Address https://gelex.eu/eli/EU/act/2022/1994@2022-11-21/hu

Contents

1. Preamble
2. 1. cikk
3. 1.
4. 18. cikk A likviditási helyzet monitorozására alkalmas további mérési módszerekre vonatkozó, egyedi és összevont alapú adatszolgáltatás
5. 2. a)
6. (2) a)
7. (3) a)
8. 3.
9. 20. cikk A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosításával és pufferrátájuk hozzárendelésével kapcsolatos kiegészítő adatszolgáltatás
10. (1) a)
11. (2) a)
12. (4) a)
13. 2. cikk Hatálybalépés és alkalmazás
14. ANNEX
15. A SZAVATOLÓTŐKÉRE ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS C 01.00 – SZAVATOLÓTŐKE (CA1) C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2) C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3) C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4) C 05.01 – ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (CA5.1) C 05.02 – SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5.2) C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS TOTAL) C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS) C 07.00 –HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA) C 08.01 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR IRB 1) C 08.02 –HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: ÜGYFÉLKATEGÓRIA VAGY -HALMAZ (POOL) SZERINT (CR IRB 2) C 08.03 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: PD-SÁVOK SZERINTI BONTÁS (CR IRB 3) C 08.04 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK VÁLTOZÁSÁNAK KIMUTATÁSA (CR IRB 4) C 08.05 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: PD UTÓTESZTELÉSE (CR IRB 5) C 08.05.1 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: A PD UTÓTESZTELÉSE – AZ 575/2013/EU RENDELET 180. CIKKE (1) BEKEZDÉSE f) PONTJÁNAK MEGFELELŐEN (CR IRB 5B) C 08.06 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: SLOTTING MÓDSZER SZERINTI SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK (CR IRB 6) C 08.07 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: AZ IRB MÓDSZER ÉS A SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSI KÖRE (CR IRB 7) C 09.01 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: SA KITETTSÉGEK (CR GB 1) C 09.02 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: IRB-KITETTSÉGEK (CR GB 2) C 09.04 – A LÉNYEGES HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK ORSZÁGONKÉNTI BONTÁSA AZ ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER ÉS AZ INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER KISZÁMÍTÁSÁHOZ (CCB) C 10.01 – HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR EQU IRB 1) C 10.02 – HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉLKATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN (CR EQU IRB 2) C 11.00 – KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT) C 13.01 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS (CR SEC) C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC Details) C 14.01 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK MÓDSZEREK SZERINT (SEC Details Approach) C 34.01 – PARTNERKOCKÁZAT: A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETI TEVÉKENYSÉG MÉRETE (CCR 1) C 34.02 – PARTNERKOCKÁZAT: PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK MÓDSZER SZERINT (CCR 2) C 34.03 – HITELKOCKÁZAT: SZTENDERD MÓDSZEREKKEL KEZELT PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK: SA-CCR VAGY EGYSZERŰSÍTETT SA-CCR (CCR 3) C 34.04 – PARTNERKOCKÁZAT: AZ EREDETI KITETTSÉG SZERINTI MÓDSZERREL (OEM) KEZELT PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK (CCR 4) C 34.05 – PARTNERKOCKÁZAT: A BELSŐ MODELL MÓDSZERREL (IMM) KEZELT PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK (CCR5) C 34.06 – PARTNERKOCKÁZAT: A HÚSZ LEGNAGYOBB PARTNER (CCR 6) C 34.07 – PARTNERKOCKÁZAT: IRB MÓDSZER – PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK KITETTSÉGI OSZTÁLY ÉS PD-SKÁLA SZERINT (CCR 7) C 34.08 – PARTNERKOCKÁZAT: A PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK BIZTOSÍTÉKAINAK ÖSSZETÉTELE (CCR 8) C 34.09 – PARTNERKOCKÁZAT: HITELDERIVATÍVA-KITETTSÉGEK (CCR 9) C 34.10 – PARTNERKOCKÁZAT: KÖZPONTI SZERZŐDŐ FELEKKEL SZEMBENI KITETTSÉGEK (CCR 10) i.ii.iii.iv.i.ii.iii.iv. C 34.11 – PARTNERKOCKÁZAT: A PARTNERKOCKÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ, BELSŐ MODELL MÓDSZER SZERINT SZÁMÍTOTT, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK VÁLTOZÁSÁNAK KIMUTATÁSA (CCR 11) C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR) 1.2.3. C 17.01 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT (OPR DETAILS 1) C 17.02 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: NAGY VESZTESÉGGEL JÁRÓ ESEMÉNYEK (OPR DETAILS 2) C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI) C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC) C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓ EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP) C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA EQU) C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX) C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM) C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM) C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA) C 32.01 – Prudens értékelés: valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek (PRUVAL 1) C 32.02 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER (PRUVAL 2) C 32.03 – Prudens értékelés: modellkockázat kiegészítő értékelési korrekciója (PRUVAL 3) C 32.04 – Prudens értékelés: koncentrált pozíciók kiegészítő értékelési korrekciója (PRUVAL 4) C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK A PARTNER ORSZÁGA SZERINT (GOV) C 35.01 – NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK VESZTESÉGFEDEZETE: A NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ LEVONÁSOK KISZÁMÍTÁSA (NPE LC1) C 35.02 – NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK VESZTESÉGFEDEZETE: A NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKRE VONATKOZÓ FEDEZETI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK ÉS KITETTSÉGÉRTÉKEK, KIVÉVE A CRR 47c. CIKKE (6) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁTSTRUKTURÁLT KITETTSÉGEKET (NPE LC2) C 35.03 – NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK VESZTESÉGFEDEZETE: A CRR 47c. CIKKE (6) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁTSTRUKTURÁLT NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKRE VONATKOZÓ FEDEZETI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK ÉS KITETTSÉGÉRTÉKEK (NPE LC3) SA kitettségi osztály IRB kitettségi osztály: Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők: IRB kitettségi osztály: Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők: IRB kitettségi osztály: Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők: IRB kitettségi osztály: Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők: IRB kitettségi osztály: Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők: Speciális hitelezés típusa: Ország: Ország: Ország: Módszer: Kitettségek CCR-módszer IRB kitettségi osztály Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők: Pénznem: Nemzeti piac: Ország:
16. ÚTMUTATÓ A SZAVATOLÓTŐKÉRE ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ
17. I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ
18. 1.
19. 1.1.1. a)
20. 1.2.4.5.6.7.8.
21. II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ
22. 1.
23. 1.1.11.12.13.14.15.
24. 1.1.11. a)
25. 1.1.11.12.13.14. a)
26. 1.2.
27. 1.3.
28. 1.4.
29. 1.4.1.
30. 1.5.
31. 1.5.1. a)
32. 1.6.
33. 1.6.1.16.17.18.19.20.
34. 1.6.1.16.17. a)
35. 1.6.2.21.22.23.24.25.
36. 1.6.3.26.
37. 2.
38. 2.1.27.28.29.
39. 2.1.27. a)
40. 2.3.32.33.34.35.36.37.38.
41. 2.5. a)
42. 3.
43. 3.1.39.
44. 3.1.1.40.41.42.43.
45. 3.2.
46. 3.2.1.45. a)
47. 3.2.2.46.47.48.49.50.51.52.53.54.55.
48. 3.2.2.46.47.48. a)
49. 3.2.2.46.47.48.49. a)
50. 3.2.2.46.47.48.49.50.51.52. a)
51. 3.2.3.56.57.58.59.60.61.62.63.64.65.
52. 3.2.3.56. a)
53. 3.2.3.56.57.58.59.60.61.62.
54. 3.2.4.
55. 3.2.4.1.66.67.68.
56. 3.2.4.2.69.70.
57. 3.2.5.
58. 3.3.
59. 3.3.1.72.73.74.75.
60. 3.3.1.72. i.
61. 3.3.1.72.73.74. i.
62. 3.3.2.76.
63. 3.3.3.
64. 3.3.1.
65. 3.3.2.
66. 3.3.2.1.78.79.
67. 3.3.3.2. a)
68. 3.3.4.
69. 3.3.5.
70. 3.3.5.1.82. a)
71. 3.3.6.
72. 3.3.6.1.83.84.
73. 3.4.85.86.87.
74. 3.4.1.
75. 3.4.2.
76. 3.4.3.
77. 3.4.3.1.88.89.90.91.
78. 3.4.3.2.
79. 3.5.
80. 3.5.1.92.93.94.95.96.97.
81. 3.5.1.92.93.94. a)
82. 3.6.
83. 3.6.1.99.100.101.102.103.104.105.
84. 3.7.
85. 3.7.1.106.107.108.
86. 3.7.2.109.110.
87. 3.7.2.
88. 3.8.
89. 3.8.1.111.112.113.114.115.
90. 3.8.1.111.112. a)
91. 3.8.2.116.117.
92. 3.8.3. i.
93. 3.8.4.118.
94. 3.9.
95. 3.9.1.119.120.121.
96. 3.9.2.
97. 3.9.2.1.122.123.
98. 3.9.3.
99. 3.9.4.
100. 3.9.5.
101. 3.9.6.
102. 3.9.7.
103. 3.9.7.1.126.127.
104. 3.9.7.2. i.
105. 3.9.8.
106. 3.9.8.1.128.129.130.
107. 3.9.9.
108. 3.9.10.
109. 3.9.11.
110. 3.9.11.1.132.
111. 3.9.12.
112. 3.9.12.1.133.134.135.
113. 4.
114. 4.1.
115. 4.1.1.136.137.138.139.140.141.
116. 4.2.
117. 4.2.1.142.143.144.145.146.147.148.149.150.
118. 4.2.2.
119. 4.2.2.1.151.152.153.154.
120. 4.2.2.2. i.
121. 4.2.3.
122. 4.2.3.1.155.156.157.
123. 4.2.3.1.155.156. a)
124. 5.158.159.
125. 5.1.
126. 5.1.1.160.161.
127. 5.2.
128. 5.2.1.162.163.164.
129. 5.3.
130. 5.3.1.165.166.167.168.
131. 5.4.
132. 5.4.1.169.170.
133. 5.5.
134. 5.5.1.171.172.
135. 5.5.2.
136. 5.6.
137. 5.7.
138. 5.7.1.174.175.
139. 5.8.
140. 6.
141. 6.1.
142. 6.1.1.176.177.
143. 6.2.
144. 6.2.1.178.179.180.
145. 6.2.1.178.179. a)
146. 6.3.
147. 6.3.1.181.182.183.184.185.
148. 6.4.
149. 6.4.1.186.187.188.189.190.
150. 7.
151. 7.1.191.192.193.194.195.196.
152. 7.2.197.198.199.
153. 8.
154. 8.1.200.201.202.203.204.205.
155. 8.1.200.201. a)
156. 8.2.
157. 8.3.
158. 8.4.
159. MEGTERHELT ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS F 32.01 – AZ ADATSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ESZKÖZEI (AE-ASS) F 32.02 – KAPOTT BIZTOSÍTÉK (AE-COL) F 32.03 – MÉG NEM ELZÁLOGOSÍTOTT SAJÁT KIBOCSÁTÁSÚ FEDEZETT KÖTVÉNYEK ÉS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK (AE-NPL) F 32.04 – MEGTERHELÉS FORRÁSAI (AE-SOU) F 33.00 – LEJÁRATI ADATOK (AE-MAT) F 34.00 – FÜGGŐ MEGTERHELÉS (AE-CONT) A.B. F 35.00 – FEDEZETTKÖTVÉNY-KIBOCSÁTÁS (AE-CB) F 36.01 – RÉSZLETES ADATOK. I. RÉSZ (AE-ADV-1) F 36.02 – RÉSZLETES ADATOK. II. RÉSZ (AE-ADV-2) z-tengely Fedezeti halmaz (pool) azonosítója (nyitott mező)
160. ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ
161. 1.
162. 1.1.1. a)
163. TÁBLÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ
164. 2.12.13.
165. 2.1.
166. 2.1.1.14. a)
167. i.
168. ii.
169. iii.
170. 2.1.2. Az adatszolgáltató intézmény eszközei
171. a)
172. b)
173. c)
174. 2.1.3. A megterhelt eszközök könyv szerinti értéke
175. ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott
176. 2.2.
177. 2.2.1.15.16.17.
178. 2.2.2. Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték
179. a)
180. b)
181. 2.2.3. Kapott, megterhelt biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke
182. ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott
183. 2.3.
184. 2.3.1.18. a)
185. 2.3.2. Még nem elzálogosított saját kibocsátású fedezett kötvények és értékpapírosítások
186. 2.3.3. A mögöttes eszközhalmaz (pool) könyv szerinti értéke
187. a)
188. b)
189. c)
190. 2.4.
191. 2.4.2. Megterhelés forrásaként meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke
192. a)
193. b)
194. 2.4.3. Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok
195. ebből: a csoport más vállalkozásaitól
196. 3.
197. 3.2.
198. 3.2.1. Megterhelt eszközök
199. a)
200. b)
201. 3.2.2. Lejárat nélküli
202. > 1 nap <= 1 hét
203. > 2 hét <=1 hónap
204. > 3 hónap <=6 hónap
205. > 6 hónap<=1 év
206. > 5 év <=10 év
207. 4.
208. 4.1.22.23.24.25.
209. 4.1.22.23.24. a)
210. 4.1.2.28.29.30.
211. 4.2.
212. 4.2.2. Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok
213. 5.
214. 5.1.32.33.34.
215. 5.2.
216. 5.2.1. Fedezeti halmaz (pool) azonosítója (nyitott)
217. 5.2.2. Névérték
218. 5.2.3. Megfelel az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének? [IGEN/NEM]
219. + 12 hónap – + 10 év
220. 1. hitelminősítő intézet
221. 1. hitelminősítés
222. 2. hitelminősítő intézet és 3. hitelminősítő intézet
223. 2. hitelminősítés és 3. hitelminősítés
224. 6.
225. 6.2.
226. 6.2.1. Központi banki finanszírozás (bármely típusú, ideértve a repot)
227. 6.2.2. Látra szóló követelések
228. ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott
229. 6.3.
230. 6.3.2. Látra szóló követelések
231. ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott
232. 1.
233. 1.1.1.2.3.4.5.6.7.8.9.
234. 1.2.1.2.3.4.5.6.7.8.
235. 1.3.1.1.1.1.2.1.3.1.4.1.4.1.1.4.2.2.1.2.1.1.2.1.2.2.1.3.2.2.2.2.1.2.2.2.2.2.3.2.2.4.2.3.4.5.
236. 1.3.1.
237. 1.3.1.1.1.1.2.1.3.1.4.1.4.1.1.4.2.
238. A 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország azzal egyenértékű betétbiztosítási rendszere által biztosított összeg
239. 1.4.1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12.13.14.15.16.17.
240. 1.4.1. a)
241. 1. a)
242. 1.5.1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12.
243. 1.5.1.2. a)
244. > 1 nap ≤ 7 nap
245. > 7 nap ≤ 14 nap
246. > 14 nap ≤ 1 hónap
247. > 3 hónap ≤ 6 hónap
248. KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁSRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS C 71.00 – A KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS KONCENTRÁCIÓJA KIBOCSÁTÓNKÉNT 1.2. Összesen és jelentős pénznemek
249. A kiegyensúlyozó kapacitás koncentrációja kibocsátónként/partnerenként (CCC) (C 71.00) 1.2.3.4.5.6.
250. AMM LEJÁRATI TÁBLÁRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS C 66.01 – LEJÁRATI TÁBLA Összesen és jelentős pénznemek szerint
251. I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12.13.14.15.16.17.18.19.20.21.
252. I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12. a)
253. II. RÉSZ: A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
254. 1 – KIÁRAMLÁSOK
255. 1.1 – Kibocsátott értékpapírokból eredő kötelezettségek (ha nem lakossági betétként kezeltek)
256. 1.1.0.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli
257. 1.1.1 – lejáró fedezetlen kötvények
258. 1.1.2 – szabályozott fedezett kötvények
259. 1.1.3 – lejáró értékpapírosítások
260. 1.1.4 – egyéb
261. 1.2 – Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből eredő kötelezettségek (ahol a partner nem központi bank), a következőkkel fedezve:
262. 1.2.0.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli
263. 1.2.1 – 1. szintű forgalomképes eszközök
264. 1.2.1.1 – 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével
265. 1.2.1.1.1 – 1. szintű központi banki eszközök
266. 1.2.1.1.2 – 1. szintű eszközök (CQS1)
267. 1.2.1.1.3 – 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3)
268. 1.2.1.1.4 – 1. szintű eszközök (CQS4+)
269. 1.2.1.2 – 1. szintű fedezett kötvények (CQS1)
270. 1.2.2 – 2A. szintű forgalomképes eszközök
271. 1.2.2.1 – 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1)
272. 1.2.2.2 – 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2)
273. 1.2.2.3 – 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2)
274. 1.2.3 – 2B. szintű forgalomképes eszközök
275. 1.2.3.1 – 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1)
276. 1.2.3.2 – 2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6)
277. 1.2.3.3 – 2B. szintű vállalati kötvények (CQS 1-3)
278. 1.2.3.4 – 2B. szintű részvények
279. 1.2.3.5 – 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5)
280. 1.2.4 – egyéb forgalomképes eszközök
281. 1.2.5 – egyéb eszközök
282. 1.2a Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből eredő kötelezettségek (ahol a partner központi bank), a következőkkel fedezve:
283. 1.2a.1 – 1. szintű forgalomképes eszközök
284. 1.2a.2 – 2A. szintű forgalomképes eszközök
285. 1.2a.3 – 2B. szintű forgalomképes eszközök
286. 1.2a.4 – egyéb forgalomképes eszközök
287. 1.2a.5 – egyéb eszközök
288. 1.3 – A kapott betétekből származó, az 1.2-ben nem szereplő kötelezettségek (a biztosítékként kapott betétek kivételével)
289. 1.3.0.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli
290. 1.3.1 – stabil lakossági betétek
291. 1.3.2 – egyéb lakossági betétek
292. 1.3.3 – operatív betétek
293. 1.3.4 – hitelintézetektől származó nem operatív betétek
294. 1.3.5 – egyéb pénzügyi ügyfelektől származó nem operatív betétek
295. 1.3.6. központi bankoktól származó nem operatív betétek
296. 1.3.7 – nem pénzügyi vállalatoktól származó nem operatív betétek
297. 1.3.8 – egyéb partnerektől származó nem operatív betétek
298. 1.4 – Lejáró devizacsere-ügylet
299. 1.5 – Az 1.4-ben nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek összege
300. 1. a)
301. 2. a)
302. i.
303. ii.
304. 1.6 – Egyéb kiáramlások
305. 1.7 – Kiáramlások összesen
306. 2 – BEÁRAMLÁSOK
307. 2.1. Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből esedékes összegek, a következőkkel fedezve:
308. 2.1.0.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli
309. 2.1.1 – 1. szintű forgalomképes eszközök
310. 2.1.1.1 – 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével
311. 2.1.1.1.1 – 1. szintű központi banki eszközök
312. 2.1.1.1.2 – 1. szintű eszközök (CQS1)
313. 2.1.1.1.3 – 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3)
314. 2.1.1.1.4 – 1. szintű eszközök (CQS4+)
315. 2.1.1.2 – 1. szintű fedezett kötvények (CQS1)
316. 2.1.2 – 2A. szintű forgalomképes eszközök
317. 2.1.2.1 – 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1)
318. 2.1.2.2 – 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2)
319. 2.1.2.3 – 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2)
320. 2.1.3 – 2B. szintű forgalomképes eszközök
321. 2.1.3.1 – 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1)
322. 2.1.3.2 – 2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6)
323. 2.1.3.3 – 2B. szintű vállalati kötvények (CQS 1-3)
324. 2.1.3.4 – 2B. szintű részvények
325. 2.1.3.5 – 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5)
326. 2.1.4 – egyéb forgalomképes eszközök
327. 2.1.5 – egyéb eszközök
328. 2.2. Hitelekből és előlegekből eredő, a 2.1. tételben nem szereplő esedékes összegek a következő ügyfelektől:
329. 2.2.1. lakossági ügyfelek
330. 2.2.2 – nem pénzügyi vállalatok
331. 2.2.3 – hitelintézetek
332. 2.2.3.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli
333. 2.2.4 – egyéb pénzügyi ügyfelek
334. 2.2.5 – központi bankok
335. 2.2.6 – egyéb partnerek
336. 2.3 – Lejáró devizacsere-ügylet
337. 2.4. A 2.3-ban nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő követelések összege
338. 1. a)
339. 2. a)
340. i.
341. ii.
342. 2.5 – Saját portfólióban tartott, lejáró értékpapír
343. 2.6 – Egyéb beáramlások
344. 2.6.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli
345. 2.7 – Beáramlások összesen
346. 2.8. Nettó finanszírozási eltérés (gap)
347. 2.9. Halmozott nettó finanszírozási eltérés (gap)
348. 3 – KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS
349. 3.1. Pénzérmék és bankjegyek
350. 3.2. Lehívható központi banki tartalékok
351. 3.3. 1. szintű forgalomképes eszközök
352. 3.3.1 – 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével
353. 3.3.1.1 – 1. szintű központi banki eszközök
354. 3.3.1.2 – 1. szintű eszközök (CQS1)
355. 3.3.1.3 – 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3)
356. 3.3.1.4 – 1. szintű eszközök (CQS4+)
357. 3.3.2. 1 szintű fedezett kötvények (CQS1)
358. 3.4 – 2A. szintű forgalomképes eszközök
359. 3.4.1 – 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1)
360. 3.4.3. 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2)
361. 3.4.34 – 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2)
362. 3.5 – 2B. szintű forgalomképes eszközök
363. 3.5.1 – 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1)
364. 3.5.2 – 2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6)
365. 3.5.3 – 2B szintű vállalati kötvények (CQS 1-3)
366. 3.5.4 – 2B. szintű részvények
367. 3.5.5 – 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5)
368. 3.6 – egyéb forgalomképes eszközök
369. 3.6.1 – központi kormányzat (CQS1)
370. 3.6.2 – központi kormányzat (CQS2-3)
371. 3.6.3 – részvények
372. 3.6.4 – fedezett kötvények
373. 3.6.5 – eszközfedezetű értékpapírok
374. 3.6.6 – egyéb forgalomképes eszközök
375. 3.7 – Központi bank által elismert nem forgalomképes eszközök
376. 3.7a Központi bank által elismert saját kibocsátások
377. 3.8 – Kapott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek
378. 3.8.1 – 1. szintű keretek
379. 3.8.2 – 2B. szintű korlátozott felhasználású keretek
380. 3.8.3 – 2B. szintű, intézményvédelmi rendszerbeli keretek
381. 3.8.4 – Egyéb keretek
382. 3.8.4.1 – csoporton belüli partnerektől
383. 3.8.4.2 – egyéb partnerektől
384. 3.9 – A kiegyensúlyozó kapacitás nettó változása
385. 3.10 Halmozott kiegyensúlyozó kapacitás
386. 4 – FÜGGŐ TÉTELEK
387. 4.1 – Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekből származó kiáramlások
388. 4.1.0.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli
389. 4.1.1 – Folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretek
390. 4.1.1.1 – a kedvezményezett által 2B. szintűnek tekintett
391. 4.1.1.2 – egyéb
392. 4.1.2 – Likviditási keretek
393. 4.1a Folyósítási kötelezettséget nem tartalmazó finanszírozási keretekből származó kiáramlások
394. 4.2 – Leminősítés miatti kiáramlások
395. 13 – Központi bank által elismert magas minőségű likvid eszközök – forgalomképes eszközök
396. 14 – A 3.6-ban szereplő olyan eszközök, amelyek központi bank által elismert nem magas minőségű likvid eszközök
397. 17 – Betétekből származó kiáramlások – modellezett, viselkedés szerint
398. 18 – Hitelekből és előlegekből származó beáramlások – modellezett, viselkedés szerint
399. 19 – Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek lehívása – modellezett, viselkedés szerint
400. KIEGÉSZÍTŐ ADATSZOLGÁLTATÁS A GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEK PUFFERRÁTÁJÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÉS HOZZÁRENDELÉSE CÉLJÁBÓL G 01.00 – Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó mutatók és bankuniós szinten összesített tételek
401. I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ
402. 1.
403. II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ
404. 2. Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó mutatók
405. a)
406. b)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 415. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, 415. cikke (3a) bekezdésének első albekezdésére, 430. cikke (7) bekezdésének első albekezdésére, valamint 430. cikke (9) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1) Az (EU) 2021/451 bizottsági végrehajtási rendelet technikai standardokat állapít meg a felügyeleti adatszolgáltatás tekintetében, és meghatározza azokat a módozatokat, amelyekkel összhangban az intézményeknek jelenteniük kell az 575/2013/EU rendeletnek való megfelelésük szempontjából releváns információkat. Az említett végrehajtási rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy tükrözze az 575/2013/EU rendeletbe az (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelettel bevezetett elemeket.

(2) Az (EU) 2019/876 rendelet többek között a likviditásra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények arányosságának növelése érdekében módosította az 575/2013/EU rendeletet. Ezért az (EU) 2021/451 végrehajtási rendelettel összhangban meg kell határozni a likviditási helyzet monitorozására alkalmas további mérési módszerekre vonatkozó adatszolgáltatási követelményeknek azon felülvizsgált körét, amely az Unióban működő kis méretű és nem összetett intézményekre alkalmazandó. Az Európai Bankhatóságnak (EBH) az 575/2013/EU rendelet 430. cikkének (8) bekezdésében említett adatszolgáltatási követelményeknek való megfelelés költségeiről szóló végleges jelentésében foglalt ajánlásokkal összhangban a sem kis méretű és nem összetett intézménynek, sem nagy méretű intézménynek nem minősülő intézmények számára is bizonyos mértékű fokozott arányosságot kell biztosítani a likviditási helyzet monitorozására alkalmas további mérési módszerek tekintetében.

(3) Az (EU) 2021/558 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2021/557 európai parlamenti és tanácsi rendelet az értékpapírosítási keretrendszer célzott kiigazításainak bevezetése érdekében módosította az 575/2013/EU rendeletet, illetve az (EU) 2017/2402 rendeletet. Ezeknek a célzott kiigazításoknak tükröződniük kell az (EU) 2021/451 végrehajtási rendelet adatszolgáltatási követelményeiben.

(4) Az (EU) 2019/876 rendelet a prudenciális értékelésbe bevont szoftvereszközök kezelése tekintetében módosította az 575/2013/EU rendeletet. Ezzel összefüggésben az (EU) 2020/2176 felhatalmazáson alapuló rendelet is módosította a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet annak érdekében, hogy tisztázza a szoftvereszközöknek az elsődleges alapvető tőkeelemekből való levonás alóli mentességét. Az (EU) 2021/451 végrehajtási rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok tájékoztatást kapjanak az említett felhatalmazáson alapuló rendelet követelményeinek intézmények általi végrehajtásáról.

(5) Az EBH-nak a megfelelési költségekről szóló végleges jelentése azt ajánlotta, hogy a kis méretű és nem összetett intézményeket bizonyos, megterhelt eszközökre vonatkozó táblák esetében mentesítsék az adatszolgáltatás alól, és igazítsák ki a megterhelt eszközök szintjének meghatározását. A Bizottság egyetért az említett jelentésnek a megfelelési költségek csökkentésére vonatkozó ajánlásaival. Ezért módosítani kell az (EU) 2021/451 rendeletnek a megterhelt eszközökre vonatkozó egyedi és összevont alapú adatszolgáltatással kapcsolatos megfelelő rendelkezéseit.

(6) Az (EU) 2021/451 végrehajtási rendelet megállapítja a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosításával és pufferrátájuknak a hozzárendelésével kapcsolatos alapvető információkra vonatkozó, az 1222/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott uniós módszertannak megfelelő adatszolgáltatás követelményeit. A rendszerszintű jelentőség mérésére szolgáló mutatók a bankcsoportokra és az önálló intézményekre egyaránt alkalmazandók. Ezért az adatszolgáltatási kötelezettségeket ki kell terjeszteni azokra az önálló intézményekre, amelyek teljesítik a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó értékelési eljárásba való felvétel kritériumait.

(7) Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok jobban képesek legyenek hatékonyan nyomon követni és értékelni az intézmények kockázati profilját, az intézmények prudenciális követelményeknek való megfelelését, valamint azonosítani azokat a kockázatokat, amelyeket az intézmények jelenthetnek a pénzügyi ágazat számára, az (EU) 2021/451 végrehajtási rendelet számos mellékletét módosítani kell.

(8) Annak érdekében, hogy az e rendelettel bevezetett adatszolgáltatási követelmények egyértelműek legyenek, és elég idő álljon rendelkezésre a végrehajtásukra való felkészüléshez, az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 430. cikkének (7) bekezdésével összhangban legkorábban a rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap elteltével kell megkezdeniük az e rendelet szerinti adatszolgáltatást.

(9) E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel az 575/2013/EU rendelet 415. cikke (3) bekezdésének első albekezdése és 415. cikke (3a) bekezdésének első albekezdése az intézmények olyan adatszolgáltatási kötelezettségeire vonatkozik, amelyek lényegében össze vannak hangolva más intézmények 430. cikk szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeivel. Az említett rendelkezések közötti koherencia biztosítása érdekében a vonatkozó végrehajtás-technikai standardokat egyetlen rendeletbe kell foglalni.

(10) Az (EU) 2021/451 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11) Ez a rendelet az EBA által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(12) Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetről, elemezte a kapcsolódó lehetséges költségeket és hasznokat, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikke értelmében létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Az (EU) 2021/451 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1. cikk

1. A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

1.

18. cikk A likviditási helyzet monitorozására alkalmas további mérési módszerekre vonatkozó, egyedi és összevont alapú adatszolgáltatás

Az 575/2013/EU rendelet 430. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti, a likviditási helyzet monitorozására alkalmas további mérési módszerekre vonatkozó, egyedi és összevont alapú adatszolgáltatás teljesítésekor az intézmények benyújtják a következő információkat:

a)

az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 146. pontja szerinti nagy méretű intézmények havi gyakorisággal benyújtják az e rendelet XXII. mellékletének 66.1. táblájában meghatározott információkat az e rendelet XXIII. mellékletében foglalt útmutatónak megfelelően, az e rendelet XVIII. mellékletének 67., 68., 69. és 70. tábláját az e rendelet XIX. mellékletében foglalt útmutatónak megfelelően és az e rendelet XX. mellékletének 71. tábláját az e rendelet XXI. mellékletében foglalt útmutatónak megfelelően;

b)

az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 145. pontja szerinti kis méretű és nem összetett intézmények negyedéves gyakorisággal benyújtják az e rendelet XXII. mellékletének 66.1. táblájában meghatározott információkat az e rendelet XXIII. mellékletében foglalt útmutatónak megfelelően, az e rendelet XVIII. mellékletének 67. tábláját az e rendelet XIX. mellékletében foglalt útmutatónak megfelelően és az e rendelet XX. mellékletének 71. tábláját az e rendelet XXI. mellékletében foglalt útmutatónak megfelelően;

c)

az a) és b) pont hatályán kívül eső intézmények havi gyakorisággal benyújtják a XXII. melléklet 66.1. táblájában meghatározott információkat a XXIII. mellékletben foglalt útmutatónak megfelelően, a XVIII. melléklet 67., 68. és 69. tábláját a XIX. mellékletben foglalt útmutatónak megfelelően és a XX. melléklet 71. tábláját a XXI. mellékletben foglalt útmutatónak megfelelően.

2. A 19. cikk a következőképpen módosul:

2. a)

a (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: A 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott belépési és kilépési kritériumok alkalmazandók.

(2) Az (1) bekezdésben említett információkat a következő gyakorisággal kell benyújtani:

(2) a)

negyedévenkénti gyakorisággal a XVI. melléklet A., B. és D. részében meghatározott információkat;

b)

évenkénti gyakorisággal a XVI. melléklet C. részében meghatározott információkat;

c)

félévenkénti gyakorisággal a XVI. melléklet E. részében meghatározott információkat.

(3) Az (1) bekezdésben említett információkat a következőképpen kell benyújtani:

(3) a)

az intézmények benyújtják a XVI. melléklet A. részében meghatározott információkat;

b)

a nagy intézmények benyújtják a XVI. melléklet B., C. és E. részében meghatározott információkat;

c)

a sem nagy méretű intézménynek, sem kis méretű és nem összetett intézménynek nem minősülő intézmények benyújtják a XVI. melléklet B., C. és E. részében meghatározott információkat, amennyiben esetükben a megterhelt eszközök szintje a XVII. melléklet 1.6. pontjának 9. alpontjával összhangban számítva legalább 15 %;

d)

az intézmények a XVI. melléklet D. részében meghatározott információkat csak akkor nyújtják be, ha a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 52. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében említett kötvényeket bocsátanak ki.

b)

a (4) bekezdést el kell hagyni.

3. A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:

3.

20. cikk A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosításával és pufferrátájuk hozzárendelésével kapcsolatos kiegészítő adatszolgáltatás

(1) A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosításával és pufferrátájuknak a 2013/36/EU irányelv 131. cikke szerinti hozzárendelésével kapcsolatos kiegészítő adatszolgáltatás teljesítésekor az EU-szintű anyaintézmények, az EU-szintű pénzügyi holding anyavállalatok és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding anyavállalatok negyedévenkénti gyakorisággal, összevont alapon benyújtják az e rendelet XXVI. mellékletében meghatározott információkat, az e rendelet XXVII. mellékletében foglalt útmutató szerint, ha teljesül mindkét következő feltétel:

(1) a)

a csoport – beleértve a biztosítási leányvállalatokat is – teljes kitettségi mértéke legalább 125000000000 EUR;

b)

az EU-szintű anyavállalat vagy annak bármely leányvállalata, vagy az anyavállalat vagy egy leányvállalat által működtetett fióktelep a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerinti részt vevő tagállamban található.

(2) A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosításával és pufferrátájuknak a 2013/36/EU irányelv 131. cikke szerinti hozzárendelésével kapcsolatos kiegészítő adatszolgáltatás teljesítéséhez az intézmények negyedévenkénti gyakorisággal, egyedi alapon benyújtják az e rendelet XXVI. mellékletében meghatározott információkat, az e rendelet XXVII. mellékletében foglalt útmutató szerint, ha teljesül minden következő feltétel:

(2) a)

az intézmény teljes kitettségi mértéke legalább 125000000000 EUR;

b)

az intézmény a 806/2014/EU rendelet 4. cikke szerinti részt vevő tagállamban található;

c)

az intézmény nem része olyan csoportnak, amely az 575/2013/EU rendelet első része 1. fejezete II. címének megfelelően összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozik (a továbbiakban: önálló intézmény).

(3) A 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett információkat a következő beküldési határidőkig (az adott napi üzletzárásig) kell benyújtani: július 1., október 1., január 2. és április 1.

(4) A 4. cikktől eltérve az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott küszöbértékek tekintetében a következők alkalmazandók:

(4) a)

az EU-szintű anyaintézmény, az EU-szintű pénzügyi holding anyavállalat, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding anyavállalat vagy az önálló intézmény – értelemszerűen – haladéktalanul megkezdi az e cikk szerinti adatszolgáltatást, ha a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségi mérték az üzleti év végén meghaladja a meghatározott küszöbértéket, és az adatszolgáltatást legalább az adott üzleti év vége és az azt követő három negyedéves vonatkozási időpont tekintetében teljesíti;

b)

az EU-szintű anyaintézmény, az EU-szintű pénzügyi holding anyavállalat, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding anyavállalat vagy az önálló intézmény – értelemszerűen – haladéktalanul felhagy az e cikk szerinti adatszolgáltatással, ha a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségi mérték az üzleti év végén a meghatározott küszöbérték alá csökken.

4. Az I. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

5. A II. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

6. A XVI. melléklet helyébe e rendelet III. mellékletének szöveg lép.

7. A XVII. melléklet helyébe e rendelet IV. mellékletének szöveg lép.

8. A XVIII. melléklet helyébe e rendelet V. mellékletének szövege lép.

9. A XIX. melléklet helyébe e rendelet VI. mellékletének szöveg lép.

10. A XX. melléklet helyébe e rendelet VII. mellékletének szöveg lép.

11. A XXI. melléklet helyébe e rendelet VIII. mellékletének szöveg lép.

12. A XXII. melléklet helyébe e rendelet IX. mellékletének szöveg lép.

13. A XXIII. melléklet helyébe e rendelet X. mellékletének szövege lép.

14. A XXVI. melléklet helyébe e rendelet XI. mellékletének szöveg lép.

15. A XXVII. melléklet helyébe e rendelet XII. mellékletének szövege lép.

2. cikk Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2023. július 11-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2022. november 21-én. a Bizottság részéről az elnök Ursula VON DER LEYEN

ANNEX

I. MELLÉKLET

I. MELLÉKLET

A SZAVATOLÓTŐKÉRE ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS C 01.00 – SZAVATOLÓTŐKE (CA1) C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2) C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3) C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4) C 05.01 – ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (CA5.1) C 05.02 – SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5.2) C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS TOTAL) C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS) C 07.00 –HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA) C 08.01 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR IRB 1) C 08.02 –HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: ÜGYFÉLKATEGÓRIA VAGY -HALMAZ (POOL) SZERINT (CR IRB 2) C 08.03 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: PD-SÁVOK SZERINTI BONTÁS (CR IRB 3) C 08.04 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK VÁLTOZÁSÁNAK KIMUTATÁSA (CR IRB 4) C 08.05 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: PD UTÓTESZTELÉSE (CR IRB 5) C 08.05.1 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: A PD UTÓTESZTELÉSE – AZ 575/2013/EU RENDELET 180. CIKKE (1) BEKEZDÉSE f) PONTJÁNAK MEGFELELŐEN (CR IRB 5B) C 08.06 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: SLOTTING MÓDSZER SZERINTI SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK (CR IRB 6) C 08.07 – HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: AZ IRB MÓDSZER ÉS A SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSI KÖRE (CR IRB 7) C 09.01 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: SA KITETTSÉGEK (CR GB 1) C 09.02 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: IRB-KITETTSÉGEK (CR GB 2) C 09.04 – A LÉNYEGES HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK ORSZÁGONKÉNTI BONTÁSA AZ ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER ÉS AZ INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER KISZÁMÍTÁSÁHOZ (CCB) C 10.01 – HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR EQU IRB 1) C 10.02 – HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉLKATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN (CR EQU IRB 2) C 11.00 – KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT) C 13.01 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS (CR SEC) C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC Details) C 14.01 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK MÓDSZEREK SZERINT (SEC Details Approach) C 34.01 – PARTNERKOCKÁZAT: A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETI TEVÉKENYSÉG MÉRETE (CCR 1) C 34.02 – PARTNERKOCKÁZAT: PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK MÓDSZER SZERINT (CCR 2) C 34.03 – HITELKOCKÁZAT: SZTENDERD MÓDSZEREKKEL KEZELT PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK: SA-CCR VAGY EGYSZERŰSÍTETT SA-CCR (CCR 3) C 34.04 – PARTNERKOCKÁZAT: AZ EREDETI KITETTSÉG SZERINTI MÓDSZERREL (OEM) KEZELT PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK (CCR 4) C 34.05 – PARTNERKOCKÁZAT: A BELSŐ MODELL MÓDSZERREL (IMM) KEZELT PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK (CCR5) C 34.06 – PARTNERKOCKÁZAT: A HÚSZ LEGNAGYOBB PARTNER (CCR 6) C 34.07 – PARTNERKOCKÁZAT: IRB MÓDSZER – PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK KITETTSÉGI OSZTÁLY ÉS PD-SKÁLA SZERINT (CCR 7) C 34.08 – PARTNERKOCKÁZAT: A PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK BIZTOSÍTÉKAINAK ÖSSZETÉTELE (CCR 8) C 34.09 – PARTNERKOCKÁZAT: HITELDERIVATÍVA-KITETTSÉGEK (CCR 9) C 34.10 – PARTNERKOCKÁZAT: KÖZPONTI SZERZŐDŐ FELEKKEL SZEMBENI KITETTSÉGEK (CCR 10) i.ii.iii.iv.i.ii.iii.iv. C 34.11 – PARTNERKOCKÁZAT: A PARTNERKOCKÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ, BELSŐ MODELL MÓDSZER SZERINT SZÁMÍTOTT, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK VÁLTOZÁSÁNAK KIMUTATÁSA (CCR 11) C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR) 1.2.3. C 17.01 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT (OPR DETAILS 1) C 17.02 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: NAGY VESZTESÉGGEL JÁRÓ ESEMÉNYEK (OPR DETAILS 2) C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI) C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC) C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓ EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP) C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA EQU) C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX) C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM) C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM) C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA) C 32.01 – Prudens értékelés: valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek (PRUVAL 1) C 32.02 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER (PRUVAL 2) C 32.03 – Prudens értékelés: modellkockázat kiegészítő értékelési korrekciója (PRUVAL 3) C 32.04 – Prudens értékelés: koncentrált pozíciók kiegészítő értékelési korrekciója (PRUVAL 4) C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK A PARTNER ORSZÁGA SZERINT (GOV) C 35.01 – NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK VESZTESÉGFEDEZETE: A NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ LEVONÁSOK KISZÁMÍTÁSA (NPE LC1) C 35.02 – NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK VESZTESÉGFEDEZETE: A NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKRE VONATKOZÓ FEDEZETI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK ÉS KITETTSÉGÉRTÉKEK, KIVÉVE A CRR 47c. CIKKE (6) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁTSTRUKTURÁLT KITETTSÉGEKET (NPE LC2) C 35.03 – NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK VESZTESÉGFEDEZETE: A CRR 47c. CIKKE (6) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁTSTRUKTURÁLT NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKRE VONATKOZÓ FEDEZETI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK ÉS KITETTSÉGÉRTÉKEK (NPE LC3) SA kitettségi osztály IRB kitettségi osztály: Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők: IRB kitettségi osztály: Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők: IRB kitettségi osztály: Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők: IRB kitettségi osztály: Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők: IRB kitettségi osztály: Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők: Speciális hitelezés típusa: Ország: Ország: Ország: Módszer: Kitettségek CCR-módszer IRB kitettségi osztály Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők: Pénznem: Nemzeti piac: Ország:

COREP TÁBLÁK Tábla száma Tábla kódja Tábla/táblacsoport megnevezése Rövid név TŐKEMEGFELELÉS CA 1. C 01.00 SZAVATOLÓTŐKE CA1 2. C 02.00 SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK CA2 3. C 03.00 TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK CA3 4. C 04.00 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK CA4 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK CA5 5.1. C 05.01 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK CA5.1 5.2. C 05.02 SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK CA5.2 CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS GS 6.1. C 06.01 CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN GS Total 6.2. C 06.02 CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL GS HITELKOCKÁZAT CR 7. C 07.00 HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY CR SA HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY CR IRB 8.1. C 08.01 HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY CR IRB 1 8.2. C 08.02 HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (Ügyfélkategória vagy -halmaz [pool] szerint) CR IRB 2 8.3. C 08.03 HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: PD-SÁVOK SZERINTI BONTÁS CR IRB 3 8.4. C 08.04 HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK VÁLTOZÁSÁNAK KIMUTATÁSA CR IRB 4 8.5. C 08.05 HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: A PD UTÓTESZTELÉSE CR IRB 5 8.5.1. C 08.05.1 HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: A PD UTÓTESZTELÉSE – AZ 575/2013/EU RENDELET 180. CIKKE (1) BEKEZDÉSE f) PONTJÁNAK MEGFELELŐEN (CR IRB 5B) CR IRB 5B 8.6. C 08.06 HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: SLOTTING MÓDSZER SZERINTI SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK CR IRB 6 8.7. C 08.07 HITELKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: AZ IRB MÓDSZER ÉS A SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSI KÖRE CR IRB 7 FÖLDRAJZI BONTÁS CR GB 9.1. C 09.01 9.1. tábla – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint (SA kitettségek) CR GB 1 9.2. C 09.02 9.2. tábla – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint (IRB kitettségek) CR GB 2 9.4. C 09.04 9.4. tábla – A lényeges hitelkockázati kitettségek országonkénti bontása az anticiklikus tőkepuffer és az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer kiszámításához CCB HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY CR EQU IRB 10.1. C 10.01 HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY CR EQU IRB 1 10.2. C 10.02 HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉLKATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN CR EQU IRB 2 11. C 11.00 KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT CR SETT 13.1. C 13.01 HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS CR SEC 14. C 14.00 AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK CR SEC Details 14.1. C 14.01 AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK MÓDSZEREK SZERINT CR SEC Details 2 PARTNER-HITELKOCKÁZAT CCR 34.01. C 34.01 PARTNER-HITELKOCKÁZAT: A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETI TEVÉKENYSÉG MÉRETE CCR 1 34.02. C 34.02 PARTNER-HITELKOCKÁZAT: PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK MÓDSZEREK SZERINT CCR 2 34.03. C 34.03 PARTNER-HITELKOCKÁZAT: SZTENDERD MÓDSZEREKKEL KEZELT PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK: SA-CCR vagy EGYSZERŰSÍTETT SA-CCR CCR 3 34.04. C 34.04 PARTNER-HITELKOCKÁZAT: AZ EREDETI KITETTSÉG SZERINTI MÓDSZERREL (OEM) KEZELT PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK CCR 4 34.05. C 34.05 PARTNER-HITELKOCKÁZAT: A BELSŐ MODELL MÓDSZERREL (IMM) KEZELT PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK CCR 5 34.06. C 34.06 PARTNER-HITELKOCKÁZAT: A HÚSZ LEGNAGYOBB PARTNER CCR 6 34.07. C 34.07 PARTNER-HITELKOCKÁZAT: IRB MÓDSZER – PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK KITETTSÉGI OSZTÁLY ÉS PD-SKÁLA SZERINT CCR 7 34.08. C 34.08 PARTNER-HITELKOCKÁZAT: A PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK BIZTOSÍTÉKAINAK ÖSSZETÉTELE CCR 8 34.09. C 34.09 PARTNER-HITELKOCKÁZAT: HITELDERIVATÍVA-KITETTSÉGEK CCR 9 34.10. C 34.10 PARTNER-HITELKOCKÁZAT: KÖZPONTI SZERZŐDŐ FELEKKEL SZEMBENI KITETTSÉGEK CCR 10 34.11. C 34.11 PARTNER-HITELKOCKÁZAT: A PARTNERKOCKÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ, BELSŐ MODELL MÓDSZER SZERINT SZÁMÍTOTT, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK VÁLTOZÁSÁNAK KIMUTATÁSA CCR 11 MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT OPR 16. C 16.00 MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT OPR MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK 17.1. C 17.01 MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT OPR DETAILS 1 17.2. C 17.02 MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: NAGY VESZTESÉGGEL JÁRÓ ESEMÉNYEK OPR DETAILS 2 PIACI KOCKÁZAT MKR 18. C 18.00 PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE MKR SA TDI 19. C 19.00 PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE MKR SA SEC 20. C 20.00 PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓ EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE MKR SA CTP 21. C 21.00 PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE MKR SA EQU 22. C 22.00 PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI MKR SA FX 23. C 23.00 PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI MKR SA COM 24. C 24.00 PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK MKR IM 25. C 25.00 HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA CVA PRUDENS ÉRTÉKELÉS MKR 32.1. C 32.01 PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK PRUVAL 1 32.2. C 32.02 PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER PRUVAL 2 32.3. C 32.03 PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA PRUVAL 3 32.4. C 32.04 PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA PRUVAL 4 ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK MKR 33. C 33.00 ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK A PARTNER ORSZÁGA SZERINT GOV NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK VESZTESÉGFEDEZETE NPE LC 35.1. C 35.01 NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK VESZTESÉGFEDEZETE: A NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ LEVONÁSOK KISZÁMÍTÁSA NPE LC1 35.2. C 35.02 NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK VESZTESÉGFEDEZETE: A NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKRE VONATKOZÓ FEDEZETI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK ÉS KITETTSÉGÉRTÉKEK, KIVÉVE A CRR 47C. CIKKE (6) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁTSTRUKTURÁLT KITETTSÉGEKET NPE LC2 35.3. C 35.03 NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK VESZTESÉGFEDEZETE: A CRR 47C. CIKKE (6) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁTSTRUKTURÁLT KITETTSÉGEKRE VONATKOZÓ FEDEZETI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK ÉS KITETTSÉGÉRTÉKEK NPE LC3 Sorok Azonosító Tétel Összeg 0010 1 SZAVATOLÓTŐKE 0015 1.1. T1 TŐKE 0020 1.1.1. CET1 TŐKE 0030 1.1.1.1. CET1 tőkeelemként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok 0040 1.1.1.1.1. Teljes egészében befizetett tőkeinstrumentumok 0045 1.1.1.1.1* Ebből: veszélyhelyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok 0050 1.1.1.1.2.* Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok 0060 1.1.1.1.3. Névértéken felüli befizetés (ázsió) 0070 1.1.1.1.4. (–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok 0080 1.1.1.1.4.1. (–) Közvetlen részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban 0090 1.1.1.1.4.2. (–) Közvetett részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban 0091 1.1.1.1.4.3. (–) Szintetikus részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban 0092 1.1.1.1.5. (–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek 0130 1.1.1.2. Eredménytartalék 0140 1.1.1.2.1. Előző évek eredménytartaléka 0150 1.1.1.2.2. Figyelembe vehető nyereség/veszteség 0160 1.1.1.2.2.1. Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható eredmény 0170 1.1.1.2.2.2. (–) Az évközi vagy év végi nyereség figyelembe nem vehető része 0180 1.1.1.3. Halmozott egyéb átfogó jövedelem 0200 1.1.1.4. Egyéb tartalékok 0210 1.1.1.5. Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok 0220 1.1.1.6. Szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások 0230 1.1.1.7. CET1 tőkében megjelenített kisebbségi részesedés 0240 1.1.1.8. További kisebbségi részesedések miatti átmeneti kiigazítások 0250 1.1.1.9. Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében 0260 1.1.1.9.1. (–) Értékpapírosított eszközökből származó növekedés a saját tőkében 0270 1.1.1.9.2. Cash flow-fedezeti ügyletek tartaléka 0280 1.1.1.9.3. Valós értéken értékelt kötelezettségekben a saját hitelkockázat változásából származó halmozott nyereség vagy veszteség 0285 1.1.1.9.4. Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés 0290 1.1.1.9.5. (–) Prudens értékelés követelményei miatti értékelési korrekció 0300 1.1.1.10. (–) Cégérték (goodwill) 0310 1.1.1.10.1. (–) Immateriális eszközök között elszámolt cégérték 0320 1.1.1.10.2. (–) Jelentős befektetések értékelésébe beszámított cégérték 0330 1.1.1.10.3. Cégértékhez kapcsolódó halasztott adókötelezettségek 0335 1.1.1.10.4. A leányvállalatok cégértékére vonatkozó, a leányvállalatok konszolidálásából származó, harmadik személyeknek tulajdonítható számviteli átértékelés 0340 1.1.1.11. (–) Egyéb immateriális eszközök 0350 1.1.1.11.1. (–) Egyéb immateriális eszközök a halasztott adókötelezettségek levonása előtt 0352 1.1.1.11.1.1. (–) Ebből: immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök a halasztott adókötelezettségek levonása előtt 0360 1.1.1.11.2. Egyéb immateriális eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek 0362 1.1.1.11.2.1. Ebből: immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek 0365 1.1.1.11.3. A leányvállalatok cégértéken kívüli immateriális eszközeire vonatkozó, a leányvállalatok konszolidálásából származó, harmadik személyeknek tulajdonítható számviteli átértékelés 0370 1.1.1.12. (–) Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések kapcsolódó adókötelezettségek nélkül 0380 1.1.1.13. (–) Hitelkockázati kiigazítások IRB módszerrel számított hiánya a várható veszteséghez viszonyítva 0390 1.1.1.14. (–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök 0400 1.1.1.14.1. (–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök 0410 1.1.1.14.2. Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek 0420 1.1.1.14.3. Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök, amelyeket az intézmény korlátlanul képes felhasználni 0430 1.1.1.15. (–) Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban 0440 1.1.1.16. (–) AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete 0450 1.1.1.17. (–) A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható 0460 1.1.1.18. (–) Értékpapírosítási pozíciók, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható 0470 1.1.1.19. (–) Nyitva szállítások, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható 0471 1.1.1.20. (–) Egy kosárban lévő azon pozíciók, amelyekre az intézmény nem tudja az IRB módszer alapján meghatározni a kockázati súlyt, és amelyekre így alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható 0472 1.1.1.21. (–) Belsőmodell-módszer hatálya alá tartozó részvényjellegű kitettségek, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható 0480 1.1.1.22. (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0490 1.1.1.23. (–) Levonható, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések 0500 1.1.1.24. (–) Pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető (CET1) tőkeinstrumentumok, amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik 0510 1.1.1.25. (–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg 0511 1.1.1.25.1. (–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó, a pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó összeg, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0512 1.1.1.25.2. (–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó, az átmeneti különbözetből adódó halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó összeg 0513 1.1.1.25A. (–) Nemteljesítő kitettségek elégtelen fedezete 0514 1.1.1.25B. (–) Minimális értékű kötelezettségvállalások hiánya 0515 1.1.1.25C. (–) Egyéb előre látható adóterhek 0520 1.1.1.26. CET1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai 0524 1.1.1.27. (–) További levonások a CET1 tőkéből az 575/2013/EU rendelet 3. cikke alapján 0529 1.1.1.28. CET1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb 0530 1.1.2. AT1 TŐKE 0540 1.1.2.1. AT1 tőkeelemként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok 0551 1.1.2.1.1. Teljes egészében befizetett, közvetlenül kibocsátott tőkeinstrumentumok 0560 1.1.2.1.2.* Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok 0571 1.1.2.1.3. Névértéken felüli befizetés (ázsió) 0580 1.1.2.1.4. (–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok 0590 1.1.2.1.4.1. (–) Közvetlen részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban 0620 1.1.2.1.4.2. (–) Közvetett részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban 0621 1.1.2.1.4.3. (–) Szintetikus részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban 0622 1.1.2.1.5. (–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek 0660 1.1.2.2. Szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások 0670 1.1.2.3. Leányvállalatok által kibocsátott, AT1 tőkeként megjelenített instrumentumok 0680 1.1.2.4. Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok AT1 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt 0690 1.1.2.5. (–) Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban 0700 1.1.2.6. (–) Pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, amelyekben az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel 0710 1.1.2.7. (–) Pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető (AT1) tőkeinstrumentumok, amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik 0720 1.1.2.8. (–) T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete 0730 1.1.2.9. AT1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai 0740 1.1.2.10. AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete (levonás a CET1 tőkében) 0744 1.1.2.11. (–) További levonások az AT1 tőkéből az 575/2013/EU rendelet 3. cikke alapján 0748 1.1.2.12. AT1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb 0750 1.2. T2 TŐKE 0760 1.2.1. T2 tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok 0771 1.2.1.1. Teljes egészében befizetett, közvetlenül kibocsátott tőkeinstrumentumok 0780 1.2.1.2.* Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok 0791 1.2.1.3. Névértéken felüli befizetés (ázsió) 0800 1.2.1.4. (–) Saját T2 tőkeinstrumentumok 0810 1.2.1.4.1. (–) Közvetlen részesedések T2 tőkeinstrumentumokban 0840 1.2.1.4.2. (–) Közvetett részesedések T2 tőkeinstrumentumokban 0841 1.2.1.4.3. (–) Szintetikus részesedések T2 tőkeinstrumentumokban 0842 1.2.1.5. (–) Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek 0880 1.2.2. Szerzett jogok alapján figyelembe vett T2 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások 0890 1.2.3. Leányvállalatok által kibocsátott, T2 tőkeként megjelenített instrumentumok 0900 1.2.4. Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok T2 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt 0910 1.2.5. Az IRB módszerrel számított céltartalékok többlete a figyelembe vehető várható veszteségekhez viszonyítva 0920 1.2.6. Általános hitelkockázati kiigazítások – sztenderd módszer (SA) 0930 1.2.7. (–) Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban 0940 1.2.8. (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0950 1.2.9. (–) Pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető (T2) tőkeinstrumentumok, amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik 0955 1.2.9A. (–) A leírható, illetve átalakítható kötelezettségekből történő levonásoknak a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeken felüli összege 0960 1.2.10. T2 tőke egyéb átmeneti kiigazításai 0970 1.2.11. T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete (levonás a AT1 tőkében) 0974 1.2.12. (–) További levonások az T2 tőkéből az 575/2013/EU rendelet 3. cikke alapján 0978 1.2.13. T2 tőkeelemek vagy levonások – egyéb Sorok Tétel Megnevezés Összeg 0010 1. TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK 0020 1* Ebből: az 575/2013/EU rendelet 95. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások 0030 1.** Ebből: az 575/2013/EU rendelet 96. cikkének (2) bekezdése és 97. cikke szerinti befektetési vállalkozások 0040 1.1. HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK 0050 1.1.1. Sztenderd módszer (SA) 0051 1.1.1.* Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények az 575/2013/EU rendelet 124. cikke alapján 0060 1.1.1.1. Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül 0070 1.1.1.1.01. Központi kormányzatok vagy központi bankok 0080 1.1.1.1.02. Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok 0090 1.1.1.1.03. Közszektorbeli intézmények 0100 1.1.1.1.04. Multilaterális fejlesztési bankok 0110 1.1.1.1.05. Nemzetközi szervezetek 0120 1.1.1.1.06. Intézmények 0130 1.1.1.1.07. Vállalkozások 0140 1.1.1.1.08. Lakosság 0150 1.1.1.1.09. Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek 0160 1.1.1.1.10. Nemteljesítő kitettségek 0170 1.1.1.1.11. Kiemelkedően magas kockázatú tételek 0180 1.1.1.1.12. Fedezett kötvények 0190 1.1.1.1.13. Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések 0200 1.1.1.1.14. Kollektív befektetési formák (KBF) 0210 1.1.1.1.15. Részvényjellegű kitettségek 0211 1.1.1.1.16. Egyéb tételek 0212 1.1.1.1.16.1. Ebből: immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök 0240 1.1.2. Belső minősítésen alapuló módszer (IRB) 0241 1.1.2.* Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények az 575/2013/EU rendelet 164. cikke alapján 0242 1.1.2.** Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények az 575/2013/EU rendelet 124. cikke alapján 0250 1.1.2.1. IRB módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor 0260 1.1.2.1.01. Központi kormányzatok és központi bankok 0270 1.1.2.1.02. Intézmények 0280 1.1.2.1.03. Vállalkozások – kkv 0290 1.1.2.1.04. Vállalkozások – speciális hitelezés 0300 1.1.2.1.05. Vállalkozások – egyéb 0310 1.1.2.2. IRB módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők (CCF) alkalmazásakor 0320 1.1.2.2.01. Központi kormányzatok és központi bankok 0330 1.1.2.2.02. Intézmények 0340 1.1.2.2.03. Vállalkozások – kkv 0350 1.1.2.2.04. Vállalkozások – speciális hitelezés 0360 1.1.2.2.05. Vállalkozások – egyéb 0370 1.1.2.2.06. Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv) 0380 1.1.2.2.07. Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv) 0390 1.1.2.2.08. Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható 0400 1.1.2.2.09. Lakosság – egyéb kkv 0410 1.1.2.2.10. Lakosság – egyéb nem kkv 0420 1.1.2.3. Részvényjellegű kitettségek (IRB) 0450 1.1.2.5. Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök 0455 1.1.2.5.1. Ebből: immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök 0460 1.1.3. Központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulások kockázati kitettségértéke 0470 1.1.4. Értékpapírosítási pozíciók 0490 1.2. KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE 0500 1.2.1. Nem kereskedési könyvi kiegyenlítési/teljesítési kockázat 0510 1.2.2. Kereskedési könyvi kiegyenlítési/teljesítési kockázat 0520 1.3. POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE 0530 1.3.1. Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke 0540 1.3.1.1. Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0550 1.3.1.2. Részvényjellegű kitettségek 0555 1.3.1.3. Egyedi módszer a kollektív befektetési formák pozíciókockázatára 0556 1.3.1.3.* Tájékoztató adat: kizárólag forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba befektetett kollektív befektetési formák 0557 1.3.1.3.** Tájékoztató adat: kizárólag tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokba vagy vegyes eszközökbe befektetett kollektív befektetési formák 0560 1.3.1.4. Deviza 0570 1.3.1.5. Áru 0580 1.3.2. Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat belső modelleken alapuló módszer (IM) szerinti kockázati kitettségértéke 0590 1.4. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE 0600 1.4.1. Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA) 0610 1.4.2. Működési kockázatra vonatkozó sztenderd (STA) / alternatív sztenderd módszer (ASA) 0620 1.4.3. Működési kockázatra vonatkozó fejlett mérési módszerek (AMA) 0630 1.5. FIX ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ TOVÁBBI KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK 0640 1.6. A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE 0650 1.6.1. Fejlett módszer 0660 1.6.2. Sztenderd módszer 0670 1.6.3. Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján 0680 1.7. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE 0690 1.8. EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK 0710 1.8.2. Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények az 575/2013/EU rendelet 458. cikke alapján 0720 1.8.2.* Ebből: nagykockázat-vállalással kapcsolatos követelmények 0730 1.8.2.** Ebből: a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok piacán jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyok módosításából eredő követelmények 0740 1.8.2.*** Ebből: a pénzügyi szektoron belüli kitettségekből eredő követelmények 0750 1.8.3. Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények az 575/2013/EU rendelet 459. cikke alapján 0760 1.8.4. Ebből: az 575/2013/EU rendelet 3. cikkéből eredő további kockázati kitettségérték Sorok Azonosító Tétel Összeg 0010 1. CET1 tőkemegfelelési mutató 0020 2. A CET1 tőke többlete (+)/hiánya (–) 0030 3. T1 tőkemegfelelési mutató 0040 4. A T1 tőke többlete (+)/hiánya (–) 0050 5. Teljes tőkemegfelelési mutató 0060 6. A teljes tőke többlete (+)/hiánya (–) Tájékoztató adatok: teljes SREP-tőkekövetelmény (TSCR), teljes tőkekövetelmény (OCR), 2. pillér szerinti tőke-iránymutatás (P2G) 0130 13. Teljes-SREP-tőkekövetelmény-mutató (TSCR-mutató) 0140 13.* TSCR: CET1 tőkekövetelmény-mutató 0150 13.** TSCR: T1 tőkekövetelmény-mutató 0160 14. Teljestőkekövetelmény-mutató (OCR-mutató) 0170 14.* OCR: CET1 tőkekövetelmény-mutató 0180 14.** OCR: T1 tőkekövetelmény-mutató 0190 15. OCR és 2. pillér szerinti tőke-iránymutatás (P2G) 0200 15.* OCR és P2G: CET1 tőkekövetelmény-mutató 0210 15.** OCR és P2G: T1 tőkekövetelmény-mutató 0220 16. A CET1 tőke többlete (+)/hiánya (–), figyelembe véve az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében foglalt követelményeket Tájékoztató adatok: tőkemegfelelési mutatók az IFRS 9 standardra vonatkozó átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül 0300 20. CET1 tőkemegfelelési mutató az IFRS 9 standardra vonatkozó átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül 0310 21. T1 tőkemegfelelési mutató az IFRS 9 standardra vonatkozó átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül 0320 22. Teljes tőkemegfelelési mutató az IFRS 9 standardra vonatkozó átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül Sor Azonosító Tétel Oszlop Halasztott adókövetelések és adókötelezettségek 0010 0010 1 Halasztott adókövetelések összesen 0020 1.1 Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések 0030 1.2 Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések 0040 1.3 Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések 0050 2 Halasztott adókötelezettségek összesen 0060 2.1 Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, nem levonható halasztott adókötelezettségek 0070 2.2 Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek 0080 2.2.1 Nem átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek 0090 2.2.2 Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek 0093 2A Adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések 0096 2B 250 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések 0097 2C 0 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések A CET1 tőkéből történő levonások alóli mentesség 0901 2W A CET1 tőkéből való levonás alól mentesített immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök AT1 tőkeinstrumentumok számviteli besorolása 0905 2Y Az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint saját tőkének minősülő tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó ázsió 0906 2Z Az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kötelezettségnek minősülő tőkeinstrumentumok és kapcsolódó ázsió Hitelkockázati kiigazítások és várható veszteség 0100 3 Hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések IRB módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, teljesítő kitettségek esetén 0110 3.1 A hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések teljes, a várható veszteség kiszámításakor figyelembe vehető összege 0120 3.1.1 Általános hitelkockázati kiigazítások 0130 3.1.2 Egyedi hitelkockázati kiigazítások 0131 3.1.3 Kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések 0140 3.2 Figyelembe vehető várható veszteségek összesen 0145 4 Az egyedi hitelkockázati kiigazítások IRB módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, nemteljesítő kitettségek esetén 0150 4.1 Hasonló módon kezelt egyedi hitelkockázati kiigazítások és pozíciók 0155 4.2 Figyelembe vehető várható veszteségek összesen 0160 5 Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartaléktöbblet felső határának kiszámításához 0170 6 A T2 tőkébe beszámítható bruttó céltartalékok összesen 0180 7 Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartalék felső határának kiszámításához A CET1 tőkéből történő levonások küszöbértékei 0190 8 Pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések nem levonható részének küszöbértéke, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0200 9 A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 10 %-os küszöbérték 0210 10 A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 17,65 %-os küszöbérték 0225 11 Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke Pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0230 12 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával 0240 12.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0250 12.1.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0260 12.1.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók 0270 12.2 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0280 12.2.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0290 12.2.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók 0291 12.3 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0292 12.3.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0293 12.3.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók 0300 13 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával 0310 13.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0320 13.1.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0330 13.1.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók 0340 13.2 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0350 13.2.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0360 13.2.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók 0361 13.3 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0362 13.3.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0363 13.3.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók 0370 14 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával 0380 14.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0390 14.1.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0400 14.1.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók 0410 14.2 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0420 14.2.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0430 14.2.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók 0431 14.3 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0432 14.3.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0433 14.3.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0440 15 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával 0450 15.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0460 15.1.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0470 15.1.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók 0480 15.2 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0490 15.2.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0500 15.2.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók 0501 15.3 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0502 15.3.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0503 15.3.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók 0504 15A Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban – 250 %-os kockázati súly alkalmazandó 0510 16 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával 0520 16.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0530 16.1.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0540 16.1.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók 0550 16.2 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0560 16.2.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0570 16.2.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók 0571 16.3 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0572 16.3.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0573 16.3.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók 0580 17 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával 0590 17.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0600 17.1.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0610 17.1.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók 0620 17.2 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0630 17.2.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0640 17.2.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók 0641 17.3 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0642 17.3.1 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0643 17.3.2 (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók A megfelelő tőkekategóriából le nem vont részesedések teljes kockázati kitettségértéke: 0650 18 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény CET1 tőkéjéből nem vonnak le 0660 19 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény AT1 tőkéjéből nem vonnak le 0670 20 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény T2 tőkéjéből nem vonnak le A szavatolótőke levonása alóli átmeneti felmentés 0680 21 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0690 22 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0700 23 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0710 24 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0720 25 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban 0730 26 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Tőkepufferek 0740 27 Kombinált pufferkövetelmény 0750 Tőkefenntartási puffer 0760 A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett tőkefenntartási puffer 0770 Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer 0780 Rendszerkockázati tőkepuffer 0800 Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer 0810 Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer II. pillér szerinti követelmények 0820 28 A II. pillérből eredő kiigazításokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények Kiegészítő információk befektetési vállalkozások esetében 0830 29 Indulótőke 0840 30 Fix általános költségeken alapuló szavatolótőke-követelmény Kiegészítő információk az adatszolgáltatási küszöbértékek számításához 0850 31 Nem hazai eredeti kitettségek 0860 32 Eredeti kitettség összesen A CET1 tőke kiigazításai Az AT1 tőke kiigazításai A T2 tőke kiigazításai A kockázattal súlyozott eszközértékekben figyelembe vett kiigazítások Tájékoztató adatok Alkalmazandó százalékos arány Figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül Kód Azonosító Tétel 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0010 1. KIIGAZÍTÁSOK ÖSSZESEN 0020 1.1. SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK cella kapcsolata {CA1;r0220} cella kapcsolata {CA1;r0660} cella kapcsolata {CA1;r0880} 0060 1.1.2. Állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok 0061 1.1.3. Különleges célú gazdasági egységeken keresztül kibocsátott instrumentumok 0062 1.1.4. 2019. június 27. előtt kibocsátott instrumentumok, amelyek nem felelnek meg a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 59. cikke szerinti leírási és átalakítási hatáskörökkel kapcsolatos elismerhetőségi kritériumoknak, vagy beszámítási vagy nettósítási megállapodások hatálya alá tartoznak 0063 1.1.4.1.* ebből: instrumentumok, amelyekre nem vonatkozik jogilag vagy szerződésesen kötelező leírás vagy átalakítás a 2014/59/EU irányelv 59. cikke szerinti hatáskörök gyakorlásakor 0064 1.1.4.2.* ebből: harmadik ország joga által szabályozott instrumentumok, a 2014/59/EU irányelv 59. cikke szerinti hatáskörök tényleges és végrehajtható gyakorlásának lehetősége nélkül 0065 1.1.4.3.* ebből: beszámítási vagy nettósítási megállapodások hatálya alá tartozó instrumentumok 0070 1.2. KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK ÉS AZOK MEGFELELŐI cella kapcsolata {CA1;r0240} cella kapcsolata {CA1;r0680} cella kapcsolata {CA1;r0900} 0080 1.2.1. Kisebbségi részesedésnek nem minősülő tőkeinstrumentumok és egyéb tőkeelemek 0090 1.2.2. A kisebbségi részesedések átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatolótőkében 0091 1.2.3. Az AT1 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatolótőkében 0092 1.2.4. A T2 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatolótőkében 0100 1.3. EGYÉB ÁTMENETI KIIGAZÍTÁSOK cella kapcsolata {CA1;r0520} cella kapcsolata {CA1;r0730} cella kapcsolata {CA1;r0960} 0111 1.3.1.6. Központi kormányzatokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal és közszektorbeli intézményekkel szembeni egyes hitelviszonyt megtestesítő kitettségekből származó nem realizált nyereség és veszteség 0112 1.3.1.6.1. ebből: A összeg 0140 1.3.2. Levonások 0170 1.3.2.3. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések 0380 1.3.2.9. A jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések, valamint a pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0385 1.3.2.9a. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések 0425 1.3.2.11. Mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek a CET1 tőkeelemekből történő levonása alól 0430 1.3.3. További szűrők és levonások 0440 1.3.4. Az IFRS 9-hez kapcsolódó átmeneti intézkedések miatti kiigazítások 0441 1.3.4.1. Tájékoztató adat: a statikus komponens várható hitelezési veszteségre gyakorolt hatása 0442 1.3.4.2. Tájékoztató adat: a dinamikus komponens várható hitelezési veszteségre gyakorolt hatása a 2018. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakban 0443 1.3.4.3. Tájékoztató adat: a dinamikus komponens várható hitelezési veszteségre gyakorolt hatása a 2020. január 1-jén kezdődő időszakban Az instrumentumok kapcsolódó ázsióval növelt értéke A korlátszámítás alapja Alkalmazandó százalékos arány Korlát (–) A szerzett jogok figyelembe-vételének korlátját meghaladó összeg A szerzett jogok alapján figyelembe vett teljes összeg Kód Azonosító Tétel 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0010 1. A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a) pontja értelmében figyelembe vett instrumentumok cella kapcsolata {CA5.1;r060;c010) 0020 2. A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének ca) pontja, valamint 154. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében figyelembe vett instrumentumok, az 575/2013/EU rendelet 489. cikkében rögzített korlát alkalmazásával cella kapcsolata {CA5.1;r060;c020) 0030 2.1. Visszavásárlásra nem ösztönző, visszahívási opciót nem tartalmazó instrumentumok összesen 0040 2.2. Visszavásárlásra ösztönző, visszahívási opciót tartalmazó, de a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumok 0050 2.2.1. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő instrumentumok 0060 2.2.2. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok 0070 2.2.3. 2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok 0080 2.3. A szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték 0090 3. A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének e), f), g) vagy h) pontja értelmében figyelembe vett tételek, az 575/2013/EU rendelet 490. cikkében rögzített korlát alkalmazásával cella kapcsolata {CA5.1;r060;c030) 0100 3.1. Visszavásárlásra nem ösztönző tételek összesen 0110 3.2. Visszavásárlásra ösztönző, a szerzett jogok alapján figyelembe vett tételek 0120 3.2.1. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő tételek 0130 3.2.2. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek 0140 3.2.3. 2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek 0150 3.3. A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK TŐKEPUFFEREK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉG-ÉRTÉK A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓTŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ-TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ-TŐKE KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNYEK HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉG-ÉRTÉKEK A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTU-MOK A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ-TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTU-MOK TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK EBBŐL: CET1 TŐKE EBBŐL: AT1 TŐKE EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTU-MOK 0250 0260 0270 0280 0290 0300 0310 0320 0330 0340 0350 0360 0370 0380 0390 0400 0410 0420 0430 0440 0450 0470 0480 0010 ÖSSZESEN A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK TŐKEPUFFEREK NÉV KÓD KÓDTÍPUS NEMZETI KÓD INTÉZMÉNY VAGY ANNAK MEGFELELŐ (IGEN / NEM) SZERVEZET TÍPUSA AZ ADATOK TERJEDELME: EGYEDI ALAPON TELJESKÖRŰEN KONSZOLIDÁLT (SF), EGYEDI ALAPON RÉSZLEGESEN KONSZOLIDÁLT (SP) ORSZÁGKÓD RÉSZESEDÉS ARÁNYA (%) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK SZAVATOLÓ-TŐKE TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉG-ÉRTÉK A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ-TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ-TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ-TŐKE KOMBINÁLT PUFFER-KÖVETELMÉNY HITELKOCKÁZAT; PARTNER-KOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZA-ÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK T1 TŐKE ÖSSZESEN T2 TŐKE HITELKOCKÁZAT; PARTNER-KOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT POZÍCIÓ-KOCKÁZAT, DEVIZA-ÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTU-MOK A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTU-MOK TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK EBBŐL: CET1 TŐKE EBBŐL: AT1 TŐKE EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK TŐKE-FENNTARTÁSI PUFFER INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKRO-PRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZER-KOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER RENDSZER-KOCKÁZATI TŐKEPUFFER GLOBÁLISAN RENDSZER-SZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER EGYÉB RENDSZER-SZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER CET1 TŐKE AT1 TŐKE A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTU-MOK EBBŐL: A SZAVATOLÓ-TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNY-TARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK EBBŐL: A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ KAPCSOLÓDÓ T1 INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNY-TARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK EBBŐL: KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓ-TŐKE-INSTRUMENTU-MOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNY-TARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK EBBŐL: AZ AT1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ EBBŐL: A T2 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ 0011 0021 0026 0027 0030 0035 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0180 0190 0200 0210 0220 0230 0240 0250 0260 0270 0280 0290 0300 0310 0320 0330 0340 0350 0360 0370 0380 0390 0400 0410 0420 0430 0440 0450 0470 0480 HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG (–) AZ EREDETI KITETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET. PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*) A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK SZERINTI BONTÁSBAN KITETTSÉGÉRTÉK A SZORZÓK ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK (–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK KKV-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA (–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK INFRASTRUKTÚRA-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (Ga) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE A KITETTSÉG VOLATILITÁSI KORREKCIÓJA (–) PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK: KORRIGÁLT ÉRTÉK (Cvam) 0% 20% 50% 100% EBBŐL: PARTNER-HITELKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ EBBŐL: KIJELÖLT KHMI ÁLTAL KÉSZÍTETT HITELMINŐSÍTÉSSEL EBBŐL: KÖZPONTI KORMÁNYZATÉBÓL EREDŐ HITELMINŐSÍTÉSSEL (–) GARANCIÁK (–) HITELDERIVATÍVÁK (–) PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK: EGYSZERŰ MÓDSZER (–) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITEL-KOCKÁZATI FEDEZET (–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+) BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (–) EBBŐL: VOLATILITÁSI ÉS LEJÁRATI KORREKCIÓK EBBŐL: PARTNER-HITELKOCKÁZATBÓL EREDŐ, KIVÉVE A KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉLEN KERESZTÜL ELSZÁMOLT KITETTSÉGEKET 0010 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0180 0190 0200 0210 0211 0215 0216 0217 0220 0230 0240 0010 TELJES KITETTSÉG Cella kapcsolata: CA 0015 ebből: nemteljesítő kitettségek a Kiemelkedően magas kockázatú tételek és a Részvényjellegű kitettségek kitettségi osztályokban 0020 ebből: Kkv 0030 ebből: kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával 0035 ebből: kitettség az infrastruktúra-szorzó alkalmazásával 0040 ebből: ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett – lakóingatlan 0050 ebből: tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt kitettségek 0060 ebből: az IRB módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó előzetes felügyeleti engedély alapján sztenderd módszerrel kezelt kitettségek A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA 0070 Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségek 0080 Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségek Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek 0090 Értékpapír-finanszírozási ügyletek nettósítási halmazai 0100 ebből: elfogadott központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt 0110 Származtatott és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek nettósítási halmazai 0120 ebből: elfogadott központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt 0130 Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA: 0140 0 % 0150 2 % 0160 4 % 0170 10 % 0180 20 % 0190 35 % 0200 50 % 0210 70 % 0220 75 % 0230 100 % 0240 150% 0250 250% 0260 370% 0270 1250 % 0280 Egyéb kockázati súlyok TELJES KITETTSÉG MÓDSZER SZERINTI BONTÁSA (KBF): 0281 Az áttekintés elve 0282 A megbízatáson alapuló módszer 0283 Tartalékmódszer (Fall-back approach) TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 0290 Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek 0300 100 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek 0310 Lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek 0320 150 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek BELSŐ MINŐSÍTÉSI SKÁLA HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG KITETTSÉGÉRTÉK AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%) KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP) A SZORZÓK ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK (–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK KKV-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA (–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK INFRASTRUKTÚRA-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (–) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK (–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK KÖTELEZETTEK SZÁMA HITELDERIVATÍVÁK ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK AZ ÜGYFÉLKATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%) EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK (–) GARANCIÁK (–) HITELDERIVATÍVÁK (–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+) BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK EBBŐL: PARTNER-HITELKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK GARANCIÁK HITELDERIVATÍVÁK SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK KÉSZPÉNZLETÉT ÉLETBIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNYEK HARMADIK FÉL ÁLTAL BIRTOKOLT INSTRUMENTUMOK INGATLAN EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK KÖVETELÉSEK 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0171 0172 0173 0180 0190 0200 0210 0220 0230 0240 0250 0255 0256 0257 0260 0270 0280 0290 0300 0310 0010 TELJES KITETTSÉG Cella kapcsolata: CA 0015 ebből: kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával 0016 ebből: kitettség az infrastruktúra-szorzó alkalmazásával A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA 0020 Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli tételek 0030 Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli tételek Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek 0040 Értékpapír-finanszírozási ügyletek nettósítási halmazai 0050 Származtatott és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek nettósítási halmazai 0060 Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok 0070 ÜGYFÉLKATEGÓRIÁKBA VAGY –HALMAZOKBA (POOLOKBA) SOROLT KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN 0080 SLOTTING MÓDSZER SZERINTI SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN 0160 ALTERNATÍV KEZELÉS: INGATLANNAL FEDEZETT 0170 NYITVA SZÁLLÍTÁSBÓL EREDŐ, ALTERNATÍV KEZELÉS ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT VAGY 100 %-OS KOCKÁZATI SÚLYÚ KITETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB, KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGEK 0180 FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT: VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN ÜGYFÉLKATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ) BELSŐ MINŐSÍTÉSI SKÁLA HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG KITETTSÉGÉRTÉK AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%) KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP) A SZORZÓK ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK (–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK KKV-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA (–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK INFRASTRUKTÚRA-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (–) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK (–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK KÖTELEZETTEK SZÁMA HITELDERIVATÍVÁK ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK AZ ÜGYFÉLKATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%) EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK (–) GARANCIÁK (–) HITELDERIVATÍVÁK (–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+) BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK EBBŐL: PARTNER-HITELKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK GARANCIÁK HITELDERIVATÍVÁK SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK KÉSZPÉNZLETÉT ÉLETBIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNYEK HARMADIK FÉL ÁLTAL BIRTOKOLT INSTRUMENTUMOK INGATLAN EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK 0005 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0171 0172 0173 0180 0190 0200 0220 0230 0240 0250 0255 0256 0257 0260 0270 0280 0290 0300 0310 PD-SÁV MÉRLEGEN BELÜLI KITETTSÉGEK MÉRLEGEN KÍVÜLI KITETTSÉGEK HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTT KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ÉS HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS UTÁNI KITETTSÉGÉRTÉK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS PD (%) KÖTELEZETTEK SZÁMA KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRAT (ÉV) A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK (–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0010 0,00 – < 0,15 0020 0,00 – < 0,10 0030 0,10 – < 0,15 0040 0,15 – < 0,25 0050 0,25 – < 0,50 0060 0,50 – < 0,75 0070 0,75 – < 2,5 0080 0,75 – < 1,75 0090 1,75 – < 2,5 0100 2,5 – < 10 0110 2,5 – < 5 0120 5 – < 10 0130 10 – < 100 0140 10 – < 20 0150 20 – < 30 0160 30 – < 100 0170 100 (Nemteljesítés) KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK 0010 0010 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK AZ ELŐZŐ ADATSZOLGÁLTATÁSI IDŐSZAK VÉGÉN 0020 ESZKÖZNAGYSÁG (+/–) 0030 ESZKÖZMINŐSÉG (+/–) 0040 MODELLFRISSÍTÉSEK (+/–) 0050 MÓDSZERTAN ÉS POLITIKA (+/–) 0060 AKVIZÍCIÓK ÉS ELIDEGENÍTÉSEK (+/–) 0070 DEVIZAÁRFOLYAM-MOZGÁSOK (+/–) 0080 EGYÉB (+/–) 0090 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI IDŐSZAK VÉGÉN PD-SÁV PD SZÁMTANI ÁTLAGA (%) KÖTELEZETTEK SZÁMA AZ ELŐZŐ ÉV VÉGÉN MEGFIGYELT ÁTLAGOS NEMTELJESÍTÉSI ARÁNY (%) ÁTLAGOS MÚLTBELI ÉVES NEMTELJESÍTÉSI ARÁNY (%) EBBŐL: AZ ÉV SORÁN NEMTELJESÍTŐ 0010 0020 0030 0040 0050 0010 0,00 – < 0,15 0020 0,00 – < 0,10 0030 0,10 – < 0,15 0040 0,15 – < 0,25 0050 0,25 – < 0,50 0060 0,50 – < 0,75 0070 0,75 – < 2,5 0080 0,75 – < 1,75 0090 1,75 – < 2,5 0100 2,5 – < 10 0110 2,5 – < 5 0120 5 – < 10 0130 10 – < 100 0140 10 – < 20 0150 20 – < 30 0160 30 – < 100 0170 100 (Nemteljesítés) PD-SÁV KÜLSŐ MINŐSÍTÉSBEN SZEREPLŐ MEGFELELŐ ÉRTÉK PD SZÁMTANI ÁTLAGA (%) KÖTELEZETTEK SZÁMA AZ ELŐZŐ ÉV VÉGÉN ÁTLAGOS MÚLTBELI ÉVES NEMTELJESÍTÉSI ARÁNY (%) EBBŐL: AZ ÉV SORÁN NEMTELJESÍTŐ 0005 0006 0010 0020 0030 0050 HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG KITETTSÉGÉRTÉK KOCKÁZATI SÚLY: A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK (–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK EBBŐL: PARTNER-HITELKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0100 0010 1. KATEGÓRIA KEVESEBB, MINT 2,5 ÉV 50 % 0020 2,5 ÉV VAGY ANNÁL TÖBB 70 % 0030 2. KATEGÓRIA KEVESEBB, MINT 2,5 ÉV 70 % 0040 2,5 ÉV VAGY ANNÁL TÖBB 90 % 0050 3. KATEGÓRIA KEVESEBB, MINT 2,5 ÉV 115 % 0060 2,5 ÉV VAGY ANNÁL TÖBB 115 % 0070 4. KATEGÓRIA KEVESEBB, MINT 2,5 ÉV 250 % 0080 2,5 ÉV VAGY ANNÁL TÖBB 250 % 0090 5. KATEGÓRIA KEVESEBB, MINT 2,5 ÉV — 0100 2,5 ÉV VAGY ANNÁL TÖBB — 0110 ÖSSZESEN KEVESEBB, MINT 2,5 ÉV 0120 2,5 ÉV VAGY ANNÁL TÖBB AZ 575/2013/EU RENDELET 166. CIKKÉBEN MEGHATÁROZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A SZTENDERD MÓDSZER ÉS AZ IRB MÓDSZER HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TELJES KITETTSÉGÉRTÉK TARTÓS MENTESÍTÉS ALAPJÁN A SZTENDERD MÓDSZERREL KEZELT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK SZÁZALÉKOS ARÁNYA (%) A FOKOZATOS BEVEZETÉSRE VONATKOZÓ ÜTEMEZÉSI TERV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TELJES KITETTSÉGÉRTÉK SZÁZALÉKOS ARÁNYA (%) AZ IRB MÓDSZER HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TELJES KITETTSÉGÉRTÉK SZÁZALÉKOS ARÁNYA (%) 0010 0020 0030 0040 0050 0010 KÖZPONTI KORMÁNYZATOK VAGY KÖZPONTI BANKOK 0020 EBBŐL: REGIONÁLIS KORMÁNYZATOK VAGY HELYI HATÓSÁGOK 0030 EBBŐL: KÖZSZEKTORBELI INTÉZMÉNYEK 0040 INTÉZMÉNYEK 0050 VÁLLALKOZÁSOK 0060 EBBŐL: VÁLLALKOZÁSOK – SPECIÁLIS HITELEZÉS, KIVÉVE A SLOTTING MÓDSZERT 0070 EBBŐL: VÁLLALKOZÁSOK – SPECIÁLIS HITELEZÉS, BELEÉRTVE A SLOTTING MÓDSZERT 0080 EBBŐL: VÁLLALKOZÁSOK – KKV 0090 LAKOSSÁGI 0100 EBBŐL LAKOSSÁGI – INGATLANNAL FEDEZETT KKV 0110 EBBŐL LAKOSSÁGI – INGATLANNAL FEDEZETT NEM KKV 0120 EBBŐL LAKOSSÁGI – RULÍROZÓ ÁLLOMÁNYBA BESZÁMÍTHATÓ 0130 EBBŐL LAKOSSÁGI – EGYÉB KKV 0140 EBBŐL LAKOSSÁGI – EGYÉB NEM KKV 0150 RÉSZVÉNY 0160 EGYÉB, NEM HITELKÖTELEZETTSÉGET MEGTESTESÍTŐ ESZKÖZÖK 0170 ÖSSZESEN HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az időszakban megállapított új nemteljesítések Általános hitelkockázati kiigazítások Egyedi hitelkockázati kiigazítások Leírások Kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások KITETTSÉGÉRTÉK A SZORZÓK ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK (–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK KKV-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA (–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK INFRASTRUKTÚRA-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Nemteljesítő kitettségek 0010 0020 0040 0050 0055 0060 0061 0070 0075 0080 0081 0082 0090 0010 Központi kormányzatok vagy központi bankok 0020 Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok 0030 Közszektorbeli intézmények 0040 Multilaterális fejlesztési bankok 0050 Nemzetközi szervezetek 0060 Intézmények 0070 Vállalkozások 0075 ebből: Kkv 0080 Lakosság 0085 ebből: Kkv 0090 Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek 0095 ebből: Kkv 0100 Nemteljesítő kitettségek 0110 Kiemelkedően magas kockázatú tételek 0120 Fedezett kötvények 0130 Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések 0140 Kollektív befektetési formák (KBF) 0141 Az áttekintés elve 0142 A megbízatáson alapuló módszer 0143 Tartalékmódszer (Fall-back approach) 0150 Részvényjellegű kitettségek 0160 Egyéb kitettségek 0170 Teljes kitettség HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az időszakban megállapított új nemteljesítések Általános hitelkockázati kiigazítások Egyedi hitelkockázati kiigazítások Leírások A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások AZ ÜGYFÉLKATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%) KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) KITETTSÉGÉRTÉK A SZORZÓK ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK (–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK KKV-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA (–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK INFRASTRUKTÚRA-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK Ebből: nemteljesítő Ebből: nemteljesítő Ebből: nemteljesítő 0010 0030 0040 0050 0055 0060 0070 0080 0090 0100 0105 0110 0120 0121 0122 0125 0130 0010 Központi kormányzatok vagy központi bankok 0020 Intézmények 0030 Vállalkozások 0042 Ebből: speciális hitelezés (kivéve a slotting módszer szerinti speciális hitelezést) 0045 Ebből: slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés 0050 Ebből: Kkv 0060 Lakosság 0070 Ingatlannal fedezett kitettségek 0080 Kkv 0090 Nem kkv 0100 A rulírozó állományba beszámítható 0110 Egyéb lakossági 0120 Kkv 0130 Nem kkv 0140 Részvényjellegű kitettségek 0150 Teljes kitettség Összeg Százalék Kvalitatív információk 0010 0020 0030 Lényeges hitelkockázati kitettségek – hitelkockázat 0010 Kitettségérték a sztenderd módszer szerint 0020 Kitettségérték IRB módszer szerint Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat 0030 Kereskedési könyvi kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a sztenderd módszer szerint 0040 Kereskedési könyvi kitettségek értéke belső modellek esetében Lényeges hitelkockázati kitettségek – értékpapírosítás 0055 Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke Szavatolótőke-követelmények és súlyok 0070 Az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó teljes szavatolótőke-követelmény 0080 A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – hitelkockázat 0090 A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – piaci kockázat 0100 A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók 0110 Szavatolótőke-követelmények súlyai Anticiklikustőkepuffer-ráták 0120 A kijelölt hatóság által meghatározott anticiklikustőkepuffer-ráta 0130 Az intézmény helye szerinti országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta 0140 Intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta 2 %-os küszöbérték alkalmazása 0150 2 %-os küszöbérték alkalmazása az általános hitelkockázati kitettségekre 0160 2 %-os küszöbérték alkalmazása a kereskedési könyvi kitettségekre BELSŐ MINŐSÍTÉSI SKÁLA HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK KITETTSÉGÉRTÉK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK TÁJÉKOZTATÓ ADAT: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK AZ ÜGYFÉLKATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%) (–) GARANCIÁK (–) HITELDERIVATÍVÁK (–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0061 0070 0080 0090 0010 IRB RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK ÖSSZESEN Cella kapcsolata: CA 0020 PD/LGD-MÓDSZER: ÖSSZESEN 0050 EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER: ÖSSZESEN 0060 A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA AZ EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER ALAPJÁN: 0070 KOCKÁZATI SÚLY: 190 % 0080 290 % 0090 370 % 0100 BELSŐ MODELLEKEN ALAPULÓ MÓDSZER 0110 KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK 0120 A TARTALÉKMÓDSZER (FALL-BACK APPROACH) HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ KBF-KITETTSÉGEK ÜGYFÉLKATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ) BELSŐ MINŐSÍTÉSI SKÁLA HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK KITETTSÉGÉRTÉK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK TÁJÉKOZTATÓ ADAT: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK AZ ÜGYFÉLKATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%) (–) GARANCIÁK (–) HITELDERIVATÍVÁK (–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN 0005 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEK TELJESÍTÉSI ÁRA A KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEKBŐL EREDŐ ÁRKÜLÖNBÖZETI KITETTSÉG SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK KIEGYENLÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE 0010 0020 0030 0040 0010 A nem kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen Cella kapcsolata: CA 0020 Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó) 0030 5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó) 0040 16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó) 0050 31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó) 0060 Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó) 0070 A kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen Cella kapcsolata: CA 0080 Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó) 0090 5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó) 0100 16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó) 0110 31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó) 0120 Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó) ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK (–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG (–) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (Cvam) TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*) VISSZA NEM FIZETENDŐ ÁRENGEDMÉNY (–) AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ KITETTSÉGEK EGYEDI HITELKOCKÁZATI KIIGAZÍTÁSA (–) KITETTSÉGÉRTÉK KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK BONTÁSA KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA AZ (EU) 2017/2402 RENDELET 2. FEJEZETÉNEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT (–) A KOCKÁZATI SÚLYRA VONATKOZÓ FELSŐ KORLÁT MIATTI CSÖKKENTÉS (–) AZ ÁLTALÁNOS FELSŐ KORLÁT MIATTI CSÖKKENTÉS KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK (–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (Cva) (–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG (–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (Ga) (–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE EBBŐL: 0 %-OS HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ (CCF) ALÁ TARTOZÓ (–) SZAVATOLÓTŐKÉBŐL LEVONT KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ SEC-IRBA SEC-SA SEC-ERBA BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER A FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁNAK ELŐRESOROLT ÜGYLETRÉSZSOROZATAINAK EGYEDI KEZELÉSE EGYÉB (KOCKÁZATI SÚLY = 1250 %) SEC-IRBA SEC-SA SEC-ERBA BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER A FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁNAK ELŐRESOROLT ÜGYLETRÉSZSOROZATAINAK EGYEDI KEZELÉSE EGYÉB (KOCKÁZATI SÚLY = 1250 %) EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS KOCKÁZATISÚLY-SÁVOK SZERINTI BONTÁS EBBŐL: A 255. CIKK (4) BEKEZDÉSE SZERINT SZÁMÍTVA (VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK) KOCKÁZATISÚLY-SÁVOK SZERINTI BONTÁS HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK SZERINTI BONTÁS A SEC-ERBA ALKALMAZÁSÁNAK INDOKAI SZERINTI BONTÁS KOCKÁZATISÚLY-SÁVOK SZERINTI BONTÁS EBBŐL: A 255. CIKK (4) BEKEZDÉSE SZERINT SZÁMÍTVA (VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK) EBBŐL: KOCKÁZATI SÚLY = 1250 % (W ISMERETLEN) GÉPJÁRMŰHITELEK, GÉPJÁRMŰ- ÉS ESZKÖZLÍZINGEK SEC-ERBA OPCIÓ AZ 575/2013/EU RENDELET 254. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJA SZERINTI POZÍCIÓK AZ 575/2013/EU RENDELET 254. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJA SZERINTI POZÍCIÓK AZ 575/2013/EU RENDELET 254. CIKKE (4) BEKEZDÉSE VAGY 258. CIKKE (2) BEKEZDÉSE SZERINTI POZÍCIÓK A MÓDSZEREK HIERARCHIÁJÁT KÖVETVE ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) (–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*) (–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN KOCKÁZATI SÚLY ≤ 20 % KOCKÁZATI SÚLY > 20 % – 50 % KOCKÁZATI SÚLY > 50 % – 100 % KOCKÁZATI SÚLY > 100 % – < 1250 % KOCKÁZATI SÚLY = 1250 % KOCKÁZATI SÚLY ≤ 20 % KOCKÁZATI SÚLY > 20 % – 50 % KOCKÁZATI SÚLY > 50 % – 100 % KOCKÁZATI SÚLY > 100 % – < 1250 % KOCKÁZATI SÚLY: 1250 % (W ISMERETLEN) KOCKÁZATI SÚLY: 1250 % (EGYÉB) RÖVID TÁVÚ HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK HOSSZÚ TÁVÚ HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK GÉPJÁRMŰHITELEK, GÉPJÁRMŰ- ÉS ESZKÖZLÍZINGEK SEC-ERBA OPCIÓ AZ 575/2013/EU RENDELET 254. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJA SZERINTI POZÍCIÓK AZ 575/2013/EU RENDELET 254. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJA SZERINTI POZÍCIÓK AZ 575/2013/EU RENDELET 254. CIKKE (4) BEKEZDÉSE VAGY 258. CIKKE (2) BEKEZDÉSE SZERINTI POZÍCIÓK A MÓDSZEREK HIERARCHIÁJÁT KÖVETVE KOCKÁZATI SÚLY ≤ 20 % KOCKÁZATI SÚLY > 20 % –50 % KOCKÁZATI SÚLY > 50 % –100 % KOCKÁZATI SÚLY > 100 % – < 1250 % KOCKÁZATI SÚLY = 1250 % CQS 1 CQS 2 CQS 3 MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS CQS 1 CQS 2 CQS 3 CQS 4 CQS 5 CQS 6 CQS 7 CQS 8 CQS 9 CQS 10 CQS 11 CQS 12 CQS 13 CQS 14 CQS 15 CQS 16 CQS 17 MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0180 0190 0200 0210 0220 0230 0240 0250 0260 0270 0280 0290 0300 0310 0320 0330 0340 0350 0360 0370 0380 0390 0400 0410 0420 0430 0440 0450 0460 0470 0480 0490 0500 0510 0520 0530 0540 0550 0560 0570 0580 0590 0600 0610 0620 0630 0640 0650 0660 0670 0680 0690 0695 0700 0710 0720 0730 0740 0750 0760 0770 0780 0790 0800 0810 0820 0830 0840 0845 0850 0860 0870 0880 0890 0900 0910 0920 0930 0010 TELJES KITETTSÉG Cella kapcsolata: CA 0020 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0030 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT 0040 KITETTSÉGEK STS ABCP ÉS NEM ABCP HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOKBAN 0050 SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT ELŐRESOROLT POZÍCIÓ SZINTETIKUS KKV-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBAN 0051 ELŐRESOROLT POZÍCIÓK MÉRLEGEN BELÜLI STS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOKBAN 0060 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA NEM JOGOSULT ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0070 ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0080 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG 0090 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: MÉRLEGEN BELÜLI TÉTELEK 0100 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT 0110 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK 0120 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA NEM JOGOSULT ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0121 KITETTSÉGEK NEM NPE ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBAN 0131 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK 0133 KITETTSÉGEK NPE ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBAN 0134 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁBAN 0135 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK NEM FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁBAN 0136 EBBŐL: NEM ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁBAN 0140 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK 0150 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT 0160 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK 0170 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA NEM JOGOSULT ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0180 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK 0190 ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0200 BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG 0210 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: MÉRLEGEN BELÜLI TÉTELEK 0220 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT 0230 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK 0240 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA NEM JOGOSULT ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0241 KITETTSÉGEK NEM NPE ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBAN 0251 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK 0253 KITETTSÉGEK NPE ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBAN 0254 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁBAN 0255 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK NEM FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁBAN 0256 EBBŐL: NEM ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁBAN 0260 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK 0270 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT 0280 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK 0290 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA NEM JOGOSULT ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0300 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK 0310 ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0320 SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG 0330 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: MÉRLEGEN BELÜLI TÉTELEK 0340 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT 0350 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK 0360 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA NEM JOGOSULT ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0361 KITETTSÉGEK NEM NPE ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBAN 0371 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK 0373 KITETTSÉGEK NPE ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBAN 0374 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁBAN 0375 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK NEM FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁBAN 0376 EBBŐL: NEM ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁBAN 0380 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK 0390 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT 0400 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK 0410 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA NEM JOGOSULT ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0420 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK 0430 ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0440 A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA Rövid távú 0450 CQS 1 0460 CQS 2 0470 CQS 3 0480 MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS ÉS NEM MINŐSÍTETT 0490 A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA Hosszú távú 0500 CQS 1 0510 CQS 2 0520 CQS 3 0530 CQS 4 0540 CQS 5 0550 CQS 6 0560 CQS 7 0570 CQS 8 0580 CQS 9 0590 CQS 10 0600 CQS 11 0610 CQS 12 0620 CQS 13 0630 CQS 14 0640 CQS 15 0650 CQS 16 0660 CQS 17 0670 MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS ÉS NEM MINŐSÍTETT BELSŐ KÓD AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS AZONOSÍTÓJA CSOPORTON BELÜLI, MAGÁN VAGY NYILVÁNOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS? AZ INTÉZMÉNY SZEREPE: (ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ / SZPONZOR / EREDETI HITELEZŐ / BEFEKTETŐ) AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ AZONOSÍTÓJA ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS TÍPUSA: ELSZÁMOLÁSI MÓD: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK A MÉRLEGBEN MARADNAK, VAGY KIVEZETÉSRE KERÜLNEK? A FIZETŐKÉPESSÉG KEZELÉSE: Az értékpapírosítási pozíciókra szavatolótőke-követelmény vonatkozik? JELENTŐS KOCKÁZATÁTRUHÁZÁS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS VAGY ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS? STS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI FELÁR TÍPUSA AMORTIZÁCIÓS RENDSZER BIZTOSÍTÉKI FEDEZETI OPCIÓK MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK NEM ABCP-PROGRAMOK ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI STRUKTÚRA AZ ÉRDEKELTSÉG MEGTARTÁSÁNAK MÓDJA A MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK ARÁNYA AZ ADATSZOLGÁLTATÁS IDŐPONTJÁBAN (%) A MEGTARTÁSI KÖVETELMÉNY TELJESÜL? KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJA (éééé-hh-nn) A LEGUTOLSÓ KIBOCSÁTÁS IDŐPONTJA (éééé-hh-nn) AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE A KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJÁBAN ÖSSZÉRTÉK AZ INTÉZMÉNY RÉSZESEDÉSE (%) TÍPUS AZ IRB %-OS ARÁNYA AZ ALKALMAZOTT MÓDSZEREK KÖZÖTT A KITETTSÉGEK SZÁMA NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK W (%) ORSZÁG LGD (%) EL (%) UL (%) AZ ESZKÖZÖK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATA (–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS ELŐTTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (%) Kirb A LAKOSSÁGGAL SZEMBENI KITETTSÉGEK %-OS ARÁNYA AZ IRB HALMAZOKBAN ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS ELŐTTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (%) Ksa TÁJÉKOZTATÓ ADATOK MÉRLEGEN BELÜLI TÉTELEK MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK LEJÁRAT TÁJÉKOZTATÓ ADATOK HITELKOCKÁZATI KIIGAZÍTÁSOK A TÁRGYIDŐSZAKBAN ELŐRESOROLT KÖZTES ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ TÚLFEDEZET ÉS ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT TARTALÉKSZÁMLÁK ELŐRESOROLT KÖZTES ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI FELÁR A FELMONDÁS VÁRHATÓ LEGKORÁBBI IDŐPONTJA AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ ÜGYLETBE FOGLALT VISSZAVÁSÁRLÁSI JOGA AZ ELADOTT KOCKÁZAT ALSÓ VESZTESÉGVISELÉSI HATÁRA (%) AZ ELADOTT KOCKÁZAT FELSŐ VESZTESÉGVISELÉSI HATÁRA (%) AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ ÁLTAL MEGÁLLAPÍTOTT KOCKÁZATÁTRUHÁZÁS (%) ÖSSZEG ALSÓ VESZTESÉGVISELÉSI HATÁR (%) HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS (CQS) ÖSSZEG AZ ÜGYLETRÉSZSOROZATOK SZÁMA A LEGINKÁBB ALÁRENDELT ÜGYLETRÉSZSOROZAT HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSA ÖSSZEG FELSŐ VESZTESÉGVISELÉSI HATÁR (%) HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS (CQS) ÖSSZEG (–) EBBŐL: VISSZA NEM FIZETENDŐ ÁRENGEDMÉNYEK ÖSSZEG ALSÓ VESZTESÉGVISELÉSI HATÁR (%) ÖSSZEG AZ ÜGYLETRÉSZSOROZATOK SZÁMA ÖSSZEG FELSŐ VESZTESÉGVISELÉSI HATÁR (%) 0010 0020 0021 0110 0030 0040 0051 0060 0061 0070 0075 0446 0076 0077 0078 0080 0090 0100 0120 0121 0130 0140 0150 0160 0171 0180 0181 0190 0201 0202 0203 0204 0210 0221 0222 0223 0225 0230 0231 0232 0240 0241 0242 0250 0251 0252 0254 0255 0260 0265 0270 0275 0280 0285 0287 0290 0291 0302 0303 0304 BELSŐ KÓD AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS AZONOSÍTÓJA ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK KITETTSÉGÉRTÉK (–) A SZAVATOLÓTŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK TÁJÉKOZTATÓ ADATOK ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK – KERESKEDÉSI KÖNYV HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTT KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A SEC-ERBA SZERINT KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A SEC-SA SZERINT CTP/NEM CTP NETTÓ POZÍCIÓK MÉRLEGEN BELÜLI TÉTELEK MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK KÖZVETLEN HITELHELYETTESÍTŐK IRS / CRS LIKVIDITÁSI KERETEK EGYÉB ELŐRESOROLT KÖZTES ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ ELŐRESOROLT KÖZTES ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI FELÁR FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT (–) A KOCKÁZATI SÚLYRA VONATKOZÓ FELSŐ KORLÁT MIATTI CSÖKKENTÉS (–) AZ ÁLTALÁNOS FELSŐ KORLÁT MIATTI CSÖKKENTÉS FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN A FEDEZETNYÚJTÓNAK / INSTRUMENTUMNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATI SÚLY A FEDEZETNYÚJTÓNAK / INSTRUMENTUMNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATI SÚLY HOSSZÚ RÖVID 0010 0020 0310 0320 0330 0340 0350 0351 0360 0361 0362 0370 0380 0390 0400 0411 0420 0430 0431 0432 0440 0447 0448 0450 0460 0470 1. HÓNAP 2. HÓNAP 3. HÓNAP KVALITATÍV INFORMÁCIÓK HOSSZÚ SZÁRMAZTATOTT POZÍCIÓK RÖVID SZÁRMAZTATOTT POZÍCIÓK ÖSSZESEN HOSSZÚ SZÁRMAZTATOTT POZÍCIÓK RÖVID SZÁRMAZTATOTT POZÍCIÓK ÖSSZESEN HOSSZÚ SZÁRMAZTATOTT POZÍCIÓK RÖVID SZÁRMAZTATOTT POZÍCIÓK ÖSSZESEN 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0010 A származtatott ügyleti tevékenység mérete 0020 Mérlegen belüli és mérlegen kívüli származtatott ügyletek 0030 (-) A nem kereskedési könyvi hitelkockázati kitettségekkel szembeni belső fedezeti ügyletként megjelenített hitelderivatívák 0040 Eszközök összesen 0050 Származtatott ügyleti tevékenység az összes eszköz százalékos arányában ELTÉRÉS AZ 575/2013/EU RENDELET 273a. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN 0060 Teljesülnek-e az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek, beleértve az illetékes hatóság jóváhagyását? 0070 A kitettségértékek kiszámításának módszere konszolidált szinten MÓDSZER PARTNEREK SZÁMA ÜGYLETEK SZÁMA NÉVLEGES ÖSSZEG AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), POZITÍV AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), NEGATÍV VÁLTOZÓ LETÉT (VM), KAPOTT VÁLTOZÓ LETÉT (VM), KIHELYEZETT NETTÓ FÜGGETLEN BIZTOSÍTÉK ÖSSZEGE (NICA), KAPOTT NETTÓ FÜGGETLEN BIZTOSÍTÉK ÖSSZEGE (NICA), KIHELYEZETT PÓTLÁSI KÖLTSÉG (RC) POTENCIÁLIS JÖVŐBELI KITETTSÉG (PFE) AKTUÁLIS KITETTSÉG TÉNYLEGES VÁRHATÓ POZITÍV KITETTSÉG (EEPE) A SZABÁLYOZÓI KITETTSÉGÉRTÉK KISZÁMÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT ALFA KITETTSÉGÉRTÉK HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS ELŐTT KITETTSÉGÉRTÉK HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS UTÁN KITETTSÉGÉRTÉK KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR sztenderd módszerrel kezelt pozíciók A CR IRB módszerrel kezelt pozíciók A CR sztenderd módszerrel kezelt pozíciók A CR IRB módszerrel kezelt pozíciók 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0180 0190 0200 0210 0220 0010 EREDETI KITETTSÉG MÓDSZERE (SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ESETÉBEN) 1.4. 0020 EGYSZERŰSÍTETT SA-CCR (SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ESETÉBEN) 1.4. 0030 SA-CCR (SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ESETÉBEN) 1.4. 0040 BELSŐ MODELL MÓDSZER (IMM) (SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS ÉRTÉKPAPÍR-FINANSZÍROZÁSI ÜGYLETEK ESETÉBEN) 0050 Értékpapír-finanszírozási ügyletek nettósítási halmazai 0060 Származtatott és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek nettósítási halmazai 0070 Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok 0080 PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK EGYSZERŰ MÓDSZERE (ÉRTÉKPAPÍR-FINANSZÍROZÁSI ÜGYLETEK ESETÉBEN) 0090 PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE (ÉRTÉKPAPÍR-FINANSZÍROZÁSI ÜGYLETEK ESETÉBEN) 0100 KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR) AZ ÉRTÉKPAPÍR-FINANSZÍROZÁSI ÜGYLETEK ESETÉBEN 0110 ÖSSZESEN 0120 ebből: Rossz irányú kockázatú pozíciók 0130 Letéttel fedezett ügyletek 0140 Letéttel nem fedezett ügyletek KOCKÁZATI KATEGÓRIA PÉNZNEM ELLENOLDALI PÉNZNEM ÜGYLETEK SZÁMA NÉVLEGES ÖSSZEG AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), POZITÍV AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), NEGATÍV TÖBBLET 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0010 ÖSSZESEN 0020 ebből: 2 kockázati kategóriához hozzárendelt 0030 ebből: 3 kockázati kategóriához hozzárendelt 0040 ebből: Több mint 3 kockázati kategóriához hozzárendelt 0050 KAMATLÁBKOCKÁZAT 0060 ebből: kizárólag a kamatlábkockázati kategóriához hozzárendelt 0070 ebből: legnagyobb pénznem 0080 ebből: második legnagyobb pénznem 0090 ebből: harmadik legnagyobb pénznem 0100 ebből: negyedik legnagyobb pénznem 0110 ebből: ötödik legnagyobb pénznem 0120 DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT 0130 ebből: kizárólag a devizaárfolyam-kockázati kategóriához hozzárendelt 0140 ebből: legnagyobb devizapár 0150 ebből: második legnagyobb devizapár 0160 ebből: harmadik legnagyobb devizapár 0170 ebből: negyedik legnagyobb devizapár 0180 ebből: ötödik legnagyobb devizapár 0190 HITELKOCKÁZAT 0200 ebből: kizárólag a hitelkockázati kategóriához hozzárendelt 0210 Egy alaptermékes ügyletek 0220 Több alaptermékes ügyletek 0230 RÉSZVÉNYPIACI KOCKÁZAT 0240 ebből: kizárólag a részvénypiaci kockázati kategóriához hozzárendelt 0250 Egy alaptermékes ügyletek 0260 Több alaptermékes ügyletek 0270 ÁRUKOCKÁZAT 0280 ebből: kizárólag az árukockázati kategóriához hozzárendelt 0290 Energia 0300 Fémek 0310 Mezőgazdasági áruk 0320 Éghajlati feltételek 0330 Egyéb áruk 0340 EGYÉB KOCKÁZATOK KOCKÁZATI KATEGÓRIA ÜGYLETEK SZÁMA NÉVLEGES ÖSSZEG AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), POZITÍV AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), NEGATÍV POTENCIÁLIS JÖVŐBELI KITETTSÉG (PFE) 0010 0020 0030 0040 0050 0010 ÖSSZESEN 0020 KAMATLÁBKOCKÁZAT 0030 DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT 0040 HITELKOCKÁZAT 0050 RÉSZVÉNYPIACI KOCKÁZAT 0060 ÁRUKOCKÁZAT 0070 ebből: villamos energia INSTRUMENTUM LETÉTTEL FEDEZETT LETÉTTEL NEM FEDEZETT KITETTSÉGÉRTÉK ÜGYLETEK SZÁMA NÉVLEGES ÖSSZEG AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), POZITÍV AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), NEGATÍV AKTUÁLIS KITETTSÉG TÉNYLEGES VÁRHATÓ POZITÍV KITETTSÉG (EEPE) STRESSZHELYZETI EPE KITETTSÉGÉRTÉK ÜGYLETEK SZÁMA NÉVLEGES ÖSSZEG AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), POZITÍV AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), NEGATÍV AKTUÁLIS KITETTSÉG TÉNYLEGES VÁRHATÓ POZITÍV KITETTSÉG (EEPE) STRESSZHELYZETI EPE KITETTSÉGÉRTÉK 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0010 ÖSSZESEN 0020 ebből: rossz irányú kockázatú pozíciók 0030 A CR sztenderd módszerrel kezelt nettósítási halmazok 0040 A CR IRB módszerrel kezelt nettósítási halmazok 0050 TŐZSDÉN KÍVÜLI SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK KAMATLÁB 0060 DEVIZA 0070 HITEL 0080 RÉSZVÉNY 0090 ÁRUK 0100 EGYÉB 0110 ÖSSZESEN 0120 TŐZSDÉN FORGALMAZOTT DERIVATÍVÁK KAMATLÁB 0130 DEVIZA 0140 HITEL 0150 RÉSZVÉNY 0160 ÁRUK 0170 EGYÉB 0180 ÖSSZESEN 0190 ÉRTÉKPAPÍR-FINANSZÍROZÁSI ÜGYLETEK ALAPTERMÉK: KÖTVÉNY 0200 ALAPTERMÉK: RÉSZVÉNY 0210 ALAPTERMÉK: EGYÉB 0220 ÖSSZESEN 0230 ELTÉRŐ TERMÉKKATEGÓRIÁK KÖZÖTTI NETTÓSÍTÁSRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSES MEGÁLLAPODÁSON ALAPULÓ NETTÓSÍTÁSI HALMAZOK NÉV KÓD KÓDTÍPUS NEMZETI KÓD PARTNER SZEKTORA PARTNER TÍPUSA PARTNER SZÉKHELYE ÜGYLETEK SZÁMA NÉVLEGES ÖSSZEG AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), POZITÍV AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), NEGATÍV KITETTSÉGÉRTÉK HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS UTÁN KITETTSÉGÉRTÉK KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK 0010 0020 0030 0035 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 PD-skála Kitettségérték Kitettséggel súlyozott átlagos PD (%) Kötelezettek száma Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) Kitettséggel súlyozott átlagos lejárat (év) Kockázattal súlyozott kitettségérték Kockázattal súlyozott kitettségértékek sűrűsége 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0010 0,00 – < 0,15 0020 0,00 – < 0,10 0030 0,10 – < 0,15 0040 0,15 – < 0,25 0050 0,25 – < 0,50 0060 0,50 – < 0,75 0070 0,75 – < 2,50 0080 0,75 – < 1,75 0090 1,75 – < 2,5 0100 2,50 – < 10,00 0110 2,50 – < 5,00 0120 5,00 – < 10,00 0130 10,00 – < 100,00 0140 10,00 – < 20,00 0150 20,00 – < 30,00 0160 30,00 – < 100,00 0170 100,00 (Nemteljesítés) 0180 Összesen Biztosítéktípus Származtatott ügyletekben felhasznált biztosíték Értékpapír-finanszírozási ügyletekben felhasznált biztosíték Kapott biztosíték valós értéke Nyújtott biztosíték valós értéke Kapott biztosíték valós értéke Nyújtott biztosíték valós értéke Elkülönített El nem különített Elkülönített El nem különített Elkülönített El nem különített Elkülönített El nem különített Alapletét Változó letét Alapletét Változó letét Alapletét Változó letét Alapletét Változó letét Alapletét Változó letét Alapletét Változó letét SFT értékpapír Alapletét Változó letét Alapletét Változó letét SFT értékpapír 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0180 0010 Készpénz – hazai pénznem 0020 Készpénz – egyéb pénznemek 0030 Belföldi állampapírok 0040 Egyéb állampapírok 0050 Állami közvetítők adósságinstrumentumai 0060 Vállalati kötvények 0070 Részvények 0080 Egyéb biztosítékok 0090 Összesen Terméktípus NÉVLEGES ÖSSZEG VALÓS ÉRTÉK VÁSÁROLT FEDEZET ELADOTT FEDEZET VÁSÁROLT FEDEZET ELADOTT FEDEZET 0010 0020 0030 0040 0010 Egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügyletek (single-name CDS) 0020 Index CDS-ek 0030 Teljeshozam-csereügyletek 0040 Hitelopciók 0050 Egyéb hitelderivatívák 0060 Összesen VALÓS ÉRTÉK BONTÁSA 0070 Pozitív valós érték (eszköz) 0080 Negatív valós érték (forrás) KITETTSÉGÉRTÉK KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK 0010 0020 0010 Elfogadott központi szerződő felekkel szembeni kitettségek (összesen) 0020 Az elfogadott központi szerződő feleknél bonyolított ügyletek kitettségei (az alapletét és a garanciaalaphoz teljesített hozzájárulások nélkül); ebből: 0030 tőzsdén kívüli származtatott ügyletek 0040 tőzsdei származtatott ügyletek 0050 értékpapír-finanszírozási ügyletek 0060 nettósítási halmazok, amennyiben termékkategóriák közötti nettósítást hagytak jóvá 0070 Elkülönített alapletét 0080 El nem különített alapletét 0090 Előre befizetett garanciaalapi hozzájárulások 0100 Előre be nem fizetett garanciaalapi hozzájárulások 0110 Nem elfogadott központi szerződő felekkel szembeni kitettségek (összesen) 0120 A nem elfogadott központi szerződő feleknél bonyolított ügyletek kitettségei (az alapletét és a garanciaalaphoz teljesített hozzájárulások nélkül); ebből: 0130 tőzsdén kívüli származtatott ügyletek 0140 tőzsdei származtatott ügyletek 0150 értékpapír-finanszírozási ügyletek 0160 nettósítási halmazok, amennyiben termékkategóriák közötti nettósítást hagytak jóvá 0170 Elkülönített alapletét 0180 El nem különített alapletét 0190 Előre befizetett garanciaalapi hozzájárulások 0200 Előre be nem fizetett garanciaalapi hozzájárulások KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK NEGYEDÉVES VÁLTOZÁS ÉVES VÁLTOZÁS 0010 0020 0010 Kockázattal súlyozott kitettségértékek az előző adatszolgáltatási időszak végén 0020 Eszközérték 0030 Partnerek hitelminősége 0040 Modellfrissítések (csak IMM) 0050 Módszertan és politika (csak IMM) 0060 Akvizíciók és elidegenítések 0070 Devizaárfolyam-mozgások 0080 Egyéb 0090 Kockázattal súlyozott kitettségértékek a folyó adatszolgáltatási időszak végén BANKI TEVÉKENYSÉGEK IRÁNYADÓ MUTATÓ HITELEK ÉS ELŐLEGEK (ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSA ESETÉN) SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY Teljes működési kockázati kitettségérték TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁRÓL, ADOTT ESETBEN SZOLGÁLTATANDÓ 3 ÉVVEL EZELŐTT 2 ÉVVEL EZELŐTT ELŐZŐ ÉV 3 ÉVVEL EZELŐTT 2 ÉVVEL EZELŐTT ELŐZŐ ÉV EBBŐL: ALLOKÁCIÓS ELJÁRÁSBÓL SZÁRMAZÓ SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A VÁRHATÓ VESZTESÉG, A DIVERZIFIKÁCIÓ ÉS A KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK MIATTI MÉRSÉKLÉS ELŐTT (–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE A BELSŐ ÜZLETVITELI GYAKORLATBAN FIGYELEMBE VETT VÁRHATÓ VESZTESÉG MIATT (–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE DIVERZIFIKÁCIÓ MIATT (–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK (BIZTOSÍTÁS ÉS EGYÉB KOCKÁZATÁTRUHÁZÁSI MECHANIZMUSOK) MIATT 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0O71 0080 0090 0100 0110 0120 0010 AZ ALAPMUTATÓ-MÓDSZER (BIA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK Cella kapcsolata: CA2 0020 A SZTENDERD (TSA) / ALTERNATÍV SZTENDERD (ASA) MÓDSZER SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK Cella kapcsolata: CA2 A SZTENDERD MÓDSZER SZERINT: 0030 VÁLLALATI PÉNZÜGYEK (CF) 0040 KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS (TS) 0050 LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG (RBr) 0060 KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG (CB) 0070 LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG (RB) 0080 FIZETÉSI ÉS KIEGYENLÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK (PS) 0090 ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK (AS) 0100 VAGYONKEZELÉS (AM) AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER SZERINT: 0110 KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG (CB) 0120 LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG (RB) 0130 A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK (AMA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK Cella kapcsolata: CA2 A VESZTESÉGEK ÜZLETÁGHOZ RENDELÉSE ESEMÉNYTÍPUSOK ESEMÉNYTÍPUSOK ÖSSZESEN TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ ADATGYŰJTÉS SORÁN ALKALMAZOTT KÜSZÖBÉRTÉK BELSŐ CSALÁS KÜLSŐ CSALÁS MUNKÁLTATÓI GYAKORLAT ÉS MUNKAHELYI BIZTONSÁG ÜGYFELEK, TERMÉKEK ÉS ÜZLETI GYAKORLAT TÁRGYI ESZKÖZÖKET ÉRT KÁROK ÜZLETMENET FENNAKADÁSA ÉS RENDSZERHIBA VÉGREHAJTÁS, TELJESÍTÉS ÉS FOLYAMATKEZELÉS LEGALACSONYABB LEGMAGASABB Sorok 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0010 VÁLLALATI PÉNZÜGYEK [CF] Események száma (új események) 0020 Bruttó veszteségérték (új események) 0030 Veszteségkorrekcióval érintett események száma 0040 Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók 0050 Legnagyobb egyedi veszteség 0060 Az öt legnagyobb veszteség összege 0070 Teljes közvetlen megtérült veszteség 0080 Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés 0110 KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS [TS] Események száma (új események) 0120 Bruttó veszteségérték (új események) 0130 Veszteségkorrekcióval érintett események száma 0140 Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók 0150 Legnagyobb egyedi veszteség 0160 Az öt legnagyobb veszteség összege 0170 Teljes közvetlen megtérült veszteség 0180 Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés 0210 LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG [RBr] Események száma (új események) 0220 Bruttó veszteségérték (új események) 0230 Veszteségkorrekcióval érintett események száma 0240 Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók 0250 Legnagyobb egyedi veszteség 0260 Az öt legnagyobb veszteség összege 0270 Teljes közvetlen megtérült veszteség 0280 Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés 0310 KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG [CB] Események száma (új események) 0320 Bruttó veszteségérték (új események) 0330 Veszteségkorrekcióval érintett események száma 0340 Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók 0350 Legnagyobb egyedi veszteség 0360 Az öt legnagyobb veszteség összege 0370 Teljes közvetlen megtérült veszteség 0380 Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés 0410 LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG [RB] Események száma (új események) 0420 Bruttó veszteségérték (új események) 0430 Veszteségkorrekcióval érintett események száma 0440 Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók 0450 Legnagyobb egyedi veszteség 0460 Az öt legnagyobb veszteség összege 0470 Teljes közvetlen megtérült veszteség 0480 Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés 0510 FIZETÉSI ÉS KIEGYENLÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK [PS] Események száma (új események) 0520 Bruttó veszteségérték (új események) 0530 Veszteségkorrekcióval érintett események száma 0540 Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók 0550 Legnagyobb egyedi veszteség 0560 Az öt legnagyobb veszteség összege 0570 Teljes közvetlen megtérült veszteség 0580 Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés 0610 ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK [AS] Események száma (új események) 0620 Bruttó veszteségérték (új események) 0630 Veszteségkorrekcióval érintett események száma 0640 Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók 0650 Legnagyobb egyedi veszteség 0660 Az öt legnagyobb veszteség összege 0670 Teljes közvetlen megtérült veszteség 0680 Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés 0710 VAGYONKEZELÉS [AM] Események száma (új események) 0720 Bruttó veszteségérték (új események) 0730 Veszteségkorrekcióval érintett események száma 0740 Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók 0750 Legnagyobb egyedi veszteség 0760 Az öt legnagyobb veszteség összege 0770 Teljes közvetlen megtérült veszteség 0780 Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés 0810 TÁRSASÁGI SZINTŰ TÉTELEK [CI] Események száma (új események) 0820 Bruttó veszteségérték (új események) 0830 Veszteségkorrekcióval érintett események száma 0840 Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók 0850 Legnagyobb egyedi veszteség 0860 Az öt legnagyobb veszteség összege 0870 Teljes közvetlen megtérült veszteség 0880 Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés 0910 ÜZLETÁGAK ÖSSZESEN Események száma (új események) Ebből: 0911 ≥ 10 000 és < 20 000 veszteséghez kapcsolódó 0912 ≥ 20 000 és < 100 000 veszteséghez kapcsolódó 0913 ≥ 100 000 és < 1 000 000 veszteséghez kapcsolódó 0914 ≥ 1 000 000 veszteséghez kapcsolódó 0920 Bruttó veszteségérték (új események) Ebből: 0921 ≥ 10 000 és < 20 000 veszteséghez kapcsolódó 0922 ≥ 20 000 és < 100 000 veszteséghez kapcsolódó 0923 ≥ 100 000 és < 1 000 000 veszteséghez kapcsolódó 0924 ≥ 1 000 000 veszteséghez kapcsolódó 0930 Veszteségkorrekcióval érintett események száma Ebből: 0935 ebből: pozitív veszteségkorrekcióval érintett események száma 0936 ebből: negatív veszteségkorrekcióval érintett események száma 0940 Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók 0945 ebből: pozitív veszteségkorrekciók összege (+) 0946 ebből: negatív veszteségkorrekciók összege (–) 0950 Legnagyobb egyedi veszteség 0960 Az öt legnagyobb veszteség összege 0970 Teljes közvetlen megtérült veszteség 0980 Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés Eseményazonosító Elszámolás napja Esemény napja Felismerés napja Eseménytípus Bruttó veszteség Bruttó veszteség a közvetlen megtérülések levonásával BRUTTÓ VESZTESÉG ÜZLETÁGANKÉNT Jogalany neve Kód Kódtípus Üzleti egység Leírás Vállalati pénzügyek [CF] Kereskedés és értékesítés [TS] Lakossági közvetítői tevékenység [RBr] Kereskedelmi banki tevékenység [CB] Lakossági banki tevékenységek [RB] Fizetési és kiegyenlítési szolgáltatások [PS] Ügynöki szolgáltatások [AS] [AS] Vagyonkezelés [AM] Társasági szintű tételek [CI] Sorok 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0181 0185 0190 0200 … POZÍCIÓK SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK ÖSSZES POZÍCIÓ NETTÓ POZÍCIÓK TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK HOSSZÚ RÖVID HOSSZÚ RÖVID 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0010 KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT, FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK Cella kapcsolata: CA2 0011 Általános kockázat 0012 Származtatott termékek 0013 Egyéb eszközök és kötelezettségek 0020 Lejáraton alapuló módszer 0030 1. zóna 0040 0 ≤ 1 hónap 0050 > 1 ≤ 3 hónap 0060 > 3 ≤ 6 hónap 0070 > 6 ≤ 12 hónap 0080 2. zóna 0090 > 1 ≤ 2 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében 1,9) év 0100 > 2 ≤ 3 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 1,9 ≤ 2,8) év 0110 > 3 ≤ 4 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 2,8 ≤ 3,6) év 0120 3. zóna 0130 > 4 ≤ 5 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 3,6 ≤ 4,3) év 0140 > 5 ≤ 7 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 4,3 ≤ 5,7) év 0150 > 7 ≤ 10 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 5,7 ≤ 7,3) év 0160 > 10 ≤ 15 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 7,3 ≤ 9,3) év 0170 > 15 ≤ 20 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 9,3 ≤ 10,6) év 0180 > 20 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 10,6 ≤ 12,0) év 0190 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 12,0 ≤ 20,0) év 0200 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 20) év 0210 Az átlagos hátralévő futamidőn alapuló módszer 0220 1. zóna 0230 2. zóna 0240 3. zóna 0250 Egyedi kockázat 0251 A nem értékpapírosítási pozíciót jelentő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szavatolótőke-követelménye 0260 Az 1. táblázat első kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0270 Az 1. táblázat második kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0280 Hátralévő futamidő ≤ 6 hónap 0290 Hátralévő futamidő > 6 hónap és ≤ 24 hónap 0300 Hátralévő futamidő > 24 hónap 0310 Az 1. táblázat harmadik kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0320 Az 1. táblázat negyedik kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0321 Minősített n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák 0325 Az értékpapírosított eszközök szavatolótőke-követelménye 0330 A korrelációkereskedési portfólió szavatolótőke-követelménye 0350 Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok) 0360 Egyszerűsített módszer 0370 Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei 0380 Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei 0385 Delta plusz módszer –nem folytonos opciók és opciós utalványok 0390 Forgatókönyvmátrix módszer ÖSSZES POZÍCIÓ (–) SZAVATOLÓTŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK NETTÓ POZÍCIÓK A NETTÓ (HOSSZÚ) POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA A NETTÓ (RÖVID) POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA A NETTÓ POZÍCIÓK MÓDSZEREK SZERINTI BONTÁSA AZ (EU) 2017/2402 RENDELET 2. FEJEZETÉNEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN/TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY HOSSZÚ RÖVID (–) HOSSZÚ (–) RÖVID HOSSZÚ RÖVID [0 – 10 %] [10 – 12 %] [12 – 20 %] [20 – 40 %] [40 – 100 %] [100 – 150 %] [150 – 200 %] [200 – 225 %] [225 – 250 %] [250 – 300 %] [300 – 350 %] [350 – 425 %] [425 – 500 %] [500 – 650 %] [650 – 750 %] [750 – 850 %] [850 – 1 250 %] [0 – 10 %] [10 – 12 %] [12 – 20 %] [20 – 40 %] [40 – 100 %] [100 – 150 %] [150 – 200 %] [200 – 225 %] [225 – 250 %] [250 – 300 %] [300 – 350 %] [350 – 425 %] [425 – 500 %] [500 – 650 %] [650 – 750 %] [750 – 850 %] [850 – 1 250 %] 1 250% SEC-IRBA SEC-SA SEC-ERBA BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER A FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁNAK ELŐRESOROLT ÜGYLETRÉSZSOROZATAINAK EGYEDI KEZELÉSE EGYÉB (KOCKÁZATI SÚLY = 1250 %) SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0061 0062 0063 0064 0065 0066 0071 0072 0073 0074 0075 0076 0077 0078 0079 0081 0082 0085 0086 0087 0088 0089 0091 0092 0093 0094 0095 0096 0097 0098 0099 0101 0102 0103 0104 0402 0403 0404 0405 0900 0406 0530 0540 0570 0601 0010 TELJES KITETTSÉG cella kapcsolata: MKR SA TDI {325:060} 0020 Ebből: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0030 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG 0040 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0041 EBBŐL: DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT 0050 ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0060 BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG 0070 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0071 EBBŐL: DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT 0080 ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0090 SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG 0100 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0101 EBBŐL: DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT 0110 ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS ÖSSZES POZÍCIÓ (–) SZAVATOLÓTŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK NETTÓ POZÍCIÓK A NETTÓ (HOSSZÚ) POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA A NETTÓ (RÖVID) POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA A NETTÓ POZÍCIÓK MÓDSZEREK SZERINTI BONTÁSA FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY HOSSZÚ RÖVID (–) HOSSZÚ (–) RÖVID HOSSZÚ RÖVID [0 – 10 %] [10 – 12 %] [12 – 20 %] [20 – 40 %] [40 – 100 %] [100 – 250 %] [250 – 350 %] [350 – 425 %] [425 – 650 %] [650 – 1 250 %] 1 250% [0 – 10 %] [10 – 12 %] [12 – 20 %] [20 – 40 %] [40 – 100 %] [100 – 250 %] [250 – 350 %] [350 – 425 %] [425 – 650 %] [650 – 1 250 %] 1 250% SEC-IRBA SEC-SA SEC-ERBA BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER A FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁNAK ELŐRESOROLT ÜGYLETRÉSZSOROZATAINAK EGYEDI KEZELÉSE EGYÉB (KOCKÁZATI SÚLY = 1 250 %) SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0071 0072 0073 0074 0075 0076 0077 0078 0079 0081 0082 0086 0087 0088 0089 0091 0092 0093 0094 0095 0096 0097 0402 0403 0404 0405 0900 0406 0410 0420 0430 0440 0450 0010 TELJES KITETTSÉG cella kapcsolata: MKR SA TDI {0330:0060} ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: 0020 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG 0030 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0040 EGYÉB CTP-POZÍCIÓK 0050 BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG 0060 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0070 EGYÉB CTP-POZÍCIÓK 0080 SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG 0090 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS 0100 EGYÉB CTP-POZÍCIÓK N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK: 0110 N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK 0120 EGYÉB CTP-POZÍCIÓK POZÍCIÓK SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK ÖSSZES POZÍCIÓ NETTÓ POZÍCIÓK TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK HOSSZÚ RÖVID HOSSZÚ RÖVID 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0010 KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT RÉSZVÉNYEK Cella kapcsolata: CA 0020 Általános kockázat 0021 Származtatott termékek 0022 Egyéb eszközök és kötelezettségek 0030 Tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek 0040 A tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált határidős részvényindex-ügyleteken kívüli részvények 0050 Egyedi kockázat 0090 Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok) 0100 Egyszerűsített módszer 0110 Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei 0120 Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei 0125 Delta plusz módszer –nem folytonos opciók és opciós utalványok 0130 Forgatókönyvmátrix módszer ÖSSZES POZÍCIÓ NETTÓ POZÍCIÓK TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (A speciálisan kezelt, a beszámoló pénznemén kívüli pénznemekben lévő kiegyenlítetlen pozícióknak a kiegyenlített pozíciók közötti újrafelosztásával) SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK HOSSZÚ RÖVID HOSSZÚ RÖVID HOSSZÚ RÖVID KIEGYENLÍTETT 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0010 POZÍCIÓK ÖSSZESEN Cella kapcsolata: CA 0020 Egymással nagymértékben korreláló pénznemek 0025 ebből: a beszámoló pénzneme 0030 Minden egyéb pénznem (a kollektív befektetési formákat külön pénznemként kezelve) 0040 Arany 0050 Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok) 0060 Egyszerűsített módszer 0070 Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei 0080 Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei 0085 Delta plusz módszer –nem folytonos opciók és opciós utalványok 0090 Forgatókönyvmátrix módszer A BESZÁMOLÓ PÉNZNEMÉVEL EGYÜTT SZÁMÍTOTT ÖSSZES POZÍCIÓ KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA 0100 Mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek nem minősülő egyéb eszközök és kötelezettségek 0110 Mérlegen kívüli tételek 0120 Származtatott termékek Tájékoztató adatok: DEVIZAPOZÍCIÓK 0130 Euro 0140 Lek 0150 Argentin peso 0160 Ausztrál dollár 0170 Brazil real 0180 Bolgár leva 0190 Kanadai dollár 0200 Cseh korona 0210 Dán korona 0220 Egyiptomi font 0230 Angol font 0240 Forint 0250 Jen 0270 Litván litas 0280 Dénár 0290 Mexikói peso 0300 Zloty 0310 Román lej 0320 Orosz rubel 0330 Szerb dinár 0340 Svéd korona 0350 Svájci frank 0360 Török líra 0370 Hrivnya 0380 USA-dollár 0390 Izlandi korona 0400 Norvég korona 0410 Hongkongi dollár 0420 Új tajvani dollár 0430 Új-zélandi dollár 0440 Szingapúri dollár 0450 Dél-koreai won 0460 Renminbi jüan 0470 Egyéb 0480 Horvát kuna ÖSSZES POZÍCIÓ NETTÓ POZÍCIÓK TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK HOSSZÚ RÖVID HOSSZÚ RÖVID 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0010 ÁRUPOZÍCIÓK ÖSSZESEN Cella kapcsolata: CA 0020 Nemesfémek (az arany kivételével) 0030 Nem nemesfémek 0040 Mezőgazdasági termékek (softs) 0050 Egyéb 0060 Ebből energiatermékek (olaj, gáz) 0070 Lejárati táblás módszer 0080 Kiterjesztett lejárati táblás módszer 0090 Egyszerűsített módszer: összes pozíció 0100 Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok) 0110 Egyszerűsített módszer 0120 Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei 0130 Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei 0135 Delta plusz módszer –nem folytonos opciók és opciós utalványok 0140 Forgatókönyvmátrix módszer KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR) STRESSZHELYZETI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (SVaR) A JÁRULÉKOS NEMTELJESÍTÉSI ÉS ÁTMINŐSÍTÉSI KOCKÁZATRA VONATKOZÓ TŐKEKÖVETELMÉNY TELJES ÁRKOCKÁZATI TŐKEKÖVETELMÉNY A CTP-RE VONATKOZÓAN SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Túllépések száma az előző 250 munkanap során VaR szorzó (mc) SVaR szorzó (ms) CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELÉVEL CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELÉVEL SZORZÓ (mc) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (VaRavg) ELŐZŐ NAPI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaRt–1) SZORZÓ (ms) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVaRavg) LEGFRISSEBB (SVaRt–1) 12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM ALSÓ KORLÁT 12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0180 0010 POZÍCIÓK ÖSSZESEN Cella kapcsolata: CA Tájékoztató adatok: A PIACI KOCKÁZAT BONTÁSA 0020 Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0030 TDI – Általános kockázat 0040 TDI – Egyedi kockázat 0050 Részvények 0060 Részvények – Általános kockázat 0070 Részvények – Egyedi kockázat 0080 Devizaárfolyam-kockázat 0090 Árukockázat 0100 Általános kockázat összesen 0110 Egyedi kockázat összesen KITETTSÉGÉRTÉK KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR) STRESSZHELYZETI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (SVaR) SZAVATOLÓTŐKE- KÖVETELMÉNY TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK TÁJÉKOZTATÓ ADATOK CVA KOCKÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ FEDEZETI ÜGYLET NÉVLEGES ÉRTÉKE ebből: tőzsdén kívüli származtatott ügylet ebből: értékpapír-finanszírozási ügylet SZORZÓ (mc) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (VaRavg) ELŐZŐ NAPI (VaRt-1) SZORZÓ (ms) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVaRavg) LEGFRISSEBB (SVaRt–1) Partnerek száma ebből: közelítő érték alapján meghatározott hitelkockázati felár VISELT CVA-KOCKÁZAT EGY ALAPTERMÉKES CDS INDEX CDS 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0010 CVA-kockázat összesen Cella kapcsolata: {CA2;r640;c010} 0020 Fejlett módszer szerint Cella kapcsolata: {CA2;r650;c010} 0030 Sztenderd módszer szerint Cella kapcsolata: {CA2;r660;c010} 0040 Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján Cella kapcsolata: {CA2;r670;c010} VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A CET1 TŐKÉRE GYAKOROLT RÉSZLEGES HATÁS MIATT KIZÁRT, VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI KÜSZÖBÉRTÉKBE BELETARTOZÓ VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV PONTOSAN MEGEGYEZŐ FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK PRUDENCIÁLIS SZŰRŐK EGYÉB AZ EGYÉB TÉTELRE VONATKOZÓ MEGJEGYZÉSEK EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0010 1 VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN 0020 1,1 VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 0030 1.1.1. KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 0040 1.1.2. KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 0050 1.1.3. KÖTELEZŐEN AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 0060 1.1.4. AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 0070 1.1.5. AZ EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMMEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 0080 1.1.6. EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 0090 1.1.7. A SAJÁT TŐKÉVEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 0100 1.1.8. EGYÉB NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 0110 1.1.9. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK 0120 1.1.10. KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA 0130 1.1.11. LEÁNYVÁLLALATOKBAN, KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOKBAN ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN LÉVŐ BEFEKTETÉSEK 0140 1.1.12. (-) VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK 0142 1.1.13. EGYÉB ESZKÖZÖK 0143 1.1.14. ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTTÁ MINŐSÍTETT BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÉS ELIDEGENÍTÉSI CSOPORTOK 0150 1,2 VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN 0160 1.2.1. KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK 0170 1.2.2. KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK 0180 1.2.3. AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK 0190 1.2.4. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK 0200 1.2.5. KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA 0210 1.2.6. VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK 0220 1.2.7. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK 0230 1.2.8. ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTTÁ MINŐSÍTETT ELIDEGENÍTÉSI CSOPORTBA TARTOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK KATEGÓRIASZINTŰ KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ ÖSSZESEN FELSŐ BIZONYTALANSÁGI ÉRTÉK VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK QTD BEVÉTEL IPV KÜLÖNBÖZET VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK 1. NAPI EREDMÉNY MAGYARÁZAT LEÍRÁS PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK MODELLKOCKÁZAT KONCENTRÁLT POZÍCIÓK JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK PIACIÁRBIZONY-TALANSÁGA POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK MODELL-KOCKÁZAT KONCENTRÁLT POZÍCIÓK NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0180 0190 0200 0210 0220 0230 0240 0250 0260 0270 0010 1 ALAPVETŐ MÓDSZER ÖSSZESEN 0020 EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV 0030 1.1. A 9–17. CIKK SZERINTI PORTFÓLIÓK – KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ UTÁN 0040 1.1.1. KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ ELŐTT 0050 1.1.1.* EBBŐL: NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA 0060 1.1.1.** EBBŐL: BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA 0070 1.1.1.*** EBBŐL: AZ (EU) 2016/101 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELET 9. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ 0080 1.1.1.*** EBBŐL: AZ (EU) 2016/101 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELET 10. CIKKÉNEK (2) és (3) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ 0090 1.1.1.1. KAMATOK 0100 1.1.1.2. DEVIZA 0110 1.1.1.3. HITEL 0120 1.1.1.4. RÉSZVÉNYEK 0130 1.1.1.5. ÁRUK 0140 1.1.2. (–) DIVERZIFIKÁCIÓS ELŐNY 0150 1.1.2.1. (–) AZ 1. MÓDSZERREL SZÁMÍTOTT DIVERZIFIKÁCIÓS ELŐNY 0160 1.1.2.2. (–) A 2. MÓDSZERREL SZÁMÍTOTT DIVERZIFIKÁCIÓS ELŐNY 0170 1.1.2.2.* TÁJÉKOZTATÓ ADAT: DIVERZIFIKÁCIÓ ELŐTTI KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK, AMELYEK 90 %-OT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN CSÖKKENNEK A 2. MÓDSZER SZERINTI DIVERZIFIKÁCIÓVAL 0180 1.2. A TARTALÉKMÓDSZER (FALL-BACK APPROACH) SZERINTI PORTFÓLIÓK 0190 1.2.1. A NETTÓ NEM REALIZÁLT NYERESÉG 100 %-A 0200 1.2.2. A NÉVLEGES ÉRTÉK 10 %-A 0210 1.2.3. A KEZDETI ÉRTÉK 25 %-A BESOROLÁS MODELL KOCKÁZATI KATEGÓRIA TERMÉK MEGFIGYELHETŐSÉG MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA A 2. MÓDSZER SZERINT SZÁMÍTOTT ÖSSZESÍTETT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK IPV KÜLÖNBÖZET (OUTPUT TESZTELÉS) IPV FEDEZET (OUTPUT TESZTELÉS) VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK 1. NAPI EREDMÉNY EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA EBBŐL: A 2. MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL ÖSSZESÍTVE VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK MODELLKOCKÁZAT LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS 0005 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 BESOROLÁS KOCKÁZATI KATEGÓRIA TERMÉK MÖGÖTTES KONCENTRÁLT POZÍCIÓK MÉRETE MÉRTÉKEGYSÉG PIACI ÉRTÉK PRUDENS KILÉPÉSI IDŐSZAK KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA KONCENTRÁLT POZÍCIÓK VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓJA IPV KÜLÖNBÖZET 0005 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 Közvetlen kitettségek Tájékoztató adat: államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített hitelderivatívák Kitettségérték Kockázattal súlyozott kitettségérték Mérlegen belüli kitettségek Halmozott értékvesztés A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege Származtatott termékek Mérlegen kívüli kitettségek Nem származtatott pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke összesen Nem származtatott pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke összesen (a rövid pozíciók levonásával) Nem származtatott pénzügyi eszközök számviteli portfóliók szerint Rövid pozíciók Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel Származtatott ügyletek negatív valós értékkel Névleges összeg Céltartalékok A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel – könyv szerinti érték Származtatott ügyletek negatív valós értékkel – könyv szerinti érték Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök Kereskedési célú pénzügyi eszközök Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök Ebből: kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközként besorolt, fordított visszavásárlási hitelekből származó rövid pozíciók ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből ebből: kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből, az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközökből vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből Könyv szerinti érték Névleges összeg Könyv szerinti érték Névleges összeg 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0180 0190 0200 0210 0220 0230 0240 0250 0260 0270 0280 0290 0300 0010 Teljes kitettség A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZAT, SZABÁLYOZÁSI MÓDSZER ÉS KITETTSÉGI OSZTÁLY SZERINTI BONTÁSA 0020 Kitettségek a hitelkockázati módszerek alapján 0030 Sztenderd módszer 0040 Központi kormányzatok 0050 Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok 0060 Közszektorbeli intézmények 0070 Nemzetközi szervezetek 0075 Államháztartásokkal szembeni egyéb kitettségek a sztenderd módszer szerint 0080 IRB módszer 0090 Központi kormányzatok 0100 Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Központi kormányzatok] 0110 Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Intézmények] 0120 Közszektorbeli intézmények [Központi kormányzatok] 0130 Közszektorbeli intézmények [Intézmények] 0140 Nemzetközi szervezetek [Központi kormányzatok] 0155 Államháztartásokkal szembeni egyéb kitettségek az IRB módszer szerint 0160 Kitettségek a piaci kockázati módszer alapján TELJES KITETTSÉG HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ SZERINTI BONTÁSA 0170 [ 0 – 3 HÓNAP ] 0180 [ 3 HÓNAP – 1 ÉV ] 0190 [ 1 ÉV – 2 ÉV ] 0200 [ 2 ÉV – 3 ÉV ] 0210 [ 3 ÉV – 5 ÉV ] 0220 [ 5 ÉV – 10 ÉV ] 0230 [10 ÉV – hosszabb ] A kitettségek nemteljesítőként történő besorolása óta eltelt idő Összesen ≤ 1 év > 1 év ≤ 2 év > 2 év ≤ 3 év > 3 év ≤ 4 év > 4 év ≤ 5 év > 5 év ≤ 6 év > 6 év ≤ 7 év > 7 év ≤ 8 év > 8 év ≤ 9 év > 9 év 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0010 Az elégtelen fedezet alkalmazandó összege FEDEZETI MINIMUMKÖVETELMÉNY 0020 Teljes fedezeti minimumkövetelmény 0030 Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része 0040 Nemteljesítő kitettségek fedezett része 0050 Kitettségérték 0060 Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része 0070 Nemteljesítő kitettségek fedezett része RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FEDEZET 0080 Céltartalékok és kiigazítások vagy levonások összesen (felső korláttal) 0090 Céltartalékok és kiigazítások vagy levonások összesen (felső korlát nélkül) 0100 Egyedi hitelkockázati kiigazítások 0110 További értékelési korrekciók 0120 Egyéb szavatolótőke-csökkentések 0130 IRB szerinti hiány 0140 A vételár és az adós tartozásának összege közötti különbség 0150 Az intézmény által a kitettség nemteljesítőként való besorolása óta leírt összegek A kitettségek nemteljesítőként történő besorolása óta eltelt idő Összesen ≤ 1 év > 1 év ≤ 2 év > 2 év ≤ 3 év > 3 év ≤ 4 év > 4 év ≤ 5 év > 5 év ≤ 6 év > 6 év ≤ 7 év > 7 év ≤ 8 év > 8 év ≤ 9 év > 9 év 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0010 TELJES FEDEZETI MINIMUMKÖVETELMÉNY 0020 Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része 0030 A nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett része vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitel 0040 A nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett része 0050 A nemteljesítő kitettségek hivatalos exporthitel-ügynökség által garantált vagy biztosított része 0060 KITETTSÉGÉRTÉK 0070 Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része Szorzó 0.35 1 1 1 1 1 1 1 0080 A nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett része vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitel Szorzó 0.25 0.35 0.55 0.7 0.8 0.85 1 0090 A nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett része Szorzó 0.25 0.35 0.55 0.8 1 1 1 0100 A nemteljesítő kitettségek hivatalos exporthitel-ügynökség által garantált vagy biztosított része Szorzó 1 1 1 A kitettségek nemteljesítőként történő besorolása óta eltelt idő ÖSSZESEN ≤ 1 év > 1 év ≤ 2 év > 2 év ≤ 3 év > 3 év ≤ 4 év > 4 év ≤ 5 év > 5 év ≤ 6 év > 6 év ≤ 7 év > 7 év ≤ 8 év > 8 év ≤ 9 év > 9 év 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0010 TELJES FEDEZETI MINIMUMKÖVETELMÉNY 0020 Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része 0030 A nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett része vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitel 0040 A nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett része 0050 KITETTSÉGÉRTÉK 0060 Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része Az első átstrukturálási intézkedést a nemteljesítőként való besorolást követő 1 év és 2 év között alkalmazták (> 1 év; ≤ 2 év) Szorzó 0 0 1 1 1 1 1 1 1 0070 A nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett része vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitel Az első átstrukturálási intézkedés időpontja szerinti bontás 0080 > 2 évvel és ≤ 3 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Szorzó 0 0 0.35 0.55 0.7 0.8 0.85 1 0090 > 3 évvel és ≤ 4 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Szorzó 0.25 0.25 0.55 0.7 0.8 0.85 1 0100 > 4 évvel és ≤ 5 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Szorzó 0.35 0.35 0.7 0.8 0.85 1 0110 > 5 évvel és ≤ 6 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Szorzó 0.55 0.55 0.8 0.85 1 0120 A nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett részeAz első átstrukturálási intézkedés időpontja szerinti bontás 0130 > 2 évvel és ≤ 3 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Szorzó 0 0 0.35 0.55 0.8 1 1 1 0140 > 3 évvel és ≤ 4 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Szorzó 0.25 0.25 0.55 0.8 1 1 1 0150 > 4 évvel és ≤ 5 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Szorzó 0.35 0.35 0.8 1 1 1 0160 > 5 évvel és ≤ 6 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Szorzó 0.55 0.55 1 1 1

II. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

ÚTMUTATÓ A SZAVATOLÓTŐKÉRE ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1. SZERKEZET ÉS SZABÁLYOK

1.

1.1.1.2.3. SZERKEZET Összességében a keretrendszer hat témát ölel fel: Minden táblánál szerepel jogszabályi hivatkozás. Az egyes táblacsoportok felhasználásával történő adatközlés általános szempontjaival kapcsolatos további részletes információkat, a tábla egyes részeire vonatkozó útmutatót, valamint a validálási szabályokat e végrehajtási rendelet jelen része tartalmazza. Az intézményeknek kizárólag azokon a táblákon kell adatot szolgáltatniuk, amelyek a szavatolótőke-követelmények meghatározása során alkalmazott megközelítés szempontjából relevánsak.

1.1.1. a)

tőkemegfelelés, a szavatolótőke áttekintése; teljes kockázati kitettségérték; prudens értékelés; nemteljesítő kitettségek veszteségfedezete;

b)

csoportszintű szavatolótőke-megfelelés, áttekintés a tőkemegfelelési követelményeknek az adatszolgáltató intézmény konszolidációs körébe bevont valamennyi szervezet általi teljesítéséről;

c)

hitelkockázat (partner-, felhígulási és elszámolási kockázat);

d)

piaci kockázat (kereskedési könyvi pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat, árukockázat, CVA-kockázat);

e)

működési kockázat;

f)

államháztartásokkal szembeni kitettségek.

1.2.4.5.6.7.8.

SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK A táblák oszlopaira, soraira és celláira való hivatkozáskor a dokumentum az 5–8. pontban meghatározott jelölési szabályokat követi. Ezeket a számkódokat széles körben használják a validálási szabályokban. Az útmutató a következő általános jelölést követi: {Tábla; Sor; Oszlop}. Olyan táblán belüli validálás esetén, amelynél az adott táblából csak adatpontokat használunk, a jelölés nem hivatkozik a táblára: {Sor; Oszlop}. Az olyan táblák esetében, amelyek csak egy oszlopot tartalmaznak, a jelölés csak a sorokra hivatkozik. {Tábla; Sor} Csillag jelöli, hogy a validálás a korábban meghatározott sorra vagy oszlopra megtörtént.

1.3.9.10. ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A szavatolótőkét vagy a tőkekövetelményeket növelő összegeket pozitív számként kell feltüntetni. Ugyanakkor a szavatolótőke teljes összegét vagy a tőkekövetelményeket csökkentő bármely összeg előjele negatív. Ha egy tétel megnevezése előtt mínuszjel (–) található, akkor az adott tételről nem szolgáltatható pozitív adat. [üres]

II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

1. TŐKEMEGFELELÉSI ÁTTEKINTÉS (CA)

1.

1.1.11.12.13.14.15.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A CA táblacsoport az I. pillér szerinti mutatók számlálóiban szereplő tőketípusokra (szavatolótőke, alapvető tőke [T1], elsődleges alapvető tőke [CET1]) és nevezőjére (szavatolótőke-követelmény), valamint az 575/2013/EU rendeletben és a 2013/36/EU irányelvben található átmeneti rendelkezések alkalmazására vonatkozó információkat tartalmazza, és öt táblát foglal magában: A táblákat az adatszolgáltatásra kötelezett valamennyi intézménynek használnia kell, függetlenül az intézmény nemzeti jog szerint irányadó számvitelétől, azonban a számláló egyes elemei kizárólag az IAS/IFRS típusú értékelési szabályokat alkalmazó intézményekre vonatkoznak. A nevezőben foglalt adatok általában a teljes kockázati kitettségérték kiszámítására szolgáló, kockázati típusonkénti táblákban meghatározott végeredményekhez kapcsolódnak. A szavatolótőke teljes összege különböző tőketípusokból áll: az alapvető tőkéből (T1), amely az elsődleges alapvető tőke (CET1) és a kiegészítő alapvető tőke (AT1) összege, valamint a járulékos tőkéből (T2). A CA táblák az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv átmeneti rendelkezéseinek alkalmazását az alábbiak szerint kezelik: A II. pillér szerinti követelmények kezelése az EU-n belül eltérő lehet (a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkének (1) bekezdését át kell ültetni a tagállami szabályozásba). Az 575/2013/EU rendelet alapján teljesített tőkemegfelelési adatszolgáltatás kizárólag a II. pillérben a tőkemegfelelési mutatóra vagy az elérendő arányra vonatkozóan rögzített követelmények hatására terjedhet ki.

1.1.11. a)

A CA1 tábla az egyes intézmények szavatolótőkéjének összegét tartalmazza, az összeg meghatározásához szükséges tételek szerinti bontásban. A szavatolótőke számított értéke magában foglalja az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv egyes tőkeelemekre vonatkozó átmeneti rendelkezései alkalmazásának összesített hatását is.

b)

A CA2 tábla az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdése szerinti teljes kockázati kitettségértékeket foglalja össze.

c)

A CA3 tábla egyrészt azokat a mutatókat tartalmazza, amelyek minimális szintjét az 575/2013/EU rendelet rögzíti, másrészt a II. pillérhez kapcsolódó mutatókat és egyéb kapcsolódó adatokat.

d)

A CA4 tábla többek között a CA1 elemeinek kiszámításához szükséges tájékoztató adatokat, valamint a 2013/36/EU irányelv szerinti tőkepufferekkel kapcsolatos információkat tartalmazza.

e)

A CA5 tábla az 575/2013/EU rendelet szavatolótőkét érintő átmeneti rendelkezései alkalmazásából eredő hatások kiszámításához szükséges adatokat tartalmazza. A CA5 tábla hatálya az említett átmeneti rendelkezések lejáratát követően megszűnik.

1.1.11.12.13.14. a)

A CA1 elemei általában bruttó módon, az átmeneti kiigazítások előtti értéken szerepelnek. Ez azt jelenti, hogy a CA1-elemek adatait – az átmeneti rendelkezések hatását összesítő elemek adatainak kivételével – a végleges rendelkezések alapján úgy kell kiszámítani, mintha nem lennének átmeneti rendelkezések. Mindegyik tőketípus (CET1, AT1 és T2) esetében három olyan különböző elem van, amely magában foglalja az átmeneti rendelkezések miatti kiigazításokat.

b)

Az átmeneti rendelkezések módosíthatják az AT1 tőke és a T2 tőke hiányát is (az AT1 tőke vagy a T2 tőke azon hiányát, amely az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének j) pontjában, illetve 56. cikkének e) pontjában leírtak szerint az adott tőketípusokba tartozó tőkeelemek összegét meghaladó levonások többlete miatt keletkezik), és így azokat az elemeket, amelyek az említett átmeneti rendelkezések hatását közvetett módon esetleg tükröző hiányokat tartalmazzák.

c)

A CA5 tábla kizárólag az 575/2013/EU rendelet átmeneti rendelkezéseinek alkalmazásából eredő hatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra használható.

1.1.11.12.13.14.15. a)

A CA1, CA2 és CA5 tábla kizárólag az I. pillérrel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó adatokat tartalmaz.

b)

A CA3 tábla a II. pillér tőkemegfelelési mutatóra vonatkozó egyéb követelményeinek összesített hatását tartalmazza. Elsősorban magukra a célmutatókra összpontosít. Nincs további kapcsolata a CA1, CA2 vagy CA5 táblákkal.

c)

A CA4 tábla egy cellát tartalmaz a II. pillérhez kapcsolódó kiegészítő szavatolótőke-követelményekre vonatkozóan. Az említett cella nem kapcsolódik validálási szabályokon keresztül a CA3 tábla tőkemegfelelési mutatóihoz, és a 2013/36/EU irányelv 104a. cikke (1) bekezdésének felel meg, amely kifejezetten megemlíti a kiegészítő szavatolótőke-követelményeket, mint a II. pillérre vonatkozó döntésekkel kapcsolatos lehetőséget.

1.2. C 01.00 – SZAVATOLÓTŐKE (CA1)

1.2.

1.2.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Sor Jogszabályi hivatkozások és útmutató 0010 1. Szavatolótőke Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontja és 72. cikke. Egy intézmény szavatolótőkéje az alapvető tőkéjének (T1) és a járulékos tőkéjének (T2) összegéből áll. 0015 1.1. Alapvető tőke (Tier 1 vagy T1 tőke) Az 575/2013/EU rendelet 25. cikke Az alapvető tőke az elsődleges alapvető tőke (CET1) és a kiegészítő alapvető tőke (AT1) összege. 0020 1.1.1. Elsődleges alapvető tőke (CET1) Az 575/2013/EU rendelet 50. cikke. 0030 1.1.1.1. CET1 tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok és ázsiók Az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, 27–30. cikke, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 42. cikke. 0040 1.1.1.1.1. Teljes egészében befizetett tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 27–31. cikke. Magában foglalja a kölcsönös biztosítók, szövetkezeti társaságok és hasonló intézmények tőkeinstrumentumait (az 575/2013/EU rendelet 27. és 29. cikke). Nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. A veszélyhelyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumokat akkor tartalmazza, ha az 575/2013/EU rendelet 31. cikkében foglalt minden feltétel teljesül. 0045 1.1.1.1.1.* Ebből: veszélyhelyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 31. cikke. A veszélyhelyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumokat a CET1 tőke akkor tartalmazza, ha az 575/2013/EU rendelet 31. cikkében foglalt minden feltétel teljesül. 0050 1.1.1.1.2.* Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b), l) és m) pontja. Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet. A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. 0060 1.1.1.1.3. Névértéken felüli befizetés (ázsió) Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 124. pontja, 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja. Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel. Az ebben az elemben feltüntetendő érték a Teljes egészében befizetett tőkeinstrumentumok-hoz kapcsolódó rész. 0070 1.1.1.1.4. (–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 42. cikke. Az adatszolgáltató intézmény vagy csoport birtokában lévő saját CET1 tőkeinstrumentumok az adatszolgáltatás időpontjában, valamint a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően levonandó CET1 tőkeinstrumentumok összege. Az 575/2013/EU rendelet 42. cikkében foglalt kivételek figyelembevételével. Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények. A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót. Az 1.1.1.1.4–1.1.1.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. A saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.1.1.1.5. tételben. 0080 1.1.1.1.4.1. (–) Közvetlen részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 42. cikke. A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.1.1.1. tételnél megadott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok, valamint a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően levonandó CET1 tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő érték magában foglalja a kereskedési könyvben nyilvántartott, a nettó hosszú pozíció alapján az 575/2013/EU rendelet 42. cikkének a) pontja szerint számított részesedéseket. 0090 1.1.1.1.4.2. (–) Közvetett részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 42. cikke. 0091 1.1.1.1.4.3. (–) Szintetikus részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 42. cikke. 0092 1.1.1.1.5. (–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 42. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint le kell vonni az olyan elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat […], amelyek megvásárlására az intézménynek tényleges vagy függő kötelezettsége van egy hatályos szerződéses kötelezettség értelmében. 0130 1.1.1.2. Eredménytartalék Az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 26. cikkének (2) bekezdése. Az eredménytartalék az előző évi eredménytartalékot és a figyelembe vehető évközi vagy év végi nyereséget vagy veszteséget foglalja magában. 0140 1.1.1.2.1. Előző évek eredménytartaléka Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja és 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja szerint az eredménytartalék az alkalmazandó számviteli szabályozás alapján az eredmény végső alkalmazásának következtében áthozott eredmény. 0150 1.1.1.2.2. Figyelembe vehető nyereség/veszteség Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 121. pontja, 26. cikkének (2) bekezdése és 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja. Az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése bizonyos feltételek teljesülése esetén megengedi az évközi vagy év végi nyereségnek az eredménytartalékba történő beszámítását, ha azt az illetékes hatóságok előzetesen engedélyezik. Ugyanakkor a veszteségeket az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint le kell vonni a CET1 tőkéből. 0160 1.1.1.2.2.1. Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható eredmény Az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdése és 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja. A feltüntetendő érték a számviteli eredménykimutatásban szereplő eredmény. 0170 1.1.1.2.2.2. (–) Az évközi vagy év végi nyereség figyelembe nem vehető része Az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése. Ebben a sorban nem szerepelhet adat akkor, ha az intézmény a tárgyidőszakra veszteséget számolt el. Ennek az az oka, hogy a veszteségek teljes összegét le kell vonni a CET1 tőkéből. Ha az intézmény nyereséget számol el, akkor az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése szerint figyelembe nem vehető részt (vagyis a nem auditált nyereséget és az előre látható terhet vagy osztalékot) kell feltüntetni. Ügyelni kell arra, hogy nyereség esetén legalább az osztalékelőleg összege levonandó. 0180 1.1.1.3. Halmozott egyéb átfogó jövedelem Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 100. pontja és 26. cikke (1) bekezdésének d) pontja. A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott, a prudenciális szűrők alkalmazása előtti összeg. A feltüntetendő értéket a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően kell meghatározni. 0200 1.1.1.4. Egyéb tartalékok Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 117. pontja és 26. cikke (1) bekezdésének e) pontja. Az 575/2013/EU rendelet meghatározása szerint az egyéb tartalékok az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti tartalékok, amelyeket az említett alkalmazandó számviteli standard alapján nyilvánosságra kell hozni, kivéve azokat az összegeket, amelyeket már tartalmaz a halmozott egyéb átfogó jövedelem vagy az eredménytartalék. A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg. 0210 1.1.1.5. Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 112. pontja és 26. cikke (1) bekezdésének f) pontja. A 86/635/EGK tanácsi irányelv 38. cikkének meghatározása szerint az általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok olyan összegek, amelyeknek elkülönítéséről a hitelintézet a szóban forgó kockázatok fedezetének biztosítása érdekében dönt, amennyiben ezt a banki ügyletekhez kapcsolódó különleges kockázat megköveteli. A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg. 0220 1.1.1.6. Szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 483. cikkének (1)–(3) bekezdése és 484–487. cikke. A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg CET1 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. 0230 1.1.1.7. CET1 tőkében megjelenített kisebbségi részesedés Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 120. pontja és 84. cikke. A leányvállalatok összes kisebbségi részesedésének a konszolidált CET1 tőkébe beszámított összege. 0240 1.1.1.8. További kisebbségi részesedések miatti átmeneti kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 479. és 480. cikke A kisebbségi részesedésekben az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. 0250 1.1.1.9. Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében Az 575/2013/EU rendelet 32–35. cikke 0260 1.1.1.9.1. (–) Értékpapírosított eszközökből származó növekedés a saját tőkében Az 575/2013/EU rendelet 32. cikkének (1) bekezdése. A feltüntetendő érték az intézmény saját tőkéjének az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint az értékpapírosított eszközökből származó növekedése. Ez a tétel magában foglalja például azt a jövőbeli kamatjövedelmet, amely az intézmény számára értékesítésből származó nyereséget eredményez, vagy az értékpapírosítás kezdeményezője esetében az értékpapírosított eszközökből származó jövőbeni jövedelem tőkésítéséből származó és az értékpapírosítás hitelminőségét javító nettó nyereséget. 0270 1.1.1.9.2. Cash flow-fedezeti ügyletek tartaléka Az 575/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja. A feltüntetendő érték pozitív vagy negatív lehet. Pozitív akkor, ha a cash flow fedezeti ügyleteken veszteség keletkezik (vagyis ha az csökkenti a számviteli tőkét), és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével. Az összeg a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg. 0280 1.1.1.9.3. Valós értéken értékelt kötelezettségekben a saját hitelkockázat változásából származó halmozott nyereség vagy veszteség Az 575/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésének b) pontja. A feltüntetendő érték pozitív vagy negatív lehet. Pozitív akkor, ha a saját hitelkockázat változásaiból veszteség származik (vagyis ha az csökkenti a számviteli tőkét), és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével. A tétel nem tartalmazhat nem auditált nyereséget. 0285 1.1.1.9.4. Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés Az 575/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 33. cikkének (2) bekezdése. A feltüntetendő érték pozitív vagy negatív lehet. Pozitív akkor, ha a saját hitelkockázat változásaiból veszteség származik, és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével. A tétel nem tartalmazhat nem auditált nyereséget. 0290 1.1.1.9.5. (–) Prudens értékelés követelményei miatti értékelési korrekció Az 575/2013/EU rendelet 34. és 105. cikke A kereskedési könyvben vagy a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek valós értékének kiigazításai, amelyekre az 575/2013/EU rendelet 105. cikkében a prudenciális értékelésre vonatkozóan előírt szigorúbb szabályok miatt kerül sor. 0300 1.1.1.10. (–) Cégérték (goodwill) Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 113. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 37. cikke. 0310 1.1.1.10.1. (–) Immateriális eszközök között elszámolt cégérték Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 113. pontja és 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja. A cégérték jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel. Az itt feltüntetendő érték azonos a mérlegben szerepeltetett összeggel. 0320 1.1.1.10.2. (–) Jelentős befektetések értékelésébe beszámított cégérték Az 575/2013/EU rendelet 37. cikkének b) pontja és 43. cikke. 0330 1.1.1.10.3. Cégértékhez kapcsolódó halasztott adókötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 37. cikkének a) pontja. Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a cégérték értékvesztést szenvedne el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülne. 0335 1.1.1.10.4. A leányvállalatok cégértékére vonatkozó, a leányvállalatok konszolidálásából származó, harmadik személyeknek tulajdonítható számviteli átértékelés Az 575/2013/EU rendelet 37. cikkének c) pontja. A leányvállalatok immateriális javaira vonatkozó azon számviteli átértékelés összege, amely a leányvállalatok konszolidálásából származik és a konszolidációba az első rész II. címének 2. fejezete szerint bevont vállalkozásoktól eltérő személyeknek tulajdonítható. 0340 1.1.1.11. (–) Egyéb immateriális eszközök Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 115. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 37. cikkének a) és c) pontja. Az egyéb immateriális eszközök értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint immateriális eszköznek minősülő eszközök értéke, amelyet a cégérték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint csökkent. 0350 1.1.1.11.1. (–) Egyéb immateriális eszközök a halasztott adókötelezettségek levonása előtt Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 115. pontja és 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja. Az egyéb immateriális eszközök értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint immateriális eszköznek minősülő eszközök értéke, amelyet a cégérték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint csökkent. Az itt feltüntetendő érték az alkalmazandó számviteli standardnak megfelelően a mérlegben szereplő immateriális eszközök összegének felel meg, kivéve a cégértéket és a prudenciális értékelésbe bevont szoftvereszközök azon összegét, amelyet az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően nem vontak le a CET1 tőkeelemekből. 0352 1.1.1.11.1.1. (–) Ebből: immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök a halasztott adókötelezettségek levonása előtt Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 115. pontja és 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja. Az immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök összege, amelyet az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése b) pontjának és a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13a. cikkének megfelelően a CET1 tőkeelemekből levonnak. A feltüntetett összeg nem veszi figyelembe az 575/2013/EU rendelet 37. cikkének a) pontjában meghatározott kezelés alkalmazásához kapcsolódó hatásokat az említett szoftvereszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek tekintetében. Amennyiben egy intézmény úgy dönt, hogy a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13a. cikke szerinti eljárás alkalmazása helyett az 575/2013/EU rendelet 3. cikkének megfelelően teljes mértékben levonja szoftvereszközeit, az ebben a sorban feltüntetett összeg az alkalmazandó számviteli standard szerint immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök összegének felel meg. 0360 1.1.1.11.2. Egyéb immateriális eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 37. cikkének a) pontja. Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnek, ha az immateriális eszközök – a cégérték és a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13a. cikkével összhangban a CET1 tőkeelemekből való levonás alól mentesített, a prudenciális értékelésbe bevont szoftvereszközök kivételével – értékvesztetté válnak vagy kivezetésre kerülnek a vonatkozó számviteli standard szerint. 0362 1.1.1.11.2.1. Immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 37. cikkének a) pontja. A halasztott adókötelezettségek azon része, amely az immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök azon összegéhez kapcsolódik, amelyet az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése b) pontjának és a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13a. cikkének vagy az 575/2013/EU rendelet 3. cikkének megfelelően a CET1 tőkeelemekből levonnak. 0365 1.1.1.11.3. A leányvállalatok cégértéken kívüli immateriális eszközeire vonatkozó, a leányvállalatok konszolidálásából származó, harmadik személyeknek tulajdonítható számviteli átértékelés Az 575/2013/EU rendelet 37. cikkének c) pontja. A leányvállalatok cégértéken kívüli immateriális eszközeire vonatkozó azon számviteli átértékelés összege, amely a leányvállalatok konszolidálásából származik és a konszolidációba az első rész II. címének 2. fejezete szerint bevont vállalkozásoktól eltérő személyeknek tulajdonítható. 0370 1.1.1.12. (–) Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések kapcsolódó adókötelezettségek nélkül Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 38. cikke. 0380 1.1.1.13. (–) Hitelkockázati kiigazítások IRB módszerrel számított hiánya a várható veszteséghez viszonyítva Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 40. cikke és 158–159. cikke. A feltüntetendő összeg nem csökkenhet a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések szintjének emelkedésével vagy egyéb kiegészítő adóhatással, amely akkor keletkezhet, ha a céltartalékok a várható veszteségek szintjére emelkednének (az 575/2013/EU rendelet 40. cikke). 0390 1.1.1.14. (–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 41. cikke. 0400 1.1.1.14.1. (–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja és 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja. A meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök egy meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap vagy adott esetben konstrukció eszközei, az ugyanazon alap vagy konstrukció kötelezettségeinek összegével csökkentve. Az itt feltüntetendő összeg megegyezik a mérlegben szerepeltetett összeggel, ha ott is külön tüntették fel. 0410 1.1.1.14.2. Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 108. és 109. pontja, valamint 41. cikke (1) bekezdésének a) pontja. Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök értékvesztést szenvednének el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülnének. 0420 1.1.1.14.3. Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök, amelyeket az intézmény korlátlanul képes felhasználni Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja és 41. cikke (1) bekezdésének b) pontja. Ennél a tételnél akkor adható meg összeg, ha az illetékes hatóság előzetesen engedélyezte a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök összegének csökkentését. Az ebben a sorban szereplő eszközökhöz a hitelkockázati követelményeknek megfelelő kockázati súlyt kell rendelni. 0430 1.1.1.15. (–) Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja és 44. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése. A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói 1. szintű szavatolótőke-elemeket. 0440 1.1.1.16. (–) AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA1 tábla AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete tételéből kell átvezetni. Az összeget a CET1 tőkéből kell levonni. 0450 1.1.1.17. (–) A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontja, 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontja és 89–91. cikke. A befolyásoló részesedés olyan közvetlen vagy közvetett részesedés egy vállalkozásban, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli, illetve amely lehetővé teszi számottevő befolyás gyakorlását annak a vállalkozásnak az irányítása felett. Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontja szerint a befolyásoló részesedés (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1250 %-os kockázati súly alkalmazható. 0460 1.1.1.18. (–) Értékpapírosítási pozíciók, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható Az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 245. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 253. cikkének (1) bekezdése. Az olyan értékpapírosítási pozíciókat, amelyekre 1250 %-os kockázati súly alkalmazható, vagy amelyek levonhatók a CET1 tőkéből (az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja), ebben a tételben kell feltüntetni. 0470 1.1.1.19. (–) Nyitva szállítások, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iii. alpontja és 379. cikkének (3) bekezdése. A nyitva szállításokra a második szerződés szerinti fizetést vagy szállítási szakaszt követő 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig 1250 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni az elszámolási kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményeknek megfelelően. Alternatívaként az ilyen szállítások levonhatók a CET1 tőkéből (az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iii. alpontja). Ez utóbbi esetben azokat ebben a tételben kell feltüntetni. 0471 1.1.1.20. (–) Egy kosárban lévő azon pozíciók, amelyekre az intézmény nem tudja az IRB módszer alapján meghatározni a kockázati súlyt, és amelyekre így alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iv. alpontja és 153. cikkének (8) bekezdése. Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iv. alpontja szerint az egy kosárban lévő azon pozíciók, amelyekre az intézmény nem tudja az IRB módszer alapján meghatározni a kockázati súlyt, alternatív módon levonhatók (e tétel alapján) a CET1 tőkéből, vagy azokra 1250 %-os kockázati súly alkalmazható. 0472 1.1.1.21. (–) Belső modelleken alapuló módszer hatálya alá tartozó részvényjellegű kitettségek, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának v. alpontja és 155. cikkének (4) bekezdése. Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának v. alpontja szerint a belső modelleken alapuló módszer hatálya alá tartozó részvényjellegű kitettségek alternatívaként (e tétel alapján) levonhatók a CET1 tőkéből, vagy azokra 1250 %-os kockázati súly alkalmazható. 0480 1.1.1.22. (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja, 43–46. cikke, 49. cikke (2) és (3) bekezdése és 79. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik a CET1 tőkéből levonandó jelentős befektetéssel. Levonás helyett konszolidáció esetén a 49. cikk (2) és (3) bekezdésében leírt alternatívák alkalmazhatók. 0490 1.1.1.23. (–) Levonható, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja; 38. cikke és 48. cikke (1) bekezdésének a) pontja. Az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések azon része (a kapcsolódó halasztott adókötelezettségeknek az 575/2013/EU rendelet 38. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerint a halasztott adókötelezettségekre jutó, átmeneti különbözetből eredő része nélkül), amelyet az említett rendelet 48. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett 10 %-os küszöbérték alkalmazásával le kell vonni. 0500 1.1.1.24. (–) Pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető (CET1) tőkeinstrumentumok, amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja, 43., 45., 47. cikke, 48. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 49. cikke (1), (2) és (3) bekezdése és 79. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény a CET1 tőkéből az említett rendelet 48. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett 10 %-os küszöbérték alkalmazásával levonandó jelentős befektetéssel rendelkezik. Levonás helyett konszolidáció esetén az 575/2013/EU rendelet 49. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében leírt alternatívák alkalmazhatók. 0510 1.1.1.25. (–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg Az 575/2013/EU rendelet 48. cikkének (2) bekezdése. Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, valamint az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő közvetlen, közvetett és szintetikus intézményi részesedés, ha az intézmény a CET1 tőkéből az említett rendelet 48. cikkének (2) bekezdése szerinti 17,65 %-os küszöbérték alkalmazásával levonandó jelentős befektetéssel rendelkezik. 0511 1.1.1.25.1. (–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó, a pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó összeg, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban 0512 1.1.1.25.2. (–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó, az átmeneti különbözetből adódó halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó összeg 0513 1.1.1.25A. (-) Nemteljesítő kitettségek elégtelen fedezete Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének m) pontja és 47c. cikke. 0514 1.1.1.25B. (–) Minimális értékű kötelezettségvállalások hiánya Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének n) pontja és 132c. cikkének (2) bekezdése. 0515 1.1.1.25C. (–) Egyéb előre látható adóterhek Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének l) pontja. A CET1 tőkeelemekhez kapcsolódó, a számítás időpontjában előre látható adóterhek, kivéve azokat az adóterheket, amelyeket a CET1 tőkeelemeket bemutató bármely más sorban a szóban forgó CET1 tőkeelem összegének csökkentése révén már figyelembe vettek. 0520 1.1.1.26. CET1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai Az 575/2013/EU rendelet 469–478. és 481. cikke A levonásokban az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. 0524 1.1.1.27. (–) További levonások a CET1 tőkéből az 575/2013/EU rendelet 3. cikke alapján Az 575/2013/EU rendelet 3. cikke. Amennyiben egy intézmény úgy dönt, hogy a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13a. cikke szerinti eljárás alkalmazása helyett az 575/2013/EU rendelet 3. cikkének megfelelően teljes mértékben levonja szoftvereszközeit, a többletként levont összeget nem ebben, hanem a 0352-es sorban kell feltüntetni. 0529 1.1.1.28. CET1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy CET1 tőkeelem, vagy egy CET1 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető a 020–524-es sorok egyikében sem. Ez a sor nem használható az 575/2013/EU rendeletben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a tőkemegfelelési mutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek az 575/2013/EU rendelet hatályán kívül esnek). 0530 1.1.2. AT1 TŐKE Az 575/2013/EU rendelet 61. cikke. 0540 1.1.2.1. AT1 tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok és ázsiók Az 575/2013/EU rendelet 51. cikkének a) pontja, 52., 53. és 54. cikke, 56. cikkének a) pontja és 57. cikke. 0551 1.1.2.1.1. Teljes egészében befizetett, közvetlenül kibocsátott tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 51. cikkének a) pontja, valamint 52., 53. és 54. cikke. A feltüntetendő összeg nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. 0560 1.1.2.1.2. (*) Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének c), e) és f) pontja. Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet. A feltüntetendő összeg nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. 0571 1.1.2.1.3. Névértéken felüli befizetés (ázsió) Az 575/2013/EU rendelet 51. cikkének b) pontja. Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel. Az itt feltüntetendő érték a Teljes egészében befizetett, közvetlenül kibocsátott tőkeinstrumentumok-hoz kapcsolódó rész. 0580 1.1.2.1.4. (–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja és 57. cikke. Az adatszolgáltató intézmény vagy csoport birtokában lévő saját AT1 tőkeinstrumentumok az adatszolgáltatás időpontjában, valamint a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően levonandó AT1 tőkeinstrumentumok összege. Az 575/2013/EU rendelet 57. cikkében foglalt kivételek figyelembevételével. Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények. A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót. Az 1.1.2.1.4–1.1.2.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. A saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.1.2.1.5. tételben. 0590 1.1.2.1.4.1. (–) Közvetlen részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 144. pontja, 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja és 57. cikke. A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.1.2.1.1. tételnél megadott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok, valamint a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően levonandó AT1 tőkeinstrumentumok összege. 0620 1.1.2.1.4.2. (–) Közvetett részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. pontja, 56. cikkének a) pontja és 57. cikke. 0621 1.1.2.1.4.3. (–) Szintetikus részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja és 57. cikke. 0622 1.1.2.1.5. (–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének a) pontja és 57. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének a) pontja szerint le kell vonni az olyan saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat […], amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni. 0660 1.1.2.2. Szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 483. cikkének (4) és (5) bekezdése, 484–487., 489. és 491. cikke. A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg AT1 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. 0670 1.1.2.3. Leányvállalatok által kibocsátott, AT1 tőkeként megjelenített instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 83., 85. és 86. cikke. A leányvállalatok T1 tőkéjébe beszámítható összes tőkeelemnek a konszolidált AT1 tőke részét képező összege. Tartalmazza a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott, AT1 tőkébe beszámítható tőkeelemeket (az 575/2013/EU rendelet 83. cikke). 0680 1.1.2.4. Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok AT1 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt Az 575/2013/EU rendelet 480. cikke. A T1 tőkébe beszámítható tőkeelemeknek a konszolidált AT1 tőke részét képező összegében az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. 0690 1.1.2.5. (–) Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 56. cikkének b) pontja és 58. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése. A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói AT1 szavatolótőke-elemeket. 0700 1.1.2.6. (–) Pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, amelyekben az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 56. cikkének c) pontja, 59., 60. és 79. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik az AT1 tőkéből levonandó jelentős befektetéssel. 0710 1.1.2.7. (–) Pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető (AT1) tőkeinstrumentumok, amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 56. cikkének d) pontja, 59. és 79. cikke. Az intézménynek az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedést, amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik, teljes összegben le kell vonni. 0720 1.1.2.8. (–) T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete Az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének e) pontja. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA1 tábla T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete tételéből kell átvezetni (levonás az AT1 tőkében). 0730 1.1.2.9. AT1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai Az 575/2013/EU rendelet 472., 473a., 474., 475., 478. és 481. cikke. Az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. 0740 1.1.2.10. AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete (levonás a CET1 tőkében) Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja. Az AT1 tőke nem lehet negatív, ugyanakkor lehetséges, hogy az AT1 tőkét érintő levonások összege meghaladja az AT1 tőke és a kapcsolódó ázsió együttes összegét. Ilyenkor az AT1 tőke összegét nullára kell csökkenteni, a levonásnak az eredeti tőkeösszeget meghaladó részét pedig a CET1 tőkéből kell levonni. E tétel segítségével érhető el, hogy az 1.1.2.1–1.1.2.12. tételek összege egyetlen esetben se lehessen nullánál kisebb. Ha e tétel értéke pozitív, akkor az 1.1.1.16. tételben ezzel megegyező, ellenkező előjelű számot kell feltüntetni. 0744 1.1.2.11. (–) További levonások a AT1 tőkéből az 575/2013/EU rendelet 3. cikke alapján Az 575/2013/EU rendelet 3. cikke. 0748 1.1.2.12. AT1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy AT1 tőkeelem, vagy egy AT1 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető az 530–744-es sorok egyikében sem. Ez a sor nem használható az 575/2013/EU rendeletben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a tőkemegfelelési mutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek az említett rendelet hatályán kívül esnek). 0750 1.2. JÁRULÉKOS TŐKE (T2) Az 575/2013/EU rendelet 71. cikke. 0760 1.2.1. T2 tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok és ázsiók Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének a) pontja, 63– 65. cikke, 66. cikkének a) pontja és 67. cikke. 0771 1.2.1.1. Teljes egészében befizetett, közvetlenül kibocsátott tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének a) pontja, valamint 63. és 65. cikke. A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. Ezen tőkeinstrumentumok közé tartozhatnak a figyelembe vehető tőkeelemek és kötelezettségek, többek között alárendelt kölcsönök. 0780 1.2.1.2. (*) Tájékoztató adat: Figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 63. cikkének c), e) és f) pontja, valamint 64. cikke. Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet. A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót. Ezen tőkeinstrumentumok közé tartozhatnak a tőkeelemek és kötelezettségek, többek között alárendelt kölcsönök. 0791 1.2.1.3. Névértéken felüli befizetés (ázsió) Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének b) pontja és 65. cikke. Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel. Az itt feltüntetendő érték a Teljes egészében befizetett, közvetlenül kibocsátott tőkeinstrumentumok-hoz kapcsolódó rész. 0800 1.2.1.4. (–) Saját T2 tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 63. cikke b) pontjának i. alpontja, 66. cikkének a) pontja és 67. cikke. Az adatszolgáltató intézmény vagy csoport birtokában lévő saját T2 tőkeinstrumentumok az adatszolgáltatás időpontjában, valamint a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően levonandó T2 tőkeinstrumentumok összege. Az 575/2013/EU rendelet 67. cikkében foglalt kivételek figyelembevételével. Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények. A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót. Az 1.2.1.4–1.2.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.2.1.5. tételben. 0810 1.2.1.4.1. (–) Közvetlen részesedések T2 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja és 67. cikke. A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.2.1.1. tételnél megadott járulékos tőkeinstrumentumok, valamint a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően levonandó T2 tőkeinstrumentumok összege. 0840 1.2.1.4.2. (–) Közvetett részesedések T2 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja és 67. cikke. 0841 1.2.1.4.3. (–) Szintetikus részesedések T2 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja és 67. cikke. 0842 1.2.1.5. (–) Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének a) pontja és 67. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének a) pontja szerint le kell vonni az olyan saját járulékos tőkeinstrumentumokat […], amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni. 0880 1.2.2. Szerzett jogok alapján figyelembe vett T2 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 483. cikkének (6) és (7) bekezdése, 484., 486., 488., 490. és 491. cikke. A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg T2 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. 0890 1.2.3. Leányvállalatok által kibocsátott, T2 tőkeként megjelenített instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 83., 87. és 88. cikke. A leányvállalatok szavatolótőkéjébe beszámítható összes tőkeelemnek a konszolidált T2 tőke részét képező összege. Tartalmazza a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott, T2 tőkébe beszámítható tőkeelemeket (az 575/2013/EU rendelet 83. cikke). 0900 1.2.4. Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok T2 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt Az 575/2013/EU rendelet 480. cikke. A szavatolótőkébe beszámítható tőkeelemeknek a konszolidált T2 tőke részét képező összegében az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. 0910 1.2.5. Az IRB módszerrel számított céltartalékok többlete a figyelembe vehető várható veszteségekhez viszonyítva Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének d) pontja. A kockázattal súlyozott kitettség értékét IRB módszerrel számító intézmények esetében ez a tétel a céltartalékok és a T2 tőkeként figyelembe vehető várható veszteségek összehasonlításából adódó pozitív összeget tartalmazza. 0920 1.2.6. Általános hitelkockázati kiigazítások – sztenderd módszer (SA) Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének c) pontja. A kockázattal súlyozott kitettség értékét sztenderd módszerrel számító intézmények esetében ez a tétel az általános hitelkockázati kiigazításoknak a T2 tőkeként figyelembe vehető összegét tartalmazza. 0930 1.2.7. (–) Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 66. cikkének b) pontja és 68. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése. A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói 2. és 3. szintű szavatolótőke-elemeket. 0940 1.2.8. (–) Pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, amelyekben az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 66. cikkének c) pontja, 68–70. és 79. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik az T2 tőkéből levonandó jelentős befektetéssel. 0950 1.2.9. (–) Pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető (T2) tőkeinstrumentumok, amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 66. cikkének d) pontja, valamint 68., 69. és 79. cikke. Az intézménynek az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli olyan szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedést, amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik, teljes összegben le kell vonni. 0955 1.2.9A. (–) A leírható, illetve átalakítható kötelezettségekből történő levonásoknak a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeken felüli összege Az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének e) pontja. 0960 1.2.10. T2 tőke egyéb átmeneti kiigazításai Az 575/2013/EU rendelet 472., 473a., 476., 477., 478. és 481. cikke. Az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni. 0970 1.2.11. T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete (levonás az AT1 tőkében) Az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének e) pontja. A T2 tőke nem lehet negatív, ugyanakkor lehetséges, hogy a T2 tőkét érintő levonások összege meghaladja a T2 tőke és a kapcsolódó ázsió együttes összegét. Ilyenkor a T2 tőke összegét nullára kell csökkenteni, a levonásnak az eredeti tőkeösszeget meghaladó részét pedig az AT1 tőkéből kell levonni. E tételnek köszönhetően az 1.2.1–1.2.13. tételek összege egyetlen esetben sem kisebb nullánál. Ha e tétel értéke pozitív, akkor az 1.1.2.8. tételben ezzel megegyező, ellenkező előjelű számot kell feltüntetni. 0974 1.2.12. (–) További levonások a T2 tőkéből az 575/2013/EU rendelet 3. cikke alapján Az 575/2013/EU rendelet 3. cikke. 0978 1.2.13. T2 tőkeelemek vagy levonások – egyéb E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy T2 tőkeelem, vagy egy T2 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető a 750–974-es sorok egyikében sem. Ez a sor nem használható az 575/2013/EU rendeletben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a tőkemegfelelési mutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek az említett rendelet hatályán kívül esnek).

1.3. C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2)

1.3.

1.3.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Sor Jogszabályi hivatkozások és útmutató 0010 1. TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdése, valamint 95., 96. és 98. cikke. 0020 1* Ebből: az 575/2013/EU rendelet 95. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások Az 575/2013/EU rendelet 95. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások. 0030 1** Ebből: az 575/2013/EU rendelet 96. cikkének (2) bekezdése és 97. cikke szerinti befektetési vállalkozások Az 575/2013/EU rendelet 96. cikkének (2) bekezdése és 97. cikke szerinti befektetési vállalkozások. 0040 1.1. HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének a) és f) pontja. 0050 1.1.1. Sztenderd módszer (SA) CR SA és SEC SA tábla az összesített kitettség szintjén. 0051 1.1.1.* Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények az 575/2013/EU rendelet 124. cikke alapján Az intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk azokról a további kockázati kitettségértékekről, amelyek az 575/2013/EU rendelet 124. cikkének (2) és (5) bekezdésével összhangban az EBH-val folytatott konzultációt követően az intézmények számára közzétett, szigorúbb prudenciális követelményeknek való megfeleléshez szükségesek. 0060 1.1.1.1. Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül CR SA tábla az összesített kitettség szintjén. A sztenderd módszer szerinti kitettségi osztályok közé az 575/2013/EU rendelet 112. cikkében felsoroltak tartoznak, az értékpapírosítási pozíciók kivételével. 0070 1.1.1.1.01. Központi kormányzatok vagy központi bankok Lásd a CR SA táblát 0080 1.1.1.1.02. Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok Lásd a CR SA táblát 0090 1.1.1.1.03. Közszektorbeli intézmények Lásd a CR SA táblát 0100 1.1.1.1.04. Multilaterális fejlesztési bankok Lásd a CR SA táblát 0110 1.1.1.1.05. Nemzetközi szervezetek Lásd a CR SA táblát 0120 1.1.1.1.06. Intézmények Lásd a CR SA táblát 0130 1.1.1.1.07. Vállalkozások Lásd a CR SA táblát 0140 1.1.1.1.08. Lakosság Lásd a CR SA táblát 0150 1.1.1.1.09. Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek Lásd a CR SA táblát 0160 1.1.1.1.10. Nemteljesítő kitettségek Lásd a CR SA táblát 0170 1.1.1.1.11. Kiemelkedően magas kockázatú tételek Lásd a CR SA táblát 0180 1.1.1.1.12. Fedezett kötvények Lásd a CR SA táblát 0190 1.1.1.1.13. Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések Lásd a CR SA táblát 0200 1.1.1.1.14. Kollektív befektetési formák (KBF) Lásd a CR SA táblát 0210 1.1.1.1.15. Részvényjellegű kitettségek Lásd a CR SA táblát 0211 1.1.1.1.16. Egyéb tételek Lásd a CR SA táblát 0212 1.1.1.1.16.1. Ebből: immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök A szoftvereszközök immateriális eszközként elszámolt azon részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségérték, amelyet az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően nem vonnak le a CET1 tőkeelemekből, hanem az említett rendelet 113. cikke (5) bekezdésének megfelelően kockázattal súlyoznak. 0240 1.1.2. Belső minősítésen alapuló módszer (IRB) 0241 1.1.2.* Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények az 575/2013/EU rendelet 164. cikke alapján Az intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk azokról a további kockázati kitettségértékekről, amelyek az 575/2013/EU rendelet 164. cikkének (5) és (7) bekezdésével összhangban az EBH értesítését követően az intézmények számára közzétett, szigorúbb prudenciális követelményeknek való megfeleléshez szükségesek. 0242 1.1.2.** Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények az 575/2013/EU rendelet 124. cikke alapján Az intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk azokról a további kockázati kitettségértékekről, amelyek az 575/2013/EU rendelet 124. cikkének (2) és (5) bekezdésével összhangban az EBH-val folytatott konzultációt követően az intézmények számára közzétett, szigorúbb prudenciális követelményeknek való megfeleléshez szükségesek, és amelyek kapcsolódnak a biztosíték figyelembe vehető piaci értékére vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 126. cikke (2) bekezdésének d) pontjában és 126. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott korlátokhoz. 0250 1.1.2.1. IRB módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor CR IRB tábla az összesített kitettség szintjén (saját LGD-becslés vagy CCF mellőzésével) 0260 1.1.2.1.01. Központi kormányzatok és központi bankok Lásd a CR IRB táblát 0270 1.1.2.1.02. Intézmények Lásd a CR IRB táblát 0280 1.1.2.1.03. Vállalkozások – kkv Lásd a CR IRB táblát 0290 1.1.2.1.04. Vállalkozások – speciális hitelezés Lásd a CR IRB táblát 0300 1.1.2.1.05. Vállalkozások – egyéb Lásd a CR IRB táblát 0310 1.1.2.2. IRB módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor CR IRB tábla az összesített kitettség szintjén (saját LGD-becslés és/vagy CCF alkalmazásával) 0320 1.1.2.2.01. Központi kormányzatok és központi bankok Lásd a CR IRB táblát 0330 1.1.2.2.02. Intézmények Lásd a CR IRB táblát 0340 1.1.2.2.03. Vállalkozások – kkv Lásd a CR IRB táblát 0350 1.1.2.2.04. Vállalkozások – speciális hitelezés Lásd a CR IRB táblát 0360 1.1.2.2.05. Vállalkozások – egyéb Lásd a CR IRB táblát 0370 1.1.2.2.06. Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv) Lásd a CR IRB táblát 0380 1.1.2.2.07. Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv) Lásd a CR IRB táblát 0390 1.1.2.2.08. Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható Lásd a CR IRB táblát 0400 1.1.2.2.09. Lakosság – egyéb kkv Lásd a CR IRB táblát 0410 1.1.2.2.10. Lakosság – egyéb nem kkv Lásd a CR IRB táblát 0420 1.1.2.3. Részvényjellegű kitettségek (IRB) Lásd a CR EQU IRB táblát 0450 1.1.2.5. Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök A feltüntetendő érték az 575/2013/EU rendelet 156. cikke szerint kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségérték. 0455 1.1.2.5.1. Ebből: immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök A szoftvereszközök immateriális eszközként elszámolt azon részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségérték, amelyet az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően nem vonnak le a CET1 tőkeelemekből, hanem az említett rendelet 156. cikkének megfelelően kockázattal súlyoznak. 0460 1.1.3. Központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulások kockázati kitettségértéke Az 575/2013/EU rendelet 307., 308. és 309. cikke. 0470 1.1.4. Értékpapírosítási pozíciók Lásd a CR SEC táblát 0490 1.2. KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. 0500 1.2.1. Nem kereskedési könyvi kiegyenlítési/teljesítési kockázat Lásd a CR SETT táblát 0510 1.2.2. Kereskedési könyvi kiegyenlítési/teljesítési kockázat Lásd a CR SETT táblát 0520 1.3. POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, c) pontjának i. és iii. alpontja és 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. 0530 1.3.1. Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke 0540 1.3.1.1. Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok MKR SA TDI tábla az összesített devizanemek szintjén. 0550 1.3.1.2. Részvényjellegű kitettségek MKR SA EQU tábla az összesített nemzeti piacok szintjén. 0555 1.3.1.3. Egyedi módszer a kollektív befektetési formák pozíciókockázatára Az 575/2013/EU rendelet 348. cikkének (1) bekezdése, 350. cikke (3) bekezdésének c) pontja és 364. cikke (2) bekezdésének a) pontja. A kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, amennyiben a tőkekövetelményeket az 575/2013/EU rendelet 348. cikke (1) bekezdésének megfelelően számítják ki azonnal vagy az említett rendelet 350. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott felső korlát következményeként. Az 575/2013/EU rendelet ezeket a pozíciókat nem rendeli kifejezetten sem kamatlábkockázathoz, sem részvénypiaci kockázathoz. Az 575/2013/EU rendelet 348. cikkének (1) bekezdésének első mondata szerinti egyedi módszer alkalmazásakor a feltüntetendő érték a kérdéses KBF-kitettség nettó pozíciójának 32 %-a, szorozva 12,5-del. Az 575/2013/EU rendelet 348. cikke (1) bekezdésének második mondata szerinti egyedi módszer alkalmazásakor a feltüntetendő érték a kérdéses KBF-kitettség nettó pozíciójának 32 %-a, valamint e nettó pozíció 40 %-a és az adott KBF-kitettséghez kapcsolódó devizaárfolyam-kockázatból eredő szavatolótőke-követelmény különbözete közül az alacsonyabb érték, szorozva 12,5-del. 0556 1.3.1.3.* Tájékoztató adat: kizárólag forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba befektetett kollektív befektetési formák Kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, amennyiben a KBF eszközökbe való befektetése kizárólag a kamatlábkockázattól függ. 0557 1.3.1.3.** kizárólag tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokba vagy vegyes eszközökbe befektetett kollektív befektetési formák Kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, amennyiben a KBF-et kizárólag részvénypiaci kockázattól függő instrumentumokba vagy vegyes instrumentumokba fektetik be vagy a KBF összetevői nem ismertek. 0560 1.3.1.4. Deviza Lásd a MKR SA FX táblát 0570 1.3.1.5. Áru Lásd a MKR SA COM táblát 0580 1.3.2. Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat belső modelleken alapuló módszer (IM) szerinti kockázati kitettségértéke Lásd a MKR IM táblát 0590 1.4. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének e) pontja és 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. Az 575/2013/EU rendelet 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások esetében a feltüntetendő érték nulla. 0600 1.4.1. Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA) Lásd az OPR táblát 0610 1.4.2. Működési kockázatra vonatkozó sztenderd (TSA)/alternatív sztenderd módszer (ASA) Lásd az OPR táblát 0620 1.4.3. Működési kockázatra vonatkozó fejlett mérési módszerek (AMA) Lásd az OPR táblát 0630 1.5. FIX ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ TOVÁBBI KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, 97. cikke és 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja. Kizárólag az 575/2013/EU rendelet 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások esetében. Lásd az 575/2013/EU rendelet 97. cikkét is. Az 575/2013/EU rendelet 96. cikke szerinti befektetési vállalkozásoknak a 97. cikkben meghatározott összeg 12,5-szeresét kell feltüntetniük. Az 575/2013/EU rendelet 95. cikke szerinti befektetési vállalkozásoknak az alábbi összeget kell feltüntetniük: 0640 1.6. A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének d) pontja. Lásd a CVA táblát. 0650 1.6.1. Fejlett módszer A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény az 575/2013/EU rendelet 383. cikke szerint. Lásd a CVA táblát. 0660 1.6.2. Sztenderd módszer A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény az 575/2013/EU rendelet 384. cikke szerint. Lásd a CVA táblát. 0670 1.6.3. Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény az 575/2013/EU rendelet 385. cikke szerint. Lásd a CVA táblát. 0680 1.7. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja és 395–401. cikke. 0690 1.8. EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK Az 575/2013/EU rendelet 3., 458. és 459. cikke szerint, valamint az olyan kockázati kitettségértékek, amelyek az 1.1–1.7. tételek egyikébe sem sorolhatók. Az intézményeknek az alábbi követelmények teljesítéséhez szükséges összegeket kell feltüntetniük: a Bizottság által előírt szigorúbb prudenciális követelmények, az 575/2013/EU rendelet 458. és 459. cikkével összhangban; az 575/2013/EU rendelet 3. cikkéből eredő további kockázati kitettségértékek. A tétel nem kapcsolódik részletes kockázati táblához. 0710 1.8.2. Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények az 575/2013/EU rendelet 458. cikke alapján Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke. 0720 1.8.2.* Ebből: nagykockázat-vállalással kapcsolatos követelmények Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke. 0730 1.8.2.** Ebből: a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok piacán jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyok módosításából eredő követelmények Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke. 0740 1.8.2.*** Ebből: a pénzügyi szektoron belüli kitettségekből eredő követelmények Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke. 0750 1.8.3. Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények az 575/2013/EU rendelet 459. cikke alapján Az 575/2013/EU rendelet 459. cikke. 0760 1.8.4. Ebből: az 575/2013/EU rendelet 3. cikkéből eredő további kockázati kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 3. cikke. A pótlólagos kockázati kitettségértéket kell feltüntetni. A feltüntetett pótlólagos kockázati kitettségérték csak a pótlólagos értéket foglalhatja magában (pl. ha 100 egységnyi kitettség kockázati súlya 20 % és az intézmény az 575/2013/EU rendelet 3. cikke alapján 50 %-os kockázati súlyt alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték 30).

Ha az 575/2013/EU rendelet 95. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett összeg meghaladja az említett rendelet 95. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett összeget, akkor a feltüntetendő érték nulla.

Ha az 575/2013/EU rendelet 95. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett összeg meghaladja az említett rendelet 95. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett összeget, akkor a feltüntetendő érték az utóbbi és az előbbi összeg különbözete.

1.4. C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3)

1.4.

1.4.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Sorok 0010 1. CET1 tőkemegfelelési mutató Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (2) bekezdésének a) pontja. A CET1 tőkemegfelelési mutató az intézmény CET1 tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve. 0020 2. A CET1 tőke többlete (+)/hiánya (–) A tétel abszolút értéken jeleníti meg a CET1 tőkének az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a) pontjában rögzített követelményhez (4,5 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket. 0030 3. T1 tőkemegfelelési mutató Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (2) bekezdésének b) pontja. A T1 tőkemegfelelési mutató az intézmény T1 tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve. 0040 4. A T1 tőke többlete (+)/hiánya (–) A tétel abszolút értéken jeleníti meg a T1 tőkének az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének b) pontjában rögzített követelményhez (6 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket. 0050 5. Teljestőke-megfelelési mutató Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (2) bekezdésének c) pontja. A teljestőke-megfelelési mutató az intézmény szavatolótőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve. 0060 6. A teljes tőke többlete (+)/hiánya (–) A tétel abszolút értéken jeleníti meg a szavatolótőkének az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített követelményhez (8 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket. 0130 13. Teljes-SREP-tőkekövetelmény-mutató (TSCR-mutató) Az alábbi i. és ii. összege: Ebben a tételben a teljes-SREP-tőkekövetelmény-mutatót (TSCR) kell megjeleníteni, amint azt az illetékes hatóság az intézménnyel közölte. A TSCR fogalommeghatározása az EBA SREP GL 7.4. és 7.5. szakaszában található. Ha az illetékes hatóság nem közölt kiegészítő szavatolótőke-követelményeket, akkor csak az i. pontot kell jelenteni. 0140 13.* TSCR: CET1 tőkekövetelmény-mutató Az alábbi i. és ii. összege: Ha az illetékes hatóság nem közölt CET1 tőke formájában fenntartandó kiegészítő szavatolótőke-követelményeket, akkor csak az i. pontot kell jelenteni. 0150 13.** TSCR: T1 tőkekövetelmény-mutató Az alábbi i. és ii. összege: Ha az illetékes hatóság nem közölt T1 tőke formájában fenntartandó kiegészítő szavatolótőke-követelményeket, akkor csak az i. pontot kell jelenteni. 0160 14. Teljestőkekövetelmény-mutató (OCR-mutató) Az alábbi i. és ii. összege: Ebben a tételben az EBA SREP GL 7.5. szakaszában meghatározott teljestőkekövetelmény-mutatót (OCR) kell megjeleníteni. Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pontot kell feltüntetni. 0170 14.* OCR: CET1 tőkekövetelmény-mutató Az alábbi i. és ii. összege: Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pontot kell feltüntetni. 0180 14.** OCR: T1 tőkekövetelmény-mutató Az alábbi i. és ii. összege: Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pontot kell feltüntetni. 0190 15. OCR és 2. pillér szerinti tőke-iránymutatás (P2G) tőkekövetelmény-mutató Az alábbi i. és ii. összege: Ha az illetékes hatóság nem közölt a 2. pillér szerinti tőke-iránymutatást, akkor csak az i. pontot kell jelenteni. 0200 15.* OCR és P2G: CET1 tőkekövetelmény-mutató Az alábbi i. és ii. összege: Ha az illetékes hatóság nem közölt a 2. pillér szerinti tőke-iránymutatást, akkor csak az i. pontot kell jelenteni. 0210 15.** OCR és P2G: T1 tőkekövetelmény-mutató Az alábbi i. és ii. összege: Ha az illetékes hatóság nem közölt a 2. pillér szerinti tőke-iránymutatást, akkor csak az i. pontot kell jelenteni. 0220 A CET1 tőke többlete (+)/hiánya (–), figyelembe véve az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében foglalt követelményeket Ez a tétel abszolút számokban mutatja a CET1 tőkének az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a) pontjában (4,5 %) és a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében meghatározott követelményhez viszonyított többletét vagy hiányát, kivéve az említett cikk (3) bekezdése szerint a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezeléséhez szükséges kiegészítő szavatolótőkét, amennyiben az említett irányelv 104a. cikkében foglalt követelményt CET1 tőkével kell teljesíteni. Amennyiben az intézménynek az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének b) és/vagy c) pontjában és/vagy a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében foglalt követelmények teljesítéséhez az utóbbi CET1 tőkével való teljesítéséhez szükséges mértéken túl kell CET1 tőkét felhasználnia, a jelentett többletnek vagy hiánynak ezt figyelembe kell vennie. Ez az összeg a kombinált pufferkövetelmény és az egyéb követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló CET1 tőkét tükrözi. 0300 CET1 tőkemegfelelési mutató az IFRS 9 standardra vonatkozó átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 473a. cikkének (8) bekezdése. 0310 T1 tőkemegfelelési mutató az IFRS 9 standardra vonatkozó átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 473a. cikkének (8) bekezdése. 0320 Teljestőke-megfelelési mutató az IFRS 9 standardra vonatkozó átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 473a. cikkének (8) bekezdése.

1.4.1.

(i) az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott teljestőke-megfelelési mutató (8 %);

(ii) a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett kiegészítő szavatolótőke-követelmények (2. pillér szerinti követelmények – P2R), mutatóként meghatározva. Ezeket a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra vonatkozó egységes eljárásokról és módszerekről és a felügyeleti stressztesztekről szóló EBH-iránymutatásokban (EBA SREP GL) meghatározott kritériumokkal összhangban kell meghatározni.

(i) az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott CET1 tőkemegfelelési mutató (4,5 %);

(ii) a 0130-as sor ii. pontjában említett P2R mutató azon része, amely az illetékes hatóság által előírtak szerint CET1 tőke formájában tartandó.

(i) az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapvető tőkemegfelelési mutató (T1) (6 %);

(ii) a 0130-as sor ii. pontjában említett P2R mutató azon része, amely az illetékes hatóság által előírtak szerint alapvető tőke formájában tartandó.

(i) a 0130-as sorban említett TSCR mutató;

(ii) amennyiben jogilag alkalmazható, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény mutatója.

(i) a 0140-es sorban említett CET1 tőkéből képzendő TSCR mutató;

(ii) amennyiben jogilag alkalmazható, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény mutatója.

(i) a 0150-es sorban említett alapvető tőkéből képzendő TSCR mutató;

(ii) amennyiben jogilag alkalmazható, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény mutatója.

