

Állatélettan

Növényélettan

Biomatematika

B.

Szaktantárgyak

a.

Alaptudományok:

anatómia (beleértve a szövettant és az embriológiát)

fiziológia

biokémia

genetika

gyógyszertan

gyógyszerészet

toxikológia

mikrobiológia

immunológia

járványtan

szakmai etika

b.

Klinikai tudományok:

szülészet

patológia (beleértve a patológiai anatómiát is)

parazitológia

klinikai gyógyászat és sebészet (beleértve az aneszteziológiát is)

klinikai előadások a különböző háziállatokról, szárnyasokról és más állatfajokról

megelőző orvostudomány

radiológia

szaporodás és szaporodási rendellenességek

állatjárványtani előírások

állatorvosi jog és igazságügyi állatorvostan

terapeutika

propaedeutika

c.

Állattartás

állattartás

takarmányozástan

agronómia

agrárgazdaságtan

állattenyésztés

állatorvosi higiénia

állatetológia és -védelem

d.

Élelmiszerhigiénia

állati takarmányok vagy állati eredetű élelmiszerek vizsgálata és ellenőrzése

élelmiszerhigiénia és -technológia

gyakorlati munka (beleértve a vágóhidakon és az élelmiszerfeldolgozó helyeken végzett gyakorlati munkát)

5.4.2.1.1.2.2.3.3.4.4.5.5.6.6.

Állatorvosok formális képzésének bizonyítékai Ország Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat Kibocsátó szerv A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás Hivatkozás dátuma België/Belgique/Belgien Diploma van dierenarts/Diplôme de docteur en médecine vétérinaire 1980. december 21. Česká republika Veterinární fakulta univerzity v České republice 2004. május 1. Danmark Bevis for bestået kandidateksamen i veterinærvidenskab Kongelige Veterinær- og Landbohøjskole 1980. december 21. Deutschland Zeugnis über das Ergebnis des Dritten Abscnitts der Tierärztlichen Prüfung und das Gesamtergebnis der Tierärztlichen Prüfung Der Vorsitzende des Prüfungsausschusses für die Tierärztliche Prüfung einer Universität oder Hochschule 1980. december 21. Eesti Diplom: täitnud veterinaarmeditsiini õppekava Eesti Põllumajandusülikool 2004. május 1. Ελλάς Πτυχίo Κτηvιατρικής Πανεπιστήμιο Θεσσαλονίκης και Θεσσαλίας 1981. január 1. España Título de Licenciado en Veterinaria 1986. január 1. France Diplôme d'Etat de docteur vétérinaire 1980. december 21. Ireland 1980. december 21. Italia Diploma di laurea in medicina veterinaria Università Diploma di abilitazione all'esercizio della medicina veterinaria 1985. január 1. Κύπρος Πιστοποιητικό Εγγραφής Kτηνιάτρου Κτηνιατρικό Συμβούλιο 2004. május 1. Latvija Veterinārārsta diploms Latvijas Lauksaimniecības Universitāte 2004. május 1. Lietuva Aukštojo mokslo diplomas (veterinarijos gydytojo (DVM)) Lietuvos Veterinarijos Akademija 2004. május 1. Luxembourg Diplôme d'Etat de docteur en médecine vétérinaire Jury d'examen d'Etat 1980. december 21. Magyarország Állatorvos doktor oklevél — dr. med. vet. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar 2004. május 1. Malta Liċenzja ta' Kirurgu Veterinarju Kunsill tal-Kirurġi Veterinarji 2004. május 1. Nederland Getuigschrift van met goed gevolg afgelegd diergeneeskundig/veeartse-nijkundig examen 1980. december 21. Österreich Universität 1994. január 1. Polska Dyplom lekarza weterynarii 2004. május 1. Portugal Carta de curso de licenciatura em medicina veterinária Universidade 1986. január 1. Slovenija Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov doktor veterinarske medicine/doktorica veterinarske medicine Univerza Spričevalo o opravljenem državnem izpitu s področja veterinarstva 2004. május 1. Slovensko Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu doktor veterinárskej medicíny (MVDr.) Univerzita veterinárskeho lekárstva 2004. május 1. Suomi/ Finland Eläinlääketieteen lisensiaatin tutkinto/Veterinärmedicine licentiatexamen Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet 1994. január 1. Sverige Veterinärexamen Sveriges Lantbruksuniversitet 1994. január 1. United Kingdom Bachelor of Veterinary Science (BVSc) University of Bristol 1980. december 21. Bachelor of Veterinary Science (BVSc) University of Liverpool Bachelor of Veterinary Medicine (BvetMB) University of Cambridge Bachelor of Veterinary Medicine and Surgery (BVM&S) University of Edinburgh Bachelor of Veterinary Medicine and Surgery (BVM&S) University of Glasgow Bachelor of Veterinary Medicine (BvetMed) University of London

De universiteiten/Les universités

De bevoegde Examen-commissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française

Diplom o ukončení studia ve studijním programu veterinární lékařství (doktor veterinární medicíny, MVDr.)

Diplom o ukončení studia ve studijním programu veterinární hygiena a ekologie (doktor veterinární medicíny, MVDr.)

Ministerio de Educación y Cultura

El rector de una universidad

Diploma of Bachelor in/of Veterinary Medicine (MVB)

Diploma of Membership of the Royal College of Veterinary Surgeons (MRCVS)

Diplom-Tierarzt

Magister medicinae veterinariae

Doktor der Veterinärmedizin

Doctor medicinae veterinariae

Fachtierarzt

5.4.2.

1. Szkoła Główna Gospodarstwa Wiejskiego w Warszawie

2. Akademia Rolnicza we Wrocławiu

3. Akademia Rolnicza w Lublinie

4. Uniwersytet Warmińsko-Mazurski w Olsztynie

V.5. SZÜLÉSZNŐ

V.5.

5.5.1. Képzési program szülésznők részére (I. és II. típusú képzések) A szülésznői oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi program a következő két részből áll.

5.5.1. A.

Elméleti és technikai útmutatás

a.

Általános tantárgyak

Anatómiai és fiziológiai alapismeretek

Patológiai alapismeretek

Bakteriológiai, virológiai és parazitológiai alapismeretek

Biofizikai, biokémiai és radiológiai alapismeretek

Gyermekgyógyászat, különös tekintettel az újszülöttekre

Higiénia, egészségügyi felvilágosítás, megelőző orvoslás, betegségek korai felismerése

Táplálkozástudomány és dietetika, különös tekintettel a nőkre, újszülöttekre és csecsemőkre

Szociológiai alapismeretek és szociál-egészségügyi kérdések

A farmakológia alapjai

Pszichológia

A tanítás alapelvei és módszerei

Egészségügyi és szociális törvényi szabályozás és az egészségügy szervezete

Szakmai etika és szakmai jogi szabályozás

Szexuális felvilágosítás és családtervezés

Az anya- és a gyermek jogi védelme

b.

A szülésznők tevékenységével kapcsolatos szaktantárgyak

Anatómia és fiziológia

Embriológia és a magzat fejlődése

Terhesség, szülés és puerperium

Szülészeti és nőgyógyászati patológia

Felkészítés a szülésre és a szülővé válásra, a fiziológiai szempontok figyelembe vételével

Felkészítés a szülésre (beleértve a nőgyógyászati eszközök használatát)

Fájdalomcsillapítás, érzéstelenítés és újraélesztés

Az újszülött fiziológiája és patológiája

Az újszülött gondozása és felügyelete

Pszichológiai és szociális tényezők

B.

Gyakorlati képzés és klinikai gyakorlat Ezt a képzést megfelelő felügyelet alatt kell teljesíteni: Az elméleti és gyakorlati képzésnek (a képzési program A része) kiegyensúlyozottnak és összehangoltnak kell lennie a klinikai gyakorlattal (a képzési program B része), hogy a függelékben felsorolt tudás és tapasztalat megfelelő módon megszerezhető legyen. A klinikai gyakorlatot kórházi osztályon vagy a megfelelő hatóság vagy személyek által felügyelt egészségügyi intézményben kell végrehajtani felügyelt szolgálatban töltött gyakorlat keretében. A gyakorlat részeként a szülésznő hallgatók részt kell, hogy vegyenek az érintett osztályok tevékenységében, olyannyira, amennyire ezek a tevékenységek hozzájárulnak képzésükhöz. Meg kell őket tanítani a szülésznők tevékenységének felelősségére.

