Address https://gelex.eu/eli/EU/act/2019/1693@2019-10-09/hu

Contents

1. Preamble
2. (150) 1. táblázat ———————————————————————————
3. (194) 2. táblázat Uniós felhasználás
4. (198) 3. táblázat Behozatali volumen és piaci részesedés
5. (201) 4. táblázat Importárak (EUR/kg)
6. (210) 5. táblázat Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
7. (212) 6. táblázat Értékesítési volumen és piaci részesedés
8. (215) 7. táblázat Foglalkoztatás és termelékenység
9. (219) 8. táblázat Átlagos értékesítési árak az Unióban (EUR)
10. (221) 9. táblázat Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR)
11. (223) 10. táblázat Készletek
12. (226) 11. táblázat Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése
13. (239) 12. táblázat Behozatal a harmadik országokból
14. (244) 13. táblázat Az uniós gyártók exportteljesítménye
15. (248) 14. táblázat Az egy kerék előállításához felhasznált melegen hengerelt acéltekercsek átlagos költsége
16. 1. cikk
17. (1)
18. 2. cikk
19. ANNEX

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 7. cikkére,

a tagállamokkal való konzultációt követően,

mivel: ELJÁRÁS Az eljárás megindítása

(1) Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2019. február 15-én az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) származó egyes közúti acélkerekek Unióba érkező behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2) A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2019. január 3-án az Európai Kerékgyártók Szövetsége (a továbbiakban: EUWA, panaszos) panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése a közúti acélkerekek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3) Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően a Bizottság több kérdést és észrevételt is kapott az érintett termék meghatározásával kapcsolatban. Ezért a Bizottság egy értesítés közzététele útján módosította az eljárás megindításáról szóló értesítést, és pontosította a termékkört.

(4) Az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése szerint a Bizottságnak az előzetes tájékoztatási időszak folyamán nyilvántartásba kell vennie a dömpingellenes vizsgálat tárgyát képező behozatalokat, kivéve abban az esetben, ha elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy bizonyos feletételek nem teljesülnek. E feltételek egyike az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontjában található, és azt mondja ki, hogy a behozatalnak jelentős mértékben tovább kell növekednie, túl azon a szinten, amely a vizsgálati időszakban kárt okozott. Az Eurostat adatai szerint a közúti acélkerekek Kínából érkező, kilogrammban kifejezett behozatala a vizsgálat megindítását követő első négy teljes hónapban (azaz 2019 márciusától 2019 júniusáig) 2018 hasonló időszakához képest 72 %-kal, a vizsgálati időszakban (azaz 2018-ban, lásd a (23) preambulumbekezdést) tapasztalt négy hónapos átlaghoz képest pedig 74 %-kal csökkent. Emellett a Bizottság megjegyzi, hogy a Surveillance 2 adatbázis szintén az érintett termék behozatali volumeneinek jelentős csökkenését jelzi. Ezért tekintettel arra, hogy a 10. cikk (4) bekezdésében foglalt második érdemi feltétel nem teljesült, azaz nem volt tapasztalható a behozatal további jelentős mértékű növekedése, a Bizottság az érintett termék behozatalaira vonatkozóan az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése alapján nem vezetett be nyilvántartásbavételi kötelezettséget.

Érdekelt felek

(5) A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszost, a többi ismert uniós gyártót, az ismert exportáló gyártókat és a kínai hatóságokat, valamint az ismert importőröket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(6) Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

Mintavétel

(7) A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

Mintavétel az uniós gyártók körében

(8) A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte azt a döntését, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza, és ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a vizsgálat megindításakor rendelkezésre álló információk alapján választotta ki. A kiválasztás a hasonló terméknek az EU-n belüli, a vizsgálati időszak alatti termelési és értékesítési volumene alapján történt. A minta három uniós gyártóból állt. A mintába felvett uniós gyártók három különböző tagállamban működtek, és összesen több mint 35 %-át képviselték a hasonló termék teljes becsült uniós termelésének és értékesítésének. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Egyedül az EUWA fogalmazott meg észrevételeket, és a minta reprezentativitásának javítása érdekében kérte, hogy a Bizottság még egy vállalatot vegyen fel a mintába. Az észrevételek nyomán a Bizottság úgy döntött, hogy még egy vállalatot felvesz a mintába. Ez az uniós gyártó azonban megtagadta a vizsgálatban való együttműködést. Ezért a Bizottság megerősítette a három uniós gyártóból álló ideiglenes mintát. A minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(9) A mintába felvett uniós gyártók és egyes, a vizsgálatban részt vevő további uniós gyártók arra kérték a Bizottságot, hogy kilétüket az alaprendelet 19. cikkével összhangban az eljárás során mindvégig kezelje bizalmasan, mert tartottak egyes vásárlóik megtorlásától. A Bizottság a kérelemben foglalt alapos indokok alapján vállalta, hogy biztosítja az uniós gyártók névtelenségét.

Mintavétel az importőrök körében

(10) Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(11) A kért információkat két független importőr adta meg. Az importőrök e kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(12) Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(13) Az érintett országban működő exportáló gyártók közül huszonhét nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság megállapította, hogy húsz exportáló gyártó, illetve exportáló gyártókból álló csoport teljesíti a mintába való felvétel követelményeit. Hét gyártó arról számolt be, hogy a vizsgálati időszak alatt nem exportálta az érintett terméket az EU-ba, ezért ezek a vállalatok nem szerepelhettek a mintában. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban három olyan exportáló gyártót vett fel a mintába, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően meg tudott vizsgálni. A Bizottság a mintát az Unióba exportált legnagyobb mennyiségek alapján állította össze, de emellett figyelembe vette azt a szempontot is, hogy a minta a közúti acélkerekek valamennyi típusára kiterjedjen (személygépkocsikhoz és haszongépjárművekhez való közúti acélkerekek).

(14) Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival. Észrevétel nem érkezett.

(15) Ezt követően a mintában szereplő egyik vállalat megtagadta az együttműködést, ezért helyette a Bizottság a soron következő legnagyobb exportáló gyártót vette fel a mintába.

(16) mivel a mintában szereplő egyik exportáló gyártó által szolgáltatott adatok jelentős hiányosságokat mutattak, a Bizottság az ellenőrző látogatás nyomán úgy döntött, hogy ezeket az információkat az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyja.

(17) Emellett amiatt, hogy a Bizottság a 2.3. szakaszban jelzett módon a termék egyes típusait kizárta a vizsgálattal érintett termékkörből, a mintában szereplő exportáló gyártók egyikének megszűnt az érintettsége.

(18) A fentiek miatt a minta egyetlen vállalatra szűkült, amely a vizsgálati időszakban Kínából az Unióba exportált termékek mintegy 20 %-át tudhatta magáénak. Figyelemmel a mintában szereplő exportáló gyártók együtt nem működésének mértékére és az új minta kiválasztására rendelkezésre álló idő elégtelen voltára, a Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (4) bekezdése alapján ideiglenesen úgy döntött, hogy az alaprendelet 18. cikkének vonatkozó rendelkezései szerint jár el.

Egyedi vizsgálat

(19) A mintavételi űrlapot visszaküldő exportáló gyártók közül eredetileg tíz kért egyedi vizsgálatot az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján. A Bizottság a kérdőívet az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten. Emellett a minta bejelentésekor a Bizottság tájékoztatta a mintába fel nem vett exportáló gyártókat arról, hogy nekik is ki kell tölteniük a kérdőívet, ha egyedi vizsgálatot kívánnak kérni. Kitöltött kérdőívet azonban egyik ilyen vállalat sem küldött vissza. Ezért a Bizottság egyetlen vállalatot sem vont egyedi vizsgálat alá.

Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások

(20) A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. A Bizottság az uniós gyártók, az importőrök, a felhasználók és az exportáló gyártók számára összeállított kérdőívet a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten.

(21) A kérdőívet a mintában szereplő három uniós gyártó és a mintában szereplő három exportáló gyártó küldte vissza kitöltve. Egy független importőr szintén küldött vissza kitöltött kérdőívet, a kitöltés azonban hiányos volt, és amikor a Bizottság felkérte a felet a kitöltött kérdőív kiegészítésére, az elállt a vizsgálatban való további együttműködéstől. A kínai kormánytól nem érkezett válasz.

(22) A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor: uniós gyártók: uniós gyártókat tömörítő szervezet: kínai exportáló gyártók: (1) C vállalat, Európai Unió, (2) E vállalat, Európai Unió, (3) H vállalat, Európai Unió; (4) EUWA, Brüsszel, Belgium; (1) Zhejiang Hangtong Machinery Manufacture Co., Ltd (gyártó), Taizhou, Kína, (2) Ningbo Hi-Tech Zone Tongcheng Auto Parts Co., Ltd (kereskedő), Ningbo, Kína, (3) Ningbo Wheelsky Company Limited (offshore kereskedő), Ningbo, Kína; (5) Hangtong csoport: (1) Xingmin Intelligent Transportation Systems Co., Ltd (exportáló gyártó), Longkou, Kína, (2) Tangshan Xingmin Wheels Co., Ltd (gyártó), Tangshan, Kína, (3) Xianning Xingmin Wheels Co., Ltd (gyártó), Xianning, Kína. (6) Xingmin csoport:

C vállalat, Európai Unió,

E vállalat, Európai Unió,

H vállalat, Európai Unió;

EUWA, Brüsszel, Belgium;

Hangtong csoport: (1) Zhejiang Hangtong Machinery Manufacture Co., Ltd (gyártó), Taizhou, Kína, (2) Ningbo Hi-Tech Zone Tongcheng Auto Parts Co., Ltd (kereskedő), Ningbo, Kína, (3) Ningbo Wheelsky Company Limited (offshore kereskedő), Ningbo, Kína;

Zhejiang Hangtong Machinery Manufacture Co., Ltd (gyártó), Taizhou, Kína,

Ningbo Hi-Tech Zone Tongcheng Auto Parts Co., Ltd (kereskedő), Ningbo, Kína,

Ningbo Wheelsky Company Limited (offshore kereskedő), Ningbo, Kína;

Xingmin csoport: (1) Xingmin Intelligent Transportation Systems Co., Ltd (exportáló gyártó), Longkou, Kína, (2) Tangshan Xingmin Wheels Co., Ltd (gyártó), Tangshan, Kína, (3) Xianning Xingmin Wheels Co., Ltd (gyártó), Xianning, Kína.

Xingmin Intelligent Transportation Systems Co., Ltd (exportáló gyártó), Longkou, Kína,

Tangshan Xingmin Wheels Co., Ltd (gyártó), Tangshan, Kína,

Xianning Xingmin Wheels Co., Ltd (gyártó), Xianning, Kína.

Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(23) A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2018. január 1-jétől 2018. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2015. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához

(24) mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg.

(25) Következésképpen a 2. cikk (6a) bekezdésének alkalmazásához szükséges adatok összeggyűjtése érdekében a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érintett országban működő exportáló gyártókat arra, hogy bocsássák rendelkezésre az eljárás megindításáról szóló értesítés III. mellékletében a közúti acélkerekek előállításához felhasznált inputokra vonatkozóan kért információkat. A kért információkat huszonhárom exportáló gyártó küldte meg.

(26) Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett állítólagos jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kérdőívet küldött a kínai kormánynak is. A kínai kormánytól nem érkezett válasz. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(27) Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának helyénvalóságát illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal. A jelentős torzulások fennállásával kapcsolatban egyetlen exportáló gyártó fogalmazott meg észrevételeket.

(28) Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében egy megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé.

(29) A Bizottság 2019. március 6-án feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához (a továbbiakban: 2019. március 6-i feljegyzés), amelyben az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése e) pontjának második bekezdésével összhangban kérte az érintett felek véleményét azokról a releváns forrásokról, amelyeket a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasználhat. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, az energiára és a munkaerőre is kiterjedően – felsorolta azokat a termelési tényezőket, amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak az érintett termék előállításához. Emellett a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság azonosította a lehetséges reprezentatív országokat (Argentína, Brazília, Dél-Afrika, Kolumbia, Malajzia, Mexikó, Oroszország, Thaiföld és Törökország).

(30) A Bizottság lehetőséget biztosított az érdekelt feleknek észrevételeik megtételére. Egy exportáló gyártó, valamint a panaszos fogalmazott meg észrevételeket. A kínai kormány nem tett észrevételeket.

(31) A Bizottság a 2019. március 6-i feljegyzés nyomán beérkezett észrevételekre egy második, a rendes érték megállapításához felhasznált forrásokról készített 2019. április 16-i feljegyzésben reagált (a továbbiakban: 2019. április 16-i feljegyzés). A Bizottság összeállította a termelési tényezők jegyzékét, és arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálat adott szakaszában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése alapján Brazília a legmegfelelőbb reprezentatív ország. A vizsgálat adott szakaszában nem volt lehetséges a termelési tényezők végleges HR-kódjainak megállapítása. Mivel Brazíliába nem mindegyik felmerülő HR-kód alatt érkezett import, a Bizottság a vizsgálat adott szakaszában megállapította, hogy Törökország és Dél-Afrika szükség esetén szintén megfelelő reprezentatív országnak lehet tekinthető. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket ezzel kapcsolatban. Észrevételek egyedül a panaszostól érkeztek. E rendelet reagál ezekre az észrevételekre.

AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK Az érintett termék

(32) Az érintett termék – a (3) preambulumbekezdésben említett értesítéssel módosított változatában – a következőképpen van meghatározva: a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex87087010, ex87087099 és ex87169090 KN-kódok (TARIC-kódok: 8708701080, 8708701085, 8708709920, 8708709980, 8716909095 és 8716909097) alá tartozó, a következő típusú járművekre szánt közúti acélkerekek, tartozékaikkal is, abronccsal felszerelve is: (a továbbiakban: érintett termék). (1) közúti vontatók, (2) személy- és/vagy áruszállító gépjárművek, (3) különleges célra szolgáló gépjárművek (például tűzoltókocsik, locsolóautók), (4) géperejű hajtás nélküli pótkocsik (utánfutók), félpótkocsik, lakókocsik és hasonló járművek

közúti vontatók,

személy- és/vagy áruszállító gépjárművek,

különleges célra szolgáló gépjárművek (például tűzoltókocsik, locsolóautók),

géperejű hajtás nélküli pótkocsik (utánfutók), félpótkocsik, lakókocsik és hasonló járművek

(33) A vizsgált termék nem foglalja magában: (1) azokat a közúti acélkerekeket, amelyek a jelenleg a 870110 alszám alá tartozó egytengelyes kerti traktorokhoz vannak szánva, azok ipari összeszerelése céljára, (2) a közúti kvadokhoz szánt kerekeket, (3) az egy darabban öntött, csillag alakú acél kerékagyakat, (4) a kifejezetten a közhasználatú közutakon kívüli használatra tervezett gépjárművekre szánt kerekeket (például a mezőgazdasági és az erdei vontatók, a villás emelőtargoncák, a repülőtolók, a terepjáró kivitelű dömperek kerekeit).

azokat a közúti acélkerekeket, amelyek a jelenleg a 870110 alszám alá tartozó egytengelyes kerti traktorokhoz vannak szánva, azok ipari összeszerelése céljára,

a közúti kvadokhoz szánt kerekeket,

az egy darabban öntött, csillag alakú acél kerékagyakat,

a kifejezetten a közhasználatú közutakon kívüli használatra tervezett gépjárművekre szánt kerekeket (például a mezőgazdasági és az erdei vontatók, a villás emelőtargoncák, a repülőtolók, a terepjáró kivitelű dömperek kerekeit).

