Address https://gelex.eu/eli/EU/act/2012/206@2012-03-06/hu

Contents

1. Preamble
2. 1. cikk Tárgy és hatály
3. (2) a)
4. 2. cikk Fogalommeghatározások
5. 3. cikk Környezetbarát tervezési követelmények és időütemezés
6. (2)
7. pt_2 a)
8. pt_3 a)
9. 4. cikk A megfelelőség értékelése
10. 5. cikk Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
11. 6. cikk Referenciaértékek
12. 7. cikk Felülvizsgálat
13. 8. cikk Hatálybalépés és alkalmazás
14. ANNEX
15. A környezetbarát tervezés követelményei
16. 2.
17. a) 1. 2. A minimális energiahatékonyságra vonatkozó követelmények A kikapcsolt és a készenléti üzemmódban megengedett maximális energiafogyasztásra vonatkozó követelmények egycsöves és kétcsöves légkondicionáló berendezések, valamint háztartási ventilátorok esetében
18. 3. A maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelmények
19. b) 4. 5. A minimális energiahatékonyságra vonatkozó követelmények A maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelmények
20. c) 6. A minimális energiahatékonyságra vonatkozó követelmények
21. d) 7. A kikapcsolt és a készenléti üzemmódban megengedett maximális energiafogyasztásra vonatkozó követelmények
22. 3. a)
23. i.
24. ii.
25. c) 1. Termékinformációs követelmények (az egyes mezőkben található tizedesjegyek száma az adatszolgáltatás pontosságát jelzi)
26. d) 2. Termékinformációs követelmények
27. e) 3. Termékinformációs követelmények
28. Mérések és számítások 1.2.3.4.5.6. 1. 2. 3. 4. A hűtési és a fűtési idények leírására szolgáló kosarak (j = a kosár jelzőszáma, Tj = kültéri hőmérséklet, hj = évenkénti óraszám az adott kosár esetében, sz.h. = száraz hőmérséklet) Standard mérési körülmények (száraz léghőmérsékletben kifejezett hőmérsékletek, zárójelben a nedves hőmérséklet) Tervezési referenciafeltételek (száraz léghőmérsékletben kifejezett hőmérsékletek, zárójelben a nedves hőmérséklet) Üzemórák száma készüléktípusonként és funkciónként a villamosenergia-fogyasztás meghatározásához
29. Mérések és számítások 1.2. a)
30. Piacfelügyeleti célú vizsgálatok 1.2.3.4.5.
31. Referenciaértékek A légkondicionáló berendezések referenciaértékei

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) A 2009/125/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles megállapítani azon energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésének követelményeit, amelyek az eladások száma és a kereskedelem volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást gyakorolnak a környezetre, és amelyek környezetre gyakorolt hatása a tervezés révén túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható.

(2) A 2009/125/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság – a 19. cikk (3) bekezdésében előírt eljárással, a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően, a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, az indokoltnak ítélt körben – köteles végrehajtási intézkedéseket elfogadni az olyan termékekre (így például a fűtőberendezésekben, valamint a szellőztető és a légkondicionáló rendszerekben alkalmazott termékekre) vonatkozóan, amelyek nagy lehetőségeket kínálnak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentésére.

(3) A Bizottság előkészítő vizsgálatok keretében elemezte a jellemzően a háztartásokban és a kisebb kereskedelmi létesítményekben használt légkondicionáló berendezések és háztartási ventilátorok műszaki, környezetvédelmi és gazdaságossági jellemzőit. A Bizottság e vizsgálatok során együttműködött az érdekeltekkel és más – európai uniós és harmadik országbeli – érdeklődőkkel, a vizsgálatok végeztével pedig közzétette annak eredményeit.

(4) E rendelet alkalmazásában a legfontosabb környezetvédelmi jellemző az érintett termékek által használat közben elfogyasztott energia mennyisége és az érintett termékek hangteljesítményszintje. Az előkészítő vizsgálatok fontos környezetvédelmi jellemzőként azonosították ezen túlmenően a hűtőközeg üvegházhatást okozó gázok kibocsátását eredményező szivárgását is, figyelemmel arra, hogy ez a jelenség az üvegházhatást okozó gázok közvetlen és közvetett kibocsátásának együtt átlagosan 10–20 %-áért felelős.

(5) Amint az előkészítő vizsgálatok kimutatták, és a hatásvizsgálat során megerősítést nyert, a háztartási ventilátorok energiahatékonyságáról nem áll rendelkezésre elegendő információ. Annak érdekében azonban, hogy a piacfelügyeleti hatóságok megkapják a szükséges fontos tájékoztatást, és a jövőbeni energiahatékonysági minimumkövetelmények meghatározása céljából lehetővé váljon a piac hatékony nyomon követése, a háztartási ventilátorokra vonatkozó termékinformációs követelmények biztosítani fogják, hogy a termékeken a készülék energiahatékonysága és az alkalmazott mérési módszer jól látható módon jelezve legyen. Emellett a háztartási ventilátorok készenléti és kikapcsolt üzemmódját is fogják követelmények szabályozni.

(6) Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek éves villamosenergia-fogyasztása 2005-ben az EU-ban becslések szerint 30 TWh volt. Külön beavatkozás nélkül az előrejelzések szerint az éves villamosenergia-fogyasztás 2020-ra elérheti a 74 TWh-t. Az előkészítő vizsgálatok azt mutatták, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termékek villamosenergia-fogyasztása lényegesen csökkenthető.

(7) Az előkészítő vizsgálatok szerint a 2009/125/EK irányelv I. mellékletének 1. részében felsorolt többi környezetbarát tervezési paraméterrel kapcsolatban szükségtelen követelményeket előírni, mert a légkondicionáló berendezések legfontosabb környezetvédelmi jellemzője a használat közben elfogyasztott villamos energia mennyisége és a használat közben mérhető hangteljesítményszint.

(8) Mivel az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2006. május 17-i 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet foglalkozik a hűtőközegekkel, azok vonatkozásában e rendelet nem ír elő különös követelményeket. A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelmények keretében azonban e rendelet bónusz bevezetését javasolja annak elősegítése érdekében, hogy a piac mindinkább a környezetre kevésbé káros hűtőközegek használata felé mozduljon el. A bónusz a kis globális felmelegedési potenciálú (GWP) hűtőközeget alkalmazó készülékek tekintetében alacsonyabb energiahatékonysági minimumkövetelményeket fog eredményezni.

(9) Légkondicionáló berendezések épületek gépészeti rendszereiben is találhatók. Az ilyen légkondicionáló rendszerekre vonatkozóan az egyebek mellett az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelven alapuló nemzeti jogi rendelkezések szigorúbb követelményeket is meghatározhatnak oly módon, hogy a követelmények teljesülésének ellenőrzése során az e rendeletben a légkondicionáló berendezés energiahatékonyságára vonatkozóan meghatározott számítási és mérési módszereket kell alkalmazni.

(10) A készenléti és a kikapcsolt üzemmódhoz tartozó funkciók jelentős részét tehetik ki e készülékek teljes energiafogyasztásának. A légkondicionáló berendezések esetében – a kétcsöves és az egycsöves légkondicionáló berendezések kivételével – az e funkciók céljára elfogyasztott energia mennyiségének ellenőrzését az energiahatékonysági minimumkövetelmények ellenőrzése és a szezonális energiahatékonyság mérésére szolgáló módszer foglalja magában. A kétcsöves és az egycsöves légkondicionáló berendezésekre alkalmazandó, a készenléti és a kikapcsolt üzemmódra vonatkozó követelmények az 1275/2008/EK bizottsági rendelet környezetbarát tervezésre vonatkozó követelményei alapján kerültek megállapításra.

(11) Az e rendeletben, valamint a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2011. május 4-i 626/2011/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben foglalt környezetbarát tervezési követelmények együttesen 2020-ig várhatóan évi 11 TWh villamosenergia-megtakarítást fognak eredményezni az intézkedés hiányában várható fogyasztáshoz képest.