Terhesgondozás, legalább 100 szülés előtti vizsgálat végrehajtása.

Legalább 40 terhes asszony gondozása és felügyelete.

Legalább 40 szülés levezetése a hallgató által, ha ez nem teljesíthető a rendelkezésre álló asszonyok hiánya miatt, ez a szám minimum 30-ra csökkenthető, amennyiben a hallgató asszisztál további 20 szülésnél.

Aktív részvétel farfekvéses szülésnél. Amennyiben ez nem lehetséges a farfekvéses szülések hiánya miatt, a gyakorlat végrehajtható szimulált helyzetben is.

Bevezetés az epiziotómia kivitelezésébe és a varrat elkezdésébe. A varrás gyakorlása tartalmazza az epiziotómiát követő varrást és az egyszerű sebfelszakadás varrását. Végső esetben végrehajtható simulált helyzetben is.

40 asszony felügyelete és gondozása veszélyeztetett terhesség vagy veszélyeztetett szülés vagy veszélyeztetett gyermekágyi időszak esetén.

Legalább 100 gyermekágyas asszony és egészséges újszülött gondozása és felügyelete (a vizsgálatot is beleértve).

Különleges gondozást igénylő újszülöttek felügyelete és gondozása, beleértve a koraszülött, túlhordott, alacsony súllyal született és beteg újszülötteket.

Kóros szülészeti vagy nőgyógyászati tünetekkel rendelkező asszonyok gondozása.

Bevezetés a gyógyászatba és a sebészetbe. A bevezetésnek tartalmaznia kell elméleti útmutatásokat és klinikai gyakorlatot.

5.5.2.1.2.1.1.2.2.3.3.1.2.3.1.1.2.2.3.1.1.2.2.

Szülésznői oklevelek megnevezései Ország Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat Kibocsátó szerv A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás Hivatkozás dátuma België/Belgique/Belgien Diploma van vroedvrouw/Diplôme d'accoucheuse Vroedvrouw/Accoucheuse 1983. január 23. Česká republika Vysoká škola zřízená nebo uznaná státem Porodní asistentka/porodní asistent 2004. május 1. Vyšší odborná škola zřízená nebo uznaná státem Danmark Bevis for bestået jordemodereksamen Danmarks jordemoderskole Jordemoder 1983. január 23. Deutschland Zeugnis über die staatliche Prüfung für Hebammen und Entbindungspfleger Staatlicher Prüfungsausschuss 1983. január 23. Eesti Diplom ämmaemanda erialal 2004. május 1. Ελλάς Πτυχίο Τμήματος Μαιευτικής Τεχνολογικών Εκπαιδευτικών Ιδρυμάτων (Τ.Ε.Ι.) Τεχνολογικά Εκπαιδευτικά Ιδρύματα (Τ.Ε.Ι.) 1983. január 23. Πτυχίο του Τμήματος Μαιών της Ανωτέρας Σχολής Στελεχών Υγείας και Κοινων. Πρόνοιας (ΚΑΤΕΕ) ΚΑΤΕΕ Υπουργείου Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων Πτυχίο Μαίας Ανωτέρας Σχολής Μαιών Υπουργείο Υγείας και Πρόνοιας España Ministerio de Educación y Cultura 1986. január 1. France Diplôme de sage-femme L'Etat Sage-femme 1983. január 23. Ireland Certificate in Midwifery An Board Altranais Midwife 1983. január 23. Italia Diploma d'ostetrica Scuole riconosciute dallo Stato Ostetrica 1983. január 23. Κύπρος Δίπλωμα στο μεταβασικό πρόγραμμα Μαιευτικής Νοσηλευτική Σχολή Εγγεγραμμένη Μαία 2004. május 1. Latvija Diploms par vecmātes kvalifikācijas iegūšanu Māsu skolas Vecmāte 2004. május 1. Lietuva Universitetas Akušeris 2004. május 1. Kolegija Kolegija Luxembourg Diplôme de sage-femme Ministère de l'éducation nationale, de la formation professionnelle et des sports Sage-femme 1983. január 23. Magyarország Szülésznő bizonyítvány Iskola/főiskola Szülésznő 2004. május 1. Malta Lawrja jew diploma fl- Istudji tal-Qwiebel Universita’ ta' Malta Qabla 2004. május 1. Nederland Diploma van verloskundige Door het Ministerie van Volksgezondheid, Welzijn en Sport erkende opleidings-instellingen Verloskundige 1983. január 23. Österreich Hebammen-Diplom Hebamme 1994. január 1. Polska Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku położnictwo z tytułem magister położnictwa Az illetékes hatóságok által elismert felsőfokú oktatási intézmény Położna 2004. május 1. Portugal Diploma de enfermeiro especialista em enfermagem de saúde materna e obstétrica Ecolas de Enfermagem Enfermeiro especialista em enfermagem de saúde materna e obstétrica 1986. január 1. Diploma/carta de curso de estudos superiores especializados em enfermagem de saúde materna e obstétrica Escolas Superiores de Enfermagem Diploma (do curso de pós-licenciatura) de especialização em enfermagem de saúde materna e obstétrica Slovenija Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov diplomirana babica/diplomirani babičar diplomirana babica/diplomirani babičar 2004. május 1. Slovensko Pôrodná asistentka 2004. május 1. Suomi/ Finland Kätilön tutkinto/barnmorskeexamen Terveydenhuoltooppi-laitokset/hälsovårdsläroanstalter Kätilö/Barnmorska 1994. január 1. Sosiaali- ja terveysalan ammattikorkeakoulututkinto, kätilö (AMK)/yrkeshögskoleexamen inom hälsovård och det sociala området, barnmorska (YH) Ammattikorkeakoulut/ Yrkeshögskolor Sverige Barnmorskeexamen Universitet eller högskola Barnmorska 1994. január 1. United Kingdom Statement of registration as a Midwife on part 10 of the register kept by the United Kingdom Central Council for Nursing, Midwifery and Health visiting Various Midwife 1983. január 23.

De erkende opleidingsinstituten/Les établissements d'enseignement

De bevoegde Examen- commissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française

5.5.2.

1. Diplom o ukončení studia ve studijním programu ošetřovatelství ve studijním oboru porodní asistentka (bakalář, Bc.)

Vysvědčení o státní závěrečné zkoušce

5.5.2.1.

2. Diplom o ukončení studia ve studijním oboru diplomovaná porodní asistentka (diplomovaný specialista, DiS.)

Vysvědčení o absolutoriu

Hebamme

Entbindungspfleger

5.5.2.1.2.

1. Tallinna Meditsiinikool

2. Tartu Meditsiinikool

Ämmaemand

Μαία

Μαιευτής

Título de Matrona

Título de Asistente obstétrico (matrona)

Título de Enfermería obstétrica-ginecológica

Matrona

Asistente obstétrico

5.5.2.1.2.1.1.2.2.3.3.

1. Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesinę kvalifikaciją, ir profesinės kvalifikacijos pažymėjimas, nurodantis suteiktą akušerio profesinę kvalifikaciją

Pažymėjimas, liudijantis profesinę praktiką akušerijoje

5.5.2.1.2.1.1.2.2.3.3.1.

2. Aukštojo mokslo diplomas (neuniversitetinės studijos), nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesinę kvalifikaciją, ir profesinės kvalifikacijos pažymėjimas, nurodantis suteiktą akušerio profesinę kvalifikaciją

Pažymėjimas, liudijantis profesinę praktiką akušerijoje

5.5.2.1.2.1.1.2.2.3.3.1.2.

3. Aukštojo mokslo diplomas (neuniversitetinės studijos), nurodantis suteiktą akušerio profesinę kvalifikaciją

Hebammenakademie

Bundeshebammenlehranstalt

Escolas Superiores de Enfermagem

Escolas Superiores de Saúde

5.5.2.1.2.1.1.2.2.3.3.1.2.3.1.1.2.2.3.

1. Univerza

2. Visoka strokovna šola

1. Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu bakalár z pôrodnej asistencie (Bc.)

