Address https://gelex.eu/eli/EU/act/2020/1044@2020-05-08/hu

Contents

1. Preamble
2. 1. cikk Hatály
3. 2. cikk Globális felmelegedési potenciálok
4. 3. cikk Az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatások
5. 4. cikk A minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési program célkitűzései
6. (1) a)
7. 5. cikk A hiányzó adatok pótlása
8. (1) a)
9. i.
10. ii.
11. iii.
12. iv.
13. 6. cikk Előzetes ellenőrzések
14. 7. cikk Hatályon kívül helyezés
15. 8. cikk Átmeneti rendelkezés
16. 9. cikk Hatálybalépés és alkalmazás
17. ANNEX

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 26. cikke (6) bekezdésének b) pontjára és 37. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1) Az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére szolgáló rendszer meghatározza az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében az éghajlat-politikával összefüggésben alkalmazandó nyomonkövetési és jelentéstételi szabályokat. A szóban forgó rendszerre vonatkozó rendelkezések teljes mértékben beépültek az (EU) 2018/1999 rendeletbe, amely 2021. január 1-jével hatályon kívül helyezi az 525/2013/EU rendeletet. E rendszer keretében el kell fogadni a globális felmelegedési potenciálok értékeit, és meg kell határozni az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatásokat.

(2) Ami a globális felmelegedési potenciált illeti, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) Felei Konferenciájának első ülése, amely a Részes Felek 21. konferenciáját követően az éghajlatváltozásról szóló 2015. évi Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) Részes Feleinek találkozójául szolgál, az üvegházhatású gázok jegyzékeinek bejelentése céljából közös átváltási egységet határozott meg az üvegházhatású gázok szén-dioxid-egyenértékre történő átváltására. Ez a közös átváltási egység az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) ötödik értékelő jelentésében meghatározott, a globális felmelegedési potenciálra vonatkozó értékeken alapul. A globális felmelegedési potenciál értékeinek meghatározásakor figyelembe kell venni ezt a közös átváltási egységet.

(3) Az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatásokat a nemzetközi fejleményekkel összhangban kell meghatározni. Az üvegházhatású gázok nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatások mellett a tagállamoknak és a Bizottságnak figyelembe kell venniük a Párizsi Megállapodás 13. cikkében említett, fellépésre és támogatásra vonatkozó átláthatósági keretrendszer módozatait, eljárásait és iránymutatásait az UNFCCC Feleinek – a Párizsi Megállapodás részes feleinek találkozójaként szolgáló – Konferenciája által elfogadott 18/CMA.1. határozat (a továbbiakban: a 18/CMA.1. határozat) mellékletében foglaltak szerint. Emellett a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy használják az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokhoz készült, a vizes élőhelyekre vonatkozó 2013. évi kiegészítést.

(4) Az uniós nyilvántartás minőségének biztosítása érdekében meg kell állapítani az uniós minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési program további célkitűzéseit.

(5) Az uniós nyilvántartás teljességének a 18/CMA.1. határozat értelmében történő biztosítása érdekében meg kell határozni azokat a módszereket és adatokat, amelyeket a Bizottság a tagállami jegyzékekből hiányzó adatok vonatkozásában az (EU) 2018/1999 rendelet 37. cikkének (5) bekezdésével összhangban készített becslések kapcsán alkalmaz.

(6) Az uniós nyilvántartás időszerűségének, átláthatóságának, pontosságának, következetességének, összehasonlíthatóságának és teljességének biztosítása érdekében meg kell határozni a tagállami üvegházhatásúgáz-jegyzékekben szereplő adatokra vonatkozóan elvégzett előzetes ellenőrzések tartalmát. A pontosságnak az előzetes ellenőrzések részeként történő értékelése során biztosítani kell, hogy az uniós kulcskategóriák tekintetében a tagállamok ne becsüljék szisztematikusan túl vagy alul a tényleges kibocsátásokat és elnyeléseket. Továbbá, mivel a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz (LULUCF) kapcsolódó, forrásonkénti és nyelőnkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó jelentéstétel szerves részét képezi az üvegházhatású gázok jegyzékével kapcsolatos jelentéstételnek, és mivel a LULUCF-ágazat bekerült a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésbe, a LULUCF-ágazatban végzett előzetes ellenőrzéseket össze kell hangolni a többi ágazatban végzett ellenőrzésekkel. A LULUCF-ágazatban a földhasználattal és földhasználat-változtatással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozóan bejelentett adatok összehasonlíthatók az uniós és tagállami programokból és felmérésekből, például a Kopernikuszból és a LUCAS-ból származó információkkal.

