Address https://gelex.eu/eli/EU/act/2020/1579@2020-10-29/hu

Contents

1. Preamble
2. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3. 1. cikk Tárgy
4. 2. cikk Hatály
5. 3. cikk Fogalommeghatározások
6. II. FEJEZET HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK
7. 4. cikk A TAC-ok és elosztásuk
8. 5. cikk A halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések
9. 6. cikk A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei
10. 7. cikk Lezárások a tőkehalak ívásának védelme érdekében
11. (2) a)
12. (4) a)
13. 8. cikk A közönséges tőkehalra irányuló, az ICES 22–26 alkörzetben folytatott rekreációs célú halászatra vonatkozó intézkedések
14. 9. cikk Az ICES 22–32 alkörzetben folytatott tengeripisztráng- és lazachalászatra vonatkozó intézkedések
15. 10. cikk Rugalmasság
16. 11. cikk Adatküldés
17. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
18. 12. cikk Az (EU) 2020/123 rendelet módosítása
19. 13. cikk Hatálybalépés
20. ANNEX
21. A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK (TAC-OK) HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ TAC-OK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében állományvédelmi intézkedéseket kell elfogadni a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeket figyelembe véve, ideértve adott esetben a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság és más tanácsadó szervek által készített jelentéseket, a releváns földrajzi területek vagy illetékességi területek tekintetében létrehozott tanácsadó testületek szakvéleményeit, valamint a tagállamok bármely közös ajánlását is.

(2) A Tanács feladata, hogy a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan intézkedéseket – ezen belül adott esetben bizonyos, azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket – fogadjon el. A halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy minden tagállam számára biztosított legyen a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása valamennyi állomány, illetve valamennyi halászat tekintetében, és kellő figyelmet kapjanak a közös halászati politikának az 1380/2013/EU rendeletben meghatározott célkitűzései.

(3) Az 1380/2013/EU rendelet értelmében a közös halászati politika célja a maximális fenntartható hozamnak (MFH) megfelelő kiaknázási arány 2015-ig való elérése, amennyiben lehetséges, és annak legkésőbb 2020-ig az összes állomány esetében való fokozatos, egyre növekvő alapon történő megvalósítása.

(4) A teljes kifogható mennyiségeket (TAC-ok) ezért az 1380/2013/EU rendeletnek megfelelően a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és a társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor az egyes halászati ágazatok közötti méltányos bánásmódot; ezenkívül az érdekeltekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményeket is figyelembe kell venni.

(5) Az (EU) 2016/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet többéves tervet hozott létre a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és ezek halászatára vonatkozóan (a továbbiakban: a terv). A terv célja annak biztosítása, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományait, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet. Ennek érdekében az érintett állományok esetében a lehető leghamarabb, és fokozatos alapon legkésőbb 2020-ig el kell érni a halászati mortalitás célértékét, amely tartományokban kerül meghatározásra. A közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira vonatkozó 2021. évi fogási korlátokat helyénvaló a terv célkitűzéseivel összhangban kell megállapítani.

(6) A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) jelezte, hogy a Balti-tenger nyugati részén élő heringállomány biomasszája az ICES 20–24 alkörzetben továbbra is csupán 48 %-a volt az ívásra képes biomassza legalacsonyabb referenciapontjának (Blim), amely alatt csökkenhet a szaporodóképesség. Ezért az állomány állapotát értékelő, 2020. május 29-i éves tudományos szakvéleményében az ICES teljes halászati tilalmat javasolt a Balti-tenger nyugati részén élő heringállományra vonatkozóan. Az (EU) 2016/1139 rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban minden megfelelő korrekciós intézkedést meg kell hozni annak érdekében, hogy az állomány mérete minél hamarabb visszaálljon az MFH-t biztosító szint fölé. Ezen túlmenően az említett rendelkezés további korrekciós intézkedések elfogadását is előírja. Ehhez fontos figyelembe venni általában a közös halászati politika és azon belül maga a terv célkitűzéseinek elérésére kitűzött időkeretet, különös tekintettel az elfogadott korrekciós intézkedések várható hatására, ugyanakkor ragaszkodva a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekhez az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében foglaltaknak megfelelően. Következésképpen az (EU) 2016/1139 rendelet 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban helyénvaló úgy rendelkezni, hogy – az ICES 20–24 alkörzetben élő állomány biomassza csökkenésének figyelembevétele érdekében – a Balti-tenger nyugati részén élő heringállományra vonatkozó halászati lehetőségek alacsonyabbak legyenek a halászati mortalitási tartományoknál.