(12) Az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket olyan meglévő, iparjogvédelmi oltalom alatt nem álló költséghatékony technológiák alkalmazásával célszerű energiahatékonyabbá tenni, amelyek csökkenthetik e termékek megvásárlásának és üzemeltetésének együttes költségét.

(13) A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelmények a végfelhasználó szempontjából nem befolyásolhatják az érintett berendezések funkcionalitását, és nem fejthetnek ki kedvezőtlen hatást az egészségre, a biztonságra és a környezetre. Különösen fontos, hogy a használathoz tartozó villamosenergia-fogyasztás csökkentéséből származó előnyök nagyobbak legyenek, mint az előállítás során felmerülő esetleges további környezeti hatások.

(14) A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelményeket fokozatosan indokolt bevezetni, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen termékeik e rendelet követelményeihez való hozzáigazítására. A határidők megállapítása során el kell kerülni a piaci forgalomban lévő berendezések funkcionalitását érintő kedvezőtlen hatásokat, és figyelembe kell venni a végfelhasználóknál és a gyártóknál, különösen pedig a kis- és középvállalkozásoknál jelentkező költségvonzatokat, miközben biztosítani kell e rendelet célkitűzéseinek megfelelő időben történő teljesülését is.

(15) Az egyes termékparaméterek meghatározására olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési módszereket indokolt alkalmazni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési módszereket, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 98/34/EK irányelv módosításáról szóló, 1998. július 20-i 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt európai szabványügyi testületek által elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is.

(16) A 2009/125/EK irányelv 8. cikkével összhangban ez a rendelet meghatározza az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

(17) A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében indokolt megkövetelni, hogy a gyártók a 2009/125/EK irányelv IV. és V. melléklete szerinti műszaki dokumentációban bizonyos olyan információkat megadjanak, amelyek kapcsolatosak az e rendeletben meghatározott követelményekkel.

(18) Az e rendeletben megállapított, jogilag kötelező követelmények mellett – az e rendelet hatálya alá tartozó termékek teljes életciklusára vonatkozó környezetvédelmi információk széles körű rendelkezésre állásának és könnyű hozzáférhetőségének biztosítása érdekében – meg kell határozni az elérhető legjobb technológiákra vonatkozó indikatív referenciaértékeket.

(19) Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet környezetbarát tervezési követelményeket állapít meg a villamosenergia-hálózatról üzemelő legfeljebb 12 kW mért hűtő-, vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, fűtőteljesítményű elektromos légkondicionáló berendezések, valamint a legfeljebb 125 W bemeneti elektromos teljesítményű háztartási ventilátorok forgalomba hozatalára vonatkozóan.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó:

(2) a)

a nem villamos energiával működő készülékekre;

b)

azokra a légkondicionáló berendezésekre, amelyek kondenzátor- vagy elpárologtatóoldala (vagy mindkettő) nem a levegőt használja hőtovábbító közegként.

2. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének fogalommeghatározásai irányadók. Ezen túlmenően e rendelet alkalmazásában: 1. légkondicionáló berendezés a beltéri levegő hűtésére és/vagy fűtésére alkalmas, elektromos kompresszorral hajtott, a termodinamikai ciklus elvén működő készülék, beleértve a további funkciókkal – például páramentesítéssel, légtisztítással, légkeveréssel vagy elektromos ellenálláson alapuló kiegészítő légfűtéssel – is rendelkező légkondicionáló berendezéseket, valamint a kondenzátoron történő elpárologtatáshoz esetleg vizet (akár az elpárologtatóoldalon keletkező kondenzvizet, akár kívülről hozzáadott vizet) használó készülékeket is, feltéve, hogy a berendezés hozzáadott víz nélkül, csupán levegő segítségével is képes üzemelni; 2. kétcsöves légkondicionáló berendezés olyan légkondicionáló berendezés, amelyben a hűtés vagy a fűtés során a kondenzátor (vagy elpárologtató) bemeneti levegője a készülékbe a kültérből egy csövön keresztül vezetődik be, majd egy másik csövön keresztül vezetődik ki ismét a kültérbe, és amely teljes egészében a légkondicionálandó téren belül, egy fal mellett helyezkedik el; 3. egycsöves légkondicionáló berendezés olyan légkondicionáló berendezés, amelyben a hűtés vagy a fűtés során a kondenzátor (vagy elpárologtató) bemeneti levegője abból a légtérből származik, amelyben a készülék elhelyezkedik, majd e téren kívülre vezetődik ki; 4. mért teljesítmény (Prated) a készülék termodinamikai ciklusának a standard mérési körülmények között érvényes hűtő- vagy fűtőteljesítménye; 5. háztartási ventilátor elsősorban kellemes hőérzet keltése érdekében, az emberi test körül vagy annak egy részére irányulóan légmozgás létrehozására tervezett készülék, beleértve a további funkciók ellátására – például világításra – is képes berendezéseket is; 6. a ventilátor bemeneti elektromos teljesítménye (PF) a névleges maximális ventilátor-légtömegáram mellett üzemelő háztartási ventilátornak (ha és amikor alkalmazandó) bekapcsolt oszcillációs mechanizmus mellett mért, wattban kifejezett elektromos bemeneti teljesítménye. A mellékletek alkalmazásában irányadó további fogalommeghatározásokat az I. melléklet tartalmazza.

3. cikk Környezetbarát tervezési követelmények és időütemezés

(1) A légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezetbarát tervezésére alkalmazandó követelményeket az I. melléklet tartalmazza.

(2) A környezetbarát tervezésre vonatkozó egyes követelményeket a következő időütemezésnek megfelelően kell alkalmazni:

2013. január 1-jétől: az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az I. melléklet 2. pontjának a) alpontjában előírt követelményeknek.

2013. január 1-jétől:

(2)

pt_2 a)

a légkondicionáló berendezéseknek – az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések kivételével – meg kell felelniük az I. melléklet 2. pontjának b) alpontjában, 3. pontjának a), b) és c) alpontjában előírt követelményeknek;

b)

az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az I. melléklet 3. pontjának a), b) és d) alpontjában előírt követelményeknek;

c)

a háztartási ventilátoroknak meg kell felelniük az I. melléklet 3. pontjának a), b) és e) alpontjában előírt követelményeknek.

2014. január 1-jétől:

pt_3 a)

a légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az I. melléklet 2. pontjának c) alpontjában előírt környezetbarát tervezési követelményeknek;

b)

az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az I. melléklet 2. pontjának d) alpontjában előírt követelményeknek.

(3) A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelmények teljesülését a II. mellékletben megállapított követelményeknek megfelelő mérések és számítások alapján kell ellenőrizni.

4. cikk A megfelelőség értékelése

(1) A 2009/125/EK irányelv 8. cikke alkalmazásában megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzést vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszert kell alkalmazni.

(2) A 2009/125/EK irányelv 8. cikke szerinti megfelelőségértékelés alkalmazásában a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az e rendelet II. mellékletében meghatározott számítás eredményeit.

5. cikk Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatoknak az e rendelet I. mellékletében megállapított követelmények teljesülése tekintetében történő elvégzésekor a tagállamok az e rendelet III. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.

6. cikk Referenciaértékek

A piacon e rendelet hatálybalépésekor beszerezhető, legkedvezőbb működési jellemzőkkel rendelkező légkondicionáló berendezésekre vonatkozó indikatív referenciaértékeket a IV. melléklet határozza meg.