(7) Az uniós nyilvántartás összeállításához szükséges hiányzó nemzeti jegyzékadatok kiegészítésére szolgáló becslések az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatásokkal összhangban készülnek. E becslések nem határozhatók meg az üvegházhatású gázok globális felmelegedési potenciáljára vonatkozó értékek alkalmazása nélkül. Mivel a globális felmelegedési potenciálra, a jegyzékre vonatkozó iránymutatásokra és az uniós nyilvántartási rendszerre vonatkozó szabályok lényegileg kapcsolódnak egymáshoz, helyénvaló azokat egyetlen felhatalmazáson alapuló rendeletbe foglalni.

(8) Az (EU) 2018/1999 rendeletben foglalt idevágó rendelkezések alkalmazásának kezdőnapjával való összhang biztosítása érdekében indokolt, hogy ez a rendelet 2021. január 1-jétől legyen alkalmazandó.

(9) Az (EU) 2018/1999 rendelet 57. és 58. cikkével összhangban az 525/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti, kivéve az említett rendelet 7. cikkét, amely a 2018., a 2019. és a 2020. évre vonatkozó adatokat tartalmazó jelentésekre továbbra is alkalmazandó. A 666/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet ezért 2021. január 1-jével indokolt hatályon kívül kell helyezni, azonban helyénvaló előírni, hogy 6. és 7. cikke továbbra is hatályban maradjon a 2019-re és 2020-ra vonatkozóan előírt adatokat tartalmazó jelentések tekintetében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Hatály

Ezt a rendeletet a tagállamok által benyújtott, a 2021. és az azt követő évekre vonatkozóan megadandó adatokat tartalmazó jelentésekre kell alkalmazni.

2. cikk Globális felmelegedési potenciálok

A tagállamok és a Bizottság az üvegházhatású gázok jegyzékében szereplő adatoknak az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése szerinti meghatározása és bejelentése során az e rendelet I. mellékletében felsorolt globális felmelegedési potenciálokat alkalmazzák.

3. cikk Az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatások

A tagállamok és a Bizottság az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében említett, az üvegházhatású gázokra vonatkozó jegyzékeket az alábbiaknak megfelelően határozzák meg:

a)

az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó, 2006. évi iránymutatásai;

b)

a Párizsi Megállapodás 13. cikkében említett, fellépésre és támogatásra vonatkozó átláthatósági keretrendszer módozatai, eljárásai és iránymutatásai a Párizsi Megállapodás részes feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája által elfogadott 18/CMA.1. határozat (a továbbiakban: a 18/CMA.1. határozat) mellékletében foglaltak szerint.

4. cikk A minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési program célkitűzései

(1) Az üvegházhatású gázok uniós nyilvántartási rendszerét a Bizottság kezeli, fenntartja és folyamatosan fejleszti, szem előtt tartva a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési programok alábbi célkitűzéseit:

(1) a)

annak biztosítása – adott esetben az (EU) 2018/1999 rendelet 37. cikkének (5) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazásával, az érintett tagállammal konzultálva –, hogy az üvegházhatású gázok uniós nyilvántartása hiánytalan legyen;

b)

annak szavatolása, hogy az üvegházhatású gázok uniós nyilvántartási rendszere biztosítsa a tagállamok forrásonkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak és nyelőnkénti eltávolításainak átlátható összesítését, valamint adjon áttekintést az uniós kulcskategóriákra vonatkozó módszertani leírásokról, továbbá átlátható módon tükrözze azt, hogy a tagállamok forrásonkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátásai és nyelőnkénti eltávolításai mennyiben járulnak hozzá az üvegházhatású gázok uniós jegyzékéhez;

c)

annak biztosítása, hogy az adott jelentéstételi év tekintetében az Unió forrásonkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak és nyelőnkénti eltávolításainak összege egyenlő legyen a tagállamok (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése szerint bejelentett forrásonkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak és nyelőnkénti eltávolításainak összegével;

d)

annak biztosítása, hogy az üvegházhatású gázok uniós jegyzéke valamennyi jelentett év tekintetében tartalmazza a forrásonkénti kibocsátások és a nyelőnkénti eltávolítások következetes idősorait.

(2) A Bizottság és a tagállamok lehetőség szerint növelik az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeinek összehasonlíthatóságát azáltal, hogy adott esetben törekednek a módszerek, a tevékenységre vonatkozó adatok, a jelölések, valamint a forrásonkénti kibocsátások és nyelőnkénti eltávolítások tagállam általi kiosztásának szinergiájára.