A hasonló termék

(34) A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek: (1) az érintett termék, (2) a Kínában gyártott és a kínai belföldi piacon értékesített termék, (3) az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése értelmében reprezentatív országként figyelembe vett Brazíliában gyártott és a brazíliai belföldi piacon értékesített termék, valamint (4) az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék.

az érintett termék,

a Kínában gyártott és a kínai belföldi piacon értékesített termék,

az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése értelmében reprezentatív országként figyelembe vett Brazíliában gyártott és a brazíliai belföldi piacon értékesített termék, valamint

az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék.

(35) A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

Észrevételek a termékkörhöz

(36) A mintában szereplő egyik exportáló gyártó felvetette, hogy a 87169090 KN-kód alá tartozó, kifejezetten a személygépkocsik pótkocsijaihoz (utánfutóihoz) és a lakókocsikhoz tervezett, legfeljebb 16 hüvelyk kerékpánt-átmérőjű közúti acélkerekeket ki kellene zárni a termékkörből, mert ilyen kerekeket az Unióban nem gyártanak, és alapvető műszaki tulajdonságaik nem azonosak a termékkörbe tartozó más termékekéivel.

(37) A műszaki tulajdonságokat illetően a kérdéses vállalat előadta, hogy a személygépkocsik pótkocsijaihoz (utánfutóihoz) és a lakókocsikhoz való kerekekre irányadó műszaki előírások kisebb szilárdságot írnak elő, mint a személygépkocsikhoz szánt kerekek esetében (ami a tesztelést is érinti). Emellett ezeknek a kerekeknek a nagyobb terhekkel és a kisebb sebességekkel összefüggésben különleges követelményeket is teljesíteniük kell az Unióban való értékesítéshez. Ebből az is következik, hogy a lakókocsikra és a személygépkocsik pótkocsijaira (utánfutóira) szánt kerekek jogszerűen nem értékesíthetők és nem használhatók személyképkocsik acélkerekeként. A vállalat jelezte továbbá, hogy a lakókocsikra és a személygépkocsik pótkocsijaira (utánfutóira) szánt közúti acélkerekeket a 87169090 KN-kód, míg a személyképkocsikhoz való acélkerekeket a 8708 vámtarifaszám alá kell besorolni.

(38) A vizsgálat során a Bizottsághoz észrevételek érkeztek a mezőgazdasági pótkocsikhoz és az egyéb, a művelésben használt vontatott mezőgazdasági eszközökhöz való kerekek esetleges vizsgálatból való kizárását illetően is, tekintettel arra, hogy ezek kerékpántátmérője is legfeljebb 16 hüvelyk. Az eljárás megindításáról szóló értesítés kifejezetten kizárta a termékkörből a kifejezetten a közhasználatú közutakon kívüli használatra tervezett gépjárművekre szánt kerekeket (például a mezőgazdasági és az erdei vontatók, a villás emelőtargoncák, a repülőtolók, a terepjáró kivitelű dömperek kerekeit). A géperejű hajtás nélküli járművek, például a mezőgazdasági pótkocsik és az egyéb, a művelésben használt vontatott mezőgazdasági eszközök acélkerekei azonban eredetileg beletartoztak a termékkörbe. Felmerült, hogy a lakókocsikhoz és a személygépkocsik pótkocsijaihoz (utánfutóihoz) való kerekekhez hasonlóan ezeknek a kerekeknek is eltérőek a műszaki tulajdonságaik, és ezek a kerekek sem felcserélhetők a termékkörbe tartozó más kerekekkel.

(39) A Bizottság 2019. június 24-én feljegyzést csatolt az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket a termékkörrel kapcsolatos fenti felvetésekhez. A feljegyzés nyomán a panaszos, három exportáló gyártó és egy uniós importőr fogalmazott meg észrevételt. Mindegyik fél támogatta a (36) és a (38) preambulumbekezdésben ismertetett termékkizárásokat.

Az érintett termékre vonatkozó következtetések

(40) A vizsgálat során világossá vált, hogy a (36) és a (38) preambulumbekezdésben körülírt kerekeknek mindössze legfeljebb 16 hüvelyk az átmérőjük, műszaki tulajdonságaikat tekintve pedig eltérnek a termékkörbe tartozó más keréktípusoktól, tekintve, hogy nem magukra a gépjárművekre vannak szánva, és nem is szerelhetők fel azokra. Ezért a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy ezeket a termékeket indokolt kizárni a termékkörből.

(41) A (40) preambulumbekezdés szerinti kizárást követően a mintában szereplő egyik exportáló gyártó kapcsán megállapítást nyert, hogy kizárólag olyan termékeket gyártott és exportált az Unióba, amelyek a kizárt típusokba tartoztak, ezért ezt a gyártót a továbbiakban nem volt indokolt az érintett termék exportáló gyártójának tekinteni.

(42) Az érintett termék ideiglenes meghatározása tehát a következő: a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex87087010, ex87087099 és ex87169090 KN-kódok (TARIC-kódok: 8708701080, 8708701085, 8708709920, 8708709980, 8716909095 és 8716909097) alá tartozó, a következő típusú járművekre szánt közúti acélkerekek, tartozékaikkal is, abronccsal felszerelve is: (a továbbiakban: érintett termék). A vizsgált termék nem foglalja magában: (1) közúti vontatók, (2) személy- és/vagy áruszállító gépjárművek, (3) különleges célra szolgáló gépjárművek (például tűzoltókocsik, locsolóautók), (4) közúti vontatók géperejű hajtás nélküli pótkocsijai és félpótkocsijai (5) azokat a közúti acélkerekeket, amelyek a jelenleg a 870110 alszám alá tartozó egytengelyes kerti traktorokhoz vannak szánva, azok ipari összeszerelése céljára, (6) a közúti kvadokhoz szánt kerekeket, (7) az egy darabban öntött, csillag alakú acél kerékagyakat, (8) a kifejezetten a közhasználatú közutakon kívüli használatra tervezett gépjárművekre szánt kerekeket (például a mezőgazdasági és az erdei vontatók, a villás emelőtargoncák, a repülőtolók, a terepjáró kivitelű dömperek kerekeit), (9) a személygépkocsik pótkocsijaihoz (utánfutóihoz), a lakókocsikhoz, a mezőgazdasági pótkocsikhoz és az egyéb, a művelésben használt mezőgazdasági eszközökhöz való, legfeljebb 16 hüvelyk átmérőjű kerekeket.

közúti vontatók,

személy- és/vagy áruszállító gépjárművek,

különleges célra szolgáló gépjárművek (például tűzoltókocsik, locsolóautók),

közúti vontatók géperejű hajtás nélküli pótkocsijai és félpótkocsijai

azokat a közúti acélkerekeket, amelyek a jelenleg a 870110 alszám alá tartozó egytengelyes kerti traktorokhoz vannak szánva, azok ipari összeszerelése céljára,

a közúti kvadokhoz szánt kerekeket,

az egy darabban öntött, csillag alakú acél kerékagyakat,

a kifejezetten a közhasználatú közutakon kívüli használatra tervezett gépjárművekre szánt kerekeket (például a mezőgazdasági és az erdei vontatók, a villás emelőtargoncák, a repülőtolók, a terepjáró kivitelű dömperek kerekeit),

a személygépkocsik pótkocsijaihoz (utánfutóihoz), a lakókocsikhoz, a mezőgazdasági pótkocsikhoz és az egyéb, a művelésben használt mezőgazdasági eszközökhöz való, legfeljebb 16 hüvelyk átmérőjű kerekeket.

DÖMPING Előzetes megjegyzések

(43) A (17) preambulumbekezdésben ismertetett módon mindössze két exportáló gyártó maradt a mintában és került ellenőrzésre.

(44) A két vállalat közül az egyik esetében a Bizottság úgy döntött, hogy az alaprendelet 18. cikkének rendelkezéseire és különösen a 18. cikk (1) bekezdésének első mondatára támaszkodik, és figyelmen kívül hagyta a szolgáltatott információkat. Ez a döntés azért született, mert a Bizottság szerint az átadott exportértékesítési adatok nem voltak megbízhatónak tekinthetők, mivel nem bizonyultak összeegyeztethetőnek a vállalat auditált könyvviteli adataival. Ez tehát azt jelenti, hogy a Bizottság nem kapta meg a vállalat dömpingkülönbözetének megállapításához szükséges információkat.

(45) A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban tájékoztatta az érdekelt felet az átadott információk figyelmen kívül hagyásának okairól, és lehetőséget biztosított számára arra, hogy további magyarázattal szolgáljon.

(46) A vállalat észrevételeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság az alaprendelet 18. cikke szerint kívánt eljárni, és kérésére meghallgatáson vett részt a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtt. Az elutasított adatok, valamint a vállalat beadványában és az azt követő meghallgatás során megfogalmazott észrevételek bizalmas és vállalatspecifikus voltára való tekintettel a Bizottság a kapcsolódó ténylegállapításait egy, a kérdéses vállalatnak küldött egyedi ideiglenes tájékoztatóban mutatta be részletesen.

(47) mivel a vállalat által a beadványában és a meghallgató tisztviselő előtti meghallgatás során megfogalmazott észrevételek nem hatottak ki a Bizottság által a vállalat telephelyén tett ellenőrző látogatás következtetéseire és ténymegállapításaira, a Bizottság ideiglenesen megerősítette, hogy a szóban forgó vállalat tekintetében a rendelkezésre álló tényekből fog kiindulni.

(48) Ennek megfelelően a dömpingkülönbözet számítására vonatkozó alábbi leírás kizárólag a mintában szereplő egyetlen fennmaradó vállalatra vonatkozik.

Rendes érték

(49) Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint [a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik.

(50) Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor [a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni, és annak tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

A jelentős torzulások fennállása Bevezetés

(51) Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a [j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását: (1) a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak, (2) az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében, (3) a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések, (4) a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése, (5) a bérköltségek torzult volta, (6) közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe.

a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak,

az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében,

a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések,

a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése,

a bérköltségek torzult volta,

közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe.

(52) Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállásának értékelése során egyebek mellett az ott meghatározott, nem kimerítő jelleggel felsorolt elemeket kell figyelembe venni. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a jelentős torzulások fennállására vonatkozó értékelés során azt kell vizsgálni, hogy ezen elemek közül egy vagy több milyen hatást gyakorolhat az érintett terméknek az exportáló országban érvényes áraira és költségeire. Mivel a felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemet megvizsgálni. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók. Mindazonáltal a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(53) Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint [a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban.

(54) E rendelkezés alapján a Bizottság összeállított egy országjelentést Kínáról (a továbbiakban: jelentés), amely bemutatja, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve meghatározott ágazatokban (például az acél- és a vegyiparban). A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. Emellett a panasz is tartalmazott néhány olyan releváns bizonyítékot, amely kiegészíti a jelentésben foglaltakat. Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy kiegészítsék a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat.

(55) A panaszos aktualizált információkkal szolgált az acélgyártás területén meglévő kapacitásfeleslegről, megjegyezve, hogy az acél az érintett termék előállításának legfontosabb nyersanyaga, és 60 %-át teszi ki a gyártási költségeknek. A panaszos az Európai Uniós Kínai Kereskedelmi Kamara egyik jelentésére hivatkozott, amely szerint Kína nem tett eleget azoknak az ígéreteinek, hogy reálisabb szintre csökkenti termelési kapacitását. A helyzetet a következő konkrét körülmények határozták meg: (1) a régiók egy részének önellátási törekvései, amelyek folytán országos szinten nőtt a kapacitásfelesleg, (2) a nem a nyereségekkel és a veszteségekkel kapcsolatos megfontolások alapján működő állami tulajdonú vállalatok jelenléte, (3) a kínai kormány ösztönzőcsomagja, amely a nagy acélműveket kapacitásnövelésre buzdította, a kis- és a közepes méretűeknek pedig helyreállította a nyereségességét, (4) a regionális kormányok által támogatott áron biztosított energia.

a régiók egy részének önellátási törekvései, amelyek folytán országos szinten nőtt a kapacitásfelesleg,

a nem a nyereségekkel és a veszteségekkel kapcsolatos megfontolások alapján működő állami tulajdonú vállalatok jelenléte,

a kínai kormány ösztönzőcsomagja, amely a nagy acélműveket kapacitásnövelésre buzdította, a kis- és a közepes méretűeknek pedig helyreállította a nyereségességét,

a regionális kormányok által támogatott áron biztosított energia.

(56) A panaszos emellett azt is felvetette, hogy a kínai belföldi kereslet nem képes fenntartani a nagy mennyiségekben folytatott acéltermelést. Ezzel összefüggésben a panasz az Acélipari Világszövetségre hivatkozik, amely arról számolt be, hogy 2018 októberében a havi termelés 9,1 %-kal volt nagyobb Kínában, mint 2017 októberében, miközben az Acélipari Világszövetségnek adatokat szolgáltató 64 országban átlagosan csak 5,8 %-os volt a növekedés.

(57) A panaszban foglalt információk szerint a megnőtt kínai acéltermelés, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok által nemrégiben bevezetett kereskedelempolitikai korrekciós intézkedések miatti exportcsökkenés együttes hatására csökkenhetnek az acélárak.

(58) Végezetül a panasz további olyan jelenségekre is rámutatott, amelyek befolyásolják a nyersanyagárakat: (1) a nyersanyag- és az energiaárak Kínában jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei, (2) a kínai acélpiacot még mindig jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek a kínai kormány tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete alatt állnak, (3) a csődjogi, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok még mindig nem érvényesülnek megfelelően Kínában, (4) a bérköltségek torzak, mert nem rendes piaci erőviszonyok hatására, sem pedig a vállalatok és a munkavállalók közötti tárgyalásokon alakulnak ki.

a nyersanyag- és az energiaárak Kínában jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei,

a kínai acélpiacot még mindig jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek a kínai kormány tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete alatt állnak,

a csődjogi, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok még mindig nem érvényesülnek megfelelően Kínában,

a bérköltségek torzak, mert nem rendes piaci erőviszonyok hatására, sem pedig a vállalatok és a munkavállalók közötti tárgyalásokon alakulnak ki.

(59) A (26) és a (27) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kínai kormány nem fogalmazott meg olyan észrevételeket vagy szolgáltatott olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztják vagy cáfolják az ügy iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt, valamint a panaszos által kiegészítésül szolgáltatott, a jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a jelen ügyre való alkalmazása indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat.

(60) Ebben a kérdésben mindössze egyetlen exportáló gyártó fogalmazott meg észrevételeket, azt állítva, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján végzett számítása nincs összhangban a WTO megállapodásaival, különös tekintettel a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvre (a továbbiakban: jegyzőkönyv) és a dömpingellenes megállapodásra.

(61) Ennek kapcsán az exportáló gyártó előadta, hogy miután a jegyzőkönyv 15. szakasza hatályát vesztette, az EU-nak nincs módja arra, hogy eltérjen a rendes érték megállapításának standard módszertanától, azaz – hacsak a dömpingellenes megállapodás másként nem rendelkezik – kizárólag az exportáló ország belföldi áraiból és költségeiből szabad kiindulnia. Ezért az EU-nak a dömpingellenes megállapodás 2. cikkével összhangban a standard módszertant kell alkalmaznia. Emellett az érdekelt fél azt is felvetette, hogy a jelentős torzulások fogalma még csak nem is szerepel a dömpingellenes megállapodásban. Mivel az ilyen jellegű konkrét intézkedésnek nincs jogalapja sem a dömpingellenes megállapodásban, sem az 1994. évi GATT-ban, a jelentős torzulások fennállására vonatkozó ténymegállapítások megfogalmazása, és ebből fakadóan a rendes érték számítása nem felel meg a dömpingellenes megállapodás 1., 2., 6.1. és 18.1. cikkének.