(i) a 160-as sorban említett OCR mutató;

(ii) adott esetben az illetékes hatóság által a kiegészítő szavatolótőkére vonatkozóan közölt, a 2013/36/EU irányelv104b. cikkének (3) bekezdésében említett iránymutatás (2. pillérre vonatkozó iránymutatás – P2G), mutatóként meghatározva. Ezeket az EBA SREP GL 7.7.1. szakasza szerint kell meghatározni. A P2G-t csak akkor kell feltüntetni, ha azt az illetékes hatóság közli az intézménnyel.

(i) a 0170-es sorban említett CET1 tőkéből képzendő OCR mutató;

(ii) adott esetben a 0190. sor ii. pontjában említett P2G azon része, amelyet az illetékes hatóság előírása szerint CET1 tőke formájában kell fenntartani. A P2G-t csak akkor kell feltüntetni, ha azt az illetékes hatóság közli az intézménnyel.

(i) a 0180-as sorban említett alapvető tőkéből képzendő OCR mutató;

(ii) adott esetben a 0190-es sor ii. pontjában említett P2G azon része, amelyet az illetékes hatóság előírása szerint T1 tőke formájában kell fenntartani. A P2G-t csak akkor kell feltüntetni, ha azt az illetékes hatóság közli az intézménnyel.

1.5. C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4)

1.5.

1.5.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Sorok 0010 1. Halasztott adókövetelések összesen Az e tételben megadott érték megegyezik a legújabb ellenőrzött/hitelesített számviteli mérlegben szereplő összeggel. 0020 1.1. Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések Az 575/2013/EU rendelet 39. cikkének (2) bekezdése. A 2016. november 23. előtt keletkezett és nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyekre kockázati súlyt kell alkalmazni. 0030 1.2. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 38. cikke. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyek nem átmeneti különbözetből erednek, így küszöbérték nem vonatkozik rájuk, vagyis a CET1 tőkéből teljes összegben levonandók. 0040 1.3. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja; Az 575/2013/EU rendelet 38. cikke és 48. cikke (1) bekezdésének a) pontja. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyek átmeneti különbözetből erednek, így a CET1 tőkéből való levonásukkor az 575/2013/EU rendelet 48. cikkében rögzített 10 %, illetve 17,65 %-os küszöbértéket kell alkalmazni. 0050 2. Halasztott adókötelezettségek összesen Az e tételben megadott érték megegyezik a legutóbbi ellenőrzött/hitelesített számviteli mérlegben szereplő összeggel. 0060 2.1. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, nem levonható halasztott adókötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének (3) és (4) bekezdése. Azok a halasztott adókötelezettségek, amelyek esetében az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek. Így a tétel magában foglalja az olyan halasztott adókötelezettségeket, amelyek csökkentik a levonandó cégérték, egyéb immateriális eszközök vagy meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközöknek az 1.1.1.10.3., 1.1.1.11.2., illetve 1.1.1.14.2. CA1-tételben megadott összegét. 0070 2.2. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 38. cikke. 0080 2.2.1. Nem átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése. Azon halasztott adókötelezettségek, amelyek az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint csökkenthetik a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések összegét, és az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének (5) bekezdése értelmében nem tartoznak az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelésekhez. 0090 2.2.2. Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek Az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése. Azon halasztott adókötelezettségek, amelyek az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint csökkenthetik a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések összegét, és az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének (5) bekezdése értelmében az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelésekhez tartoznak. 0093 2A. Adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések Az 575/2013/EU rendelet 39. cikkének (1) bekezdése. Az adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések azon összege, amelyet az 575/2013/EU rendelet 39. cikke (1) bekezdésének megfelelően nem vonnak le a szavatolótőkéből; a feltüntetett összeg a kockázati súlyok alkalmazása előtti összeg. 0096 2B. 250 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések Az 575/2013/EU rendelet 48. cikkének (4) bekezdése. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő azon halasztott adókövetelések összege, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 48. cikke (1) bekezdésének megfelelően nem vonnak le, de amelyekre az említett rendelet 48. cikkének (4) bekezdése értelmében 250 %-os kockázati súly alkalmazható, figyelembe véve ugyanezen rendelet 470. cikkének, 473a. cikke (7) bekezdése a) pontjának és 478. cikke (2) bekezdésének a hatását. A feltüntetett összeg a halasztott adókövetelések kockázati súlyok alkalmazása előtti összege. 0097 2C. 0 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések Az 575/2013/EU rendelet 469. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 470. cikke, 472. cikkének (5) bekezdése és 478. cikke. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő azon halasztott adókövetelések összege, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 469. cikke (1) bekezdése d) pontjának, 470. cikkének, 473a. cikke (7) bekezdése a) pontjának és 478. cikke (2) bekezdésének megfelelően nem vonnak le, de amelyekre az 575/2013/EU rendelet 472. cikkének (5) bekezdése értelmében 0 %-os kockázati súly alkalmazható. A feltüntetett összeg a halasztott adókövetelések kockázati súlyok alkalmazása előtti összege. 0901 2W. A CET1 tőkéből való levonás alól mentesített immateriális eszközként elszámolt szoftvereszközök Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja. Az intézményeknek a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13a. cikkével összhangban a CET1 tőkeelemekből való levonás alól mentesített, a prudenciális értékelésbe bevont szoftvereszközök értékét kell feltüntetniük. 0905 2Y. Az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint saját tőkének minősülő AT1 tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó ázsió Az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint saját tőkeként besorolt AT1 tőkeinstrumentumok összege, beleértve a kapcsolódó ázsiókat is. 0906 2Z. Az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kötelezettségnek minősülő AT1 tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó ázsió Az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kötelezettségként besorolt AT1 tőkeinstrumentumok összege, beleértve a kapcsolódó ázsiókat is. 0100 3. Hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések IRB módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, teljesítő kitettségek esetén Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 62. cikkének d) pontja, 158. és 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. 0110 3.1. A hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések teljes, a várható veszteség kiszámításakor figyelembe vehető összege Az 575/2013/EU rendelet 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. 0120 3.1.1. Általános hitelkockázati kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. 0130 3.1.2. Egyedi hitelkockázati kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. 0131 3.1.3. Kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések Az 575/2013/EU rendelet 34., 110. és 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. 0140 3.2. Figyelembe vehető várható veszteségek összesen Az 575/2013/EU rendelet 158. cikkének (5), (6) és (10) bekezdése és 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. Kizárólag a teljesítő kitettségekhez kapcsolódó várható veszteségek adhatók meg. 0145 4. Az egyedi hitelkockázati kiigazítások IRB módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, nemteljesítő kitettségek esetén Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 62. cikkének d) pontja, 158. és 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. 0150 4.1. Hasonló módon kezelt egyedi hitelkockázati kiigazítások és pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. 0155 4.2. Figyelembe vehető várható veszteségek összesen Az 575/2013/EU rendelet 158. cikkének (5), (6) és (10) bekezdése és 159. cikke. A tételt kizárólag az IRB módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. Kizárólag a nemteljesítő kitettségekhez kapcsolódó várható veszteségek adhatók meg. 0160 5. Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartaléktöbblet felső határának kiszámításához Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének d) pontja. Az IRB módszert alkalmazó intézmények esetében a céltartalékoknak a várható veszteségek feletti összege az IRB módszerrel kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek legfeljebb 0,6 %-áig számíthatók be a T2 tőkébe az 575/2013/EU rendelet 62. cikke d) pontjának megfelelően. Az ebben a tételben feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott kitettségérték (a 0,6 %-os szorzó alkalmazása nélkül), amelyen a felső határ számítása alapul. 0170 6. A T2 tőkébe beszámítható bruttó céltartalékok összesen Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének c) pontja. A tétel azokat az általános hitelkockázati kiigazításokat foglalja magában, amelyeknek a felső határ alatti része beszámítható a T2 tőkébe. A feltüntetendő értéknek tartalmaznia kell az adóhatásokat is. 0180 7. Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartalék felső határának kiszámításához Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének c) pontja. Az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének c) pontja alapján a hitelkockázati kiigazítások a kockázattal súlyozott kitettségértékek legfeljebb 1,25 %-áig számíthatók be a T2 tőkébe. Az ebben a tételben feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott kitettségérték (az 1,25 %-os szorzó alkalmazása nélkül), amelyen a felső határ számítása alapul. 0190 8. Pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések nem levonható részének küszöbértéke, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 46. cikke (1) bekezdésének a) pontja. A tétel azt a küszöbértéket tartalmazza, amely alatt a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések levonására nem kerül sor, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban. Az érték a küszöbérték számításánál alapul vett értékek összege, szorozva 10 %-kal. 0200 9. A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 10 %-os küszöbérték Az 575/2013/EU rendelet 48. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja. A tétel a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő jelentős intézményi részesedésekre, valamint a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelésekre vonatkozó 10 %-os küszöbértéket tartalmazza. Az érték a küszöbérték számításánál alapul vett értékek összege, szorozva 10 %-kal. 0210 10. A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 17,65 %-os küszöbérték Az 575/2013/EU rendelet 48. cikkének (1) bekezdése. A tétel a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő jelentős intézményi részesedésekre, valamint a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelésekre vonatkozó 17,65 %-os küszöbértéket tartalmazza, amelyet a 10 %-os küszöbérték után kell alkalmazni. A küszöbértéket úgy kell kiszámítani, hogy a két megjelenített tétel összege nem haladja meg az összes levonás után, az átmeneti rendelkezésekből eredő kiigazítások nélkül számított végső elsődleges alapvető tőke, azaz CET1 tőke 15 %-át. 0225 11. Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés szempontjából figyelembe vehető szavatolótőke Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 71. pontja a) pontja. 0230 12. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával Az 575/2013/EU rendelet 44., 45., 46. és 49. cikke. 0240 12.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 44., 45., 46. és 49. cikke. 0250 12.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 44., 46. és 49. cikke. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkéjében (CET1) lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével: 0260 12.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 45. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0270 12.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke. 0280 12.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke. A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. 0290 12.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja és 45. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0291 12.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke. 0292 12.3.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke. 0293 12.3.3. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 45. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0300 13. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával Az 575/2013/EU rendelet 58., 59. és 60. cikke. 0310 13.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 58., 59. cikke és 60. cikkének (2) bekezdése. 0320 13.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 58. cikke és 60. cikkének (2) bekezdése. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkéjében (AT1) lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével: 0330 13.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 59. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0340 13.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke. 0350 13.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke. A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. Az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. 0360 13.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja és 59. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0361 13.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke. 0362 13.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke. 0363 13.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 59. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0370 14. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával Az 575/2013/EU rendelet 68., 69. és 70. cikke. 0380 14.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 68., 69. cikke és 70. cikkének (2) bekezdése. 0390 14.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 68. cikke és 70. cikkének (2) bekezdése. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkéjében (T2) lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével: 0400 14.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 69. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0410 14.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke. 0420 14.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke. A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. Az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. 0430 14.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja és 69. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0431 14.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke. 0432 14.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke. 0433 14.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 69. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0440 15. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával Az 575/2013/EU rendelet 44., 45., 47. és 49. cikke. 0450 15.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 44., 45., 47. és 49. cikke. 0460 15.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 44., 45., 47. és 49. cikke. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével: 0470 15.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 45. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0480 15.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke. 0490 15.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke. A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. 0500 15.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja és 45. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0501 15.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke. 0502 15.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke. 0503 15.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 45. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0504 Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban – 250 %-os kockázati súly alkalmazandó Az 575/2013/EU rendelet 48. cikkének (4) bekezdése. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő jelentős befektetések azon összege, amely az 575/2013/EU rendelet 48. cikkének (1) bekezdése alapján nem kerül levonásra, de amelyre az említett rendelet 48. cikkének (4) bekezdése szerint 250 %-os kockázati súly alkalmazandó. A feltüntetett összeg a jelentős befektetések kockázati súlyok alkalmazása előtti összege. 0510 16. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával Az 575/2013/EU rendelet 58. és 59. cikke 0520 16.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 58. és 59. cikke 0530 16.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 58. cikke. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével: 0540 16.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 59. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0550 16.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke. 0560 16.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke. A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. Az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. 0570 16.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja és 59. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0571 16.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke. 0572 16.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke. 0573 16.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 59. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0580 17. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával Az 575/2013/EU rendelet 68. és 69. cikke 0590 17.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 68. és 69. cikke 0600 17.1.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 68. cikke. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével: 0610 17.1.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 69. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0620 17.2. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke. 0630 17.2.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke. A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik. Az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be. 0640 17.2.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja és 69. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0641 17.3. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke. 0642 17.3.1. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke. 0643 17.3.2. (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja és 69. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata azonos a hosszú pozíció lejáratával vagy annál későbbi, vagy a rövid pozíció hátralévő futamideje legalább egy év. 0650 18. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény CET1 tőkéjéből nem vonnak le Az 575/2013/EU rendelet 46. cikkének (4) bekezdése, 48. cikkének (4) bekezdése és 49. cikkének (4) bekezdése. 0660 19. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény AT1 tőkéjéből nem vonnak le Az 575/2013/EU rendelet 60. cikkének (4) bekezdése. 0670 20. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény T2 tőkéjéből nem vonnak le Az 575/2013/EU rendelet 70. cikkének (4) bekezdése. 0680 21. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 79. cikke. Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a CET1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 12.1. tételben is szerepeltetni kell. 0690 22. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 79. cikke. Egy illetékes hatóság eltekinthet a CET1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 15.1. tételben is szerepeltetni kell. 0700 23. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 79. cikke. Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet az AT1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 13.1. tételben is szerepeltetni kell. 0710 24. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 79. cikke. Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet az AT1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 16.1. tételben is szerepeltetni kell. 0720 25. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 79. cikke. Egy illetékes hatóság eltekinthet a T2 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 14.1. tételben is szerepeltetni kell. 0730 26. Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 79. cikke. Egy illetékes hatóság eltekinthet a T2 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 17.1. tételben is szerepeltetni kell. 0740 27. Kombinált pufferkövetelmény A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontja. 0750 Tőkefenntartási puffer A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 1. pontja és 129. cikke. A 2013/36/EU irányelv 129. cikkének (1) bekezdése szerint a tőkefenntartási puffer CET1 tőkén felüli CET1 tőkeelemekből áll. Mivel a tőkefenntartási puffer 2,5 %-os mértéke állandó, ebben a sorban összeget kell feltüntetni. 0760 A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett tőkefenntartási puffer Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja. Ebben a sorban a tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer értékét kell feltüntetni, amely az 575/2013/EU rendelet 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető. A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatolótőke összege. 0770 Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 2. pontja, 130. cikke, továbbá 135–140. cikke. A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatolótőke összege. 0780 Rendszerkockázati tőkepuffer A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 5. pontja, 133. és 134. cikke. A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatolótőke összege. 0800 Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 3. pontja és 131. cikke. A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatolótőke összege. 0810 Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 4. pontja és 131. cikke. A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatolótőke összege. 0820 28. A II. pillérből eredő kiigazításokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények A 2013/36/EU irányelv 104a. cikkének (1) bekezdése. Ha az illetékes hatóság döntése szerint egy intézménynek a II. pillérrel összefüggő okból kiegészítő szavatolótőke-követelményt kell számítania, akkor a kiegészítő szavatolótőke-követelményt ebben a sorban kell megadni. 0830 29. Indulótőke A 2013/36/EU irányelv 12., 28–31. cikke és az 575/2013/EU rendelet 93. cikke 0840 30. Fix általános költségeken alapuló szavatolótőke-követelmény Az 575/2013/EU rendelet 95. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 96. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 97. cikke és 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja. A feltüntetett összeg a fent említett cikkek alkalmazásából eredő szavatolótőke-követelmény. 0850 31. Nem hazai eredeti kitettségek A CR GB táblán történő adatszolgáltatásra vonatkozó küszöbértéknek az e végrehajtási rendelet 5. cikkének (5) bekezdése szerinti kiszámításához szükséges információk. A küszöbértéket a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség alapján kell kiszámítani. A kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő partnerekkel szembeni kitettségek. E végrehajtási rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérve ezt a sort mindig ki kell tölteni. 0860 32. Teljes eredeti kitettség A CR GB táblán történő adatszolgáltatásra vonatkozó küszöbértéknek az e végrehajtási rendelet 5. cikkének (5) bekezdése szerinti kiszámításához szükséges információk. A küszöbértéket a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség alapján kell kiszámítani. A kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő partnerekkel szembeni kitettségek. E végrehajtási rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérve ezt a sort mindig ki kell tölteni.

1.5.1. a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók;

b)

olyan befektetéshez kapcsolódó összegek, amelyekre a 49. cikkben felsorolt alternatívák valamelyikét alkalmazzák; valamint

c)

az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók; valamint

b)

Az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók; valamint

b)

Az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók;

b)

olyan befektetéshez kapcsolódó összegek, amelyekre a 49. cikkben felsorolt alternatívák valamelyikét alkalmazzák; valamint

c)

az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók (az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének d) pontja); valamint

b)

az 575/2013/EU rendelet 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók (az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének d) pontja); valamint

b)

Az 575/2013/EU rendelet 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések

1.6. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5)

1.6.

1.6.1.16.17.18.19.20.

Általános megjegyzések A CA5 táblák, az 575/2013/EU rendelet 465–491., 494a. és 494b. cikkében foglalt átmeneti rendelkezések hatálya alá eső szavatolótőke-elemek és levonások számítását foglalják össze. A CA5 az alábbi szerkezetet követi: Az intézményeknek az első négy oszlopban a CET1 tőke, az AT1 tőke és a T2 tőke kiigazításait, valamint a teljes kockázati kitettségértéket kell megadni. Az intézményeknek ezenkívül meg kell adniuk az átmeneti rendelkezés szerint alkalmazandó százalékos arányt (0050-es oszlop), valamint az átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül figyelembe vehető összeget (0060-as oszlop). Az intézmények a CA5. táblán kizárólag abban az időszakban szolgáltatnak adatot a tőkeelemekről, amelynek során az 575/2013/EU rendelet tizedik részében meghatározott átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell. Egyes átmeneti rendelkezések a T1 tőkét érintő levonást írnak elő. Ilyenkor a T1 tőkét érintő levonásnak vagy levonásoknak az AT1 tőkén felüli maradványösszegét a CET1 tőkéből kell levonni.

1.6.1.16.17. a)

A CA5.1. tábla azokat a kiigazításokat foglalja össze, amelyeket a CA1 táblán (a végleges rendelkezésekkel összhangban) megadott szavatolótőke-elemeket érintően az átmeneti rendelkezések alkalmazása miatt kell végrehajtani. E tábla elemei a CA1 táblán szereplő különböző tőkeelemek kiigazításaként jelennek meg annak érdekében, hogy tükrözzék az átmeneti rendelkezések hatását a szavatolótőke elemeire.

b)

Az 5.2. tábla a szerzett jogok alapján figyelembe vett, állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok kiszámítását mutatja be részletesen.

1.6.2.21.22.23.24.25.

C 05.01 – Átmeneti rendelkezések (CA5.1) Az intézményeknek a CA5.1 táblában az 575/2013/EU rendelet 465–491., 494a. és 494b. cikkében előírt átmeneti rendelkezéseknek a szavatolótőke-elemeket érintő alkalmazásáról kell adatot szolgáltatniuk, az 575/2013/EU második részének II. címében foglalt végleges rendelkezések alkalmazásához képest. Az intézmények a 0060–0065-ös sorban az átmeneti rendelkezések értelmében a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumokról szolgáltatnak adatot. A CA5.1 tábla 0060-as sorában feltüntetendő adatoknak az 575/2013/EU rendelet 2019. június 26-ig alkalmazandó változatában foglalt átmeneti rendelkezéseket kell tükrözniük, és a CA5.2 tábla megfelelő szakaszaiból származtathatók. A 0061–0065-ös sor az 575/2013/EU rendelet 494a. és 494b. cikkében foglalt átmeneti rendelkezések hatását mutatja be. Az intézmények a 0070–0092-es sorban a kisebbségi részesedésekre, valamint a leányvállalatok által kibocsátott AT1 és T2 tőkeinstrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szolgáltatnak adatot az 575/2013/EU rendelet 479. és 480. cikke szerint. A 0100-as sortól kezdődően az intézmények az átmeneti rendelkezéseknek a nem realizált nyereségre és veszteségre, a levonásokra, valamint a további szűrőkre és levonásokra gyakorolt hatásáról, illetve az IFRS 9-hez kapcsolódó átmeneti intézkedések miatti kiigazításokról szolgáltatnak adatot. Egyes esetekben a CET1 tőke, az AT1 tőke vagy a T2 tőke átmeneti levonásai meghaladják az adott intézmény CET1 tőkéjét, AT1 tőkéjét vagy T2 tőkéjét. Ezt a hatást – ha átmeneti rendelkezések eredménye – a CA1 tábla megfelelő celláiban kell kimutatni. Következésképpen a CA5. tábla oszlopaiban megadott kiigazítások nem foglalhatnak magukban áttételes hatásokat akkor, ha a rendelkezésre álló tőke mennyisége nem elégséges.

1.6.2.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Oszlopok 0010 A CET1 tőke kiigazításai 0020 Az AT1 tőke kiigazításai 0030 A T2 tőke kiigazításai 0040 A kockázattal súlyozott eszközértékekben figyelembe vett kiigazítások A 0040-es oszlop tartalmazza azokat a megfelelő összegeket, amelyekkel az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdése szerinti teljes kockázati kitettségértéket az átmeneti rendelkezések miatt kiigazítják. A feltüntetett összegeknél az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének megfelelően figyelembe kell venni a harmadik rész II. címe 2. vagy 3. fejezetében vagy a harmadik rész IV. címében foglalt rendelkezések alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy a harmadik rész II. címének 2. vagy 3. fejezete szerinti átmeneti összegeket kockázattal súlyozott kitettségértékként kell feltüntetni, míg a harmadik rész IV. címének hatálya alá tartozó átmeneti összegek a 12,5-del megszorzott szavatolótőke-követelményt jelentik. Míg a 0010–0030-as oszlop közvetlenül kapcsolódik a CA1 táblához, a teljes kockázati kitettségérték kiigazításai nem kapcsolódnak közvetlenül a megfelelő hitelkockázati táblákhoz. A teljes kockázati kitettségértékre vonatkozó átmeneti rendelkezésekből eredő kiigazításokat – ha vannak ilyenek – közvetlenül a CR SA, CR IRB, CR EQU IRB, MKR SA TDI, MKR SA EQU illetve MKR IM tartalmazza. Ezenkívül e hatásokat a CA5.1 tábla 0040-es oszlopában is fel kell tüntetni. Ebből adódóan az ilyen értékek kizárólag tájékoztató adatok. 0050 Alkalmazandó százalékos arány 0060 Figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül Ez az oszlop az egyes instrumentumoknak az átmeneti rendelkezések alkalmazása előtti értékét, vagyis a kiigazítások kiszámításához használandó alapösszeget tartalmazza. Sorok 0010 1. Kiigazítások összesen Ez a sor az átmeneti kiigazítások általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belül, valamint az említett kiigazításokból eredő, kockázattal súlyozott összegeket. 0020 1.1. Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 483–491. cikke Ez a sor az ideiglenesen a szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó instrumentumok általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belül. 0060 1.1.2. Állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok A feltüntetendő értékeket a CA5.2. tábla 060-as oszlopából kell átvezetni. 0061 1.1.3. Különleges célú gazdasági egységeken keresztül kibocsátott instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 494a. cikke. 0062 1.1.4. 2019. június 27. előtt kibocsátott instrumentumok, amelyek nem felelnek meg a 2014/59/EU irányelv 59. cikke szerinti leírási és átalakítási hatáskörökkel kapcsolatos elismerhetőségi kritériumoknak, vagy beszámítási vagy nettósítási megállapodások hatálya alá tartoznak Az 575/2013/EU rendelet 494b. cikke Az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 494b. cikkének hatálya alá tartozó azon instrumentumok összegét kell megadniuk, amelyek nem felelnek meg az említett rendelet 52. cikke (1) bekezdésének p), q) és r) pontjában vagy adott esetben az említett rendelet 63. cikkének n), o) és p) pontjában meghatározott egy vagy több elismerhetőségi kritériumnak. Az 575/2013/EU rendelet 494b. cikkének (2) bekezdése szerint figyelembe vehető T2 tőkeinstrumentumok esetében be kell tartani az említett rendelet 64. cikkének amortizációra vonatkozó rendelkezéseit. 0063 1.1.4.1.* ebből: Instrumentumok, amelyekre nem vonatkozik jogilag vagy szerződésesen kötelező leírás vagy átalakítás 2014/59/EU irányelv 59. cikke szerinti hatáskörök gyakorlásakor Az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének p) pontja, 63. cikkének n) pontja és 494b. cikke. Az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 494b. cikkének hatálya alá tartozó azon instrumentumok összegét kell megadniuk, amelyek nem felelnek meg az említett rendelet 52. cikke (1) bekezdésének p) pontjában vagy adott esetben az említett rendelet 63. cikkének n) pontjában meghatározott elismerhetőségi kritériumnak. Ide tartoznak azok az instrumentumok is, amelyek emellett nem felelnek meg az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének q) vagy r) pontjában, illetve adott esetben az említett rendelet 63. cikkének o) vagy p) pontjában meghatározott elismerhetőségi kritériumoknak. 0064 1.1.4.2.* ebből: Harmadik ország joga által szabályozott instrumentumok, a 2014/59/EU irányelv 59. cikke szerinti hatáskörök tényleges és végrehajtható gyakorlásának lehetősége nélkül Az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének q) pontja, 63. cikkének o) pontja és 494b. cikke. Az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 494b. cikkének hatálya alá tartozó azon instrumentumok összegét kell megadniuk, amelyek nem felelnek meg az említett rendelet 52. cikke (1) bekezdésének q) pontjában vagy adott esetben 63. cikkének o) pontjában meghatározott elismerhetőségi kritériumnak. Ide tartoznak azok az instrumentumok is, amelyek emellett nem felelnek meg az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének p) vagy r) pontjában, illetve adott esetben az említett rendelet 63. cikkének n) vagy p) pontjában meghatározott elismerhetőségi kritériumoknak. 0065 1.1.4.3.* ebből: Beszámítási vagy nettósítási megállapodások hatálya alá tartozó instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének r) pontja, 63. cikkének p) pontja és 494b. cikke. Az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 494b. cikkének hatálya alá tartozó azon instrumentumok összegét kell megadniuk, amelyek nem felelnek meg az említett rendelet 52. cikke (1) bekezdésének r) pontjában vagy adott esetben az említett rendelet 63. cikkének p) pontjában meghatározott elismerhetőségi kritériumnak. Ide tartoznak azok az instrumentumok is, amelyek emellett nem felelnek meg az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének p) vagy q) pontjában, illetve adott esetben az említett rendelet 63. cikkének n) vagy o) pontjában meghatározott elismerhetőségi kritériumoknak. 0070 1.2. Kisebbségi részesedések és azok megfelelői Az 575/2013/EU rendelet 479. és 480. cikke Ez a sor az átmeneti rendelkezések hatásait mutatja a CET1 tőkeként figyelembe vehető kisebbségi részesedésekben; a konszolidált AT1 tőke részét képező, a T1 tőkébe beszámítható instrumentumokban; valamint a konszolidált T2 tőke részét képező, a szavatolótőkébe beszámítható tőkeelemekben. 0080 1.2.1. Kisebbségi részesedésnek nem minősülő tőkeinstrumentumok és egyéb tőkeelemek Az 575/2013/EU rendelet 479. cikke. A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a korábbi szabályozás szerint konszolidált tartaléknak minősülő összeg. 0090 1.2.2. A kisebbségi részesedések átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatolótőkében Az 575/2013/EU rendelet 84. és 480. cikke A sor 0060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül. 0091 1.2.3. Az AT1 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatolótőkében Az 575/2013/EU rendelet 85. és 480. cikke A sor 0060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül. 0092 1.2.4. A T2 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatolótőkében Az 575/2013/EU rendelet 87. és 480. cikke A sor 0060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül. 0100 1.3. Egyéb átmeneti kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 468–478. és 481. cikke Ez a sor az átmeneti kiigazítások általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belüli levonásokban, a nem realizált nyereségben és veszteségben, valamint a további szűrőkben és levonásokban, továbbá a megadott kiigazításokból eredő, kockázattal súlyozott összegeket. 0111 1.3.1.6. Központi kormányzatokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal és közszektorbeli intézményekkel szembeni egyes hitelviszonyt megtestesítő kitettségekből származó nem realizált nyereség és veszteség Az 575/2013/EU rendelet 468. cikke. 0112 1.3.1.6.1. ebből: A összeg Az 575/2013/EU rendelet 468. cikkének (1) bekezdésében említett képletnek megfelelően kiszámított A összeg. 0140 1.3.2. Levonások Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése és 469–478. cikke. Ez a sor a levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja. 0170 1.3.2.3. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (5) bekezdése és 478. cikke. A halasztott adókövetelések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük az 575/2013/EU rendelet 38. cikkének azon rendelkezéseit, amelyek a halasztott adóköveteléseknek a halasztott adókötelezettségekkel való csökkentésére vonatkoznak. A sor 0060-as oszlopában feltüntetendő érték: az 575/2013/EU rendelet 469. cikkének (1) bekezdése szerinti teljes összeg. 0380 1.3.2.9. A jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések, valamint a pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban Az 575/2013/EU rendelet 470. cikkének (2) és (3) bekezdése. A sor 0060-as oszlopában feltüntetendő érték: Az 575/2013/EU rendelet 470. cikkének (1) bekezdése. 0385 Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések Az 575/2013/EU rendelet 469. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 472. cikkének (5) bekezdése és 478. cikke. A jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések azon része, amely meghaladja az 575/2013/EU rendelet 470. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti 10 %-os küszöbértéket. 0425 1.3.2.11. Mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek a CET1 tőkeelemekből történő levonása alól Az 575/2013/EU rendelet 471. cikke. 0430 1.3.3. További szűrők és levonások Az 575/2013/EU rendelet 481. cikke. Ez a sor a további szűrőkre és levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja. Az 575/2013/EU rendelet 481. cikkével összhangban az intézmények az 1.3.3. tételben adatot szolgáltatnak a 2006/48/EK irányelv 57. és 66. cikkét, valamint a 2006/49/EK irányelv 13. és 16. cikkét átültető nemzeti intézkedések által előírt, az 575/2013/EU rendelet második része szerint azonban nem előírt szűrőkről és levonásokról. 0440 1.3.4. Az IFRS 9-hez kapcsolódó átmeneti intézkedések miatti kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 473a. cikke. Az intézmények az IFRS 9 miatti átmeneti intézkedésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatokat az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. 0441 Tájékoztató adat: a statikus komponens várható hitelezési veszteségre gyakorolt hatása Az 575/2013/EU rendelet 473a. cikkének (1) bekezdésében említett A2,SA és A2, IRB összege. Az A2, IRB esetében a feltüntetett IRB-érték a várható veszteségekkel csökkentett összeg az 575/2013/EU rendelet 473a. cikke (5) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint. 0442 Tájékoztató adat: a dinamikus komponens várható hitelezési veszteségre gyakorolt hatása a 2018. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakban Az 575/2013/EU rendelet 473a. cikkének (1) bekezdésében említett és összege. 0443 Tájékoztató adat: a dinamikus komponens várható hitelezési veszteségre gyakorolt hatása a 2020. január 1-jén kezdődő időszakban Az 575/2013/EU rendelet 473a. cikkének (1) bekezdésében említett A4,SA és A4, IRB összege. Az A4, IRB esetében a feltüntetett IRB-érték a várható veszteségekkel csökkentett összeg az 575/2013/EU rendelet 473a. cikke (5) bekezdésének b) és c) pontjában előírtak szerint.

1.6.3.26. C 05.02 – Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok: állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok (CA5.2) Az intézmények a szerzett jogok alapján figyelembe vett, állami támogatásnak nem minősülő instrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatokat (az 575/2013/EU rendelet 484–491. cikke).

1.6.3.26.

1.6.3.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Oszlopok 0010 Az instrumentumok kapcsolódó ázsióval növelt értéke Az 575/2013/EU rendelet 484. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése. Az egyes sorokban figyelembe vehető instrumentumok a kapcsolódó ázsióval együtt. 0020 A korlátszámítás alapja Az 575/2013/EU rendelet 486. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése. 0030 Alkalmazandó százalékos arány Az 575/2013/EU rendelet 486. cikkének (5) bekezdése. 0040 Korlát Az 575/2013/EU rendelet 486. cikkének (2)–(5) bekezdése. 0050 (–) A szerzett jogok figyelembevételének korlátját meghaladó összeg Az 575/2013/EU rendelet 486. cikkének (2)–(5) bekezdése. 0060 A szerzett jogok alapján figyelembe vett teljes összeg A feltüntetendő értékek megegyeznek a CA5.1. tábla 060-as sorának megfelelő oszlopaiban megadott összegekkel. Sorok 0010 1. A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a) pontja értelmében figyelembe vett instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 484. cikkének (3) bekezdése. A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. 0020 2. A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének ca) pontja, valamint 154. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében figyelembe vett instrumentumok, az 575/2013/EU rendelet 489. cikkében rögzített korlát alkalmazásával Az 575/2013/EU rendelet 484. cikkének (4) bekezdése. 0030 2.1. Visszavásárlásra nem ösztönző, visszahívási opciót nem tartalmazó instrumentumok összesen Az 575/2013/EU rendelet 484. cikkének (4) bekezdése és 489. cikke A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. 0040 2.2. Visszavásárlásra ösztönző, visszahívási opciót tartalmazó, de a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 489. cikke. 0050 2.2.1. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 489. cikke (3) bekezdése és 491. cikkének a) pontja. A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. 0060 2.2.2. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 489. cikke (5) bekezdése és 491. cikkének a) pontja. A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. 0070 2.2.3. 2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok Az 575/2013/EU rendelet 489. cikkének (6) bekezdése és 491. cikkének c) pontja. A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. 0080 2.3. A szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték Az 575/2013/EU rendelet 487. cikkének (1) bekezdése. A szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték olyan eszközként kezelhető, amely az AT1 tőkén belül a szerzett jogok alapján figyelembe vehető. 0090 3. A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének e), f), g) vagy h) pontja értelmében figyelembe vett tételek, az 575/2013/EU rendelet 490. cikkében rögzített korlát alkalmazásával Az 575/2013/EU rendelet 484. cikkének (5) bekezdése. 0100 3.1. Visszavásárlásra nem ösztönző tételek összesen Az 575/2013/EU rendelet 490. cikke. 0110 3.2. Visszavásárlásra ösztönző, a szerzett jogok alapján figyelembe vett tételek Az 575/2013/EU rendelet 490. cikke. 0120 3.2.1. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő tételek Az 575/2013/EU rendelet 490. cikke (3) bekezdése és 491. cikkének a) pontja. A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. 0130 3.2.2. Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek Az 575/2013/EU rendelet 490. cikke (5) bekezdése és 491. cikkének a) pontja. A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. 0140 3.2.3. 2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, az 575/2013/EU rendelet 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek Az 575/2013/EU rendelet 490. cikkének (6) bekezdése és 491. cikkének c) pontja. A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót. 0150 3.3. A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték Az 575/2013/EU rendelet 487. cikkének (2) bekezdése. A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték olyan eszközként kezelhető, amely az T2 tőkén belül a szerzett jogok alapján figyelembe vehető.

2. CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)

2.

2.1.27.28.29.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A C 06.01-es és C 06.02-es táblán a szavatolótőke-követelmények konszolidált alapon történő számítása esetén kell adatot szolgáltatni. A C 06.02 tábla négy részből áll, amelyek célja különböző információk gyűjtése a konszolidációs körbe bevont valamennyi szervezetről, ezen belül az adatot szolgáltató intézményről: Az 575/2013/EU rendelet 7. cikke alapján mentesülő intézmények kizárólag a 0010–0060-as és 0250–0400-as oszlopban szolgáltatnak adatot. A feltüntetett adatoknak figyelembe kell venniük az 575/2013/EU rendelet összes olyan átmeneti rendelkezését, amely az adott adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandó volt.

2.1.27. a)

a konszolidáció körébe bevont szervezetek;

b)

részletes információk a csoportszintű szavatolótőke-megfelelésről;

c)

az egyes szervezeteknek a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléshez való hozzájárulásával kapcsolatos információk;

d)

a tőkepufferekkel kapcsolatos információk.

2.2.30.31. RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL A C 06.02 tábla második része (részletes információk a csoportszintű szavatolótőke-megfelelésről, 0070–0210-es oszlop) célja információk gyűjtése azon hitelintézetekről és egyéb szabályozott pénzügyi vállalkozásokról, amelyek egyedi alapon ténylegesen konkrét tőkemegfelelési követelmények hatálya alá tartoznak. Az adatszolgáltatás körébe tartozó valamennyi szervezetre vonatkozóan rögzíti az egyes kockázati kategóriák szavatolótőke-követelményeit, valamint a tőkemegfelelés megállapításához szükséges szavatolótőke mértékét. A részesedések arányos konszolidálása esetében a szavatolótőke-követelményekkel és a szavatolótőkével kapcsolatos adatok az adott arányos összegeknek felelnek meg.

2.3.32.33.34.35.36.37.38.

AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A C 06.02 tábla harmadik része és a C 06.01 tábla (az 575/2013/EU rendelet szerinti konszolidációs körbe vont egyes szervezeteknek – ezen belül azoknak, amelyekre egyedi alapon nem vonatkoznak konkrét tőkemegfelelési követelmények – a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléshez való hozzájárulásával kapcsolatos információk, 0250–0400-as oszlop) meghatározza, hogy a csoporton belül mely szervezetek generálják a kockázatokat és vonnak be szavatolótőkét a piacról, amelyhez a könnyen hozzáférhető vagy könnyen újrafeldolgozható adatokat használja fel a tőkemegfelelési mutató egyedi vagy szubkonszolidált alapon történő rekonstruálása nélkül. A szervezet szintjén a kockázatra és a szavatolótőkére vonatkozó adatok egyaránt a csoportszintű adatokhoz járulnak hozzá, és nem egyedi alapon számított tőkemegfelelési mutató részei, így egymással nem hasonlíthatók össze. A harmadik rész ezenkívül magában foglalja a konszolidált szavatolótőkében figyelembe vehető, a kisebbségi részesedésekbe, AT1 tőkébe és T2 tőkébe beszámítható elemek összegét is. Mivel a tábla harmadik része hozzájárulásokat említ, az itt feltüntetendő adatok adott esetben elmaradnak a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléssel kapcsolatos részletes információkat tartalmazó oszlopokban megadott adatoktól. A követendő alapelv szerint mind a kockázatok, mind a szavatolótőke szempontjából egységes módon kell kiküszöbölni az azonos csoporton belüli kölcsönös kitettségeket annak érdekében, hogy a csoport konszolidált CA táblában magadott értékek fedezete az egyes szervezetek csoportszintű szavatolótőke-megfelelésre vonatkozó táblában feltüntetett értékek hozzáadásával biztosítható legyen. Azokban az esetekben, amikor az 1 %-os küszöbérték túllépésére nem kerül sor, a CA táblához nem alkalmazható közvetlen kapcsolat. Az intézményeknek meg kell határozniuk a szervezetek közötti legcélszerűbb felosztási módszert a piaci kockázatot és működési kockázatot érintő esetleges diverzifikációs hatások figyelembevétele céljából. Egy konszolidált csoport magában foglalhat egy másik konszolidált csoportot. Ez azt jelenti, hogy a részcsoportba tartozó szervezetekről külön-külön kell adatot szolgáltatni a teljes csoport GS tábláján, még akkor is, ha a részcsoportra magára is vonatkoznak adatszolgáltatási követelmények. Az a részcsoport, amelyre adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak, szintén benyújtja a GS táblát a csoportot alkotó minden egyes szervezetre vonatkozóan külön-külön, annak ellenére, hogy ezeket az adatokat tartalmazza a magasabb szinten konszolidált csoportra vonatkozó GS tábla. Az intézmény egy szervezetnek a teljes kockázati kitettségértékhez való hozzájárulásáról adatot szolgáltat akkor, ha szervezet teljes kockázati kitettségértéke meghaladja a csoport teljes kockázati kitettségértékének 1 %-át, vagy ha a szervezet teljes szavatoló tőkéje meghaladja a csoport teljes szavatoló tőkéjének 1 %-át. Ez a küszöbérték nem alkalmazandó olyan leányvállalatok vagy alcsoportok esetében, amelyek kisebbségi részesedés vagy a szavatolótőke részét képező, az AT1 tőkébe vagy T2 tőkébe beszámítható instrumentumok formájában szavatolótőkét bocsátanak a csoport rendelkezésére.

2.4. C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS Total) Oszlopok Útmutató 0250–0400 A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK Lásd a 06.02 táblához tartozó útmutatót. 0410–0480 TŐKEPUFFEREK Lásd a 06.02 táblához tartozó útmutatót. Sorok Útmutató 0010 ÖSSZESEN Ebben a sorban a C 06.02 tábla soraiban feltüntetett értékek összegét kell szerepeltetni.

2.5. C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS) Oszlopok Útmutató 0011–0060 A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK E tábla célja, hogy az 575/2013/EU rendelet első része II. címének 2. fejezete szerinti konszolidációba bevont valamennyi szervezetről egyedileg gyűjtsön információkat. 0011 NÉV A konszolidáció körébe bevont szervezet neve. 0021 KÓD A sorazonosító részét képező kódnak minden egyes jelentett jogalany esetében egyedinek kell lennie. Intézmények és biztosítók esetében a kód a LEI-kód. Más jogalanyok esetében a kód a LEI-kód, vagy ha nem áll rendelkezésre, valamely nemzeti kód. A kódnak egyedinek kell lennie, és azt (időben is) következetesen kell használni a táblákban. A kód mezőnek mindig kell tartalmaznia valamilyen értéket. 0026 KÓDTÍPUS Az intézményeknek a 0021-es oszlopban feltüntetett kódtípust LEI-kód-ként vagy Nem-LEI-kód-ként kell megadniuk. A kódtípust mindig meg kell adni. 0027 NEMZETI KÓD Az intézmények akkor is megadhatják a nemzeti kódot, amikor a Kód oszlopban a LEI-kódot tüntetik fel azonosítóként. 0030 INTÉZMÉNY VAGY ANNAK MEGFELELŐ (IGEN / NEM) Az IGEN értéket kell megadni akkor, ha a szervezetre az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv szerinti szavatolótőke-követelmények, vagy legalább a Bázel-szabályokkal egyenértékű rendelkezések vonatkoznak. Egyéb esetben a NEM értéket kell megadni. Kisebbségi részesedések: az 575/2013/EU rendelet 81. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 82. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja. A kisebbségi részesedések, valamint a leányvállalatok által kibocsátott AT1 tőke és T2 tőkeinstrumentumok szempontjából az olyan leányvállalatok instrumentumai vehetők figyelembe, amelyek az alkalmazandó nemzeti jognál fogva az 575/2013/EU rendelet követelményeinek hatálya alá tartozó intézmények vagy vállalkozások. 0035 SZERVEZET TÍPUSA A szervezet típusát a következő kategóriák alapján kell feltüntetni: Amennyiben valamely szervezet nem tartozik az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv hatálya alá, de a bázeli előírásokkal legalább egyenértékű előírások hatálya alá tartozik, a vonatkozó kategóriát a legnagyobb gondosság elve alapján kell meghatározni. 0040 AZ ADATOK TERJEDELME: EGYEDI ALAPON TELJESKÖRŰEN KONSZOLIDÁLT (SF) VAGY EGYEDI ALAPON RÉSZLEGESEN KONSZOLIDÁLT (SP) Teljeskörűen konszolidált egyedi leányvállalatok esetében SF értéket kell megadni. Teljeskörűen konszolidált egyedi leányvállalatok esetében SP értéket kell megadni. 0050 ORSZÁGKÓD Az intézményeknek a kétbetűs országkódot az ISO 3166-2 szabvány szerint kell megadniuk. 0060 RÉSZESEDÉS ARÁNYA (%) Az anyavállalat által a leányvállalatokban birtokolt tényleges tőkerészesedés. Közvetlen leányvállalat teljes körű konszolidálása esetében a tényleges részesedés pl. 70 %. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 16. pontjának megfelelően egy leányvállalatban birtokolt, feltüntetendő részesedés az érintett leányvállalatok közötti részesedések szorzataként adódik. 0070–0240 SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A részletes információkat tartalmazó rész (0070–0240-es oszlop) kizárólag az olyan szervezetekről és alcsoportokról gyűjt információkat, amelyekre – mivel az 575/2013/EU rendelet első része II. címének 2. fejezete szerinti konszolidáció körébe tartoznak – az 575/2013/EU rendeletben meghatározott tőkemegfelelési követelmények, vagy legalább a bázeli szabályokkal egyenértékű rendelkezések ténylegesen vonatkoznak (vagyis amelyeknél a 0030-as oszlop értéke igen). Egy konszolidált csoporton belüli valamennyi olyan egyedi intézményről, amelyre szavatolótőke-követelmények vonatkoznak, az intézmény helyétől függetlenül információt kell adni. Az ebben a részben megadott adatoknak tükrözniük kell az intézmény tevékenységének helye szerinti tőkemegfelelési szabályokat (ezért ehhez a táblához nem szükséges egyedi alapon az anyaintézmény szabályai szerinti kettős számítást végezni). Az 575/2013/EU rendelettől eltérő helyi tőkemegfelelési szabályok esetén hasonló felosztás hiányában az információkat akkor kell megadni, ha a megfelelő részletezettségű adatok rendelkezésre állnak. Ez a rész tehát olyan konkrét adatokat tartalmazó tábla, amely a csoport egyedi intézményei által elvégzendő számításokat összegzi, figyelembe véve azt, hogy az intézmények közül egyesekre eltérő tőkemegfelelési szabályok vonatkozhatnak. Adatszolgáltatás a befektetési vállalkozások fix általános költségeiről: A befektetési vállalkozásoknak meg kell adniuk a tőkemegfelelési mutatónak az 575/2013/EU rendelet 95., 96., 97. és 98. cikke szerinti számításában figyelembe vett fix általános költségekkel kapcsolatos szavatolótőke-követelményeket. A teljes kockázati kitettségértéknek a fix általános költségekhez kapcsolódó részét e tábla 0100-as oszlopában kell megadni. 0070 TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A 0080–0110-es oszlopok összegét kell megadni. 0080 HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2 tábla 0040-es sorában (HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK) feltüntetendő értékekkel megegyező vagy egyenértékű kockázattal súlyozott kitettségértékeknek, valamint a 0490-es sorában (A KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) feltüntetendő értékekkel megegyező vagy egyenértékű szavatolótőkekövetelmény-összegeknek az összege. 0090 POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2 tábla 0520-as sorában (A POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű tőkekövetelmény-összeg. 0100 MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2 tábla 0590-es sorában (MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű kitettségérték. Ebben az oszlopban kell megadni a fix általános költségeket, ezen belül a CA2 tábla 0630-as sorának értékét (FIX ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ TOVÁBBI KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK). 0110 EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték az előzőekben külön nem említett kitettségértékeket foglalja magában. A CA2 tábla 0640-es, 0680-as és 0690-es sorában megadott értékek összege. 0120–0240 RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL Az alábbi oszlopokban feltüntetett információk tükrözik azon tagállam helyi tőkemegfelelési szabályait, ahol a szervezet vagy alcsoport tevékenységi helye van. 0120 SZAVATOLÓTŐKE Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA1 tábla 0010-es sorában (SZAVATOLÓTŐKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű szavatolótőke-összeg. 0130 EBBŐL: A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ Az 575/2013/EU rendelet 82. cikke. Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza. A fenti leányvállalatok esetében befolyásoló részesedésnek minősülnek a vállalkozásokon kívüli és az 575/2013/EU rendelet szerinti konszolidáció körébe bevont személyek tulajdonában álló instrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok, ázsió és egyéb tartalékok. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg. 0140 KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK Az 575/2013/EU rendelet 87. cikke (1) bekezdésének b) pontja. 0150 T1 TŐKE ÖSSZESEN Az 575/2013/EU rendelet 25. cikke. 0160 EBBŐL: A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ Az 575/2013/EU rendelet 82. cikke. Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza. A fenti leányvállalatok esetében befolyásoló részesedésnek minősülnek az 575/2013/EU rendelet szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló instrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalék és ázsió. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg. 0170 KAPCSOLÓDÓ T1 INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK Az 575/2013/EU rendelet 85. cikke (1) bekezdésének b) pontja. 0180 ELSŐDLEGES ALAPVETŐ TŐKE (CET1) Az 575/2013/EU rendelet 50. cikke. 0190 EBBŐL: KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK Az 575/2013/EU rendelet 81. cikke. Az oszlop kizárólag a teljeskörűen konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, az 575/2013/EU rendelet 84. cikkének (3) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. Az 575/2013/EU rendelet 84. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat adott esetben a 84. cikk (2) bekezdésének megfelelően szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni. A fenti leányvállalatok esetében kisebbségi részesedésnek minősülnek az 575/2013/EU rendelet szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló CET1 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg. 0200 KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK Az 575/2013/EU rendelet 84. cikke (1) bekezdésének b) pontja. 0210 KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE 1 (AT1) Az 575/2013/EU rendelet 61. cikke. 0220 EBBŐL: AZ AT1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ Az 575/2013/EU rendelet 82. és 83. cikke Az oszlop kizárólag a teljeskörűen konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, az 575/2013/EU rendelet 85. cikkének (2) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. Az 575/2013/EU rendelet 85. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat adott esetben a 85. cikk (2) bekezdésének megfelelően szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni. A fenti leányvállalatok esetében kisebbségi részesedésnek minősülnek az 575/2013/EU rendelet szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló AT1 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg. 0230 JÁRULÉKOS TŐKE (T2) Az 575/2013/EU rendelet 71. cikke. 0240 EBBŐL: A T2 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ Az 575/2013/EU rendelet 82. és 83. cikke Az oszlop kizárólag a teljeskörűen konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, az 575/2013/EU rendelet 87. cikkének (2) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. Az 575/2013/EU rendelet 87. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat adott esetben az említett rendelet 87. cikke (2) bekezdésének megfelelően szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni. A fenti leányvállalatok esetében kisebbségi részesedésnek minősülnek az 575/2013/EU rendelet szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló T2 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió. A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában figyelembe vehető összeg. 0250–0400 AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 0250–0290 KOCKÁZATI HOZZÁJÁRULÁS Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat az adatot szolgáltató intézményre vonatkozó tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni. 0250 TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A 0260–0290-es oszlopok összegét kell megadni. 0260 HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT A feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségérték, valamint a kiegyenlítési/teljesítési kockázatra vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet szerinti szavatolótőke-követelmények összege, a más szervezetekkel bonyolított ügyletekhez kapcsolódó, a csoportszintű konszolidált tőkemegfelelési mutató kiszámításakor figyelembe vett összegek nélkül. 0270 POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT A piaci kockázatra vonatkozó kockázati kitettségértékeket az egyes szervezetek szintjén az 575/2013/EU rendelet szerint kell kiszámítani. A szervezeteknek a pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat csoportszintű teljes kockázati kitettségértékéhez való hozzájárulásukat kell megadniuk. Az itt feltüntetendő érték megegyezik a konszolidált jelentés 0520-as sorában (A POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel. 0280 MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Fejlett mérési módszerek (AMA) alkalmazásakor a működési kockázatra vonatkozóan megadott kockázati kitettségértékeknek magukban kell foglalniuk a diverzifikáció hatásait is. A fix általános költségeket ebben az oszlopban kell feltüntetni. 0290 EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a fentiekben felsoroltaktól eltérő kockázatokhoz kapcsolódó kitettségértékeket foglalja magában. 0300–0400 HOZZÁJÁRULÁS A SZAVATOLÓTŐKÉHEZ A tábla e része nem írja elő az intézmények számára, hogy az egyes szervezetek szintjén teljeskörűen kiszámítsák a teljestőke-megfelelési mutatót. A 0300–0350-es oszlopot azon konszolidált szervezetek esetében kell kitölteni, amelyek a szavatolótőkéhez kisebbségi részesedéssel, a T1 tőkébe beszámítható vagy a szavatolótőkébe beszámítható tőkével járulnak hozzá. A II. rész 2.3. fejezetének utolsó bekezdésében említett küszöbérték függvényében a 0360–0400-as oszlopot minden olyan konszolidált szervezetre vonatkozóan ki kell tölteni, amely hozzájárul a konszolidált szavatolótőkéhez. Egy szervezet számára az adatszolgáltató intézmény körébe vont egyéb szervezetek által biztosított szavatolótőke nem vehető figyelembe; az oszlopban kizárólag a csoport szavatolótőkéjéhez való nettó hozzájárulás, főként a harmadik felektől és a felhalmozott tartalékokból származó szavatolótőke adható meg. Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat az adatot szolgáltató intézményre vonatkozó tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni. 0300–0350 A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓTŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓTŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓTŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓTŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE alatt feltüntetendő érték az 575/2013/EU rendelet második részének II. címéből származó összeg, a csoport más szervezetei által rendelkezésre bocsátott források nélkül. 0300 A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓTŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓTŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE Az 575/2013/EU rendelet 87. cikke. 0310 A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK Az 575/2013/EU rendelet 85. cikke. 0320 A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK Az 575/2013/EU rendelet 84. cikke. A feltüntetendő érték a leányvállalat kisebbségi részesedésének az 575/2013/EU rendelet szerint a konszolidált CET1 tőkébe beszámított összege. 0330 A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK Az 575/2013/EU rendelet 86. cikke. A feltüntetendő érték a leányvállalat T1 tőkébe beszámítható tőkéjének az 575/2013/EU rendelet szerint a konszolidált AT1 tőkébe beszámított összege. 0340 A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓTŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK Az 575/2013/EU rendelet 88. cikke. A feltüntetendő érték a leányvállalat szavatolótőkébe beszámítható tőkéjének az 575/2013/EU rendelet szerint a konszolidált T2 tőkébe beszámított összege. 0350 TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK 0360–0400 KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓTŐKE Az 575/2013/EU rendelet 18. cikke. A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓTŐKE alatt feltüntetendő érték a mérlegből származó összeg, a csoport más szervezetei által rendelkezésre bocsátott források nélkül. 0360 KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓTŐKE 0370 EBBŐL: CET1 TŐKE 0380 EBBŐL: AT1 TŐKE 0390 EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ Itt az egyes szervezeteknek a konszolidált eredményhez való hozzájárulását (nyereség vagy (–) veszteség) kell feltüntetni. Ez magában foglalja a kisebbségi részesedéseknek tulajdonítható eredményt is. 0400 EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK Itt az adatszolgáltató intézménynek a leányvállalatban meglévő cégértékét vagy negatív cégértékét kell feltüntetni. 0410–0480 TŐKEPUFFEREK A GS táblában a tőkepufferekkel kapcsolatos adatszolgáltatás szerkezete a CA4 tábla általános felépítését követi, és azzal azonos adatszolgáltatási fogalmakat alkalmaz. A GS táblában a tőkepufferekkel kapcsolatos adatszolgáltatás során a megfelelő összegeket a csoport konszolidált helyzetére vonatkozó pufferkövetelmény meghatározására alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően kell feltüntetni. Ezért a tőkepufferek feltüntetett összegei az egyes szervezeteknek a csoportszintű tőkepufferekhez való hozzájárulását jelentik. A feltüntetett összegek a 2013/36/EU irányelvet átültető nemzeti intézkedéseken és az 575/2013/EU rendeleten alapulnak, beleértve minden azokban foglalt átmeneti rendelkezést is. 0410 KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNY A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontja. 0420 TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 1. pontja és 129. cikke. A 2013/36/EU irányelv 129. cikkének (1) bekezdése szerint a tőkefenntartási puffer CET1 tőkén felüli CET1 tőkeelemekből áll. Mivel a tőkefenntartási puffer 2,5 %-os mértéke állandó, ebben a cellában összeget kell feltüntetni. 0430 INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 2. pontja, 130. cikke, valamint 135–140. cikke. Ebben a cellában az anticiklikus puffer konkrét összegét kell megadni. 0440 A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja. Ebben a cellában a tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer értékét kell feltüntetni, amely az 575/2013/EU rendelet 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető. 0450 RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 5. pontja, 133. és 134. cikke. Ebben a cellában a rendszerkockázati tőkepuffer összegét kell feltüntetni. 0470 GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 3. pontja és 131. cikke. Ebben a cellában a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer összegét kell megadni. 0480 EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 4. pontja és 131. cikke. Ebben a cellában az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer összegét kell megadni.

2.5. a)

hitelintézet Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja.

b)

befektetési vállalkozás Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja.

c)

pénzügyi intézmény (egyéb) Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 20., 21. és 26. pontja. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontja szerinti pénzügyi vállalkozások, amelyek a d), f) vagy g) kategória egyikébe sem tartoznak;

d)

(vegyes) pénzügyi holdingtársaság Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 20. és 21. pontja.

e)

kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó (járulékos) vállalkozás Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontja.

f)

különleges célú gazdasági egység Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 66. pontja.

g)

fedezettkötvény-társaság Fedezett kötvények kibocsátása vagy fedezett kötvény fedezetéül szolgáló biztosíték tartása céljából létrehozott szervezet, ha a fenti a), b) vagy d)–f) kategóriák egyikébe sem tartozik.

h)

egyéb típusú szervezet Az a)–g) pontban említettektől eltérő szervezet.

3. HITELKOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

3.

3.1.39. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A hitelkockázat kiszámításakor alkalmazott sztenderd módszerhez és IRB módszerhez külön táblacsoport tartozik. Emellett az ezen végrehajtási rendelet 5. cikkének (5) bekezdésében rögzített küszöbérték túllépése esetén a hitelkockázattal érintett pozíciók földrajzi bontásához külön táblákon kell adatot szolgáltatni.

3.1.39.

3.1.1.40.41.42.43.

Helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák Az azonos kitettségi osztályba tartozó kötelezettekkel (közvetlen partnerekkel) és garantőrökkel szembeni kitettségek adatszolgáltatásának tartalmaznia kell az adott kitettségi osztályt érintő be- és kiáramlásokat egyaránt. Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet miatt a kitettség típusa nem változik. Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel rendelkező kitettség esetében a fedezett részt kiáramlásként kell figyelembe venni pl. a kötelezett kitettségi osztályában, és beáramlásként a garantőr kitettségi osztályában. A kitettség típusa azonban a kitettségi osztály változása következtében nem módosul. A COREP adatszolgáltatási rendszerben megjelenő helyettesítési hatás a kitettség fedezett részére ténylegesen alkalmazandó kockázati súlyozást tükrözi. Így a kitettségek fedezett részének kockázati súlyozása a sztenderd módszer szerint történik, és arról a CR SA táblán kell adatot szolgáltatni.

3.1.2.44. A partnerkockázattal kapcsolatos adatszolgáltatás A partnerkockázati pozíciókból eredő kitettségeket a CR SA vagy CR IRB táblákon kell feltüntetni attól függetlenül, hogy azokat a banki könyvben vagy a kereskedési könyvben tartják nyilván.

3.2. C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA)

3.2.

3.2.1.45. Általános megjegyzések A CR SA táblák a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének sztenderd módszer szerinti kiszámításához szükséges információkat tartalmazzák. Különösen az alábbiakról tartalmaznak részletes információkat:

3.2.1.45. a)

a kitettségértékek különböző kitettségtípusok, kockázati súlyok és kitettségi osztályok szerinti megoszlása;

b)

a kockázatok mérséklésére alkalmazott hitelkockázat-mérséklési technikák mértéke és típusa.

3.2.2.46.47.48.49.50.51.52.53.54.55.

A CR SA tábla alkalmazási köre Az 575/2013/EU rendelet 112. cikke szerint minden SA kitettséget a 16 SA kitettségi osztály valamelyikébe kell sorolni a szavatolótőke-követelmény kiszámításához. A CR SA táblán feltüntetett adatokra a kitettségi osztályok összegzésében, valamint a sztenderd módszer szerint meghatározott egyes kitettségi osztályokban van szükség. Az összesített adatokat és az egyes kitettségi osztályokban szereplő információkat külön dimenzióban kell megadni. Az alábbi pozíciók azonban nem tartoznak a CR SA alkalmazási körébe: A CR SA tábla alkalmazási köre az alábbi szavatolótőke-követelményekre terjed ki: A tábla alkalmazási köre minden olyan kitettségre kiterjed, amelynek szavatolótőke-követelményét az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 4. és 6. fejezetével együttesen értelmezve, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban kell kiszámítani. Az 575/2013/EU rendelet 94. cikkének (1) bekezdését alkalmazó intézményeknek az említett rendelet 92. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett kereskedési könyvi pozícióikról is ezen a táblán kell adatot szolgáltatniuk akkor, ha az azokra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket (az említett rendelet harmadik része II. címének 2. és 6. fejezete és V. címe) az említett rendelet harmadik része II. címének 2. fejezete alapján számítják ki. Ebből adódóan a tábla nem csupán a kitettség típusáról nyújt részletes tájékoztatást (pl. mérlegen belüli/kívüli tételek), hanem a kockázati súlyoknak az adott kitettségi osztályon belüli eloszlásáról is. Ezenkívül a CR SA táblában a 0290–0320. sorok további tájékoztató adatokat tartalmaznak az ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségekről, valamint a nemteljesítő kitettségekről. Ezeket a tájékoztató adatokat kizárólag az alábbi kitettségi osztályokra vonatkozóan kell megadni: A tájékoztató adatok megadása sem az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének a)–c) és f)–h) pontjában említett kitettségi osztályok, sem pedig a CR SA táblán feltüntetett, az említett rendelet 112. cikkének i) és j) pontjában említett kitettségi osztályok kockázattal súlyozott kitettségértékének kiszámítását nem érinti. A tájékoztató sorok kiegészítő információkat nyújtanak a nemteljesítő és ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségi osztályok kötelezetti struktúrájáról. E sorokban azokat a kitettségeket kell megadni, amelyeknél a kötelezetteket a CR SA tábla központi kormányzatok vagy központi bankok, regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok, közszektorbeli intézmények, intézmények, vállalkozások és lakosság kitettségi osztályaiba kellene sorolni akkor, ha a kitettségek nem a nemteljesítő vagy ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségi osztályba tartoznának. Mindazonáltal a megadott számadatoknak meg kell egyezniük a nemteljesítő és ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségi osztályok kockázattal súlyozott kitettségértékeinek számításához használt adatokkal. Pl. egy olyan kitettség esetében, amelynek kitettségértékeit az 575/2013/EU rendelet 127. cikke alapján számítják ki 20 % alatti értékelési korrekció mellett, ezt az információt a CR SA 0320-as sorában az összesített adatok között, valamint a nemteljesítő kitettségi osztályban kell feltüntetni. Ha ugyanez a kitettség a nemteljesítést megelőzően intézménnyel szembeni kitettség volt, akkor ezt az információt az intézmények kitettségi osztály 0320. sorában is fel kell tüntetni.

3.2.2.46.47.48. a)

az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének m) pontjában említett értékpapírosítási pozíciókat megtestesítő tételek kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyekről a CR SEC táblákon kell adatot szolgáltatni;

b)

a szavatolótőkéből levont kitettségek.

3.2.2.46.47.48.49. a)

a banki könyvben nyilvántartott, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezete (Sztenderd módszer) szerinti hitelkockázat, ezen belül a banki könyvben nyilvántartott, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezete (Partnerkockázat) szerinti partnerkockázat;

b)

a kereskedési könyvben nyilvántartott, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezete (Partnerkockázat) szerinti partnerkockázat;

c)

az 575/2013/EU rendelet 379. cikke szerinti nyitva szállításokból eredő kiegyenlítési kockázat az üzleti tevékenységek teljes körére vonatkozóan.

3.2.2.46.47.48.49.50.51.52. a)

központi kormányzatok vagy központi bankok (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének a) pontja);

b)

regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének b) pontja);

c)

közszektorbeli intézmények (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének c) pontja);

d)

intézmények (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének f) pontja);

e)

vállalkozások (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének g) pontja);

f)

lakosság (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének h) pontja).

3.2.3.56.57.58.59.60.61.62.63.64.65.

A kitettségek kitettségi osztályba sorolása a sztenderd módszerrel A kitettségeknek az 575/2013/EU rendelet 112. cikkében említett különböző kitettségi osztályokba történő következetes besorolása érdekében az alábbi lépcsőzetes módszert kell alkalmazni: A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek a különböző kitettségi osztályokba sorolására (első lépés) – függetlenül a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazása miatti későbbi átsorolástól, valamint attól, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak – az alábbi kritériumok vonatkoznak. A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek az első lépésben történő besorolása céljából a kitettséghez kapcsolódó hitelkockázat-mérséklési technikák nem vehetők figyelembe (részletes vizsgálatukra a második lépésben kerül sor), kivéve akkor, ha a fedezeti hatást a kitettségi osztály meghatározása magában foglalja, mint az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének i) pontjában említett kitettségi osztály esetében (ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek). Az 575/2013/EU rendelet 112. cikke nem rögzíti a kitettségi osztályok különválasztásának kritériumait. Ez azt jelentheti, hogy egy adott kitettség különböző kitettségi osztályokba lenne esetleg sorolható akkor, ha a besorolásra vonatkozó értékelési kritériumokat nem rangsorolják. Ennek legnyilvánvalóbb esete a rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének n) pontja), illetve az intézményekkel szembeni kitettségek (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének f) pontja) vagy vállalkozásokkal szembeni kitettségek (az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének g) pontja) besorolása. Ebben az esetben egyértelmű, hogy az említett rendelet burkoltan rangsorol, mivel először annak értékelésére kerül sor, hogy egy bizonyos kitettség az intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni rövid távú kitettségek közé sorolható-e, és csak ezután értékelhető, hogy a kitettség intézményekkel vagy vállalkozásokkal szemben áll-e fenn. Magától értetődik, hogy egyébként az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének n) pontjában említett kitettségi osztályba egyetlen esetben sem lenne sorolható kitettség. A példa a legnyilvánvalóbbak közé tartozik, de nem az egyetlen. Érdemes megjegyezni, hogy a sztenderd módszer keretében a kitettségi osztályok meghatározása különböző kritériumok mentén történik (intézményi besorolás, a kitettség időtartama, késedelmes státusz stb.), ezért a besoroláskor alkalmazott csoportok nem különállóak (nem diszjunkt halmazok). A homogén és összehasonlítható adatszolgáltatáshoz rangsorolási célú értékelési kritériumok meghatározása szükséges annak érdekében, hogy a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséget kitettségi osztályba lehessen sorolni attól függetlenül, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak. Az alábbiakban bemutatott, döntési fába rendezett rangsorolási kritériumok azon feltételek értékelésére épülnek, amelyeket az 575/2013/EU rendelet egyértelműen rögzít arra vonatkozóan, hogy egy adott kitettség besorolható-e egy bizonyos kitettségi osztályba, és ha igen, akkor az adatot szolgáltató intézménynek vagy a felügyeleti hatóságnak milyen döntéseket kell hoznia az egyes kitettségi osztályok alkalmazhatóságával kapcsolatban. Következésképpen a kitettségek adatszolgáltatási célú besorolási folyamatának eredménye megfelel az 575/2013/EU rendelet rendelkezéseinek. Ez nem tiltja meg, hogy az intézmények egyéb olyan belső besorolási eljárásokat alkalmazzanak, amelyek szintén megfelelnek az 575/2013/EU rendelet valamennyi vonatkozó rendelkezésének, valamint az említett rendelet megfelelő fórumokon közzétett értelmezéseinek. Egy kitettségi osztály a döntési fán belüli értékelési rangsorban elsőbbséget élvez (tehát először annak értékelésére kerül sor, hogy egy adott kitettség abba a kitettségi osztályba sorolható-e, függetlenül az értékelés eredményétől), ha egyébként abba az osztályba nem lehetne kitettséget sorolni. Ez a helyzet akkor, ha rangsorolási kritériumok hiányában egy kitettségi osztály egy másiknak a részhalmaza. Következésképpen az alábbi döntési fán grafikusan ábrázolt kritériumok lépcsőzetes folyamatot alkotnának. Ennek alapján a döntési fán belüli értékelési rangsorolásnak az alábbi sorrendet kell követnie: Kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek esetében, és amennyiben az áttekintésen alapuló módszert vagy a megbízatáson alapuló módszert (az 575/2013/EU rendelet 132a. cikkének 1. és 2. pontja) alkalmazzák, az alapul szolgáló egyedi kitettséget (az áttekintésen alapuló módszer esetében) és egyedi kitettségcsoportot (a megbízatáson alapuló módszer esetében) kell figyelembe venni, és azokhoz a kezelésüknek megfelelő kockázati súlyt kell rendelni. Ugyanakkor valamennyi egyedi kitettséget a kollektív befektetési formák (KBF) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek kitettségi osztályába kell besorolni. Az 575/2013/EU rendelet 134. cikkének (6) bekezdésében meghatározott, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat minősítésük esetén közvetlenül az értékpapírosítási pozíciók közé kell sorolni. Minősítés hiányában az egyéb tételek kitettségi osztályban kell figyelembe venni ezeket. Ez utóbbi esetben a szerződés névértékét hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségként kell feltüntetni az egyéb kockázati súlyok sorban (az alkalmazott kockázati súly az 575/2013/EU rendelet 134. cikkének (6) bekezdésében megadott összeg). A második lépésben a helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák következtében a kitettségeket a fedezetnyújtó kitettségi osztályába kell átsorolni.