(3) Az uniós nyilvántartás minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési programjaira vonatkozó célkitűzéseknek ki kell egészíteniük a tagállamok által végrehajtott minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési programok célkitűzéseit.

(4) A tagállamok biztosítják a tevékenységre vonatkozó adatok, a kibocsátási tényezők és a nemzeti üvegházhatásúgáz-jegyzékük tekintetében felhasznált más paraméterek megfelelő minőségét.

5. cikk A hiányzó adatok pótlása

(1) Az (EU) 2018/1999 rendelet 37. cikke (5) bekezdésének megfelelően a tagállamok által benyújtott jegyzékadatok kiegészítésére szolgáló bizottsági becsléseknek a következő módszereken és adatokon kell alapulniuk:

(1) a)

amennyiben valamely tagállam az előző jelentéstételi évben következetes idősorokat nyújtott be az adott forráskategóriára vonatkozóan, és:

i.

az érintett tagállam az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (2) bekezdése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzéket nyújtott be az X – 1 év tekintetében, amely jegyzék tartalmazza a hiányzó becslést, a becslés alapját az említett, az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzék adatai képezik;

ii.

az érintett tagállam nem nyújtott be az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzéket az X – 1 év tekintetében az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének megfelelően, viszont az Unió az adott tagállam vonatkozásában, az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének megfelelően elvégezte az X – 1 évre nézve az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó becslést, a becslés alapját az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó uniós nyilvántartás adatai képezik;

iii.

üvegházhatású gázokra vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó tagállami jegyzékből származó adatok használata nem lehetséges, vagy az energiaágazat vonatkozásában hiányzó energiastatisztikai adatok esetében nagymértékben pontatlan becsléshez vezetne, a becslés alapját az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kapott adatok képezik;

iv.

az üvegházhatású gázokra vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékből származó adatok használata nem lehetséges, vagy a nem az energiaágazatok vonatkozásában hiányzó adatok esetében nagymértékben pontatlan számításhoz vezetne, a becslés alapját az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékére vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás (1. kötet) 2.2.3. szakaszának a hiányzó adatok pótlására vonatkozó technikai tanácsokkal összhangban lévő becslési módszerek képezik, adott esetben az európai statisztikák felhasználásával;

b)

amennyiben a releváns kategóriához tartozó forrásonkénti kibocsátások vagy nyelőnkénti eltávolítások esetében a becslés tekintetében a benyújtást megelőző legutóbbi felülvizsgálat során az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerint technikai korrekciót alkalmaztak, és az érintett tagállam nem nyújtott be felülvizsgált becslést, a becslés alapját a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport által a technikai korrekció kiszámítására alkalmazott módszer képezi;

c)

amennyiben az adott forráskategória vonatkozásában bejelentett becslések esetében nem áll rendelkezésre összefüggő idősor, a becslés alapját az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékére vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás (1. kötet) 2.2.3. szakaszának a hiányzó adatok pótlására vonatkozó technikai tanácsokkal összhangban lévő becslési módszerek képezik.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett becsléseket az érintett tagállamokkal folytatott konzultáció és szoros együttműködés mellett a jelentés tárgyévének március 31-ig elkészíti.

(3) Az érintett tagállam az (1) bekezdésben említett becsléseket használja fel a nemzeti jegyzékeknek az UNFCCC titkárságához történő, az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (4) bekezdése szerinti benyújtásához.

6. cikk Előzetes ellenőrzések

A Bizottság által az (EU) 2018/1999 rendelet 37. cikkének (4) bekezdése alapján végzett előzetes ellenőrzések a következőket foglalhatják magukban:

a)

arra vonatkozó értékelés, hogy az adott tagállam bejelenti-e a Párizsi Megállapodás 13. cikkében említett és a 18/CMA.1. határozat mellékletében meghatározott, fellépésre és támogatásra vonatkozó átláthatósági keretrendszer módozatai, eljárásai és iránymutatásai szerint előírt valamennyi kategóriát, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet V. mellékletében említett valamennyi üvegházhatású gázt;

b)

arra vonatkozó értékelés, hogy a forrásonkénti kibocsátásokra és a nyelőnkénti eltávolításokra vonatkozó adatok idősorai konzisztensek-e;

c)

arra vonatkozó értékelés, hogy az implikált kibocsátási faktorok valamennyi tagállam tekintetében összehasonlíthatók-e, figyelembe véve, hogy az alapértelmezett IPCC kibocsátási tényezőknek különböző nemzeti adottságok felelnek meg;