(62) A jelen vizsgálat keretében a Bizottság a (112) preambulumbekezdésben megállapította, hogy helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása. A Bizottság nem ért egyet az érdekelt fél azon kijelentésével, hogy a Bizottság nem alkalmazhatja a 2. cikk (6a) bekezdését. Ellenkezőleg: a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2. cikk (6a) bekezdése alkalmazható, és a jelen ügy körülményeire való tekintettel szükséges is az alkalmazása. Emellett a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a rendelkezés összhangban van az Európai Unió WTO-kötelezettségeivel. A Bizottság álláspontja szerint ahogyan az a DS473 EU–biodízel (Argentína) ügyben tisztázásra került, az alaprendelet azon rendelkezései, amelyek valamennyi WTO-tag esetében általánosan alkalmazandók, különösen pedig a 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdése, lehetővé teszi, hogy a Bizottság – a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett – harmadik ország adatait használja fel. Végezetül a Kínából érkező termékekkel kapcsolatos dömpingellenes eljárásokban a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszának azon részei, amelyek nem vesztették hatályukat, mind a piacgazdaság fogalmi jellemzői, mind pedig a nem a kínai árakkal és költségekkel való szigorú összehasonlításon alapuló módszertan alkalmazása tekintetében továbbra is alkalmazhatók a rendes érték megállapítására.

(63) Az exportáló gyártó azt is felvetette, hogy a panaszos nem mutatott be bizonyítékot arról, hogy magán az acélkerékpiacon jelentős torzulások állnak fenn, hanem ehelyett pusztán a kínai acélpiacon fennálló torzulásokra alapozta állításait.

(64) A Bizottság rámutatott arra, hogy a kínai acélpiaccal kapcsolatos észrevételek az érintett termék szempontjából is relevánsak, hiszen, acéltermékről lévén szó, az érintett termék is az acélágazat részének tekinthető. Az acél több mint 60 %-ot tesz ki az érintett termék előállítási költségén belül. Továbbá a közúti acélkerekek gyártása során felhasznált legfontosabb nyersanyag az előállítási költségek több mint 50 %-át kitevő melegen hengerelt síkacél, amelyet szintén a kínai acélpiacon gyártanak, és amellyel kapcsolatban korábbi piacvédelmi vizsgálatok keretében már megerősítést nyertek a torzulásokkal kapcsolatos ténymegállapítások.

(65) A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta, amelyek nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott.

A kínai belföldi árakat és költségeket befolyásoló jelentős torzulások

(66) A kínai gazdasági rendszer a szocialista piacgazdaság koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak. Az állami tulajdonon alapuló gazdaság a nemzetgazdaság első számú motorja, és az államnak feladata a gazdaság konszolidációjának és növekedésének biztosítása. Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős mértékű állami beavatkozást. Az az alapelv, hogy az állami tulajdon elsőbbséget élvez a magántulajdonnal szemben, a teljes jogrendszert áthatja, és minden fontosabb jogszabályban alapelvként kap hangsúlyt. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük.

(67) A kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten (a jog, az intézmények és a személyek szintjén egyaránt) egymásba fonódnak, és olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepe nem választható szét. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP vezető szerepe még nagyobb hangsúlyt kapott azzal, hogy az alkotmány 1. cikkébe is bekerült. A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint [a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint [a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe. Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett. Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(68) A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik. A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(69) Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek még mindig rögzítenek konkrét kimeneti célokat, a korábbi tervezési ciklusokban pedig jellemzően ez volt a helyzet. A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (iparkorszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Nemcsak a tervek kötelező volta miatt, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el és hatáskörüket azoknak megfelelően gyakorolják, a gazdasági szereplők kénytelenek követni a tervekben meghatározott prioritásokat (lásd még a 3.2.1.5. szakaszt).

(70) Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még a 3.2.1.8. szakaszt). Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer többi eleméről, például a részvénypiacokról, a kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. A pénzügyi rendszer ezen, a bankszektortól különböző szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét.

(71) Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. Az viszont, hogy nincs meghatározva e célok mibenléte, széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó szervek számára. Ugyanígy a beruházások területén a kínai kormány jelentős mértékben ellenőrzi és befolyásolja mind az állami, mind a magánberuházások rendeltetését és méretét. A beruházások szűrése, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközei az iparpolitikai célok támogatásának, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásának vagy a belföldi ipar megerősítésének.

(72) Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez.

Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése szerint: a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak

(73) Kínában az exportáló ország hatóságainak tulajdonában lévő, azok ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(74) A kínai kormány és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok, különösen pedig az állami tulajdonú vállalatok felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) nem csupán megfogalmazza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak az egyes állami tulajdonú vállalatoknál történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az állami tulajdonú vállalatok operatív döntéshozatalában. Ennek jellemző eszközei a kádereknek a kormányzati hatóságok és az állami tulajdonú vállalatok közötti rotációja, a párttagok jelenléte az állami tulajdonú vállalatok irányító szerveiben és a párt alapszervezeteinek jelenléte a vállalatokon belül (lásd még a 3.2.1.4. szakaszt), valamint az állami tulajdonú vállalatok struktúrájának alakítása. Cserében az állami tulajdonú vállalatok különleges státuszt élveznek a kínai gazdaságon belül, ami több gazdasági előnyt is jelent a számukra, például védelmet a versennyel szemben és kedvezményes hozzáférést a releváns inputokhoz (köztük a finanszírozáshoz).

(75) Az acélágazatban továbbra is komoly mértékű a kínai kormányzat tulajdonosi szerepe. Miközben az állami és a magántulajdonú vállalatok száma a becslések szerint közel azonos, a világ tíz legnagyobb acélgyártója között található öt kínai gyártóból négy van állami tulajdonban. Ugyanakkor míg 2016-ban a tíz legnagyobb gyártó az ágazat teljes kibocsátásának csak mintegy 36 %-át adta, a kínai kormány ugyanebben az évben célul tűzte ki, hogy 2025-re mintegy tíz nagyvállalatnál összpontosítsa a vas- és acéltermelés 60–70 %-át. Ezt a szándékát a kínai kormány 2019 áprilisában, az acélipar konszolidációjára vonatkozó iránymutatás közzétételének bejelentésekor ismét kinyilvánította. Az összpontosítás részeként kényszerű összefonódásokra kerülhet sor a jövedelmező magánvállalatok és a gyengén teljesítő állami tulajdonú vállalatok között.

(76) Az acéliparban érvényesülő kormányzati ellenőrzés és beavatkozás magas szintje és az ágazatban működő állami tulajdonú vállalatok fokozott jelenléte mellett a magántulajdonban lévő acélgyártók sem működhetnek piaci feltételek között. Olyannyira nem, hogy a 3.2.1.5. pontban foglaltaknak megfelelően az acélágazatban az állami tulajdonú vállalatok mellett a magántulajdonú vállalatokra is kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

(77) Mindamellett, hogy Kínában a közúti acélkerekeket döntően magántulajdonú vállalatok gyártják, a legfontosabb nyersanyag, a melegen hengerelt síkacél piacán az állami ellenőrzés és beavatkozás a fentiekben ismertetett általános keretek között zajlik.

(78) Megállapítást nyert, hogy a közúti acélkerekek ellenőrzött gyártói mind állami, mind pedig magántulajdonú beszállítóktól vásároltak melegen hengerelt síkacélt. Ugyanakkor több korábbi, Kínával szembeni, a melegen hengerelt acéltermékekre, illetve a melegen hengerelt síkacélból mint nyersanyagból előállított más termékekre vonatkozó – köztük a legutóbbi, a szerves bevonatú acéltermékekre vonatkozó – szubvencióellenes vizsgálat ténymegállapításaiból kiindulva kijelenthető, hogy a melegen hengerelt síkacél gyártójának tulajdonosi viszonyai irrelevánsak a torzulások fennállásának megállapítása szempontjából.

(79) A szerves bevonatú acéltermékekre vonatkozó említett vizsgálat keretében a Bizottság megállapította, hogy a szerves bevonatú acéltermékek gyártói számára melegen hengerelt acéltermékeket szállító állami tulajdonú vállalatok a WTO Fellebbezési Testülete által meghatározott vizsgálat szerint közjogi szervnek minősültek, tekintettel arra, hogy kormányzati feladatot láttak el, és ennek során kormányzati hatáskört gyakoroltak. A Bizottság emellett azt is megállapította, hogy a kínai kormány a szubvencióellenes alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. és iv. alpontja értelmében megbízta a melegen hengerelt síkacél kínai magántulajdonú gyártóit az áruk szállításával és utasította őket erre, és ezek a vállalatok az állami tulajdonú acélipari vállalatokkal azonos piaci magatartást tanúsítottak. Végezetül Kína vonatkozásában a melegen hengerelt síkacél árának torzult volta is megállapítást nyert. Ez az állami tulajdonú vállalatoknak a melegen hengerelt síkacél kínai piacán tapasztalható jelentős erőfölényének volt betudható, valamint annak, hogy a magántulajdonú beszállítók által a melegen hengerelt síkacélért felszámított árak igazodtak az állami tulajdonú vállalatok által felszámított árakhoz.

(80) Emellett a legtöbb gépjárműgyártó vállalat továbbra is (részlegesen) állami tulajdonban van. A külföldi gépjárműgyártók nagyobb állami tulajdonú vállalatokkal hoztak létre közös vállalkozásokat, tekintettel arra, hogy a külföldi vállalatok tőkerészesedése 1994 óta korlátozva van.

(81) A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést fogalmazza meg, hogy a közúti acélkerekek kínai piacát jelentős részben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek a kínai kormány tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak.

Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése szerint: az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében

(82) Amellett, hogy az állami tulajdonú vállalatok feletti tulajdonjogon és más eszközökön keresztül ellenőrzést gyakorol a gazdaság felett, a kínai kormányzat a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg, a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a patriotizmust, és pártfegyelmet tanúsítsanak. Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazara kiterjedően érvényesülnek, így a közúti acélkerekek gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(83) Ahogyan korábban már említettük, az acélágazatban a legnagyobb acélgyártók (köztük a melegen hengerelt síkacél gyártói) között nagy számban vannak állami tulajdonú vállalatok. Többet közülük – egyebek mellett a Baosteelt, az Anshan Iron and Steelt és a Wuhan Iron and Steelt – az Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv (2016–2020) című dokumentum példaként említ a tizenkettedik ötéves terv sikerei kapcsán. A melegen hengerelt síkacél állami tulajdonú gyártóinak nyilvános dokumentumai néha hangsúlyozzák is a kínai kormánnyal fennálló kapcsolatot. Például a Baoshan Iron & Steel (más néven Baosteel) 2016. évi féléves jelentése kijelenti: [a] vállalat elkötelezte magát a tizenharmadik regionális ötéves terv teljesítése mellett, és az erőforrásokon való osztozásról, a városi gazdasági egységek összekapcsolásáról és az ökológiai környezet kialakításáról széles körű konszenzusra jutott a helyi kormányzati szervekkel. A Kínából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékekre vonatkozóan nemrégiben lefolytatott szubvencióellenes vizsgálat keretében a Bizottság megállapította, hogy a vizsgálat mintájában szereplő négy exportáló gyártói csoport közül hármat állami tulajdonú vállalatok alkottak. Mindhárom vállalatcsoportban az igazgatóság vagy a vállalat elnöke látta el az adott vállalatcsoportnál működő KKP-alapszervezet pártbizottsági titkári tisztségét is.

(84) A kínai kormány beavatkozása a gépjárműiparban is tetten érhető. Például a gépjárműiparban működő egyik állami tulajdonú vállalat, a SAIC Motor 2018. évi éves jelentése kijelenti, hogy [a]z állami kormányok erőteljes ösztönzésének és a gépjárműipari vállalatok nem szűnő erőfeszítéseinek köszönhetően Kína az újszerű energiát hasznosító gépjárművek világpiacának legnagyobb szereplőjévé nőtte ki magát, virágzó és világviszonylatban élenjáró új műszaki megoldásokat alkalmaz, olyan új modelleket kínál, mint az intelligens és hálózatba kapcsolt járművek vagy a mobilitásmegosztás, és meghatározó szerepet játszik a globális gépjárműipar új korszakának alakításában.

(85) Az államnak a pénzügyi piacokon (lásd még a 3.2.1.8. szakaszt), valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a közúti acélkerekek piacára. Az acélágazatban, a gépjárműiparban és a más ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban – köztük az állami tulajdonú vállalatokban – való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és a költségekre.

Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése szerint: a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések

(86) A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és szinte minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg.

(87) A kínai kormány az acélipart – és benne a közúti acélkerekek gyártását – kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti. Ezt támasztja alá az acéliparral foglalkozó számos nemzeti, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum, köztük az Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv (2016–2020) is. Ez a terv kijelenti, hogy az acélipar a kínai gazdaság fontos, alapvető ágazata, a nemzetgazdaság egyik sarokköve. A tervben meghatározott fő feladatok és célkitűzések az ágazat fejlesztésének valamennyi szempontjára kiterjednek.

(88) A tizenharmadik ötéves gazdaság- és társadalomfejlesztési terv célul tűzi ki a felső kategóriás acélterméktípusokat gyártó vállalatok támogatását. Emellett a termékek megfelelő minőségével, tartósságával és megbízhatóságával is foglalkozik, és ennek érdekében előirányozza olyan vállalatok támogatását, amelyek a tiszta acélgyártáshoz, a precíziós hengerléshez és a minőségjavításhoz kapcsolódó műszaki megoldásokat alkalmaznak.

(89) Az ipar szerkezetátalakításához összeállított útmutató katalógus 2011. évi kiadásának 2013. évi módosítása (a továbbiakban: katalógus) a vas- és acélipart az ösztönzött ágazatok közé sorolja. A katalógus alkalmazását a Kínából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékekre vonatkozóan a közelmúltban lefolytatott szubvencióellenes vizsgálat is megerősítette.

(90) A kínai kormány az ágazat irányítása és fejlesztése céljából széles körben alkalmaz szakpolitikai eszközöket és irányelveket egyebek mellett a piacszerkezet meghatározása és átalakítása, a nyersanyagok, a beruházások, a kapacitások leépítése, a termékskálák, a tevékenységáthelyezés vagy a korszerűsítés területén. Ezekkel és más eszközökkel a kínai kormány az ágazat (ideértve a közúti acélkerekeket is) fejlesztését és működését annak gyakorlatilag valamennyi vonatkozására kiterjedően irányítja és ellenőrzi. A kínai kormány politikájának következményeit és az abból eredő torzulásokat a kapacitásfelesleg jelenlegi problémája szemlélteti a legvilágosabban.

(91) A gépjárműiparban a gépjárműipar-fejlesztési politika keretében bevezetett, a gépjárműgyártás területén működő közös vállalkozások külföldi tulajdoni hányadát korlátozó intézkedések a vizsgálati időszakban még hatályban voltak. Tehát a belföldi gyártókat előnyös helyzetbe hozó diszkriminatív intézkedések a közúti acélkerekek vevőire is vonatkoztak.

(92) Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ösztönzött iparágak – köztük az érintett termék gyártása során felhasznált legfontosabb nyersanyag, a melegen hengerelt síkacél gyártásával foglalkozó, valamint a szintén az ösztönzött acélágazat részét képező, a közúti acélkerekek gyártásával foglalkozó gazdasági ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az intézkedések gátolják a piaci erők rendes érvényesülését.

Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerint: a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése

(93) Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan a céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más, Kínán kívüli országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét.

(94) A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak. Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földhasználati jogok allokálása továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez. A hatóságok emellett a földhasználati jogok allokálásakor gyakran törekednek konkrét politikai célok elérésére, például a gazdasági tervek teljesítésére.

(95) A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan a közúti acélkerekek gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat. Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a kínai csődjogi és tulajdonjogi inkább: szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt jelzik, hogy ezek a megfontolások maradéktalanul érvényesek az acélágazatra, ezen belül pedig az érintett termék gyártása során felhasznált legfontosabb nyersanyag, a melegen hengerelt síkacél gyártásával foglalkozó gazdasági ágazatra, illetve a szintén az acélágazat részét képező, a közúti acélkerekek gyártásával foglalkozó gazdasági ágazatra is. A Bizottság megállapította különösen, hogy a melegen hengerelt síkacél gyártói élvezték a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogok előnyeit.