(7) Ami a közönséges tőkehalnak a Balti-tenger keleti részén élő állományát illeti, az ICES 2019 óta a korábbinál adatokban gazdagabb értékelésre alapozhatja az elővigyázatossági megközelítésen alapuló szakvéleményét. Az ICES becslései szerint a Balti-tenger nyugati részén élő tőkehal biomasszája 2019 óta a Blim alatt van, és azóta tovább csökkent. Az ICES ezért megismételte arra vonatkozó szakvéleményét, hogy a Balti-tenger keleti részén 2021-re teljes halászati tilalmat javasol a közönséges tőkehalra vonatkozóan. Az ICES azonban nem tudta meghatározni a halászati mortalitási tartományokat. A tavalyi évhez hasonlóan, ha a közönséges tőkehalnak a Balti-tenger keleti részén élő állományára vonatkozó halászati lehetőségek a tudományos szakvéleményekben megjelölt értékek szerint kerülnek megállapításra, az a kötelezettség, amely szerint a Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-állomány járulékos fogásai által érintett vegyes halászatban az összes fogást ki kell rakodni, ahhoz a jelenséghez vezet, hogy a blokkoló kvóta hatálya alá tartozó fajok esetében a kvóta kimerítése a halászati tevékenység leállítását idézi elő. Annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly legyen teremthető egyrészt a halászat folytatása (tekintettel a Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-halászat teljes tilalmából potenciálisan következő súlyos társadalmi-gazdasági következményekre), másrészt pedig az említett állományok vonatkozásában a jó biológiai állapot elérésének szükségessége között, valamint figyelembe véve, hogy a vegyes halászatban nehéz valamennyi állományt az MFH szintjén egyidejűleg halászni, helyénvaló külön TAC-ot megállapítani a Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-állomány járulékos fogásaira vonatkozóan. A halászati lehetőségeket az (EU) 2016/1139 rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell meghatározni.

(8) Az ICES 2020 májusában aktualizált szakvéleményt bocsátott ki a más halászati tevékenységek során járulékosan kifogott közönséges tőkehal mennyiségéről. A halászati lehetőségeket helyénvaló az említett szakvéleménynek megfelelően meghatározni; ez alól kivételt képeznek a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából és az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikkében meghatározott feltételeknek maradéktalanul megfelelő halászati műveletek. Ezen túlmenően az (EU) 2016/1139 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében további korrekciós intézkedéseket kell elfogadni annak biztosítására, hogy az érintett állomány mérete mielőbb visszaálljon az MFH-t biztosító szint fölé. A tudományos szakvélemény szerint az ívóhelyek lezárása olyan további előnyökkel (például a zavartalan ívás miatti fokozott állománypótlódás) járhat egy adott állomány számára, amelyek pusztán a TAC meghatározásával nem érhetők el. Ezért helyénvaló fenntartani az ívóhelyek jelenleg érvényes nyári lezárását. A tudományos szakvélemény rámutat továbbá arra, hogy a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra irányuló rekreációs célú halászat relatív fontossága a TAC szintjétől függ. A TAC jelentős csökkentése miatt a rekreációs célú halászat keretében kifogott mennyiségek számottevőnek tekinthetők, ezért helyénvaló fenntartani a rekreációs célú halászat tilalmát az ICES 25–26 alkörzetben, ahol a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal egyedei a legnagyobb számban fordulnak elő.