3.2.3.56. a)

első lépésben a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséget az 575/2013/EU rendelet 112. cikkében említettek közül a megfelelő (eredeti) kitettségi osztályba kell sorolni attól függetlenül, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak;

b)

második lépésben a kitettségek a rájuk helyettesítési hatást kifejtő hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák (garanciák, hitelderivatívák, a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere) be- és kiáramlás formájában történő alkalmazásából eredően átsorolhatók más kitettségi osztályokba.

3.2.3.56.57.58.59.60.61.62.

1. értékpapírosítási pozíciók;

2. kiemelkedően magas kockázatú tételek;

3. részvényjellegű kitettségek;

4. nemteljesítő kitettségek;

5. kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek/fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek (diszjunkt kitettségi osztályok);

6. ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek;

7. egyéb tételek;

8. rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek;

9. valamennyi egyéb kitettségi osztály (diszjunkt kitettségi osztályok): központi kormányzattal vagy központi bankkal szembeni kitettségek; regionális kormányzatokkal vagy helyi hatóságokkal szembeni kitettségek; közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek; multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek; nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek; intézményekkel szembeni kitettségek; vállalkozásokkal és lakossággal szembeni kitettségek.

3.2.3.56.57.58.59.60.61.62.63.64.65. DÖNTÉSI FA A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉGNEK AZ 575/2013/EU RENDELET SZERINTI SZTENDERD MÓDSZER KITETTSÉGI OSZTÁLYAIBA SOROLÁSÁHOZ

Hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének m) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? IGEN Értékpapírosítási pozíciók NEM Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének k) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? IGEN Kiemelkedően magas kockázatú tételek (lásd még az 575/2013/EU rendelet 128. cikkét) NEM Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének p) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? IGEN Részvényjellegű kitettségek (lásd még az 575/2013/EU rendelet 133. cikkét) NEM Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének j) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? IGEN Nemteljesítő kitettségek NEM Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének l) és o) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? IGEN Kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek Fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek (lásd még az 575/2013/EU rendelet 129. cikkét) E két kitettségi osztály diszjunkt (lásd a fenti válaszban az alapul szolgáló eszközök vizsgálatának módszerével kapcsolatos megjegyzéseket). Ennélfogva a kitettség egyértelműen besorolható az egyik osztályba. NEM Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének i) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? IGEN Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek (lásd még az 575/2013/EU rendelet 124. cikkét) NEM Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének q) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? IGEN Egyéb tételek NEM Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének n) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható? IGEN Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek NEM Az alábbi kitettségi osztályok diszjunktak. Ennélfogva a kitettség egyértelműen besorolható az egyik osztályba. Központi kormányzatokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségek Regionális kormányzatokkal vagy helyi hatóságokkal szembeni kitettségek Közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek Multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek Nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek Intézményekkel szembeni kitettségek Vállalkozásokkal szembeni kitettségek Lakossággal szembeni kitettségek

3.2.4. Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkében említett egyes kitettségi osztályok alkalmazási körének magyarázata

3.2.4.

3.2.4.1.66.67.68.

Az intézmények kitettségi osztály Az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (6)–(7) bekezdésében említett, csoporton belüli kitettségekre vonatkozó adatszolgáltatás módja: Az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében rögzített követelményeket teljesítő kitettségeket azokba a kitettségi osztályokba kell besorolni, amelyekbe akkor tartoznának, ha nem minősülnének csoporton belüli kitettségnek. Az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (6) és (7) bekezdése szerint az intézmények az illetékes hatóságok általi előzetes engedélyezés függvényében dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák e cikk (1) bekezdésének követelményeit az adott intézmény olyan partnerrel szembeni kitettségeire, amely az anyavállalata, leányvállalata, anyavállalatának leányvállalata vagy olyan vállalat, amely vele a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolatban áll. Ez azt jelenti, hogy a csoporton belüli partnerek nem feltétlenül intézmények, hanem lehetnek egyéb kitettségi osztályba sorolt vállalkozások, pl. kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vagy a 83/349/EGK tanácsi irányelv 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott vállalkozások is. A csoporton belüli kitettségekről ezért a megfelelő kitettségi osztályban kell adatot szolgáltatni.

3.2.4.2.69.70.

A fedezett kötvények kitettségi osztály Az SA-kitettségek az alábbiak szerint sorolhatók a fedezett kötvények kitettségi osztályba: A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében említett kötvényeknek a fedezett kötvények kitettségi osztályba történő besoroláshoz teljesíteniük kell az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt követelményeket. A követelmények teljesülését minden esetben ellenőrizni kell. Ettől függetlenül a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében említett, 2007. december 31. előtt kibocsátott kötvények az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (6) bekezdése alapján is a fedezett kötvények kitettségi osztályba sorolandók.

3.2.4.3.71. A kollektív befektetési formák kitettségi osztály Az 575/2013/EU rendelet 132a. cikkének (2) bekezdésében említett lehetőség kihasználásakor a kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségeket az 575/2013/EU rendelet 111. cikke (1) bekezdésének első mondatával összhangban mérlegen belüli tételként kell feltüntetni.

3.2.5. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Oszlopok 0010 HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az értékelési korrekció, a céltartalékok, a levonások, a hitel-egyenértékesítési tényezők és a hitelkockázat-mérséklési technikák hatásának figyelembevétele nélküli, az 575/2013/EU rendelet 111. cikkének megfelelően kiszámított kitettségérték, az 575/2013/EU rendelet 111. cikkének (2) bekezdésén alapuló alábbi rendelkezéseknek megfelelően: Amennyiben az intézmények élnek az 575/2013/EU rendelet 473a. cikkének (7a) bekezdésében foglalt eltéréssel, az egyéb tételek kitettségi osztályban 100 %-os kockázati súllyal szereplő ABSA összeget kell megadniuk ebben az oszlopban. 0030 (–) Az eredeti kitettséggel összefüggő értékelési korrekciók és céltartalékok Az 575/2013/EU rendelet 24. és 111. cikke Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségekre képzett céltartalékok (a 110. cikknek megfelelő hitelkockázati kiigazítások), valamint a prudenciális értékelési korrekciók (a 34. és 105. cikknek megfelelően végrehajtott kiegészítő értékelési korrekciók, a 36. cikk (1) bekezdése m) pontjának megfelelően levont összegek és az eszköztételhez kapcsolódó egyéb szavatolótőke-csökkentések). 0040 Értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség A 0010-es és 0030-as oszlop összege. 0050–0100 A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább A kitettség hitelkockázat-mérséklés miatti helyettesítése részben ismertetett helyettesítésével. A kitettségértéket befolyásoló biztosíték (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel) értéke legfeljebb a kitettségérték lehet. Itt az alábbi tételeket kell feltüntetni: Lásd még a 3.1.1. pontban található útmutatót. 0050–0060 Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált értékek (GA) Az 575/2013/EU rendelet 235. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 239. cikkének (3) bekezdése tartalmazza az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet GA korrigált értékének kiszámításához használandó képletet. 0050 Garanciák Az 575/2013/EU rendelet 203. cikke. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában meghatározott, a hitelderivatívákat nem tartalmazó előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet. 0060 Hitelderivatívák Az 575/2013/EU rendelet 204. cikke. 0070 – 0080 Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet Ezek az oszlopok az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában meghatározott és az említett rendelet 196., 197. és 200. cikke szerinti szabályok hatálya alá tartozó, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetre vonatkoznak Az összegek nem foglalják magukban a nettósítási keretmegállapodásokat, mivel azok értékét a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség már tartalmazza. Az 575/2013/EU rendelet 218. cikkében említett, hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokba történő befektetéseket és az 575/2013/EU rendelet 219. cikkében említett, figyelembe vehető mérlegen belüli nettósítási megállapodásokból eredő mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni. 0070 Pénzügyi biztosítékok: egyszerű módszer Az 575/2013/EU rendelet 222. cikkének (1) és (2) bekezdése. 0080 Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet Az 575/2013/EU rendelet 232. cikke. 0090–0100 A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE Az 575/2013/EU rendelet 222. cikkének (3) bekezdése, 235. cikkének (1) és (2) bekezdése és 236. cikke. A kiáramlások értéke megegyezik a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába irányuló beáramlásnak kell tekinteni. Az azonos kitettségi osztályba tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni. Figyelembe kell venni az egyéb táblákhoz kapcsolódó esetleges ki- és beáramlásokból eredő kitettségeket is. 0110 HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG Az értékelési korrekció nélküli kitettségérték A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után 0120–0140 A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK. ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE Az 575/2013/EU rendelet 223–228. cikke Magukban foglalják az 575/2013/EU rendelet 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is. Az 575/2013/EU rendelet 218. cikkében említett, hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és a rendelet 219. cikkében említett, figyelembe vehető mérlegen belüli nettósítási megállapodásokból eredő mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni. Ha a pénzügyi biztosítékok összetett módszerét egy figyelembe vehető pénzügyi biztosítékkal fedezett kitettségre alkalmazzák, akkor az e módszer szerinti fedezettség hatását az 575/2013/EU rendelet 223–228. cikkének megfelelően kell kiszámítani. 0120 A kitettség volatilitási korrekciós tényezője Az 575/2013/EU rendelet 223. cikkének (2) és (3) bekezdése. A feltüntetendő érték a kitettség volatilitási korrekciós tényezőjének hatása: (Eva–E) = E*He. 0130 (–) Pénzügyi biztosíték korrigált értéke (Cvam) Az 575/2013/EU rendelet 239. cikkének (2) bekezdése. Kereskedési könyvben nyilvántartott műveletek esetében a tétel az 575/2013/EU rendelet 299. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontja alapján a kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozóan figyelembe vehető pénzügyi biztosítékokat és árukat foglalja magában. A feltüntetendő érték kiszámítása: Cvam = C*(1–Hc–Hfx)*(t–t*)/(T–t*). A C, Hc, Hfx, t, T és t* értékek meghatározását az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. és 5. szakasza tartalmazza. 0140 (–) Ebből: volatilitási és lejárati korrekció Az 575/2013/EU rendelet 223. cikkének (1) bekezdése és 239. cikkének (2) bekezdése. A feltüntetendő érték a volatilitási és lejárati korrekció együttes hatása: (Cvam–C) = C*[(1–Hc–Hfx)*(t–t*)/(T–t*)–1], ahol a volatilitási korrekció hatása (Cva–C) = C*[(1–Hc–Hfx)–1], a lejárati korrekció hatása pedig (Cvam–Cva) = C*(1–Hc–Hfx)*[(t–t*)/(T–t*)–1]. 0150 Teljes mértékben korrigált kitettségérték (E*) Az 575/2013/EU rendelet 220. cikkének (4) bekezdése, 223. cikkének (2)–(5) bekezdése és 228. cikkének (1) bekezdése. 0160–0190 A mérlegen kívüli tételek teljes mértékben korrigált kitettségértéke hitel-egyenértékesítési tényezők szerinti bontásban Az 575/2013/EU rendelet 111. cikkének (1) bekezdése és 4. cikke (1) bekezdésének 56. pontja. Az 575/2013/EU rendelet 222. cikkének (3) bekezdése és 228. cikkének (1) bekezdése. A feltüntetett adatoknak a hitel-egyenértékesítési tényező alkalmazása előtti, teljes mértékben korrigált kitettségértékeknek kell lenniük. 0200 Kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 111. cikke és harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. szakasza. Az értékelési korrekciók, valamint az összes hitelkockázat-mérséklő eszköz és hitel-egyenértékesítési tényező figyelembevétele utáni kitettségérték, amelyhez az 575/2013/EU rendelet 113. cikke, valamint harmadik része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszával összhangban kockázati súlyt kell rendelni. A lízing kitettségértékét az 575/2013/EU rendelet 134. cikkének (7) bekezdése szabályozza. A maradványértéket diszkontált maradványértékként kell figyelembe venni, figyelembe véve az értékelési korrekciókat, valamint az összes hitelkockázat-mérséklő tényezőt és hitel-egyenértékesítési tényezőt. A partnerkockázattal érintett kitettségek értékeinek meg kell egyezniük a 0210-es oszlopban megadott értékekkel. 0210 Ebből: Partnerkockázatból származó A partnerkockázattal érintett kitettségek érteke az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetében meghatározott módszereknek megfelelően, azaz az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetével összhangban alkalmazandó hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásával és a CVA-veszteségnek az említett rendelet 273. cikkének (6) bekezdésében említett levonásával számított kitettségérték, amely a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámítása tekintetében a releváns összeg. Azon ügyletek kitettségértékét, amelyeknél egyedi rossz irányú kockázatot azonosítottak, az 575/2013/EU rendelet 291. cikkével összhangban kell meghatározni. Azokban az esetekben, amikor egy partnerre egynél több partnerkockázat-számítási módszert alkalmaznak, a partner szintjén levont, felmerült CVA-veszteséget a 0090–0130-as sorban szereplő egyes nettósítási halmazok kitettségértékéhez kell hozzárendelni, tükrözve az adott nettósítási halmazok hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékének a partner hitelkockázat-mérséklés utáni teljes kitettségértékéhez viszonyított arányát. E célból a C 34.02 tábla 0160-as oszlopához tartozó útmutató szerinti hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértéket kell használni. 0211 Ebből: Partnerkockázatból eredő, kivéve a központi szerződő félen keresztül elszámolt kitettségeket A 0210-es oszlopban feltüntetett kitettségek, kivéve az 575/2013/EU rendelet 301. cikkének (1) bekezdésében felsorolt szerződésekből és ügyletekből eredő kitettségeket, amennyiben azok központi szerződő féllel (CCP) szemben állnak fenn, beleértve az említett rendelet 300. cikkének 2. pontjában meghatározott központi szerződő félhez kapcsolódó ügyleteket is. 0215 A szorzók előtti, kockázattal súlyozott kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (1)–(5) bekezdése, az említett rendelet 501. és 501a. cikke szerinti kkv-szorzó és infrastruktúra-szorzó figyelembevétele nélkül. A lízingeszközök maradványértékének kockázattal súlyozott kitettségértékére a 134. cikk (7) bekezdésének ötödik mondata vonatkozik, és azt az 1/t * 100 % * maradványérték képlet szerint kell kiszámítani. A maradványérték nem diszkontált becsült maradványérték a lízingfutamidő végén, amelyet a folyamatos megfelelőség biztosítása érdekében rendszeresen újra kell értékelni. 0216 (–) A kockázattal súlyozott kitettségérték kkv-szorzó miatti korrekciója A kkv-kel szembeni teljesítő kitettségeknek az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban számított, kockázattal súlyozott kitettségértéke (RWEA) és az 575/2013/EU rendelet 501. cikkének (1) bekezdése szerinti RWEA* különbségének levonása. 0217 (–) A kockázattal súlyozott kitettségérték infrastruktúra-szorzó miatti korrekciója Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének megfelelően kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek, valamint az említett rendelet 501a. cikke szerinti, alapvető közszolgáltatásokat nyújtó vagy támogató fizikai struktúrákat vagy létesítményeket, rendszereket és hálózatokat működtető vagy finanszírozó szervezetekkel szembeni kitettségek hitelkockázatára vonatkozó kiigazított RWEA-érték különbségének levonása. 0220 A szorzók utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (1)–(5) bekezdése, az említett rendelet 501. és 501a. cikke szerinti kkv-szorzó és infrastruktúra-szorzó figyelembevételével. A lízingeszközök maradványértékének kockázattal súlyozott kitettségértékére a 134. cikk (7) bekezdésének ötödik mondata vonatkozik, és azt az 1/t * 100 % * maradványérték képlet szerint kell kiszámítani. A maradványérték nem diszkontált becsült maradványérték a lízingfutamidő végén, amelyet a folyamatos megfelelőség biztosítása érdekében rendszeresen újra kell értékelni. 0230 Ebből: kijelölt khmi által készített hitelminősítéssel Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének a)–d), f), g), l), n), o) és q) pontja. 0240 Ebből: központi kormányzatéból eredő hitelminősítéssel Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének b)–d), f), g), l), és o) pontja. Sorok Útmutató 0010 Teljes kitettség 0015 ebből: Nemteljesítő kitettségek a Kiemelkedően magas kockázatú tételek és a Részvényjellegű kitettségek kitettségi osztályokban Az 575/2013/EU rendelet 127. cikke. Ezt a sort csak a Kiemelkedően magas kockázatú tételek és a Részvényjellegű kitettségek kitettségi osztályokban kell jelenteni. Egy olyan kitettséget, amely az 575/2013/EU rendelet 128. cikkének (2) bekezdésében felsorolt, vagy teljesíti az 575/2013/EU rendelet 128. cikkének (3) bekezdésében vagy 133. cikkében meghatározott kritériumokat, a Kiemelkedően magas kockázatú tételek vagy a Részvényjellegű kitettségek kitettségi osztályba kell sorolni. Következésképpen más besorolás nem lehetséges, még akkor sem, ha az 575/2013/EU rendelet 127. cikkében említett nemteljesítő kitettségről van szó. 0020 ebből: Kkv Itt a kkv-kal szembeni összes kitettséget fel kell tüntetni. 0030 ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik az 575/2013/EU rendelet 501. cikkében előírt követelményeket. 0035 ebből: Kitettség az infrastruktúra-szorzó alkalmazásával Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik az 575/2013/EU rendelet 501a. cikkében előírt követelményeket. 0040 ebből: Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett – lakóingatlan Az 575/2013/EU rendelet 125. cikke. Csak az ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségi osztályban kell jelenteni. 0050 ebből: Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt kitettségek Olyan kitettségek, amelyekre az az 575/2013/EU rendelet 150. cikke (1) bekezdésének megfelelően a sztenderd módszert alkalmazták. 0060 ebből: Az IRB módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó előzetes felügyeleti engedély alapján sztenderd módszerrel kezelt kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 148. cikkének (1) bekezdése. 0070–0130 A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA Az adatot szolgáltató intézmény banki könyvben nyilvántartott pozícióit az alábbiakban megadott kritériumok szerint hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségekre, hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségekre, valamint partnerkockázattal érintett kitettségekre kell bontani. Az intézmény kereskedési könyvi tevékenységéből származó, az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének f) pontjában, valamint 299. cikkének (2) bekezdésében említett partnerkockázati kitettségeit a partnerkockázattal érintett kitettségek közé kell sorolni. Az 575/2013/EU rendelet 94. cikkének (1) bekezdését alkalmazó intézményeknek ezenkívül az említett rendelet 92. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett kereskedési könyvi pozícióikat az alábbiakban megadott kritériumok szerint hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségekre, hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségekre, valamint partnerkockázattal érintett kitettségekre kell bontaniuk. 0070 Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 24. cikkében említett, más kategóriába nem sorolt eszközök. A partnerkockázattal érintett kitettségeket nem ebben a sorban, hanem a 0090–0130-as sorban kell feltüntetni. Az 575/2013/EU rendelet 379. cikkének (1) bekezdésében említett nyitva szállítások (amennyiben nem vonták le azokat) nem minősülnek mérlegen belüli tételnek, azonban azokat ebben a sorban fel kell tüntetni. 0080 Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségek A mérlegen kívüli pozíciók közé az 575/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt tételek tartoznak. A partnerkockázattal érintett kitettségeket nem ebben a sorban, hanem a 0090–0130-as sorban kell feltüntetni. 0090–0130 Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek Partnerkockázattal érintett ügyletek, úgy mint származtatott ügyletek, repoügyletek, értékpapír- vagy áru-kölcsönbeadási vagy -kölcsönvételi ügyletek, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek. 0090 Értékpapír-finanszírozási ügyletek nettósítási halmazai A kizárólag az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 139. pontjában meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyleteket tartalmazó nettósítási halmazok. Nem tüntethetők fel ebben a sorban azok az értékpapír-finanszírozási ügyletek, amelyek eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok részét képezik és ennélfogva a 0130-as sorban szerepelnek. 0100 Ebből: elfogadott központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt Az 575/2013/EU rendelet 301. cikkének (1) bekezdésében felsorolt, az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 88. pontjában meghatározott elfogadott központi szerződő féllel (QCCP) szemben fennálló és elfogadott központi szerződő félhez kapcsolódó szerződések és ügyletek, amelyek esetében a kockázattal súlyozott kitettségértéket az említett rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakasza szerint számítják ki. Az elfogadott központi szerződő félhez kapcsolódó ügylet jelentése megegyezik a központi szerződő félhez kapcsolódó ügyletnek az 575/2013/EU rendelet 300. cikkének 2. pontja szerinti jelentésével, amennyiben a központi szerződő fél elfogadott központi szerződő fél. 0110 Származtatott és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek nettósítási halmazai A kizárólag az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyleteket és az említett rendelet 272. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hosszú kiegyenlítési idejű ügyleteket tartalmazó nettósítási halmazok. Nem tüntethetők fel ebben a sorban azok a származtatott ügyletek és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok részét képezik, és ennélfogva a 0130-as sorban szerepelnek. 0120 Ebből: elfogadott központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt Lásd a 0100-as sorra vonatkozó útmutatót. 0130 Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok Különböző termékkategóriákhoz sorolt ügyleteket, úgy mint származtatott ügyleteket és értékpapír-finanszírozási ügyleteket tartalmazó azon nettósítási halmazok (az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 11. pontja), amelyekre az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 25. pontjában meghatározott eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodás vonatkozik. 0140–0280 KITETTSÉGEK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA 0140 0 % 0150 2 % Az 575/2013/EU rendelet 306. cikkének (1) bekezdése. 0160 4 % Az 575/2013/EU rendelet 305. cikkének (3) bekezdése. 0170 10 % 0180 20 % 0190 35 % 0200 50 % 0210 70 % Az 575/2013/EU rendelet 232. cikke (3) bekezdésének c) pontja. 0220 75 % 0230 100 % 0240 150 % 0250 250 % Az 575/2013/EU rendelet 133. cikkének (2) bekezdése és 48. cikkének (4) bekezdése. 0260 370 % Az 575/2013/EU rendelet 471. cikke. 0270 1250 % Az 575/2013/EU rendelet 133. cikkének (2) bekezdése és 379. cikke. 0280 Egyéb kockázati súlyok Ez a sor a kormányzat, vállalkozások, intézmények és lakosság kitettségi osztályok esetében nem tölthető ki. Itt olyan kitettségek adhatók meg, amelyekre nem vonatkoznak a táblán felsorolt kockázati súlyok. Az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (1)–(5) bekezdése. A nem minősített, a sztenderd módszer szerinti n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat (az 575/2013/EU rendelet 134. cikkének (6) bekezdése) ebben a sorban az egyéb tételek kitettségi osztályban kell feltüntetni. Lásd még az 575/2013/EU rendelet 124. cikkének (2) bekezdését és 152. cikke (2) bekezdésének b) pontját. 0281–0284 TELJES KITETTSÉG MÓDSZER SZERINTI BONTÁSA (KBF) Ezen sorok esetében az 575/2013/EU rendelet 132., 132a., 132b. és 132c. cikkével összhangban csak a kollektív befektetési formák (KBF) kitettségi osztálya tekintetében kell adatot szolgáltatni. 0281 Az áttekintés elve Az 575/2013/EU rendelet 132a. cikkének (1) bekezdése. 0282 A megbízatáson alapuló módszer Az 575/2013/EU rendelet 132a. cikkének (2) bekezdése. 0283 Tartalékmódszer (Fall-back approach) Az 575/2013/EU rendelet 132. cikkének (2) bekezdése. 0290–0320 Tájékoztató adatok A 0290–0320-as sorok tekintetében lásd még a tájékoztató adatok céljának ismertetését a CR SA általános szakaszában. 0290 Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének i) pontja. Kizárólag tájékoztató adat. Az 575/2013/EU rendelet 124. és 126. cikkében említetteknek megfelelően kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettséghez kapcsolódó kockázati kitettségértékek számításától függetlenül a kitettségeket ebben a sorban kell megbontani és feltüntetni, ha azokra kereskedelmi ingatlan nyújt fedezetet. 0300 100 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének j) pontja. A nemteljesítő kitettségek kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyeket teljesítésük esetén ebbe a kitettségi osztályba kellene sorolni. 0310 Lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének i) pontja. Kizárólag tájékoztató adat. Az 575/2013/EU rendelet 124. és 125. cikkének megfelelően lakóingatlannal fedezett kitettséghez kapcsolódó kockázati kitettségértékek számításától függetlenül a kitettségeket ebben a sorban kell megbontani és feltüntetni, ha azokra ingatlan nyújt fedezetet. 0320 150 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének j) pontja. A nemteljesítő kitettségek kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyeket teljesítésük esetén ebbe a kitettségi osztályba kellene sorolni.

3.2.5.

1. A partnerkockázattal érintett származtatott ügyletek, repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve kölcsönvételi ügyletek, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek esetében (az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. vagy 6. fejezete) az eredeti kitettségérték a partnerkockázati kitettség értéke (lásd a 0210-es oszlophoz tartozó útmutatót).

2. A lízing kitettségértékét az 575/2013/EU rendelet 134. cikkének (7) bekezdése szabályozza. A maradványértéket annak könyv szerinti értékén (azaz a lízingfutamidő végén fennálló diszkontált becsült maradványértéken) kell feltüntetni.

3. Az 575/2013/EU rendelet 219. cikke szerinti mérlegen belüli nettósítás esetében a kitettségértékeket a kapott készpénzbiztosíték figyelembevételével kell feltüntetni.

a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerével képzett biztosíték;

figyelembe vehető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet.

3.3. HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR IRB)

3.3.

3.3.1.72.73.74.75.

A CR IRB tábla alkalmazási köre A CR IRB tábla a következőkre alkalmazandó: A tábla alkalmazási köre azokra a kitettségekre terjed ki, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértékét az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 3. fejezetének 151–157. cikke alapján (IRB módszerrel) számítják ki. A CR IRB tábla alkalmazási köre nem terjed ki a következő adatokra: Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az intézmény az LGD és/vagy a hitel-egyenértékesítési tényezők értékét saját becsléssel állapítja-e meg, az adatszolgáltatásban szereplő minden kitettségi osztályra vonatkozóan meg kell adni az alábbi információkat: NEM = az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők felügyeleti becslése esetén (IRB alapmódszer); IGEN = az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők saját becslése esetén (fejlett IRB módszer). Ez minden lakossági portfóliót magában foglal. Ha egy intézmény az IRB kitettségek egy részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket saját LGD-értékek alapján, az IRB kitettségek fennmaradó részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket pedig felügyeleti LGD-értékek alapján számítja ki, akkor egy CR IRB Összesen táblát kell jelenteni az F-IRB pozíciókra és egy külön CR IRB Összesen táblát az A-IRB pozíciókra vonatkozóan.

3.3.1.72. i.

banki könyvben nyilvántartott hitelkockázat, ezen belül:

banki könyvben nyilvántartott partnerkockázat;

vásárolt követelések felhígulási kockázata;

ii.

kereskedési könyvben nyilvántartott partnerkockázat;

iii.

az összes üzleti tevékenységből származó nyitva szállítások.

3.3.1.72.73.74. i.

a CR EQU IRB táblán feltüntetett részvényjellegű kitettségek;

ii.

a CR SEC és/vagy a CR SEC Details táblán feltüntetett értékpapírosítási pozíciók;

iii.

az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök. E kitettségi osztály kockázati súlya minden esetben 100 %, kivéve a készpénzállományt és az azzal egyenértékű készpénztételeket, valamint a lízingelt eszközök maradványértékét az 575/2013/EU rendelet 156. cikke szerint. Az ehhez a kitettségi osztályhoz tartozó, kockázattal súlyozott kitettségértékeket közvetlenül a CA táblán kell feltüntetni;

iv.

a CVA-kockázat tábláján feltüntetett hitelértékelési korrekciós kockázatra; A CR IRB táblán nem szükséges az IRB kitettségeket a partner székhelye szerinti földrajzi bontásban megadni. Az így csoportosított adatok a CR GB táblán szerepelnek. Az i. és a iii. tétel nem vonatkozik a CR IRB 7 táblára.

3.3.2.76. A CR IRB táblacsoport felosztása A CR IRB táblacsoport hét táblából áll. A CR IRB 1 általános áttekintést nyújt az IRB-kitettségekről és a kockázattal súlyozott kitettségértékek különböző számítási módszereiről, továbbá kitettségtípusok szerint csoportosítja a teljes kitettségállományt. A CR IRB 2 a teljes kitettségállományt ügyfélkategóriák vagy -halmazok (pool) szerinti bontásban mutatja be (a CR IRB 1 0070-es sorában feltüntetett kitettségek). A CR IRB 3 mutatja be az IRB-modellek hitelkockázati tőkekövetelményének kiszámításához használt összes releváns paramétert. A CR IRB 4 az IRB módszer szerint meghatározott, kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségértékek változásait magyarázó kimutatást tartalmaz. A CR IRB 5 a jelentett modellekre vonatkozóan a PD-k utótesztelésének eredményeiről nyújt információt. A CR IRB 6 tartalmazza a slotting módszer szerinti speciális hitelezési kitettségek esetében a hitelkockázati tőkekövetelmények kiszámításához használt releváns paramétereket. A CR IRB 7 áttekintést nyújt a sztenderd módszer vagy az IRB módszer hatálya alá tartozó kitettségérték százalékos arányáról minden egyes releváns kitettségi osztály tekintetében. Az alábbi kitettségi osztályokra és alosztályokra vonatkozóan a CR IRB 1, CR IRB 2, CR IRB 3 és CR IRB 5 táblán külön kell adatot szolgáltatni:

3.3.2.76.

1. Összesen (Az Összesen táblát külön ki kell tölteni az IRB alapmódszer és a fejlett IRB módszer szerint is)

2. Központi kormányzatok és központi bankok (Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja.)

3. Intézmények (Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja.)

4.1. Vállalkozások – kkv (Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja.) Az ebbe az alkategóriába történő besorolás céljából az adatot szolgáltató jogalanyok a kkv-nak a belső kockázatkezelési folyamatokban alkalmazott belső fogalommeghatározását kötelesek használni.

4.2. Vállalkozások – speciális hitelezés (Az 575/2013/EU rendelet 147. cikkének (8) bekezdése.)

4.3. Vállalkozások – egyéb (Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, a 4.1. és 4.2. pontban nem szereplő vállalkozásokkal szembeni kitettségek.)

5.1. Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv) (Lakossággal szembeni, ingatlannal fedezett kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően, összefüggésben az említett rendelet 154. cikkének (3) bekezdésével.) Az ebbe az alkategóriába történő besorolás céljából az adatot szolgáltató jogalanyok a kkv-nak a belső kockázatkezelési folyamatokban alkalmazott belső fogalommeghatározását kötelesek használni.

5.2. Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv) (Lakossággal szembeni, ingatlannal fedezett kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően, amelyek nem szerepelnek az 5.1. pontban.) A 5.1. és 5.2. pontban ingatlannal fedezett lakossággal szembeni kitettségnek kell tekinteni minden biztosítékként elismert ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettséget, függetlenül a biztosíték értékének a kitettséghez viszonyított arányától vagy a hitel céljától.

5.3. Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható (Lakossággal szembeni kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően, összefüggésben az említett rendelet 154. cikkének (4) bekezdésével),

5.4. Lakosság – egyéb kkv (Lakossággal szembeni kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően, amelyek nem szerepelnek az 5.1. és az 5.3. pontban.) Az ebbe az alkategóriába történő besorolás céljából az adatot szolgáltató jogalanyok a kkv-nak a belső kockázatkezelési folyamatokban alkalmazott belső fogalommeghatározását kötelesek használni.

5.5. Lakosság – egyéb nem kkv (Lakossággal szembeni kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően, amelyek nem szerepelnek az 5.2. és az 5.3. pontban.)

3.3.3. C 08.01 – Hitelkockázat, partnerkockázat és nyitva szállítások: IRB módszer szerinti tőkekövetelmény (CR IRB 1)

3.3.3.

3.3.3.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Oszlopok Útmutató 0010 BELSŐ MINŐSÍTÉSI SKÁLA / AZ ÜGYFÉLKATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (%) Az ügyfélkategóriához vagy -halmazhoz rendelt, feltüntetendő PD-értéket az 575/2013/EU rendelet 180. cikkében foglalt rendelkezések alapján kell megállapítani. Az egyes ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. Az ügyfélkategóriák vagy -halmazok összesítő adataira (pl. a teljes kitettségre) vonatkozóan az összesítésbe beszámított ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát kell feltüntetni. A kitettségérték (0110-es oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagos PD értéket. Az egyes ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. A feltüntetett kockázati paramétereket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési skálában alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni. Irányadó felügyeleti skála alkalmazása nem előírás, és nem is szükséges. Ha az adatot szolgáltató intézmény egyedi minősítési skálát alkalmaz, vagy az adatszolgáltatást irányadó belső skála alapján tudja teljesíteni, akkor azt a skálát kell alkalmazni. Egyébként a különböző minősítési skálákat a következő kritériumok alapján kell összevonni és rangsorolni: a különböző minősítési skálák ügyfélkategóriáit össze kell vonni, majd az egyes ügyfélkategóriákhoz rendelt PD-érték alapján növekvő sorrendbe kell állítani. Ha az intézmény nagyszámú ügyfélkategóriát vagy -halmazt alkalmaz, akkor adatszolgáltatási célból a kategóriák vagy -halmazok csökkentett számáról állapodhat meg az illetékes hatóságokkal. Ugyanez vonatkozik a folyamatos minősítési skálákra: esetükben is meg kell állapodni az illetékes hatóságokkal arról, hogy adatszolgáltatási célból a kategóriák száma csökkenthető. Az intézményeknek előzetesen meg kell keresniük az illetékes hatóságot akkor, ha a belső kategóriák számától eltérő számú kategóriában kívánnak adatot szolgáltatni. Az utolsó minősítési kategóriát vagy kategóriákat a nemteljesítő kitettségekre kell alkalmazni, melyek PD-értéke 100 %. Az átlagos PD-értéket a 110-es oszlopban feltüntetett kitettségértékkel kell súlyozni. A kitettséggel súlyozott átlagos PD-értéket az adott sorban feltüntetett összes kitettség figyelembevételével kell kiszámítani. Abban a sorban, ahol csak a nemteljesítő kitettségeket kell feltüntetni, az átlagos PD-érték 100 %. 0020 HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az intézményeknek az értékelési korrekciók, céltartalékok, hitelkockázat-mérséklési technikákból eredő hatások és hitel-egyenértékesítési tényezők figyelembevétele előtti kitettségértéket kell feltüntetniük. Az eredeti kitettségértéket az 575/2013/EU rendelet 24. cikkével, valamint 166. cikkének (1), (2), (4), (5), (6) és (7) bekezdésével összhangban kell megadni. Az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (3) bekezdéséből eredő hatást (mérlegen belüli nettósítás alá eső kölcsönök és betétek hatása) előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként külön kell feltüntetni, így az az eredeti kitettséget nem csökkenti. A partnerkockázattal érintett származtatott ügyletek, repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve kölcsönvételi ügyletek, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek esetében (az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. vagy 6. fejezete) az eredeti kitettségérték a partnerkockázati kitettség értéke (lásd a 0130-as oszlophoz tartozó útmutatót). 0030 EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség felosztása az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdésének 4. és 5. pontjában említett szervezetek összes azon kitettségére, amelyre az említett rendelet 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazandó. 0040–0080 A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklés, amely egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkenti a kitettségeknek az alább A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE részben ismertetett helyettesítésével. 0040–0050 ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában meghatározottaknak megfelelően. A kitettséget befolyásoló előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel) értéke legfeljebb a kitettségérték lehet. 0040 GARANCIÁK: Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: az 575/2013/EU rendelet 236. cikkének (3) bekezdésében meghatározott korrigált értéket (GA) kell megadni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz az 575/2013/EU rendelet 183. cikkének megfelelően (de e cikk (3) bekezdésének kivételével), akkor a belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni. A garanciákat a 0040-es oszlopban kell feltüntetni akkor, ha a kiigazítás nem az LGD értékében történik. Ha a kiigazítás az LGD értékében történik, akkor a garancia összegét a 0150-es oszlopban kell feltüntetni. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségekre esetében az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értékét a 0220-as oszlopban kell megadni. 0050 HITELDERIVATÍVÁK: Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: az 575/2013/EU rendelet 236. cikkének (3) bekezdésében meghatározott korrigált értéket (GA) kell megadni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz az 575/2013/EU rendelet 183. cikke (3) bekezdésének megfelelően, akkor a belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni. Ha az LGD értékében kiigazítás történik, akkor a hitelderivatívák összegét a 0160-as oszlopban kell feltüntetni. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségekre esetében az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értékét a 0220-as oszlopban kell megadni. 0060 EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET A kitettség PD-értékére hatást gyakorló biztosítékot az eredeti kitettség hitel-egyenértékesítési tényezők előtti értékében kell maximálni. Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor az 575/2013/EU rendelet 232. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a PD-re hatást gyakorló hitelkockázat-mérséklési technikákat kell megadni. A vonatkozó névértéket vagy piaci értéket kell feltüntetni. Ha az LGD értékében kiigazítás történik, akkor az összeget a 170-es oszlopban kell feltüntetni. 0070–0080 A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE A kiáramlások értéke megegyezik a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben ügyfélkategóriájából vagy -halmazából való levonást követően a garantőr kitettségi osztályába, illetve adott esetben ügyfélkategóriájába vagy -halmazába kell sorolni. Ezt az összeget a garantőr kitettségi osztályába, illetve adott esetben ügyfélkategóriájába vagy -halmazába irányuló beáramlásnak kell tekinteni. Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben ügyfélkategóriába vagy -halmazba tartozó be- és kiáramlásokat szintén figyelembe kell venni. Figyelembe kell venni az egyéb táblákhoz kapcsolódó esetleges ki- és beáramlásokból eredő kitettségeket is. Ezek az oszlopok csak akkor használhatók, ha az intézmények engedélyt kaptak az illetékes hatóságuktól arra, hogy ezeket a fedezett kitettségeket az 575/2013/EU rendelet 150. cikkével összhangban a tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezeljék, vagy hogy a kitettségeket a garantőr jellemzői szerint sorolják be a kitettségi osztályokba. 0090 HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG A megfelelő ügyfélkategóriába vagy -halmazba, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után. 0100, 0120 Ebből: Mérlegen kívüli tételek Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót. 0110 KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének, valamint 230. cikke (1) bekezdése második mondatának megfelelően meghatározott kitettségértékeket kell feltüntetni. Az I. mellékletben említett instrumentumok esetében az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (8)–(10) bekezdése szerinti hitel-egyenértékesítési tényezőket és százalékos arányokat kell alkalmazni, függetlenül az intézmény által választott módszertől. A partnerkockázattal érintett kitettségek értékeinek meg kell egyezniük a 0130-es oszlopban megadott értékekkel. 0130 Ebből: Partnerkockázatból származó Lásd a megfelelő CR SA útmutatást a 0210-es oszlopban. 0140 EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK Az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdésének 4. és 5. pontjában említett szervezetekkel szembeni összes azon kitettség értékének bontása, amelyre az említett rendelet 153. cikkének (2) bekezdése szerint meghatározott magasabb korrelációs együttható alkalmazandó. 0150–0210 AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST Ezekben az oszlopokban nem tüntethetők fel azok a hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek e technikák helyettesítési hatásának alkalmazásából adódóan befolyásolják az LGD-becsléseket. A feltüntetett biztosítéki értéket a kitettségértékben kell maximálni. Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: az 575/2013/EU rendelet 228. cikkének (2) bekezdését, 230. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint 231. cikkét kell figyelembe venni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz: 0150 GARANCIÁK Lásd a 0040-es oszlopra vonatkozó útmutatást. 0160 HITELDERIVATÍVÁK Lásd a 0050-es oszlopra vonatkozó útmutatást. 0170 SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Az intézmény belső modelljében alkalmazott vonatkozó érték. Az 575/2013/EU rendelet 212. cikkében megadott kritériumokat teljesítő hitelkockázat-mérséklő eszközök. 0171 KÉSZPÉNZLETÉT Az 575/2013/EU rendelet 200. cikkének a) pontja. Harmadik fél intézménynél nem letétkezelői megállapodás révén, a hitelnyújtó intézmény zálogjogával terhelten elhelyezett készpénzbetét vagy készpénzjellegű instrumentum. A biztosíték feltüntetett értéke nem haladhatja meg az egyedi kitettség szintjén fennálló kitettség értékét. 0172 ÉLETBIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNYEK Az 575/2013/EU rendelet 200. cikkének b) pontja. A biztosíték feltüntetett értéke nem haladhatja meg az egyedi kitettség szintjén fennálló kitettség értékét. 0173 HARMADIK FÉL ÁLTAL BIRTOKOLT INSTRUMENTUMOK Az 575/2013/EU rendelet 200. cikkének c) pontja. Ez magában foglalja egy harmadik fél intézmény által kibocsátott értékpapírokat, amelyeket felszólításra az adott intézmény visszavásárol. A biztosíték feltüntetett értéke nem haladhatja meg az egyedi kitettség szintjén fennálló kitettség értékét. Ebbe az oszlopba nem tartoznak bele azok a harmadik fél által tartott instrumentumokkal fedezett kitettségek, amelyek esetében az intézmények az 575/2013/EU rendelet 232. cikkének (4) bekezdésével összhangban az említett rendelet 200. cikkének c) pontja szerint elismert, felszólításra visszavásárolt instrumentumokat a kibocsátó intézmény garanciájaként kezelik. 0180 ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK Kereskedési könyvben nyilvántartott műveletek esetében a tétel az 575/2013/EU rendelet 299. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontja alapján a kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozóan elismert pénzügyi instrumentumokat és árukat foglalja magában. A hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és mérlegen belüli nettósítási pozíciókat az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. szakasza alapján készpénzbiztosítékként kell kezelni. Amennyiben az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, az 575/2013/EU rendelet 197. cikke szerinti elismert pénzügyi biztosíték esetében az említett rendelet 223. cikkének (2) bekezdése szerinti kiigazított értéket (Cvam) kell feltüntetni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, az LGD-becslés során a pénzügyi biztosítékot az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint kell figyelembe venni. A feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke. 0190–0210 EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, az értékeket az 575/2013/EU rendelet 199. cikkének (1)–(8) bekezdése, valamint 229. cikke szerint kell meghatározni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, az LGD-becslés során az egyéb biztosítékot az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint kell figyelembe venni. 0190 INGATLAN Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, az értékeket az 575/2013/EU rendelet 199. cikkének (2)–(4) bekezdése szerint kell meghatározni és ebben az oszlopban kell feltüntetni. Be kell számítani az ingatlan lízingbe adását is (lásd az 575/2013/EU rendelet 199. cikkének (7) bekezdését). Lásd az 575/2013/EU rendelet 229. cikkét is. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a becsült piaci érték. 0200 EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, az értékeket az 575/2013/EU rendelet 199. cikkének (6)–(8) bekezdése szerint kell meghatározni és ebben az oszlopban kell feltüntetni. Be kell számítani az ingatlanon kívüli vagyontárgyak lízingbe adását is (lásd az 575/2013/EU rendelet 199. cikkének (7) bekezdését). Lásd még az 575/2013/EU rendelet 229. cikkének (3) bekezdését. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke. 0210 KÖVETELÉSEK Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, az értékeket az 575/2013/EU rendelet 199. cikkének (5) bekezdése és 229. cikke (2) bekezdése szerint kell meghatározni és ebben az oszlopban kell feltüntetni. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke. 0220 EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségeket fedező garanciák és hitelderivatívák az 575/2013/EU rendelet 153. cikke (3) bekezdésének megfelelően, valamint az említett rendelet 202. cikkének és 217. cikke (1) bekezdésének figyelembevételével. A feltüntetendő értékek nem haladhatják meg a megfelelő kitettségek értékét. 0230 KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) Figyelembe kell venni a hitelkockázat-mérséklési technikáknak az LGD-értékekre gyakorolt, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 3. és 4. fejezetében meghatározott teljes hatását. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD az 575/2013/EU rendelet 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott LGD-nek felel meg. Nemteljesítő kitettségek esetében az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének h) pontját kell figyelembe venni. A 0110-es oszlopban említett kitettségérték alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagokat. Minden hatást figyelembe kell venni (így az 575/2013/EU rendelet 164. cikkének (4) bekezdésével összhangban az ingatlannal fedezett kitettségekre alkalmazandó alsó korlát hatásait bele kell foglalni az adatszolgáltatásba). Az IRB módszert alkalmazó, de saját LGD-becslést nem használó intézményeknél a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatásait a kitettség teljes mértékben korrigált értéke (E*) tükrözi, majd azok az 575/2013/EU rendelet 228. cikkének (2) bekezdésében említett LGD*-értékben is megjelennek. Az egyes PD-ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz tartozó, kitettséggel súlyozott átlagos LGD az adott PD-kategóriához vagy -halmazhoz kapcsolt prudenciális LGD-értékeknek a 0110-es oszlop vonatkozó kitettségértékével súlyozott átlaga. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor figyelembe kell venni az 575/2013/EU rendelet 175. cikkét, valamint 181. cikkének (1) és (2) bekezdését. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD az 575/2013/EU rendelet 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott LGD-nek felel meg. A kitettséggel súlyozott átlagos LGD-értéket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési skálában ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni. Az adatszolgáltatás nem terjed ki az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre. Amennyiben a PD-értéket speciális hitelezési kitettségekre becsülik, az adatokat az LGD-kre vonatkozó saját becslések vagy a szabályozói LGD-k alapján kell megadni. A 0230-as oszlop számításakor nem vehetők figyelembe a nagy méretű szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetek, valamint a nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetek kitettségei és az azokhoz kapcsolódó LGD-értékek, ezek kizárólag a 0240-es oszlop kiszámításánál vehetők figyelembe. 0240 NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%) Kitettséggel súlyozott átlagos LGD-érték (%) az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott nagy méretű pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel, valamint az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdése 5. pontjában meghatározott nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni összes azon kitettségre vonatkozóan, amelyre az az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (2) bekezdése szerint meghatározott magasabb korrelációs együttható alkalmazandó. 0250 KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP) A feltüntetendő értéket az 575/2013/EU rendelet 162. cikkének megfelelően kell meghatározni. A kitettségérték (0110-es oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagokat. Az átlagos lejáratot napban kell megadni. Ez az adat nem adható meg olyan kitettségérték esetén, amelynél a lejáratot nem veszik figyelembe a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításakor. Ez azt jelenti, hogy az oszlop a lakosság kitettségi osztályra vonatkozóan nem tölthető ki. 0255 A SZORZÓK ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A központi kormányzatok és központi bankok, a vállalkozások és az intézmények kitettségi osztályra vonatkozóan lásd az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (1), (2), (3) és (4) bekezdését. A lakossági kitettségi osztályra vonatkozóan lásd az 575/2013/EU rendelet 154. cikkének (1) bekezdését. Az 575/2013/EU rendelet 501. és 501a. cikkében említett kkv-szorzót és infrastruktúra-szorzót nem kell figyelembe venni. 0256 (–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK KKV-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA A kkv-kel szembeni teljesítő kitettségeknek az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3. fejezetével összhangban számított, kockázattal súlyozott kitettségértéke (RWEA) és az 575/2013/EU rendelet 501. cikke szerinti RWEA* különbségének levonása. 0257 (–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK INFRASTRUKTÚRA-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének megfelelően kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek, valamint az említett rendelet 501a. cikke szerinti, alapvető közszolgáltatásokat nyújtó vagy támogató fizikai struktúrákat vagy létesítményeket, rendszereket és hálózatokat működtető vagy finanszírozó szervezetekkel szembeni kitettségek hitelkockázatára vonatkozó kiigazított RWEA-érték különbségének levonása. 0260 A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A központi kormányzatok és központi bankok, a vállalkozások és az intézmények kitettségi osztályra vonatkozóan lásd az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (1), (2), (3) és (4) bekezdését. A lakossági kitettségi osztályra vonatkozóan lásd az 575/2013/EU rendelet 154. cikkének (1) bekezdését. Az 575/2013/EU rendelet 501. és 501a. cikkében említett kkv-szorzót és infrastruktúra-szorzót figyelembe kell venni. 0270 EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK A kkv-szorzó utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték lebontása az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott nagy méretű pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel és az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni összes azon kitettségre, amelyre az említett rendelet 153. cikkének (2) bekezdése szerint meghatározott magasabb korrelációs együttható alkalmazandó. 0280 VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK A várható veszteség meghatározását az 575/2013/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése, a várható veszteség összegének kiszámítását az említett rendelet 158. cikke tartalmazza. A nemteljesítő kitettségekkel kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének h) pontját. A várható veszteség feltüntetendő értékét az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési skálában ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterek alapján kell kiszámítani. 0290 (–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK Az értékelési korrekciót, valamint az 575/2013/EU rendelet 159. cikke szerinti egyedi és általános hitelkockázati kiigazításokat kell feltüntetni. Az általános hitelkockázati kiigazításokat az egyes ügyfélkategóriák várható vesztesége alapján arányosítva kell megadni. 0300 KÖTELEZETTEK SZÁMA Az 575/2013/EU rendelet 172. cikkének (1) és (2) bekezdése. A lakossági kitettségi osztály, valamint az 575/2013/EU rendelet 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatában említett esetek kivételével az intézmény valamennyi kitettségi osztályra vonatkozóan a külön minősített jogi személyek/kötelezettek számát adja meg a különböző fennálló hitelek vagy kitettségek számától függetlenül. A lakossági kitettségi osztályon belül, vagy ha más kitettségi osztályokban ugyanazon kötelezettel szembeni külön kitettségeket különböző ügyfélkategóriákhoz rendelnek az 575/2013/EU rendelet 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatával összhangban, az intézmény azon kitettségek számát adja meg, amelyeket külön soroltak be egy bizonyos minősítési kategóriába vagy -halmazba. Az 575/2013/EU rendelet 172. cikke (2) bekezdésének alkalmazásakor egy kötelezett egynél több kategóriában is figyelembe vehető. Mivel ez az oszlop a minősítési skálák egyik szerkezeti elemét érinti, az egyes ügyfélkategóriákba vagy -halmazokba sorolt hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséghez kapcsolódik, a hitelkockázat-mérséklési technikák hatásainak (különösen a redisztribúciós hatás) figyelembevétele nélkül. 0310 HITELDERIVATÍVÁK ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Az intézményeknek a kockázattal súlyozott hipotetikus kitettségértéket RWEA-ként kell kiszámítaniuk anélkül, hogy az elismert hitelderivatívát az 575/2013/EU rendelet 204. cikkében meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikaként vennék számításba. Az összegeket az eredeti kötelezettel szembeni kitettségekre vonatkozó kitettségi osztályokban kell feltüntetni. Sorok Útmutató 0010 TELJES KITETTSÉG 0015 ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik az 575/2013/EU rendelet 501. cikkében előírt követelményeket. 0016 ebből: Kitettség az infrastruktúra-szorzó alkalmazásával Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik az 575/2013/EU rendelet 501a. cikkében előírt követelményeket. 0020–0060 A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA 0020 Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli tételek Az 575/2013/EU rendelet 24. cikkében említett eszközök más kategóriába nem sorolhatók. A partnerkockázattal érintett kitettségeket nem ebben a sorban, hanem a 0040–0060-as sorban kell feltüntetni. Az 575/2013/EU rendelet 379. cikkének (1) bekezdésében említett nyitva szállítások (amennyiben nem vonták le azokat) nem minősülnek mérlegen belüli tételnek, azonban azokat ebben a sorban fel kell tüntetni. 0030 Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli tételek közé tartoznak az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (8) bekezdése szerinti tételek, valamint az említett rendelet I. mellékletében felsorolt tételek. A partnerkockázattal érintett kitettségeket nem ebben a sorban, hanem a 0040–0060-as sorban kell feltüntetni. 0040–0060 Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek Lásd a megfelelő CR SA útmutatást a 0090–0130-as sorban. 0040 Értékpapír-finanszírozási ügyletek nettósítási halmazai Lásd a megfelelő CR SA útmutatást a 0090-es sorban. 0050 Származtatott és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek nettósítási halmazai Lásd a megfelelő CR SA útmutatást a 0110-es sorban. 0060 Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok Lásd a megfelelő CR SA útmutatást a 0130-es sorban. 0070 ÜGYFÉLKATEGÓRIÁKBA VAGY –HALMAZOKBA (POOLOKBA) SOROLT KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN Vállalkozásokkal, intézményekkel és központi kormányzatokkal, valamint központi bankokkal szembeni kitettségekkel kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdésének 6. pontját, valamint 170. cikke (1) bekezdésének c) pontját. A lakossági kitettségekkel kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 170. cikke (3) bekezdésének b) pontját. A vásárolt követelésekből eredő kitettségekkel kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (6) bekezdését. A vásárolt követelések felhígulási kockázatával összefüggő kitettségeket nem kell ügyfélkategóriák és -halmazok szerint jelenteni, így az ilyen kitettségeket a 0180-as sorban kell feltüntetni. Ha az intézmény nagyszámú ügyfélkategóriát vagy -halmazt alkalmaz, akkor adatszolgáltatási célból a kategóriák vagy -halmazok csökkentett számáról állapodhat meg az illetékes hatóságokkal. Nincs irányadó felügyeleti skála. Ehelyett az intézmények az alkalmazni kívánt skálát saját maguk határozzák meg. 0080 SLOTTING MÓDSZER SZERINTI SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN Az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (5) bekezdése. Ez csak a vállalati – speciális hitelezés kitettségi osztályára vonatkozik. 0160 ALTERNATÍV KEZELÉS: INGATLANNAL FEDEZETT Az 575/2013/EU rendelet 193. cikkének (1) és (2) bekezdése, 194. cikkének (1)–(7) bekezdése és 230. cikkének (3) bekezdése. Ez az alternatíva csak az IRB alapmódszert alkalmazó intézmények számára áll rendelkezésre. 0170 NYITVA SZÁLLÍTÁSBÓL EREDŐ, ALTERNATÍV KEZELÉS ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT VAGY 100 %-OS KOCKÁZATI SÚLYÚ KITETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB, KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGEK Olyan nyitva szállításokból eredő kitettségek, amelyek az 575/2013/EU rendelet 379. cikke (2) bekezdése első albekezdésének utolsó mondatában említett alternatív kezelés körébe tartoznak, vagy amelyek az 575/2013/EU rendelet 379. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdése alapján 100 %-os kockázati súlyt kapnak. A nem minősített, az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (8) bekezdése szerinti n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint a máshová nem sorolt, kockázati súlyozás alá tartozó egyéb kitettségeket ebben a sorban kell feltüntetni. 0180 FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT: VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN A felhígulási kockázat meghatározását az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 53. pontja tartalmazza. A felhígulási kockázatra vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításával kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 157. cikkét. A felhígulási kockázatról a vállalati és lakossági vásárolt követelések esetében kell adatot szolgáltatni.

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet illetően a központi kormányzattal, központi bankkal, intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek esetében az 575/2013/EU rendelet 161. cikkének (3) bekezdését kell figyelembe venni. Lakossággal szembeni kitettségek esetében az 575/2013/EU rendelet 164. cikkének (2) bekezdését kell figyelembe venni.

Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet illetően az LGD-becslés során az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontjának megfelelően a biztosítékot kell figyelembe venni.

3.3.4. C 08.02 – Hitelkockázat, partnerkockázat és nyitva szállítások: IRB módszer szerinti tőkekövetelmény: ügyfélkategória vagy -halmaz (pool) szerint (CR IRB 2 tábla) Oszlop Útmutató 0005 Ügyfélkategória (sorazonosító) Ez egy sorazonosító, amely a tábla egyes lapjainak minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb. A feltüntetendő első kategória (vagy halmaz) a legjobb, a következő a második legjobb és így tovább. Az utolsó kategória (vagy halmaz) a nemteljesítő kitettségeket tartalmazza. 0010–0300 Az itt található oszlopokra vonatkozó útmutató azonos a CR IRB 1 tábla megfelelő számú oszlopaira vonatkozó útmutatóval. Sor Útmutató 0010-0001 – 0010-NNNN Az e sorokban feltüntetett értékeket az adott ügyfélkategóriához vagy -halmazhoz tartozó PD-értéknek megfelelő sorrendben kell megadni. A nemteljesítő ügyfelekhez tartozó PD-érték 100 %. Az ingatlanbiztosíték alternatív kezelési körébe vont kitettségek (ez kizárólag akkor lehetséges, ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést) nem sorolhatók be a kötelezett PD-értéke alapján, így ezek adatai nem tüntethetők fel ebben a táblában.

3.3.1. C 08.03 – Hitelkockázat és nyitva szállítások: IRB módszer szerinti tőkekövetelmény: PD-sávok szerinti bontás (CR IRB 3)

3.3.1.

3.3.1.1.77. Általános megjegyzések Az intézményeknek az ebben a táblában szereplő információkat az 575/2013/EU rendelet 452. cikke g) pontjának i–v. alpontja alkalmazásában kell megadniuk annak érdekében, hogy információt szolgáltassanak az IRB módszerhez kapcsolódó tőkekövetelmények kiszámításához használt fő paraméterekről. Az ebben a táblában feltüntetett információk nem tartalmazhatnak az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (5) bekezdésében említett speciális hitelezésre vonatkozó adatokat, amelyek a C 08.06. táblában szerepelnek. Ez a tábla nem tartalmazza a partnerkockázati kitettségeket (az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 6. fejezete).

3.3.1.2. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Oszlopok Útmutató 0010 MÉRLEGEN BELÜLI KITETTSÉGEK Az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (1)–(7) bekezdése szerint számított kitettségérték az esetleges hitelkockázati kiigazítások figyelembevétele nélkül. 0020 MÉRLEGEN KÍVÜLI KITETTSÉGEK HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTT Az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (1)–(7) bekezdése szerinti kitettségérték, az esetleges hitelkockázati kiigazítások és hitel-egyenértékesítési tényezők, az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (8) bekezdésében meghatározott saját becslések és hitel-egyenértékesítési tényezők, illetve az említett rendelet 166. cikkének (10) bekezdésében meghatározott százalékos arányok figyelembevétele nélkül. A mérlegen kívüli kitettségek magukban foglalják az összes lekötött, de le nem hívott összeget és az összes mérlegen kívüli tételt, az 575/2013/EU rendelet I. mellékletében felsoroltak szerint. 0030 KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK A rögzített PD-sáv egyes kategóriáiba tartozó valamennyi kitettség esetében az intézmények által a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításához használt átlagos hitel-egyenértékesítési tényező, súlyozva a 0020-as oszlopban feltüntetett, mérlegen kívüli, hitel-egyenértékesítési tényezők előtti kitettséggel. 0040 HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ÉS HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS UTÁNI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 166. cikke szerinti kitettségérték. Ez az oszlop a mérlegen belüli kitettségeknek és a mérlegen kívüli kitettségeknek az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (8)–(10) bekezdése szerinti hitel-egyenértékesítési tényezők utáni és hitelkockázat-mérséklés utáni összegét tartalmazza. 0050 KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS PD (%) A rögzített PD-sáv egyes kategóriáiba tartozó valamennyi kitettség esetében az egyes kötelezettek átlagos PD-becslése, súlyozva a hitel-egyenértékesítési tényezők és hitelkockázat-mérséklés utáni, a 0040-es oszlopban megadott kitettségértékkel. Ezt az oszlopot nem kell kitölteni az összes kitettségi osztály egészére vonatkozóan. 0060 KÖTELEZETTEK SZÁMA A rögzített PD-sáv egyes kategóriáihoz rendelt jogi személyek vagy kötelezettek száma. A kötelezettek számát a C 08.01. tábla 0300-as oszlopára vonatkozó útmutatónak megfelelően kell számba venni. A közös kötelezetteket ugyanúgy kell kezelni, mint a PD-kalibráció alkalmazásában. 0070 KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) A rögzített PD-sáv egyes kategóriáiba tartozó valamennyi kitettség esetében az egyes kitettségek átlagos LGD-becslése, súlyozva a hitel-egyenértékesítési tényezők és hitelkockázat-mérséklés utáni, a 0040-es oszlopban megadott kitettségértékkel. A feltüntetett LGD-nek meg kell felelnie a kockázattal súlyozott összegek kiszámításához használt, az esetleges hitelkockázat-mérséklési hatások és adott esetben gazdasági dekonjunkturális feltételek figyelembevételével kapott végső LGD-becslésnek. Az ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek esetében a feltüntetett LGD-nek figyelembe kell vennie az 575/2013/EU rendelet 164. cikkének (4) bekezdésében meghatározott alsó határokat. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD az 575/2013/EU rendelet 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztottnak felel meg. Az A-IRB módszer szerinti nemteljesítő kitettségek esetében figyelembe kell venni az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezéseket. A feltüntetett LGD-nek meg kell felelnie az alkalmazandó becslési módszerek szerinti nemteljesítéskori LGD-becslésnek. Ezt az oszlopot nem kell kitölteni az összes kitettségi osztály egészére vonatkozóan. 0080 KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRAT (ÉV) A rögzített PD-sáv egyes kategóriáiba tartozó valamennyi kitettség esetében az egyes kitettségek átlagos lejárata, súlyozva a hitel-egyenértékesítési tényezők utáni, a 0040-es oszlopban megadott kitettségértékkel. A feltüntetendő lejárati értéket az 575/2013/EU rendelet 162. cikkének megfelelően kell meghatározni. Az átlagos lejáratot években kell megadni. Ez az adat nem adható meg olyan kitettségérték esetén, amelynél a lejáratot nem veszik figyelembe a kockázattal súlyozott kitettségértéknek az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3. fejezete szerinti kiszámításakor. Ez azt jelenti, hogy az oszlop a lakosság kitettségi osztályra vonatkozóan nem töltendő ki. 0090 A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Központi kormányzatokkal és központi bankokkal, intézményekkel és vállalatokkal szembeni kitettségek esetében az 575/2013/EU rendelet 153. cikke (1)–(4) bekezdésének megfelelően kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségérték; a lakossággal szembeni kitettségek esetében az említett rendelet 154. cikke szerint kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségérték. Az 575/2013/EU rendelet 501. és 501a. cikkében említett kkv-szorzót és infrastruktúra-szorzót figyelembe kell venni. 0100 VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 158. cikke szerint kiszámított várható veszteségérték. A várható veszteség feltüntetendő értékét az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési skálában ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterek alapján kell kiszámítani. 0110 (–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK A 183/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti egyedi és általános hitelkockázati kiigazítások, az 575/2013/EU rendelet 34. és 110. cikke szerinti kiegészítő értékelési korrekciók, valamint a rögzített PD-sáv egyes kategóriáihoz rendelt kitettségekhez kapcsolódó egyéb szavatolótőke-csökkentések. Ezek az értékelési korrekciók és céltartalékok azok, amelyeket figyelembe kell venni az 575/2013/EU rendelet 159. cikkének végrehajtásakor. Az általános céltartalékokat az egyes ügyfélkategóriák várható vesztesége alapján arányosítva kell megadni. Sorok Útmutató PD-SÁV A kitettségeket a rögzített PD-sáv megfelelő kategóriájához kell rendelni az ebbe a kitettségi osztályba sorolt egyes kötelezettek becsült PD-értéke alapján (a hitelkockázat-mérséklésből eredő helyettesítési hatások figyelembevétele nélkül). Az intézményeknek minden kitettséget egyenként kell a táblában megadott PD-sávhoz hozzárendelniük, figyelembe véve a folyamatos skálaértékeket is. Valamennyi nemteljesítő kitettséget a 100 %-os PD-t képviselő kategóriának kell tartalmaznia. Az {r0170, c0050} és az {r0170, c0070} mezőt az összes kitettségi osztályra vonatkozóan meg kell adni, de nem kell megadni az összes kitettségi osztály egészére vonatkozó összesített értéket.

3.3.2. C 08.04 – Hitelkockázat és nyitva szállítások: IRB módszer szerinti tőkekövetelmény: a kockázattal súlyozott kitettségérték változásának kimutatása (CR IRB 4)

3.3.2.

3.3.2.1.78.79.

Általános megjegyzések Az intézményeknek az ebben a táblában szereplő információkat az 575/2013/EU rendelet 438. cikke h) pontjának alkalmazásában kell megadniuk. Ez a tábla nem tartalmazza a partnerkockázati kitettségeket (az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 6. fejezete). Az intézményeknek az RWEA változását a vonatkozási időpont szerinti kockázattal súlyozott kitettségérték és az előző vonatkozási időpont szerinti kockázattal súlyozott kitettségérték közötti változásként kell megadniuk. Negyedéves adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatási vonatkozási időpont negyedéve előtti negyedév végét kell használni.

3.3.2.2. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Oszlop Útmutató 0010 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A hitelkockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott teljes kitettségérték az IRB módszer szerint kiszámítva, figyelembe véve az 575/2013/EU rendelet 501. és 501a. cikke szerinti szorzókat. Sorok Útmutató 0010 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK AZ ELŐZŐ ADATSZOLGÁLTATÁSI IDŐSZAK VÉGÉN Kockázattal súlyozott kitettségérték az előző adatszolgáltatási időszak végén, az 575/2013/EU rendelet 501. és 501a. cikkében meghatározott kkv-szorzó és infrastruktúra-szorzó alkalmazását követően 0020 ESZKÖZNAGYSÁG (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben az eszközök nagysága miatt az előző adatszolgáltatási időszak vége és a folyó adatszolgáltatási időszak vége között bekövetkezett változás. Ide értendők a könyv nagyságát és összetételét érintő szerves változások (beleértve az új tevékenységek indítását és a lejáró hiteleket), de nem számítva a könyv nagyságában a gazdálkodó egységek akvizíciója és elidegenítése miatt bekövetkezett változásokat. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni. 0030 ESZKÖZMINŐSÉG (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben az eszközminőség miatt az előző adatszolgáltatási időszak vége és a jelenlegi adatszolgáltatási időszak vége között bekövetkezett változás. Ide értendők az intézmény eszközeinek értékelt minőségében a hitelfelvevői kockázat változásai, például a minősítési kategória módosulása vagy hasonló hatások miatt bekövetkezett változások. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni. 0040 MODELLFRISSÍTÉSEK (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben a modellek frissítései miatt az előző adatszolgáltatási időszak vége és a jelenlegi adatszolgáltatási időszak vége között bekövetkezett változás. Ide értendők az új modellek bevezetése, a modellek változásai, a modell alkalmazási körének változásai vagy a modell hiányosságainak orvoslását célzó bármely egyéb változás miatt bekövetkezett változások. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni. 0050 MÓDSZERTAN ÉS POLITIKA (+/–) Ide értendők a számításokban a szabályozási politika változásai, így például a meglévő szabályok módosítása és új szabályok bevezetése miatt bekövetkezett módszertani változások, de nem tartoznak ide a modellek azon változásai, amelyeket a 0040-es sor tartalmaz. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni. 0060 AKVIZÍCIÓK ÉS ELIDEGENÍTÉSEK (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben a felvásárlások és értékesítések miatt az előző adatszolgáltatási időszak vége és a jelenlegi adatszolgáltatási időszak vége között bekövetkezett változás, azaz a könyv nagyságában a gazdálkodó egységek felvásárlása és eladása miatt bekövetkezett változások. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni. 0070 DEVIZAÁRFOLYAM-MOZGÁSOK (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben a devizaárfolyam-mozgások miatt az előző beszámolási időszak vége és a folyó beszámolási időszak vége között bekövetkezett változások, azaz a devizaátszámítási mozgásokból eredő változások. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni. 0080 EGYÉB (+/–) A kockázattal súlyozott kitettségértékben egyéb tényezők miatt az előző adatszolgáltatási időszak vége és a jelenlegi adatszolgáltatási időszak vége között bekövetkezett változás. Ezt a kategóriát a más kategóriába nem sorolható változások kimutatására kell használni. A kockázattal súlyozott kitettségértékek növekedését pozitív összegként, a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkenését pedig negatív összegként kell feltüntetni. 0090 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI IDŐSZAK VÉGÉN Kockázattal súlyozott kitettségérték az adatszolgáltatási időszakban, az 575/2013/EU rendelet 501. és 501a. cikkében meghatározott kkv-szorzó és infrastruktúra-szorzó alkalmazását követően.

3.3.3. C 08.05 – Hitelkockázat és nyitva szállítások: IRB módszer szerinti tőkekövetelmény: PD utótesztelése (CR IRB 5)

3.3.3.

3.3.3.1.80. Általános megjegyzések Az intézményeknek az ebben a táblában szereplő információkat az 575/2013/EU rendelet 452. cikke h) pontjának alkalmazásában kell megadniuk. Az intézménynek az egyes kitettségi osztályokon belül figyelembe kell vennie az alkalmazott modelleket, és be kell mutatnia az azon modellek hatálya alá tartozó releváns kitettségi osztály kockázattal súlyozott kitettségértékének százalékos arányát, amelyekre vonatkozóan itt az utótesztelés eredményeit kell feltüntetni. Ez a tábla nem tartalmazza a partnerkockázati kitettségeket (az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 6. fejezete).