(96) A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az acélágazatban – az érintett terméket is ideértve – a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerint: a bérköltségek torzult volta

(97) Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak. A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, a kollektív tárgyalások és a munkavállalói jogok védelme melletti elkötelezettsége pedig csupán kezdetleges. Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-regisztrációs rendszer, amely a társadalombiztosítási és más juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest. Ezek a ténymegállapítások a kínai bérköltségek tekintetében fennálló torzulásokat jelzik.

(98) A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra utaló bizonyítékot, hogy az acélágazatra, ezen belül pedig a közúti acélkerekek és a melegen hengerelt síkacél gyártóira ne vonatkozna a fent bemutatott kínai munkajogi rendszer. Ennélfogva az acélágazatnak a közúti acélkerekek és a melegen hengerelt síkacél gyártásával foglalkozó szegmenseiben a bérköltségek torzulása közvetlenül (az érintett termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és alapanyagok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerint: közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe

(99) Kínában a vállalati szektor tőkéhez jutása többféle szempontból torzultnak tekinthető.

(100) Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi, valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki), továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – rendszeresen részt vesznek a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk. Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják.

(101) Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális követelmények tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(102) Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte. A becslések határozottan arra utalnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan gyengébb nemzetközi minősítésnek felelnek meg.

(103) Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják. Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(104) Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója az utóbbi időben a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(105) Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Erre utal, hogy a referencia-kamatlábbal megegyező vagy annál alacsonyabb kamat melletti hitelnyújtás továbbra is 45 %-os részarányt képvisel a teljes hitelállományon belül, a célzott hitelezés pedig a jelek szerint egyre nagyobb szerephez jut, részaránya a romló gazdasági körülmények ellenére is határozottan nőtt 2015 óta. A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(106) A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések elkerülése mellett döntött. A rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami úgynevezett zombicégek létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait.

(107) Összességében az utóbbi időszakban a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások.

(108) A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra utaló bizonyítékot, hogy az acélágazat, ezen belül pedig a közúti acélkerekek és a melegen hengerelt síkacél gyártásával foglalkozó ágazat mentes lenne az előzőekben bemutatott, a pénzügyi rendszerre irányuló kormányzati beavatkozástól. A Bizottság emellett azt is megállapította, hogy a nyersanyagként szolgáló melegen hengerelt síkacél esetében támogatásnak minősülő kedvezményes hitelezés is megvalósult. Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

A bemutatott torzulások rendszerszintű jellege

(109) A Bizottság megállapította, hogy a jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről a 3.2.1.1–3.2.1.5. szakaszban és a jelentés A. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban a 3.2.1.6–3.2.1.8. szakaszban és a jelentés B. részében ismertetett jellemzésre is.

(110) A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a közúti acélkerekek gyártásához számos különböző inputra van szükség. Az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a mintában szereplő exportáló gyártók minden inputot Kínában szereztek be. Amikor a közúti acélkerekek gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(111) Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a közúti acélkerekek belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés A. és B. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább. Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

Következtetés

(112) A 3.2.1.2–3.2.1.9. szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig az acélágazatra és a gépjárműiparra irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés – és az annak során megvizsgált elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatása – arról tanúskodott, hogy az érintett termék árai és költségei (a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(113) A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

Reprezentatív ország Általános megjegyzések

(114) A reprezentatív ország kiválasztása a következő szempontok alapján történt: (1) a Kínához hasonló gazdasági fejlettség. Ebben a vonatkozásban a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa szerint hasonló Kínáéhoz, (2) a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése az adott országban, (3) a vonatkozó nyilvános adatok rendelkezésre állása az adott országban, (4) több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottság indokolt esetben előnyben részesítette azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

a Kínához hasonló gazdasági fejlettség. Ebben a vonatkozásban a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa szerint hasonló Kínáéhoz,

a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése az adott országban,

a vonatkozó nyilvános adatok rendelkezésre állása az adott országban,

több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottság indokolt esetben előnyben részesítette azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(115) A (29)–(31) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához.

Kínához hasonló gazdasági fejlettség

(116) A Bizottság a 2019. március 6-i feljegyzésében a következő kilenc országot azonosította: Argentína, Brazília, Dél-Afrika, Kolumbia, Malajzia, Mexikó, Oroszország, Thaiföld és Törökország; ezen országok gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint Kínáéhoz hasonló, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme (a továbbiakban: GNI) alapján mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(117) A panaszos a 2019. március 11-i beadványában előadta, hogy álláspontja szerint Mexikót nem helyénvaló reprezentatív országnak tekinteni, mert a mexikói gyártók kizárólag a NAFTA hatálya alá tartozó területen értékesítették termékeiket. A panaszos azonban nem szolgáltatott bizonyítékokat arról, hogy hogyan befolyásolja az előállított áruk rendeltetési helye a reprezentatív ország kiválasztását, és hogy ez milyen hatást gyakorol az érintett termelési tényezők reprezentativitására. Ezért ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(118) A Bizottság a 2019. április 16-i feljegyzésében megállapította, hogy a vizsgálati időszakban Argentína magas jövedelmű országnak számított. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a reprezentatív ország kiválasztása során az eredetileg a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozóként azonosított országok közül csak nyolcat helyénvaló vizsgálni.

(119) A gazdasági fejlettség szintjére vonatkozóan a 2019. április 16-i feljegyzés nyomán más észrevétel nem érkezett.

A vizsgált termék termelése a reprezentatív országban, valamint a vonatkozó nyilvános adatok rendelkezésre állása a reprezentatív országban

(120) A Bizottság a 2019. március 6-i feljegyzésben jelezte, hogy a rendelkezésre álló információk szerint az érintett terméket Argentínában, Brazíliában, Dél-Afrikában, Kolumbiában, Malajziában, Mexikóban, Oroszországban, Thaiföldön és Törökországban gyártják.

(121) A Bizottság megállapította, hogy az argentínai közútiacélkerék-gyártóra vonatkozóan nem álltak rendelkezésre nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi adatok. A panaszos a 2019. március 11-i beadványában megerősítette, hogy az argentínai gyártó beszüntette működését. Emiatt, valamint a (118) preambulumbekezdésben megjelölt okból a Bizottság a továbbiakban nem tekintette Argentínát lehetséges reprezentatív országnak.

(122) A Bizottság megállapította, hogy a 2019. március 6-i feljegyzés közzétételének időpontjában a vizsgált országokban működő gyártók közül egyetlenegy esetében sem álltak rendelkezésre a vizsgálati időszakra vonatkozó releváns pénzügyi adatok.

(123) Az egyik exportáló gyártó a 2019. március 18-án kelt beadványában azt javasolta, hogy a Bizottság Indiát válassza ki reprezentatív országként. A vállalat szerint Indiában legalább két gyártó foglalkozott az általa gyártott terméktípus előállításával. A vállalat emellett felvetette, hogy a Világbank által az országok osztályozására használt bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem megfelelő mutató az országok gazdasági fejlettségének megállapításához, hiszen az egy főre jutó GNI nem ad jó képet az országok fejlettségi szintjéről, és nem méri jól a jólétet sem. A vállalat szerint inkább a GDP-t kellene figyelembe venni.

(124) Ennek kapcsán a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet szerint a reprezentatív országnak az exportáló országhoz hasonló gazdasági fejlettségi szintűnek kell lennie. Az alaprendelet ugyanakkor más követelményt nem tartalmaz a megfelelő reprezentatív ország kiválasztásához. A Bizottság úgy döntött, hogy a szóban forgó információk legmegfelelőbb beszerzési forrása a Világbank adatbázisa. Ez az adatbázis lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy elegendően nagy számban azonosítson hasonló fejlettségi szintű lehetséges megfelelő reprezentatív országokat a torzulásoktól mentes költségek és árak legmegfelelőbb forrásának kiválasztásához. Olyan rangsorról van szó, amely objektív kritériumon alapul, és következetesen alkalmazható minden olyan eljárásban, amelyben a rendes érték meghatározása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján történik, tehát biztosítja az egységességet és az egyenlő bánásmódot a különböző eljárásokban. A Világbank azért a GNI alapján rendezi az egyes gazdaságokat jövedelmi csoportokba, mert ez illeszkedik jól az operatív hitelezési politikája keretében követett módszertanhoz. Mivel a mutató az egy adott nemzetgazdaságba befolyó összes jövedelmet figyelembe veszi annak származásától függetlenül, jól tükrözi egy adott ország teljes gazdasági aktivitásának szintjét.

(125) A Bizottság emellett arra is rámutatott, hogy a Világbank rangsorában India a közepes jövedelmű országok alsó sávjában található, tehát gazdasági fejlettségének szintje nem hasonló Kínáéhoz. Ezért India nem vehető figyelembe Kína tekintetében megfelelő reprezentatív országként. Mindezek miatt a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(126) A 2019. március 6-i feljegyzés nyomán benyújtott észrevételeiben az EUWA és az egyik exportáló gyártó több állítást is megfogalmazott a vizsgált termék egyes vizsgált országokban folytatott termelésével, a nemzetközi vállalatcsoportok összevont éves pénzügyi beszámolói tekintetében a vizsgált országok szempontjából esetlegesen kellő relevanciával rendelkező pénzügyi adatok rendelkezésre állásával, valamint a vizsgálati időszakra vonatkozó pénzügyi adatok hozzáférhetőségével kapcsolatban.

(127) A Bizottság megvizsgálta ezeket az állításokat, és az április 16-i feljegyzésében arra a következtetésre jutott, hogy Kolumbiát, Malajziát, Mexikót, Oroszországot és Thaiföldet nem helyénvaló tovább vizsgálni a reprezentatív ország kiválasztása keretében, mert a kolumbiai, a malajziai, az oroszországi és a thaiföldi gyártók pénzügyi adatai a vizsgálati időszak tekintetében nem álltak rendelkezésre. Emellett a mexikói gyártó esetében az összevont pénzügyi adatok egy olyan vállalatcsoportra vonatkoztak, amelynek tagvállalatai több országban találhatók és működnek, és nem volt lehetőség annak azonosítására, hogy a Mexikón belüli termelésnek és értékesítésnek milyen hatása van a pénzügyi eredményekre. A Bizottság emellett ideiglenesen azt is megállapította, hogy az egyik brazíliai vállalat csak alumíniumkerekeket gyártott, ezért az SGA-költségek és a nyereség meghatározása szempontjából nem volt figyelembe vehető.

(128) A 2019. április 16-i feljegyzésben a Bizottság megállapította, hogy egy Brazíliában és Törökországban (valamint más országokban) működő nemzetközi vállalatcsoport esetében könnyen hozzáférhető pénzügyi adatok állnak rendelkezésre a vizsgálati időszakra vonatkozóan. Az éves beszámoló a vállalatcsoport összevont eredménye mellett nagy részletességű információkkal szolgált a – közúti acélkerekeket szintén gyártó – brazíliai anyavállalat eredményéről, és kisebb részletességű információkkal a két törökországi leányvállalatéról. A törökországi leányvállalatok kapcsán csak a nettó árbevételre, az értékesítési költségekre, a működési költségekre, a társasági adóra és a nyereségre vonatkozó információk álltak rendelkezésre. Ezért ezek az információk nem adtak módot a működési költségek kategóriáján belüli költségek relevanciájának értékelésére.

(129) A 2019. április 16-i feljegyzésben a Bizottság azt is megállapította, hogy a dél-afrikai gyártó esetében reális az a várakozás, hogy a vizsgálati időszakra vonatkozó éves beszámolóját kellő időben közzéteszi ahhoz, hogy azt figyelembe lehessen venni a számításokban. Annak ellenére, hogy a dél-afrikai vállalat nemzetközi vállalatcsoporthoz tartozott, a Bizottság lehetőséget látott arra, hogy az összevont pénzügyi adatokat elfogadja relevánsnak a dél-afrikai gyártóra nézve, mert a Dél-Afrikában elért forgalom nem elhanyagolható részt képviselt a vállalatcsoport teljes forgalmán belül.

(130) Mindazonáltal a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a reprezentatív SGA-költségek és nyereség meghatározása szemponjtából a brazíliai gyártóra vonatkozóan rendelkezésre álló, a (128) preambulumbekezdésben említett adatok voltak a legteljesebbek.

(131) A 2019. április 16-i feljegyzés nyomán megfogalmazott észrevételeiben a panaszos ismét Törökország reprezentatív országként való kiválasztása mellett foglalt állást, de nem vitatta a Bizottság azon ténymegállapítását, hogy Brazília potenciálisan figyelembe vehető lehet reprezentatív országként.

(132) Következésképpen a Bizottság – a (128) preambulumbekezdésben ismertetett módon – arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált termék termelése, valamint a vizsgálati időszakra vonatkozó pénzügyi adatok rendelkezésre állása és minősége szempontjából Brazília megfelelő reprezentatív ország.

(133) A mintában szereplő kínai exportáló gyártóknál tett ellenőrző látogatások nyomán, amelyek során a Bizottság összeállította a nyersanyagok és a hozzájuk tartozó HR-kódok végleges jegyzékét, a Bizottság megerősítettnek látta, hogy a rendes érték számításához szükséges torzulásmentes árak és referenciaértékek megállapítása szempontjából Brazília esetében álltak rendelkezésre a legteljesebb adatok.

A szociális védelem és a környezetvédelem szintje

(134) Annak megállapítása után, hogy Brazília a legmegfelelőbb reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

Következtetés

(135) A fenti elemzés alapján Brazília maradéktalanul teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz. Brazília jelentős mennyiségben gyártja a vizsgált terméket, és esetében teljeskörű adatok állnak rendelkezésre a vizsgálati időszakra vonatkozóan a termelési tényezőkről, az SGA-költségekről és a nyereségről.

A torzulásmentes költségek megállapításához felhasznált források

(136) A Bizottság a 2019. március 6-i feljegyzésben jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő számítása keretében a legtöbb termelési tényező torzulásmentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt, a munkaerő torzulásmentes költségének meghatározásához a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) statisztikáit és nemzeti statisztikákat, az energia (például a villamos energia, a földgáz és a víz) torzulásmentes költségének meghatározásához pedig más, a kiválasztott reprezentatív országtól függő forrásokat fog felhasználni.

(137) Az egyik exportáló gyártó a 2019. március 18-i beadványában felvetette, hogy Brazíliát nem helyénvaló megfelelő reprezentatív országnak tekinteni, mert az OECD által az ipari nyersanyagokra vonatkozó exportkorlátozásokról vezetett nyilvántartás tanúsága szerint Brazíliában exportkorlátozások vannak érvényben a síkhengerelt termékekre vonatkozóan, ami potenciálisan kihathat ennek az inputnak nemcsak a belföldi árára, hanem az importárára is. Ezzel kapcsolatban az exportáló gyártó kiemelte, hogy a melegen hengerelt acél mint nyersanyag 40–60 %-ot képvisel a teljes előállítási költségen belül.

(138) A Bizottság megvizsgálta a brazíliai exportkorlátozások létét, és a 2019. április 16-i feljegyzésben megerősítette, hogy egyes síkacél termékek az érzékeny áruk és a közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások exportjáról szóló, 1995. október 10-i 9.112. számú törvény alapján exportengedélyezés hatálya alá tartoznak. A vizsgálat adott szakaszában a Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók nem használtak fel olyan síkhengerelt termékeket, amelyek a brazíliai exportkorlátozással érintett HR-kódok alá tartoznak.