(9) Ami a közönséges tőkehalnak a Balti-tenger nyugati részén élő állományát illeti, az ICES lefelé módosította a becsült biomasszát, és úgy becsüli, hogy a szóban forgó állomány biomasszája nem állt vissza a szaporodóképes állomány biomasszájának azon referenciapontja fölé, amely alatt konkrét és megfelelő állománygazdálkodási intézkedéseket kell hozni (Btrigger). Ezért helyénvaló fenntartani a 2020-ra vonatkozóan bevezetett kísérő intézkedéseket, és célszerű az (EU) 2016/1139 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározni a halászati lehetőségeket, figyelembe véve az ICES által javasolt, az ICES 24 alkörzetben folytatott egyéb halászati tevékenységekben járulékosan fogott közönségestőkehal-mennyiségeket, hogy azok összhangban legyenek a Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-állomány gazdálkodási területén követett megközelítéssel. Ezenkívül a tudományos szakvélemények szerint a közönséges tőkehal nyugati és keleti állománya keveredik az ICES 24 alkörzetben. A közönséges tőkehal keleti állományának védelme céljából, valamint annak érdekében, hogy ugyanazok a feltételek érvényesüljenek, mint a Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-állomány gazdálkodási területén, az ICES 24 alkörzetben a TAC felhasználását továbbra is a közönséges tőkehal járulékos fogásaira kell korlátozni; ez alól kivételt képeznek a kizárólag a tudományos vizsgálatok céljából és az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében előírt feltételek maradéktalan betartásával folytatott halászati műveletek, valamint azok a kisüzemi part menti halászatot folytató halászok, akik a parttól mért hat tengeri mérföld széles sávban passzív halászeszközökkel folytatnak halászatot olyan helyeken, ahol a vízmélység nem éri el a 20 métert, mivel ezeken a sekély vizű part menti területeken főképpen a közönséges tőkehal nyugati állománya fordul elő. Ezen túlmenően az ICES 24 alkörzetre vonatkozó tilalmi időszakot össze kell hangolni az ICES 25–26 alkörzetre vonatkozó tilalmi időszakkal annak érdekében, hogy az ICES szakvéleményével összhangban azonos szintű védelem legyen biztosított.

(10) Ennek megfelelően, valamint annak biztosítására, hogy ugyanazok a feltételek érvényesüljenek, mint az ICES 25–26 alkörzetben, az ICES 24 alkörzetben továbbra is meg kell tiltani a közönséges tőkehal rekreációs célú halászatát a parttól mért hat tengeri mérföldön túl. Továbbá, mivel a tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy a rekreációs célú halászat jelentős mértékben hozzájárul az állomány általános halászati mortalitásához, valamint figyelembe véve az állomány állapotát és a TAC csökkentését, továbbra is fenn kell tartani az egyes halászok által naponta kifogható mennyiség korlátozását. Ez nincs kihatással a kereskedelmi célú halászati tevékenységekre vonatkozó viszonylagos stabilitás elvére. Végezetül, tekintettel az állomány sérülékeny állapotára és arra, hogy a tudományos szakvélemények szerint az ívóhelyek lezárása olyan további előnyökkel (például a zavartalan ívás miatti fokozott állománypótlódás) járhat egy adott állomány számára, amelyek pusztán a TAC meghatározásával nem érhetők el, az ívóhelyek téli lezárását fenn kell tartani, a kizárólag a tudományos vizsgálat céljából folytatott és az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében foglalt feltételeknek maradéktalanul megfelelő halászati műveletek kivételével.

(11) Az ICES becslései szerint a Balti-tenger középső részén élő heringállomány biomasszája a szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó referenciapont alá csökkent, amely alatt megfelelő állománygazdálkodási intézkedéseket kell hozni (Btrigger). Ezért a halászati lehetőségeket helyénvaló az (EU) 2016/1139 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározni.

(12) Az ICES szakvéleménye szerint a közönséges tőkehalat járulékosan fogják ki a sima lepényhal halászatában. Ezenkívül a sprattot a heringgel együtt halásszák, valamint a spratt a közönséges tőkehal zsákmányául is szolgál. A sima lepényhalra és a sprattra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározásakor helyénvaló figyelembe venni a fajok közötti dinamika említett szempontjait.