3.3.3.2. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Oszlopok Útmutató 0010 PD SZÁMTANI ÁTLAGA (%) A rögzített PD-sávba tartozó és a 0020-as oszlopban összegzett kötelezettek PD-értékének számtani átlaga az adatszolgáltatási időszak kezdetén (a kötelezettek számával súlyozott átlag). 0020 KÖTELEZETTEK SZÁMA AZ ELŐZŐ ÉV VÉGÉN Az adatszolgáltatásban feltüntetendő kötelezettek száma az előző év végén. Minden olyan kötelezettet figyelembe kell venni, aki az adott időpontban hitelkötelezettséget vállalt. A kötelezettek számát a C 08.01. tábla 0300-as oszlopára vonatkozó útmutatónak megfelelően kell számba venni. A közös kötelezetteket ugyanúgy kell kezelni, mint a PD-kalibráció alkalmazásában. 0030 EBBŐL: AZ ÉV SORÁN NEM TELJESÍTETT Az év (azaz a nemteljesítési arány számításának megfigyelési időszaka) során nemteljesítővé vált kötelezettek száma. A nemteljesítést az 575/2013/EU rendelet 178. cikkével összhangban kell megállapítani. Minden egyes nemteljesítő kötelezettet csak egyszer kell figyelembe venni az egyéves nemteljesítési arány számításának számlálójában és nevezőjében, még akkor is, ha a kötelezett a vonatkozó egyéves időszak alatt egynél többször vált nemteljesítővé. 0040 MEGFIGYELT ÁTLAGOS NEMTELJESÍTÉSI ARÁNY (%) Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 78. pontjában említett egyéves nemteljesítési arány. Az intézmények biztosítják, hogy: A kötelezettek számának kiszámításával kapcsolatban lásd a C 08.01. tábla 0300. oszlopát. 0050 ÁTLAGOS MÚLTBELI ÉVES NEMTELJESÍTÉSI ARÁNY (%) Legalább a legutóbbi öt év éves nemteljesítési arányának egyszerű átlaga (az adott évben nemteljesítő kötelezettek száma minden év elején/az év elején meglévő összes kötelezett). Az intézmény figyelembe vehet olyan hosszabb időszakot is, amely összhangban van tényleges kockázatkezelési gyakorlatával. Sorok Útmutató PD-SÁV A kitettségeket a rögzített PD-sáv megfelelő kategóriájához kell rendelni az ebbe a kitettségi osztályba sorolt egyes kötelezettek adatszolgáltatási időszak elején becsült PD-értéke alapján (a hitelkockázat-mérséklésből eredő helyettesítési hatások figyelembevétele nélkül). Az intézményeknek minden kitettséget egyenként kell a táblában megadott PD-sávhoz hozzárendelniük, figyelembe véve a folyamatos skálaértékeket is. Valamennyi nemteljesítő kitettséget a 100 %-os PD-t képviselő kategóriának kell tartalmaznia.

3.3.3.2. a)

a nevező az egyéves megfigyelési időszak kezdetén (azaz az adatszolgáltatási vonatkozási időpontot megelőző év elején) bármely hitelkötelezettséggel rendelkező teljesítő kötelezettek számából áll; ebben az összefüggésben a hitelkötelezettség a következők mindegyikére vonatkozik: i. bármely mérlegen belüli tétel, beleértve a tőkeösszeget, a kamatot és a díjakat; ii. bármely mérlegen kívüli tétel, beleértve az intézmény mint garantőr által kibocsátott garanciákat;

b)

a számláló magában foglal minden olyan, a nevezőben figyelembe vett kötelezettet, amelynek az egyéves megfigyelési időszakban (az adatszolgáltatási vonatkozási időpontot megelőző évben) legalább egy nemteljesítési eseménye volt.

3.3.4. C 08.05.1 – Hitelkockázat és nyitva szállítások: IRB módszer szerinti tőkekövetelmény: A PD utótesztelése – az 575/2013/EU rendelet 180. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően (CR IRB 5B)

3.3.4.

3.3.4.1.81. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató A C 08.05. táblán túlmenően az intézményeknek a C 08.05.1. táblában szereplő információkat is meg kell adniuk, amennyiben a PD-becslésre az 575/2013/EU rendelet 180. cikke (1) bekezdésének f) pontját alkalmazzák. Csak az e cikk szerinti PD-becslésekre kell információt szolgáltatni. A kitöltési útmutató megegyezik a C 08.05 táblához tartozókkal, a következő kivételekkel: Oszlopok Útmutató 0005 PD-SÁV Az intézményeknek a rögzített külső PD-sáv helyett a belső besorolásuknak megfelelően kell megadniuk a PD-sávokat, amelyeket hozzárendelnek a külső hitelminősítő intézmény által használt skálához. 0006 KÜLSŐ MINŐSÍTÉSBEN SZEREPLŐ MEGFELELŐ ÉRTÉK Az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 180. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint figyelembe vett külső hitelminősítő intézmények mindegyikére vonatkozóan egy-egy oszlopot kell megadniuk. Az intézményeknek ezekben az oszlopokban fel kell tüntetniük azt a külső minősítést, amelyhez a belső PD-sávjaikat hozzárendelték.

3.3.5. C 08.06 – Hitelkockázat és nyitva szállítások: IRB módszer szerinti tőkekövetelmény: slotting módszer szerinti speciális hitelezési kitettségek (CR IRB 6)

3.3.5.

3.3.5.1.82. Általános megjegyzések Az intézményeknek az ebben a táblában szereplő információkat az 575/2013/EU rendelet 438. cikke e) pontjának alkalmazásában kell megadniuk. Az intézményeknek a 153. cikk (5) bekezdésének 1. táblázatában említett speciális hitelezési kitettségek következő típusairól kell adatot szolgáltatniuk:

3.3.5.1.82. a)

Projektfinanszírozás

b)

Jövedelemtermelő ingatlanok és magas volatilitású kereskedelmi ingatlanok

c)

Tárgyieszköz-finanszírozás

d)

Árufinanszírozás

3.3.5.2. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Oszlopok Útmutató 0010 HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Lásd a CR IRB táblához tartozó útmutatót. 0020 HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG Lásd a CR IRB táblához tartozó útmutatót. 0030, 0050 EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót. 0040 KITETTSÉGÉRTÉK Lásd a CR IRB táblához tartozó útmutatót. 0060 EBBŐL: PARTNER-HITELKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót. 0070 KOCKÁZATI SÚLY: Az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (5) bekezdése. Ez egy információs célú, rögzített oszlop. Tartalma nem változtatható meg. 0080 A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Lásd a CR IRB táblához tartozó útmutatót. 0090 VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK Lásd a CR IRB táblához tartozó útmutatót. 0100 (–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK Lásd a CR IRB táblához tartozó útmutatót. Sorok Útmutató 0010–0120 A kitettségeket az 575/2013/EU rendelet 153. cikke (5) bekezdésében található 1. táblázat szerint a megfelelő kategóriába és lejárathoz kell hozzárendelni.

3.3.6. C 08.07 – Hitelkockázat és nyitva szállítások: IRB módszer szerinti tőkekövetelmény: az IRB módszer és a sztenderd módszer alkalmazási köre (CR IRB 7)

3.3.6.

3.3.6.1.83.84.

Általános megjegyzések E tábla alkalmazásában a kockázattal súlyozott kitettségértéket a hitelkockázatra vonatkozó IRB módszer szerint számító intézmények feltüntetik az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezetében meghatározott sztenderd módszer vagy az említett rendelet harmadik része II. címének 3. fejezetében meghatározott IRB módszer alá tartozó kitettségeiket, valamint az egyes kitettségi osztályoknak a fokozatos bevezetésre vonatkozó ütemezési terv hatálya alá tartozó részét. Az intézményeknek az ebben a táblában szereplő információkat kitettségi osztályok szerint kell megadniuk, a tábla soraiban szereplő kitettségi osztályok szerinti bontásban. A 0030–0050-es oszlopnak a kitettségek teljes spektrumát le kell fednie, így e három oszlop minden egyes sorának összege az összes kitettségi osztály értékpapírosítási pozíciók és levont pozíciók nélkül számított 100 %-a.

3.3.6.2. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Oszlopok Útmutató 0010 AZ 575/2013/EU RENDELET 166. CIKKÉBEN MEGHATÁROZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 166. cikke szerint számított, hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértéket tüntetik fel. 0020 A SZTENDERD MÓDSZER ÉS AZ IRB MÓDSZER HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TELJES KITETTSÉGÉRTÉK Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (4) bekezdése szerinti, a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértéket használják a teljes kitettségérték meghatározásához, amely tartalmazza mind a sztenderd módszer szerinti kitettségeket, mind az IRB módszer szerinti kitettségeket. 0030 TARTÓS MENTESÍTÉS ALAPJÁN A SZTENDERD MÓDSZERREL KEZELT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK SZÁZALÉKOS ARÁNYA (%) Az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó kitettségeknek a sztenderd módszer hatálya alá tartozó része (a sztenderd módszer hatálya alá tartozó, hitelkockázat-mérséklés előtti kitettség a 0020-as oszlopban szereplő kitettségi osztály teljes kitettségén belül), figyelembe véve a sztenderd módszer tartós mentesítés alapján történő alkalmazására vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 150. cikkével összhangban az illetékes hatóságtól kapott engedély hatókörét. 0040 A FOKOZATOS BEVEZETÉSRE VONATKOZÓ ÜTEMEZÉSI TERV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TELJES KITETTSÉGÉRTÉK SZÁZALÉKOS ARÁNYA (%) Az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó kitettségeknek az 575/2013/EU rendelet 148. cikke szerinti, az IRB módszer fokozatos bevezetésének hatálya alá tartozó része. Ezek közé tartoznak a következők: 0050 AZ IRB MÓDSZER HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TELJES KITETTSÉGÉRTÉK SZÁZALÉKOS ARÁNYA (%) Az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó kitettségeknek az IRB módszer hatálya alá tartozó része (az IRB módszer hatálya alá tartozó, hitelkockázat-mérséklés előtti kitettség az adott kitettségi osztály teljes kitettségén belül), figyelembe véve az IRB módszer alkalmazására vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 143. cikkével összhangban az illetékes hatóságtól kapott engedély hatókörét. Ez magában foglalja azokat a kitettségeket, amelyek esetében az intézmények engedélyt kaptak az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők saját becslésének alkalmazására, és azokat, amelyek esetében nem kaptak ilyen engedélyt (F-IRB és A-IRB), a felügyeleti slotting módszer hatálya alá tartozó speciális hitelezési kitettségeket és az egyszerű kockázati súlyozású részvényjellegű kitettségeket, valamint a C 08.01. tábla 0170. sorában feltüntetett kitettségeket. Sorok Útmutató KITETTSÉGI OSZTÁLYOK Az intézményeknek az ebben a táblában szereplő információkat kitettségi osztályok szerint kell megadniuk, a tábla soraiban szereplő kitettségi osztályok szerinti bontásban.

azon kitettségek, ahol az intézmények az IRB módszer alkalmazását tervezik az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők saját becslésével vagy anélkül (F-IRB és A-IRB);

a 0020-as vagy 0040-es oszlopban nem szereplő immateriális részvénykitettségek;

az F-IRB hatálya alá tartozó azon kitettségek, amelyek esetében az intézmény a jövőben A-IRB alkalmazását tervezi;

a felügyeleti slotting módszer szerinti azon speciális hitelezési kitettségek, amelyek nem szerepelnek a 0040-es oszlopban.

3.4.85.86.87.

HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS Minden intézménynek összesített szinten aggregált információkat kell benyújtania. Emellett az e végrehajtási rendelet 5. cikke (5) bekezdésében rögzített küszöbértéket elérő intézményeknek belföldre és külföldre vonatkozóan egyaránt, országonkénti bontásban adatot kell szolgáltatniuk. A küszöbérték kizárólag a CR GB 1 és a CR GB 2 táblára vonatkozik. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket az Egyéb országok földrajzi területhez kell sorolni. A kötelezett székhelye a kötelezett bejegyzése szerinti országot jelenti. A fogalom a közvetlen kötelezett és a végső kockázatviselő alapján is alkalmazható. A helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákkal módosítható egy kitettség ország szerinti besorolása. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket nem az intézmény székhelye szerinti országhoz, hanem az Egyéb országok földrajzi területhez kell sorolni, a szupranacionális szervezettel szembeni kitettség kitettségosztályától függetlenül. A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségre vonatkozó adatokat a közvetlen kötelezett székhelye szerint kell feltüntetni. A kitettségértékre és kockázattal súlyozott kitettségértékre vonatkozó adatokat a végső kötelezett székhelye szerint kell feltüntetni.

3.4.1. C 09.01 – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint: SA-kitettségek (CR GB 1)

3.4.1.

3.4.1.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Oszlopok 0010 HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG A CR SA tábla 0010-es oszlopával azonos meghatározás. 0020 Nemteljesítő kitettségek A nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek, valamint a kiemelkedően magas kockázatú tételek vagy a részvényjellegű kitettségek kitettségi osztályba sorolt nemteljesítő kitettségek hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettsége. Ez a tájékoztató adat kiegészítő információt nyújt a nemteljesítő kitettségek kötelezetti struktúrájáról. Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének j) pontjában említett nemteljesítő kitettségekhez sorolt kitettségeket kell megadni, amelyeknél a kötelezettekről adatot kellett volna szolgáltatni, ha a kitettségek nem a nemteljesítő kitettségek kitettségi osztályba tartoznának. A megadott érték tájékoztató adat, így nem érinti az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének j), k), és p) pontjában említett nemteljesítő kitettségek, kiemelkedően magas kockázatú tételek vagy részvényjellegű kitettségek kitettségi osztályba sorolt, kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítását. 0040 Az időszakban megállapított új nemteljesítések A legutóbbi adatszolgáltatási vonatkozási időpont óta eltelt 3 hónap során a nemteljesítő kitettségek kitettségi osztályba átsorolt eredeti kitettségek összegét abban a kitettségi osztályban kell feltüntetni, amelybe a kötelezett eredetileg tartozott. 0050 Általános hitelkockázati kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 110. cikkében és a 183/2014/EU rendeletben említett hitelkockázati kiigazítások. A tétel azokat az általános hitelkockázati kiigazításokat foglalja magában, amelyek beszámíthatók a T2 tőkébe, az 575/2013/EU rendelet 62. cikkének c) pontjában említett felső határ alkalmazása előtt. A feltüntetendő értéknek tartalmaznia kell az adóhatásokat is. 0055 Egyedi hitelkockázati kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 110. cikkében és a 183/2014/EU rendeletben említett hitelkockázati kiigazítások. 0060 Leírások Az IFRS 9 5.4.4. bekezdésében és B5.4.9. bekezdésében említett leírások. 0061 Kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések Az 575/2013/EU rendelet 111. cikkével összhangban. 0070 A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások A legutóbbi adatszolgáltatás óta eltelt 3 hónap során a nemteljesítő kitettségek közé sorolt kitettségek utáni hitelkockázati kiigazítások és leírások összege. 0075 Kitettségérték A CR SA tábla 0200-es oszlopával azonos meghatározás. 0080 A SZORZÓK ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR SA tábla 0215-es oszlopával azonos meghatározás. 0081 (–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK KKV-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA A CR SA tábla 0216-es oszlopával azonos meghatározás. 0082 (–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK INFRASTRUKTÚRA-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA A CR SA tábla 0217-es oszlopával azonos meghatározás. 0090 A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR SA tábla 0220-es oszlopával azonos meghatározás. Sorok 0010 Központi kormányzatok vagy központi bankok Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének a) pontja. 0020 Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének b) pontja. 0030 Közszektorbeli intézmények Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének c) pontja. 0040 Multilaterális fejlesztési bankok Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének d) pontja. 0050 Nemzetközi szervezetek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének e) pontja. 0060 Intézmények Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének f) pontja. 0070 Vállalkozások Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének g) pontja. 0075 ebből: Kkv A CR SA tábla 0020. sorával azonos meghatározás 0080 Lakosság Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének h) pontja. 0085 ebből: Kkv A CR SA tábla 0020. sorával azonos meghatározás 0090 Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének i) pontja. 0095 ebből: Kkv A CR SA tábla 0020. sorával azonos meghatározás 0100 Nemteljesítő kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének j) pontja. 0110 Kiemelkedően magas kockázatú tételek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének k) pontja. 0120 Fedezett kötvények Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének l) pontja. 0130 Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének n) pontja. 0140 Kollektív befektetési formák (KBF) Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének o) pontja. A 0141–0143-as sorok összege 0141 Az áttekintés elve A CR SA tábla 0281. sorával azonos meghatározás 0142 A megbízatáson alapuló módszer A CR SA tábla 0282. sorával azonos meghatározás 0143 Tartalékmódszer (Fall-back approach) A CR SA tábla 0283. sorával azonos meghatározás 0150 Részvényjellegű kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének p) pontja. 0160 Egyéb kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének q) pontja. 0170 Teljes kitettség

3.4.2. C 09.02 – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint: IRB-kitettségek (CR GB 2)

3.4.2.

3.4.2.1. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Oszlopok 0010 HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG A CR IRB tábla 0020-es oszlopával azonos meghatározás. 0030 Ebből: nemteljesítő Az 575/2013/EU rendelet 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek eredeti kitettségértéke. 0040 Az időszakban megállapított új nemteljesítések A legutóbbi adatszolgáltatási vonatkozási időpont óta eltelt 3 hónap során a nemteljesítő kitettségek közé sorolt eredeti kitettségek összegét abban a kitettségi osztályban kell feltüntetni, amelybe a kötelezett eredetileg tartozott. 0050 Általános hitelkockázati kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 110. cikkében és a 183/2014/EU rendeletben említett hitelkockázati kiigazítások. 0055 Egyedi hitelkockázati kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 110. cikkében és a 183/2014/EU rendeletben említett hitelkockázati kiigazítások. 0060 Leírások Az IFRS 9 5.4.4. bekezdésében és B5.4.9. bekezdésében említett leírások. 0070 A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások A legutóbbi adatszolgáltatás óta eltelt 3 hónap során a nemteljesítő kitettségek közé sorolt kitettségek utáni hitelkockázati kiigazítások és leírások. 0080 BELSŐ MINŐSÍTÉSI SKÁLA / AZ ÜGYFÉLKATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (%) A CR IRB tábla 0010-es oszlopával azonos meghatározás. 0090 KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) A CR IRB tábla 0230-as és 0240-es oszlopára vonatkozóval azonos meghatározás: a kitettséggel súlyozott átlagos LGD-érték (%) minden kitettségre utal, beleértve a nagy méretű pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel és a nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettségeket. Az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének h) pontját kell alkalmazni. Olyan speciális hitelezési kitettségek esetében, amelyeknél a PD becsült érték, a jelentett értéknek vagy a becsült vagy a szabályozói LGD-értéknek kell lennie. Az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségek esetében nem lehet adatot szolgáltatni, mivel nem áll rendelkezésre adat. 0100 Ebből: nemteljesítő Az 575/2013/EU rendelet 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek kitettséggel súlyozott LGD-értéke. 0105 Kitettségérték A CR IRB tábla 0110-es oszlopával azonos meghatározás. 0110 A SZORZÓK ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR IRB tábla 0255-es oszlopával azonos meghatározás. 0120 Ebből: nemteljesítő Az 575/2013/EU rendelet 178. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke. 0121 (–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK KKV-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA A CR IRB tábla 0256-es oszlopával azonos meghatározás. 0122 (–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK INFRASTRUKTÚRA-SZORZÓ MIATTI KORREKCIÓJA A CR IRB tábla 0257-es oszlopával azonos meghatározás. 0125 A SZORZÓK UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A CR IRB tábla 0260-es oszlopával azonos meghatározás. 0130 VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK A CR IRB tábla 0280-es oszlopával azonos meghatározás. Sorok 0010 Központi kormányzatok és központi bankok Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja. 0020 Intézmények Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja. 0030 Vállalkozások Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, vállalkozásokkal szembeni valamennyi kitettség. 0042 Ebből: speciális hitelezés (kivéve a slotting módszer szerinti speciális hitelezést) Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (8) bekezdésének a) pontja. Az adatszolgáltatás nem terjed ki az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre. 0045 Ebből: slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (8) bekezdésének a) pontja és 153. cikkének (5) bekezdése. 0050 Ebből: kkv Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja. Az IRB módszer alkalmazásában az adatot szolgáltató intézmények a kkv-nak a belső kockázatkezelési folyamatokban alkalmazott belső fogalommeghatározását kötelesek használni. 0060 Lakosság Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett valamennyi lakossági kitettség. 0070 Lakosság – ingatlannal fedezett kitettségek Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően. Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségnek kell tekinteni minden biztosítékként elismert ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettséget, függetlenül a biztosíték értékének a kitettséghez viszonyított arányától vagy a hitel céljától. 0080 Kkv Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában és a 154. cikkének (3) bekezdésében említetteknek megfelelően. 0090 Nem kkv Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említetteknek megfelelően. 0100 Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható Lakossággal szembeni kitettségek az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és a 154. cikk (4) bekezdése együttes alkalmazásával. 0110 Egyéb lakossági Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett, a 0070–0100-as sorban nem szereplő, egyéb lakossággal szembeni kitettségek. 0120 Kkv Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett, egyéb lakossággal szembeni, kkv-kal szembeni kitettségek. 0130 Nem kkv Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett, egyéb lakossággal szembeni, egyéni ügyfelekkel szembeni kitettségek 0140 Részvényjellegű kitettségek Az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett részvényjellegű kitettségek. 0150 Teljes kitettség

3.4.3. C 09.04 – A lényeges hitelkockázati kitettségek országonkénti bontása az anticiklikus tőkepuffer és az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer kiszámításához (CCB)

3.4.3.

3.4.3.1.88.89.90.91.

Általános megjegyzések A tábla célja bővebb információ gyűjtése az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer elemeiről. Az előírt információ az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. és IV. címének megfelelően meghatározott szavatolótőke-követelményre, a hitelkockázati kitettségek földrajzi helyére, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffernek a 2013/36/EU irányelv140. cikke szerinti (lényeges hitelkockázati kitettség) számításához releváns értékpapírosítási kitettségekre és kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozik. A C 09.04. táblában meg kell adni a lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összesített (Összesen) adatot e kitettségek helye szerinti valamennyi joghatóság tekintetében, továbbá egyedileg az egyes olyan joghatóságokra vonatkozóan, ahol a lényeges hitelkockázati kitettségek elhelyezkednek. Az összesített adatokat és az egyes joghatóságokra vonatkozó információkat külön dimenzióban kell megadni. Az e végrehajtási rendelet 5. cikke (5) bekezdésében rögzített küszöbérték az e megoszlás szerinti adatszolgáltatás szempontjából nem alkalmazandó. A földrajzi hely meghatározásához a kitettségek hozzárendelése az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírtaknak megfelelően közvetlen kötelezetti alapon történik. Ezért a hitelkockázat-mérséklési technikák nem változtatják meg egy kitettség földrajzi helyhez való hozzárendelését az e táblában meghatározott információ megadása céljából.

3.4.3.2. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Oszlopok 0010 Összeg A lényeges hitelkockázati kitettségek értéke és a kapcsolódó szavatolótőke-követelmények az adott sorra vonatkozó útmutatónak megfelelően meghatározva. 0020 Százalék 0030 Kvalitatív információk Ezt az információt csak az intézmény székhelye szerinti országra vonatkozóan kell megadni (az intézmény székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság), és meg kell adni az Összesen adatot az összes országra vonatkozóan. Az intézménynek {y} vagy {n} adatot kell megadnia a megfelelő sorra vonatkozó útmutatóval összhangban. Sorok 0010–0020 Lényeges hitelkockázati kitettségek – hitelkockázat A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségek. 0010 Kitettségérték a sztenderd módszer szerint A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdése a) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 111. cikkének megfelelően kiszámított kitettségérték. A banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértékét ebben a sorban nem kell megadni, hanem az 0055-ös sorban kell jelenteni. 0020 Kitettségérték az IRB módszer szerint A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdése a) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének megfelelően kiszámított kitettségérték. A banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértékét ebben a sorban nem kell megadni, hanem az 0055-ös sorban kell jelenteni. 0030–0040 Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségek. 0030 Kereskedési könyvi kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a sztenderd módszer szerint A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett, az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címe 2. fejezetében előírt szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó lényeges hitelkockázati kitettségek nettó hosszú és rövid pozícióinak összege az 575/2013/EU rendelet 327. cikkének megfelelően: 0040 Kereskedési könyvi kitettségek értéke a belső modellek szerint A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett, az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címe 2. és 5. fejezetében előírt szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó lényeges hitelkockázati kitettségek esetében a következők összegét kell jelenteni: 0055 Lényeges hitelkockázati kitettségek – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdése c) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 248. cikkének megfelelően kiszámított kitettségérték. 0070–0110 Szavatolótőke-követelmények és súlyok 0070 Az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó teljes szavatolótőke-követelmény A 0080-as, 0090-es és 0100-as sorok összege. 0080 A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – hitelkockázat A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 1–4. és 6. fejezete szerint kiszámított szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban. A banki könyvi értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket ebben a sorban nem kell megadni, hanem a 0100-as sorban kell jelenteni. A szavatolótőke-követelmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 1–4. és 6. fejezete szerint meghatározott kockázattal súlyozott kitettségérték 8 %-a. 0090 A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – piaci kockázat A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdése b) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, az egyedi kockázat esetében az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címe 2. fejezetének megfelelően kiszámított szavatolótőke-követelmény, vagy a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázat esetében az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 5. fejezete szerint kiszámított szavatolótőke-követelmény a szóban forgó országban. A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények a piaci kockázati szabályok értelmében többek között magukban foglalják az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címe 2. fejezete szerint kiszámított szavatolótőke-követelményeket, továbbá a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségekre vonatkozó, az említett rendelet 348. cikkének megfelelően meghatározott szavatolótőke-követelményeket. 0100 A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezete szerint kiszámított szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban. A szavatolótőke-követelmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezete szerint meghatározott kockázattal súlyozott kitettségérték 8 %-a. 0110 Szavatolótőke-követelmények súlyai Az egyes országokban az anticiklikustőkepuffer-rátára alkalmazott súly a következőképpen meghatározott szavatolótőke-követelmény arányában kerül kiszámításra: A szavatolótőke-követelményekhez tartozó súlyokra vonatkozó adatokat nem kell megadni az összes országra vonatkozó összesített (Összesen) adatban. 0120–0140 Anticiklikustőkepuffer-ráták 0120 A kijelölt hatóság által meghatározott anticiklikustőkepuffer-ráta A szóban forgó országra vonatkozóan az adott ország kijelölt hatósága által megállapított anticiklikustőkepuffer-ráta a 2013/36/EU irányelv 136., 137., 139. cikkének, 140. cikke (2) bekezdése a) és c) pontjának, valamint 140. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően. Ezt a sort üresen kell hagyni, amennyiben a kijelölt hatóság nem állapított meg anticiklikustőkepuffer-rátát a szóban forgó országra vonatkozóan. A kijelölt hatóság által megállapított, de az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a szóban forgó országban még nem alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátát nem kell jelenteni. A kijelölt hatóság által megállapított anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot nem kell jelenteni az összes országra vonatkozó összesített (Összesen) adatban. 0130 Az intézmény helye szerinti országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta A szóban forgó országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta, amelyet az intézmény székhelye szerinti ország kijelölt hatósága állapított meg a 2013/36/EU irányelv 137., 138., 139. cikkének és 140. cikke (2) bekezdése b) pontjának, valamint 140. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően. Az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nem alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátákat nem kell jelenteni. Az intézmény országában alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot nem kell jelenteni az összes országra vonatkozó összesített (Összesen) adatban. 0140 Intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta A 2013/36/EU irányelv 140. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiszámított intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta. Az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta az azon joghatóságokban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráták súlyozott átlaga, amelyekben az intézmény lényeges hitelkockázati kitettségei elhelyezkednek vagy amelyeket a 140. cikk céljából alkalmaznak a 2013/36/EU irányelv 139. cikkének (2) vagy (3) bekezdése értelmében. A releváns anticiklikustőkepuffer-rátát az [r0120; c0020; országadatlap] mezőben vagy adott esetben az [r0130; c0020; országadatlap] mezőben kell megadni. Az anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozóan az egyes országokban alkalmazandó súly a szavatolótőke-követelménynek a teljes szavatolótőke-követelményhez viszonyított aránya, és az [r0110; c0020; országadatlap] mezőben kell megadni. Az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot csak az összes országra vonatkozó összesített (Összesen) adatban kell jelenteni, az egyes országokra vonatkozóan nem. 0150–0160 2 %-os küszöbérték alkalmazása 0150 2 %-os küszöbérték alkalmazása az általános hitelkockázati kitettségekre Az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (5) bekezdése b) pontjának megfelelően azok a külföldi általános hitelkockázati kitettségek, amelyek együttesen nem haladják meg az adott intézmény összesített általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségének 2 %-át, hozzárendelhetők az intézmény székhelye szerinti tagállamhoz. Az összesített általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségeket az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (5) bekezdése a) pontjának és 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően lokalizált általános hitelkockázati kitettség kizárásával kell kiszámítani. Ha egy intézmény alkalmazza ezt az eltérést, a táblában a székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság és az összes országra vonatkozó összesített (Összesen) adat tekintetében y-t kell megadnia. Ha egy intézmény nem alkalmazza ezt az eltérést, a megfelelő cellában n-t kell megadnia. 0160 2 %-os küszöbérték alkalmazása a kereskedési könyvi kitettségekre Az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően az intézmények a székhelyük szerinti tagállamhoz rendelhetik a kereskedési könyvi kitettségeket, amennyiben a teljes kereskedési könyvi kitettség nem haladja meg teljes általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségük 2 %-át. Ha egy intézmény alkalmazza ezt az eltérést, a táblában a székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság és az összes országra vonatkozó összesített (Összesen) adat tekintetében y-t kell megadnia. Ha egy intézmény nem alkalmazza ezt az eltérést, a megfelelő cellában n-t kell megadnia.

hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokkal szembeni, értékpapírosítástól eltérő kitettségek,

kereskedési könyvi értékpapírosítási pozíciókkal szembeni kitettségek,

korrelációkereskedési portfóliókkal szembeni kitettségek,

tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokkal szembeni kitettségek,

kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, ha a tőkekövetelmény kiszámítása az 575/2013/EU rendelet 348. cikke szerint történik.

olyan nem származtatott pozícióknak az 575/2013/EU rendelet 104. cikkével összhangban meghatározott valós értéke, amelyek a 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségeket jelentenek;

olyan származtatott ügyletek névleges értéke, amelyek a 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett lényeges hitelkockázati kitettségeket jelentenek.

3.4.3.2.

1. Számláló: A szóban forgó országban a lényeges hitelkockázati kitettségekhez kapcsolódó teljes szavatolótőke-követelmény [r0070; c0010; országadatlap],

2. Nevező: A 2013/36/EU irányelv 140. cikkének (4) bekezdésében említett anticiklikus puffer kiszámításához releváns valamennyi hitelkockázati kitettséghez kapcsolódó teljes szavatolótőke-követelmény [r0070; c0010; Összesen].

3.5. C 10.01 ÉS C 10.02 – A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINTI RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK (CR EQU IRB 1 és CR EQU IRB 2)

3.5.

3.5.1.92.93.94.95.96.97.

Általános megjegyzések A CR EQU IRB két táblából áll: A CR EQU IRB 1 általános áttekintést nyújt a részvényjellegű kitettségi osztályba sorolt IRB kitettségekről, valamint a teljes kockázati kitettségértékek különböző számítási módszereiről. A CR EQU IRB 2 a teljes kitettségállományt ügyfélkategóriák szerinti bontásban mutatja be a PD/LGD-módszerrel összefüggésben. Az alábbi útmutatóban a CR EQU IRB megjelölés a CR EQU IRB 1 és CR EQU IRB 2 táblára egyaránt vonatkozik a helyzettől függően. A CR EQU IRB tábla a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségértékeknek (az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének a) pontja) az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3. fejezete szerinti kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt az említett rendelet 147. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett részvényjellegű kitettségekre vonatkozóan. Az 575/2013/EU rendelet 147. cikkének (6) bekezdése szerint a következő kitettségeket a részvényjellegű kitettségi osztályba kell sorolni: A CR EQU IRB táblán kell feltüntetni továbbá az 575/2013/EU rendelet 152. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett egyszerű kockázati súlyozási módszerrel kezelt vagy az említett rendelet 152. cikke (6) bekezdése szerinti tartalékmódszerrel kezelt kollektív befektetési formákat is. Az 575/2013/EU rendelet 151. cikkének (1) bekezdése szerint az intézményeknek ki kell tölteniük a CR EQU IRB táblát akkor, ha az 575/2013/EU rendelet 155. cikkében említett három módszer valamelyikét alkalmazzák: Az 575/2013/EU rendelet 155. cikke szerint az intézmények a különböző portfóliók esetében különböző módszereket (egyszerű kockázati súlyozási módszere, PD/LGD-módszer, belső modelleken alapuló módszer) alkalmazhatnak, ha ezeket a módszereket a szervezeten belül alkalmazzák. Ezenfelül az IRB módszert alkalmazó intézményeknek a CR EQU IRB táblán adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről is, amelyekre fix kockázati súly vonatkozik (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül; például az 575/2013/EU rendelet 48. cikkének (4) bekezdése szerint 250 %-os, a rendelet 471. cikkének (2) bekezdése szerint 370 %-os kockázati súllyal kezelt részvényjellegű kitettségek esetében). A CR EQU IRB táblán nem tüntethetők fel az alábbi részvényjellegű követelések:

3.5.1.92.93.94. a)

nem hitelviszonyt megtestesítő kitettségek, amelyek a kibocsátó eszközeivel vagy jövedelmével szembeni hátrasorolt maradványkövetelést testesítenek meg;

b)

hitelviszonyt megtestesítő kitettségek és egyéb értékpapírok, partnerségek, származtatott ügyletek és egyéb eszközök, amelyek gazdasági tartalma hasonló az a) pontban ismertetett kitettségekhez.

egyszerű kockázati súlyozási módszer;

PD/LGD-módszer;

belső modelleken alapuló módszer.

a kereskedési könyvben nyilvántartott részvényjellegű kitettségek (ha az intézmények nem mentesülnek a kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámítása alól (az 575/2013/EU rendelet 94. cikke));

a mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt részvényjellegű kitettségek (az 575/2013/EU rendelet 150. cikke), ezen belül:

az 575/2013/EU rendelet 495. cikkének (1) bekezdése szerint a szerzett jogok alapján figyelembe vett részvényjellegű kitettségek;

az olyan szervezetekkel szembeni részvényjellegű kitettségek, amelyek hitelkötelezettségei a sztenderd módszer alapján 0 %-os kockázati súlyt kapnak, ideértve azokat a köztámogatásban részesülő szervezeteket is, amelyeknél alkalmazható a 0 %-os kockázati súly (az 575/2013/EU rendelet 150. cikke (1) bekezdésének g) pontja);

a gazdaság meghatározott ágazatainak előmozdítására irányuló olyan állami programok keretében felmerült részvényjellegű kitettségek, amelyek esetében az intézmény jelentős támogatást kap a befektetésre, és amelyekre a kormányzati felvigyázás bizonyos formája és a tőkerészesedés-befektetések korlátozása vonatkozik (az 575/2013/EU rendelet 150. cikke (1) bekezdésének h) pontja);

az olyan járulékos vállalkozásokkal szembeni részvényjellegű kitettségek, amelyek kockázattal súlyozott kitettségértéke az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök kezelésének megfelelő módon számítható ki (az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (1) bekezdése szerint);

a szavatolótőkéből az 575/2013/EU rendelet 46. és 48. cikkével összhangban levont részvényjellegű követelések.

3.5.2.98. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató (mind a CR EQU IRB 1, mind a CR EQU IRB 2 táblára alkalmazandó) Oszlopok 0005 ÜGYFÉLKATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ) Az ügyfélkategória egy sorazonosító, amely a tábla egyes lapjainak minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb. 0010 BELSŐ MINŐSÍTÉSI SKÁLA AZ ÜGYFÉLKATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD, %) A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 0010-es oszlopban az 575/2013/EU rendelet 165. cikkének (1) bekezdése szerint kiszámított nemteljesítési valószínűséget (PD) tüntetik fel. Az ügyfélkategóriához vagy -halmazhoz rendelt, feltüntetendő PD-értéket az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 3. fejezetének 6. szakaszában foglalt minimumkövetelményeknek megfelelően kell megállapítani. Az egyes ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. A feltüntetett kockázati paramétereket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési skálában alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni. Az ügyfélkategóriák vagy -halmazok összesítő adataira (pl. a teljes kitettségre) vonatkozóan az összesítésbe beszámított ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát kell feltüntetni. A kitettséggel súlyozott átlagos PD kiszámításakor valamennyi kitettséget figyelembe kell venni, ideértve a nemteljesítő kitettségeket is. A kitettséggel súlyozott átlagos PD érték kiszámításánál a súlyozást az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (0060-as oszlop) figyelembevételével megállapított kitettségérték alapján kell végezni. 0020 HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az intézmények a 0020-as sorban a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségértéket tüntetik fel. Az 575/2013/EU rendelet 167. cikke szerint a részvényjellegű kitettségekhez tartozó kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazítások alkalmazását követően fennmaradó könyv szerinti értéknek felel meg. A mérlegen kívüli részvényjellegű kitettségekhez tartozó kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal csökkentett névérték. Az intézmények ezenkívül a 0020-as oszlopban tüntetik fel az 575/2013/EU rendelet I. mellékletében említett, a részvényjellegű kitettségi osztályba sorolt mérlegen kívüli tételeket (pl. a részben kifizetett részvények és értékpapírok kifizetetlen részét). Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy az 575/2013/EU rendelet 165. cikkének (1) bekezdésében említett PD/LGD-módszert alkalmazó intézményeknek figyelembe kell venniük az 575/2013/EU rendelet 155. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett beszámítást (offset) is. 0030–0040 A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET GARANCIÁK HITELDERIVATÍVÁK A részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításához alkalmazott módszertől függetlenül az intézmények a részvényjellegű kitettségek előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetét is elismerhetik (az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése). Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 0030-as és 0040-es oszlopban az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt módszerek szerint elismert, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet összegét garanciák (0030-as oszlop) vagy hitelderivatívák (0040-es oszlop) formájában tüntetik fel. 0050 A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE (–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN Az intézmények az 0050-es oszlopban tüntetik fel a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek azt a részét, amely az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt módszerek szerint megjelenített, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel rendelkezik. 0060 KITETTSÉGÉRTÉK Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 0060-as oszlopban a kitettségértéket tüntetik fel az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetből eredő helyettesítési hatások figyelembevételével (az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 167. cikke). A mérlegen kívüli részvényjellegű kitettségek esetében a kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal csökkentett névérték (az 575/2013/EU rendelet 167. cikke). 0061 EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót. 0070 KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%) A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények az összesítésben szereplő ügyfélkategóriákba vagy -halmazokba sorolt LGD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát tüntetik fel. A kitettséggel súlyozott átlagos LGD-értéket az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet figyelembevételével meghatározott kitettségérték (0060-as oszlop) alapján kell kiszámítani. Az intézményeknek figyelembe kell venniük az 575/2013/EU rendelet 165. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. 0080 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Az intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 155. cikke szerint kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékekről. Ha a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények nem rendelkeznek elegendő információval a nemteljesítés az 575/2013/EU rendelet 178. cikkében meghatározott fogalmának használatához, akkor a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításakor a kockázati súlyokra 1,5-es szorzót kell alkalmazni (az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (3) bekezdése). A kockázatisúly-függvény M (lejárat) bemenő paramétere tekintetében a részvényjellegű kitettségekhez rendelt lejárat 5 év (az 575/2013/EU rendelet 165. cikkének (3) bekezdése). 0090 TÁJÉKOZTATÓ ADAT: VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK Az intézmények a 0090-es oszlopban tüntetik fel a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó várható veszteségértéket, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 158. cikkének (4), (7), (8) és (9) bekezdése szerint kell kiszámítani. [Törölve] Sorok CR EQU IRB 1 – 0020-as sor PD/LGD-MÓDSZER: ÖSSZESEN A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények (az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (3) pontja) a kért információkat a CR EQU IRB 1 tábla 0020-as sorában tüntetik fel. CR EQU IRB 1 – 0050–0090-es sor EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER: ÖSSZESEN A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA AZ EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER ALAPJÁN: Az egyszerű kockázati súlyozási módszert alkalmazó intézmények (az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (2) bekezdése) a kért információkat az alapul szolgáló kitettségek jellemzőinek megfelelően a 0050–0090-es sorban adják meg. CR EQU IRB 1 – 0100-as sor BELSŐ MODELLEKEN ALAPULÓ MÓDSZER A belső modelleken alapuló módszert alkalmazó intézmények (az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (4) bekezdése) a kért információkat a 0100-as sorban tüntetik fel. CR EQU IRB 1 – 0110-es sor KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK Az IRB módszert alkalmazó intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről, amelyekre fix kockázati súly alkalmazandó (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül), ideértve a következő kitettségeket: CR EQU IRB 1 – 0120-as sor A TARTALÉKMÓDSZER (FALL-BACK APPROACH) HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ KBF-KITETTSÉGEK A kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló, az 575/2013/EU rendelet 152. cikkének (6) bekezdése szerinti tartalékmódszernek megfelelően kezelt kitettségeket is ebben a sorban kell feltüntetni. CR EQU IRB 2 A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉLKATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények (az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (3) bekezdése) a kért információkat a CR EQU IRB 2 táblán tüntetik fel. Annak a PD/LGD-módszert alkalmazó intézménynek, amely egyedi minősítési skálát alkalmaz, vagy az adatszolgáltatást irányadó belső skála alapján tudja teljesíteni, a CR EQU IRB 2 táblán az egyedi minősítési skála/irányadó skála szerinti minősítési kategóriákat vagy halmazokat kell megadnia. Minden más esetben a különböző minősítési skálákat a következő kritériumok alapján kell összevonni és rangsorolni: a különböző minősítési skálák ügyfélkategóriáit vagy -halmazait össze kell vonni, majd az egyes ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-érték alapján növekvő sorrendbe kell állítani.

– a pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szemben fennálló, az 575/2013/EU rendelet 48. cikkének (4) bekezdése szerint kezelt részvényjellegű pozíciók kockázattal súlyozott kitettségértékét, valamint

– az 575/2013/EU rendelet 471. cikkének (2) bekezdése szerint 370 %-os kockázati súlyú részvényjellegű pozíciókat, amelyeket a 0110-es sorban kell feltüntetni.

3.6. C 11.00 – KIEGYENLÍTÉSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT)

3.6.

3.6.1.99.100.101.102.103.104.105.

Általános megjegyzések A táblában a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott olyan ügyletekről kell információt szolgáltatni, amelyek kiegyenlítése a teljesítési határidejükig nem történt meg, továbbá a kiegyenlítési kockázat kapcsolódó szavatolótőke-követelményéről az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában, valamint 378. cikkében említetteknek megfelelően. Az intézmények a CR SETT táblán a kiegyenlítési/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat adnak meg a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, részvényekre, külföldi pénznemekre és árukra vonatkozóan. Az 575/2013/EU rendelet 378. cikke szerint a kiegyenlítési/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény nem érinti a repoügyleteket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, részvényekkel, külföldi pénznemekkel vagy áruval kapcsolatos értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket. Ügyelni kell azonban arra, hogy a teljesítési határidőig ki nem egyenlített származtatott ügyletek és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek ettől függetlenül az 575/2013/EU rendelet 378. cikke szerint meghatározott, a kiegyenlítési/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek. A teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek esetében az intézményeknek ki kell számítaniuk a felmerült árkülönbözetet. Ez az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, külföldi pénznem vagy áru kikötött teljesítési ára és aktuális piaci értéke közötti különbözet, ahol a különbözet veszteséget is jelenthet az intézmény számára. Az intézmények a különbözetet az 575/2013/EU rendelet 378. cikkében található 1. táblázat megfelelő szorzójával megszorozva határozzák meg a vonatkozó szavatolótőke-követelményt. Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint a kockázati kitettség összegének kiszámításához a kiegyenlítési/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményt 12,5-del kell megszorozni. Ügyelni kell arra, hogy a CR SETT tábla alkalmazási köre nem terjed ki a nyitva szállításokra vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 379. cikkében rögzített szavatolótőke-követelményre; azt a hitelkockázati táblacsoporton (CR SA, CR IRB) kell feltüntetni.

3.6.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010 KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEK TELJESÍTÉSI ÁRA Az 575/2013/EU rendelet 378. cikkében említetteknek megfelelően az intézmények a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyleteket azok elfogadott teljesítési árán tüntetik fel. Ebben az oszlopban minden ki nem egyenlített ügyletet fel kell tüntetni attól függetlenül, hogy a teljesítési határidőt követően nyereséget vagy veszteséget mutatnak. 0020 A KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEKBŐL EREDŐ ÁRKÜLÖNBÖZETI KITETTSÉG Az intézmények feltüntetik az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, külföldi pénznem vagy áru kikötött teljesítési ára és aktuális piaci értéke közötti különbözetet, ahol a különbözet veszteséget is jelenthet az intézmény számára, az 575/2013/EU rendelet 378. cikkében említetteknek megfelelően. Ebben az oszlopban kizárólag azokat a ki nem egyenlített ügyleteket kell feltüntetni, amelyek a teljesítési határidőt követően veszteséget mutatnak. 0030 SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK Az intézmények feltüntetik az 575/2013/EU rendelet 378. cikke szerint kiszámított szavatolótőke-követelményt. 0040 KIEGYENLÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint az intézmények a kiegyenlítési kockázati kitettség összegének kiszámításához a 0030-as oszlopban feltüntetett szavatolótőke-követelményt 12,5-del szorozzák meg. Sor 0010 A nem kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen Az intézmények összesített információkat közölnek a nem kereskedési könyvi pozíciók kiegyenlítési/teljesítési kockázatával kapcsolatban (az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában, valamint 378. cikkében említetteknek megfelelően). Az intézmények az {r0010;c0010} cellában a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek összesített értékét tüntetik fel azok elfogadott teljesítési árfolyamán. Az intézmények az {r0010;c0020} cellában a nem teljesített, veszteséges ügyletekből eredő árkülönbözeti kitettségre vonatkozó összesített információkat tüntetik fel. Az intézmények az {r0010;c0030] cellában az összesített szavatolótőke-követelményt tüntetik fel, amely a teljesítési határidő után eltelt munkanapok száma szerinti szorzó és a 0020-as oszlopban megadott árkülönbözet szorzatából adódó, a ki nem egyenlített ügyletekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény (az 575/2013/EU rendelet 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriáknak megfelelően). 0020–0060 Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó) 5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó) 16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó) 31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó) Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó) Az intézmények a 0020–0060-as sorban a nem kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó kiegyenlítési/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat az 575/2013/EU rendelet 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriák szerint tüntetik fel. A teljesítési határidőt követően 5 munkanapnál rövidebb ideig ki nem egyenlített ügyletek esetében a kiegyenlítési/teljesítési kockázatra nem vonatkozik szavatolótőke-követelmény. 0070 A kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen Az intézmények összesített információkat közölnek a kereskedési könyvi pozíciók kiegyenlítési/teljesítési kockázatával kapcsolatban (az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában, valamint 378. cikkében említetteknek megfelelően). Az intézmények az {r0070;c0010} cellában a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek összesített értékét tüntetik fel azok elfogadott teljesítési árfolyamán. Az intézmények az {r0070;c0020} cellában a nem teljesített, veszteséges ügyletekből eredő árkülönbözeti kitettségre vonatkozó összesített információkat tüntetik fel. Az intézmények az {r0070;c0030] cellában az összesített szavatolótőke-követelményt tüntetik fel, amely a teljesítési határidő után eltelt munkanapok száma szerinti szorzó és a 0020-as oszlopban megadott árkülönbözet szorzatából adódó, a ki nem egyenlített ügyletekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény (az 575/2013/EU rendelet 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriáknak megfelelően). 0080–0120 Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó) 5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó) 16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó) 31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó) Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó) Az intézmények a 0080–0120-as sorban a kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó kiegyenlítési/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat az 575/2013/EU rendelet 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriák szerint tüntetik fel. A teljesítési határidőt követően 5 munkanapnál rövidebb ideig ki nem egyenlített ügyletek esetében a kiegyenlítési/teljesítési kockázatra nem vonatkozik szavatolótőke-követelmény.

3.7. C 13.01 – HITELKOCKÁZAT – ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS (CR SEC)

3.7.

3.7.1.106.107.108.

Általános megjegyzések Amennyiben az intézmény értékpapírosítást kezdeményezőként jár el, ezt a táblát minden olyan értékpapírosításra vonatkozóan ki kell tölteni, amely jelentős kockázatátruházás elismerésével jár. Amennyiben az intézmény befektetőként jár el, minden kitettséget fel kell tüntetni. A feltüntetendő információk az intézménynek az értékpapírosítási folyamatban betöltött szerepétől függnek. Így külön adatszolgáltatási tételek vonatkoznak az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és a befektetőkre. Ez a tábla összesített információkat gyűjt a banki könyvben nyilvántartott hagyományos és szintetikus értékpapírosításokról.

3.7.2.109.110.

A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE Az értékpapírosítást kezdeményező intézményeknek a pozíciót tartó személyétől függetlenül az értékpapírosítási ügyletből eredő valamennyi aktuális értékpapírosítási kitettségre vonatkozóan jelenteniük kell az adatszolgáltatás időpontjában fennálló összeget. Így fel kell tüntetni az értékpapírosításból eredő mérlegen belüli értékpapírosítási kitettségeket (pl. kötvényeket, alárendelt kölcsönöket), valamint a mérlegen kívüli kitettségeket és származtatott ügyleteket (pl. alárendelt hitelkereteket, likviditási hitelkereteket, kamatcsereügyleteket, hitel-nemteljesítési csereügyleteket stb.) Azoknál a hagyományos értékpapírosításoknál, amelyeknél az értékpapírosítást kezdeményező nem rendelkezik pozícióval, az értékpapírosítást kezdeményező az értékpapírosítást nem veheti figyelembe az e táblán történő adatszolgáltatás során. E tekintetben az értékpapírosítást kezdeményező értékpapírosítási pozíciói magukban foglalják rulírozó kitettség értékpapírosítására vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 16. pontjában meghatározott gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezéseket. 0020–0040 SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE Az 575/2013/EU rendelet 251. és 252. cikke Az értékpapírosítási struktúrában foglalt hitelkockázat-mérséklési technikák korrigált értékében a lejárati eltérések nem vehetők figyelembe. 0020 (–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (CVA) A biztosítéknak az ebben az oszlopban feltüntetendő volatilitással korrigált értékére (CVA) vonatkozó részletes számítási eljárást az 575/2013/EU rendelet 223. cikkének (2) bekezdése határozza meg. 0030 (–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*) A be- és kiáramlások általános szabálya szerint az ebben az oszlopban feltüntetett összegek a megfelelő hitelkockázati táblán (CR SA vagy CR IRB), valamint az adatszolgáltató szervezet által a fedezetnyújtóhoz (vagyis ahhoz a harmadik félhez, amelynek az ügyletrészsorozatot az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet útján átadják) hozzárendelt kitettségi osztályban beáramlásként jelennek meg. A hitelkockázati fedezet devizaárfolyam-kockázattal korrigált értékére (G*) vonatkozó részletes számítási eljárást az 575/2013/EU rendelet 233. cikkének (3) bekezdése határozza meg. 0040 A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE Valamennyi visszatartott vagy visszavásárolt ügyletrészsorozatot, pl. a visszatartott, első veszteségviselő kategóriába tartozó pozíciókat névleges összegen kell feltüntetni. A hitelkockázati fedezet visszatartott vagy visszavásárolt összegének kiszámításakor nem vehető figyelembe a hitelkockázati fedezetben végrehajtott felügyeleti korrekció hatása. 0050 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Ez az oszlop tartalmazza az adatszolgáltató intézmény által tartott értékpapírosítási pozíciók 575/2013/EU rendelet 248. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján számított kitettségértékeit hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása nélkül, az értékelési korrekciók és a céltartalékok, valamint az értékpapírosított kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett vissza nem fizetendő árengedmények levonása nélkül, továbbá az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó értékelési korrekciók és céltartalékok levonása nélkül. Nettósítás kizárólag akkor alkalmazható, ha egy különleges célú gazdasági egységnek (SSPE) egy elismert nettósítási megállapodás keretében több származtatott ügylete áll fenn. A szintetikus értékpapírosításoknál az értékpapírosítást kezdeményező által mérlegen belüli tételek és/vagy befektetői érdekeltség formájában tartott pozíciók értéke a 0010–0040. oszlopok összesítéséből adódik. 0060 (–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK Az 575/2013/EU rendelet 248. cikke Az ebben az oszlopban feltüntetendő értékelési korrekciók és céltartalékok kizárólag az értékpapírosítási pozíciókra vonatkoznak. Az értékpapírosított kitettségek értékelési korrekciója nem vehető figyelembe. 0070 ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG Ez az oszlop tartalmazza az értékpapírosítási pozíciók 575/2013/EU rendelet 248. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján számított kitettségértékeit az értékelési korrekciók és a céltartalékok levonásával, valamint hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása nélkül, továbbá az értékpapírosított kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett vissza nem fizetendő árengedmények levonása nélkül, valamint az értékpapírosítási pozíciókra alkalmazott értékelési korrekciók és a céltartalékok levonásával. 0080–0110 A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontja, harmadik része II. címének 4. fejezete és 249. cikke Az intézmények ezekben az oszlopokban az olyan hitelkockázat-mérséklési technikákra vonatkozóan szolgáltatnak adatot, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább a be- és kiáramlásokra vonatkozóan meghatározott helyettesítésével. A kitettségértéket befolyásoló biztosíték (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel) értéke legfeljebb a kitettségérték lehet. Itt az alábbi tételeket kell feltüntetni: 0080 (-) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (GA) Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában, valamint 234–236. cikkében meghatározottak szerint. 0090 (–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában, az említett rendelet 249. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említetteknek megfelelően, valamint a 195., 197. és 200 cikkében előírtaknak megfelelően. Az 575/2013/EU rendelet 218. és 219. cikkében említett, hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni. 0100–0110 A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE Fel kell tüntetni az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfélkategóriába tartozó be- és kiáramlásokat. 0100 (–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN Az 575/2013/EU rendelet 222. cikkének (3) bekezdése, 235. cikkének (1)–(2) bekezdése, valamint 236. cikke A kiáramlások értéke megegyezik az értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába irányuló beáramlásnak kell tekinteni. 0110 BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN Az olyan értékpapírosítási pozíciókat, amelyek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak minősülnek és az 575/2013/EU rendelet 197. cikkének (1) bekezdése szerint elismert pénzügyi biztosítékként kerülnek felhasználásra, továbbá amelyekre a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét alkalmazzák, ebben az oszlopban beáramlásként kell feltüntetni. 0120 HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG Ez az oszlop tartalmazza a megfelelő kockázatisúly-kategóriába, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségeket a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után. 0130 (-) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (CVAM) Az 575/2013/EU rendelet 223–228. cikke A feltüntetett összeg magában foglalja az 575/2013/EU rendelet 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is. 0140 TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*) Az értékpapírosítási pozíciók 575/2013/EU rendelet 248. cikkének megfelelően kiszámított kitettségértéke az említett rendelet 248. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása nélkül. 0150 EBBŐL: 0 %-OS HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ (CCF) ALÁ TARTOZÓ Az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdésének b) pontja Erre vonatkozóan a hitel-egyenértékesítési tényezőt az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 56. pontja határozza meg. Az adatszolgáltatás során a 0 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőre vonatkozóan teljes mértékben korrigált kitettségértéket (E*) kell megadni. 0160 (–) VISSZA NEM FIZETENDŐ ÁRENGEDMÉNY Az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint az értékpapírosítást kezdeményező intézmény az olyan értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyekhez 1250 %-os kockázati súlyt rendeltek, levonhatja az értékpapírosítási pozíció kitettségértékéből az ilyen alapul szolgáló kitettségekhez kapcsolódó vissza nem fizetendő árengedményeket, amennyiben ezek az árengedmények a szavatolótőke csökkenését eredményezték. 0170 (–) AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ KITETTSÉGEK EGYEDI HITELKOCKÁZATI KIIGAZÍTÁSA Az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint az értékpapírosítást kezdeményező intézmény az olyan értékpapírosítási pozíció esetében, amelyekhez 1250 %-os kockázati súlyt rendeltek, vagy amely levonásra került az elsődleges alapvető tőkéből, az 575/2013/EU rendelet 110. cikkének megfelelően levonhatja a kitettségértékből az alapul szolgáló kitettségekre vonatkozó egyedi hitelkockázati kiigazításokat. 0180 KITETTSÉGÉRTÉK Az értékpapírosítási pozíciók 575/2013/EU rendelet 248. cikke szerint kiszámított kitettségértéke. 0190 (–) A SZAVATOLÓTŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 245. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 253. cikkének (1) bekezdése szerint az intézmények az olyan értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyekhez 1250 %-os kockázati súlyt rendeltek, a pozícióknak a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításánál történő figyelembevétele helyett a pozíciók kitettségértékét levonhatják szavatolótőkéjükből. 0200 KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK A szavatolótőkéből levont kitettségértékkel csökkentett kitettségérték. 0210 SEC-IRBA Az 575/2013/EU rendelet 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja 0220–0260 KOCKÁZATISÚLY-SÁVOK SZERINTI BONTÁS SEC-IRBA kitettségek kockázatisúly-sávok szerinti bontásban. 0270 EBBŐL: A 255. CIKK (4) BEKEZDÉSE SZERINT SZÁMÍTVA (VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK) Az 575/2013/EU rendelet 255. cikkének (4) bekezdése Ezzel az oszloppal összefüggésben a lakossági kitettségeket vásárolt lakossági követelésként, a nem lakossági kitettségeket pedig vásárolt vállalati követelésként kell kezelni. 0280 SEC-SA Az 575/2013/EU rendelet 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja 0290–0340 KOCKÁZATISÚLY-SÁVOK SZERINTI BONTÁS SEC-SA kitettségek kockázatisúly-sávok szerinti bontásban. Amennyiben a kockázati súly = 1250 % (W ismeretlen), az 575/2013/EU rendelet 261. cikke (2) bekezdése b) pontjának negyedik bekezdése előírja, hogy az értékpapírosítási pozícióra 1250 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni, ha az intézmény a halmaz alapul szolgáló kitettségeinek több mint 5 %-a esetében nem ismeri a késedelmi státuszt. 0350 SEC-ERBA Az 575/2013/EU rendelet 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja 0360–0570 HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK SZERINTI BONTÁS (RÖVID / HOSSZÚ TÁVÚ HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK) Az 575/2013/EU rendelet 263. cikke Az 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (2) bekezdésében említett származtatott hitelminősítéssel rendelkező SEC-ERBA értékpapírosítási pozíciókat minősített pozícióként kell feltüntetni. A kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékeket az 575/2013/EU rendelet 263. cikkének 1. és 2. táblázatában, valamint 264. cikkének 3. és 4. táblázatában meghatározott rövid és hosszú lejárat és hitelminőségi besorolások (CQS) szerint kell csoportosítani. 0580–0630 A SEC-ERBA ALKALMAZÁSÁNAK INDOKAI SZERINTI BONTÁS Az intézményeknek minden egyes értékpapírosítási pozíció esetében az alábbi opciók egyikét kell figyelembe venniük a 0580–0620-as oszlopban. 0580 GÉPJÁRMŰHITELEK, GÉPJÁRMŰ- ÉS ESZKÖZLÍZINGEK Az 575/2013/EU rendelet 254. cikke (2) bekezdésének c) pontja Ebben az oszlopban kell feltüntetni minden gépjárműhitelt, gépjármű- és eszközlízinget, akkor is, ha az 575/2013/EU rendelet 254. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja alkalmazható rájuk. 0590 SEC-ERBA OPCIÓ Az 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (3) bekezdése 0600 AZ 575/2013/EU RENDELET 254. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJA SZERINTI POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 254. cikke (2) bekezdésének a) pontja 0610 AZ 575/2013/EU RENDELET 254. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJA SZERINTI POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 254. cikke (2) bekezdésének b) pontja 0620 AZ 575/2013/EU RENDELET 254. CIKKE (4) BEKEZDÉSE VAGY 258. CIKKE (2) BEKEZDÉSE SZERINTI POZÍCIÓK A SEC-ERBA hatálya alá tartozó értékpapírosítási pozíciók, amennyiben az illetékes hatóságok az 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (4) bekezdésével vagy 258. cikkének (2) bekezdésével összhangban kizárták a SEC-IRBA vagy a SEC-SA alkalmazását. 0630 A MÓDSZEREK HIERARCHIÁJÁT KÖVETVE Értékpapírosítási pozíciók, amelyek esetében a SEC-ERBA-t a módszerek 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hierarchiáját követve alkalmazzák. 0640 BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER Az 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (5) bekezdése az ABCP-programokon belüli pozíciókra vonatkozóan a belső értékelési módszerről (IAA). 0650–0690 KOCKÁZATISÚLY-SÁVOK SZERINTI BONTÁS A belső értékelési módszer szerinti kitettségek kockázatisúly-sávok szerinti bontásban 0695 A FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁNAK ELŐRESOROLT ÜGYLETRÉSZSOROZATAINAK EGYEDI KEZELÉSE Az 575/2013/EU rendelet 269a. cikkének (3) bekezdése 0700 EGYÉB (KOCKÁZATI SÚLY = 1250 %) Amennyiben az előző módszerek egyikét sem alkalmazzák, az 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (7) bekezdésével összhangban az értékpapírosítási pozíciókhoz 1250 %-os kockázati súlyt kell rendelni. 0710–0860 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Teljes kockázattal súlyozott kitettségérték az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerinti számítás alapján, a lejárati eltérések vagy az előzetes vizsgálatra vonatkozó rendelkezések megsértése miatti kiigazítások előtt, a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékek nélkül. 0840 IAA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%) Ebben az oszlopban az értékpapírosítási pozíciók kitettséggel súlyozott átlagos kockázati súlyait kell feltüntetni. 0860 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK, EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS A lejárati eltéréssel rendelkező szintetikus értékpapírosításokra vonatkozóan az ebben az oszlopban feltüntetendő érték nem foglalja magában a lejárati eltéréseket. 0870 A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA A szintetikus értékpapírosításokban megjelenő, az 575/2013/EU rendelet 252. cikke szerint kiszámított RW*–RW(SP) lejárati eltéréseket be kell számítani, kivéve az 1250 %-os kockázati súlyú ügyletrészsorozatokat, amelyeknél a feltüntetendő érték nulla. Az RW(SP) nemcsak a 0650-es oszlopban feltüntetett kockázattal súlyozott kitettségértékeket foglalja magában, hanem a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékeket is. 0880 AZ (EU) 2017/2402 RENDELET 2. FEJEZETÉNEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) Az 575/2013/EU rendelet 270a. cikkének megfelelően, ha egy intézmény bizonyos követelményeknek nem tesz eleget, az illetékes hatóságok arányos addicionális kockázati súlyt szabnak ki, amely annak a kockázati súlynak legalább 250 %-a (de legfeljebb 1250 %-a), amely az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakaszában meghatározott módon alkalmazandó az érintett értékpapírosított pozíciókra. 0890 FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségérték az említett rendelet 267. és 268. cikkében meghatározott határértékek alkalmazása előtt, vagy figyelembe vehető nemteljesítő kitettségek hagyományos értékpapírosítása esetén az 575/2013/EU rendelet 269a. cikkének alkalmazása előtt. 0900 (–) A KOCKÁZATI SÚLYRA VONATKOZÓ FELSŐ KORLÁT MIATTI CSÖKKENTÉS Az 575/2013/EU rendelet 267. cikkének megfelelően az az intézmény, amely mindenkor ismeri az alapul szolgáló kitettségek összetételét, az előresorolt értékpapírosítási pozícióhoz olyan maximális kockázati súlyt rendelhet, amely egyenlő az alapul szolgáló kitettségekre alkalmazandó, kitettséggel súlyozott azon átlagos kockázati súllyal, amely akkor lenne alkalmazandó az alapul szolgáló kitettségekre, ha azokat nem értékpapírosították volna. Figyelembe vehető nemteljesítő kitettségek hagyományos értékpapírosítása esetén az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke, és különösen annak (6) és (7) bekezdése alkalmazandó. 0910 (–) AZ ÁLTALÁNOS FELSŐ KORLÁT MIATTI CSÖKKENTÉS Az 575/2013/EU rendelet 268. cikkével összhangban a SEC-IRBA-t használó értékpapírosítást kezdeményező intézmény, szponzor vagy más intézmény, vagy a SEC-SA-t, illetőleg a SEC-ERBA-t használó értékpapírosítást kezdeményező vagy szponzor intézmény az általa tartott értékpapírosítási pozícióra azzal a tőkekövetelménnyel egyenlő maximális tőkekövetelményt alkalmazhat, amelyet az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 2. vagy 3. fejezetének megfelelően úgy számítanának ki az alapul szolgáló kitettségekre, mintha azokat nem értékpapírosították volna. Figyelembe vehető nemteljesítő kitettségek hagyományos értékpapírosítása esetén az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke, és különösen annak (5) és (7) bekezdése alkalmazandó. 0920 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségérték, figyelembe véve az említett rendelet 247. cikkének (6) bekezdésében meghatározott teljes kockázati súlyt. 0930 TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A hitelkockázat-mérséklő eszközök nyújtójához átcsoportosított, így a megfelelő táblán számított, az értékpapírosítási pozíciók felső korlátjának kiszámításánál figyelembe vett kitettségekből eredő, kockázattal súlyozott kitettségérték. A tábla három fő sorcsoportból áll, amelyek a kezdeményezett, szponzorált, illetve visszatartott vagy visszavásárolt kitettségekről gyűjtenek adatokat értékpapírosítást kezdeményező, befektető és szponzor szerint. Ezek mindegyikére vonatkozóan az adatok mérlegen belüli tételek, mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek, valamint aszerint oszlanak meg, hogy sor kerül-e differenciált tőkekövetelmény-megállapításra. A SEC-ERBA szerint kezelt pozíciókat és a nem minősített pozíciókat (az adatszolgáltatás időpontjában fennálló kitettség) fel kell tüntetni a kezdeti hitelminőségi besorolás szerinti bontásban (az utolsó sorcsoport). Ezeket az információkat az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak és a befektetőknek is meg kell adniuk. Sor 0010 TELJES KITETTSÉG A teljes kitettség a fennálló értékpapírosítások és az újra-értékpapírosítások teljes összegét jelenti. Ez a sor összesíti a későbbi sorokban az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok és a befektetők által megadott valamennyi információt. 0020 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 62. pontjában meghatározott olyan fennálló értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek nem az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 63. pontja szerinti újra-értékpapírosítások. 0030 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT Azon értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 243., 270. vagy 494c. cikkében foglalt kritériumoknak, és ezért differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosultak. 0040 KITETTSÉGEK STS ABCP ÉS NEM ABCP HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOKBAN Azon STS értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 243. cikkében foglalt kritériumoknak. 0050 SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT ELŐRESOROLT POZÍCIÓ SZINTETIKUS KKV-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBAN Azon szerzett jogok alapján figyelembe vett, előresorolt szintetikus kkv-értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 494c. cikkében foglalt kritériumoknak. 0051 ELŐRESOROLT POZÍCIÓK MÉRLEGEN BELÜLI STS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOKBAN Azon előresorolt mérlegen belüli STS értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 270. cikkében foglalt kritériumoknak. 0060, 0120, 0170, 0240, 0290, 0360 és 0410 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA NEM JOGOSULT ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS Az 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (1), (4), (5) és (6) bekezdése, 259., 261., 263., 265., 266. és 269. cikke Azon értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek nem jogosultak differenciált tőkekövetelmény-megállapításra. 0070, 0190, 0310 és 0430 ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 64. pontjában meghatározott, fennálló újra-értékpapírosítási pozíciók összértéke. 0080 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegen belüli tételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja szerinti értékpapírosítást kezdeményező szerepét tölti be. 0090–0136, 0210–0250 és 0330–0370 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: MÉRLEGEN BELÜLI TÉTELEK Az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően a mérlegen belüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az egyedi hitelkockázati kiigazításoknak az értékpapírosítási pozícióra történő, az 575/2013/EU rendelet 110. cikkének megfelelő alkalmazását követően fennmaradó számviteli értéke. A mérlegen belüli tételeket a 0100-as és a 0120-as sorban az 575/2013/EU rendelet 243. cikkében említett differenciált tőkekövetelmény alkalmazására vonatkozó információk, a 0110-es és a 0130-as sorban pedig az említett rendelet 242. cikkének 6. pontjában meghatározott előresorolt értékpapírosítási pozíciók teljes összegére vonatkozó információk figyelembevétele érdekében kell lebontani. 0100, 0220 és 0340 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT Azon értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 243. cikkében foglalt kritériumoknak, és ezért differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosultak. 0110, 0131, 0134, 0160, 0180, 0230, 0251, 0254, 0280, 0300, 0350, 0371, 0374 0400 és 0420 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK Az előresorolt értékpapírosítási pozíciók teljes összege az 575/2013/EU rendelet 242. cikke 6. pontjának megfelelően. 0121, 0241 és 0361 KITETTSÉGEK NEM NPE ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBAN Azon kitettségek teljes összege, amelyek nem felelnek meg az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kritériumoknak. 0133, 0253 és 0373 KITETTSÉGEK NPE ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBAN Azon kitettségek teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kritériumoknak. 0134, 0254 és 0374 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁBAN Azon kitettségek teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt kritériumoknak. 0135, 0255 és 0375 EBBŐL: ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK NEM FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁBAN Azon kitettségek teljes összege, amelyek nem felelnek meg az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt kritériumoknak. 0136, 0256 és 0376 EBBŐL: NEM ELŐRESOROLT KITETTSÉGEK FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁBAN Az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő azon kitettségek teljes összege, amelyek nem teljesítik az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeket 0140–0180, 0260–0300 és 0380–0420 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Ezek a sorok az olyan mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek minősülő értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek, amelyekre az értékpapírosítás keretében hitel-egyenértékesítési tényezőt kell alkalmazni. A mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az adott értékpapírosítási pozíciónak az esetleges egyedi hitelkockázati kiigazítások levonásával számított névértéke, egyéb rendelkezés hiányában 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva. Az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletekből eredő mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíciókat az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani. Az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek partnerkockázatához kapcsolódó kitettségértéket az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani. A likviditási hitelkeretek, hitelkeretek és hitelgondozók által biztosított készpénzelőlegek esetében az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadniuk. Kamatcsereügyletek és deviza-csereügyletek esetében az 575/2013/EU rendelet 248. cikkének (1) bekezdése szerint kiszámított kitettségértéket kell feltüntetni. A mérlegen kívüli tételeket és a származtatott ügyleteket a 0150-es és a 0170-es sorban az 575/2013/EU rendelet 270. cikkében említett differenciált tőkekövetelmény alkalmazására vonatkozó információk, a 0160-as és a 0180-as sorban pedig az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 6. pontjában meghatározott előresorolt értékpapírosítási pozíciók teljes összegére vonatkozó információk figyelembevétele érdekében kell lebontani. Ugyanazok a jogi hivatkozások alkalmazandók, mint a 0100–0130-as sorok esetében. 0150, 0270 és 0390 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT Azon értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 243. cikkében, vagy – csak értékpapírosítást kezdeményezők esetében – az 575/2013/EU rendelet 270. vagy 494c. cikkében foglalt kritériumoknak, és ezért differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosultak. 0200 BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegen belüli tételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a befektető szerepét tölti be. E táblával összefüggésben a befektető olyan intézmény, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be. 0320 SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási és újra-értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegen belüli tételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szponzor szerepét tölti be. Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia. 0440–0670 A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA Ezek a sorok az adatszolgáltatás időpontjában fennálló olyan pozíciókra vonatkozóan gyűjtenek információkat, amelyekre vonatkozóan a kezdeményezésük (keletkezésük) időpontjában meghatározták az 575/2013/EU rendelet 263. cikkének 1. és 2. táblázatában, valamint 264. cikkének 3. és 4. táblázatában megadott hitelminőségi besorolásokat. Az IAA szerint kezelt értékpapírosítási pozíciók esetében a hitelminőségi besorolás az IAA-minősítés első kibocsátásakor érvényes hitelminőségi besorolás. Ezen adatok hiányában a hitelminőségi besorolásnak megfelelő, rendelkezésre álló adatok közül a legkorábbiakat kell megadni. Ezeket a sorokat kizárólag a 0180–0210-es, 0280-as, 0350–0640-es, 0700–0720-as, 0740-es, 0760–0830-as és 0850-es oszlopban kell kitölteni.