(139) Az ellenőrző látogatások nyomán a Bizottság ugyanakkor azt állapította meg, hogy a (138) preambulumbekezdésben említett exportkorlátozással érintett HR-kódok közül az egyik, a 722870 HR-alszám (szögvas, idomvas és szelvény) alá tartozó síkhengerelt termékeket az egyetlen megvizsgált exportáló gyártó felhasználta az érintett termék előállítása során.

(140) Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy a kérdéses termelési tényező torz költségeinek kiküszöbölése érdekében a brazíliai importár helyett egy nemzetközi referenciaértéket vesz figyelembe. Ezt a referenciaértéket a (158) preambulumbekezdés ismerteti.

(141) Az egyik exportáló gyártó a 2019. március 18-i beadványában felvetette, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának alkalmazása keretében a fogyóeszközöket nem helyénvaló figyelembe venni a termelési tényezők között, mert az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja csak felhasznált nyersanyagokra és energiára utal, fogyóeszközökre nem.

(142) A Bizottság a 2019. április 16-i feljegyzésben kijelentette, hogy a fogyóeszközök is az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja hatálya alá tartoznak, mert ez a rendelkezés kivétel nélkül az összes, a rendes érték számításához szükséges előállítási és értékesítési költségre kiterjed. Ezzel szemben az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja azon jelentős torzulások fogalmát magyarázza, amelyek fennállása esetén a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján kell meghatározni, és ebben az összefüggésben említi a jelentett árakat és költségeket (amelyek magukban foglalják a nyersanyagok és az energia költségét, de nem kizárólag ezekét). A Bizottság ennek alapján úgy ítélte meg, hogy az exportáló gyártóknak minden előállítási és értékesítési költséget jelenteniük kell, így a fogyóeszközök költségét is, függetlenül a teljes előállítási költségen belül képviselt részaránytól, és mindezeket a költségeket figyelembe kell venni a rendes érték számításában. Ennek alapján a Bizottság a felvetést elutasította.

(143) A Bizottság a 2019. április 16-i feljegyzésben – kiindulva abból a döntéséből, hogy Brazíliát tekinti reprezentatív országnak – tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a termelési tényezők torzulásmentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt, a torzulásmentes munkaerőköltség meghatározásához az ILO statisztikáit és más nyilvánosan hozzáférhető forrásokat, az érintett energiafajták torzulásmentes költségének meghatározásához pedig az e célra kiválasztott brazíliai villamosenergia-, földgáz- és vízszolgáltatók által felszámított díjakat fogja felhasználni.

(144) A Bizottság emellett arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a torzulásmentes SGA-költségek és nyereség meghatározásához az IochpeMaxion csoport – és különösen a brazíliai székhelyű anyavállalat – pénzügyi adatait fogja felhasználni, amelyek részletesen hozzáférhetők egy, a vállalatcsoportnak a 2018. december 31-ével végződő évre vonatkozó egyedi pénzügyi beszámolóit és összevont pénzügyi beszámolóját, valamint a független könyvvizsgáló jelentését tartalmazó dokumentumban.

(145) A torzulásmentes költségek és referenciaértékek forrásaira vonatkozóan a 2019. április 16-i feljegyzés nyomán más észrevétel nem érkezett a Bizottsághoz. Ezért a Bizottság ideiglenesen megerősítette a (143) és a (144) preambulumbekezdésben felsorolt forrásokat.

Torzulásmentes költségek és referenciaértékek Termelési tényezők

(146) A (29) preambulumbekezdésben már említett módon a 2019. március 6-i feljegyzésben a Bizottság – többek között az alapanyagokra, az energiára és a munkaerőre is kiterjedően – megkísérelte összeállítani azon termelési tényezők előzetes jegyzékét, amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak az érintett termék előállításához, továbbá mindegyik termelési tényező esetében megjelölte a felhasználni kívánt forrásokat.

(147) A termelési tényezők jegyzékével kapcsolatban a Bizottsághoz sem a 2019. március 6-i, sem a 2019. április 16-i feljegyzés nyomán nem érkezett észrevétel.

(148) A Bizottság a 2019. április 16-i feljegyzésben az érdekelt felektől kapott információk alapján összeállította annak a 60 potenciális HR-kódnak a jegyzékét, amelyek alá az érintett termék gyártása során felhasznált termelési tényezők tartozhatnak.

(149) A Bizottság ezt követően a termelési tényezők és a hozzájuk tartozó HR-kódok végleges jegyzékét a mintában szereplő exportáló gyártók telephelyén tartott ellenőrző látogatások nyomán állapította meg.

(150) 1. táblázat ———————————————————————————

Az érdekelt felek által szolgáltatott és az ellenőrző látogatások keretében ellenőrzött információk összessége alapján a Bizottság a következő termelési tényezőket és HR-kódokat azonosította: Termelési tényező Kód a brazíliai vámnómenklatúrában Torzulásmentes érték Nyersanyagok Melegen hengerelt síkacél termékek, nem pácolva, legalább 600 mm szélességgel és: 10 mm-nél nagyobb vastagsággal 720836 4,91 CNY/kg legalább 4,75 mm, de legfeljebb 10 mm vastagsággal 72083700 4,86 CNY/kg legalább 3 mm, de 4,75 mm-nél kisebb vastagsággal 720838 4,89 CNY/kg 3 mm-nél kisebb vastagsággal 720839 4,57 CNY/kg Acélszelvények Szögvas, idomvas és szelvény N. a. 5,06 CNY/kg Festék Poliészter-alapú 320810 42,87 CNY/kg Akril- vagy vinilpolimer-alapú 320820 42,12 CNY/kg Más 320890 54,65 CNY/kg Epoxigyanták 390730 28,70 CNY/kg Hegesztőhuzal Szénacél huzal 721730 12,51 CNY/kg Szilícium-mangán acél huzal 72292000 9,73 CNY/kg Más ötvözöttacél huzal 72299000 21,74 CNY/kg Szelep 84813000 10,30 CNY/db Gázok Propán, cseppfolyós 271112 3,73 CNY/kg Argon 280421 N. a. (lásd a (153) és a (154) preambulumbekezdést) Nitrogén 28043000 10,86 CNY/m3 Oxigén 28044000 6,69 CNY/m3 Szén-dioxid 28112100 24,76 CNY/kg Más vegyi anyagok Sósav 280610 1,68 CNY/kg Marónátron 28151200 2,41 CNY/kg Dinátrium-karbonát 283620 1,45 CNY/kg Tejsav 29181100 21,22 CNY/kg Nátrium-hidrogén-karbonát 34021900 15,03 CNY/kg Kenőanyagok 34031900 44,54 CNY/kg Fémfelület-marató szerek 381010 66,46 CNY/kg Hígító 381400 40,26 CNY/kg Nátrium-nitrát 381590 74,48 CNY/kg Poliakrilamid 390690 17,74 CNY/kg sMunkaerő Feldolgozóipari munkaerőköltségek N. a. 34,53 CNY/óra Energia Villamos energia N. a. 0,69–1,01 CNY/kWh Földgáz N. a. 3,42–4,03 CNY/m3 Víz N. a. 181,92 CNY/hónap vagy 35,41–70,67 CNY/t Falabdacs (pellet) 44013100 0,65 CNY/kg Melléktermék/hulladék Fémtörmelék esztergaforgács, gyaluforgács, forgácsapríték, marási hulladék, fűrészpor, reszelék, kovácsolási és csákolási hulladék formájában, összepréselve is 72044100 1,70 CNY/kg

Nyersanyagok és fémtörmelék

(151) Az ellenőrző látogatások során a Bizottság ellenőrizte az érintett termék gyártása során felhasznált nyersanyagokat és a képződő acéltörmeléket.

(152) A reprezentatív ország piaci áraira vonatkozó információk hiányában a Bizottság az acélszelvények kivételével mindegyik nyersanyag esetében az importárakra támaszkodott. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (112) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. Ezt megerősíteni látszik, hogy a Kínából Brazíliába exportált nyersanyagok egy jelentős részének importára alacsonyabb, mint más importoké. A más harmadik országokból érkező import Kína kizárását követően is reprezentatív maradt, és a Brazíliába érkező teljes volumen 40–100 %-át tette ki.

(153) A Bizottság megállapította, hogy a Brazíliába érkező argonimport volumene elhanyagolható volt, ezért a referenciaérték nem volt megbízhatónak tekinthető. Az acéltörmelékkel kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy a Brazíliában érvényes importár jóval magasabb volt a melegen hengerelt síkacél termékek importáránál, ezért ezt az árat sem tekintette megbízhatónak.

(154) mivel a vizsgálati időszakban az együttműködő exportáló gyártónak az argonnal kapcsolatos tényleges költsége elhanyagolható (0,005 % alatti) részarányt képviselt a teljes nyersanyagköltségen belül, és ezért a helyettesítés forrásától függetlenül nem befolyásolta a dömpingkülönbözet-számításokat, a Bizottság úgy döntött, hogy ezt a költséget a gyártási általános költségek között veszi figyelembe.

(155) Az acéltörmelék torzulásmentes árának meghatározásához a Bizottság a brazíliai exportstatisztikákat használta fel. Az acéltörmelék exportárának számítására a (152) preambulumbekezdésben foglaltak értelemszerűen érvényesek. Emellett a Bizottság megállapította, hogy Brazíliából Kínába nem exportáltak acéltörmeléket.

(156) Annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésével összhangban meghatározza az exportáló gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árát, a Bizottság az importárat megnövelte a nemzetközi fuvarozási és biztosítási költséggel, alkalmazta rá a reprezentatív ország importvámját, majd az így kapott összeget tovább növelte a belföldi fuvarozás költségével. A Bizottság a nemzetközi és a belföldi fuvarozás, valamint a biztosítás költségét valamennyi nyersanyag esetében az együttműködő exportáló gyártó által szolgáltatott ellenőrzött adatok alapján becsülte meg.

(157) Azokban az esetekben, amikor a torzulásmentes nyersanyagár meghatározásának alapjaként az exportár szolgált, a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlasz adatait minden további kiigazítás nélkül használta fel. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a beszállító és a nemzetközi kikötő között felmerült költségek megfelelnek a beszállító és a brazíliai vevő között felmerült költségeknek. A Globális Kereskedelmi Atlaszban található ár tehát elfogadható volt az exportáló gyártó telephelyére leszállított nyersanyag áraként.

(158) A (137)–(140) preambulumbekezdésben bemutatott okokból a Bizottság az acélszelvények torzulásmentes költségeit egy nemzetközi referenciaérték alapján határozta meg. Ez a torzulásmentes nemzetközi referenciaérték az általános tartószerkezeti szelvények és gerendaszelvények latin-amerikai gyártelepi ára volt. A Bizottság ezt a referenciaértéket azért tekintette torzulásmentesnek, mert a Brazíliában és a Mexikóban azonosított ügyletek értékének számtani közepén alapult, és ezért feltételezhető volt, hogy az adott térség vonatkozásában versenypiaci feltételeket tükröz. A referenciaértékből adódó ár a vizsgálati időszakban a 4,55–5,61 CNY/kg tartományban helyezkedett el.

(159) Egyes nyersanyagok esetében az együttműködő exportáló gyártó könyvviteli adataiban nem volt azonosítható a felhasznált mennyiség. E nyersanyagok tényleges költsége elhanyagolható (0,5 % alatti) részarányt képviselt a teljes gyártási költségen belül. Ezért ezeket a költségeket a Bizottság a (169) preambulumbekezdésben ismertetett módon a gyártási általános költségek között vette figyelembe.

Munkaerő

(160) A munkaerőköltség referenciaértékének meghatározása során a Bizottság az ILO statisztikai adataiból, illetőleg – a brazíliai munkáltatót a bérköltségeken felül terhelő járulékos foglalkoztatási költségek tekintetében – nyilvánosan hozzáférhető adatokból indult ki.

(161) Az ILO statisztikái a vizsgálati időszak tekintetében a munkavállaló által ténylegesen ledolgozott átlagos heti óraszámról, valamint a feldolgozóiparban foglalkoztatottak havi munkabéréről szolgáltattak adatokat. Ezen adatok alapján a Bizottság kiszámította a feldolgozóiparban érvényes óránkénti jövedelmet, majd ezt megnövelte a járulékos foglalkoztatási költségekkel (a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási és munkanélküli járulék összegével).

Villamos energia

(162) Az egyik legnagyobb villamosenergia-szolgáltató, az EDP Brasil által felszámított villamosenergia-árak egy az egyben felhasználhatónak bizonyultak. Az információk kellően részletesek voltak ahhoz, hogy megállapítható legyen belőlük az ipari villamosenergia-ár és az elosztórendszer igénybevételéért az ipari felhasználók által fizetett ár (modalidade tarifaria azul).

(163) Megjegyzendő, hogy a brazíliai szabályozó hatóság, az Agência Nacional de Energia Elétrica (a továbbiakban: ANEEL) az ország villamosenergia-fogyasztásának szabályozása érdekében a villamosenergia-szolgáltatókat meghatározott mértékű díjnövelés alkalmazására kötelezi. Az ANEEL színjelzések (zöld, sárga, vörös 1, vörös 2) segítségével ad tájékoztatást arról, hogy a villamos energia árát a szolgáltató által javasolt szinten tartja-e (zöld), vagy pedig megnöveli 0,010 BRL/kWh-val (sárga), 0,030 BRL/kWh-val (vörös 1) vagy 0,050 BRL/kWh-val (vörös 2). Az ANEEL az érvényes színjelzést havi szinten teszi közzé, és a vizsgálati időszak folyamán érvényes színjelzések az EDP Brasil honlapján megtalálhatók voltak. A vizsgálati időszak folyamán érvényes színjelzéseket a Bizottság figyelembe vette a torzulásmentes villamosenergia-költségek meghatározása során, és az árat megfelelő módon kiigazította.

(164) Az 1. táblázat a villamos energia árát értéktartomány formájában tartalmazza, mert az egyes fogyasztóknak a fogyasztás nagyságától függően eltérő egységárat kell fizetniük.

Földgáz és fapellet

(165) Az exportáló gyártók a hőt földgázból vagy fapelletből állították elő. A brazíliai ipari felhasználók által a vizsgálati időszak folyamán fizetett átlagos földgázár rendelkezésre állt a Bányászati és Energetikai Minisztérium egyik havi kiadványában. A fapellet torzulásmentes költségének meghatározása a (152) preambulumbekezdésben ismertetett módon, a brazíliai importár alapján történt.

(166) Az 1. táblázat a földgáz árát értéktartomány formájában tartalmazza, mert az egyes fogyasztóknak a fogyasztás nagyságától függően eltérő egységárat kell fizetniük.

Víz

(167) A São Paulo államban a vízszolgáltatást, valamint a szennyvizek gyűjtését és kezelését végző Sabesp vállalat vízdíjai könnyen hozzáférhető módon rendelkezésre álltak. Az információk részletes adatokat tartalmaznak az ipari felhasználók által 2018-ban São Paulo állam különböző régióiban és településein fizetett díjakról. A Bizottság a víz és a szennyvízgyűjtés torzulásmentes költségeit az ipari felhasználók által a vizsgálati időszakban az állam fővárosának közigazgatási területén fizetett díj alapján határozta meg.

(168) Az 1. táblázat a víz árát értéktartomány formájában tartalmazza, mert az egyes fogyasztóknak a fogyasztás nagyságától függően eltérő egységárat kell fizetniük.

Gyártási általános költségek, SGA-költségek és nyereség

(169) A Bizottság az együttműködő exportáló gyártó gyártási általános költségeit megnövelte azon nyersanyagok költségeivel, amelyek esetében az exportáló gyártó könyvviteli adataiban nem volt azonosítható a felhasznált mennyiség, valamint – a (153) és a (154) preambulumbekezdésben kifejtett okból – az argon költségeivel, majd az így kapott értéket kifejezte az exportáló gyártó tényleges gyártási költségeinek százalékaként. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a torzulásmentes gyártási költségekre.