2. Absolventský diplom v študijnom odbore diplomovaná pôrodná asistentka

1. Vysoká škola

2. Stredná zdravotnícka škola

V.6. GYÓGYSZERÉSZ

V.6.

5.6.1. Gyógyszerészek képzési programja Az elméleti és a gyakorlati képzés közötti egyensúly minden tantárgy esetében úgy alakítandó, hogy az elméleti oktatás elég súlyt kapjon, hogy ezáltal fennmaradjon a képzés egyetemi jellege.

Növény- és állatélettan

Fizika

Általános és szervetlen kémia

Szerves kémia

Analitikai kémia

Gyógyszerkémia, a gyógyászati termékek vizsgálatát is beleértve

Általános és alkalmazott biokémia (orvosi)

Anatómia és fiziológia; orvosi terminológia

Mikrobiológia

Farmakológia és farmakoterápia

Farmakológiai technológia

Toxikológia

Farmakognózis

Törvényi szabályozás és szakmai etika, ahol helyénvaló.

5.6.2. Gyógyszerész oklevelek megnevezései Ország Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat Kibocsátó szerv A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás Hivatkozás dátuma België/Belgique/Belgien Diploma van apotheker/Diplôme de pharmacien 1987. október 1. Česká republika Diplom o ukončení studia ve studijním programu farmacie (magistr, Mgr.) Farmaceutická fakulta univerzity v České republice Vysvědčení o státní závěrečné zkoušce 2004. május 1. Danmark Bevis for bestået farmaceutisk kandidateksamen Danmarks Farmaceutiske Højskole 1987. október 1. Deutschland Zeugnis über die Staatliche Pharmazeutische Prüfung Zuständige Behörden 1987. október 1. Eesti Diplom proviisori õppekava läbimisest Tartu Ülikool 2004. május 1. Ελλάς Άδεια άσκησης φαρμακευτικού επαγγέλματος Νομαρχιακή Αυτοδιοίκηση 1987. október 1. España Título de Licenciado en Farmacia 1987. október 1. France Universités 1987. október 1. Ireland Certificate of Registered Pharmaceutical Chemist 1987. október 1. Italia Diploma o certificato di abilitazione all'esercizio della professione di farmacista ottenuto in seguito ad un esame di Stato Università 1993. november 1. Κύπρος Πιστοποιητικό Εγγραφής Φαρμακοποιού Συμβούλιο Φαρμακευτικής 2004. május 1. Latvija Farmaceita diploms Universitātes tipa augstskola 2004. május 1. Lietuva Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą vaistininko profesinę kvalifikaciją Universitetas 2004. május 1. Luxembourg Diplôme d'Etat de pharmacien Jury d'examen d'Etat + visa du ministre de l'éducation nationale 1987. október 1. Magyarország Okleveles gyógyszerész oklevél (magister pharmaciae, röv: mag. Pharm) EG Egyetem 2004. május 1. Malta Lawrja fil-farmaċija Universita’ ta' Malta 2004. május 1. Nederland Getuigschrift van met goed gevolg afgelegd apothekersexamen Faculteit Farmacie 1987. október 1. Österreich Staatliches Apothekerdiplom Bundesministerium für Arbeit, Gesundheit und Soziales 1994. október 1. Polska Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku farmacja z tytułem magistra 2004. május 1. Portugal Carta de curso de licenciatura em Ciências Farmacêuticas Universidades 1987. október 1. Slovenija Diploma, s katero se podeljuje strokovni naziv magister farmacije/magistra farmacije Univerza Potrdilo o opravljenem strokovnem izpitu za poklic magister farmacije/magistra farmacije 2004. május 1. Slovensko Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu magister farmácie (Mgr.) Vysoká škola 2004. május 1. Suomi/ Finland Proviisorin tutkinto/Provisorexamen 1994. október 1. Sverige Apotekarexamen Uppsala universitet 1994. október 1. United Kingdom Certificate of Registered Pharmaceutical Chemist 1987. október 1.

De universiteiten/Les universités

De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française

Ministerio de Educación y Cultura

El rector de una universidad

Diplôme d'Etat de pharmacien

Diplôme d'Etat de docteur en pharmacie

5.6.2.

1. Akademia Medyczna

2. Uniwersytet Medyczny

3. Collegium Medicum Uniwersytetu Jagiellońskiego

Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

Kuopion yliopisto

V.7. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK

V.7.

5.7.1.1.1.2.2.3.3.1.1.2.2.3.3.4.4.———1.1.2.2.1.1.2.2.3.3.4.4.5.5.6.6.1.2.2.3.3.4.4.5.5.

A 46. cikk értelmében elismert építészmérnöki oklevelek Ország Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat Kibocsátó szerv A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás Tanév dátuma België/ Belgique/ Belgien 1988/1989 Danmark Arkitekt cand. arch. 1988/1989 Deutschland Diplom-Ingenieur, Diplom-Ingenieur Univ. 1988/1989 Diplom-Ingenieur, Diplom-Ingenieur FH Eλλάς Δίπλωμα αρχιτέκτονα — μηχανικού Βεβαίωση που χορηγεί το Τεχνικό Επιμελητήριο Ελλάδας (ΤΕΕ) και η οποία επιτρέπει την άσκηση δραστηριοτήτων στον τομέα της αρχιτεκτονικής 1988/1989 España Título oficial de arquitecto Rectores de las universidades enumeradas a continuación: 1988/1989 1999/2000 1999/2000 1997/1998 1998/1999 1999/2000 1998/1999 1999/2000 1994/1995 France Diplôme d'architecte DPLG, y compris dans le cadre de la formation professionnelle continue et de la promotion sociale. Le ministre chargé de l'architecture 1988/1989 Diplôme d'architecte ESA Ecole spéciale d'architecture de Paris Diplôme d'architecte ENSAIS Ecole nationale supérieure des arts et industries de Strasbourg, section architecture Ireland Degree of Bachelor of Architecture (B.Arch. NUI) National University of Ireland to architecture graduates of University College Dublin 1988/1989 Degree of Bachelor of Architecture (B.Arch.) (Previously, until 2002 – Degree standard diploma in architecture (Dip. Arch) Dublin Institute of Technology, Bolton Street, Dublin (College of Technology, Bolton Street, Dublin) Certificate of associateship (ARIAI) Royal Institute of Architects of Ireland Certificate of membership (MRIAI) Royal Institute of Architects of Ireland Italia Laurea in architettura Diploma di abilitazione all'esercizo indipendente della professione che viene rilasciato dal ministero della Pubblica istruzione dopo che il candidato ha sostenuto con esito positivo l'esame di Stato davanti ad una commissione competente 1988/1989 Laurea in ingegneria edile — architettura Diploma di abilitazione all'esercizo indipendente della professione che viene rilasciato dal ministero della Pubblica istruzione dopo che il candidato ha sostenuto con esito positivo l'esame di Stato davanti ad una commissione competente 1998/1999 Laurea specialistica in ingegneria edile — architettura Diploma di abilitazione all'esercizo indipendente della professione che viene rilasciato dal ministero della Pubblica istruzione dopo che il candidato ha sostenuto con esito positivo l'esame di Stato davanti ad una commissione competente 2002/2003 Diploma di abilitazione all'esercizo indipendente della professione che viene rilasciato dal ministero della Pubblica istruzione dopo che il candidato ha sostenuto con esito positivo l'esame di Stato davanti ad una commissione competente Diploma di abilitazione all'esercizo indipendente della professione che viene rilasciato dal ministero della Pubblica istruzione dopo che il candidato ha sostenuto con esito positivo l'esame di Stato davanti ad una commissione competente Diploma di abilitazione all'esercizo indipendente della professione che viene rilasciato dal ministero della Pubblica istruzione dopo che il candidato ha sostenuto con esito positivo l'esame di Stato davanti ad una commissione competente Diploma di abilitazione all'esercizo indipendente della professione che viene rilasciato dal ministero della Pubblica istruzione dopo che il candidato ha sostenuto con esito positivo l'esame di Stato davanti ad una commissione competente 1998/1999 1999/2000 2003/2004 2004/2005 Nederland Het getuigschrift van het met goed gevolg afgelegde doctoraal examen van de studierichting bouwkunde, afstudeerrichting architectuur Technische Universiteit te Delft Verklaring van de Stichting Bureau Architectenregister die bevestigt dat de opleiding voldoet aan de normen van artikel 46. 1988/1989 Het getuigschrift van het met goed gevolg afgelegde doctoraal examen van de studierichting bouwkunde, differentiatie architectuur en urbanistiek Technische Universiteit te Eindhoven Österreich Diplom-Ingenieur, Dipl.-Ing. Technische Universität Graz (Erzherzog-Johann-Universität Graz) 1998/1999 Dilplom-Ingenieur, Dipl.-Ing. Technische Universität Wien Diplom-Ingenieur, Dipl.-Ing. Universität Innsbruck (Leopold-Franzens-Universität Innsbruck) Magister der Architektur, Magister architecturae, Mag. Arch. Hochschule für Angewandte Kunst in Wien Magister der Architektur, Magister architecturae, Mag. Arch. Akademie der Bildenden Künste in Wien Magister der Architektur, Magister architecturae, Mag. Arch. Hochschule für künstlerishe und industrielle Gestaltung in Linz Portugal Carta de curso de licenciatura em Arquitectura Para os cursos iniciados a partir do ano académico de 1991/92 1988/1989 1991/1992 Suomi/Finland Arkkitehdin tutkinto/Arkitektexamen 1998/1999 Sverige Arkitektexamen Chalmers Tekniska Högskola AB Kungliga Tekniska Högskolan Lunds Universitet 1998/1999 United Kingdom Diplomas in architecture Certificate of architectural education, issued by the Architects Registration Board. The diploma and degree courses in architecture of the universities, schools and colleges of art should have met the requisite threshold standards as laid down in Article 46 of this Directive and in Criteria for validation published by the Validation Panel of the Royal Institute of British Architects and the Architects Registration Board. EU nationals who possess the Royal Institute of British Architects Part I and Part II certificates, which are recognised by ARB as the competent authority, are eligible. Also EU nationals who do not possess the ARB-recognised Part I and Part II certificates will be eligible for the Certificate of Architectural Education if they can satisfy the Board that their standard and length of education has met the requisite threshold standards of Article 46 of this Directive and of the Criteria for validation. 1988/1989 Degrees in architecture Universities Final examination Architectural Association Examination in architecture Royal College of Art Examination Part II Royal Institute of British Architects