(13) A part menti halászati lehetőségek maradéktalan kihasználásának biztosítása érdekében a lazac tekintetében 2019-ben (az ICES 22–31 alkörzetből az ICES 32 alkörzet irányába) körzetek közötti korlátozott rugalmasság került bevezetésre. Tekintettel az erre a két állományra vonatkozó halászati lehetőségekben bekövetkezett változásokra, helyénvaló fokozni az említett rugalmasságot.

(14) A tengeri pisztráng négy tengeri mérföldön túli halászatára vonatkozó tilalom, valamint a tengeri pisztráng járulékos fogásainak a tengeri pisztráng és a lazac teljes együttes fogásának 3 %-ára történő korlátozása nyomán nagymértékben csökkent a lazachalászatban a fogások korábban jelentős mértékű – különösen tengeripisztráng-fogásként történő – téves bejelentése. A téves bejelentések számának lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében ezért helyénvaló fenntartani ezt a rendelkezést.

(15) Az e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok Bizottsághoz történő továbbításáról szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. E rendeletben ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásairól a Bizottság felé teljesítendő adatszolgáltatás során a tagállamoknak használniuk kell.

(16) A 847/96/EK tanácsi rendelet kiegészítő feltételeket vezetett be a TAC-ok éves kezelésére vonatkozóan, beleértve az elővigyázatossági, illetve analitikai szempontból kifogható teljes mennyiségek tekintetében a 3. és a 4. cikkben előírt rugalmassági rendelkezéseket is. Az említett rendelet 2. cikke értelmében a TAC-okmennyiségek rögzítésekor a Tanácsnak az állományok biológiai állapota alapján határoznia kell arról, hogy mely állományok esetében nem alkalmazandó a 3., illetve a 4. cikk. Később az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése bevezette az egymást követő évek közötti rugalmassági mechanizmust a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi állomány vonatkozásában. Ezért annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott rugalmasság, amely gyengítené a tengeri biológiai erőforrások észszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét, akadályozná a közös halászati politika célkitűzéseinek elérését, valamint rontaná az állományok biológiai állapotát, úgy kell rendelkezni, hogy a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke csak akkor legyen alkalmazandó az analitikai szempontból kifogható teljes mennyiségre, ha a tagállamok nem alkalmazzák az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét.

(17) Továbbá, mivel a Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-állomány biomasszája a Blim alatt van, és 2021-ben csak a járulékos fogása és tudományos célú halászata engedélyezett, a tagállamok vállalták, hogy ezen állomány tekintetében 2021-ben nem alkalmazzák az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdését azért, hogy a 2020. évből a 2021. évre átcsoportosított fogások ne lépjék túl a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozóan megállapított TAC-ot.

(18) Az ICES 3a körzetben, valamint az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizeiben élő norvég tőkehalra vonatkozó halászati év november 1-jétől október 31-ig tart. Az idevágó új tudományos szakvélemények alapján az említett területek esetében előzetes TAC-ot kell megállapítani a norvég tőkehalra vonatkozóan. Az Egyesült Királyság nem rendelkezik norvégtőkehal-kvótával. Mindazonáltal a kvóta egy részét egyesült királysági vizekben halásszák. A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 130. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az Egyesült Királysággal.Következésképpen előzetes TAC-ot kell megállapítani a 2020. november 1. és 2020. december 31. közötti időszakra szóló halászati lehetőségekre vonatkozóan. Az említett TAC lehetővé fogja tenni, hogy megkezdődhessen a halászati idény. A 2021. január 1. és 2021. október 31. közötti időszakra szóló halászati lehetőségekről konzultációra fog sor kerülni az Egyesült Királysággal. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság nem rendelkezik kvótahányaddal ebből az állományból, az Egyesült Királysággal közös erőforrásról van szó. Ezért konzultációkat kell folytatni az állománnyal az átmeneti időszak 2020. december 31-i lejártát követően való közös gazdálkodásról. A norvég tőkehalra az ICES 3a körzetben, valamint az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizeiben területeken vonatkozó halászati lehetőségekről szóló rendeletet később majd módosítani kell, hogy figyelembe lehessen venni a 2021. január 1. és 2021. október 31. közötti időszakra vonatkozó fenti konzultációk eredményét, és ezáltal a 2020. november 1-jétől 2021. október 31-ig tartó teljes halászati évet le lehessen fedni.