(170) Az SGA-költségek és a nyereség esetében a Bizottság – a 2019. április 16-i feljegyzésben jelzett módon – az Iochpe Maxion vállalatcsoport brazíliai anyavállalatának pénzügyi adataiból indult ki, tekintettel arra, hogy az anyavállalat Brazíliában működik, és gyártja az érintett terméket.

(171) Az SGA-költségek számítása során a Bizottság figyelmen kívül hagyta a részesedés a leányvállalatok nyereségéből (veszteségéből) tételt, mert ez a költség (vagy bevétel) nem az érintett termékhez kapcsolódott, hanem a vállalatcsoport nemzetközi struktúrájának volt a következménye. A 2018. évben az anyavállalat a leányvállalatok nyereségéből kapott részesedést. A kiigazítás nyomán nagyobb lett az SGA-költségek, és kisebb a nyereség százalékban kifejezett értéke. Összességében azonban a kiigazítás nem érintette az SGA-költségek és a nyereség együttes összegét.

A rendes érték számítása

(172) A Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket az alábbi lépésekben állapította meg.

(173) Elsőként megállapította a torzulásmentes gyártási költségeket. Ennek keretében az egyes termelési tényezőkből az együttműködő exportáló gyártó által felhasznált mennyiségeket beszorozta a torzulásmentes egységköltségekkel.

(174) Ezt követően a torzulásmentes előállítási költségek meghatározása érdekében a torzulásmentes gyártási költségeket megnövelte a (169) preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott gyártási általános költségekkel.

(175) Végezetül a (174) preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott előállítási költségeket a (170)–(171) preambulumbekezdéssel összhangban megnövelte az Iochpe Maxion vállalatcsoport anyavállalatának SGA-költségeivel és nyereségével.

(176) Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség 11,21 % volt.

(177) Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 5,06 % volt.

(178) A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket. Mivel a mintában csak egyetlen exportáló gyártó maradt, a Bizottság csak ezen egyetlen exportáló gyártó esetében határozta meg a terméktípusonkénti rendes értékeket.

Exportár

(179) A kérdéses exportáló gyártó az Unióba közvetlenül a független vevők részére exportált. Így az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

Összehasonlítás

(180) A Bizottság a rendes értéket és az együttműködő exportáló gyártó exportárát gyártelepi szinten hasonlította össze.

(181) Azokban az esetekben, amikor azt a méltányos összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével kiigazította. Ennek keretében a Bizottság – az együttműködő vállalat tényleges adatai alapján – az anyagmozgatási és a szárazföldi fuvarozási költségek, a csomagolási költségek, a hitelköltség és a banki költségek figyelembevétele érdekében végzett kiigazítást.

Dömpingkülönbözet

(182) A mintában szereplő exportáló gyártó esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(183) Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következő értékekre adódott: Vállalat Ideiglenes dömpingkülönbözet (%) Xingmin Intelligent Transportation Systems Co., Ltd 69,4 Tangshan Xingmin Wheels Co., Ltd 69,4 Xianning Xingmin Wheels Co., Ltd 69,4

(184) A (18) preambulumbekezdésnek megfelelően annak nyomán, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók közül kettő nem tanúsított együttműködést, egy harmadikat pedig a termékkör szűkítése miatt kellett kizárni a mintából, a minta egyetlen vállalatra, a Xingmin csoportra szűkült. Ezért nem volt lehetőség az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban súlyozott átlagos dömpingkülönbözetet meghatározni a mintában nem szereplő együttműködő gyártók számára. Figyelemmel a mintában szereplő exportáló gyártók együtt nem működésének mértékére és az új minta kiválasztására rendelkezésre álló idő elégtelen voltára az eljárás ezen késői szakaszában, a Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (4) bekezdésével és 18. cikkével összhangban úgy döntött, hogy a minta tekintetében rendelkezésre álló legjobb tényekből indul ki.

(185) Ennek alapján a Bizottság kivételesen úgy döntött, hogy a mintában nem szereplő együttműködő gyártók dömpingkülönbözetét a mintában megmaradt egyetlen exportáló gyártó dömpingkülönbözetével azonos szinten állapítja meg. E döntés hátterében az áll, hogy a Bizottság megítélése szerint a minta sikertelensége részben egyes terméktípusok kizárásának volt a következménye, tekintettel arra, hogy ez a változás a két együttműködő exportáló gyártó egyikének a kizárását vonta maga után, azaz közvetlenül befolyásolta a minta összetételét. A Bizottság emellett azt is figyelembe vette, hogy a mintában maradt vállalat mintegy 20 %-át képviselte az érintett termék behozatalának, és számos különböző terméktípust exportált az Unióba.

(186) Minden más exportáló gyártó esetében a Bizottság úgy döntött, hogy a maradékvám meghatározásának alapjául szolgáló dömpingkülönbözetet a mintára vonatkozóan megállapított nyolc legnagyobb egyedi dömpingkülönbözetű terméktípus figyelembevételével képzett súlyozott átlagos dömpingkülönbözetként határozza meg. E terméktípusok exportvolumene mintegy 29 %-ot képviselt a kérdéses vállalat által az Unióba exportált teljes volumenen belül, amit a Bizottság kellően reprezentatívnak ítélt.

(187) Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következők: Vállalat Ideiglenes dömpingkülönbözet (%) Xingmin Intelligent Transportation Systems Co., Ltd 69,4 Tangshan Xingmin Wheels Co., Ltd 69,4 Xianning Xingmin Wheels Co., Ltd 69,4 Más együttműködő vállalatok 69,4 Minden más vállalat 80,1

KÁR Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(188) A vizsgálati időszakban a hasonló terméket 11 uniós gyártó gyártotta az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot.

(189) Megállapítást nyert, hogy a közúti acélkerekeknek a vizsgálati időszak alatti teljes uniós termelése mintegy 35 millió darab volt. Ezt a számadatot a Bizottság az EUWA kitöltött kérdőívében található ellenőrzött adatokból kiindulva, azokat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található ellenőrzött adatokkal összevetve és a szükséges mértékben kiigazítva határozta meg. A (8) preambulumbekezdésben jelzett módon a minta három uniós gyártóból állt, amelyek együtt a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 35 %-át képviselték.

Uniós piac és uniós felhasználás

(190) A közúti acélkerekek piaca számos különböző terméktípust foglal magában, amelyek elsősorban aszerint különülnek el egymástól, hogy milyen típusú járműre felszerelendő kerekekről van szó. A terméktípusok elsősorban méretükben térnek el egymástól: a kisebb méretűek a személygépkocsikra, a nagyobb átmérőjűek a nehéz tehergépjárművekre és a különleges célra szolgáló gépjárművekre kerülnek. A terméktípusokat az ágazat általában két kategóriára osztja: a személygépkocsikhoz való kerekekre (legfeljebb 8 üléses járművek) és a haszongépjárművekhez való kerekekre (minden más jármű). Az egyes típusok alapvető fizikai tulajdonságaiban és rendeltetésében nincs különbség, ezért e vizsgálat keretében valamennyi típust egyetlen terméknek tekintünk.

(191) A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy Kína és az uniós gyártók egyaránt aktívan részt vesznek mind a személyképkocsikhoz való, mind pedig a haszongépjárművekhez való kerekek termelésében. A panaszos által szolgáltatott információk szerint a vizsgálati időszakban Kínából behozott közúti acélkerekek mintegy 45 %-a volt személyképkocsikhoz való, és 55 %-a haszongépjárművekhez való kerék. Az Unióban az értékesítések körülbelül 65 %-a érint személyképkocsikhoz való, 35 %-a pedig haszongépjárművekhez való kerekeket.

(192) Az Unióban az acélkerekek értékesítése két fő csatornán keresztül történik: a gyártók részben közvetlenül a gépjárműgyártók részére értékesítenek eredetiberendezés-gyártóként, részben pedig olyan független vállalatok részére, amelyek az általuk fejlesztett közúti acélkerekeket saját márkanév alatt értékesítik tovább nagy- és kiskereskedőknek. Annak ellenére, hogy a gépjárműgyártók által támasztott követelmények meglehetősen szigorúak, az értékesítési csatornától függetlenül minden kerék azonos vagy nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, és végső soron a közúti acélkerekek valamennyi típusa egyetlen homogén terméktípust alkot. Fontos körülmény az is, hogy a két értékesítési csatorna között egyértelmű kölcsönhatások vannak: az egyik csatornán érvényesülő árak nyomást gyakorolhatnak a másik csatornára.

(193) A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített mennyiség és az összes harmadik országból behozott mennyiség összegeként határozta meg.

(194) 2. táblázat Uniós felhasználás

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult: Forrás: EUWA, a mintában szereplő gyártók 2015 2016 2017 Vizsgálati időszak Teljes uniós felhasználás (ezer darab) 38554 38523 40161 39387 Index 100 100 104 102

(195) A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 2 %-kal nőtt.

Az érintett országból érkező behozatal

(196) Az ex87087010, ex87087099 és ex87169090 KN-kódok alá a közúti acélkerekek mellett más termékek is tartoznak. Emellett az Eurostat csak tömegben kifejezett adatokat tesz közzé, ami – a közúti acélkerekek típusaiban (az átmérők, és ennek folytán a tömegek széles skálát fednek le), illetve a behozatalok termékösszetételében (személygépkocsikhoz és haszongépjárművekhez való kerekek, ez utóbbiba beleértve egyebek mellett a traktorok és a pótkocsik kerekeit is) tapasztalható, potenciálisan jelentős eltérések és/vagy változások miatt – nem feltétlenül tesz lehetővé megfelelő összehasonlítást a különböző helyekről érkező behozatalok között. Az EUWA a panaszában foglalkozott ezzel a kérdéssel, és a panaszban megadott számadatokon túlmenően becslésekkel szolgált a Kínából, a Törökországból és a más országokból érkező behozatali volumenekre vonatkozóan; a Bizottság ezeket a becsléseket ellenőrizte. Ebből kiindulva a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket a különböző adatforrásokról, ideértve a vizsgálat során az EUWA által szolgáltatott becsült behozatali volumeneket, valamint az Eurostat adataiban található behozatali volumeneket és árakat is, és lehetővé tette az érdekelt felek számára, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg. A becsült behozatali volumeneket egyetlen fél sem vitatta, ezért a Bizottság úgy tekintette, hogy ezek képezik a rendelkezésre álló legjobb információforrást. Annak ellenére, hogy az Eurostat áradataival kapcsolatban az EUWA kétségeit fejezte ki, más rendelkezésre álló információforrások hiányában a Bizottság – legalábbis az árak alakulásának meghatározása során – az Eurostat adataira támaszkodott. Ugyanakkor a Bizottság az áralákínálás és a kárkülönbözet meghatározása érdekében végzett ár-összehasonlítások céljára a mintában szereplő felektől kapott áradatokat használta fel.

A Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(197) A Bizottság a behozatal piaci részesedését a behozatali volumen és az uniós felhasználás összehasonlításával állapította meg.

(198) 3. táblázat Behozatali volumen és piaci részesedés

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult: Forrás: EUWA 2015 2016 2017 Vizsgálati időszak A Kínából érkező behozatal volumene (ezer darab) 1007 1257 1963 2093 Index 100 125 195 208 Piaci részesedés 2,6 % 3,3 % 4,9 % 5,3 % Index 100 125 187 204

(199) A figyelembe vett időszakban a Kínából érkező behozatal és annak piaci részesedése a kétszeresére nőtt. A behozott mennyiség mintegy 1 millióról mintegy 2 millió darabra nőtt, ezzel párhuzamosan a piaci részesedés pedig 2,6 %-ról a vizsgálati időszakra 5,3 %-ra ugrott. A vizsgálati időszakban a teljes behozatal mintegy 25 %-a érkezett Kínából. Megjegyzendő, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a Kínából érkező behozatal személygépkocsikhoz való és haszongépjárművekhez való kerekeket egyaránt tartalmazott, továbbá mindkét típus esetében nőtt, ugyanakkor a személyképkocsikhoz való kerekek esetében a növekedés jóval markánsabb volt.

A Kínából érkező behozatal árai, áralákínálás

(200) A (196) preambulumbekezdésben ismertetett okokból a Bizottság a behozatali árak alakulását az Eurostat adatai alapján határozta meg, és ezekről az adatokról a vizsgálat során tájékoztatta a feleket. A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az Eurostat adatai nem adtak pontos képet a behozatal abszolút szintjeiről, és így az egységárakról sem, ugyanakkor azonban ez volt az egyetlen olyan hozzáférhető adatforrás, amelyből kiindulva legalább az árak alakulásának tendenciái azonosíthatók voltak. A Bizottság az alábbi adatokat ebben az összefüggésben értelmezte, és az árak összehasonlítása céljára nem használta fel.

(201) 4. táblázat Importárak (EUR/kg)

A Kínából az Unióba érkező behozatal árai a következőképpen alakultak: Forrás: Eurostat 2015 2016 2017 Vizsgálati időszak Kína 2,04 1,90 1,85 1,90 Index 100 93 91 93

(202) A figyelembe vett időszakban a Kínából érkező behozatal ára átlagosan 7 %-kal csökkent.

(203) A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározása érdekében a Bizottság összehasonlította egymással: (1) a mintában szereplő együttműködő kínai gyártótól érkező behozatal tekintetében az első független uniós vevő részére történő értékesítéshez tartozó, CIF-alapon (a költségek, a biztosítások és a fuvardíjak megfizetésének feltételezésével) megállapított, a vámokkal és a behozatal után felmerülő költségekkel megfelelő módon kiigazított terméktípusonkénti súlyozott átlagárakat, valamint (2) a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán a független vevők felé felszámított értékesítési árak gyártelepi szintre átszámított terméktípusonkénti súlyozott átlagát.

a mintában szereplő együttműködő kínai gyártótól érkező behozatal tekintetében az első független uniós vevő részére történő értékesítéshez tartozó, CIF-alapon (a költségek, a biztosítások és a fuvardíjak megfizetésének feltételezésével) megállapított, a vámokkal és a behozatal után felmerülő költségekkel megfelelő módon kiigazított terméktípusonkénti súlyozott átlagárakat, valamint

a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán a független vevők felé felszámított értékesítési árak gyártelepi szintre átszámított terméktípusonkénti súlyozott átlagát.

(204) Az árak összehasonlítása terméktípusonként, az azonos kereskedelmi szinten megvalósuló ügyletek vizsgálatával, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszakbeli forgalmának százalékaként fejezte ki. Az ár-összehasonlítás jelentős, 8,7 %-tól 42,6 %-ig terjedő mértékű alákínálást mutatott, amelyből az együttműködő exportőr tekintetében 26,2 %-os súlyozott átlagos alákínálási különbözet adódott.

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete Általános megjegyzések

(205) A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(206) A Bizottság a (8) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(207) A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat az EUWA kitöltött és ellenőrzött kérdőívében található adatok alapján értékelte. Az adatok mindegyik uniós gyártóra vonatkoztak, de a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók telephelyén végzett ellenőrzések nyomán szükség szerint kiigazította őket. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(208) A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység és a dömpingkülönbözetek nagysága.

(209) A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, átlagos munkaerőköltség, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

Makrogazdasági mutatók Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(210) 5. táblázat Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: Forrás: EUWA, a mintában szereplő gyártók. 2015 2016 2017 Vizsgálati időszak Termelési volumen (ezer darab) 36399 35252 36860 34999 Index 100 97 101 96 Termelési kapacitás (ezer darab) 52050 52226 52744 52289 Index 100 100 101 100 Kapacitáskihasználás 69,9 % 67,5 % 69,9 % 66,9 % Index 100 97 100 96

(211) A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelése ingadozott, de összességében 4 %-kal csökkent. Mivel a termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban mindvégig csaknem állandó volt, a kapacitáskihasználás 69,9 %-ról 66,9 %-ra visszaesett.