5.7.1.

1. Architect/Architecte

2. Architect/Architecte

3. Architect

4. Architect/Architecte

5. Architect/Architecte

6. Burgelijke ingenieur-architect

1. Nationale hogescholen voor architectuur

2. Hogere-architectuur-instituten

3. Provinciaal Hoger Instituut voor Architectuur te Hasselt

4. Koninklijke Academies voor Schone Kunsten

5. Sint-Lucasscholen

6. Faculteiten Toegepaste Wetenschappen van de Universiteiten

6. Faculté Polytechnique van Mons

1. Architecte/Architect

2. Architecte/Architect

3. Architect

4. Architecte/Architect

5. Architecte/Architect

6. Ingénieur-civil — architecte

1. Ecoles nationales supérieures d'architecture

2. Instituts supérieurs d'architecture

3. Ecole provinciale supérieure d'architecture de Hasselt

4. Académies royales des Beaux-Arts

5. Ecoles Saint-Luc

6. Facultés des sciences appliquées des universités

6. Faculté polytechnique de Mons

Kunstakademiets Arkitektskole i København

Arkitektskolen i Århus

Universitäten (Architektur/Hochbau)

Technische Hochschulen (Architektur/Hochbau)

Technische Universitäten (Architektur/Hochbau)

Universitäten-Gesamthochschulen (Architektur/Hochbau)

Hochschulen für bildende Künste

Hochschulen für Künste

Fachhochschulen (Architektur/Hochbau)

Universitäten-Gesamthochschulen (Architektur/Hochbau) bei entsprechenden Fachhochschulstudiengängen

Εθνικό Μετσόβιο Πολυτεχνείο (ΕΜΠ), τμήμα αρχιτεκτόνων — μηχανικών

Αριστοτέλειο Πανεπιστήμο Θεσσαλονίκης (ΑΠΘ), τμήμα αρχιτεκτόνων — μηχανικών της Πολυτεχνικής σχολής

Universidad Politécnica de Cataluña, Escuelas Técnicas Superiores de Arquitectura de Barcelona o del Vallès;

Universidad Politécnica de Madrid, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Madrid;

Universidad Politécnica de Las Palmas, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Las Palmas;

Universidad Politécnica de Valencia, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Valencia;

Universidad de Sevilla, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Sevilla;

Universidad de Valladolid, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Valladolid;

Universidad de Santiago de Compostela, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de La Coruña;

Universidad del País Vasco, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de San Sebastián;

Universidad de Navarra, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Pamplona;

Universidad de Alcalá de Henares, Escuela Politécnica de Alcalá de Henares;

Universidad Alfonso X El Sabio, Centro Politécnico Superior de Villanueva de la Cañada;

Universidad de Alicante, Escuela Politécnica Superior de Alicante;

Universidad Europea de Madrid;

Universidad de Cataluña, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Barcelona;

Universidad Ramón Llull, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de La Salle;

Universidad S.E.K. de Segovia, Centro de Estudios Integrados de Arquitectura de Segovia;

Universidad de Granada, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Granada.

Università di Camerino

Università di Catania — Sede di Siracusa

Università di Chieti

Università di Ferrara

Università di Firenze

Università di Genova

Università di Napoli Federico II

Università di Napoli II

Università di Palermo

Università di Parma

Università di Reggio Calabria

Università di Roma La Sapienza

Universtià di Roma III

Università di Trieste

Politecnico di Bari

Politecnico di Milano

Politecnico di Torino

Istituto universitario di architettura di Venezia

Università dell'Aquilla

Università di Pavia

Università di RomaLa Sapienza

Università dell'Aquilla

Università di Pavia

Università di Roma La Sapienza

Università di Ancona

Università di Basilicata — Potenza

Università di Pisa

Università di Bologna

Università di Catania

Università di Genova

Università di Palermo

Università di Napoli Federico II

Università di Roma — Tor Vergata

Università di Trento

Politecnico di Bari

Politecnico di Milano

Laurea specialistica quinquennale in Architettura

Laurea specialistica quinquennale in Architettura

Laurea specialistica quinquennale in Architettura

Laurea specialistica in Architettura

Prima Facoltà di Architettura dell'Università di Roma La Sapienza

Università di Ferrara

Università di Genova

Università di Palermo

Politecnico di Milano

Politecnico di Bari

Università di Roma III

Università di Firenze

Università di Napoli II

Politecnico di Milano II

5.7.1.1.1.2.2.3.3.1.1.2.2.3.3.4.4.———1.1.2.2.

3. Het getuigschrift hoger beroepsonderwijs, op grond van het met goed gevolg afgelegde examen verbonden aan de opleiding van de tweede fase voor beroepen op het terrein van de architectuur, afgegeven door de betrokken examencommissies van respectievelijk:

de Amsterdamse Hogeschool voor de Kunsten te Amsterdam

de Hogeschool Rotterdam en omstreken te Rotterdam

de Hogeschool Katholieke Leergangen te Tilburg

de Hogeschool voor de Kunsten te Arnhem

de Rijkshogeschool Groningen te Groningen

de Hogeschool Maastricht te Maastricht

Faculdade de arquitectura da Universidade técnica de Lisboa

Faculdade de arquitectura da Universidade do Porto

Escola Superior Artística do Porto

Faculdade de Arquitectura e Artes da Universidade Lusíada do Porto

Teknillinen korkeakoulu /Tekniska högskolan (Helsinki)

Tampereen teknillinen korkeakoulu/Tammerfors tekniska högskola

Oulun yliopisto/Uleåborgs universitet

Universities

Colleges of Art

Schools of Art

VI. MELLÉKLET A minimális képzési követelmények összehangolásától függően elismert szakmák tekintetében alkalmazandó szerzett jogok