(19) A halászati tevékenységek folyamatossága és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni. Az ICES 3a körzetben, valamint az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizeiben élő norvégtőkehal-állomány tekintetében azonban ezt a rendeletet 2020. november 1-jétől 2021. október 31-ig kell alkalmazni. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet bizonyos balti-tengeri halállományok és halállománycsoportok tekintetében meghatározza a 2021. évi halászati lehetőségeket, és módosít egyes, az (EU) 2020/123 rendeletben egyéb vizekre vonatkozóan meghatározott halászati lehetőségeket.

2. cikk Hatály

(1) Ez a rendelet a Balti-tengeren tevékenységet folytató uniós halászhajókra alkalmazandó.

(2) Ez a rendelet a rekreációs célú halászatra is alkalmazandó, amennyiben arra a vonatkozó rendelkezések kifejezetten hivatkoznak.

3. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében szereplő fogalommeghatározások érvényesek. Emellett a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. alkörzet: a 218/2009/EK tanácsi rendelet III. mellékletében meghatározott balti-tengeri ICES-alkörzetek egyike;

2. teljes kifogható mennyiség (TAC): az egyes állományokból egyéves időszak alatt kifogható mennyiség;

3. kvóta: a TAC-nak az Unió, valamely tagállam vagy valamely harmadik ország részére kiosztott hányada;

4. rekreációs célú halászat: a tengerek biológiai erőforrásainak nem kereskedelmi célú kiaknázására irányuló – például szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú – halászati tevékenység.

II. FEJEZET HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

4. cikk A TAC-ok és elosztásuk

A TAC-okat, a kvótákat és – adott esetben – a velük funkcionálisan összefüggő feltételeket a melléklet határozza meg.

5. cikk A halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések

A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a)

az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)

az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

c)

a 847/96/EK rendelet 3. cikke és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint engedélyezett további kirakodások;

d)

a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott vagy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése alapján átcsoportosított mennyiségek;

e)

az 1224/2009/EK rendelet 105. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

6. cikk A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei

E rendelet melléklete meghatározza a nem célfajoknak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdésében említett, biztonságos biológiai határértékeken belüli azon állományait, amelyek esetében el lehet térni a fogásoknak az érintett kvótába való beleszámítására vonatkozó kötelezettségtől.

7. cikk Lezárások a tőkehalak ívásának védelme érdekében

(1) Május 1. és augusztus 31. között tilos bármilyen típusú halászeszközzel halászni az ICES 25 és a 26 alkörzetben.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított tilalom alóli kivétel a következők esetében alkalmazandó:

(2) a)

kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletek, amelyek akkor végezhetők, ha e vizsgálatok lefolytatásakor maradéktalanul tiszteletben tartják az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében előírt feltételeket;

b)

az illetékes nemzeti hatóságok által kibocsátott hivatalos tengertérkép koordinátái szerint 20 méternél kisebb vízmélységű területeken kopoltyúhálóval, állítóhálóval, tükörhálóval, fenéken rögzített horogsorral, horogsorral, sodortatott horogsorral, kézi horogsorral és orsós felszereléssel vagy hasonló passzív halászeszközzel halászó, 12 méter teljes hosszúságot el nem érő uniós halászhajók;

c)

az ICES 25 alkörzet 50 méternél kisebb vízmélységű területein, legfeljebb 45 milliméteres szembőségű eszközzel, közvetlen emberi fogyasztás céljából nyílt vízi fajokra halászó uniós halászhajók, amelyek fogásait a kirakodást követően szétválogatják.

(3) Tilos bármilyen típusú halászeszközzel halászni február 1. és március 31. között az ICES 22 és 23 alkörzetben, május 15. és augusztus 15. között pedig az ICES 24 alkörzetben.