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(212) 6. táblázat Értékesítési volumen és piaci részesedés

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: Forrás: EUWA, a mintában szereplő gyártók. 2015 2016 2017 Vizsgálati időszak Teljes értékesítési volumen az uniós piacon (ezer darab) 32731 32299 32581 31451 Index 100 99 100 96 Piaci részesedés 84,9 % 83,8 % 81,1 % 79,8 % Index 100 99 96 94

(213) A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 4 %-kal csökkent, miközben a Kínából érkező behozatal megkétszereződött. Ebből következően a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 6 %-kal visszaesett (84,9 %-ról 79,8 %-ra).

Növekedés

(214) A termelésre, az értékesítésre, a volumenekre és a piaci részesedésre vonatkozó fenti adatok azt mutatják, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban sem az abszolút számadatokat tekintve, sem a felhasználáshoz viszonyítva nem volt képes növekedni.

Foglalkoztatás és termelékenység

(215) 7. táblázat Foglalkoztatás és termelékenység

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: Forrás: EUWA, a mintában szereplő gyártók. 2015 2016 2017 Vizsgálati időszak Alkalmazottak száma 2970 2949 2947 2985 Index 100 99 99 100 Termelékenység (ezer darab/alkalmazott) 12,3 12,0 12,4 11,6 Index 100 98 102 95

(216) A figyelembe vett időszakban az uniós foglalkoztatás állandó szinten volt. A felhasználás növekedését nem kísérte a foglalkoztatás és az értékesítések hasonló mértékű növekedése, a termelt mennyiségek pedig visszaestek. A termelés 4 %-os csökkenésével párhuzamosan az uniós gazdasági ágazat termelékenysége 5 %-kal lett kisebb a figyelembe vett időszak alatt.

A dömpingkülönbözet nagysága, felépülés a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból

(217) Minden dömpingkülönbözet jóval meghaladta a csekély mértékű (de minimis) szintet. A Kínából érkező behozatal volumeneire és áraira is figyelemmel a dömpingkülönbözet tényleges nagysága jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

(218) Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat. Emiatt az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

Mikrogazdasági mutatók Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(219) 8. táblázat Átlagos értékesítési árak az Unióban (EUR)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a vevők részére felszámított súlyozott átlagos értékesítési egységárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban: Forrás: a mintában szereplő gyártók. 2015 2016 2017 Vizsgálati időszak Független vevőknek felszámított átlagos gyártelepi szintű (EXW) értékesítési egységár az Unióban 15,3 15,8 18,0 18,4 Index 100 104 118 121 Termelési egységköltség 14,4 14,3 17,1 18,5 Index 100 99 118 128

(220) Miközben a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési költsége – elsősorban az egyik legfontosabb nyersanyag, a melegen hengerelt síkacél termékek költségének jelentős megnövekedése miatt – 28 %-kal nőtt, az uniós gazdasági ágazat a független vevőknek felszámított átlagos értékesítési egységárban a vizsgálati időszakig mindössze 21 % növekedést tudott elérni. Ez azt jelzi, hogy az érintett termék erőteljesen növekvő behozatala erős árlenyomást eredményezett. Ez a 4.4.3.4. szakaszban ismertetett módon jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére, olyannyira, hogy az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakra veszteségessé vált.

Munkaerőköltség

(221) 9. táblázat Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: Forrás: a mintában szereplő gyártók. 2015 2016 2017 Vizsgálati időszak Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 51975 48466 51577 53484 Index 100 93 99 103

(222) A mintában szereplő uniós gyártók egy alkalmazottra jutó átlagos munkaerőköltsége 2015 és a vizsgálati időszak között enyhén, 3 %-kal nőtt. A munkaerőköltség különösen 2017-ban lett nagyobb, amikor jogszabályi változások következtek be a mintában szereplő gyártók egyikének tagállamában.

Készletek

(223) 10. táblázat Készletek

Az uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban: Forrás: EUWA, a mintában szereplő gyártók. 2015 2016 2017 Vizsgálati időszak Zárókészlet (ezer darab) 2327 1845 2155 1631 Index 100 79 93 70 Zárókészlet a termelés százalékában 6,4 % 5,2 % 5,8 % 4,7 % Index 100 82 91 73

(224) A készletszintek nem tekinthetők megbízható kármutatónak, mert a közúti acélkerekek gyártása jellemzően megrendelésre történik, tehát az egy bizonyos időpontban megfigyelhető készletszintet a már értékesített, de még le nem szállított termékek mennyisége adja. Ezért a készletek alakulását csak tájékoztatásul közöljük.

(225) A figyelembe vett időszakban a zárókészletek összességében 30 %-kal csökkentek. A figyelembe vett időszakban a zárókészleteknek a termelés százalékában kifejezett szintje enyhén, a 2015-ös 6,4 %-ról a vizsgálati időszakbeli 4,7 %-ra, tehát 27 %-kal csökkent.

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(226) 11. táblázat Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: Forrás: a mintában szereplő gyártók. 2015 2016 2017 Vizsgálati időszak Az Unióban független vevők részére végrehajtott értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom százalékában) 2,3 % 7,1 % 3,5 % –1,1 % Index 100 309 153 –49 Pénzforgalom (EUR) 7,9 % 11,9 % 4,3 % 6,1 % Index 100 151 54 78 Beruházások (ezer EUR) 7326 6830 9990 13713 Index 100 93 136 187 A beruházások megtérülése 16,1 % 48,6 % 24,7 % –5,5 % Index 100 301 153 –34

(227) A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevőknek megvalósított uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszakban a jövedelmezőség nagy változatosságot mutatott, de összességében 2016-tól csökkenő tendenciát követett, és a vizsgálati időszakra negatívba fordult.

(228) A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A figyelembe vett időszakban a nettó pénzforgalom kedvezőtlenül alakult, bár a romlás – különösen a vizsgálati időszak végén – kevésbé volt markáns, mint a jövedelmezőség esetében.

(229) A figyelembe vett időszakban a beruházások 87 %-kal növekedtek. A beruházások csaknem fele a gyártósorok karbantartására irányult. Emellett azonban jelentős összegben valósultak meg új kapacitások létrehozására irányuló beruházások is, igazodva az elkövetkezendő években a nagyobb átmérőjű, további megmunkálási és festési kapacitást igénylő kerekek iránt várhatóan bekövetkező keresletnövekedéshez.

(230) A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszakban ez a mutató – az előzőekben a jövedelmezőség és a pénzforgalom esetében bemutatott tendenciákat követve – kedvezőtlenül alakult, annak ellenére, hogy 2016-ban még nőtt a beruházások teljes összege.

A kárra vonatkozó következtetés

(231) A figyelembe vett időszakban az értékesítési árak 21 %-kal nőttek, ami a vizsgálati időszakban már nem volt elegendő az előállítási költség 28 %-os növekedésének ellensúlyozásához. Az uniós gazdasági ágazat által 2015-ben elkönyvelt 2,3 %-os nyereségből a vizsgálati időszakra veszteség lett (–1,1 %). Hasonló visszaesés következett be a pénzforgalomban (–22 %) és a beruházások megtérülésében (–134 %) is.

(232) A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat teljes egészének termelési és értékesítési volumene egyaránt 4 %-kal csökkent, piaci részesedése pedig visszaesett 84,9 %-ról 79,8 %-ra, miközben a felhasználás 2 %-kal nőtt. Megjegyzendő, hogy ugyanebben az időszakban Kína képes volt megkétszerezni piaci részesedését. E fejlemények miatt az uniós gazdasági ágazat kiszolgáltatott helyzetbe került.

(233) A figyelembe vett időszakban a vizsgált mutatók közül csak nagyon kevés alakult kedvezően. A beruházások 87 %-kal nőttek, de a végrehajtott beruházások elsősorban a gépek cseréjét és korszerűsítését szolgálták. Emellett a figyelembe vett időszakban csökkentek a készletszintek, de mivel a termékek java részét megrendelésre gyártják, a készletszintek csökkenése ez esetben nem tekinthető kedvező fejleménynek.

(234) A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(235) Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen okozott károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ilyen egyéb tényező a harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye és a nyersanyagköltségek alakulása.

A dömpingelt behozatal hatásai

(236) A figyelembe vett időszakban a Kínából érkező behozatal 108 %-kal nőtt, és piaci részesedése is megkétszereződött. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésében bekövetkezett visszaesés hátterében legnagyobbrészt a Kínából érkező dömpingelt behozatal piaci részesedésének növekedése állt. Emellett a Kínából érkező behozatal árai átlagosan 7 %-kal lecsökkentek, és – a rendelkezésre álló legjobb információk tanúsága szerint – a vizsgálati időszakban átlagosan 26,2 %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak. A Kínából érkező alacsony árú behozatal továbbá jelentős árlenyomást is eredményezett a vizsgálati időszakban, ami veszteségessé tette az uniós gazdasági ágazatot, mert az uniós gyártók képtelenek voltak áraikat az előállítási költségek fölé emelni.

(237) A kármutatókra vonatkozóan a (186)–(211) preambulumbekezdésben bemutatott elemzés tanúsága szerint az uniós gazdasági ágazatnak romlott a gazdasági helyzete, és ez a romlás úgy következett be, hogy közben az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon érkező kínai dömpingelt behozatal növekedett. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedést vesztett az olcsóbb, dömpingelt kínai behozatal javára, és egyes, a mintában szereplő uniós gyártók azt is megerősítették, hogy – az alumíniumkerekekre vonatkozó vizsgálat keretében már megállapított módon – a gépjárműgyártók még mindig mintegy hivatkozási alapként használják a kínai ajánlatokat annak érdekében, hogy lenyomják az árakat. Ez jelentős nyomást fejtett ki az uniós árakra, ami nem tette lehetővé a megnövekedett költségek továbbhárítását. A jelen ügyben tehát a behozatal megnövekedése, valamint a túlzottan alacsony árszint a legfontosabb figyelembe veendő tényező. A Kínából érkező dömpingelt behozatal által előidézett árnyomás leszorította az uniós gazdasági ágazat árait. Különösen 2017-ben és a vizsgálati időszakban, amikor a magasabb acélárak miatt nőtt a termelési egységköltség, az uniós gazdasági ágazat nem volt képes teljes mértékben megjeleníteni magasabb költségeit az értékesítési áraiban. Ennek hatására az uniós gazdasági ágazat teljesítménymutatói leromlottak, és az ágazat a vizsgálati időszakra veszteségessé vált.

(238) Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

Az egyéb tényezők hatásai Behozatal a harmadik országokból

(239) 12. táblázat Behozatal a harmadik országokból

A más harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: Forrás: EUWA (volumenek), Eurostat (az árak alakulása). Ország 2015 2016 2017 Vizsgálati időszak Törökország Volumen (ezer darab) 3433 3450 3557 3793 Index 100 100 104 110 Piaci részesedés 8,9 % 9,0 % 8,9 % 9,6 % Index 100 101 100 108 Átlagár (EUR/kg) 2,11 1,98 2,00 1,96 Index 100 94 95 93 Egyéb országok Volumen (ezer darab) 1383 1517 2050 2050 Index 100 110 148 148 Piaci részesedés 3,6 % 3,9 % 5,1 % 5,2 % Index 100 110 142 145 Átlagár (EUR/kg) 2,85 2,69 2,77 2,85 Index 100 94 97 100

(240) Annak ellenére, hogy a vizsgálati időszakban a Törökországból érkező behozatal növekedett, e behozatal alakulása kevésbé volt markáns, mint a Kínából érkezőé.

(241) A volumeneket tekintve a török behozatal a vizsgálati időszakig 360 ezer darabbal bővült, miközben Kína megkétszerezte az Unióba érkező behozatalát, ami azonos időszakban egymillió darabos bővülést jelentett. Ennek eredményeképpen a kínai piaci részesedés 2,7 százalékponttal (2,6 %-ról 5,3 %-ra) nőtt, miközben a török növekedés szerényebb mértékű volt (+0,7 százalékpont). Az árakat tekintve, ahogyan a fentiekben már említettük, az Eurostat adatai nem elég pontosak ahhoz, hogy alapot adjanak az ár-összehasonlításhoz. Panaszában az EUWA ugyanakkor – hat reprezentatív keréktípus alapján – bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a török árak jelentősen magasabbak voltak a kínai áraknál, és a különbség átlagosan 25 %-os, azaz a (205) preambulumbekezdésben megállapított alákínálási különbözethez hasonló mértékű volt. Emiatt a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a Törökországból érkező behozatal árai nem tekinthetők kárt okozó áraknak.

(242) A figyelembe vett időszakban a többi harmadik országból érkező behozatal együttes volumene 48 %-kal, együttes piaci részesedése pedig 3,6 %-ról 5,2 %-ra nőtt. Ennek ellenére és az egyedüli rendelkezésre álló adatokat figyelembe véve a többi harmadik ország importárai mintegy 50 %-kal magasabbak voltak a dömpingelt kínai áraknál.

(243) Ezért a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a Kínán kívüli harmadik országokból érkező behozatal nem gyengíti a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést.

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(244) 13. táblázat Az uniós gyártók exportteljesítménye

Az uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: Forrás: EUWA (volumenek), a mintában szereplő gyártók (árak). 2015 2016 2017 Vizsgálati időszak Exportvolumen (ezer darab) 1003 1156 1401 1371 Index 100 115 140 137 Átlagár (EUR/darab) 16,2 16,0 19,3 17,4 Index 100 99 119 108 Az exportpiac részesedése 3,0 % 3,5 % 4,1 % 4,2 % Index 100 116 139 140

(245) A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat exportja kevesebb mint 3 %-ot képviselt a teljes termelésen belül. Ezért annak ellenére, hogy az export 40 %-kal, azaz körülbelül 300000 darabbal nőtt, ez csak a termelés csökkenésének egy kis részét ellensúlyozta. Az uniós gazdasági ágazat első számú piaca mindvégig maga az Unió maradt, a vizsgálati időszakban az értékesítések 95,8 %-a irányult erre a piacra, és ezek az értékesítések a figyelembe vett időszak alatt mind az abszolút mennyiségeket, mind pedig a piaci részesedést tekintve visszaestek.

(246) Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó exportértékesítések csak legfeljebb nagyon kis mértékben enyhítették a dömpingelt behozatal miatti kárt.

(247) A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat exportja nem befolyásolta az uniós gazdasági ágazatot ért kárt.

Az acél ára

(248) 14. táblázat Az egy kerék előállításához felhasznált melegen hengerelt acéltekercsek átlagos költsége

A panaszos a panaszban utalt arra, hogy a figyelembe vett időszakban az Unión belüli acélár jelentős mértékben megnőtt, amit a mintában szereplő uniós gyártóknál tett ellenőrző látogatás is visszaigazolt. A mintában szereplő uniós gyártók által a melegen hengerelt acéltekercsekért fizetett átlagos beszerzési ár a következőképpen alakult: Forrás: a mintában szereplő gyártók. 2015 2016 2017 Vizsgálati időszak Index 100 98 122 133

(249) A figyelembe vett időszakban az egy kerék előállításához felhasznált melegen hengerelt acéltekercsek átlagos költsége 33 %-kal nőtt. A melegen hengerelt acéltekercsek körülbelül 50 %-ot képviselnek az előállítási költségen belül. Rendes körülmények között – és főként alacsony jövedelmezőség esetén – az ágazat ezt a költségnövekedést áthárítja a vevőkre. A jelenlegi körülmények között, a rendellenesen alacsonyan árazott kínai behozatal nagy és egyre növekvő volumenei mellett azonban az uniós gazdasági ágazat nem volt abban a helyzetben, hogy megfelelő módon kiigazítsa értékesítési árait.