6. Építészmérnökökök előírt képesítésének megszerzését tanúsító okirat, melyekre a 49. cikk (1) bekezdése értelmében szerzett jogok hatályosak Ország Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat Hivatkozási tanév dátuma België/Belgique/Belgien 1987/1988 Česká republika 2006 /2007 Danmark 1987/1988 Deutschland 1987/1988 Eesti 2006/2007 Eλλάς 1987/1988 España az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium vagy az egyetemek által kiadott hivatalos építészmérnöki képesítés (título oficial de arquitecto). 1987/1988 France 1987/1988 Ireland 1987/1988 Italia 1987/1988 Κύπρος 2006/2007 Latvija 2006/2007 Lietuva amelyekhez csatolni kell a Tanúsító Bizottság által kibocsátott építészeti tevékenység végzésére jogosító igazolást (okleveles építész/Atestuotas architektas) 2006/2007 Magyarország 2006/2007 Malta 2006/2007 Nederland 1987/1988 Österreich 1997/1998 Polska a következő egyetemek építészmérnöki karai által odaítélt oklevelek: amelyekhez csatolni kell az illetékes lengyel területi építészi kamara által kiállított tagsági igazolást, amely építészeti tevékenység Lengyelországban történő végzésére jogosít. 2006/2007 Portugal 1987/1988 Slovenija 2006/2007 Slovensko amelyhez mellékelni kell: 2006/2007 Suomi/Finland 1997/1998 Sverige 1997/1998 United Kingdom 1987/1988

az országos építészmérnöki főiskolák vagy az országos építészmérnöki intézmények által kiállított felsőfokú oklevelek (architecte-architect)

a hasselti tartományi építészmérnöki főiskola által kiállított oklevelek (architect)

a Királyi Képzőművészeti Akadémia által kiállított oklevelek (architecte-architect)

az écoles Saint-Luc által kiállított oklevelek (architecte-architect)

általános mérnöki végzettséget igazoló egyetemi diplomák, amelyekhez kapcsolódik egy, az építész szövetség által kiadott, a szakmai gyakorlatról szóló igazolás, és amely feljogosítja birtokosát az építész szakmai cím viselésére (architecte-architect)

a központi vagy állami építészmérnöki vizsgabizottság által kiadott építészmérnöki diplomák (architecte-architect)

általános mérnöki/építész oklevelek és építész/mérnöki oklevelek, amelyeket az egyetemi alkalmazott tudományok karai és a mons-i műszaki kar adnak ki (ingénieur-architecte, ingenieur-architect))

a České vysoké učení technické (a prágai Cseh Műszaki Egyetem) karai által odaítélt oklevelek:

Vysoká škola architektury a pozemního stavitelství (építészeti és építőmérnöki kar) (1951-ig),

Fakulta architektury a pozemního stavitelství (építészeti és építőmérnöki kar) (1951-től 1960-ig)

Fakulta stavební (építőmérnöki kar) (1960-tól) a következő szakirányokon: épület-kivitelezés és épületszerkezetek, épület-kivitelezés, kivitelezés és építészet, építészet (beleértve a várostervezést és a területrendezést), polgári, ipari és mezőgazdasági építkezések vagy építő- és építészmérnöki területen folytatott mérnöki tanulmányi programban

Fakulta architektury (építészmérnöki kar) (1976-tól) a következő szakirányokon: építészet, várostervezés és területrendezés, vagy a következő tanulmányi programban: építészet és várostervezés a következő szakirányokon: építészet, az építészeti tervezés elmélete, várostervezés és területrendezés, építészettörténet, történelmi építmények helyreállítása, vagy építészet és épület kivitelezés

a Vysoká škola stavitelství v Brně (1951-től 1956-ig) által odaítélt oklevelek az építész- és építőmérnöki tanulmányok területén

a Vysoké učení technické v Brně, és a Fakulta architektury (építészmérnöki kar) által (1956-tól) odaítélt oklevelek az építészmérnöki és várostervezési tanulmányok vagy Fakulta stavební (építőmérnöki kar) (1956-tól) a tervezési tanulmányok területén

a Vysoká škola báňská - Technická univerzita Ostrava, Fakulta stavební (építőmérnöki kar) (1997-től) által odaítélt oklevelek a szerkezeti és az építészmérnöki tanulmányok, vagy az építőmérnöki tanulmányok területén

a Technická univerzita v Liberci, Fakulta architektury (építészmérnöki kar) (1994-től) által odaítélt oklevelek az építészeti és a várostervezési tanulmányok keretében az építészmérnöki tanulmányok területén

az Akademie výtvarných umění v Praze által odaítélt oklevelek a képzőművészeti program keretében az építészeti tervezés területén

a Vysoká škola umělecko-průmyslová v Praze által odaítélt oklevelek a képzőművészeti program keretében az építészeti tanulmányok területén

a Česká komora architektů által odaítélt engedély a szakterület megjelölése nélkül vagy az építőmérnöki területen.

a koppenhágai és aarhusi nemzeti építészmérnöki iskolák által kiállított oklevelek (arkitekt)

az 1975. május 28-i 202. törvény értelmében az Építészmérnöki Bizottság által kiadott bejegyzési igazolás (registreret arkitekt)

az általános mérnöki főiskolák (bygningskonstruktor) által kiállított oklevelek, amelyekhez az illetékes hatóságok egy olyan igazolása kapcsolódik, amely tanúsítja, hogy az érintett személy letette a szakmai képesítéshez szükséges vizsgát, beleértve az ezen irányelv 48. cikkében említett tevékenységek legalább 6 évig tartó tényleges folytatása alatt megalkotott és végrehajott tervek értékelését

a képzőművészeti főiskolák által kiállított oklevelek [Dipl.-Ing., Architekt (HfbK)]

a Technische Hochschulen (Architektur/Hochbau), a műszaki egyetemek, és — amennyiben ezek az intézmények beolvadtak a Gesamthochschulen-be — a Gesamthochschulen építészmérnöki tanszékei által kiállított oklevelek (Dipl.-Ing. és minden egyéb cím, amely ezen oklevelek birtokosait később megilleti)

a Fachhochschulen építészmérnöki tanszékei (Architektur/Hochbau), és — amennyiben ezek az intézmények beolvadtak a Gesamthochschulen-be — a Gesamthochschulen építészmérnöki tanszékei (Architektur/Hochbau) által kiállított oklevelek, amelyekhez — amennyiben a tanulmányi időszak kevesebb mint négy év, de legalább három év — olyan igazolások kapcsolódnak, amelyek a Német Szövetségi Köztársaság területén megszerzett négyéves szakmai gyakorlatot bizonyítják, és amely igazolást egy szakmai testület adja ki a 47. cikk (1) bekezdése alapján (Ingenieur grad. és minden egyéb cím, amely ezen oklevelek birtokosait később megilleti)

az Ingenieurschulen és a Werkkunstschulen építészmérnöki tanszékei által 1973. január 1-je előtt kiállított oklevelek, amelyekhez az illetékes hatóságok egy olyan igazolása kapcsolódik, amely tanúsítja, hogy az érintett személy letette a szakmai képesítéshez szükséges vizsgát, beleértve az ezen irányelv 48. cikkében említett tevékenységek legalább 6 évig tartó tényleges folytatása alatt megalkotott és végrehajott tervek értékelését

diplom arhitektuuri erialal, väljastatud Eesti Kunstiakadeemia arhitektuuri teaduskonna poolt alates 1996 aastast (az Észt Művészeti Akadémia Építészmérnöki Kara által 1996. óta odaítélt építészeti oklevél), väljastatud Tallinna Kunstiülikooli poolt 1989-1995. (1989-1995. között a Tallini Művészeti Egyetem által odaítélt), väljastatud Eesti NSV Riikliku Kunstiinstituudi poolt 1951-1988. (az Észt SSR Állami Művészeti Intézete által 1951—1988. között odaítélt)

az athéni METSOVION POLYTECHNION által kiállított mérnöki/építész oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

a thessaloniki ARISTOTELION PANEPISTIMION által kiállított mérnöki/építész oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

az athéni METSOVION POLYTECHNION által kiállított mérnöki/általános mérnöki oklevelek a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

a thessaloniki ARISTOTELION PANEPISTIMION által kiállított mérnöki/általános mérnöki oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

a PANEPISTIMION THRAKIS által kiállított mérnöki/általános mérnöki oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

a PANEPISTIMION PATRON által kiállított mérnöki/általános mérnöki oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

az 1959-ig az oktatási minisztérium, és azt követően a kulturális minisztérium által kiállított kormányzati építészmérnöki oklevél (architecte DPLG)

az Ecole spéciale d'architecture által kiállított oklevelek (architecte DESA)