3.7.2.

1. Az 575/2013/EU rendelet 222. cikkének megfelelően a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerével képzett biztosíték;

2. figyelembe vehető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet.

3.8. AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC DETAILS)

3.8.

3.8.1.111.112.113.114.115.

A SEC DETAILS tábla alkalmazási köre Ez a tábla – a CR SEC SA, MKR SA SEC, MKR SA CTP, CA1 és CA2 tábla összesített információival szemben – ügyletenkénti információkat gyűjt valamennyi olyan értékpapírosításról, amelyben az adatot szolgáltató intézmény érintett. Meg kell adni az egyes értékpapírosítások főbb jellemzőit, például az alapul szolgáló halmaz jellegét és a szavatolótőke-követelményt. Ezeket a táblákat az alábbi esetekben kell kitölteni: Ezeket a táblákat kizárólag az abban az országban található konszolidált csoportok és önálló intézmények alkalmazhatják, ahol szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek. Ha egy értékpapírosításban egy konszolidált csoporton belül több intézmény is részt vesz, akkor az adatokat intézményenkénti részletes bontásban kell megadni. Az (EU) 2017/2402 rendelet 5. cikke alapján, amely szerint az értékpapírosítási pozíciókba fektető intézményi befektetők az ilyen pozíciókról nagy mennyiségű információt kell beszerezniük az előzetes vizsgálatra vonatkozó követelmények teljesítéséhez, a tábla alkalmazási köre bizonyos mértékig a befektetőkre is kiterjed. Nekik a 0010–0040-es, 0070–0110-es, 0160-as, 0190-es, 0290–0300-as, 0310–0470-es oszlopokat kell kitölteniük. Az eredeti hitelező szerepét betöltő intézményeknek (amelyek ugyanabban az értékpapírosításban nem értékpapírosítást kezdeményezők vagy szponzorok) a táblát általában a befektetőkkel azonos terjedelemben kell kitölteniük.

3.8.1.111.112. a)

Az adatszolgáltató intézmény által kezdeményezett vagy szponzorált értékpapírosítások esetében, beleértve azt is, amikor az intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Abban az esetben, ha az intézmény legalább egy pozícióval rendelkezik az értékpapírosításban – attól függetlenül, hogy jelentős kockázat átruházására sor került-e vagy sem –, az intézményeknek az általuk – akár a banki könyvben, akár a kereskedési könyvben – tartott valamennyi pozícióról adatot kell szolgáltatniuk. A tartott pozíciók magukban foglalják az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke szerint megtartott pozíciókat, és – amennyiben az említett rendelet 43. cikkének (6) bekezdése alkalmazandó – az 575/2013/EU rendelet 2018. december 31-én hatályos változatának 405. cikke alapján megtartott pozíciókat.

b)

Olyan értékpapírosítások, amelyek végső alapeszköze eredetileg az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott és az értékpapírosítási eszköz által (részben) megszerzett pénzügyi kötelezettség. Ez az alapeszköz fedezett kötvény vagy más kötelezettség is lehet, amelyet ilyenként a 0160-as oszlopban fel kell tüntetni.

c)

Az értékpapírosításokban meglévő olyan pozíciók, amelyeknél az adatszolgáltató intézmény nem értékpapírosítást kezdeményező és nem szponzor (tehát befektetők és eredeti hitelezők esetében). A C 14.01-es táblát csak az értékpapírosítási keret alapján kezelt értékpapírosítási pozíciókra vonatkozóan kell kitölteni.

3.8.2.116.117.

A SEC DETAILS tábla bontása A SEC DETAILS táblacsoport két táblából áll. A SEC DETAILS általános áttekintést nyújt az értékpapírosításokról, a SEC DETAILS 2 pedig az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint szavatolótőke-követelmény alá tartozó értékpapírosítási pozíciók alkalmazott módszer szerinti bontását tartalmazza. A kereskedési könyvben szereplő értékpapírosítási pozíciókat csak a 0010–0020-as, 0420-as, 0430-as, 0431-es, 0432-es, 0440-es és 0450–0470-es oszlopban kell feltüntetni. A 0420-as, 0430-as és 0440-es oszlop esetében az intézményeknek a nettó pozíció szavatolótőke-követelményének megfelelő kockázati súlyt kell figyelembe venniük.

3.8.3. C 14.00 – Az értékpapírosítással kapcsolatos részletes információk (SEC DETAILS) Oszlop 0010 BELSŐ KÓD Az intézmény által az értékpapírosítás azonosítására használt belső (alfanumerikus) kód. A belső kódot az értékpapírosítási ügylet azonosítójához kell hozzárendelni. 0020 AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS AZONOSÍTÓJA Az értékpapírosítási ügylet jogszabályban előírt nyilvántartásba vételéhez használt kód, vagy ha ilyen nincs, akkor az a név, amelyen az értékpapírosítási ügylet a piacon vagy – belső, illetve magán értékpapírosítás esetén – az intézményen belül ismert. Ha van nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN) – nyilvános ügyletnél –, akkor az oszlopban az értékpapírosítás valamennyi ügyletrészsorozatában közös karaktereket kell megadni. 0021 CSOPORTON BELÜLI, MAGÁN VAGY NYILVÁNOS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS? Ebben az oszlopban azt kell feltüntetni, hogy az értékpapírosítás csoporton belüli, magán- vagy nyilvános értékpapírosítás-e. Az intézményeknek a következők egyikét kell feltüntetniük: 0110 AZ INTÉZMÉNY SZEREPE: (ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ/SZPONZOR/EREDETI HITELEZŐ/BEFEKTETŐ) Az intézményeknek a következők egyikét kell feltüntetniük: Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja szerinti értékpapírosítást kezdeményező és az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szponzor. Befektetőknek azok az intézmények tekinthetők, amelyekre az (EU) 2017/2402 rendelet 5. cikke alkalmazandó. Amennyiben az (EU) 2017/2402 rendelet 43. cikkének (5) bekezdése alkalmazandó, az 575/2013/EU rendelet 2018. december 31-én hatályos változatának 406. és 407. cikkét kell alkalmazni. 0030 AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ AZONOSÍTÓJA Az oszlopban az értékpapírosítást kezdeményezőre alkalmazandó LEI-kódot, vagy ha az nem áll rendelkezésre, az értékpapírosítást kezdeményező részére a felügyeleti hatóság által megállapított kódot, vagy ha ilyen nincs, akkor az intézmény nevét kell megadni. Több eladó részvételével végrehajtott olyan értékpapírosítás esetén, amelyben az intézmény mint értékpapírosítást kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező vesz részt, az adatszolgáltató intézménynek meg kell adnia a konszolidált csoportján belüli valamennyi olyan intézmény azonosítóját, amely az ügyletben (mint kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező) részt vesz. Ha kód nem áll rendelkezésre, vagy azt az adatszolgáltató intézmény nem ismeri, akkor az intézmény nevét kell megadni. Több eladó részvételével végrehajtott olyan értékpapírosítás esetén, amelyben az adatszolgáltató intézmény befektetőként pozícióval rendelkezik, az adatszolgáltató intézménynek meg kell adnia az értékpapírosításban részt vevő összes különböző értékpapírosítást kezdeményező azonosítóját, vagy ha az nem áll rendelkezésre, az értékpapírosítást kezdeményezők nevét. Amennyiben az adatszolgáltató intézmény nem ismeri a neveket, az adatszolgáltató intézménynek azt kell feltüntetnie, hogy az értékpapírosítás több eladó részvételével végrehajtott. 0040 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS TÍPUSA: Az intézményeknek a következők egyikét kell feltüntetniük: Az eszközfedezetű kereskedelmiértékpapír-kibocsátási program, az eszközfedezetű kereskedelmiértékpapír-ügylet, a hagyományos értékpapírosítás és a szintetikus értékpapírosítás meghatározását az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 11–14. pontja tartalmazza; a figyelembe vehető nemteljesítő kitettségek hagyományos értékpapírosításának és a nemteljesítő kitettségek értékpapírosításának meghatározását pedig az 575/2013/EU rendelet 269a. cikkének (1) bekezdése tartalmazza. 0051 ELSZÁMOLÁSI MÓD: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK A MÉRLEGBEN MARADNAK, VAGY KIVEZETÉSRE KERÜLNEK? Az értékpapírosítást kezdeményezőként, szponzorként vagy eredeti hitelezőként eljáró intézmények a következők egyikét kötelesek feltüntetni: Az oszlop az ügylet elszámolási módját foglalja össze. Az 575/2013/EU rendelet 244. és 245. cikke szerinti jelentős kockázat átruházása nem befolyásolja az ügylet vonatkozó számviteli szabályozás szerinti elszámolását. Kötelezettségek értékpapírosítása esetében az értékpapírosítást kezdeményezők az oszlopot nem töltik ki. A P (részleges kivezetés) értéket kell megadni akkor, ha az értékpapírosított eszközöket a mérlegben az adatszolgáltató intézménynek az IFRS 9 3.2.16–3.2.21. bekezdése szerinti folytatódó részvétele mértékéig jelenítik meg. 0060 A FIZETŐKÉPESSÉG KEZELÉSE: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓKRA SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY VONATKOZIK? Az 575/2013/EU rendelet 109., 244. és 245. cikke Kizárólag az értékpapírosítást kezdeményezőknek a következők egyikét kell megadniuk: Az oszlop azt foglalja össze, hogy az értékpapírosítási programot az értékpapírosítást kezdeményező hogyan kezeli a szavatolótőke-megfelelés szempontjából. Azt mutatja, hogy a szavatolótőke-követelmény számítása az értékpapírosított kitettségek vagy az értékpapírosítási pozíciók alapján (banki könyv/kereskedési könyv) történik-e. Ha a szavatolótőke-követelmény alapját értékpapírosított kitettségek képezik (vagyis jelentős kockázat átruházására nem kerül sor), akkor a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az intézmény a CR SA táblán tünteti fel azon értékpapírosított kitettségek esetén, amelyeknél a sztenderd módszert alkalmazza, a CR IRB táblán pedig azon értékpapírosított kitettségek esetén, amelyeknél a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza. Ugyanakkor, ha a szavatolótőke-követelmény alapját a banki könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciók képezik (jelentős kockázat átruházására kerül sor), akkor a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítására vonatkozó információt az intézmény a CR SEC táblán adja meg. A kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciók esetében a piaci kockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítására vonatkozó információt az MKR SA TDI (sztenderd módszer szerinti általános pozíciókockázat), az MKR SA SEC vagy MKR SA CTP (sztenderd módszer szerinti egyedi pozíciókockázat), vagy az MKR IM (belső modellek) táblán kell feltüntetni. Kötelezettségek értékpapírosítása esetében az értékpapírosítást kezdeményezők az oszlopot nem töltik ki. 0061 JELENTŐS KOCKÁZATÁTRUHÁZÁS Kizárólag az értékpapírosítást kezdeményezőknek a következők egyikét kell megadniuk: Ez az oszlop összefoglalja, hogy történt-e jelentős átruházás, és ha igen, milyen módon. A megvalósított jelentős kockázatátruházás meghatározza az értékpapírosítást kezdeményező megfelelő fizetőképesség-kezelését. 0070 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS VAGY ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS? Az értékpapírosítás fogalmának az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 61. és az újra-értékpapírosítás fogalmának az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 63. pontjában foglalt meghatározásával összhangban az alábbi rövidítésekkel meg kell adni az értékpapírok típusát: 0075 STS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS Az (EU) 2017/2402 rendelet 18. cikke Az intézményeknek a következő rövidítések egyikét kell feltüntetniük: Y – igen; N – nem. 0446 DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS Az 575/2013/EU rendelet 243., 270. és 494c. cikke Az intézményeknek a következő rövidítések egyikét kell feltüntetniük: Y – igen; N – nem. Igen-t a következő esetekben kell feltüntetni: 0076 AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI FELÁR TÍPUSA Az (EU) 2017/2402/EU rendelet 2. cikkének 29. pontja Az intézményeknek a következők egyikét kell feltüntetniük: 0077 AMORTIZÁCIÓS RENDSZER Az intézményeknek a következők egyikét kell feltüntetniük: 0078 BIZTOSÍTÉKI FEDEZETI OPCIÓK Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikke Az intézményeknek a hitelkockázati fedezeti megállapodás biztosítéki fedezetére vonatkozó alábbi opciók egyikét kell feltüntetniük: Ezt az oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a 0040-es oszlopban szintetikus ügylet szerepel. 0080–0100 MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK Az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke; amennyiben az (EU) 2017/2402 rendelet 43. cikkének (6) bekezdése alkalmazandó, az 575/2013/EU rendelet 2018. december 31-én hatályos változatának 405. cikkét kell alkalmazni. 0080 AZ ÉRDEKELTSÉG MEGTARTÁSÁNAK MÓDJA Minden egyes kezdeményezett értékpapírosítási programnál fel kell tüntetni a nettó gazdasági érdekeltség megtartásának módját az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke alapján: 0090 A MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK ARÁNYA AZ ADATSZOLGÁLTATÁS IDŐPONTJÁBAN (%) Az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy az eredeti hitelező által megtartott jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség aránya a kezdeményezés időpontjában legalább 5 %. Az oszlop nem töltendő ki akkor, ha a 0080-as oszlopban (Az érdekeltség megtartásának módja) az E (Mentesül) kód szerepel. 0100 A MEGTARTÁSI KÖVETELMÉNY TELJESÜL? Az intézményeknek a következő rövidítéseket kell feltüntetniük: Y – igen; N – nem. Az oszlop nem töltendő ki akkor, ha a 0080-as oszlopban (Az érdekeltség megtartásának módja) az E (Mentesül) kód szerepel. 0120–0130 NEM ABCP-PROGRAMOK Az ABCP-programok speciális jellegéből adódóan, ami azzal függ össze, hogy több egyedi értékpapírosítási pozíciót foglalnak magukban, az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 11. pontjában meghatározott ABCP-programokról a 0120-as, 0121-es és 0130-as oszlopban nem kell adatot szolgáltatni. 0120 KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJA (éééé-hh-nn) Az értékpapírosítás kezdeményezésének időpontjában (a halmazra [poolra] vonatkozó határidőben vagy záró dátumban) a hónapot és az évet a hh/éééé formában kell megadni. Az egyes értékpapírosítási programok kezdeményezésének időpontja az adatszolgáltatás időpontjai között nem változhat. A nyitott halmazokkal fedezett értékpapírosítási programok esetében a kezdeményezés napja az értékpapírok első kibocsátásának napja. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. 0121 A LEGUTOLSÓ KIBOCSÁTÁS IDŐPONTJA (éééé-hh-nn) Az értékpapírosítás keretében az értékpapírok legutóbbi kibocsátásának időpontjában a hónapot és az évet éééé-hh-nn formában kell megadni. Az (EU) 2017/2402 rendeletet csak azon értékpapírosításokra kell alkalmazni, amelyek értékpapírjait 2019. január 1-jén vagy azt követően bocsátották ki. Az értékpapírok legutolsó kibocsátásának időpontja határozza meg, hogy az egyes értékpapírosítási programok az (EU) 2017/2402 rendelet hatálya alá tartoznak-e. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. 0130 AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE A KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJÁBAN Ez az oszlop az értékpapírosított portfóliónak a kezdeményezés időpontjában érvényes (a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség alapján kiszámított) értékét összesíti. A nyitott halmazokkal fedezett értékpapírosítási programok esetében az értékpapírok első kibocsátásának napjára vonatkozó értéket kell megadni. A hagyományos értékpapírosítások esetében az értékpapírosítási halmaz más eszközei nem számíthatók be. A több eladó (azaz egynél több értékpapírosítást kezdeményező) részvételével működő értékpapírosítási programoknál kizárólag az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióhoz való hozzájárulásának megfelelő összeget kell feltüntetni. Kötelezettségek értékpapírosítása esetében kizárólag az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott összeget kell megadni. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. 0140–0225 ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK A 0140–0225-ös oszlopban az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólió több jellemzőjére vonatkozó információkat kell feltüntetnie. 0140 ÖSSZÉRTÉK Az intézményeknek az értékpapírosított portfóliónak az adatszolgáltatás időpontjában érvényes értékét, vagyis a fennálló értékpapírosított kitettségek összegét kell megadniuk. A hagyományos értékpapírosítások esetében az értékpapírosítási halmaz más eszközei nem számíthatók be. A több eladó (azaz egynél több értékpapírosítást kezdeményező) részvételével működő értékpapírosítási programoknál kizárólag az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióhoz való hozzájárulásának megfelelő összeget kell feltüntetni. A zárt halmazzal fedezett értékpapírosítási programoknál (vagyis ahol az értékpapírosított eszközportfólió a kezdeményezés napját követően nem bővíthető) az értéket fokozatosan csökkenteni kell. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. 0150 AZ INTÉZMÉNY RÉSZESEDÉSE (%) Az intézménynek az értékpapírosított portfólióban az adatszolgáltatás időpontjában meglévő részesedését kell megadni (százalékban, két tizedesjegy pontossággal). Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték alapértelmezés szerint 100 %, kivéve a több eladó részvételével működő értékpapírosítási programokat. Az utóbbi esetben az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióban meglévő aktuális hozzájárulását kell megadnia (arányát tekintve a 0140-es oszlopnak felel meg). Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. 0160 TÍPUS Ez az oszlop az értékpapírosított portfólióban lévő eszközökről (lakóingatlant terhelő jelzálog – egyéb nem lakossági kitettségek) és kötelezettségekről (fedezett kötvények és egyéb kötelezettségek) gyűjt információkat. Az intézménynek a következő opciók egyikét kell feltüntetnie a legmagasabb EAD figyelembevételével: Ha az értékpapírosított kitettségek halmaza a fent felsorolt típusokat vegyesen tartalmazza, akkor az intézménynek a legfontosabb típust kell feltüntetnie. Újra-értékpapírosítás esetén az intézménynek a végső alapul szolgáló eszközhalmazt kell megjelölnie. A zárt halmazzal fedezett értékpapírosítási programoknál a típus az adatszolgáltatás időpontjai között nem változhat. Kötelezettségek alatt az eredetileg az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott kötelezettségek értendők (lásd e melléklet 3.2.1. szakasza 112. pontjának b) alpontját). 0171 AZ IRB %-OS ARÁNYA AZ ALKALMAZOTT MÓDSZEREK KÖZÖTT Ez az oszlop arról a módszerről (azokról a módszerekről) gyűjt információkat, amelye(ke)t az intézmény az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazna az értékpapírosított kitettségekre. Az intézményeknek azon értékpapírosított kitettségek kitettségértékkel mért százalékos arányát kell megadniuk, amelyekre az adatszolgáltatás időpontjában a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazandó. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Ez az oszlop azonban nem vonatkozik a kötelezettségek értékpapírosítására. 0180 A KITETTSÉGEK SZÁMA Az 575/2013/EU rendelet 259. cikkének (4) bekezdése Az oszlopot azoknak az intézményeknek kötelező kitölteniük, amelyek az értékpapírosítási pozíciókra a SEC-IRBA-módszert alkalmazzák (és ennek megfelelően a 171-es oszlopban 95 %-nál nagyobb értéket adnak meg). Az intézmény a kitettségek tényleges számáról szolgáltat adatot. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén). Az oszlop nem töltendő ki, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Az oszlopot a befektetők nem töltik ki. 0181 NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK W (%) Az 575/2013/EU rendelet 261. cikkének (2) bekezdése Az intézménynek meg kell adnia az 575/2013/EU rendelet 261. cikkének (2) bekezdése szerint kiszámított W-t (a nemteljesítő alapul szolgáló kitettségekre), még abban az esetben is, ha nem alkalmazza a SEC-SA módszert az értékpapírosítási pozíciókra. 0190 ORSZÁG Az intézmény az ISO 3166-1 alpha-2 szabvány szerinti kód alapján az ügylet végső alapul szolgáló eszközeinek származási országát adja meg, vagyis az eredeti értékpapírosított kitettségek közvetlen kötelezettjének az országát (alapul szolgáló eszközök vizsgálata). Ha az értékpapírosítás halmaza több országot tartalmaz, akkor az intézménynek a legfontosabb országot kell feltüntetnie. Ha az eszközök és kötelezettségek összege alapján számított 20 %-os küszöböt egyik ország sem lépi túl, akkor az egyéb országok értéket kell feltüntetni. 0201 LGD (%) A kitettséggel súlyozott átlagos LGD értékét csak azok az intézmények adják meg, amelyek a SEC-IRBA-t alkalmazzák (és ennek megfelelően a 0170-es oszlopban legalább 95 %-os értéket tüntetnek fel). Az LGD értékét az 575/2013/EU rendelet 259. cikkének (5) bekezdése alapján kell kiszámítani. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén). 0202 EL (%) Az értékpapírosított eszközök kitettséggel súlyozott átlagos várható veszteségének (EL) értékét csak azok az intézmények adják meg, amelyek a SEC-IRBA-t alkalmazzák (és ennek megfelelően a 0171-es oszlopban legalább 95 %-os értéket tüntetnek fel). SA értékpapírosított eszközök esetében a feltüntetendő EL az 575/2013/EU rendelet 111. cikkében említett egyedi hitelkockázati kiigazítás. Az EL értékét az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 3. fejezetének 3. szakasza alapján kell kiszámítani. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén). 0203 UL (%) Az értékpapírosított eszközök kitettséggel súlyozott átlagos nem várható veszteségének (UL) értékét csak azok az intézmények adják meg, amelyek a SEC-IRBA-t alkalmazzák (és ennek megfelelően a 0170-es oszlopban legalább 95 %-os értéket tüntetnek fel). Az eszközök UL-értéke a kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA) szorozva 8 %-kal. A kockázattal súlyozott kitettségértéket az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 3. fejezetének 2. szakaszában meghatározottaknak megfelelően kell kiszámítani. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén). 0204 AZ ESZKÖZÖK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATA Minden intézménynek meg kell adnia az értékpapírosított eszközök adatszolgáltatás időpontjára vonatkozó, kitettséggel súlyozott átlagos lejáratát (WAM), függetlenül a tőkekövetelmények kiszámításához használt módszertől. Az intézményeknek az egyes eszközök lejáratát az 575/2013/EU rendelet 162. cikke (2) bekezdésének a) és f) pontja szerint, az ötéves felső korlát alkalmazása nélkül kell kiszámítaniuk. 0210 (–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (az 575/2013/EU rendelet 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközökön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteségnek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint az 575/2013/EU rendelet 166. cikkének (1) bekezdésében említetteknek megfelelően nemteljesítőként megvásárolt eszközökre kapott kedvezményeket. A céltartalékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott összegét foglalják magukban. Ez az oszlop az értékpapírosított kitettségekre alkalmazott értékelési korrekciókról és céltartalékokról gyűjt információkat. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. 0221 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS ELŐTTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (%) KIRB Ezt az oszlopot csak a SEC-IRBA-t alkalmazó (és ezért az 171-es oszlopban legalább 95 %-ot feltüntető) intézmények töltik ki, és ebben az oszlopban az 575/2013/EU rendelet 255. cikkében említettek szerint a KIRB-re vonatkozó adatokat kell megadni. A KIRB értékét százalékban (két tizedesjegy pontossággal) kell kifejezni. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Eszközök értékpapírosítása esetén ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. 0222 A LAKOSSÁGGAL SZEMBENI KITETTSÉGEK %-OS ARÁNYA AZ IRB HALMAZOKBAN Az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 7. pontjában meghatározott IRB-halmazok, feltéve, hogy az intézmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 3. szakaszával összhangban az alapul szolgáló kitettségérték legalább 95 %-ára ki tudja számítani a KIRB értékét (az 575/2013/EU rendelet 259. cikkének (2) bekezdése). 0223 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS ELŐTTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (%) KSA Az intézménynek abban az esetben is ki kell töltenie ezt az oszlopot, ha nem alkalmazza a SEC-SA módszert az értékpapírosítási pozíciókra. Ebben az oszlopban a KSA értékére vonatkozó információkat kell megadni az 575/2013/EU rendelet 255. cikke (6) bekezdésének megfelelően. A KSA értékét százalékban (két tizedesjegy pontossággal) kell kifejezni. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Eszközök értékpapírosítása esetén ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. 0225 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: HITELKOCKÁZATI KIIGAZÍTÁSOK A TÁRGYIDŐSZAKBAN Az 575/2013/EU rendelet 110. cikke 0230–0304 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI STRUKTÚRA Az oszlopcsoport az értékpapírosítás struktúrájáról gyűjt adatokat mérlegen belüli/kívüli pozíciók, ügyletrészsorozatok (előresorolt, köztes, első veszteségviselő), valamint az adatszolgáltatás időpontjában érvényes lejárat alapján. Több eladó részvételével végrehajtott értékpapírosítás esetén kizárólag az adatot szolgáltató intézménynek megfelelő, vagy annak tulajdonított összeget kell feltüntetni. 0230–0255 MÉRLEGEN BELÜLI TÉTELEK Ez az oszlopcsoport a mérlegen belüli tételekről gyűjt információkat ügyletrészsorozatok szerinti bontásban (előresorolt, köztes, első veszteségviselő). 0230–0232 ELŐRESOROLT 0230 ÖSSZEG Az előresorolt értékpapírosítási pozíciók teljes összege az 575/2013/EU rendelet 242. cikke 6. pontjának megfelelően. 0231 ALSÓ VESZTESÉGVISELÉSI HATÁR (%) Az 575/2013/EU rendelet 256. cikkének (1) bekezdésében említett alsó veszteségviselési határ (%) 0232 és 0252 CQS A SEC-ERBA-t alkalmazó intézmények esetében előirányzott hitelminőségi besorolások (az 575/2013/EU rendelet 263. cikkének 1. és 2. táblázata, valamint 264. cikkének 3. és 4. táblázata). Ezeket az oszlopokat az alkalmazott módszertől függetlenül valamennyi minősített ügyletre vonatkozóan meg kell adni. 0240–0242 KÖZTES 0240 ÖSSZEG A feltüntetendő érték magában foglalja: 0241 AZ ÜGYLETRÉSZSOROZATOK SZÁMA A köztes ügyletrészsorozatok száma. 0242 A LEGINKÁBB ALÁRENDELT ÜGYLETRÉSZSOROZAT HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSA A leginkább alárendelt köztes ügyletrészsorozatnak az 575/2013/EU rendelet 263. cikkében található 2. táblázat és 264. cikkében található 3. táblázat szerint meghatározott hitelminőségi besorolása. 0250–0252 ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ 0250 ÖSSZEG Az első veszteségviselő ügyletrészsorozat összege az 575/2013/EU rendelet 242. cikke 17. pontjának megfelelően. 0251 FELSŐ VESZTESÉGVISELÉSI HATÁR (%) Az 575/2013/EU rendelet 256. cikkének (2) bekezdésében említett felső veszteségviselési határ (%) 0252 CQS 0254–0255 TÚLFEDEZET ÉS ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT TARTALÉKSZÁMLÁK Az 575/2013/EU rendelet 256. cikkének (3) és (4) bekezdése A biztosítékkal fedezett és az előre rendelkezésre bocsátott tartalékszámlák összegei, amelyek nem felelnek meg az ügyletrészsorozat (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 6. pontjában levő fogalommeghatározásának, de az alsó és felső veszteségviselési határ céljából ügyletrészsorozatnak minősülnek az 575/2013/EU rendelet 256. cikke (3) bekezdésének megfelelően. 0254 ÖSSZEG 0255 EBBŐL: VISSZA NEM FIZETENDŐ ÁRENGEDMÉNYEK Az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 31. pontja Az 575/2013/EU rendelet 269a. cikke (7) bekezdésének megfelelően az intézményeknek meg kell adniuk az adatszolgáltatás időpontja szerinti vissza nem fizetendő árengedményt, amelyet a második albekezdésben foglaltaknak megfelelően a realizált veszteségek figyelembevételével lefelé kell kiigazítani. Ezt az oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a 0040-es oszlopban figyelembe vehető nemteljesítő kitettségek értékpapírosítása vagy nem figyelembe vehető nemteljesítő kitettségek értékpapírosítása szerepel, 0260–0287 MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Ez az oszlopcsoport a mérlegen kívüli tételekről és hitel-egyenértékesítési tényező alkalmazása előtti származtatott ügyletekről gyűjt információkat ügyletrészsorozatok szerinti bontásban (előresorolt, köztes, első veszteségviselő). 0260-0285 ELŐRESOROLT / KÖZTES / ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ Itt azonos kritériumokat kell alkalmazni az ügyletrészsorozatok közötti besorolás és az alsó veszteségviselési határ meghatározása, az ügyletrészsorozatok száma és a mérlegen belüli tételekhez használt felső veszteségviselési határ tekintetében (lásd a 0230–0252-es oszlopra vonatkozó útmutatót). 0287 SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI FELÁR Az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 20. pontja, 248. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 256. cikkének (6) bekezdése Ezt az oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a 0110-es oszlopban Értékpapírosítást kezdeményező szerepel. 0290–0300 LEJÁRAT 0290 A FELMONDÁS VÁRHATÓ LEGKORÁBBI IDŐPONTJA A teljes értékpapírosítás felmondásának valószínű időpontja a szerződési feltételek és a jelenleg várható pénzügyi feltételek alapján. Általában az alábbiak közül a legkorábbi időpont: A felmondás várható legkorábbi időpontja tekintetében a napot, a hónapot és az évet kell megadni. Amennyiben ismert, a pontos napot kell feltüntetni, egyéb esetben a hónap első napját. 0291 AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ ÜGYLETBE FOGLALT VISSZAVÁSÁRLÁSI JOGA A felmondás várható legkorábbi időpontja szempontjából releváns visszavásárlási jog típusa: 0300 JOGSZERŰ VÉGSŐ LEJÁRATI IDŐPONT Az a nap, amelyen az értékpapírosítás teljes tőke- és kamatrészét jogszerűen vissza kell fizetni (az ügylet dokumentációja alapján). A jogszerű végső lejárati időpont tekintetében a napot, a hónapot és az évet kell megadni. Amennyiben ismert, a pontos napot kell feltüntetni, egyéb esetben a hónap első napját. 0302–0304 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 0302 AZ ELADOTT KOCKÁZAT ALSÓ VESZTESÉGVISELÉSI HATÁRA (%) Kizárólag az értékpapírosítást kezdeményezőknek kell megadniuk a hagyományos értékpapírosítások esetében harmadik feleknek eladott, vagy szintetikus értékpapírosítások esetében harmadik fél általi hitelkockázati fedezetben részesülő leginkább alárendelt ügyletrészsorozat alsó veszteségviselési határát. 0303 AZ ELADOTT KOCKÁZAT FELSŐ VESZTESÉGVISELÉSI HATÁRA (%) Kizárólag az értékpapírosítást kezdeményezőknek kell megadniuk a hagyományos értékpapírosítások esetében harmadik feleknek eladott, vagy szintetikus értékpapírosítások esetében harmadik fél általi hitelkockázati fedezetben részesülő leginkább előresorolt ügyletrészsorozat felső veszteségviselési határát. 0304 AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ ÁLTAL MEGÁLLAPÍTOTT KOCKÁZATÁTRUHÁZÁS (%) Kizárólag az értékpapírosítást kezdeményezőknek kell megadniuk az értékpapírosított eszközök harmadik felekre átruházott, nem várható veszteséggel (UL) növelt várható veszteségét (EL) a teljes várható veszteség és nem várható veszteség összegének százalékos arányában kifejezve. Meg kell adni az alapul szolgáló kitettségek EL- és UL-értékét, amelyeket ezt követően a többlépcsős értékpapírosítási veszteségviselés szerint hozzá kell rendelni az értékpapírosítás megfelelő ügyletrészsorozataihoz. SA bankok esetében az EL az értékpapírosított eszközök egyedi hitelkockázati kiigazítása, az UL pedig az értékpapírosított kitettségek tőkekövetelménye.

zárt körű kibocsátás,

csoporton belüli,

nyilvános kibocsátás.

értékpapírosítást kezdeményező,

szponzor,

befektető,

eredeti hitelező.

ABCP-program,

ABCP-ügylet,

nemteljesítő kitettségek értékpapírosításától eltérő hagyományos értékpapírosítás,

figyelembe nem vehető nemteljesítő kitettségek értékpapírosítása,

figyelembe vehető nemteljesítő kitettségek értékpapírosítása,

szintetikus ügylet.

K: teljes megjelenítés, amennyiben az értékpapírosított kitettségek teljes mértékben megjelenítve maradnak;

P: részleges kivezetés, amennyiben az értékpapírosított kitettségeket részben kivezetik;

R: teljes kivezetés, amennyiben az értékpapírosított kitettségeket teljes mértékben kivezetik;

N: nem alkalmazható, amennyiben ezek egyike sem alkalmazható.

nincs vonatkozó szavatolótőke-követelmény;

banki könyv;

kereskedési könyv;

részben mindkét könyv.

a jelentős kockázatátruházásra nem alkalmazandó – az adatszolgáltató intézmény kockázati súlyt alkalmaz az értékpapírosított kitettségeire;

megvalósított SRT az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (2) bekezdésének a) pontja vagy 245. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint;

megvalósított SRT az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (2) bekezdésének b) pontja vagy 245. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint;

megvalósított SRT az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (3) bekezdésének a) pontja vagy 245. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint;

1250 %-os kockázati súly alkalmazása vagy a megtartott pozíciók levonása az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (1) bekezdésének b) pontjával vagy 245. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban.

értékpapírosítás;

újra-értékpapírosítás.

az 575/2013/EU rendelet 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS-értékpapírosítások.

az 575/2013/EU rendelet 270. cikke szerint erre a kezelésre jogosult, mérlegen belüli STS-értékpapírosításokban levő előresorolt pozíciók

az 575/2013/EU rendelet 494c. cikke szerint szerzett jogok alapján figyelembe vett szintetikus kkv-értékpapírosítás.

Nincs értékpapírosítási felár

Értékpapírosítási felár, rögzített összeg – használd vagy elveszíted mechanizmus

Értékpapírosítási felár, rögzített összeg – visszatartási mechanizmus

Értékpapírosítási felár, változó összeg – használd vagy elveszíted mechanizmus

Értékpapírosítási felár, változó összeg – visszatartási mechanizmus

Egymást követő amortizáció

Arányos amortizáció

Arányos amortizáció, amely egymást követő amortizációra változik. Megfelel az eszközök mérlegen belüli értékpapírosítására vonatkozó STS kritériumoknak (az (EU) 2017/2402 rendelet 26c. cikkének (5) bekezdése)

Arányos amortizáció, amely egymást követő amortizációra változik. Megfelel a nem ABCP-ügyletekre vonatkozó STS kritériumoknak (Iránymutatás a nem ABCP-ügyletekre vonatkozó STS-kritériumokról és az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése)

Arányos amortizáció, amely egymást követő amortizációra változik. Nem felel meg

Egyéb amortizációs rendszer

0 %-os kockázati súlyozású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában nyújtott biztosíték Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikke (10) bekezdése első albekezdésének a) pontja

3. vagy annál magasabb hitelminőségi besorolású, harmadik fél hitelintézetnél tartott, készpénz formájában nyújtott biztosíték Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikke (10) bekezdése első albekezdésének b) pontja

Az értékpapírosítást kezdeményezőnél vagy annak egyik kapcsolt vállalkozásánál elhelyezett készpénzletét formájában nyújtott biztosíték, ha az értékpapírosítást kezdeményező vagy annak egyik kapcsolt vállalkozása legalább a 2. hitelminőségi besorolásúnak minősül

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikke (10) bekezdésének második albekezdése

Az értékpapírosítást kezdeményezőnél vagy annak egyik kapcsolt vállalkozásánál elhelyezett készpénzletét formájában nyújtott biztosíték, ha az értékpapírosítást kezdeményező vagy annak egyik kapcsolt vállalkozása legalább a 3. hitelminőségi besorolásúnak minősül

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikke (10) bekezdésének harmadik albekezdése

Teljesített követelmény az értékpapírosítást kezdeményező által kibocsátott, hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokba történő befektetések esetén

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikke (10) bekezdésének negyedik albekezdése

Nincs biztosíték, a befektető jogosult 0 %-os kockázati súly alkalmazására

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikke (8) bekezdésének a) pontja

Nincs biztosíték, a befektető számára olyan szervezet nyújt viszontgaranciát, amely jogosult 0 %-os kockázati súly alkalmazására.

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikke (8) bekezdésének b) pontja

Egyéb típusú biztosítékok: az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikkének meg nem felelő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Egyéb típusú biztosítékok: az (EU) 2017/2402 rendelet 26e. cikkének meg nem felelő készpénz

Nincs biztosíték, a biztosíték nem felel meg a mérlegen belüli értékpapírosításra vonatkozó STS kritériumoknak

A biztosíték hiányától eltérő esetek, de a befektető 0 %-os kockázati súlyra jogosult, vagy olyan szervezet nyújt számára viszontgaranciát, amely jogosult 0 %-os kockázati súly alkalmazására

A – Függőleges szelet (értékpapírosítási pozíciók): a befektetőknek eladott vagy a befektetőkre átruházott minden egyes ügyletrészsorozat névértéke legalább 5 %-ának megtartása;

V – Függőleges szelet (értékpapírosított kitettségek): legalább 5 % megtartása az egyes értékpapírosított kitettségek hitelkockázatából akkor, ha az értékpapírosított kitettségek így megtartott hitelkockázatának besorolása minden esetben megegyezik (pari passu) az ugyanazon kitettségekre vonatkozóan értékpapírosított hitelkockázatéval, vagy annál alacsonyabb;

B – Rulírozó kitettségek: rulírozó kitettségek értékpapírosítása esetén az értékpapírosított kitettségek névértékének legalább 5 %-a mértékéig az értékpapírosítást kezdeményező érdekeltségének megtartása;

C – Mérlegen belüli: véletlenszerűen kiválasztott – legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenértékű – kitettségek megtartása, amennyiben ezeket az értékpapírosítás során egyébként értékpapírosították volna, feltéve hogy a potenciálisan értékpapírosítandó kitettségek száma az értékpapírosítás kezdeményezésekor legalább 100;

D – Első veszteségviselő: az első veszteségviselő ügyletrészsorozat és szükség esetén a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott ügyletrészsorozatokkal azonos vagy magasabb kockázati profilú, és a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott ügyletrészsorozatoknál nem korábbi lejáratú ügyletrészsorozatok megtartása úgy, hogy a megtartott rész összesen legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenlő;

E – Mentesül. Ezt a kódot az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (6) bekezdésének alkalmazása által érintett értékpapírosításoknál kell megadni.

U – Nem megfelelő vagy ismeretlen. Ezt a kódot akkor kell megadni, ha az adatszolgáltató intézmény nem tudja biztosan, hogy a megtartás melyik módját alkalmazzák, vagy az nem felel meg a szabályoknak.

Lakosság:

lakóingatlant terhelő jelzálog;

hitelkártya-követelés;

fogyasztási hitel;

kkv-knak nyújtott hitel (lakosságiként kezelt);

egyéb lakossággal szembeni kitettségek.

Nem lakosság:

kereskedelmi ingatlant terhelő jelzálog;

lízing;

vállalatoknak nyújtott hitelek;

kkv-knak nyújtott hitel (vállalatiként kezelt);

kereskedelemfinanszírozás;

egyéb nem lakossági kitettségek.

Kötelezettségek:

fedezett kötvények;

egyéb kötelezettségek.

az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 18. pontja szerinti köztes értékpapírosítási pozíciót;

további értékpapírosítási pozíciókat, amelyek nem az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 6., 17. vagy 18. pontjában meghatározott pozíciók.

3.8.3. i.

az a nap, amelyen az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 1. pontjában meghatározott maradék pozíciókra vonatkozó visszavásárlási jog az alapul szolgáló kitettségek lejáratát, valamint azok előtörlesztési rátáit és esetleges újratárgyalását figyelembe véve először gyakorolható;

ii.

az a nap, amelyen az értékpapírosítást kezdeményező először érvényesíthet az értékpapírosítás szerződési feltételeiben foglalt olyan egyéb lehívási opciót, amely az értékpapírosítás teljes visszaváltását eredményezi.

maradék pozíciókra vonatkozó visszavásárlási jog, amely megfelel az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (4) bekezdése g) pontjának;

maradék pozíciókra vonatkozó egyéb visszavásárlási jog;

egyéb típusú visszavásárlási jog.

3.8.4.118. C 14.01 – Az értékpapírosítással kapcsolatos részletes információk (SEC DETAILS 2) Az alábbi módszerekre vonatkozóan a SEC DETAILS 2 táblán külön kell adatot szolgáltatni: Oszlop 0010 BELSŐ KÓD Belső (alfanumerikus) kód, amelyet az intézmény az értékpapírosítás azonosítására használ. A belső kódot az értékpapírosítási ügylet azonosítójához kell hozzárendelni. 0020 AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS AZONOSÍTÓJA Az értékpapírosítás vagy – amennyiben ugyanabban a sorban több pozíció megadható – az ügylet jogszabályban előírt nyilvántartásba vételéhez használt kód, vagy ha ilyen nincs, akkor az a név, amelyen az értékpapírosítás vagy az ügylet a piacon, illetőleg belső vagy magán értékpapírosítás esetében az intézményen belül ismert. Ha van nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN) – nyilvános ügyletnél –, akkor az oszlopban az értékpapírosítás valamennyi ügyletrészsorozatában közös karaktereket kell megadni. 0310–0400 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG Az oszlopcsoport az értékpapírosítási pozíciókról gyűjt adatokat az adatszolgáltatás időpontjában fennálló mérlegen belüli/kívüli pozíciók, valamint ügyletrészsorozatok (előresorolt, köztes, első veszteségviselő) szerinti bontásban. 0310–0330 MÉRLEGEN BELÜLI TÉTELEK Itt is ugyanazokat az ügyletrészsorozatok szerinti besorolási kritériumokat kell alkalmazni, mint a C 14.00 tábla 0230-as, 0240-es és 0250-es oszlopa esetében. 0340–0362 MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Itt is ugyanazokat az ügyletrészsorozatok szerinti besorolási kritériumokat kell alkalmazni, mint a C 14.00 tábla 0260–0287-es oszlopa esetében. 0351 és 0361 A FEDEZETNYÚJTÓNAK / INSTRUMENTUMNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATI SÚLY Az elismert garanciavállaló %-os kockázati súlya vagy az 575/2013/EU rendelet 249. cikke szerinti hitelkockázati fedezetet nyújtó megfelelő instrumentum %-os kockázati súlya. 0362 SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI FELÁR Az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 20. pontja, 248. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 256. cikkének (6) bekezdése Ezt az oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a 0110-es oszlopban Értékpapírosítást kezdeményező szerepel. 0370–0400 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTT Ez az oszlopcsoport a 0340–0361-es oszlopban más bontásban már megadott mérlegen kívüli tételekről és származtatott ügyletekről gyűjt kiegészítő információkat. 0370 KÖZVETLEN HITELHELYETTESÍTŐK (DCS) Ez az oszlop az értékpapírosítást kezdeményező által tartott és közvetlen hitelhelyettesítőkkel garantált értékpapírosítási pozíciókra vonatkozik. Az 575/2013/EU rendelet I. melléklete szerint közvetlen hitelhelyettesítőnek az alábbi teljes kockázatú mérlegen kívüli tételek minősülnek: 0380 IRS / CRS Az IRS a kamatcsereügyletek, a CRS a deviza-csereügyletek rövidítése. Ezeket a származtatott ügyleteket az 575/2013/EU rendelet II. melléklete sorolja fel. 0390 LIKVIDITÁSI KERETEK Az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 3. pontjában meghatározott likviditási hitelkeretek. 0400 EGYÉB Fennmaradó mérlegen kívüli tételek. 0411 KITETTSÉGÉRTÉK Ez az információ szorosan kapcsolódik a CR SEC tábla 0180-as oszlopához. 0420 (–) A SZAVATOLÓTŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK Ez az információ szorosan kapcsolódik a CR SEC tábla 0190-es oszlopához. Ebben az oszlopban negatív értéket kell megadni. 0430 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT Ebben az oszlopban az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint kiszámított, az értékpapírosítási pozíciókra alkalmazandó felső korlát figyelembevétele előtti kockázattal súlyozott kitettségértékre vonatkozó adatokat kell megadni. A kereskedési könyvi értékpapírosítások esetében az egyedi kockázatra vonatkozó RWEA-t kell feltüntetni. Lásd az MKR SA SEC 0570-es oszlopát, illetve az MKR SA CTP 0410-es és 0420-as oszlopát (amennyiben a szavatolótőke-követelmény szempontjából releváns). 0431 (–) A KOCKÁZATI SÚLYRA VONATKOZÓ FELSŐ KORLÁT MIATTI CSÖKKENTÉS Az 575/2013/EU rendelet 267. és 269a. cikke 0432 (–) AZ ÁLTALÁNOS FELSŐ KORLÁT MIATTI CSÖKKENTÉS Az 575/2013/EU rendelet 268. és 269a. cikke 0440 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN Ebben az oszlopban az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint kiszámított, az értékpapírosítási pozíciókra alkalmazandó felső korlát figyelembevétele utáni kockázattal súlyozott kitettségértékre vonatkozó adatokat kell megadni. A kereskedési könyvi értékpapírosítások esetében az egyedi kockázatra vonatkozó RWEA-t kell feltüntetni. Lásd az MKR SA SEC 0601-es, illetve az MKR SA CTP 0450-es oszlopát. 0447–0448 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 0447 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A SEC-ERBA SZERINT Az 575/2013/EU rendelet 263. és 264. cikke Ezt az oszlopot csak a felső korlát alkalmazása előtti minősített ügyletek esetében kell kitölteni, és nem kell megadni a SEC-ERBA szerinti ügyletek esetében. 0448 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK A SEC-SA SZERINT Az 575/2013/EU rendelet 261. és 262. cikke Ezt az oszlopot a felső korlát alkalmazása előtt kell megadni, és nem kell megadni a SEC-SA szerinti ügyletek esetében. 0450–0470 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK – KERESKEDÉSI KÖNYV 0450 CTP/NEM CTP Az intézményeknek a következők egyikét kell feltüntetniük: 0460–0470 NETTÓ POZÍCIÓK – HOSSZÚ/RÖVID Lásd az MKR SA SEC, illetve MKR SA CTP 0050-es és 0060-as oszlopát.

3.8.4.118.

1. SEC-IRBA;

2. SEC-SA;

3. SEC-ERBA;

4. 1250 %.

5. belső értékelési módszer;

6. a figyelembe vehető nemteljesítő kitettségek értékpapírosításának előresorolt ügyletrészsorozatainak egyedi kezelése.

a hitelhelyettesítő jellegű garanciák;

a hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.

CTP – korrelációkereskedési portfólió,

nem CTP.

3.9. PARTNERKOCKÁZAT

3.9.

3.9.1.119.120.121.

A partnerkockázati táblák alkalmazási köre A partnerkockázati táblák az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezete alkalmazásában partnerkockázattal érintett kitettségekre vonatkozó információkat tartalmazzák. A táblák nem tartalmazzák a CVA-kockázathoz (az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének d) pontja és harmadik részének VI. címe) kapcsolódó szavatolótőke-követelményeket, amelyek a CVA-kockázatra vonatkozó táblában szerepelnek. Eltérő rendelkezés hiányában a központi szerződő felekkel szembeni partnerkockázati kitettségeket (az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. fejezete és 6. fejezetének 9. szakasza) bele kell foglalni a partnerkockázati számadatokba. Az 575/2013/EU rendelet 307–310. cikkének megfelelően kiszámított garanciaalap-hozzájárulásokat azonban nem kell feltüntetni a partnerkockázati táblákban, kivéve a C 34.10-es táblát, különösen a megfelelő sorokat. Rendes esetben a garanciaalaphoz való hozzájárulások kockázattal súlyozott kitettségértékeit közvetlenül a C 02.00-es tábla 0460-as sorában kell feltüntetni.

3.9.2. C 34.01 – A származtatott ügyleti tevékenység mérete

3.9.2.

3.9.2.1.122.123.

Általános megjegyzések Az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkével összhangban az intézmények származtatott pozícióik kitettségértékét az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 4. vagy 5. szakaszában meghatározott módszerrel is kiszámíthatják, feltéve, hogy mérlegen belüli és mérlegen kívüli származtatott ügyleti tevékenységük nagyságrendje nem haladja meg az előre meghatározott küszöbértékeket. A vonatkozó értékelést havonta, a hónap utolsó napján érvényes adatok felhasználásával kell elvégezni. Ez a tábla az említett küszöbértékeknek való megfelelésre vonatkozó információkat, és általánosabban a származtatott üzletág méretére vonatkozó fontos információkat tartalmazza. Az 1. hónap, 2. hónap, 3. hónap a jelentett negyedév első, második, illetve utolsó hónapjára vonatkozik. Az információkat csak a 2021. június 28. utáni hónapvégekre vonatkozóan kell jelenteni.

3.9.2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010, 0040, 0070 HOSSZÚ SZÁRMAZTATOTT POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 273 a. cikkének (3) bekezdése A hosszú származtatott pozíciók abszolút piaci értékének a hónap utolsó napján érvényes összegét kell megadni. 0020, 0050, 0080 RÖVID SZÁRMAZTATOTT POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 273 a. cikkének (3) bekezdése A rövid származtatott pozíciók abszolút piaci értékének a hónap utolsó napján érvényes összegét kell megadni. 0030, 0060, 0090 ÖSSZESEN Az 575/2013/EU rendelet 273a. cikke (3) bekezdésének b) pontja A hosszú származtatott pozíciók abszolút értékének és a rövid származtatott pozíciók abszolút értékének összege. Sor 0010 A származtatott ügyleti tevékenység mérete Az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (3) bekezdése Minden mérlegen belüli és mérlegen kívüli származtatott ügyletet figyelembe kell venni, kivéve a nem kereskedési könyvi hitelkockázati kitettségekkel szembeni belső fedezeti ügyletként megjelenített hitelderivatívákat. 0020 Mérlegen belüli és mérlegen kívüli származtatott ügyletek Az 575/2013/EU rendelet 273a. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja A mérlegen belüli és kívüli származtatott pozícióknak a hónap utolsó napján érvényes teljes piaci értékét kell megadni. Amennyiben a pozíció adott napi piaci értéke nem áll rendelkezésre, az intézménynek a pozíció adott napi valós értékét kell figyelembe vennie; amennyiben sem a pozíció valós, sem piaci értéke nem áll rendelkezésre az adott napra vonatkozóan, az intézménynek az érintett pozíció legutóbbi valós vagy piaci értékét kell figyelembe vennie. 0030 (-) A nem kereskedési könyvi hitelkockázati kitettségekkel szembeni belső fedezeti ügyletként megjelenített hitelderivatívák Az 575/2013/EU rendelet 273a. cikke (3) bekezdésének c) pontja A nem kereskedési könyvi hitelkockázati kitettségekkel szembeni belső fedezeti ügyletként megjelenített hitelderivatívák teljes piaci értéke. 0040 Eszközök összesen A mérlegfőösszeg az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelően. Konszolidált adatszolgáltatás esetében az intézménynek a mérlegfőösszeget az 575/2013/EU rendelet első része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszával összhangban, a prudenciális konszolidáció hatókörét követve kell megadnia. 0050 Származtatott ügyleti tevékenység az összes eszköz százalékos arányában A mutatót úgy kell kiszámítani, hogy a származtatott ügyleti tevékenység méretét (0010-es sor) el kell osztani az összes eszközzel (0040-es sor). ELTÉRÉS AZ 575/2013/EU RENDELET 273a. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN 0060 Teljesülnek-e az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek, beleértve az illetékes hatóság jóváhagyását? Az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (4) bekezdése Azoknak az intézményeknek, amelyek túllépik a partnerkockázatra vonatkozó egyszerűsített módszer alkalmazásához szükséges küszöbértékeket, de az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (4) bekezdése alapján még alkalmazzák valamelyiket, fel kell tüntetniük (igen/nemmel), hogy teljesítik-e az említett cikkben foglalt valamennyi feltételt. Ezt az információt csak az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (4) bekezdése szerinti eltérést alkalmazó intézmények tüntethetik fel. 0070 A kitettségértékek kiszámításának módszere konszolidált szinten Az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (4) bekezdése A származtatott pozíciók kitettségértékének konszolidált alapon történő kiszámítására szolgáló módszer, amelyet az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (4) bekezdésével összhangban az egyes jogalanyok szintjén is alkalmaznak: Ezt az információt csak az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (4) bekezdése szerinti eltérést alkalmazó intézmények tüntethetik fel.

OEM: az eredeti kitettség szerinti módszer

egyszerűsített SA-CCR: a partnerkockázatra alkalmazandó egyszerűsített sztenderd módszer

3.9.3. C 34.02 – Partnerkockázati kitettségek módszer szerint

3.9.3.

3.9.3.1.124. Általános megjegyzések Az intézményeknek a C 34.10-es tábla alkalmazásában meghatározott valamennyi partnerkockázati kitettségre, illetve valamennyi, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségeken kívüli partnerkockázati kitettségre vonatkozóan külön kell kitölteniük a táblát.

3.9.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010 PARTNEREK SZÁMA Azon egyedi partnerek száma, amelyekkel szemben az intézmény partnerkockázati kitettséggel rendelkezik. 0020 ÜGYLETEK SZÁMA A partnerkockázatnak kitett ügyletek száma az adatszolgáltatás időpontjában. Megjegyzendő, hogy a központi szerződő féllel szembeni tevékenységre vonatkozó adatok nem tartalmazhatnak be- és kiáramlásokat, hanem a CCR-portfólióban az adatszolgáltatás időpontjában meglévő összes pozíciót tartalmazzák. Továbbá azokat a származtatott eszközöket vagy értékpapír-finanszírozási ügyleteket, amelyeket modellezés céljából (legalább) két vagy több szakaszra osztanak, továbbra is egyetlen ügyletnek kell tekinteni. 0030 NÉVLEGES ÖSSZEG A származtatott ügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek névleges értékének összege nettósítás és az 575/2013/EU rendelet 279b. cikke szerinti kiigazítás nélkül. 0040 AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), POZITÍV Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 12. pontja Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 12. pontjában meghatározott pozitív aktuális piaci értékkel (CMV) rendelkező összes nettósítási halmaz aktuális piaci értékének összege. 0050 AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), NEGATÍV Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 12. pontja Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 12. pontjában meghatározott negatív aktuális piaci értékkel (CMV) rendelkező összes nettósítási halmaz aktuális abszolút piaci értékének összege. 0060 VÁLTOZÓ LETÉT (VM), KAPOTT Az 575/2013/EU rendelet 275. cikkének (2) és (3) bekezdése és 276. cikke A letéti megállapodások alapján kapott változó letét (VM) összege, az 575/2013/EU rendelet 276. cikkének megfelelően számítva. 0070 VÁLTOZÓ LETÉT (VM), KIHELYEZETT Az 575/2013/EU rendelet 275. cikkének (2) és (3) bekezdése és 276. cikke A letéti megállapodások alapján kihelyezett változó letét (VM) összege, az 575/2013/EU rendelet 276. cikkének megfelelően számítva. 0080 NETTÓ FÜGGETLEN BIZTOSÍTÉK ÖSSZEGE (NICA), KAPOTT Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének (12a) bekezdése, 275. cikkének (3) bekezdése és 276. cikke A letéti megállapodások alapján kapott nettó független biztosítékok (NICA) összege, az 575/2013/EU rendelet 276. cikkének megfelelően számítva. 0090 NETTÓ FÜGGETLEN BIZTOSÍTÉK ÖSSZEGE (NICA), KIHELYEZETT Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 12a. pontja, 275. cikkének (3) bekezdése és 276. cikke A letéti megállapodások alapján kihelyezett nettó független biztosítékok (NICA) összege, az 575/2013/EU rendelet 276. cikkének megfelelően számítva. 0100 PÓTLÁSI KÖLTSÉG (RC) Az 575/2013/EU rendelet 275., 281. és 282. cikke Az egyes nettósítási halmazok pótlási költségét (RC) a következőkkel összhangban kell kiszámítani: Az intézmény a nettósítási halmazok pótlási költségeinek összegét a megfelelő sorban köteles feltüntetni. 0110 POTENCIÁLIS JÖVŐBELI KITETTSÉG (PFE) Az 575/2013/EU rendelet 278., 281. és 282. cikke Az egyes nettósítási halmazok potenciális jövőbeli kitettségét (PFE) a következőkkel összhangban kell kiszámítani: Az intézmény a nettósítási halmazok potenciális jövőbeli kitettségeinek összegét a megfelelő sorban köteles feltüntetni. 0120 AKTUÁLIS KITETTSÉG Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 17. pontja A nettósítási halmazonkénti aktuális kitettség az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 17. pontjában meghatározott érték. Az intézmény a nettósítási halmazok aktuális kitettségeinek összegét a megfelelő sorban köteles feltüntetni. 0130 TÉNYLEGES VÁRHATÓ POZITÍV KITETTSÉG (EEPE) Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 22. pontja és 284. cikkének (3) és (6) bekezdése A nettósítási halmazonkénti EEPE-t az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 22. pontja határozza meg, és azt az 575/2013/EU rendelet 284. cikkének (6) bekezdése szerint kell kiszámítani. Az intézménynek a szavatolótőke-követelménynek az 575/2013/EU rendelet 284. cikkének (3) bekezdése szerinti meghatározásához alkalmazott EEPE-k összegét kell megadnia, azaz az aktuális piaci adatok alapján kiszámított EEPE-t vagy a stresszkalibrációval kiszámított EEPE-t, attól függően, hogy melyik eredményezi a magasabb szavatolótőke-követelményt. 0140 A SZABÁLYOZÓI KITETTSÉGÉRTÉK KISZÁMÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT ALFA Az 575/2013/EU rendelet 274. cikkének (2) bekezdése, 282. cikkének (2) bekezdése, 281. cikkének (1) bekezdése, 284. cikkének (4) és (9) bekezdése Az α értéke az 575/2013/EU rendelet 282. cikkének (2) bekezdésével, 281. cikkének (1) bekezdésével és 274. cikkének (2) bekezdésével összhangban az eredeti kitettség szerinti módszerre, az egyszerűsített SA-CCR-re és az SA-CCR-re vonatkozó sorokban 1,4. A belső modell módszer alkalmazásában az α értéke lehet az alapértelmezett 1,4, vagy lehet más érték, amennyiben az illetékes hatóságok az 575/2013/EU rendelet 284. cikkének (4) bekezdésével összhangban magasabb α értéket írnak elő, vagy engedélyezik az intézmények számára, hogy az említett rendelet 284. cikkének (9) bekezdésével összhangban saját becsléseiket alkalmazzák. 0150 KITETTSÉGÉRTÉK HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS ELŐTT A partnerkockázati nettósítási halmazok hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértékét az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetében meghatározott módszerekkel összhangban kell kiszámítani, figyelembe véve a nettósítás hatását, de figyelmen kívül hagyva minden más hitelkockázat-mérséklési technikát (pl. letéti biztosíték). Értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében az értékpapíroldalt nem kell figyelembe venni a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségérték meghatározása során, ha van kapott biztosíték, ezért az nem csökkentheti a kitettségértéket. Ezzel szemben az értékpapír-finanszírozási ügyletek értékpapíroldalát a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségérték meghatározásakor a szokásos módon figyelembe kell venni, ha biztosíték kerül kihelyezésre. Továbbá a biztosítékkal fedezett üzleti tevékenységet biztosítékkal nem fedezettként kell kezelni, azaz nem alkalmazandó letéti hatás. Azon ügyletek hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértékét, amelyeknél egyedi rossz irányú kockázatot azonosítottak, az 575/2013/EU rendelet 291. cikkével összhangban kell meghatározni. A hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértéknél nem vehető figyelembe a felmerült CVA-veszteség 575/2013/EU rendelet 273. cikkének (6) bekezdése szerinti levonása. Az intézmény a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértékek összegét a megfelelő sorban köteles feltüntetni. 0160 KITETTSÉGÉRTÉK HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS UTÁN A partnerkockázati nettósítási halmazok hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékét az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetében meghatározott módszerekkel összhangban kell kiszámítani, figyelembe véve az említett rendelet harmadik része II. címe 4. és 6. fejezetének megfelelően alkalmazandó hitelkockázat-mérséklési technikák hatását. Azon ügyletek hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékét, amelyeknél egyedi rossz irányú kockázatot azonosítottak, az 575/2013/EU rendelet 291. cikkével összhangban kell meghatározni. A hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértéknél nem vehető figyelembe a felmerült CVA-veszteség 575/2013/EU rendelet 273. cikkének (6) bekezdése szerinti levonása. Az intézmény a hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékek összegét a megfelelő sorban köteles feltüntetni. 0170 KITETTSÉGÉRTÉK A partnerkockázati nettósítási halmazokhoz kapcsolódó, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetében meghatározott módszereknek megfelelően, azaz az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetével összhangban alkalmazandó hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásával és a CVA-veszteségnek az 575/2013/EU rendelet 273. cikkének (6) bekezdésében említett levonásával számított kitettségérték, amely a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámítása tekintetében a releváns összeg. Azon ügyletek kitettségértékét, amelyeknél egyedi rossz irányú kockázatot azonosítottak, az 575/2013/EU rendelet 291. cikkével összhangban kell meghatározni. Azokban az esetekben, amikor egy partnerre egynél több partnerkockázati módszert alkalmaznak, a partner szintjén levont, felmerült CVA-veszteséget hozzá kell rendelni az egyes partnerkockázati módszerek szerinti egyes nettósítási halmazok kitettségértékéhez, tükrözve az adott nettósítási halmazok hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékének a partner hitelkockázat-mérséklés utáni teljes kitettségértékéhez viszonyított arányát. Az intézmény a kitettségértékek összegét a megfelelő sorban köteles feltüntetni. 0180 A CR sztenderd módszerrel kezelt pozíciók Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban a hitelkockázat sztenderd módszerével kezelt pozíciók partnerkockázati kitettségértéke. 0190 A CR IRB módszerrel kezelt pozíciók A hitelkockázatra vonatkozó IRB módszerrel kezelt pozíciók partnerkockázati kitettségértéke az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3. fejezetével összhangban. 0200 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott partnerkockázatra vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékek, amelyeket a harmadik rész II. címének 2. és 3. fejezetében meghatározott módszereknek megfelelően kell kiszámítani. Az 575/2013/EU rendelet 501. cikkében és 501a. cikkében említett kkv-szorzót és infrastruktúra-szorzót figyelembe kell venni. 0210 A CR sztenderd módszerrel kezelt pozíciók Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban a hitelkockázat sztenderd módszerével kezelt partnerkockázati kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke. Az összeg a C 07.00-es tábla 0220-as oszlopában a partnerkockázati pozíciókra vonatkozóan feltüntetendő összegnek felel meg. 0220 A CR IRB módszerrel kezelt pozíciók A hitelkockázatra vonatkozó IRB módszerrel kezelt partnerkockázati kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3. fejezetével összhangban. Az összeg a C 08.01-es tábla 0260-as oszlopában a partnerkockázati pozíciókra vonatkozóan feltüntetendő összegnek felel meg. Sor 0010 EREDETI KITETTSÉG MÓDSZERE (SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ESETÉBEN) Olyan származtatott ügyletek és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek, amelyek kitettségértékét az intézmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 5. szakasza szerint számítja ki. A kitettségérték kiszámításához ezt az egyszerűsített módszert csak az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (2) bekezdésében vagy 273a. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő intézmények alkalmazhatják. 0020 PARTNERKOCKÁZATRA VONATKOZÓ EGYSZERŰSÍTETT SZTENDERD MÓDSZER (EGYSZERŰSÍTETT SA-CCR SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ESETÉBEN) Olyan származtatott ügyletek és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek, amelyek kitettségértékét az intézmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 4. szakasza szerint számítja ki. A kitettségérték kiszámításához ezt az egyszerűsített sztenderd módszert csak az 575/2013/EU rendelet 273a. cikkének (1) bekezdésében vagy 273a. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő intézmények alkalmazhatják. 0030 PARTNERKOCKÁZATRA VONATKOZÓ SZTENDERD MÓDSZER (SA-CCR SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ESETÉBEN) Olyan származtatott ügyletek és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek, amelyek kitettségértékét az intézmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 3. szakasza szerint számítja ki. 0040 BELSŐ MODELL MÓDSZER (IMM) (SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS ÉRTÉKPAPÍR-FINANSZÍROZÁSI ÜGYLETEK ESETÉBEN) Származtatott ügyletek, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek, amelyek esetében az intézmény számára engedélyezték, hogy a kitettségértéket a belső modell módszer (IMM) alkalmazásával számítsa ki az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 6. szakaszával összhangban. 0050 Értékpapír-finanszírozási ügyletek nettósítási halmazai Olyan, kizárólag az 575/2013/EU rendelet 4. cikkének 139. pontjában meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyleteket tartalmazó nettósítási halmazok, amelyekre vonatkozóan az intézmény számára engedélyezték a kitettségérték belső modell módszer alkalmazásával történő meghatározását. Nem tüntethetők fel ebben a sorban azok az értékpapír-finanszírozási ügyletek, amelyek eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok részét képezik és ennélfogva a 0070-es sorban szerepelnek. 0060 Származtatott és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek nettósítási halmazai Nettósítási halmazok, amelyek kizárólag az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyleteket és az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 2. pontjában meghatározott hosszú kiegyenlítési idejű ügyleteket tartalmaznak, és amelyekre vonatkozóan az intézmény számára engedélyezték, hogy a belső modell módszer alkalmazásával határozza meg a kitettségértéket. Nem tüntethetők fel ebben a sorban azok a származtatott ügyletek és hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok részét képezik, és ennélfogva a 0070-es sorban szerepelnek. 0070 Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból származó nettósítási halmazok Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 11. és 25. pontja Különböző termékkategóriákhoz sorolt ügyleteket, úgy mint származtatott ügyleteket és értékpapír-finanszírozási ügyleteket tartalmazó azon nettósítási halmazok (az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 11. pontja), amelyekre az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 25. pontjában meghatározott eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodás vonatkozik, és amelyek esetében az intézmény számára engedélyezték a kitettségérték belső modell módszer szerinti meghatározását. 0080 PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK EGYSZERŰ MÓDSZERE (ÉRTÉKPAPÍR-FINANSZÍROZÁSI ÜGYLETEK ESETÉBEN) Az 575/2013/EU rendelet 222. cikke Repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve kölcsönvételi ügyletek, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek, amelyek esetében az intézmény úgy döntött, hogy a kitettségértéket az 575/2013/EU rendelet 222. cikke szerint határozza meg, szemben az említett rendelet harmadik része II. címének 6. fejezetével, ugyanezen rendelet 271. cikkének (2) bekezdésével összhangban. 0090 PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE (ÉRTÉKPAPÍR-FINANSZÍROZÁSI ÜGYLETEK ESETÉBEN) Az 575/2013/EU rendelet 220. és 223. cikke Repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve kölcsönvételi ügyletek, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek, amelyek esetében az intézmény úgy döntött, hogy a kitettségértéket az 575/2013/EU rendelet 223. cikke szerint határozza meg, szemben az említett rendelet harmadik része II. címének 6. fejezetével, ugyanezen rendelet 271. cikkének (2) bekezdésével összhangban. 0100 KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK (VaR) AZ ÉRTÉKPAPÍR-FINANSZÍROZÁSI ÜGYLETEK ESETÉBEN Az 575/2013/EU rendelet 221. cikke Repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve kölcsönvételi ügyletek, értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek vagy egyéb tőkepiac-vezérelt ügyletek, kivéve a származtatott ügyleteket, amelyek esetében a kitettségértéket az 575/2013/EU rendelet 221. cikkével összhangban és az illetékes hatóság engedélyével olyan belső modellen alapuló módszerrel számítják ki, amely figyelembe veszi a nettósítási keretmegállapodás hatálya alá tartozó értékpapír-pozíciók közötti korrelációs hatásokat, valamint az érintett eszközök likviditását. 0110 ÖSSZESEN 0120 Ebből: rossz irányú kockázatú pozíciók Az 575/2013/EU rendelet 291. cikke Olyan partnerkockázati kitettségek, amelyek esetében az 575/2013/EU rendelet 291. cikkével összhangban egyedi rossz irányú kockázatot (SWWR) azonosítottak. 0130 Letéttel fedezett ügyletek Az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 7. pontja Biztosítékkal fedezett partnerkockázati kitettségek, azaz az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 7. pontja szerinti letéti megállapodás hatálya alá tartozó nettósítási halmazok. 0140 Letéttel nem fedezett ügyletek A 0130-as sorban nem szereplő partnerkockázati kitettségek.

az 575/2013/EU rendelet 282. cikkének (3) bekezdése az eredeti kitettség szerinti módszer esetében;

az 575/2013/EU rendelet 281. cikke az egyszerűsített SA-CCR esetében;

az 575/2013/EU rendelet 275. cikke az SA-CCR esetében.

az 575/2013/EU rendelet 282. cikkének (4) bekezdése az eredeti kitettség szerinti módszer esetében;

az 575/2013/EU rendelet 281. cikke az egyszerűsített SA-CCR esetében;

az 575/2013/EU rendelet 278. cikke az SA-CCR esetében.