(4) A (3) bekezdésben megállapított tilalom alóli kivétel a következők esetében alkalmazandó:

(4) a)

kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletek az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében előírt feltételek maradéktalan tiszteletben tartása mellett;

b)

az ICES 22 és 23 alkörzetnek az illetékes nemzeti hatóságok által kibocsátott hivatalos tengertérkép koordinátái szerint 20 méternél kisebb vízmélységű területein, valamint az ICES 24 alkörzetnek az alapvonalaktól számított hat tengeri mérföldön belüli, az illetékes nemzeti hatóságok által kibocsátott hivatalos tengertérkép koordinátái szerint 20 méternél kisebb vízmélységű területein kopoltyúhálóval, állítóhálóval, tükörhálóval, fenéken rögzített horogsorral, horogsorral, sodortatott horogsorral, kézi horogsorral és orsós felszereléssel vagy hasonló passzív halászeszközzel halászó, 12 méter teljes hosszúságot el nem érő uniós halászhajók;

c)

az ICES 24 alkörzetnek az alapvonalaktól számított hat tengeri mérföldön belüli, 40 méternél kisebb vízmélységű területein, legfeljebb 45 milliméteres szembőségű eszközzel, közvetlen emberi fogyasztás céljából nyílt vízi fajokra halászó uniós halászhajók, amelyek fogásait a kirakodást követően szétválogatják.

(5) A (2) bekezdés b) vagy c) pontjában és a (4) bekezdés b) vagy c) pontjában említett halászhajók parancsnokainak biztosítaniuk kell, hogy halászati tevékenységüket a tagállam ellenőrző hatóságai bármikor nyomon követhessék.

8. cikk A közönséges tőkehalra irányuló, az ICES 22–26 alkörzetben folytatott rekreációs célú halászatra vonatkozó intézkedések

(1) Rekreációs célú halászat keretében minden halász naponta legfeljebb öt tőkehal egyedet tarthat meg az ICES 22 és 23 alkörzetben, valamint az ICES 24 alkörzetnek az alapvonalaktól mért hat tengeri mérföldön belüli részében kifogott közönséges tőkehalból, kivéve a 2021. február 1-jétől március 31-ig terjedő időszakban, amikor minden halász naponta legfeljebb két tőkehal egyedet tarthat meg.

(2) A közönséges tőkehal rekreációs célú halászata tilos az ICES 24 alkörzetben az alapvonalaktól mért hat tengeri mérföldön túl, valamint az ICES 25 és 26 alkörzetben.

(3) E cikk nem érinti a tagállami szinten elfogadott szigorúbb intézkedéseket.

9. cikk Az ICES 22–32 alkörzetben folytatott tengeripisztráng- és lazachalászatra vonatkozó intézkedések

(1) A halászhajók számára 2021. január 1-jétől december 31-ig tilos a tengeri pisztráng halászata az ICES 22–32 alkörzetben az alapvonalaktól mért négy tengeri mérföldön túl. Az e vizeken folytatott lazachalászat során a tengeri pisztráng járulékos fogásai nem haladhatják meg a bármely pillanatban a fedélzeten tartott vagy az egyes halászati utak után kirakodott összes lazac és tengeri pisztráng 3 %-át.

(2) E cikk nem érinti a tagállami szinten elfogadott szigorúbb intézkedéseket.

10. cikk Rugalmasság

(1) Az e rendelet mellékletében foglalt eltérő rendelkezés hiányában a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági TAC hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke pedig az analitikai TAC hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.

(2) A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke nem alkalmazandó abban az esetben, ha egy tagállam alkalmazza az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét.

11. cikk Adatküldés

Amennyiben a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján megküldik a Bizottságnak az állományok kifogott vagy kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. cikk Az (EU) 2020/123 rendelet módosítása

Az ICES 3a körzetben, valamint az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizeiben élő norvég tőkehalra vonatkozó halászati lehetőségeket és a kapcsolódó járulékos fogásokat meghatározó, az IA. mellékletben foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép: Faj: Norvég tőkehal és a kapcsolódó járulékos fogások Trisopterus esmarkii Övezet: 3a; a 2a és 4 övezet uniós vizei (NOP/2A3A4.) Időszak 2019. november 1. – 2020. október 31. 2020. november 1. – 2020. december 31. Analitikai TAC Dánia 72433 29972 ) A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. Németország 14 6 A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. Hollandia 53 22 Unió 72500 30000 Norvégia 14500 p.m. Feröer szigetek 5000 p.m. TAC Nem releváns Nem releváns

13. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2021. január 1-től kell alkalmazni, kivéve a 12. cikket, amelyet 2020. november 1-jétől 2021. október 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2020. október 29-én. a Tanács részéről az elnök M. Roth

ANNEX

MELLÉKLET

A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK (TAC-OK) HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ TAC-OK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

Az alábbi táblázatok állományonként (eltérő rendelkezés hiányában élőtömegtonnában) határozzák meg a TAC-ok és a kvótákat, valamint a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket. Eltérő rendelkezés hiányában a halászati övezetekre vonatkozó utalást ICES-övezetekre való utalásként kell értelmezni. A halállományok a fajok latin nevének betűrendje szerinti sorrendben állnak. A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza: Tudományos név Hárombetűs kód Közönséges név Clupea harengus HER hering Gadus morhua COD közönséges tőkehal Pleuronectes platessa PLE sima lepényhal Salmo salar SAL lazac Sprattus sprattus SPR spratt Faj: hering Clupea harengus Övezet: ICES 30–31 alkörzet (HER/30/31.) Finnország 53306 Svédország 11712 Unió 65018 TAC 65018 Elővigyázatossági TAC Faj: hering Clupea harengus Övezet: ICES 22–24 alkörzet (HER/3BC+24) Dánia 221 Németország 869 Finnország 0 Lengyelország 205 Svédország 280 Unió 1575 TAC 1575 Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. Faj: hering Clupea harengus Övezet: az ICES 25–27, 28.2, 29 és 32 alkörzet uniós vizei (HER/3D-R30) Dánia 2146 Németország 569 Észtország 10960 Finnország 21393 Lettország 2705 Litvánia 2848 Lengyelország 24304 Svédország 32626 Unió 97551 TAC Nem releváns Analitikai TAC E rendelet 6. cikke alkalmazandó. Faj: hering Clupea harengus Övezet: ICES 28.1 alkörzet (HER/03D.RG) Észtország 18216 Lettország 21230 Unió 39446 TAC 39446 Analitikai TAC E rendelet 6. cikke alkalmazandó. Faj: közönséges tőkehal Gadus morhua Övezet: az ICES 25–32 alkörzet uniós vizei (COD/3DX32.) Dánia 137 Németország 54 Észtország 13 Finnország 10 Lettország 51 Litvánia 33 Lengyelország 159 Svédország 138 Unió 595 TAC Nem releváns Elővigyázatossági TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. Faj: közönséges tőkehal Gadus morhua Övezet: ICES 22–24 alkörzet (COD/3BC+24) Dánia 1746 Németország 854 Észtország 39 Finnország 34 Lettország 144 Litvánia 94 Lengyelország 467 Svédország 622 Unió 4000 TAC 4000 Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. Faj: sima lepényhal Pleuronectes platessa Övezet: az ICES 22–32 alkörzet uniós vizei (PLE/3BCD-C) Dánia 5187 Németország 576 Lengyelország 1086 Svédország 391 Unió 7240 TAC 7240 Analitikai TAC E rendelet 6. cikke alkalmazandó. Faj: lazac Salmo salar Övezet: az ICES 22–31 alkörzet uniós vizei (SAL/3BCD-F) Dánia 19582 Németország 2179 Észtország 1990 Finnország 24417 Lettország 12455 Litvánia 1464 Lengyelország 5940 Svédország 26469 Unió 94496 TAC Nem releváns Elővigyázatossági TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. Faj: lazac Salmo salar Övezet: az ICES 32 alkörzet uniós vizei (SAL/3D32.) Észtország 911 Finnország 7972 Unió 8883 TAC Nem releváns Elővigyázatossági TAC Faj: spratt Sprattus sprattus Övezet: az ICES 22–32 alkörzet uniós vizei (SPR/3BCD-C) Dánia 21993 Németország 13933 Észtország 25539 Finnország 11513 Lettország 30845 Litvánia 11158 Lengyelország 65460 Svédország 42517 Unió 222958 TAC Nem releváns Analitikai TAC E rendelet 6. cikke alkalmazandó.

Versions

1. 2020-10-29