1955 óta az Ecole nationale supérieure des Arts et Industries de Strasbourg (korábban Ecole nationale d'ingénieurs de Strasbourg) által kiállított oklevelek (architecte ENSAIS)

a National University of Ireland által a dublini University College építész szakos végzős hallgatóinak kiállított Bachelor of Architecture fokozat [B Arch. (NUI)]

a College of Technology (Bolton Street, Dublin) által kiállított egyetemi szintű építészmérnöki oklevél (Dipl.Arch.)

a Royal Institute of Architects of Ireland levelező tagságára vonatkozó igazolás (ARIAI)

a Royal Institute of Architects of Ireland levelező tagságára vonatkozó igazolás (MRIAI)

laurea in architettura diplomák, amelyeket a velencei és a Reggio Calabria-beli egyetemek, műszaki főiskolák és építészmérnöki főiskolák adnak ki, és amelyekhez olyan oklevél kapcsolódik, amely feljogosítja birtokosát arra, hogy önállóan építészmérnöki tevékenységet folytasson. Ezeket az okleveleket az oktatási miniszter adja ki, miután a jelölt egy illetékes bizottság előtt letette azt az államvizsgát, amely feljogosítja arra, hogy az építész szakmát önállóan gyakorolja (dott. Architetto)

laurea in ingegneria építőmérnöki diplomák (sezione costenzione civile), amelyeket egyetemek, műszaki főiskolák és építészmérnöki főiskolák adnak ki, és amelyekhez olyan oklevél kapcsolódik, amely feljogosítja birtokosát arra, hogy önállóan építészmérnöki tevékenységet folytasson. Ezeket az okleveleket az oktatási miniszter adja ki, miután a jelölt egy illetékes bizottság előtt letette azt az államvizsgát, amely feljogosítja arra, hogy a szakmát önállóan gyakorolja (dott. Ing. Architetto vagy dott. Ing. in ingegneria civile)

Βεβαίωση Εγγραφής στο Μητρώο Αρχιτεκτόνων που εκδίδεται από το Επιστημονικό και Τεχνικό Επιμελητήριο Κύπρου (a Ciprusi Tudományos és Műszaki Kamara (ETEK) által kibocsátott nyilvántartásba vételi bizonyítvány az Építészek Nyilvántartásába történő felvételről)

arhitekta diploms ko izsniegusi Latvijas Valsts Universitātes Inženierceltniecības fakultātes Arhitektūras nodaļa līdz 1958. gadam, Rīgas Politehmskā Institūta Celtniecības fakultātes Arhitektūras nodala no 1958. gada līdz 1991. gadam, Rīgas Tehniskās Universitātes Arhitektūras fakultāte kopš 1991. gada, un Arhitekta prakses sertifikāts, ko izsniedz Latvijas Arhitektu savienība (a Lett Állami Egyetem Építőmérnöki Kara által 1958-ig, a Rigai Politechnikai Intézet Építőmérnöki Karának Építészmérnöki Tanszéke által 1958—1991. között, a Rigai Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara által 1991 óta odaítélt építészmérnöki oklevél, és a Lett Építészmérnöki Szövetség által kibocsátott nyilvántartásba vételi bizonyítvány)

a Kauno politechnikos institutas által 1969-ig odaítélt építészmérnöki/építészi oklevelek (inžinierius architektas/architektas)

a Vilnius inžinerinis statybos institutas által 1990-ig, a Vilniaus technikos universitetas által 1996-ig, a Vilnius Gedimino technikos universitetas által 1996 óta odaítélt építészi/építőmérnöki/építészmérnöki oklevelek (architektas/architektūros/bakalauras/architektūros magistras)

a LTSR Valstybinis dailės institutas által 1990-ig, a Vilniaus dailės akademija által 1990. óta odaítélt oklevelek az építészeti/építőmérnöki/építészmérnöki tanulmányok elvégzéséről (architektūros kursas/architektūros bakalauras/architektūros magistras)

a Kauno technologijos universitetas által 1997. óta odaítélt építőmérnöki/építészmérnöki oklevelek (architektūros bakalauras/architektūros magistras)

egyetemek által kibocsátott okleveles építészmérnök

egyetemek által kibocsátott okleveles építész tervező művész oklevél

Perit: az Universita ta' Malta által odaítélt Lawrja ta' Perit, amely feljogosít Perit -ként történő nyilvántartásba vételre.

a delfti vagy eindhoveni műszaki főiskolák építészmérnöki kara által kiadott igazolás, amely tanúsítja, hogy annak birtokosa letette az építész záróvizsgát (bouwkundig ingenieur)

az állam által elismert építészmérnöki akadémiák által kiállított oklevelek (architect)

a korábbi építészmérnöki felsőoktatási intézmények (Hoger Bouwkunstonderricht) által 1971-ig kiállított oklevelek (architect HBO)

a korábbi építészmérnöki kollégiumok (voortgezet Bouwkunstonderricht) által 1970-ig kiállított oklevelek (architect VBO)

igazolás, amely tanúsítja, hogy az érintett személy letette azt a vizsgát, amelyet a Bond van Nederlandse Architecten Építész Tanácsa szervezett (BNA) (architect)

a Stichting Intstituut voor Architectuur (IVA) oklevele, amelyet az alapítvány által szervezett, legalább négy évig tartó tanfolyam elvégzése után lehet megkapni (architect), és amelyhez az illetékes hatóságok egy olyan igazolása kapcsolódik, amely tanúsítja, hogy az érintett személy letette az előírt képesítéshez szükséges vizsgát, amely magában foglalja a hallgató által az ezen irányelv 44. cikkében említett tevékenység legalább hatéves tényleges végzése alatt készített és kivitelezett tervek kiértékelését

az illetékes hatóságok által kibocsátott igazolás arról, hogy az érintett személy 1985. augusztus 6-át megelőzően letette a Kandidaat in de bouwkunde fokozat elérését igazoló vizsgát, amelyet a delfti vagy eindhoveni műszaki főiskolák szerveztek, valamint arról, hogy az említett időpontot megelőző öt év során olyan természetű és fontosságú tevékenységet végzett, amely a hollandiai követelmények szerint biztosítja, hogy a személy alkalmas az építészmérnöki tevékenység végzésére (architect)

az 1985. augusztus 6-át megelőzően 40. életévüket betöltött személyeknek az illetékes hatóságok által kiadott igazolás, amely bizonyítja, hogy az említett időpontot megelőző öt év során olyan természetű és fontosságú tevékenységet végeztek, amely a hollandiai követelmények szerint biztosítja, hogy a személy alkalmas az építészmérnöki tevékenység végzésére (architect)

A hetedik és nyolcadik francia bekezdésben említett igazolásokat nem ismerik el azután az időpont után, amikor az építész szakmai cím birtokában folytatott építészeti tevékenységek megkezdésére és végzésére vonatkozó holland törvények és jogszabályok életbe lépnek, melyek szerint az ilyen rendelkezések alá eső igazolások nem jogosítanak fel az architect szakmai cím birtokában folytatott tevékenység megkezdésére.

a Bécsi és a Graz-i Műszaki Egyetemek, valamint az Innsbruck-i Egyetem Építészmérnöki Kara (Bauingenieurwesen) és Építész Kara (Architektur) által az építészi, építészmérnöki (Bauingenieurwesen) építői (Hochbau) és Wirtschaftsingenieurwesen-Bauwesen területeken kibocsátott diplomák

a Bodenkultur egyetem által a Kulturtechnik und Wasserwirtschaft területén kibocsátott diplomák

a Bécsi Alkalmazott Művészetek Egyetemi Kollégiuma által az építészet területén kibocsátott diplomák

a Bécsi Szépművészeti Főiskola által az építészet területén kibocsátott diplomák műszaki főiskolák vagy építészeti főiskolák által kibocsátott mérnöki (Ing.) diplomák, valamint a Baumeister -i engedély, amely vizsgával záruló, legalább hatéves ausztriai szakmai tapasztalatot igazol

a Linz-i művészeti és ipari képző Egyetemi Kollégium által kibocsátott diplomák az építészet területén

az okleveles technikusokról szóló Törvény (Ziviltechnikergesetz, BGBI. Nr.156/1994.) szerint a Mérnöki vagy Műszaki Tanácsadói képzésben az építészet területén kibocsátott bizonyítványok (Hochbau, Bauwesen)