7. cikk Felülvizsgálat

A Bizottság ezt a rendeletet a technológiai haladás fényében felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit legkésőbb e rendelet hatálybalépését követően öt évvel a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum elé tárja. A felülvizsgálat keretében értékelni kell különösen a légkondicionáló berendezések energiahatékonyságával és hangteljesítményszintjével kapcsolatos követelményeket, a kis globális felmelegedési potenciálú (GWP) hűtőközegek alkalmazásának ösztönzése érdekében alkalmazott megközelítést, valamint a rendelet tárgyi hatályát és az egyes készüléktípusok – többek között a 12 kW-ot meghaladó mért leadott teljesítményű légkondicionáló berendezések – piaci részesedésében időközben bekövetkező esetleges változásokat. A felülvizsgálat során értékelni kell továbbá a készenléti és a kikapcsolt üzemmódra vonatkozó követelmények, valamint a szezonális számítási és mérési módszer helytállóságát, és ezenbelül fontolóra kell venni a módszertan olyan irányú továbbfejlesztésének lehetőségét is, amelyben a hűtési és a fűtési idények kezelése az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi légkondicionáló berendezés esetében szezonális számítási és mérési módszerekkel történik.

8. cikk Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2012. március 6-án. a Bizottság részéről az elnök José Manuel Barroso