(250) Ezért a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a kárt nem a nyersanyagköltség emelkedése okozta, hanem az a körülmény, hogy a fentieknek megfelelően (lásd a (249) preambulumbekezdést) az uniós gazdasági ágazat a dömpingelt kínai behozatal jelenléte miatt nem volt képes ezt a költségnövekedést beépíteni az árakba, és emiatt veszített jövedelmezőségéből.

Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(251) A figyelembe vett időszakban a Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése jelentősen megnőtt, miközben ára átlagosan 9 %-kal csökkent. Még ennél is fontosabb azonban, hogy ennek az árérzékeny terméknek a Kínából érkező dömpingelt behozatala jelentős mértékben alákínált az uniós áraknak. Emellett a Kínából érkező behozatal által kifejtett árnyomás a figyelembe vett időszakban mindvégig lefelé szorította az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumeneit és értékesítési árait, különösen azonban 2017-ben és a vizsgálati időszakban volt káros, amikor nőttek a költségek. Ez a nyomás a vizsgálati időszakban súlyos veszteségeket okozott mind a termelés és az értékesítések, mind pedig a jövedelmezőség vonatkozásában.

(252) A (236)–(250) preambulumbekezdésben ismertetett elemzés alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy a többi lehetséges tényező sem egyenként, sem együttesen nem gyengítette az uniós gazdaságot ért jelentős kár és a Kínából érkező dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést.

UNIÓS ÉRDEK

(253) Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása az összes különböző érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a felhasználók és más érintett gazdasági szereplők érdekeit is.

Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(254) A vizsgálat rámutatott arra, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár éri amiatt, hogy – a 4. és az 5. szakaszban ismertetett módon – a dömpingelt behozatal alákínál az árainak, árlenyomást eredményezett, és a közelmúltban jelentős piacvesztést, illetve a vizsgálati időszakban veszteségeket okozott.

(255) Várható, hogy az uniós gazdasági ágazat előnyét fogja látni az intézkedéseknek, amelyek valószínűsíthetően megakadályozzák a rendkívül alacsony árú kínai behozatal további jelentős megnövekedését. Intézkedések bevezetése nélkül a kínai behozatal várhatóan megmarad vagy tovább nő, ami további kárt okoz az EU érintett gazdasági ágazatának.

A független importőrök és a felhasználók érdeke

(256) A vizsgálat megindításakor a Bizottság 72 importőrrel, felhasználóval és ilyen vállalatokat tömörítő szervezettel vette fel a kapcsolatot.

(257) A mintavételi űrlapot mindössze két importőr küldte vissza kitöltve. Ugyanakkor egyik sem volt kész a további együttműködésre a vizsgálatban, és emiatt a Bizottság nem volt képes elérni az importőrök együttműködését.

(258) A Bizottság kérdőívet küldött annak a két gépjárműgyártói csoportnak, amely a vizsgálat megindítása után jelentkezett, de egyik sem adott be beadványt, és a kérdőívet sem töltötték ki.

(259) A vizsgálat keretében a Bizottság megállapította, hogy a közúti acélkerekekre vonatkozó intézkedések a gépjárműgyártókra csak korlátozott hatást fejtenek ki. Ez a következtetés a mintában szereplő egyik uniós gyártó azon becslésén alapul, amely szerint a közúti acélkerekek egy teljes szettje körülbelül 0,6 %-ot képvisel egy kisebb személygépkocsi, és 0,7 %-ot egy tehergépjármű előállítási költségén belül. Az ügy kapcsán nem áll rendelkezésre más olyan információ, amely arra utalna, hogy az intézkedések olyan jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolnak a felhasználókra, amely ellensúlyozza az intézkedéseknek az uniós gazdasági ágazat szempontjából vett kedvező hatásait. A Bizottság egy hasonló termék kapcsán nemrégiben ugyanerre a következtetésre jutott.

Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(260) A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínai Népköztársaságból származó közúti acélkerekek behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában ne szolgálná az Unió érdekét.

IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(261) A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

A kár megszüntetéséhez szükséges mérték (kárkülönbözet)

(262) Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság először az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét állapította meg.

(263) A jelen ügyben a kár akkor szűnne meg, ha az uniós gazdasági ágazat fedezni tudná előállítási költségeit, beleértve azokat a költségeket is, amelyek az alaprendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO-egyezmények jegyzőkönyveiből, valamint olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és azok jegyzőkönyveiből fakadnak, amelyeknek az Unió részes fele, továbbá észszerű nyereségre (a továbbiakban: nyereségcél) is szert tudna tenni.

(264) Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdése szerint a nyereségcélt legalább 6 %-ban kell megállapítani. E rendelkezésnek megfelelően a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette a Kínából érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás-fejlesztés (a továbbiakban: K+F) és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenykörülmények között számítani lehet.

(265) A 3. táblázatban bemutatott módon a Kínából érkező behozatal a figyelembe vett időszakban folyamatosan nőtt. Ezért ezen évek egyike sem használható fel az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdése alkalmazásában a nyereségcél megállapításához. Emellett egyetlen, a mintában szereplő gyártó sem fogalmazott meg kellően alátámasztott állítást az elmaradt beruházások összegéről, illetve a K+F és az innováció költségeiről. Mindezek miatt a Bizottság a 6 %-os minimális nyereségcélból indult ki, és a kárt nem okozó ár megállapítása érdekében ezzel növelte meg az uniós ágazat tényleges előállítási költségét.

(266) mivel a 7. cikk (2d) bekezdésével összhangban az érdekelt felek a felsorolt ILO-egyezmények, illetve a többoldalú környezetvédelmi megállapodások és azok jegyzőkönyvei következtében felmerülő jelenlegi vagy jövőbeli költségekkel kapcsolatban nem fogalmaztak meg észrevételeket, a Bizottság az így megállapított kárt nem okozó árat nem növelte meg további költségösszeggel.

(267) A Bizottság ezt követően a mintában szereplő kínai együttműködő exportáló gyártó súlyozott átlagos importárának, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszak alatt értékesített hasonló termék kárt nem okozó súlyozott átlagárának összehasonlításával meghatározta a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket. A Bizottság az ebből az összehasonlításból kiadódó különbséget kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékaként. Ebből 50,3 %-os alulértékesítési különbözet adódott.

(268) Az 1. mellékletben felsorolt más együttműködő vállalatok esetében a kár megszüntetéséhez tartozó mérték a minta átlagával, 50,3 %-kal egyezett meg.

(269) A minden más vállalat kategóriába tartozó vállalatok esetében a Bizottság a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket a (186) preambulumbekezdésben az ezen vállalatok dömpingkülönbözetének megállapítása kapcsán ismertetett módszert követve, a mintára vonatkozóan megállapított nyolc legnagyobb egyedi alulértékesítési különbözetű terméktípus figyelembevételével képzett súlyozott átlagos alulértékesítési különbözetként határozta meg. Ezek a terméktípusok 15 %-ot képviseltek az együttműködő kínai exportőrtől érkező behozatalon belül. A számításból 66,4 %-os alulértékesítési különbözet adódott.

Ideiglenes intézkedések

(270) A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(271) Az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban, az alacsonyabb vám szabályának megfelelően helyénvaló ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket bevezetni a Kínából származó közúti acélkerekek behozatalára. A Bizottság a (184) és a (185) preambulumbekezdésben ismertetett körülményeket is figyelembe véve összehasonlította egymással a dömpingkülönbözeteket és a kárkülönbözeteket. A vám összegét a dömping- és a kárkülönbözetek közül a kisebbik szintjén kell rögzíteni.

(272) A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők: Vállalat Dömpingkülönbözet (%) Kárkülönbözet (%) Ideiglenes dömpingellenes vám (%) Xingmin Intelligent Transportation Systems Co., Ltd 69,4 50,3 50,3 Tangshan Xingmin Wheels Co., Ltd 69,4 50,3 50,3 Xianning Xingmin Wheels Co., Ltd 69,4 50,3 50,3 Más együttműködő vállalatok 69,4 50,3 50,3 Minden más vállalat 80,1 66,4 66,4

(273) Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ennek megfelelően ezek a vámtételek a jelen vizsgálat során az érintett vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott érintett termék behozatalaira a minden más vállalatra vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(274) Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni. A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(275) A vámtételek közötti jelentős különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának biztosításához különleges intézkedésekre van szükség. Azoknak a vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, be kell mutatniuk egy érvényes kereskedelmi számlát a tagállamok vámhatóságai előtt. A számlának meg kell felelnie az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Ha a behozatalt nem kíséri ilyen számla, a minden más vállalatra megállapított dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(276) A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a minden más vállalatra megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

(277) A közúti acélkerekekre vonatkozó statisztikai adatok gyakran darabszámban kifejezve állnak rendelkezésre. A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra azonban a közúti acélkerekek esetében nem tartalmaz ilyen kiegészítő mértékegységet. Ezért rendelkezni kell arról, hogy az érintett termék behozatalaira vonatkozóan a szabad forgalomba bocsátás érdekében benyújtott árunyilatkozatban nemcsak a kilogrammban vagy tonnában kifejezett tömeget, hanem a darabszámban kifejezett mennyiséget is fel kell tüntetni. A darabszámot a 8708701080, 8708701085, 8708709920, 8708709980, 8716909095 és 8716909097 TARIC-kódok esetében kell megadni.

TÁJÉKOZTATÁS AZ ELJÁRÁS IDEIGLENES SZAKASZÁBAN

(278) A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások pontosságával kapcsolatban írásban észrevételeket tegyenek.

(279) A számítások pontosságával kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(280) A felelősségteljes ügyvitel érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy 15 napon belül nyújtsák be írásbeli észrevételeiket, és/vagy 5 napon belül kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(281) Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex87087010, ex87087099 és ex87169090 KN-kódok (TARIC-kódok: 8708701080, 8708701085, 8708709920, 8708709980, 8716909095 és 8716909097) alá tartozó, következőképpen meghatározott termékre: a következő típusú járművekre szánt közúti acélkerekek, tartozékaikkal is, abronccsal felszerelve is: (a továbbiakban: érintett termék). A vizsgált termék nem foglalja magában: (1) közúti vontatók; (2) személy- és/vagy áruszállító gépjárművek; (3) különleges célra szolgáló gépjárművek (például tűzoltókocsik, locsolóautók); (4) közúti vontatók géperejű hajtás nélküli pótkocsijai és félpótkocsijai Pt_1_. 2. azokat a közúti acélkerekeket, amelyek a jelenleg a 870110 alszám alá tartozó egytengelyes kerti traktorokhoz vannak szánva, azok ipari összeszerelése céljára; Pt_2_. 2. a közúti kvadokhoz szánt kerekeket; Pt_3_. 2. az egy darabban öntött, csillag alakú acél kerékagyakat; Pt_4_. 2. a kifejezetten a közhasználatú közutakon kívüli használatra tervezett gépjárművekre szánt kerekeket (például a mezőgazdasági és az erdei vontatók, a villás emelőtargoncák, a repülőtolók, a terepjáró kivitelű dömperek kerekeit); (5) a személygépkocsik pótkocsijaihoz (utánfutóihoz), a lakókocsikhoz, a mezőgazdasági pótkocsikhoz és az egyéb, a művelésben használt mezőgazdasági eszközökhöz való, legfeljebb 16 hüvelyk kerékpánt-átmérőjű kerekeket.

(1)

1. közúti vontatók;

2. személy- és/vagy áruszállító gépjárművek;

3. különleges célra szolgáló gépjárművek (például tűzoltókocsik, locsolóautók);

4. közúti vontatók géperejű hajtás nélküli pótkocsijai és félpótkocsijai

1. azokat a közúti acélkerekeket, amelyek a jelenleg a 870110 alszám alá tartozó egytengelyes kerti traktorokhoz vannak szánva, azok ipari összeszerelése céljára;

2. a közúti kvadokhoz szánt kerekeket;

3. az egy darabban öntött, csillag alakú acél kerékagyakat;

4. a kifejezetten a közhasználatú közutakon kívüli használatra tervezett gépjárművekre szánt kerekeket (például a mezőgazdasági és az erdei vontatók, a villás emelőtargoncák, a repülőtolók, a terepjáró kivitelű dömperek kerekeit);

5. a személygépkocsik pótkocsijaihoz (utánfutóihoz), a lakókocsikhoz, a mezőgazdasági pótkocsikhoz és az egyéb, a művelésben használt mezőgazdasági eszközökhöz való, legfeljebb 16 hüvelyk kerékpánt-átmérőjű kerekeket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők: Vállalat Ideiglenes dömpingellenes vám (%) TARIC-kiegészítő kód Xingmin Intelligent Transportation Systems Co., Ltd 50,3 C508 Tangshan Xingmin Wheels Co., Ltd 50,3 C509 Xianning Xingmin Wheels Co., Ltd 50,3 C510 Az I. mellékletben felsorolt más együttműködő vállalatok 50,3 Lásd az I. mellékletet Minden más vállalat 66,4 C999

(3) A (2) bekezdésben megjelölt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) közúti acélkereket a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [Kínában]. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak. Ha ilyen számlát nem mutatnak be, a minden más vállalatra alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott termék Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott termékre szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó árunyilatkozatot állítanak ki, akkor az árunyilatkozat megfelelő rovatában darabszámban fel kell tüntetni a behozott termékmennyiséget.

(6) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó megfelelő hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

(1) Az érdekelt felek az e rendeletre vonatkozó írásbeli észrevételeiket az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 naptári napon belül nyújthatják be a Bizottságnak.

(2) Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a Bizottság előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be.

(3) Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az e határidőn túl benyújtott kérelmeket, és e kérelmek elfogadásáról az adott eset körülményeinek megfelelően határozhat.

3. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Az 1. cikket hat hónapig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2019. október 9-én. a Bizottság részéről az elnök Jean-Claude Juncker

ANNEX

Anx. melléklet. Név TARIC-kiegészítő kód Dongfeng Automobile Chassis System CO., LTD (más néven: Dongfeng Automotive Wheel Co., Ltd) Hangzhou Forlong Impex Co., Ltd Hangzhou Xingjie Auto Parts Manufacturing Co., Ltd Jiaxing Henko Auto Spare Parts Co., Ltd Jining Junda Machinery Manufacturing Co., Ltd Nantong Tuenz Corporate Co., Ltd Ningbo Luxiang Autoparts Manufacturing Co., Ltd Shandong Zhengshang Wheel Technology Co., Ltd Shandong Zhengyu Wheel Group Co., Ltd Xiamen Sunrise Group Co., Ltd Yantai Leeway Electromechanical Equipment Co., Ltd Yongkang Yuefei Wheel Co., Ltd Zhejiang Jingu Co., Ltd Zhejiang Fengchi Mechanical Co., Ltd Zhengxing Wheel Group Co., Ltd Zhenjiang R&D Auto Parts Co., Ltd

I. MELLÉKLET A mintában nem szereplő kínai együttműködő exportáló gyártók

Név TARIC-kiegészítő kód Dongfeng Automobile Chassis System CO., LTD (más néven: Dongfeng Automotive Wheel Co., Ltd) Hangzhou Forlong Impex Co., Ltd Hangzhou Xingjie Auto Parts Manufacturing Co., Ltd Jiaxing Henko Auto Spare Parts Co., Ltd Jining Junda Machinery Manufacturing Co., Ltd Nantong Tuenz Corporate Co., Ltd Ningbo Luxiang Autoparts Manufacturing Co., Ltd Shandong Zhengshang Wheel Technology Co., Ltd Shandong Zhengyu Wheel Group Co., Ltd Xiamen Sunrise Group Co., Ltd Yantai Leeway Electromechanical Equipment Co., Ltd Yongkang Yuefei Wheel Co., Ltd Zhejiang Jingu Co., Ltd Zhejiang Fengchi Mechanical Co., Ltd Zhengxing Wheel Group Co., Ltd Zhenjiang R&D Auto Parts Co., Ltd

Versions

1. 2019-10-09