Wirtschaftsingenieurwesen Bauwesen, Kulturtechnik und Wasserwirtschaft)

Varsói Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Varsóban (Politechnika Warszawska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: inżynier architekt, magister nauk technicznych; inżynier architekt; inżyniera magistra architektury; magistra inżyniera architektury; magistra inżyniera architekta; magister inżynier architekt (1945-től 1948-ig, a cím: inżynier architekt, magister nauk technicznych; 1951-től 1956-ig, a cím: inżynier architekt; 1954-ig 1957-ig, második szakasz, a cím: inżyniera magistra architektury; 1957-től 1959-ig, a cím: inżyniera magistra architektury; 1959-től 1964-ig, a cím: magistra inżyniera architektury; 1964-től 1982-ig, a cím: magistra inżyniera architekta; 1983-től 1990-ig, a cím: magister inżynier architekt; 1991-től cím: magistra inżyniera architekta)

Krakkói Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Krakkóban (Politechnika Krakowska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: magister inżynier architekt (1945-től 1953-ig Bánya- és Kohómérnöki Egyetem), Politechnikai Építészmérnöki Kar — Akadémia Górniczo-Hutnicza, Politechniczny Wydział Architektury)

Wrocławi Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Wrocławban (Politechnika Wrocławska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: inżynier architekt, magister nauk technicznych; magister inżynier architektury; magister inżynier architekt (1949-től 1964-ig, a cím: inżynier architekt, magister nauk technicznych; 1956-tól 1964-ig, a cím: magister inżynier architektury; 1964 óta, a cím: magister inżynier architekt)

Sziléziai Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Gliwice-ben (Politechnika Śląska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: inżynier architekt; magister inżynier architekt (1945-től 1955-ig, Mérnöki és Tervezési Kar — Wydział Inżynieryjno-Budowlany, a cím: inżynier architekt; 1961-től 1969-ig, Ipari és Építőmérnöki Kar — Wydział Budownictwa Przemysłowego i Ogólnego, a cím: magister inżynier architekt; 1969-től 1976-ig, Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar — Wydział Budownictwa i Architektury, a cím: magister inżynier architekt; 1977-től, Építészmérnöki Kar — Wydział Architektury, a cím: magister inżynier architekt és 1995 óta a cím: inżynier architekt)

Poznani Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Poznańban (Politechnika Poznańska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: inżynier architektury; inżynier architekt; magister inżynier architekt (1945-től 1955-ig, Mérnöki Iskola, Építészmérnöki Kar — Szkoła Inżynierska, Wydział Architektury title: inżynier architektury; 1978 óta, a cím: magister inżynier architekt és 1999 óta a cím: inżynier architekt)

Gdański Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Gdańskban (Politechnika Gdańska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: magister inżynier architekt (1945-től 1969-ig Építészmérnöki Kar — Wydział Aichitektury, 1969-től 1971-ig Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar — Wydział Budownictwa i Architektury, 1971-től 1981-ig Építészeti és Várostervezési Intézet — Instytut Architektury i Urbanistyki, 1981 óta Építészmérnöki Kar — Wydział Architektury)

Białystoki Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Białystokban (Politechnika Białostocka, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: magister inżynier architekt (1975-től 1989-ig Építészmérnöki Intézet — Instytut Architektury)

Łódźi Műszaki Egyetem, Építőmérnöki, Építészmérnöki és Környezetvédelmi Mérnöki Kar Łódźban (Politechnika Łódźka, Wydział Budownictwa, Architektury i Inźynierii Środowiska); az építészi szakmai cím: inżynier architekt; magister inżynier architekt (1973-tól 1993-ig Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar — Wydział Budownictwa i Architektury és 1992 óta Építőmérnöki, Építészmérnöki és Környezetvédelmi Mérnöki Kar — Wydział Budownictwa, Architektury i Inżynierii Środowiska; a cím: 1973-tól 1978-ig inżynier architekt, 1978 óta a cím: magister inżynier architekt)

Szczecini Műszaki Egyetem, Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar Szczecinben (Politechnika Szczecińska, Wydział Budownictwa i Architektury); az építészi szakmai cím: inżynier architekt; magister inżynier architekt (1948-től 1954-ig Mérnöki Főiskola, Építészmérnöki Kar — Wyzsza Szkoła Inżynierska, Wydział Architektury, a cím: inżynier architekt, 1970 óta a cím: magister inżynier architekt és 1998 óta a cím: inżynier architekt)

a lisszaboni és portói képzőművészeti iskolák által kiadott diploma do curso especial de arquitectura diploma

a lisszaboni és portói képzőművészeti iskolák által kiadott diploma de arquitecto diploma

a lisszaboni és portói felsőfokú képzőművészeti iskolák által kiadott diploma do curso de arquitectura diploma

a lisszaboni felsőfokú képzőművészeti iskola által kiadott diploma de licenciatura em arquitectura diploma

a lisszaboni műszaki egyetem és a portói egyetem által kiadott carta de curso licenciatura em arquitectura diploma

a lisszaboni műszaki egyetem felsőfokú műszaki intézete által kiadott építőmérnöki egyetemi diploma (Licenciatura em engenharia civil)

a portói egyetem természettudományi és műszaki kara által kiadott építőmérnöki egyetemi diploma (Licenciatura em engenharia civil)

a coimbrai egyetem természettudományi és műszaki kara által kiadott építőmérnöki egyetemi diploma (Licenciatura em engenharia civil)

a minhói egyetem által kiadott építőmérnöki egyetemi diploma (termelés) [Licenciatura em engenharia civil (produção)]

építészmérnöki kar által odaítélt univerzitetni diplomirani inženir arhitekture / univerzitetna diplomirana inženirka arhitekture (építészmérnöki egyetemi oklevél), amelyhez csatolni kell az illetékes, törvény által elismert építészeti hatóság által kiállított igazolást, amely építészeti tevékenység végzésére jogosít

műszaki kar által odaítélt egyetemi oklevél az univerzitetni diplomirani inženir (univ.dipl.inž.) /univerzitetna diplomirana inzenirka címről, amelyhez csatolni kell az illetékes, törvény által elismert építészeti hatóság által kiállított igazolást, amely építészeti tevékenység végzésére jogosít

a Szlovák Műszaki Egyetem (Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1950—1952. között odaítélt építész- és építőmérnöki (architektúra a pozemné stavitel'stvo) oklevél (cím: Ing.)

a Szlovák Műszaki Egyetem Építész- és Építőmérnöki Kara (Fakulta architektúry a pozemného stavitel'stva, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1952—1960. között odaítélt építészmérnöki (architektúra) oklevél (cím: Ing. arch.)

a Szlovák Műszaki Egyetem Építész- és Építőmérnöki Kara (Fakulta architektúry a pozemného stavitel'stva, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1952—1960. között odaítélt építőmérnöki (pozemné stavitel'stvo) oklevél (cím: Ing.)

a Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara (Stavebná fakulta, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1961—1976. között odaítélt építészmérnöki (architektúra) oklevél (cím: Ing. arch.)

a Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara (Stavebná fakulta, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1961—1976. között odaítélt építőmérnöki (pozemné stavby) oklevél (cím: Ing.)

a Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara (Fakulta architektúry, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1977 óta odaítélt építészmérnöki (architektúra) oklevél (cím: Ing. arch.)

a Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara (Fakulta architektúry, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1977 óta odaítélt várostervezési (urbanizmus) oklevél (cím: Ing. arch.); Pozsonyban 1977—1997. között

a Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara (Stavebná fakulta, Slovenská vysoká škola technická) által odaítélt építőmérnöki (pozemné stavby) oklevél (cím: Ing.)