ANNEX

I. MELLÉKLET

A környezetbarát tervezés követelményei

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A MELLÉKLETEK ALKALMAZÁSÁBAN 1. Hűtő-fűtő légkondicionáló berendezés olyan légkondicionáló berendezés, amely hűtésre és fűtésre egyaránt képes; 2. standard mérési körülmények a hangteljesítményszint, a mért teljesítmény, a mért légtömegáram, a mért hűtési jóságfok (EERrated) és/vagy a mért fűtési jóságfok (COPrated) megállapításakor uralkodó körülményeket leíró beltéri (Tin) és kültéri (Tj) hőmérsékletek kombinációja a II. melléklet 2. táblázata szerint; 3. beltéri hőmérséklet (Tin) a száraz beltéri léghőmérséklet [°C] (a relatív páratartalmat a megfelelő nedves hőmérséklet mutatja meg); 4. kültéri hőmérséklet (Tj) a száraz kültéri léghőmérséklet [°C] (a relatív páratartalmat a megfelelő nedves hőmérséklet mutatja meg); 5. mért hűtési jóságfok (EERrated) a készülék névleges hűtőteljesítménye [kW] osztva a hűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítményével [kW], standard mérési körülmények között történő hűtés mellett; 6. mért fűtési jóságfok (COPrated) a készülék névleges fűtőteljesítménye [kW] osztva a fűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítményével [kW], standard mérési körülmények között történő fűtés mellett; 7. globális felmelegedési potenciál (GWP) azt kifejező mérőszám, hogy a termodinamikai ciklusban felhasznált hűtőközeg 1 kg-ja kilogramm szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, 100 évre vetítve mennyivel járul hozzá a globális felmelegedéshez. A GWP értékeit a 842/2006/EK rendelet I. melléklete szerint kell figyelembe venni. A fluortartalmú hűtőközegekre az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) harmadik értékelő jelentésében közzétett GWP-értékeket (2001. évi 100 éves IPCC GWP-értékek) kell figyelembe venni. A fluort nem tartalmazó gázokra az IPCC első értékelő jelentésében közzétett 100 éves GWP-értékeket kell figyelembe venni. Különböző hűtőközegek keverékeinek GWP-értékét a 842/2006/EK rendelet I. mellékletében található összefüggés segítségével kell meghatározni. Az előzőekben felsorolt forrásokban nem szereplő hűtőközegek esetében az IPCC UNEP által kiadott, 2011. februári keltezésű, a hűtőrendszerekre, a légkondicionáló berendezésekre és a hőszivattyúkra vonatkozó 2010. évi jelentés (vagy annak későbbi változata) alapján kell eljárni; 8. kikapcsolt üzemmód olyan állapot, amelyben a légkondicionáló berendezés vagy háztartási ventilátor a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, és egyetlen funkciója sem működik. Kikapcsolt üzemmódnak tekintendő továbbá az az állapot is, amelyben a készülék kizárólag a kikapcsolt üzemmódra utaló jelzést ad és/vagy a 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elektromágneses összeférhetőség biztosítását célzó funkciókat látja el; 9. készenléti üzemmód az az állapot, amelyben a berendezés (légkondicionáló berendezés vagy háztartási ventilátor) a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés; 10. reaktiválási funkció olyan funkció, amely további funkciók (ideértve az elsődleges funkciót is) igénybevételét lehetővé tévő állapot távkapcsolás útján történő aktiválásával (ideértve a távirányító, belső érzékelő, időzítő működésbe lépését is) lehetővé teszi más üzemmódok (köztük a főfunkció üzemmód) aktiválását; 11. információ- vagy állapotkijelzés tájékoztatást – ideértve az időkijelzést is – nyújtó vagy a berendezés állapotát a kijelzőn megjelenítő folyamatos funkció; 12. hangteljesítményszint a hűtésre (vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, a fűtésre) vonatkozó standard mérési körülmények között mért beltéri és/vagy kültéri A-súlyozott hangteljesítményszint [dB(A)]; 13. tervezési referenciafeltételek a tervezési referencia-hőmérsékletre, a maximális bivalens hőmérsékletre és a maximális megengedett üzemi hőmérsékletre vonatkozó, a II. melléklet 3. táblázata szerinti követelmények együttese; 14. tervezési referencia-hőmérséklet a hűtés (Tdesignc), illetőleg a fűtés (Tdesignh) vonatkozásában a II. melléklet 3. táblázatában megadott azon kültéri hőmérséklet [°C], amelyen a részterhelési tényező értéke 1; ez a hőmérséklet a meghatározott hűtési vagy fűtési idény függvényében változik; 15. részterhelési tényező (pl(Tj)) a kültéri hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értéke osztva a tervezési referencia-hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értékével, a hűtés vagy a fűtés vonatkozásában; 16. idény, szezon az üzemi feltételek négy figyelembe vett együttesének (négy idény: egy hűtési és három fűtési – átlagos, hidegebb, melegebb) egyike, amely mellett a készüléknek alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerű üzemre, és amely minden kosárra vonatkozóan meghatározza az adott kültéri hőmérsékletet és azon órák számát, amikor az adott hőmérséklet az adott idényben előfordul; 17. kosár (j index) a kültéri hőmérséklet (Tj) és a kosárórák számának (hj) együttese a II. melléklet 1. táblázata szerint; 18. kosárórák száma (hj) azon órák száma egy-egy idényben, amikor az adott kosárhoz tartozó kültéri hőmérséklet előfordul, a II. melléklet 1. táblázata szerint; 19. szezonális hűtési jóságfok (SEER) a készülék átfogó, a teljes hűtési idényre nézve reprezentatív hűtési jóságfoka, melyet úgy számítunk, hogy az éves hűtési referenciaigényt elosztjuk az éves hűtési célú villamosenergia-fogyasztással; 20. éves hűtési referenciaigény (QC) az SEER számítása során figyelembe veendő hűtési referenciaigény [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy a tervezési hűtési terhelést (Pdesignc) megszorozzuk az ekvivalens hűtési főfunkcióórák számával (HCE); 21. ekvivalens hűtési főfunkcióórák száma (HCE) azon órák feltételezett évenkénti száma [h/év], amelyek során a készüléknek az éves hűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési hűtési terhelést (Pdesignc), a II. melléklet 4. táblázata szerint; 22. éves hűtési célú villamosenergia-fogyasztás (QCE) az éves hűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges villamosenergia-fogyasztás [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy az éves hűtési referenciaigényt elosztjuk a főfunkciós szezonális hűtési jóságfokkal (SEERon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által a hűtési idényben a kikapcsolt termosztátú, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel; 23. főfunkciós szezonális hűtési jóságfok (SEERon) a hűtő főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos hűtési jóságfoka, melyet a részterhelés és a kosárspecifikus hűtési jóságfokok (EERbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosárórák számával súlyozva számítunk; 24. részterhelés a hűtési terhelés (Pc(Tj)) vagy a fűtési terhelés (Ph(Tj)) [kW] egy adott Tj kültéri hőmérsékleten, melyet úgy számítunk, hogy a tervezési terhelést megszorozzuk a részterhelési tényezővel; 25. kosárspecifikus hűtési jóságfok (EERbin(Tj)) a Tjkültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi hűtési jóságfok egy adott idényben, melynek számítása a meghatározott (j jelű) kosarak esetében a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges hűtési jóságfokból (EERd(Tj)), a többi kosár esetében inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén a degradációs tényezővel történő korrekció mellett történik; 26. szezonális fűtési jóságfok (SCOP) a készülék átfogó, a teljes fűtési idényre nézve reprezentatív fűtési jóságfoka (az SCOP értéke egy meghatározott fűtési idényre vonatkozik), melyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk az éves fűtési célú villamosenergia-fogyasztással; 27. éves fűtési referenciaigény (QH) egy meghatározott fűtési idényre vonatkozó, az SCOP kiszámításához alapul használandó fűtési referenciaigény [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy a tervezési fűtési terhelést (Pdesignh) megszorozzuk az idényre vonatkozó ekvivalens fűtési főfunkcióórák számával (HHE); 28. ekvivalens fűtési főfunkcióórák száma (HHE) azon órák feltételezett évenkénti száma [h/év], amelyek során a készüléknek az éves fűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési fűtési terhelést (Pdesignh), a II. melléklet 4. táblázata szerint; 29. éves fűtési célú villamosenergia-fogyasztás (QHE) az adott éves fűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges, egy meghatározott fűtési idényhez tartozó villamosenergia-fogyasztás [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk a főfunkciós szezonális fűtési jóságfokkal (SCOPon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által az adott fűtési idényben a kikapcsolt termosztátú, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel; 30. főfunkciós szezonális fűtési jóságfok (SCOPon) a meghatározott fűtési idényben a főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos fűtési jóságfoka, melyet a részterhelés, az elektromos rásegítő fűtőteljesítmény (amennyiben szükséges) és a kosárspecifikus fűtési jóságfokok (COPbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosárórák számával súlyozva számítunk; 31. elektromos rásegítő fűtőteljesítmény (elbu(Tj)) annak az egységnyi COP értékű – létező vagy feltételezett – elektromos rásegítő fűtőberendezésnek a fűtőteljesítménye [kW], amely a fűtési részterhelés (Ph(Tj)) teljesítése érdekében kiegészíti a névleges fűtőteljesítményt (Pdh(Tj)) abban az esetben, ha a (Tj) kültéri hőmérséklet mellett Pdh(Tj) kisebb mint Ph(Tj); 32. kosárspecifikus fűtési jóságfok (COPbin(Tj)) a Tjkültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi fűtési jóságfok egy adott idényben, melynek számítása a meghatározott (j jelű) kosarak esetében a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges fűtési jóságfokból (COPd(Tj)), a többi kosár esetében inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén a degradációs tényezővel történő korrekció mellett történik; 33. névleges teljesítmény a készülék hűtési (Pdc(Tj)) vagy fűtési (Pdh(Tj)) termodinamikai ciklusának a gyártó nyilatkozata szerinti névleges teljesítménye [kW] adott Tj kültéri hőmérséklet és (Tin) beltéri hőmérséklet esetén; 34. üzemérték (SV) a háztartási ventilátorok esetében a maximális ventilátor-légtömegáram [m3/min] és a ventilátor bemeneti elektromos teljesítményének [W] hányadosa [(m3/min)/W]; 35. teljesítményszabályozás a készülék arra való képessége, hogy teljesítményét a térfogatáram megváltoztatásával módosítsa. A készülék rögzített, ha nem képes változtatni a térfogatáramot, fokozatosan állítható, ha a térfogatáram legfeljebb két lépésben változtatható vagy állítható, és folytonosan állítható, ha a térfogatáram három vagy több lépésben változtatható vagy állítható; 36. funkció annak jelzése, hogy a készülék beltéri léghűtésre, beltéri légfűtésre vagy mindkettőre alkalmas; 37. tervezési terhelés a névleges hűtési terhelés (Pdesignc) és/vagy a névleges fűtési terhelés (Pdesignh) [kW] a tervezési referencia-hőmérséklet mellett, ahol: 38. névleges hűtési jóságfok (EERd(Tj)) (Tj) kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó, a gyártó nyilatkozata szerinti hűtési jóságfok; 39. névleges fűtési jóságfok (COPd(Tj)) (Tj) kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó, a gyártó nyilatkozata szerinti fűtési jóságfok; 40. bivalens hőmérséklet (Tbiv) az a fűtésre vonatkozó, a gyártó nyilatkozata szerinti (Tj) kültéri hőmérséklet [°C], amelynél a névleges teljesítmény egyenlő a részterheléssel, és amely alatt a fűtési részterhelés biztosításához a névleges teljesítményt elektromos rásegítő fűtőteljesítménnyel kell kiegészíteni; 41. megengedett üzemi hőmérséklet (Tol) a gyártó nyilatkozata szerinti azon kültéri hőmérséklet [°C], amelynél kisebb hőmérséklet mellett a légkondicionáló berendezés nem képes fűtőteljesítményt leadni. E hőmérséklet alatt a névleges teljesítmény nullával egyenlő; 42. ciklusteljesítmény a hűtés (Pcycc) vagy fűtés (Pcych) tekintetében a névleges teljesítménynek a vizsgálati ciklus időtartama alatt mért (az idővel súlyozott) átlaga [kW]; 43. ciklikus hűtési jóságfok (EERcyc) a vizsgálati ciklus időtartama alatt (a kompresszor be- és kikapcsolása mellett) mért átlagos hűtési jóságfok, melyet úgy számítunk, hogy az időtartam alatt mért hűtőteljesítmény [kWh] integráltját elosztjuk az ugyanazon időtartam alatt mért bemeneti elektromos teljesítmény [kWh] integráltjával; 44. ciklikus fűtési jóságfok (COPcyc) a vizsgálati ciklus időtartama alatt (a kompresszor be- és kikapcsolása mellett) mért átlagos fűtési jóságfok, melyet úgy számítunk, hogy az időtartam alatt mért fűtőteljesítmény [kWh] integráltját elosztjuk az ugyanazon időtartam alatt mért bemeneti elektromos teljesítmény [kWh] integráltjával; 45. degradációs tényező a ciklikus üzem (a kompresszor főfunkció üzemmódban történő többszöri be- és kikapcsolása) miatt bekövetkező jóságfokcsökkenés mérőszáma, amely meghatározható a hűtés (Cdc) vagy a fűtés (Cdh) vonatkozásában, vagy 0,25 alapértelmezett értékben állapítható meg; 46. főfunkció üzemmód az olyan órákra jellemző üzemmód, amikor az épület hűtési vagy fűtési terhelés alatt áll, és a készülék hűtési vagy fűtési funkciója aktív. Ez az üzemmód magában foglalhatja a készüléknek a kívánt beltéri léghőmérséklet elérése vagy fenntartása érdekében történő ciklikus be- és kikapcsolását is; 47. kikapcsolt termosztátú üzemmód a hűtési vagy fűtési terhelés nélküli órákra jellemző üzemmód, amikor a készülék hűtési vagy fűtési funkciója be van kapcsolva, de a készülék nem üzemel aktívan, mert nincs hűtési vagy fűtési terhelés. Ez az állapot tehát nem a beltéri terheléssel, hanem a kültéri hőmérséklettel függ össze. A főfunkció üzemmódban történő ciklikus be- és kikapcsolás nem tekintendő kikapcsolt termosztátú üzemmódnak; 48. forgattyúház-fűtési üzemmód olyan állapot, amelyben a készülék a hűtőközeg kompresszorhoz történő áramlásának megakadályozása érdekében egy fűtőberendezést aktivál, hogy korlátozza a kompresszor indulásakor az olajban jelen lévő hűtőközeg koncentrációját; 49. energiafogyasztás kikapcsolt termosztátú üzemmódban (PTO) a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során kikapcsolt termosztátú üzemmódban van [kW]; 50. energiafogyasztás készenléti üzemmódban (PSB) a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során készenléti üzemmódban van [kW]; 51. energiafogyasztás kikapcsolt üzemmódban (POFF) a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során kikapcsolt üzemmódban van [kW]; 52. energiafogyasztás forgattyúház-fűtési üzemmódban (PCK) a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során forgattyúház-fűtési üzemmódban van [kW]; 53. üzemi óraszám kikapcsolt termosztátú üzemmódban (HTO) azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék kikapcsolt termosztátú üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ; 54. üzemi óraszám készenléti üzemmódban (HSB) azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék készenléti üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ; 55. üzemi óraszám kikapcsolt üzemmódban (HOFF) azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék kikapcsolt üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ; 56. üzemi óraszám forgattyúház-fűtési üzemmódban (HCK) azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék forgattyúház-fűtési üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ; 57. névleges légtömegáram a légkondicionáló berendezések (az adott esetnek megfelelően) beltéri és/vagy kültéri egységének levegőkimeneténél, a hűtésre (vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, fűtésre) vonatkozó standard mérési körülmények között mért légtömegáram [m3/h]; 58. hűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítmény (PEER) a készülék hűtés közben, standard mérési körülmények között mérhető bemeneti elektromos teljesítménye [kW]; 59. fűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítmény (PCOP) a készülék fűtés közben, standard mérési körülmények között mérhető bemeneti elektromos teljesítménye [kW]; 60. egycsöves, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezés villamosenergia-fogyasztása (QSD, illetve QDD) az egycsöves, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezés villamosenergia-fogyasztása hűtési és/vagy fűtési üzemmódban (értelemszerűen alkalmazandó) [egycsöves: kWh/h, kétcsöves: kWh/év]; 61. teljesítményarány az összes üzemelő beltéri egység teljes névleges hűtési vagy fűtési teljesítményének és a kültéri egység névleges hűtési vagy fűtési teljesítményének hányadosa a standard mérési körülmények között; 62. maximális ventilátor-légtömegáram (F) a háztartási ventilátor legmagasabb fokozata mellett, a ventilátor kimeneténél, az oszcillációs mechanizmus (ha van) kikapcsolt állapota mellett mért légtömegáram [m3/min]; 63. oszcillációs mechanizmus a háztartási ventilátor képessége a ventilátor üzeme közben a légáram irányának automatikus változtatására; 64. a ventilátor hangteljesítményszintje a háztartási ventilátornak a maximális ventilátor-légtömegáram leadása mellett, a kimeneti oldalon mért, A-súlyozott hangteljesítményszintje; 65. ventilátor-főfunkcióórák száma (HCE) azon órák száma [h/év], amelyek során a háztartási ventilátor a feltételezés szerint maximális ventilátor-légtömegáram leadása mellett üzemel, a II. melléklet 4. táblázata szerint.