d)

a nem becsült jelölésmód alkalmazásának értékelése, amennyiben elő vannak írva 1-es szintű IPCC módszerek, és a jelölésmód alkalmazása a 18/CMA.1. határozat mellékletének 32. pontja alapján nem indokolt;

e)

az üvegházhatású gázok jegyzékének benyújtása érdekében történő újraszámolások elemzése, többek között olyan esetben, amikor az újraszámolás a módszertan módosulásán alapul;

f)

az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében bejelentett, hitelesített üvegházhatásúgáz-kibocsátások összehasonlítása az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3) bekezdése alapján bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátásokkal;

g)

az Eurostat referenciamegközelítéséből fakadó eredmények összehasonlítása a tagállamok referenciamegközelítéséből fakadó eredményekkel;

h)

az Eurostat ágazati megközelítéséből fakadó eredmények összehasonlítása a tagállamok ágazati megközelítéséből fakadó eredményekkel;

i)

arra vonatkozó értékelés, hogy az adott tagállam megoldotta-e a korábbi uniós előzetes ellenőrzések és felülvizsgálatok során felmerült kérdéseket, valamint hogy végrehajtotta-e az UNFCCC-felülvizsgálatok ajánlásait;

j)

a tagállamok forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó becslések pontosságának értékelése az uniós kulcskategóriák vonatkozásában;

k)

a tagállamok által az uniós kulcskategóriákra vonatkozóan bejelentett módszertani leírások átláthatóságának és teljességének értékelése;

l)

a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) ágazatban a forrásonkénti kibocsátás és a nyelőnkénti eltávolítás nyomon követésének és bejelentésének értékelése az (EU) 2018/1999 rendelet V. mellékletének 3. része alapján, beleértve a kulcskategóriák kiosztását, az alkalmazott IPCC szintmódszertant, valamint a földhasználatra és földhasználat-megváltoztatásra vonatkozó bejelentett adatok összehasonlítását az uniós és tagállami programokból és felmérésekből származó információkkal.

7. cikk Hatályon kívül helyezés

A 666/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet – az e rendelet 8. cikkében meghatározott átmeneti rendelkezésre is figyelemmel – 2021. január 1-jével hatályát veszti.

8. cikk Átmeneti rendelkezés

E rendelet 7. cikkétől eltérve a 666/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. és 7. cikke továbbra is alkalmazandó a 2019-re és 2020-ra vonatkozóan előírt adatokat tartalmazó jelentésekre.

9. cikk Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Rendelkezéseit 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2020. május 8-án. a Bizottság részéről az elnök Ursula von der Leyen

ANNEX

MELLÉKLET GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSI POTENCIÁLOK

Rövidítés, köznapi név vagy kémiai név Globális felmelegedési potenciál Szén-dioxid (CO2) 1 Metán (CH4) 28 Dinitrogén-oxid (N2O) 265 Kén-hexafluorid (SF6) 23500 Nitrogén-trifluorid (NF3) 16100 Fluorozott szénhidrogének (HFC-k): HFC-23 CHF3 12400 HFC-32 CH2F2 677 HFC-41 CH3F 116 HFC-125 CHF2CF3 3170 HFC-134 CHF2CHF2 1120 HFC-134a CH2FCF3 1300 HFC-143 CH2FCHF2 328 HFC-143a CH3CF3 4800 HFC-152 CH2FCH2F 16 HFC-152a CH3CHF2 138 HFC-161 CH3CH2F 4 HFC-227ea CF3CHFCF3 3350 HFC-236cb CF3CF2CH2F 1210 HFC-236ea CF3CHFCHF2 1330 HFC-236fa CF3CH2CF3 8060 HFC-245fa CHF2CH2CF3 858 HFC-245ca CH2FCF2CHF2 716 HFC-365mfc CH3CF2CH2CF3 804 HFC-43-10mee CF3CHFCHFCF2CF3 vagy (C5H2F10) 1650 Perfluor-karbonok (PFC-k) PFC-14, tetrafluor-metán, CF4 6630 PFC-116, perfluor-etán, C2F6 11100 PFC-218, perfluor-propán, C3F8 8900 PFC-318, perfluor-ciklobután, c-C4F8 9540 Perfluor-ciklopropán, c-C3F6 9200 PFC-3-1-10, perfluor-bután, C4F10 9200 PFC-4-1-12, perfluor-pentán, C5F12 8550 PFC-5-1-14, perfluor-hexán, C6F14 7910 PFC-9-1-18, C10F18 7190

Versions

1. 2020-05-08