Szlovák Műszaki Egyetem Általános Műszaki Kara (Stavebná fakulta, Slovenská technická univerzita) által Pozsonyban 1998 óta odaítélt építész- és építőmérnöki (architektúra a pozemné stavby) oklevél (cím: Ing.)

a Szlovák Műszaki Egyetem Általános Műszaki Kara (Stavebná fakulta, Slovenská technická univerzita) által Pozsonyban 2000—2001. között odaítélt építőmérnök - építész szak (pozemné stavby - špecializácia: architektúra) oklevél (cím: Ing.)

a Szlovák Műszaki Egyetem Általános Műszaki Kara (Stavebná fakulta -Slovenská technická univerzita) által Pozsonyban 2001 óta odaítélt építész- és építőmérnöki (architektúra a pozemné stavby) oklevél (cím: Ing.)

a Képzőművészeti és Tervezési Akadémia (Vysoká škola výtvarných umení) által Pozsonyban 1969 óta odaítélt építészmérnöki (architektúra) oklevél (cím: Akad. arch. 1990-ig; Mgr. 1990—1992. között; Mgr. arch. 1992—1996. között; Mgr. art. 1997 óta)

a Szlovák Műszaki Egyetem Általános Műszaki Kara (Stavebná fakulta, Technická univerzita) által Kassán 1981—1991. között odaítélt építész- és építőmérnöki (architektúra a pozemné stavby) oklevél (cím: Ing.)

Pozsonyban a Szlovák Építész Kamara (Slovenská komora architektov) által kibocsátott engedélyt, amely vagy nem tartalmaz utalást a szakterületre vagy az építőmérnöki (pozemné stavby) vagy a területrendezési (územné plánovanie) szakterületet tünteti fel

Pozsonyban a Szlovák Építőmérnöki Kamara (Slovenská komora stavebných inžinierov) által kibocsátott engedélyt az építőmérnöki szakterület feltüntetésével (pozemné stavby)

a Műszaki Egyetem és az Oului Egyetem építész kara által kiadott oklevelek (arkkitehti - arkitekt)

a Műszaki Főiskolák által kiadott oklevelek (rakennusarkkitehti-byggnadsarkitekt)

a Királyi Műszaki Intézet Építészeti Iskolája, a Chalmers Műszaki Intézet, valamint a Lund Egyetem Műszaki Intézete által kibocsátott diplomák (arkitekt, egyetemi építészi diploma)

a Svenska Arkitekters Riksförbund (SAR) tagsági okiratai, ha az érintett személyek az irányelv hatálya alá tartozó államban részesültek képzésben

képesítések, amelyek a következő vizsgák letétele után nyerhetők el:

a Royal Institute of British Architects vizsgája

építészmérnök-képző intézmények vizsgája: egyetemeken, műszaki főiskolákon, főiskolákon, akadémiákon, műszaki és művészeti intézményekben, amelyeket 1985. június 10-ig az Architects Registration Council of the United Kingdom már elismert vagy elismer a nyilvántartásba történt felvételhez (Architect)

igazolás, amely bizonyítja, hogy annak birtokosa az 1931. évi Architects Registration Act 6. szakasz (1) bekezdésének a), b) vagy d) pontja értelmében megszerezte a jogot arra, hogy az építész szakmai címet viselje (Architect)

igazolás, amely bizonyítja, hogy annak birtokosa az 1938. évi Architects Registration Act 2. szakasza értelmében megszerezte a jogot arra, hogy az építész szakmai címet viselje (Architect)

VII. MELLÉKLET Az 50. cikk (1) bekezdése értelmében megkövetelhető dokumentumok és igazolások

1. Dokumentumok

1. a)

Az érintett személy állampolgárságának igazolása.

b)

Szakmai alkalmassági bizonyítványok vagy az oklevelek másolatai, melyek az adott szakma gyakorlásának megkezdésére jogosítanak, és egy, az érintett személy szakmai tapasztalatáról szóló igazolás, ahol ez alkalmazható. A fogadó tagállam illetékes hatóságai felszólíthatják a kérelmezőt, hogy a szükséges mértékben szolgáltasson adatokat tanulmányairól, hogy meg lehessen állapítani az esetleg fennálló lényeges különbségeket a kívánt nemzeti képzéshez viszonyítva, a 14. cikk rendelkezései szerint. Amennyiben a kérelmező nem tudja ezeket az információkat szolgáltatni, a fogadó tagállam illetékes hatóságai megkeresik az információs szolgálatot, az illetékes hatóságokat vagy bármely más illetékes testületet a kérelmező saját tagállamában vagy abban a tagállamban, ahonnan a külföldi kérelmező érkezik.

c)

A 16. cikkben említett esetekben a saját tagállam, vagy azon tagállam illetékes hatóságai vagy testületei által kiállított igazolás a tevékenység természetéről és időtartamáról, ahonnét a külföldi állampolgár jön.

d)

Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatósága a szabályozott szakma gyakorlása iránti kérelem benyújtójától olyan okiratok benyújtását követeli meg, melyek helyes magatartását vagy jó hírnevét, továbbá azt igazolják, hogy nem jelentett csődöt, vagy súlyos szakmai kötelességszegés vagy bűncselekmény elkövetése miatt felfüggeszti vagy megtiltja a foglalkozás gyakorlását, e tagállam köteles elfogadni a területén a tagállamok szabályozott szakma gyakorlását kérelmező állampolgárai esetében, mint elégséges bizonyítékot, a saját tagállam, vagy a külföldi személy korábbi tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságai által kiállított okiratokat, melyek a fenti követelményeknek való megfelelést igazolják. A megkeresett hatóságok a kért iratokat két hónapos határidőn belül kötelesek rendelkezésre bocsátani. Amennyiben a saját tagállam vagy a külföldi személy korábbi tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságai nem bocsátják rendelkezésre az első albekezdés szerint kért iratokat, ezeket az iratokat pótolni lehet büntetőjogi felelősség tudatában (eskü alatt) tett nyilatkozattal, — vagy, olyan államok esetében, ahol nincs eskü alatt tett nyilatkozat, ünnepélyes nyilatkozattal — melyet az érintett személy az illetékes bírói vagy közigazgatási hatóság, vagy adott esetben a saját tagállam vagy a külföldi személy korábbi tartózkodási helye szerinti tagállam közjegyzője vagy megfelelően minősített szakmai testülete előtt tett; ennek a hatóságnak vagy közjegyzőnek igazolásba kell foglalni az eskü alatti, vagy az ünnepélyes vagy a büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat hitelességét.

e)

Ha a fogadó tagállam saját állampolgáraitól a kérelmező fizikai vagy szellemi állapotára vonatkozó igazolást követel meg a szabályozott szakma gyakorlásához, ez a tagállam köteles elfogadni, mint elégséges bizonyítékot, a kérelmező saját tagállama illetékes hatóságai által megkövetelt okirat benyújtását. Amennyiben a saját tagállam nem követel meg ilyen okiratot, a fogadó tagállam elfogadja ennek a tagállamnak illetékes hatóságai által kiállított igazolást. Ebben az esetben, a saját tagállam illetékes hatóságai a kért iratokat két hónapos határidőn belül kötelesek rendelkezésre bocsátani.

f)

Ha a fogadó tagállam saját állampolgáraitól megköveteli, hogy a szabályozott szakma gyakorlásához benyújtsák: az említett tagállam elégséges bizonyítékként köteles elfogadni egy másik tagállam bankjai és biztosítótársaságai által erre a célra kiállított igazolást.

a kérelmező pénzügyi helyzetére vonatkozó igazolásokat,

a kérelmező által a foglalkozási kockázatok pénzügyi következményeire a fogadó tagállam törvényei és rendelkezései szerint megkötött felelősségbiztosítás feltételeinek és fedezeti terjedelmének igazolását,

2. Igazolások Az ezen irányelv III. címének III. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazásának megkönnyítése érdekében, a tagállamok előírhatják, hogy az előírt szakmai képesítés megszerzését tanúsító okiraton kívül, az a személy, aki teljesíti a megkívánt képzés feltételeit, köteles benyújtani egy olyan, saját tagállama illetékes hatóságai által kiállított igazolást, amelynek értelmében az előírt szakmai képesítés megszerzését tanúsító okirat ezen irányelv hatálya alá tartozik.

Versions

1. 2005-09-07