hűtési üzemmód esetén Tj = Tdesignc mellett Pdesignc a névleges hűtőteljesítménnyel egyezik meg;

fűtési üzemmód esetén Tj = Tdesignh mellett Pdesignh a részterheléssel egyezik meg;

2. A MINIMÁLIS ENERGIAHATÉKONYSÁGRA, A KIKAPCSOLT ÉS A KÉSZENLÉTI ÜZEMMÓDBAN MEGENGEDETT MAXIMÁLIS ENERGIAFOGYASZTÁSRA ÉS A MAXIMÁLIS HANGTELJESÍTMÉNYSZINTRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

2.

a) 1. 2. A minimális energiahatékonyságra vonatkozó követelmények A kikapcsolt és a készenléti üzemmódban megengedett maximális energiafogyasztásra vonatkozó követelmények egycsöves és kétcsöves légkondicionáló berendezések, valamint háztartási ventilátorok esetében

2013. január 1-jétől az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az alábbi 1., 2. és 3. táblázatban feltüntetett követelményeknek, melyek teljesülését a II. melléklettel összhangban kell ellenőrizni. Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek, valamint a háztartási ventilátoroknak teljesíteniük kell az alábbi 2. táblázatban a készenléti és a kikapcsolt üzemmódra vonatkozóan megadott követelményeket. A minimális energiahatékonyságra és a maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelmények a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott standard mérési körülmények között értelmezendők. táblázat Kétcsöves légkondicionáló berendezések Egycsöves légkondicionáló berendezések EERrated COPrated EERrated COPrated Ha a hűtőközeg GWP-je > 150 2,40 2,36 2,40 1,80 Ha a hűtőközeg GWP-je ≤ 150 2,16 2,12 2,16 1,62 táblázat Kikapcsolt üzemmód A berendezés energiafogyasztása a kikapcsolt üzemmód egyetlen állapotában sem haladhatja meg az 1,00 W-ot. Készenléti üzemmód A berendezés energiafogyasztása a kizárólag a reaktiválási funkciót, illetve a reaktiválási funkció mellett kizárólag a reaktiválási funkció aktivált állapotának kijelzését biztosító állapotok egyikében sem haladhatja meg az 1,00 W-ot. A berendezés energiafogyasztása a kizárólag információ- vagy állapotkijelzést, illetve a reaktiválási funkciót és információ- vagy állapotkijelzést együttesen biztosító állapotok egyikében sem haladhatja meg a 2,00 W-ot. A készenléti és/vagy a kikapcsolt üzemmód rendelkezésre állása Amennyiben az a rendeltetésszerű használat biztosításával összeegyeztethető, a berendezésnek rendelkeznie kell kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmóddal és/vagy más olyan üzemmóddal, amelyben a berendezés a villamosenergia-hálózatra csatlakoztatva nem lépi túl a kikapcsolt és/vagy a készenléti üzemmódra megállapított energiafogyasztási határértékeket.

3. A maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelmények

táblázat Beltéri hangteljesítményszint (dB(A)) 65

b) 4. 5. A minimális energiahatékonyságra vonatkozó követelmények A maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelmények

2013. január 1-jétől a légkondicionáló berendezéseknek – kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket – meg kell felelniük az alábbi 4. és 5. táblázatban feltüntetett, a minimális energiahatékonyságra és a maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelményeknek, melyek teljesülését a II. melléklettel összhangban kell ellenőrizni. Az energiahatékonyságra vonatkozó követelmények a II. melléklet 3. táblázatában meghatározott tervezési referenciafeltételek mellett, adott esetben az átlagos fűtési idény figyelembevételével értelmezendők. A hangteljesítményre vonatkozó követelmények a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott standard mérési körülmények között értelmezendők. táblázat SEER SCOP (átlagos fűtési idény) Ha a hűtőközeg GWP-je > 150 3,60 3,40 Ha a hűtőközeg GWP-je ≤ 150 3,24 3,06 táblázat Mért teljesítmény ≤ 6 kW 6 < Mért teljesítmény ≤ 12 kW Beltéri hangteljesítményszint (dB(A)) Kültéri hangteljesítményszint (dB(A)) Beltéri hangteljesítményszint (dB(A)) Kültéri hangteljesítményszint (dB(A)) 60 65 65 70

c) 6. A minimális energiahatékonyságra vonatkozó követelmények

2014. január 1-jétől a légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az alábbi táblázatban feltüntetett követelményeknek, melyek teljesülését a II. melléklettel összhangban kell ellenőrizni. A légkondicionáló berendezések – kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket – energiahatékonyságára vonatkozó követelmények a II. melléklet 3. táblázatában meghatározott tervezési referenciafeltételek mellett, adott esetben az átlagos fűtési idény figyelembevételével értelmezendők. Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések energiahatékonyságára vonatkozó követelmények a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott standard mérési körülmények között értelmezendők. táblázat Légkondicionáló berendezések (kivéve az egy- és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket) Kétcsöves légkondicionáló berendezések Egycsöves légkondicionáló berendezések SEER SCOP (átlagos fűtési idény) EERrated COPrated EERrated COPrated 6 kW alatt, ha a hűtőközeg GWP-je > 150 4,60 3,80 2,60 2,60 2,60 2,04 6 kW alatt, ha a hűtőközeg GWP-je ≤ 150 4,14 3,42 2,34 2,34 2,34 1,84 6 kW-tól 12 kW-ig, ha a hűtőközeg GWP-je > 150 4,30 3,80 2,60 2,60 2,60 2,04 6 kW-tól 12 kW-ig, ha a hűtőközeg GWP-je ≤ 150 3,87 3,42 2,34 2,34 2,34 1,84

d) 7. A kikapcsolt és a készenléti üzemmódban megengedett maximális energiafogyasztásra vonatkozó követelmények

2014. január 1-jétől az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek és a háztartási ventilátoroknak meg kell felelniük az alábbi 7. táblázatban feltüntetett követelményeknek, melyek teljesülését a II. melléklettel összhangban kell ellenőrizni. táblázat Kikapcsolt üzemmód A berendezés energiafogyasztása a kikapcsolt üzemmód egyetlen állapotában sem haladhatja meg a 0,50 W-ot. Készenléti üzemmód A berendezés energiafogyasztása a kizárólag a reaktiválási funkciót, illetve a reaktiválási funkció mellett kizárólag a reaktiválási funkció aktivált állapotának kijelzését biztosító állapotok egyikében sem haladhatja meg a 0,50 W-ot. A berendezés energiafogyasztása a kizárólag információ- vagy állapotkijelzést, illetve a reaktiválási funkciót és információ- vagy állapotkijelzést együttesen biztosító állapotok egyikében sem haladhatja meg az 1,00 W-ot. A készenléti és/vagy a kikapcsolt üzemmód rendelkezésre állása Amennyiben az a rendeltetésszerű használat biztosításával összeegyeztethető, a berendezésnek rendelkeznie kell kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmóddal és/vagy más olyan üzemmóddal, amelyben a berendezés a villamosenergia-hálózatra csatlakoztatva nem lépi túl a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra megállapított energiafogyasztási határértékeket. Energiagazdálkodás Arra az esetre, amikor a berendezés nem az elsődleges funkcióját látja el, illetőleg amikor más energiafelhasználó termék(ek) nem függ(nek) a berendezés funkcióitól, a berendezésnek – amennyiben az a rendeltetésszerű használat biztosításával összeegyeztethető – lehetővé kell tennie az energiagazdálkodási funkció vagy más olyan hasonló funkció igénybevételét, amely a berendezést a rendeltetésszerű használat követelménye alapján megállapított lehető legrövidebb időn belül automatikusan:

a készenléti üzemmódba, vagy

a kikapcsolt üzemmódba, vagy

más olyan üzemmódba kapcsolja, amelyben a berendezés a villamosenergia-hálózatra csatlakoztatva nem lépi túl a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra megállapított energiafogyasztási határértékeket. A berendezésen a szállítást megelőzően aktiválni kell az energiagazdálkodási funkciót.

3. TERMÉKINFORMÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK

3. a)

2013. január 1-jétől a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok vonatkozásában az alábbi pontokban előírt, a II. melléklettel összhangban kiszámított információkat meg kell adni:

i.

a termék műszaki dokumentációjában;

ii.

a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok gyártóinak nyilvánosan elérhető internetes oldalain.

b)

A légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok gyártói kötelesek kérésre a piacfelügyeleti célú vizsgálatokat végző laboratóriumok rendelkezésére bocsátani a készüléknek a névleges teljesítmények, az SEER/EER- és az SCOP/COP-értékek, valamint az üzemértékek meghatározása során alkalmazott beállításával kapcsolatban szükségessé váló információkat, valamint az említett információk beszerzését lehetővé tévő kapcsolatfelvételi adatokat.

c) 1. Termékinformációs követelmények (az egyes mezőkben található tizedesjegyek száma az adatszolgáltatás pontosságát jelzi)

Légkondicionáló berendezésekre (kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket) vonatkozó termékinformációs követelmények táblázat Funkció (jelezze, ha a készülék rendelkezik ilyen funkcióval) Ha van fűtési funkció: jelezze, melyik fűtési idényre vonatkoznak az információk. A feltüntetett értékeknek egyidejűleg egyazon fűtési idényre kell vonatkozniuk. Legalább az átlagos fűtési idényre vonatkozó információkat meg kell adni. hűtés I/N Átlagos (kötelező) I/N fűtés I/N Melegebb (ha feltünteti) I/N Hidegebb (ha feltünteti) I/N Tétel Jel Érték Mértékegység Tétel Jel Érték Mértékegység Tervezési terhelés Szezonális jóságfok hűtés Pdesignc x,x kW hűtés SEER x,x — fűtés/átlagos Pdesignh x,x kW fűtés/átlagos SCOP/A x,x — fűtés/melegebb Pdesignh x,x kW fűtés/melegebb SCOP/W x,x — fűtés/hidegebb Pdesignh x,x kW fűtés/hidegebb SCOP/C x,x — Névleges hűtőteljesítmény 27(19) °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett: Névleges hűtési jóságfok 27(19) °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett: Tj = 35 °C Pdc x,x kW Tj = 35 °C EERd x,x — Tj = 30 °C Pdc x,x kW Tj = 30 °C EERd x,x — Tj = 25 °C Pdc x,x kW Tj = 25 °C EERd x,x — Tj = 20 °C Pdc x,x kW Tj = 20 °C EERd x,x — Névleges fűtőteljesítmény az átlagos hőmérsékletű idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett: Névleges fűtési jóságfok az átlagos hőmérsékletű idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett: Tj = – 7 °C Pdh x,x kW Tj = – 7 °C COPd x,x — Tj = 2 °C Pdh x,x kW Tj = 2 °C COPd x,x — Tj = 7 °C Pdh x,x kW Tj = 7 °C COPd x,x — Tj = 12 °C Pdh x,x kW Tj = 12 °C COPd x,x — Tj = bivalens hőmérséklet Pdh x,x kW Tj = bivalens hőmérséklet COPd x,x — Tj = üzemi határérték Pdh x,x kW Tj = üzemi határérték COPd x,x — Névleges fűtőteljesítmény a melegebb idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett: Névleges fűtési jóságfok a melegebb idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett: Tj = 2 °C Pdh x,x kW Tj = 2 °C COPd x,x — Tj = 7 °C Pdh x,x kW Tj = 7 °C COPd x,x — Tj = 12 °C Pdh x,x kW Tj = 12 °C COPd x,x — Tj = bivalens hőmérséklet Pdh x,x kW Tj = bivalens hőmérséklet COPd x,x — Tj = üzemi határérték Pdh x,x kW Tj = üzemi határérték COPd x,x — Névleges fűtőteljesítmény a hidegebb idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett: Névleges fűtési jóságfok a hidegebb idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett: Tj = – 7 °C Pdh x,x kW Tj = – 7 °C COPd x,x — Tj = 2 °C Pdh x,x kW Tj = 2 °C COPd x,x — Tj = 7 °C Pdh x,x kW Tj = 7 °C COPd x,x — Tj = 12 °C Pdh x,x kW Tj = 12 °C COPd x,x — Tj = bivalens hőmérséklet Pdh x,x kW Tj = bivalens hőmérséklet COPd x,x — Tj = megengedett üzemi hőmérséklet Pdh x,x kW Tj = megengedett üzemi hőmérséklet COPd x,x — Tj = – 15 °C Pdh x,x kW Tj = – 15 °C COPd x,x — Bivalens hőmérséklet Megengedett üzemi hőmérséklet fűtés/átlagos Tbiv x °C fűtés/átlagos Tol x °C fűtés/melegebb Tbiv x °C fűtés/melegebb Tol x °C fűtés/hidegebb Tbiv x °C fűtés/hidegebb Tol x °C Ciklusteljesítmény Ciklikus jóságfok hűtési Pcycc x,x kW hűtési EERcyc x,x — fűtési Pcych x,x kW fűtési COPcyc x,x — Degradációs tényező: hűtés Cdc x,x — Degradációs tényező: fűtés Cdh x,x — Elektromos bemeneti teljesítmény a főfunkción kívüli üzemmódokban Éves villamosenergia-fogyasztás kikapcsolt üzemmód POFF x,x kW hűtés QCE x kWh/év készenléti üzemmód PSB x,x kW fűtés/átlagos QHE x kWh/év kikapcsolt termosztátú üzemmód PTO x,x kW fűtés/melegebb QHE x kWh/év forgattyúház-fűtési üzemmód PCK x,x kW fűtés/hidegebb QHE x kWh/év Teljesítményszabályozás (jelöljön meg egyet a három lehetőség közül) További adatok rögzített I/N Hangteljesítményszint (beltéri/kültéri) LWA x,x/x,x dB(A) fokozatosan állítható I/N Globális felmelegedési potenciál GWP x kg CO2-egyenérték folytonosan állítható I/N Előírt légtömegáram (beltéri/kültéri) — x/x m3/h Kapcsolatfelvételi adatok további információk beszerzéséhez A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe. A gyártónak a fenti 1. táblázatban megjelölt adatokat annyiban kell feltüntetnie a termék műszaki dokumentációjában, amennyiben az a funkcionalitás szempontjából lényeges. Azon készülékek esetében, amelyek teljesítményszabályozása a termékinformációk szerint fokozatosan állítható, a névleges teljesítmény értékeinek megadására szolgáló minden mezőben két, perjellel (/) elválasztott értéket (a legalacsonyabbat és a legmagasabbat – jelzése: hi/lo) kell megadni.

Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése:

d) 2. Termékinformációs követelmények

Egycsöves és kétcsöves légkondicionáló berendezésekre vonatkozó termékinformációs követelmények. Az egycsöves légkondicionáló berendezésekre a csomagoláson, a termékdokumentációban és minden – elektronikus és papíralapú – reklámanyagban helyi légkondicionáló berendezés megnevezéssel kell hivatkozni. A gyártónak az alábbi táblázatban meghatározott információkat kell megadnia. táblázat Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése: [értelemszerűen töltendő ki] Megnevezés Jel Érték Mértékegység Mért hűtőteljesítmény Prated (hűtés) [x,x] kW Mért fűtőteljesítmény Prated (fűtés) [x,x] kW Hűtéshez tartozó mért bemeneti elektromos teljesítmény PEER [x,x] kW Fűtéshez tartozó mért bemeneti elektromos teljesítmény PCOP [x,x] kW Mért hűtési jóságfok EERd [x,x] — Mért fűtési jóságfok COPd [x,x] — Energiafogyasztás kikapcsolt termosztátú üzemmódban PTO [x,x] W Energiafogyasztás készenléti üzemmódban PSB [x,x] W Az egycsöves/kétcsöves készülékek villamosenergia-fogyasztása (külön tüntesse fel a hűtésre és a fűtésre vonatkozó értékeket) DD: QDD DD: [x] DD: kWh/év SD: QSD SD: [x,x] SD: kWh/h Hangteljesítményszint LWA [x] dB(A) Globális felmelegedési potenciál GWP [x] kg CO2-egyenérték Kapcsolatfelvételi adatok további információk beszerzéséhez A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe.

e) 3. Termékinformációs követelmények

Háztartási ventilátorokra vonatkozó termékinformációs követelmények A gyártónak az alábbi táblázatban meghatározott információkat kell megadnia. táblázat Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése: [értelemszerűen töltendő ki] Leírás Jel Érték Mértékegység Maximális ventilátor-légtömegáram F [x,x] m3/min A ventilátor bemeneti elektromos teljesítménye P [x,x] W Üzemérték SV [x,x] (m3/min)/W Energiafogyasztás készenléti üzemmódban PSB [x,x] W A ventilátor hangteljesítményszintje LWA [x] dB(A) Legnagyobb légsebesség c [x,x] m/sec Az üzemérték méréséhez alkalmazott szabvány [adja meg az alkalmazott mérési szabvány jelzetét] Kapcsolatfelvételi adatok további információk beszerzéséhez A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe.

II. MELLÉKLET

Mérések és számítások 1.2.3.4.5.6. 1. 2. 3. 4. A hűtési és a fűtési idények leírására szolgáló kosarak (j = a kosár jelzőszáma, Tj = kültéri hőmérséklet, hj = évenkénti óraszám az adott kosár esetében, sz.h. = száraz hőmérséklet) Standard mérési körülmények (száraz léghőmérsékletben kifejezett hőmérsékletek, zárójelben a nedves hőmérséklet) Tervezési referenciafeltételek (száraz léghőmérsékletben kifejezett hőmérsékletek, zárójelben a nedves hőmérséklet) Üzemórák száma készüléktípusonként és funkciónként a villamosenergia-fogyasztás meghatározásához

Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerrel kell végezni, amely igazodik az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz, és amely vélhetően kis bizonytalanságú eredményeket szolgáltat. Ezeknek a méréseknek és számításoknak valamennyi alábbi műszaki feltételt teljesíteniük kell. A szezonális hűtési és fűtési célú energiafogyasztás és a szezonális hűtési és fűtési jóságfok (SEER, illetve SCOP) meghatározása során figyelembe kell venni: Ha az egy adott, beltéri és kültéri egység(ek) kombinációjából álló modellre vonatkozó információk számításos úton és/vagy más kombinációkból való extrapoláció segítségével kerültek meghatározásra, akkor a dokumentációnak részletesen tartalmaznia kell az elvégzett számításokat és/vagy extrapolációt, valamint az elvégzett számítások pontosságának ellenőrzését szolgáló kísérleti vizsgálatok adatait (beleértve a figyelembe vett kombinációk jellemzőinek számításához alkalmazott matematikai modellekkel és az e modellek ellenőrzése céljából végzett mérésekkel kapcsolatos információkat is). Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések mért hűtési és – adott esetben – fűtési jóságfokát (EERrated, illetve COPrated) az alábbi 2. táblázatban meghatározott standard mérési körülmények között kell megállapítani. A szezonális hűtési (és/vagy fűtési) célú villamosenergia-fogyasztás meghatározása során az alábbi 3. táblázatnak megfelelően, az alábbi 4. táblázatban meghatározott üzemórák feltételezésével figyelembe kell venni az összes releváns üzemmódban elfogyasztott villamos energia mennyiségét. A háztartási ventilátor energiahatékonyságát a készülék névleges légtömegáramának és névleges bemeneti elektromos teljesítményének hányadosából kell meghatározni. táblázat HŰTÉSI IDÉNY j # Tj °C sz.h. hj h/év 1 17 205 2 18 227 3 19 225 4 20 225 5 21 216 6 22 215 7 23 218 8 24 197 9 25 178 10 26 158 11 27 137 12 28 109 13 29 88 14 30 63 15 31 39 16 32 31 17 33 24 18 34 17 19 35 13 20 36 9 21 37 4 22 38 3 23 39 1 24 40 0 Órák száma összesen 2602 FŰTÉSI IDÉNY j # Tj °C sz.h. hj h/év Átlagos Melegebb Hidegebb 1–8 – 30-tól – 23-ig 0 0 0 9 –22 0 0 1 10 –21 0 0 6 11 –20 0 0 13 12 –19 0 0 17 13 –18 0 0 19 14 –17 0 0 26 15 –16 0 0 39 16 –15 0 0 41 17 –14 0 0 35 18 –13 0 0 52 19 –12 0 0 37 20 –11 0 0 41 21 –10 1 0 43 22 –9 25 0 54 23 –8 23 0 90 24 –7 24 0 125 25 –6 27 0 169 26 –5 68 0 195 27 –4 91 0 278 28 –3 89 0 306 29 –2 165 0 454 30 –1 173 0 385 31 0 240 0 490 32 1 280 0 533 33 2 320 3 380 34 3 357 22 228 35 4 356 63 261 36 5 303 63 279 37 6 330 175 229 38 7 326 162 269 39 8 348 259 233 40 9 335 360 230 41 10 315 428 243 42 11 215 430 191 43 12 169 503 146 44 13 151 444 150 45 14 105 384 97 46 15 74 294 61 Órák száma összesen 4910 3590 6446 táblázat Készülék Funkció A beltéri levegő hőmérséklete (°C) A kültéri levegő hőmérséklete (°C) Légkondicionáló berendezések, kivéve az egycsöves berendezéseket hűtés 27 (19) 35 (24) fűtés 20 (max. 15) 7(6) Egycsöves légkondicionáló berendezések hűtés 35 (24) 35 (24) fűtés 20 (12) 20 (12) táblázat Funkció/idény A beltéri levegő hőmérséklete (°C) A kültéri levegő hőmérséklete (°C) Bivalens hőmérséklet (°C) Megengedett üzemi hőmérséklet (°C) Tin Tdesignc/Tdesignh Tbiv Tol Hűtés 27 (19) Tdesignc = 35 (24) n.a. n.a. Fűtés/átlagos 20 (15) Tdesignh = – 10 (– 11) max. 2 max. – 7 Fűtés/melegebb Tdesignh = 2 (1) max. 7 max. 2 Fűtés/hidegebb Tdesignh = – 22 (– 23) max. – 7 max. – 15 táblázat Készüléktípus/funkció (az adott esetnek megfelelően) Mértékegység Fűtési idény Bekapcsolt üzemmód Kikapcsolt termosztátú üzemmód Készenléti üzemmód Kikapcsolt üzemmód Forgattyúház-fűtési üzemmód hűtés: HCE fűtés: HHE HTO HSB HOFF HCK Légkondicionáló berendezések (kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket) Hűtési funkció, ha a készülék csak hűtést tesz lehetővé h/év 350 221 2142 5088 7760 Hűtési és fűtési funkció, ha a készülék mindkettőt lehetővé teszi Hűtési funkció h/év 350 221 2142 0 2672 Fűtési funkció h/év Átlagos 1400 179 0 0 179 Melegebb 1400 755 0 0 755 Hidegebb 2100 131 0 0 131 Fűtési funkció, ha a készülék csak fűtést tesz lehetővé h/év Átlagos 1400 179 0 3672 3851 Melegebb 1400 755 0 4345 4476 Hidegebb 2100 131 0 2189 2944 Kétcsöves légkondicionáló berendezések Hűtési funkció, ha a készülék csak hűtést tesz lehetővé h/60 perc 1 n.a. n.a. n.a. n.a. Hűtési és fűtési funkció, ha a készülék mindkettőt lehetővé teszi Hűtési funkció h/60 perc 1 n.a. n.a. n.a. n.a. Fűtési funkció h/60 perc 1 n.a. n.a. n.a. n.a. Fűtési funkció, ha a készülék csak fűtést tesz lehetővé h/60 perc 1 n.a. n.a. n.a. n.a. Egycsöves légkondicionáló berendezések Hűtési funkció h/60 perc 1 n.a. n.a. n.a. n.a. Fűtési funkció h/60 perc 1 n.a. n.a. n.a. n.a.

Mérések és számítások 1.2. a)

az európai hűtési és fűtési idényt vagy idényeket az alábbi 1. táblázat szerint;

b)

a tervezési referenciafeltételeket az alábbi 3. táblázat szerint;

c)

az összes releváns üzemmódban elfogyasztott villamos energia mennyiségét az alábbi 4. táblázatban meghatározott üzemórák szerint;

d)

annak következményeit, hogy az energiahatékonyság – a hűtő- és/vagy fűtőteljesítmény szabályozhatósági módjának függvényében – az esetleges többszöri be- és kikapcsolás hatására romlik;

e)

a szezonális fűtési jóságfok korrekcióit olyan helyzetekben, amikor a fűtési terhelés a fűtőteljesítménnyel nem elégíthető ki;

f)

a rásegítő fűtés (ha van) módosító szerepét a fűtési üzemmódban üzemelő készülék szezonális jóságfokának számítására.

III. MELLÉKLET

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok 1.2.3.4.5.

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet I. mellékletében előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik: A tagállamok hatóságai egyetlen darabot vetnek vizsgálat alá. A légkondicionáló berendezések modelljei esetében – az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések modelljei kivételével – az e rendelet I. mellékletében az adott esetre előírt követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a szezonális hűtési jóságfok (SEER), illetőleg adott esetben a szezonális fűtési jóságfok (SCOP) a darab névleges teljesítményén nem kisebb a névleges érték 8 %-kal csökkentett értékénél. Az SEER és az SCOP értékét a II. melléklettel összhangban kell meghatározni. Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések modelljei esetében az e rendelet I. mellékletében az adott esetre előírt követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a kikapcsolt és a készenléti üzemmód eredményei nem haladják meg 10 %-nál nagyobb mértékben a határértékeket, valamint ha a hűtési jóságfok (EERrated), illetőleg adott esetben a fűtési jóságfok (COPrated) nem kisebb a névleges érték 10 %-kal csökkentett értékénél. Az EER és a COP értékét a II. melléklettel összhangban kell meghatározni. A légkondicionáló berendezés modellje akkor tekinthető az e rendeletben az adott esetre előírt követelményeknek megfelelőnek, ha a maximális hangteljesítményszint nem haladja meg 2 dB(A)-nál nagyobb mértékben a névleges értéket. Ha a 2. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a piacfelügyeleti hatóság három további, véletlenszerűen kiválasztott darabot újabb vizsgálatnak vet alá. A légkondicionáló berendezések modelljei esetében – az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések modelljei kivételével – az e rendelet I. mellékletében az adott esetre előírt követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a szezonális hűtési jóságfokok (SEER) átlaga, illetőleg adott esetben a szezonális fűtési jóságfokok (SCOP) átlaga a három megvizsgált darabra nem kisebb a névleges érték 8 %-kal csökkentett értékénél. Az SEER és az SCOP értékeit a II. melléklettel összhangban kell meghatározni. Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések modelljei esetében az e rendelet I. mellékletében az adott esetre előírt követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a kikapcsolt és a készenléti üzemmód eredményeinek átlaga nem haladja meg 10 %-nál nagyobb mértékben a határértékeket, valamint ha a hűtési jóságfokok (EERrated), illetőleg adott esetben a fűtési jóságfokok (COPrated) átlaga a három megvizsgált darabra a darab névleges teljesítményén nem kisebb a névleges érték 10 %-kal csökkentett értékénél. Az EER és a COP értékeit a II. melléklettel összhangban kell meghatározni. A légkondicionáló berendezés modellje akkor tekinthető az e rendeletben az adott esetre előírt követelményeknek megfelelőnek, ha a maximális hangteljesítményszint értékeinek átlaga nem haladja meg 2 dB(A)-nál nagyobb mértékben a névleges értéket. Ha a 4. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem teljesíti e rendelet követelményeit. Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából a tagállamok a II. mellékletben meghatározott eljárásokat és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványokat követik vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési módszereket alkalmaznak, amelyek figyelembe veszik az általánosan korszerűként elfogadott módszereket.

IV. MELLÉKLET

Referenciaértékek A légkondicionáló berendezések referenciaértékei

Az e rendelet hatálybalépésekor a légkondicionáló berendezések piacán beszerezhető, az energiahatékonyság szempontjából legjobbnak tekinthető technológiát az alábbi jellemzők írják le. A légkondicionáló berendezésekben alkalmazott hűtőközegek GWP-jének referenciaértéke: GWP ≤ 20. Légkondicionáló berendezések (kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket) Kétcsöves légkondicionáló berendezések Egycsöves légkondicionáló berendezések SEER SCOP EER COP EER COP 8,50 5,10 3,00 3,15 3,15 2,60

Versions

1. 2012-03-06