3.9.4. C 34.03 – Sztenderd módszerekkel kezelt partnerkockázati kitettségek: SA-CCR vagy egyszerűsített SA-CCR

3.9.4.

3.9.4.1.125. Általános megjegyzések Ebben a táblában külön kell adatot szolgáltatni az SA-CCR-rel vagy adott esetben az egyszerűsített SA-CCR-rel kiszámított partnerkockázati kitettségekről.

3.9.4.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010 PÉNZNEM A kamatlábkockázati kategóriába sorolt ügyletek esetében az ügylet devizanemét kell feltüntetni. A devizaárfolyam-kockázati kategóriába sorolt ügyletek esetében az ügylet két ága egyikének devizanemét kell feltüntetni. Az intézményeknek a pénznempárban a pénznemeket ábécésorrendben kell megadniuk, pl. USA-dollár/euró esetében ebben az oszlopban az EUR-t, a 0020-as oszlopban pedig az USD-t kell feltüntetni. A pénznemeket az ISO-kódok szerint kell feltüntetni. 0020 ELLENOLDALI PÉNZNEM A devizaárfolyam-kockázati kategóriába sorolt ügyletek esetében az ügylet másik ágának devizanemét kell feltüntetni (a 0010-es oszlopban szereplőhöz képest). Az intézményeknek a pénznempárban a pénznemeket ábécésorrendben kell megadniuk, pl. USA-dollár/euró esetében ebben az oszlopban az USD-t, a 0010-es oszlopban pedig az EUR-t kell feltüntetni. A pénznemeket az ISO-kódok szerint kell feltüntetni. 0030 ÜGYLETEK SZÁMA Lásd a C 34.02-es tábla 0020-as oszlopához tartozó útmutatót. 0040 NÉVLEGES ÖSSZEG Lásd a C 34.02-es tábla 0030-as oszlopához tartozó útmutatót. 0050 AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), POZITÍV Az adott kockázati kategóriában a pozitív aktuális piaci értékkel (CMV) rendelkező összes fedezeti halmaz aktuális piaci értékének összege. A fedezeti halmaz szintjén a CMV-t az egy fedezeti halmazon belüli ügyletek pozitív és negatív piaci értékének nettósításával kell meghatározni, a tartott vagy nyújtott biztosítékokkal együtt. 0060 AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), NEGATÍV Az adott kockázati kategóriában a negatív aktuális piaci értékkel (CMV) rendelkező összes fedezeti halmaz aktuális piaci értékének összege. A fedezeti halmaz szintjén a CMV-t az egy fedezeti halmazon belüli ügyletek pozitív és negatív piaci értékének nettósításával kell meghatározni, a tartott vagy nyújtott biztosítékokkal együtt. 0070 TÖBBLET Az 575/2013/EU rendelet 280a–280f. cikke, valamint 281. cikkének (2) bekezdése Az intézménynek az adott fedezeti halmaz/kockázati kategória többleteinek együttes összegét kell megadnia. A nettósítási halmaz potenciális jövőbeli kitettségének az 575/2013/EU rendelet 278. cikke (1) bekezdésének vagy 281. cikke (2) bekezdése f) pontjának megfelelően történő meghatározásához használt kockázati kategóriánkénti többletet az említett rendelet 280a–280f. cikkének megfelelően kell kiszámítani. Az egyszerűsített SA-CCR-re az 575/2013/EU rendelet 281. cikkének (2) bekezdésében meghatározott rendelkezések alkalmazandók. Sor 0050, 0120, 0190, 0230, 0270, 0340 KOCKÁZATI KATEGÓRIA Az 575/2013/EU rendelet 277. és 277a. cikke Az ügyleteket azon kockázati kategóriába kell besorolni, amelyhez az 575/2013/EU rendelet 277. cikkének (1)–(4) bekezdésével összhangban tartoznak. A fedezeti halmazokhoz a kockázati kategória szerint történő hozzárendelést az 575/2013/EU rendelet 277a. cikkével összhangban kell végrehajtani. Az egyszerűsített SA-CCR-re az 575/2013/EU rendelet 281. cikkének (2) bekezdésében meghatározott rendelkezések alkalmazandók. 0020–0040 Több mint egy kockázati kategóriához hozzárendelt Az 575/2013/EU rendelet 277. cikkének (3) bekezdése Több lényeges kockázati tényezővel rendelkező származtatott ügyletek, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 277. cikkének (3) bekezdésével és az említett rendelet 277. cikkének (5) bekezdése szerinti EBH szabályozástechnikai standardtervezetekkel összhangban az egyes kockázati kategóriákban a kockázati tényezők közül a leglényegesebb alapján kettő (0020), három (0030) vagy több mint három (0040) kockázati kategóriához kell hozzárendelni. 0070–0110 és 0140–0180 Legnagyobb pénznem és devizapár Ezt a besorolást az intézmény SA-CCR, illetve adott esetben az egyszerűsített SA-CCR hatálya alá tartozó portfóliójának aktuális piaci értéke (CMV) alapján kell elvégezni a kamatlábkockázati, illetve a devizaárfolyam-kockázati kategóriába sorolt ügyletek esetében. A besorolás céljából össze kell adni a pozíciók abszolút CMV értékét. 0060, 0130, 0200, 0240, 0280 Kizárólagos hozzárendelés Az 575/2013/EU rendelet 277. cikkének (1) és (2) bekezdése Az 575/2013/EU rendelet 277. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban kizárólag egy kockázati kategóriába sorolt származtatott ügyletek. Nem tüntethetők fel itt az 575/2013/EU rendelet 277. cikkének (3) bekezdésével összhangban különböző kockázati kategóriákba sorolt ügyletek. 0210, 0250 Egy alaptermékes ügyletek A hitelkockázati és részvénypiaci kockázati kategóriához rendelt egy alaptermékes ügyletek. 0220, 0260 Több alaptermékes ügyletek A hitelkockázati és részvénypiaci kockázati kategóriához rendelt több alaptermékes ügyletek. 0290–0330 Árukockázati fedezeti halmazok Az 575/2013/EU rendelet 277a. cikke (1) bekezdésének e) pontjában felsorolt árukockázati fedezeti halmazokba sorolt származtatott ügyletek.

3.9.5. C 34.04 – Az eredeti kitettség szerinti módszerrel (OEM) kezelt partnerkockázati kitettségek

3.9.5.

3.9.5.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010–0020 A 0010-es és 0020-as oszlophoz tartozó kitöltési útmutató megegyezik a C 34.02-es tábla megfelelő oszlopaihoz tartozó kitöltési útmutatóval. 0030 AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), POZITÍV Az adott kockázati kategóriában a pozitív aktuális piaci értékkel (CMV) rendelkező összes ügylet aktuális piaci értékének összege. 0040 AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), NEGATÍV Az adott kockázati kategóriában a negatív aktuális piaci értékkel (CMV) rendelkező összes ügylet aktuális piaci értékének összege. 0050 POTENCIÁLIS JÖVŐBELI KITETTSÉG (PFE) Az intézménynek az azonos kockázati kategóriába tartozó valamennyi ügyletre vonatkozóan meg kell adnia a potenciális jövőbeli kitettség együttes összegét. Sor 0020–0070 KOCKÁZATI KATEGÓRIA Az 575/2013/EU rendelet 282. cikke (4) bekezdésének b) pontjában felsorolt kockázati kategóriákba sorolt származtatott ügyletek.

3.9.6. C 34.05 – A belső modell módszerrel (IMM) kezelt partnerkockázati kitettségek

3.9.6.

3.9.6.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 00010–0080 LETÉTTEL FEDEZETT Lásd a C 34.02-es tábla 0130-as sorához tartozó útmutatót. 0090–0160 LETÉTTEL NEM FEDEZETT Lásd a C 34.02-es tábla 0140-es sorához tartozó útmutatót. 0010, 0090 ÜGYLETEK SZÁMA Lásd a C 34.02-es tábla 0020-as oszlopához tartozó útmutatót. 0020, 0100 NÉVLEGES ÖSSZEG Lásd a C 34.02-es tábla 0030-as oszlopához tartozó útmutatót. 0030, 0110 AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), POZITÍV Az adott eszközosztályhoz tartozó, pozitív aktuális piaci értékkel (CMV) rendelkező összes ügylet aktuális piaci értékének összege. 0040, 0120 AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), NEGATÍV Az adott eszközosztályhoz tartozó, negatív aktuális piaci értékkel (CMV) rendelkező összes ügylet aktuális piaci értékének összege. 0050, 0130 AKTUÁLIS KITETTSÉG Lásd a C 34.02-es tábla 0120-as oszlopához tartozó útmutatót. 0060, 0140 TÉNYLEGES VÁRHATÓ POZITÍV KITETTSÉG (EEPE) Lásd a C 34.02-es tábla 0130-as oszlopához tartozó útmutatót. 0070, 0150 STRESSZHELYZETI EEPE Az 575/2013/EU rendelet 284. cikkének (6) bekezdése és 292. cikkének (2) bekezdése A stresszhelyzeti tényleges várható pozitív kitettség kiszámítása a tényleges várható pozitív kitettség kiszámításának analógiájára történik (az 575/2013/EU rendelet 284. cikkének (6) bekezdése), de az 575/2013/EU rendelet 292. cikkének (2) bekezdése szerinti stresszkalibráció alkalmazásával. 0080, 0160, 0170 KITETTSÉGÉRTÉK Lásd a C 34.02-es tábla 0170-es oszlopához tartozó útmutatót. Sor Magyarázat 0010 ÖSSZESEN Az 575/2013/EU rendelet 283. cikke Az intézménynek meg kell adnia az azon származtatott ügyletekkel, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletekkel és értékpapír-finanszírozási ügyletekkel kapcsolatos releváns információkat, amelyek esetében az 575/2013/EU rendelet 283. cikkével összhangban engedélyezték számára a belső modell módszerével kiszámított kitettségérték meghatározását. 0020 Ebből: rossz irányú kockázatú pozíciók Lásd a C 34.02. 0120-as sorához tartozó útmutatót. 0030 A CR sztenderd módszerrel kezelt nettósítási halmazok Lásd a C 34.02. 0180-as oszlopához tartozó útmutatót. 0040 A CR IRB módszerrel kezelt nettósítási halmazok Lásd a C 34.02. 0190-es oszlopához tartozó útmutatót. 0050–0110 TŐZSDÉN KÍVÜLI SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Az intézmény kizárólag azon tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket vagy hosszú teljesítési idejű ügyleteket tartalmazó nettósítási halmazokra vonatkozó releváns információkat tüntetheti itt fel az alapul szolgáló eszköz tekintetében a különböző eszközosztályok (kamatláb, deviza, hitel, részvény, áru vagy egyéb) szerinti bontásban, amelyek esetében engedélyezték számára a kitettségérték belső modell módszer alkalmazásával történő meghatározását. 0120–0180 TŐZSDÉN FORGALMAZOTT DERIVATÍVÁK Az intézmény kizárólag azon tőzsdén forgalmazott derivatívákat vagy hosszú teljesítési idejű ügyleteket tartalmazó nettósítási halmazokra vonatkozó releváns információkat tüntetheti itt fel az alapul szolgáló eszköz tekintetében a különböző eszközosztályok (kamatláb, deviza, hitel, részvény, áru vagy egyéb) szerinti bontásban, amelyek esetében engedélyezték számára a kitettségérték belső modell módszer alkalmazásával történő meghatározását. 0190–0220 ÉRTÉKPAPÍR-FINANSZÍROZÁSI ÜGYLETEK Az intézmény kizárólag azon értékpapír-finanszírozási ügyleteket tartalmazó nettósítási halmazokra vonatkozó releváns információkat tüntetheti itt fel az alaptermék típusa szerinti bontásban, amelyek esetében engedélyezték számára a kitettségérték belső modell módszer alkalmazásával történő meghatározását. 0230 ELTÉRŐ TERMÉKKATEGÓRIÁK KÖZÖTTI NETTÓSÍTÁSRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSES MEGÁLLAPODÁSON ALAPULÓ NETTÓSÍTÁSI HALMAZOK Lásd a C 34.02. 0070-es sorához tartozó útmutatót.

3.9.7. C 34.06 – A húsz legnagyobb partner

3.9.7.

3.9.7.1.126.127.

Általános megjegyzések Az intézményeknek azon 20 legfontosabb partnerről kell adatot szolgáltatniuk, amelyek tekintetében a legmagasabb partnerkockázati kitettséggel rendelkeznek. A rangsorolást az érintett partnerek összes nettósítási halmazára vonatkozó, e tábla 0120-as oszlopában megadott partnerkockázati kitettségértékek alkalmazásával kell elvégezni. A 20 legnagyobb partner listájának meghatározásakor figyelembe kell venni a csoporton belüli kitettségeket és más olyan kitettségeket is, amelyek partnerkockázatot idéznek elő, de amelyekre az intézmény a tőkekövetelmény-számításhoz az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban nulla kockázati súlyt rendel. A partnerkockázati kitettségek kiszámításához az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 3. és 6. szakasza alapján a sztenderd módszert (SA-CCR) vagy a belső modell módszert (IMM) alkalmazó intézményeknek negyedévente kell kitölteniük ezt a táblát. A partnerkockázati kitettségek kiszámításához az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 4. és 5. szakasza alapján az egyszerűsített sztenderd módszert vagy az eredeti kitettség szerinti módszert (OEM) alkalmazó intézményeknek félévente kell kitölteniük ezt a táblát. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató.

3.9.7.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0011 NÉV A partner neve 0020 KÓD A sorazonosító részét képező kódnak minden egyes jelentett szervezet esetében egyedinek kell lennie. Intézmények és biztosítók esetében a kód a LEI-kód. Más szervezetek esetében a kód a LEI-kód, vagy ha nem áll rendelkezésre, valamely egyéb kód. A kódnak egyedinek kell lennie, és azt következetesen kell használni a táblákban és az egymást követő adatszolgáltatási időszakokban. A kód mezőnek mindig kell tartalmaznia valamilyen értéket. 0030 KÓDTÍPUS Az intézményeknek a 0020-as oszlopban feltüntetett kódtípust LEI-kód-ként vagy nemzeti kód-ként kell megadniuk. A kód típusát mindig jelenteni kell. 0035 NEMZETI KÓD Az intézmények kiegészítésként akkor is megadhatják a nemzeti kódot, amikor a 0020-as Kód oszlopban a LEI-kódot tüntetik fel azonosítóként. 0040 PARTNER SZEKTORA Minden partner esetében egy szektort kell kiválasztani a FINREP következő gazdasági ágazati osztályai alapján (lásd e végrehajtási rendelet V. mellékletének 3. részét): 0050 PARTNER TÍPUSA Az intézménynek meg kell jelölnie a partner típusát, amely a következő lehet: 0060 PARTNER SZÉKHELYE A partner bejegyzés szerinti országának ISO 3166-1-alfa-2 kódját kell használni (ideértve a nemzetközi szervezetekre vonatkozó pszeudo-ISO-kódokat is, amelyek az Eurostat fizetési mérleggel foglalkozó vademecumának [Balance of Payments Vademecum] aktuális változatában találhatók meg). 0070 ÜGYLETEK SZÁMA Lásd a C 34.02-es tábla 0020-as oszlopához tartozó útmutatót. 0080 NÉVLEGES ÖSSZEG Lásd a C 34.02-es tábla 0030-as oszlopához tartozó útmutatót. 0090 AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), POZITÍV Lásd a C 34.02-es tábla 0040-es oszlopához tartozó útmutatót. Az intézménynek a pozitív CMV-vel rendelkező nettósítási halmazok összegét kell megadnia, ha ugyanannak a partnernek több nettósítási halmaza van. 0100 AKTUÁLIS PIACI ÉRTÉK (CMV), NEGATÍV Lásd a C 34.02-es tábla 0040-es oszlopához tartozó útmutatót. Az intézménynek a negatív CMV-vel rendelkező nettósítási halmazok összegének abszolút értékét kell megadnia, ha ugyanannak a partnernek több nettósítási halmaza van. 0110 KITETTSÉGÉRTÉK HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS UTÁN Lásd a C 34.02-es tábla 0160-as oszlopához tartozó útmutatót. Az intézménynek a nettósítási halmazok hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségértékét kell megadnia, ha ugyanannak a partnernek több nettósítási halmaza van. 0120 KITETTSÉGÉRTÉK Lásd a C 34.02-es tábla 0170-es oszlopához tartozó útmutatót. 0130 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Lásd a C 34.02-es tábla 0200-as oszlopához tartozó útmutatót.

3.9.7.2. i.

központi bankok;

ii.

államháztartások;

iii.

hitelintézetek;

iv.

befektetési vállalkozások az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározottaknak megfelelően;

v.

egyéb pénzügyi vállalatok (a befektetési vállalkozások kivételével);

vi.

nem pénzügyi vállalatok.

QCCP: ha a partner elfogadott központi szerződő fél;

nem QCCP: ha a partner nem elfogadott központi szerződő fél;

nem CCP: ha a partner nem központi szerződő fél.

3.9.8. C 34.07 – IRB módszer – Partnerkockázati kitettségek kitettségi osztály és PD-skála szerint

3.9.8.

3.9.8.1.128.129.130.

Általános megjegyzések Ezt a táblát azon intézményeknek kell kitölteniük, amelyek a fejlett IRB módszert vagy az IRB alapmódszert alkalmazzák a partnerkockázati kitettségeik egészére vagy egy részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeknek az 575/2013/EU rendelet 107. cikke szerinti kiszámításához, függetlenül a partnerkockázati kitettségértékeknek az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezete szerinti meghatározásához használt módszertől. A táblát az összes kitettségi osztály összegére, valamint az 575/2013/EU rendelet 147. cikkében felsorolt minden egyes kitettségi osztályra vonatkozóan külön-külön is ki kell tölteni. Ez a tábla nem tartalmazza a központi szerződő félen keresztül elszámolt kitettségeket. Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az intézmény az LGD és/vagy a hitel-egyenértékesítési tényezők értékét saját becsléssel állapítja-e meg, az adatszolgáltatásban szereplő minden kitettségi osztályra vonatkozóan meg kell adni az alábbi információkat: NEM = az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők felügyeleti becslése esetén (IRB alapmódszer); IGEN = az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők saját becslése esetén (fejlett IRB módszer).

3.9.8.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010 Kitettségérték Kitettségérték (lásd a C 34.02-es tábla 0170-es oszlopához tartozó útmutatót), az adott PD-skála szerinti bontásban 0020 Kitettséggel súlyozott átlagos PD (%) Az egyes ügyfélkategóriák PD-értékeinek átlaga, a 0010-es oszlopban meghatározott megfelelő kitettségértékkel súlyozva. 0030 Kötelezettek száma A rögzített PD-skála egyes kategóriáihoz rendelt, külön minősített jogi személyek vagy ügyfelek száma, függetlenül a nyújtott különböző hitelek vagy kitettségek számától. Amennyiben az ugyanazon ügyféllel szembeni különböző kitettségeket külön minősítették, azokat külön kell számba venni. Ez a helyzet akkor állhat elő, ha az azonos ügyféllel szembeni egyes kitettségeket az 575/2013/EU rendelet 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatával összhangban különböző ügyfélkategóriákba sorolják. 0040 Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) Az egyes ügyfélkategóriák LGD-értékeinek átlaga, a 0010-es oszlopban meghatározott megfelelő kitettségértékkel súlyozva. A feltüntetett LGD-nek meg kell felelnie a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításához használt, az esetleges hitelkockázat-mérséklési hatások és adott esetben gazdasági dekonjunkturális feltételek figyelembevételével kapott, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 3. és 4. fejezetében meghatározott végső LGD-becslésnek. Az IRB módszert alkalmazó, de saját LGD-becslést nem használó intézményeknél a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatásait a kitettség teljes mértékben korrigált értéke (E*) tükrözi, majd azok az 575/2013/EU rendelet 228. cikkének (2) bekezdése szerinti LGD*-értékben is megjelennek. Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor figyelembe kell venni az 575/2013/EU rendelet 175. cikkét, valamint 181. cikkének (1) és (2) bekezdését. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD az 575/2013/EU rendelet 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott LGD-nek felel meg. Az A-IRB módszer szerinti nemteljesítő kitettségek esetében figyelembe kell venni az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezéseket. A feltüntetett LGD a nemteljesítéskori LGD becslésének felel meg. 0050 Kitettséggel súlyozott átlagos lejárat (év) Az egyes ügyfélkategóriák lejárati értékeinek átlaga, a 0010-es oszlopban meghatározott megfelelő kitettségértékkel súlyozva. A feltüntetendő lejárati értéket az 575/2013/EU rendelet 162. cikkével összhangban kell meghatározni. 0060 Kockázattal súlyozott kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott kockázattal súlyozott kitettségértékek azon pozíciók esetében, amelyek kockázati súlyát az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3. fejezetében meghatározott követelmények alapján állapítják meg, és amelyek esetében a partnerkockázattal érintett kitettségek értékét az említett rendelet harmadik része II. címének 4. és 6. fejezetével összhangban számítják ki. Az 575/2013/EU rendelet 501. cikkében és 501a. cikkében említett kkv-szorzót és infrastruktúra-szorzót figyelembe kell venni. 0070 Kockázattal súlyozott kitettségértékek sűrűsége A (0060-as oszlopban feltüntetett) kockázattal súlyozott teljes kitettségérték és a (0010-es oszlopban feltüntetett) kitettségérték aránya. Sor 0010–0170 PD-skála A (partnerek szintjén meghatározott) partnerkockázati kitettségeket a rögzített PD-skála megfelelő kategóriájához kell rendelni az ebbe a kitettségi osztályba sorolt egyes kötelezettek becsült PD-értéke alapján (az esetleges garanciából vagy hitelderivatívából eredő helyettesítési hatások figyelembevétele nélkül). Az intézményeknek minden kitettséget egyenként kell a táblában megadott PD-skálához hozzárendelniük, figyelembe véve a folyamatos skálaértékeket is. Valamennyi nemteljesítő kitettséget a 100 %-os PD-t képviselő kategóriának kell tartalmaznia.

3.9.9. C 34.08 – A partnerkockázati kitettségek biztosítékainak összetétele

3.9.9.

3.9.9.1.131. Általános megjegyzések Ebben a táblában a származtatott ügyletekhez, hosszú kiegyenlítési idejű ügyletekhez vagy értékpapír-finanszírozási ügyletekhez kapcsolódó partnerkockázati kitettségek esetében használt (adott vagy kapott) biztosíték valós értékét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy az ügyleteket központi szerződő félen keresztül számolják-e el, és hogy nyújtottak-e biztosítékot egy központi szerződő félnek.

3.9.9.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010–0080 Származtatott ügyletekben felhasznált biztosíték Az intézményeknek meg kell adniuk azon biztosítékok értékét (beleértve az alapletétet és a változó letétet), amelyet az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt bármely származtatott ügylethez vagy az említett rendelet 272. cikkének 2. pontja szerinti, értékpapír-finanszírozási ügyletnek nem minősülő hosszú kiegyenlítési idejű ügylethez kapcsolódó partnerkockázati kitettségek esetében használnak. 0090–0180 Értékpapír-finanszírozási ügyletekben felhasznált biztosíték Az intézményeknek meg kell adniuk azon biztosítékok értékét (beleértve az alapletétet és a változó letétet, valamint az értékpapír-finanszírozási ügyletben biztosítékként megjelenő értékpapírt), amelyet értékpapír-finanszírozási ügylethez vagy származtatott ügyletnek nem minősülő hosszú teljesítési idejű ügylethez kapcsolódó partnerkockázati kitettségek esetében használnak. 0010, 0020, 0050, 0060, 0090, 0100, 0140, 0150 Elkülönített Az 575/2013/EU rendelet 300. cikkének 1. pontja Az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 300. cikkének 1. pontjában meghatározott, fizetésképtelenségi eljárásba nem bevonható biztosíték értékét kell megadniuk alapletét vagy változó letét formájában megjelenő biztosítékok szerinti bontásban. 0030, 0040, 0070, 0080, 0110, 0120, 0130, 0160, 0170, 0180 El nem különített Az 575/2013/EU rendelet 300. cikkének 1. pontja Az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 300. cikkének 1. pontjában meghatározott, fizetésképtelenségi eljárásba bevonható biztosíték értékét kell megadniuk alapletét vagy változó letét formájában megjelenő biztosítékok szerinti bontásban. 0010, 0030, 0050, 0070, 0090, 0110, 0140, 0160 Alapletét Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 140. pontja Az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 140. pontjában meghatározottak szerinti alapletétként kapott vagy nyújtott biztosíték valós értékét kell megadniuk. 0020, 0040, 0060, 0080, 0100, 0120, 0150, 0170 Változó letét Az intézményeknek a változó letétként kapott vagy nyújtott biztosíték valós értékét kell megadniuk. 0130, 0180 SFT értékpapír Az intézményeknek az értékpapír-finanszírozási ügyletekben értékpapírként megjelenő biztosítékok (pl. az értékpapír-finanszírozási ügylet értékpapíroldalán kapott [0130-as oszlop] vagy adott [0180-as oszlop] értékpapírok) valós értékét kell megadniuk. Sor 0010–0080 Biztosítéktípus Különböző biztosítéktípusok szerinti bontás

3.9.10. C 34.09 – Hitelderivatíva-kitettségek

3.9.10.

3.9.10.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010–0040 HITELDERIVATÍVA-FEDEZET Vásárolt vagy eladott hitelderivatíva-fedezet 0010, 0020 NÉVLEGES ÖSSZEG A származtatott ügyletek nettósítás előtti névleges összege, terméktípus szerinti bontásban 0030, 0040 VALÓS ÉRTÉK A valós értékek összege vásárolt és eladott fedezet szerinti bontásban Sor 0010–0050 Terméktípus Hitelderivatíva-típusok szerinti bontás 0060 Összesen A terméktípusok összege 0070, 0080 Valós érték A valós értékek terméktípus szerinti bontásban, valamint eszközök (pozitív valós értékek) és kötelezettségek (negatív valós értékek) szerint.

3.9.11. C 34.10 – Központi szerződő felekkel szembeni kitettségek

3.9.11.

3.9.11.1.132.

Általános megjegyzések Az intézményeknek a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekre – azaz az 575/2013/EU rendelet 301. cikkének (1) bekezdésében felsorolt fennálló szerződésekre és folyamatban lévő ügyletekre –, valamint az említett rendelet 300. cikkének 2. pontja szerinti központi félhez kapcsolódó ügyletekből származó kitettségekre vonatkozó információkat kell jelenteniük, amelyek tekintetében a szavatolótőke-követelményt az említett rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakasza szerint kell kiszámítani.

3.9.11.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010 KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezete 9. szakaszának hatálya alá tartozó ügyleteknek az említett fejezetben és különösen annak 9. szakaszában meghatározott vonatkozó módszerekkel számított kitettségértéke. A feltüntetett kitettségérték a szavatolótőke-követelménynek az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakasza szerinti kiszámítása szempontjából releváns összeg, figyelembe véve az említett rendelet 497. cikkében meghatározott követelményeket az említett cikkben meghatározott átmeneti időszakban. A kitettség lehet az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontjában meghatározott kereskedési kitettség. 0020 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakaszával összhangban meghatározott kockázattal súlyozott kitettségértékek, figyelembe véve az említett rendelet 497. cikkében foglalt követelményeket az említett cikkben előírt átmeneti időszakban. Sor 0010–0100 Elfogadott központi szerződő fél (QCCP) Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 88. pontja szerinti elfogadott központi szerződő fél (QCCP). 0070, 0080 0170, 0180 Alapletét Lásd a C 34.08-as táblához tartozó útmutatót. E tábla alkalmazásában az alapletét nem tartalmazhatja a közös veszteségviselési megállapodások keretében a központi szerződő félnek nyújtott hozzájárulásokat (azaz azokban az esetekben, amikor a központi szerződő fél alapletétet alkalmaz a veszteségek klíringtagok közötti megosztására, azt garanciaalaphoz kapcsolódó kitettségként kell kezelni). 0090, 0190 Előre befizetett garanciaalapi hozzájárulások Az 575/2013/EU rendelet 308. és 309. cikke; az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontjában meghatározott garanciaalap; a központi szerződő fél garanciaalapjához való, az intézmény által befizetett hozzájárulás. 0100, 0200 Be nem fizetett garanciaalapi hozzájárulások Az 575/2013/EU rendelet 309. és 310. cikke; az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontjában meghatározott garanciaalap Olyan hozzájárulások, amelyekre vonatkozóan valamely, klíringtagként eljáró intézmény szerződéses kötelezettséget vállalt, hogy azt a központi szerződő fél rendelkezésére bocsátja, miután az adott központi szerződő fél az egy vagy több klíringtagja nemteljesítését követően felmerült veszteségei fedezésére már kimerítette garanciaalapját. 0070, 0170 Elkülönített Lásd a C 34.08-as táblához tartozó útmutatót. 0080, 0180 El nem különített Lásd a C 34.08-as táblához tartozó útmutatót.

3.9.12. C 34.11 – A partnerkockázathoz kapcsolódó, belső modell módszer szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségérték (RWEA) változásának kimutatása

3.9.12.

3.9.12.1.133.134.135.

Általános megjegyzések Azok az intézmények, amelyek a belső modell módszer alkalmazásával az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 6. fejezete szerint számítják ki partnerkockázati kitettségeik egészének vagy egy részének kockázattal súlyozott kitettségértékét, a megfelelő kockázati súlyok meghatározásához használt hitelkockázati módszertől függetlenül ebben a táblában jelentik a belső modell módszer alkalmazási körébe tartozó származtatott ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek kockázattal súlyozott kitettségértékeinek változásait a változásokat magyarázó, fő tényezők szerinti bontásban és észszerű becsléseket alkalmazva. Azoknak az intézményeknek, amelyeknek ezt a táblát negyedéves gyakorisággal kell jelenteniük, csak a 0010-es oszlopot kell kitölteniük. Azoknak az intézményeknek, amelyeknek ezt a táblát évente kell jelenteniük, csak a 0020-as oszlopot kell kitölteniük. Ez a tábla nem tartalmazza a központi szerződő féllel szembeni kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértékeit (az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakasza).

3.9.12.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010, 0020 KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott kockázattal súlyozott kitettségértékek azon pozíciók esetében, amelyek kockázati súlyát az említett rendelet harmadik része II. címének 2. és 3. fejezetében meghatározott követelmények alapján állapítják meg, és amelyek esetében az intézmény engedélyt kapott arra, hogy a kitettségek értékét belső modellen alapuló módszer alkalmazásával, az említett rendelet harmadik része II. címe 6. fejezetének 6. szakaszával összhangban számítsa ki. Az 575/2013/EU rendelet 501. cikkében és 501a. cikkében említett kkv-szorzót és infrastruktúra-szorzót figyelembe kell venni. Sor 0010 Kockázattal súlyozott kitettségértékek az előző adatszolgáltatási időszak végén A belső modellen alapuló módszer hatálya alá tartozó partnerkockázati kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke az előző adatszolgáltatási időszak végén. 0020 Eszközérték A kockázattal súlyozott kitettségérték változásai (pozitív vagy negatív) a könyv méretében és összetételében a szokásos üzleti tevékenység eredményeként bekövetkezett változások miatt (beleértve az új tevékenységek indítását és a lejáró kitettségeket), de nem számítva a gazdálkodó egységek akvizíciója és elidegenítése miatt a könyv méretében bekövetkezett változásokat. 0030 Partnerek hitelminősége A kockázattal súlyozott kitettségérték azon változása (pozitív vagy negatív), amelynek oka az intézmény partnereinek minőségében bekövetkező változás, függetlenül attól, hogy milyen módszert használ az intézmény a partner minőségének a hitelkockázati keretrendszerben történő értékelésére. Amennyiben az intézmény IRB módszert alkalmaz, ez a sor tartalmazza a kockázattal súlyozott kitettségértéknek az IRB modellek miatti esetleges változásait is. 0040 Modellfrissítések (csak IMM) A kockázattal súlyozott kitettségérték azon változása (pozitív vagy negatív), amely a modell implementálásának, a modell alkalmazási körében bekövetkező változásnak vagy a modell hiányosságainak orvoslását célzó bármely változtatásnak tudható be. Ez a sor csak az IMM modellben bekövetkező változásokkal foglalkozik. 0050 Módszertan és politika (csak IMM) A kockázattal súlyozott kitettségérték azon változása (pozitív vagy negatív), amely a számításokban a szabályozási politika változásainak, például új rendeletek miatt bekövetkezett módszertani változásoknak tudható be (csak az IMM modellen belül). 0060 Akvizíciók és elidegenítések A kockázattal súlyozott kitettségérték azon változása (pozitív vagy negatív), amely a gazdálkodó egységek akvizíciója és elidegenítése miatt a könyv méretében bekövetkezett változásoknak tudható be. 0070 Devizaárfolyam-mozgások A kockázattal súlyozott kitettségérték azon változása (pozitív vagy negatív), amely a devizaárfolyam-mozgásoknak tudható be. 0080 Egyéb Ezt a kategóriát kell használni a kockázattal súlyozott kitettségérték azon (pozitív vagy negatív) változásainak kimutatására, amelyek nem rendelhetők hozzá a fenti kategóriák egyikéhez sem. 0090 Kockázattal súlyozott kitettségértékek a folyó adatszolgáltatási időszak végén A belső modellen alapuló módszer hatálya alá tartozó partnerkockázati kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke az aktuális adatszolgáltatási időszak végén.

4. MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

4.

4.1. C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR)

4.1.

4.1.1.136.137.138.139.140.141.

Általános megjegyzések Ez a tábla a működési kockázat szavatolótőke-követelményének az 575/2013/EU rendelet 312–324. cikke szerinti, az alapmutató módszere (BIA), a sztenderd módszer (TSA), az alternatív sztenderd módszer (ASA), valamint a fejlett mérési módszerek (AMA) alkalmazásával történő kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt. Egy intézmény egyedi alapon nem alkalmazhatja egyidejűleg a sztenderd módszert és az alternatív sztenderd módszert lakossági banki tevékenység és kereskedelmi banki tevékenység üzletágára. Az alapmutató módszerét, a sztenderd módszert vagy alternatív sztenderd módszert alkalmazó intézmények a szavatolótőke-követelményt a pénzügyi év végén rendelkezésre álló információk alapján számítják ki. Ha nem állnak rendelkezésre auditált adatok, az intézmények használhatnak üzleti becsléseket. Ha auditált adatokat használnak, akkor az intézményeknek a várhatóan változatlan auditált adatokat kell feltüntetniük. A változtatás nélküli adatszolgáltatás elvétől az intézmények eltérhetnek például akkor, ha az adott időszakban rendkívüli körülmények merülnek fel, például szervezetekben vagy tevékenységekben részesedésszerzés, illetve -elidegenítés történik. Amennyiben az intézmény bizonyítani tudja az illetékes hatóság számára, hogy – rendkívüli körülmény, például egyesülés vagy bizonyos egységek vagy tevékenységek megszűnése miatt – a hároméves átlagnak az irányadó mutató kiszámítása céljára való felhasználása a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény torz becslését eredményezné, az illetékes hatóság engedélyezheti az intézmény számára a számítás olyan módon történő módosítását, amely figyelembe veszi az említett eseményeket. Az illetékes hatóság saját kezdeményezésre is előírhatja az intézmény számára a számítás módosítását. Az az intézmény, amely három évnél rövidebb ideje működik, az irányadó mutató kiszámításához a jövőre vonatkozó üzleti becsléseket is felhasználhat, feltéve, hogy amint a tényleges múltbeli adatok legkorábban rendelkezésre állnak, attól az időponttól azokra támaszkodik. A tábla oszlopai a legutóbbi három évre vonatkozóan mutatják be a működési kockázattal érintett banki tevékenységek irányadó mutatójának értékével, valamint a hitelek és előlegek összegével kapcsolatos információkat (az utóbbi csak az alternatív sztenderd módszer esetében alkalmazható). Ezután kell feltüntetni a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény értékével kapcsolatos információkat. Adott esetben részletezni kell, hogy az összeg mely része származik allokációs eljárásból. A fejlett mérési módszerekkel kapcsolatban további tájékoztató adatok mutatják be a várható veszteségnek, a diverzifikációnak és a mérséklési technikáknak a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményre gyakorolt hatását. Az egyes sorokban a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény számítási módszerére vonatkozó információk találhatók, üzletáganként a sztenderd módszer és alternatív sztenderd módszer szerinti részletezésben. A táblát minden olyan intézménynek be kell nyújtania, amelyre a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény vonatkozik.

4.1.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010–0030 IRÁNYADÓ MUTATÓ A működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt az irányadó mutató segítségével (az alapmutató módszerével, a sztenderd módszerrel vagy az alternatív sztenderd módszerrel) számító intézmények a megfelelő évekre vonatkozó irányadó mutatót a 0010–0030-as oszlopban tüntetik fel. Ezenkívül a különböző módszerek együttes, az 575/2013/EU rendelet 314. cikkében említett alkalmazása esetén az intézmények tájékoztató jelleggel megadják a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó irányadó mutatót is. Ugyanígy kell eljárni a fejlett mérési módszereket alkalmazó egyéb bankokkal is. A továbbiakban az irányadó mutató az 575/2013/EU rendelet 316. cikke 1. táblázatának 1. pontjában említett elemek pénzügyi év végén mért értékének az összege. Ha az intézmény az irányadó mutatóról 3 évnél rövidebb időszakra vonatkozóan rendelkezik adatokkal, akkor a rendelkezésre álló historikus (auditált) adatokat kell a tábla megfelelő oszlopaiban szerepeltetni. Ha például korábbi adatok csak egy évről állnak rendelkezésre, akkor azokat a 0030-as oszlopban kell feltüntetni. Indokolt esetben a jövőre vonatkozó becsléseket a 0020-as oszlopban (a t+1 évre vonatkozó becslés), valamint a 0010-es oszlopban (a t+2 évre vonatkozó becslés) kell feltüntetni. Ha az irányadó mutatóra vonatkozóan korábbi adatok nem állnak rendelkezésre, akkor az intézmény a jövőre vonatkozó üzleti becslést is alkalmazhat. 0040–0060 HITELEK ÉS ELŐLEGEK (AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSA ESETÉN) Ezekben az oszlopokban az 575/2013/EU rendelet 319. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett kereskedelmi banki tevékenység és lakossági banki tevékenység üzletágban nyújtott hitelek és előlegek állományát kell feltüntetni. Ezen állományok alapján számítható ki az alternatív irányadó mutató, amelyből megállapítható az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó tevékenységek szavatolótőke-követelménye (az 575/2013/EU rendelet 319. cikke (1) bekezdésének a) pontja). A kereskedelmi banki tevékenység üzletág esetében a nem kereskedési könyvben szereplő értékpapírokat is meg kell adni. 0070 SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A szavatolótőke-követelményt az alkalmazott módszerekkel, az 575/2013/EU rendelet 312–324. cikkének megfelelően kell kiszámítani. Az eredményül kapott összeget a 0070-es oszlopban kell feltüntetni. 0071 TELJES MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének 4. pontja A 0070-es oszlopban megadott szavatolótőke-követelmény szorozva 12,5-del. 0080 EBBŐL: ALLOKÁCIÓS ELJÁRÁSBÓL SZÁRMAZÓ Ha az intézmény az 575/2013/EU rendelet 312. cikke (2) bekezdésének megfelelően engedélyt kapott a fejlett mérési módszer konszolidált szintű alkalmazására (az említett rendelet 18. cikkének (1) bekezdése), akkor a működési kockázati tőkének a csoporthoz tartozó különböző szervezetek közötti allokálása az intézmények által arra alkalmazott módszer alapján történik, amely alapján figyelembe veszik az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, vagy egy EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai által együttesen használt kockázatmérési rendszerben a diverzifikációs hatásokat. Az említett allokáció eredményét ebben az oszlopban kell feltüntetni. 0090–0120 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁRÓL, ADOTT ESETBEN SZOLGÁLTATANDÓ 0090 SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A VÁRHATÓ VESZTESÉG, A DIVERZIFIKÁCIÓ ÉS A KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK MIATTI MÉRSÉKLÉS ELŐTT A 090-es oszlopban feltüntetett szavatolótőke-követelmény megegyezik a 070-es oszlopban szereplő adatnak a várható veszteség, a diverzifikáció és a kockázatmérséklési technikák miatti mérséklő hatás figyelembevétele előtt számított értékével (lásd lejjebb). 0100 (–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE A BELSŐ ÜZLETVITELI GYAKORLATBAN FIGYELEMBE VETT VÁRHATÓ VESZTESÉG MIATT A 100-as oszlopban a szavatolótőke-követelménynek a belső üzletviteli gyakorlatban figyelembe vett várható veszteség miatti mérséklését kell megadni az 575/2013/EU rendelet 322 cikke (2) bekezdésének a) pontjában említetteknek megfelelően. 0110 (–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE DIVERZIFIKÁCIÓ MIATT Az ezen oszlopban szereplő diverzifikációs hatás az egyes működésikockázat-osztályokra vonatkozóan külön számított szavatolótőke-követelmények összegének (tökéletes függőségi helyzet), valamint a függőségi és korrelációs hatások figyelembevételével számított diverzifikált szavatolótőke-követelménynek (a kockázati osztályok között feltételezett nem tökéletes függőségi helyzet) a különbsége. Tökéletes függőségi helyzet az alapesetben áll fenn, vagyis amikor az intézmény nem alkalmaz kifejezetten a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúrát, így a fejlett mérési módszerrel megállapított tőke a választott kockázati osztályok egyedi működési kockázati mérőszámainak az összegeként számítható ki. Ilyenkor a kockázati osztályok között 100 %-os korrelációt kell feltételezni, és az oszlopban a nulla értéket kell megadni. Ezzel szemben akkor, ha az intézmény kifejezetten a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúrát alkalmaz, akkor ebben az oszlopban az alapesetből eredő, fejlett mérési módszerrel megállapított tőke és a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúra alkalmazása után kapott érték különbözetét kell feltüntetnie. Ez az érték a fejlett mérési módszerre épülő modell diverzifikációs kapacitását mutatja, vagyis a modell azon képességét, hogy a működési kockázatból eredő súlyos veszteséget okozó, nem egyidejű veszteségesemények előfordulását figyelembe vegye. A 110-es oszlopban azt az összeget kell feltüntetni, amellyel a feltételezett korrelációs struktúra a fejlett mérési módszerrel megállapított tőkét csökkenti a 100 %-os feltételezéshez képest. 0120 (–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK (BIZTOSÍTÁS ÉS EGYÉB KOCKÁZATÁTRUHÁZÁSI MECHANIZMUSOK) MIATT Ebben az oszlopban az 575/2013/EU rendelet 323. cikkében említett biztosítás és más kockázatátruházási mechanizmusok hatását kell feltüntetni. Sor 0010 AZ ALAPMUTATÓ-MÓDSZER (BIA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK Ez a sor az alapmutató módszerének alkalmazási körébe tartozó banki tevékenységekre vonatkozó összegeket mutatja be a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából (az 575/2013/EU rendelet 315. és 316. cikke). 0020 A SZTENDERD (TSA)/ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER (ASA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK A sztenderd módszerrel és alternatív sztenderd módszerrel (az 575/2013/EU rendelet 317–319. cikke alapján) kiszámított szavatolótőke-követelményt kell feltüntetni. 0030–0100 A SZTENDERD MÓDSZER SZERINT A sztenderd módszer alkalmazása esetén az adott évekre vonatkozó irányadó mutatót a 0030–0100-as sorban az 575/2013/EU rendelet 317. cikkében található 2. táblázatban említett üzletágak között kell felosztani. A tevékenységek üzletág szerinti besorolásakor az 575/2013/EU rendelet 318. cikkében foglalt elveket kell követni. 0110–0120 AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER SZERINT Az 575/2013/EU rendelet 319. cikke szerinti alternatív sztenderd módszert alkalmazó intézményeknek a vonatkozó évekre az irányadó mutatót üzletáganként elkülönítve kell megadniuk a 0030–0050-es és 0080–0100-as sorban, valamint a kereskedelmi banki tevékenység és lakossági banki tevékenység üzletágra vonatkozóan a 0110-es és 0120-as sorban. A 110-es és 120-as sor az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozóan mutatja az irányadó mutató értékét, megkülönböztetve a kereskedelmi banki tevékenység üzletágba és a lakossági banki tevékenység üzletágba tartozó tevékenységeknek megfelelő összegeket (az 575/2013/EU rendelet 319. cikke). Egyszerre szerepelhet érték a kereskedelmi banki tevékenység és lakossági banki tevékenység üzletágaknak a sztenderd módszer szerinti 0060-as és 0070-es sorában és az alternatív sztenderd módszer szerinti 0110-es és 0120-as sorában, pl. ha egy leányvállalat a sztenderd módszer, míg anyavállalata az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozik. 0130 A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK (AMA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK Ebben a sorban az 575/2013/EU rendelet 312. cikkének (2) bekezdése, valamint 321–323. cikke szerint a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó intézmények vonatkozó adatait kell megadni. A különböző módszerek együttes (az 575/2013/EU rendelet 314. cikkében említett) alkalmazása esetén ebben a sorban kell megadni a fejlett mérési módszerek szerinti tevékenységek irányadó mutatójával kapcsolatos információkat. Ugyanígy kell eljárni a fejlett mérési módszereket alkalmazó egyéb bankokkal is.

4.2. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DETAILS)

4.2.

4.2.1.142.143.144.145.146.147.148.149.150.

Általános megjegyzések A C 17.01-es (OPR DETAILS 1) tábla az intézmény által az előző évben elkönyvelt bruttó veszteséggel és megtérült veszteséggel kapcsolatos információkat összesíti eseménytípusonként és üzletáganként. A C 17.02-es (OPR DETAILS 2) tábla az előző évi legnagyobb veszteségeseményekről ad részletes információkat. A hitelkockázathoz kapcsolódó és a hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá tartozó működési kockázati veszteségeket (határhelyzetű hitelvonatkozású működési kockázati események) sem a C 17.01-es sem a C 17.02-es táblában nem kell figyelembe venni. Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 314. cikkének megfelelően a működési kockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítása különböző módszerek együttes alkalmazásával történik, az intézmény által regisztrált veszteségeket és a megtérült veszteségeket jelenteni kell a C 17.01-es és C 17.02-es táblában, tekintet nélkül a szavatolótőke-követelmény kiszámításához használt módszerre. A bruttó veszteség az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említetteknek megfelelően a működési kockázati eseményből vagy veszteségesemény-típusból adódó, az esetleges megtérült veszteség előtti veszteség, az alább definiált gyorsan megtérült veszteségesemények sérelme nélkül. A megtérült veszteség az eredeti működési kockázati veszteséggel összefüggő, attól időben elkülönülő, független esemény, amelynek során az intézményhez első vagy harmadik felektől – például biztosítóktól vagy más felektől – pénz vagy gazdasági előny folyik be. A megtérült veszteségeket biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó megtérült veszteségekre és közvetlenül megtérült veszteségekre kell bontani. A gyorsan megtérült veszteségesemény olyan működési kockázati esemény, amelynek veszteségei részben vagy egészben öt munkanapon belül megtérülnek. Gyorsan megtérült veszteségesemény esetében a bruttó veszteségnek csak a maradéktalanul meg nem térült veszteségrész (a gyorsan megtérült veszteségrész levonásával képzett veszteség) képezi részét. Következésképpen sem a bruttó veszteség meghatározása, sem az OPR DETAILS adatszolgáltatás egyéb elemei nem tartalmazzák az öt munkanapon belül teljes mértékben megtérült veszteségekhez vezető veszteségeseményeket. Az elszámolás napja az a nap, amikor a veszteség vagy tartalék/céltartalék először került megjelenítésre az eredménykimutatásban a működési kockázati veszteséggel szemben. Logikus módon, ez a nap későbbi, mint az esemény napja (az a nap, amikor a működési kockázati esemény bekövetkezett vagy kezdetét vette) és a felismerés napja (az a nap, amikor a működési kockázati esemény az intézmény tudomására jutott). A közös működési kockázati esemény vagy eseményeket/veszteségeket generáló egyetlen eredeti működési kockázati eseményhez (alapesemény) kapcsolódó több esemény által okozott veszteségeket össze kell vonni. Az összevont eseményeket egy eseményként kell figyelembe venni és jelenteni, így a vonatkozó bruttó veszteségeket, illetve a veszteségkorrekciókat összegezni kell. Az adott év júniusában jelentett adatok köztes adatok; a végleges adatokat decemberben jelentik az intézmények. Így a júniusban jelentett adatok hat hónapos referencia-időszakra vonatkoznak (január 1-től június 30-ig), míg a decemberben jelentett adatok tizenkét hónapos referencia-időszakra vonatkoznak (január 1-től december 31-ig). A korábbi adatszolgáltatási referencia-időszakok kifejezés mind a júniusban, mind a decemberben jelentett adatok esetében a megelőző naptári év végéig lezárult összes adatszolgáltatási referencia-időszakot jelöli (beleértve tehát azt is, amely a megelőző naptári év végén zárul).

4.2.2. C 17.01: Működési kockázat: az előző évi veszteségek és megtérült veszteségek üzletáganként és veszteségesemény-típusonként (OPR DETAILS 1)

4.2.2.

4.2.2.1.151.152.153.154.

Általános megjegyzések A C 17.01-es táblában az információkat a belső küszöbértékeket meghaladó veszteségek és megtérült veszteségek üzletágak (az 575/2013/EU rendelet 317. cikkében található 2. táblázatban meghatározott üzletágak, valamint az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett társasági szintű tételek üzletág) és (az 575/2013/EU rendelet 324. cikkében meghatározott) veszteségesemény-típusok közötti felosztásával kell bemutatni. Lehetséges, hogy egy adott eseményhez tartozó veszteségek több üzletág között kerülnek felosztásra. Az oszlopok a különböző veszteségesemény-típusokat és az egyes üzletágakra vonatkozó összértéket jelenítik meg egy tájékoztató adattal együtt, amely a veszteségekre vonatkozó adatgyűjtés során alkalmazott legalacsonyabb belső küszöbértéket mutatja, amelyből egynél több küszöbérték esetén az egyes üzletágakon belül megállapítható a legalacsonyabb és legmagasabb küszöbérték. A sorok az üzletágakat jelenítik meg, valamint az egyes üzletágakon belül a veszteségesemények számára (új veszteségesemények), a bruttó veszteségértékre (új veszteségesemények), a veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények számára, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciókra, a legnagyobb egyedi veszteségre, az öt legnagyobb veszteség összegére és a teljes megtérült veszteségre (közvetlen megtérült veszteség és biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó megtérülés) vonatkozó információkat tartalmaznak. Az üzletágak összesen sorokban a veszteségesemények számát és a bruttó veszteségértéket megadott küszöbértékek (10 000, 20 000, 100 000 és 1 000 000) szerint rendezett tartományokba sorolva kell megadni. A küszöbértékek EUR-ban vannak megadva, és céljuk a megadott veszteségértékek intézmények közötti összehasonlíthatóságának biztosítása. Az említett küszöbértékek ezért nem szükségképpen felelnek meg a veszteségadatok belső gyűjtésekor használt, a tábla más szakaszában megadott alsó küszöbértékeknek.

4.2.2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010–0070 ESEMÉNYTÍPUSOK Az intézmények a veszteségeket a 0010–0070-es oszlopban az 575/2013/EU rendelet 324. cikkében említett veszteségesemény-típusoknak megfelelően tüntetik fel. A szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmények a felsorolt veszteségesemény-típusokba nem sorolható veszteségeket csak a 080-as oszlopban adhatják meg. 0080 VESZTESÉGESEMÉNY-TÍPUSOK ÖSSZESEN A 0080-as oszlopban az egyes üzletágakra vonatkozóan az intézmények a veszteségesemények száma (új veszteségesemények) sor összesített értékét, a bruttó veszteségérték (új veszteségesemények) sor összesített értékét, a veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények száma sor összesített értékét, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók sor összesített értékét, a legnagyobb egyedi veszteséget, az öt legnagyobb veszteség összegét, valamint a teljes közvetlen megtérült veszteség sor összesített értékét és a biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés sor összesített értékét jelentik. Amennyiben az intézmény minden veszteség esetében azonosított veszteségesemény-típust, a 080-as oszlopban a 0010–0070-es oszlopban megadott eseményszámok, teljes bruttó veszteségértékek, teljes megtérült veszteségek és korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók egyszerű összegét tüntetik fel. Amennyiben az intézmény minden veszteség esetében azonosított veszteségesemény-típust, a 0080-as oszlopban feltüntetendő legnagyobb egyedi veszteség a 0010–0070-es oszlopokban feltüntetett legnagyobb egyedi veszteségek közül a legnagyobb. Az öt legnagyobb veszteség összegénél a 0080-as oszlopban az egy üzletágon belüli öt legnagyobb veszteség összegét kell megadni. 0090–0100 TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ ADATGYŰJTÉS SORÁN ALKALMAZOTT KÜSZÖBÉRTÉK A 0090-es és 0100-as oszlopban az intézmények azokat az alsó küszöbértékeket tüntetik fel, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdése c) pontjának utolsó mondata alapján a veszteségadatok belső gyűjtésekor alkalmaznak. Ha az intézmény az egyes üzletágakon belül csak egy küszöbértéket alkalmaz, akkor csak a 0090-es oszlopot kell kitölteni. Ha az intézmény azonos üzletágon belül több különböző küszöbértéket alkalmaz, akkor a legmagasabb alkalmazott küszöbértéket is meg kell adni (0100-as oszlop). Sor 0010–0880 ÜZLETÁGAK: VÁLLALATI PÉNZÜGYEK, KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS, LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG, KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG, LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG, FIZETÉSI ÉS KIEGYENLÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK, ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK, VAGYONKEZELÉS, TÁRSASÁGI SZINTŰ TÉTELEK Az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésének 2. táblázatában említett üzletágakra, ideértve a 322. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett társasági szintű tételek üzletágat, valamint az egyes veszteségesemény-típusokra vonatkozóan az intézmény a belső küszöbértékeknek megfelelően a következő információkat tünteti fel: a veszteségesemények száma (új veszteségesemények), a bruttó veszteségérték (új veszteségesemények), a veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények száma, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók, a legnagyobb egyedi veszteség, az öt legnagyobb veszteség összege, teljes közvetlen megtérült veszteség és a biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés). Az olyan veszteséget okozó eseménynél, amely több üzletágat érint, a bruttó veszteségértéket fel kell osztani az összes érintett üzletág között. A szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmények az üzletághoz nem sorolt veszteségeket csak a 0910-0980-as oszlopban vehetik figyelembe. 0010, 0110, 0210, 0310, 0410, 0510, 0610, 0710, 0810 Veszteségesemények száma (új veszteségesemények) A veszteségesemények száma azon veszteségesemények száma, amelyek vonatkozásában az aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban bruttó veszteség elszámolására került sor. Az itt megadott veszteségesemények új események, azaz olyan működési kockázati események, amelyeket Az új veszteségesemények nem tartalmazzák az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt azon veszteségeseményeket, amelyekről korábbi felügyeleti jelentésekben már jelentett az intézmény. 0020, 0120, 0220, 0320, 0420, 0520, 0620, 0720, 0820 Bruttó veszteségérték (új veszteségesemények) A bruttó veszteségérték a működési kockázati veszteségeseményekkel összefüggő bruttó veszteség értéke (pl. közvetlen díjfizetések, céltartalékok, elszámolások). Az egy adott veszteségeseményhez kapcsolódó minden, az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt veszteséget össze kell adni, és ez képezi az adott adatszolgáltatási vonatkozási időszakban az adott veszteségeseményhez tartozó bruttó veszteséget. A feltüntetett bruttó veszteségérték az e táblázat fenti sorában meghatározott új veszteségeseményekre vonatkozik. Az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt azon veszteségesemények esetében, amelyekről korábbi felügyeleti jelentésekben még nem jelentett az intézmény, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban bruttó veszteségként az adatszolgáltatási vonatkozási időpontig felhalmozott teljes veszteségértéket kell feltüntetni (azaz az eredeti veszteséget +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredőjét). A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség. 0030, 0130, 0230, 0330, 0430, 0530, 0630, 0730, 0830 Veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények száma A veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények száma az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt és korábbi jelentésekben már jelentett azon működési kockázati események száma, amelyek tekintetében az aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban veszteségkorrekciót eszközöltek. Amennyiben az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban egy veszteségeseményre vonatkozóan több veszteségkorrekció történt, ezek összegét egy korrekciónak kell tekinteni az időszakban. 0040, 0140, 0240, 0340, 0440, 0540, 0640, 0740, 0840 Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók A korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciókat a következő (pozitív vagy negatív) elemek összegeként kell kiszámolni: Amennyiben az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban egy veszteségeseményre vonatkozóan több veszteségkorrekció történt, ezek értékét összegezni kell, figyelembe véve a korrekció előjelét (pozitív vagy negatív). Az adott veszteségesemény és adatszolgáltatási vonatkozási időszak tekintetében ez az összeg tekintendő a veszteségkorrekciónak. Amennyiben negatív veszteségkorrekció miatt a veszteségeseménynek tulajdonítható kiigazított veszteségérték az intézmény belső adatgyűjtési küszöbértéke alá csökken, az intézménynek nem magát a negatív veszteségkorrekciót kell jelentenie, hanem negatív előjellel a veszteségeseményhez kapcsolódó, az esemény legutóbbi decemberi referencia-időponttal történő jelentéséig felhalmozott teljes veszteségértéket (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője). A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség. 0050, 0150, 0250, 0350, 0450, 0550, 0650, 0750, 0850 Legnagyobb egyedi veszteség A legnagyobb egyedi veszteség A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség. 0060, 0160, 0260, 0360, 0460, 0560, 0660, 0760, 0860 Az öt legnagyobb veszteség összege Az öt legnagyobb veszteség összege az alábbiak közüli öt legmagasabb érték összege: A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség. 0070, 0170, 0270, 0370, 0470, 0570, 0670, 0770, 0870 Teljes közvetlen megtérült veszteség A közvetlen megtérült veszteség valamennyi megtérült veszteség az 575/2013/EU rendelet 323. cikkének hatálya alá tartozó, az e tábla alábbi sorában jelentett megtérülések kivételével. A teljes közvetlen megtérült veszteség az aktuális vagy a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először elszámolt működési kockázati eseményekkel összefüggő, az aktuális adatszolgáltatási időszakban elszámolt közvetlen megtérült veszteségek és ezek korrekcióinak összege. 0080, 0180, 0280, 0380, 0480, 0580, 0680, 0780, 0880 Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés Az 575/2013/EU rendelet 323. cikkének hatálya alá tartozó megtérülések tartoznak ide. A biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés az aktuális vagy a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először elszámolt működési kockázati veszteségeseményekkel összefüggő, az aktuális adatszolgáltatási időszakban elszámolt, biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó megtérülések és ezek korrekcióinak összege. 0910–0980 ÜZLETÁGAK ÖSSZESEN Az üzletágak összesen sorokon az összesítő információkat kell feltüntetni az egyes veszteségesemény-típusok (0010–0080. oszlop) szerint. 0910–0914 Veszteségesemények száma A 0910-es sorban kell feltüntetni a belső küszöbértéket meghaladó veszteségesemények számát veszteségesemény-típusonként az összes üzletágra összesítve. Lehetséges, hogy ez az érték alacsonyabb az üzletáganként összesített veszteségesemény-számnál, mivel a többszörös hatású (több üzletágat érintő) veszteségesemények egy eseménynek minősülnek. Az érték ennél magasabb is lehet, ha a szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmény nem tudja minden esetben azonosítani a veszteség által érintett üzletágat. A 0911–0914-es sorban azon veszteségesemények száma jelentendő, amelyek bruttó veszteségértéke a tábla vonatkozó sorában megadott tartományba esik. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy az említett rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett társasági szintű tételek üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította a veszteségesemény-típust, a 0080-as oszlopra a következők vonatkoznak, értelemszerűen: 0920–0924 Bruttó veszteségérték (új veszteségesemények) Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy az említett rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett társasági szintű tételek üzletághoz, a 0920-as sorban jelentett bruttó veszteségérték (új veszteségesemények) az új veszteségesemények egyes üzletágak szerinti bruttó veszteségértékeinek összege. A 0921–0924-es sorban azon veszteségesemények bruttó veszteségértéke jelentendő, amelyek bruttó veszteségértéke a vonatkozó sorban megadott tartományba esik. 0930, 0935, 0936 Veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények száma A 0930-as sorban a 0030, 0130, …, 0830-as sorokban megadott, veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények teljes száma jelentendő. Lehetséges, hogy ez az érték alacsonyabb a veszteségkorrekcióval érintett, üzletáganként összesített veszteségesemény-számnál, mivel a többszörös hatású (több üzletágat érintő) veszteségesemények egy eseménynek minősülnek. Az érték ennél magasabb is lehet, ha a szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmény nem tudja minden esetben azonosítani a veszteség által érintett üzletágat. A veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények számát le kell bontani az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban pozitív veszteségkorrekcióval érintett veszteségesemények száma és az adatszolgáltatási időszakban negatív veszteségkorrekcióval érintett események száma szerint (mindkettőt pozitív előjellel kell feltüntetni). 0940, 0945, 0946 Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók A 0940-es sorban az üzletáganként a 0040, 0140, …, 0840-es sorokban megadott, korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók teljes összege jelentendő. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy az említett rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett társasági szintű tételek üzletághoz, a 0940-es sorban jelentett összeg a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók egyes üzletágak szerinti értékeinek összege. A veszteségkorrekciók összegét le kell bontani az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban pozitív veszteségkorrekcióval érintett eseményekhez kapcsolódó összeg (0945-ös sor, pozitív előjellel) és az adatszolgáltatási időszakban negatív veszteségkorrekcióval érintett veszteségeseményekhez kapcsolódó összeg szerint (0946-os sor, negatív előjellel). Amennyiben negatív veszteségkorrekció miatt a veszteségeseménynek tulajdonítható kiigazított veszteségérték az intézmény belső adatgyűjtési küszöbértéke alá csökken, az intézménynek nem magát a negatív veszteségkorrekciót kell jelentenie, hanem a 0946-os sorban negatív előjellel az eseményhez kapcsolódó, az esemény legutóbbi decemberi referencia-időponttal történő jelentéséig felhalmozott teljes veszteségértéket (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője). 0950 Legnagyobb egyedi veszteség Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy az említett rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett társasági szintű tételek üzletághoz, a legnagyobb egyedi veszteség a belső küszöbértéket meghaladó legnagyobb veszteség az egyes veszteségesemény-típusokon belül, minden üzletágra vonatkozóan. Abban az esetben, ha egy veszteségesemény több üzletágat is érint, ez az adat magasabb lehet, mint az egyes üzletágaknál rögzített legmagasabb egyedi veszteség értéke. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte vagy az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy az említett rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett társasági szintű tételek üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította a veszteségesemény-típust, a 0080-as oszlopra a következők vonatkoznak: 0960 Az öt legnagyobb veszteség összege Az egyes üzletágakon belüli öt legnagyobb bruttó veszteség összegét kell megadni az egyes veszteségesemény-típusokra és minden üzletágra vonatkozóan. Lehetséges, hogy ez az összeg magasabb, mint az egyes üzletágaknál rögzített öt legnagyobb egyedi veszteség összege. Az összeget a veszteségek számától függetlenül meg kell adni. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett társasági szintű tételek üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította a veszteségesemény-típust, a 0080-as oszlopra vonatkozóan az öt legnagyobb veszteség összege a teljes mátrixban szereplő öt legnagyobb veszteség összege, ami azt jelenti, hogy ez nem szükségképpen egyenlő sem a 0960-as Az öt legnagyobb veszteség összege sor maximális értékével, sem a 0080-as oszlopban feltüntetett Az öt legnagyobb veszteség összege maximális értékével. 0970 Teljes közvetlen megtérült veszteség Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett társasági szintű tételek üzletághoz, a teljes közvetlen megtérült veszteség az üzletáganként megadott teljes közvetlen megtérült veszteségek összege. 0980 Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy az említett rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett társasági szintű tételek üzletághoz, a biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés az üzletáganként megadott biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérült veszteségek összege.

4.2.2.2. i.

először az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, vagy

ii.

először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, amikor a veszteségeseményről korábbi felügyeleti jelentésben nem számolt be az intézmény, például azért, mert az eseményt csak a jelenlegi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban minősítették működési kockázati eseménynek, vagy mert az adott veszteségeseménynek betudható kumulált veszteség (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője) csak az aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban haladta meg a belső adatgyűjtési küszöbértéket.

i.

azon működési kockázati események aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban végrehajtott pozitív veszteségkorrekcióival (pl. céltartalék-emelés, kapcsolódó veszteségesemények, kiegészítő elszámolások) összefüggő bruttó veszteség, amelyeket korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számolt el és jelentett először az intézmény;

ii.

azon működési kockázati veszteségesemények aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban végrehajtott negatív veszteségkorrekcióival (pl. céltartalék-csökkentés) összefüggő bruttó veszteség, amelyeket korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számolt el és jelentett először az intézmény.

i.

az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először jelentett valamely veszteségeseményhez kapcsolódó legnagyobb bruttó veszteségérték; és

ii.

egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először jelentett valamely veszteségeseményhez kapcsolódó (a fenti 0040-es, 0140-es, …, 0840-es sorokban említett) legnagyobb pozitív veszteségkorrekció.

i.

az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban első alkalommal bejelentett veszteségeseményekhez kapcsolódó legnagyobb bruttó veszteségértékek; valamint

ii.

egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először jelentett veszteségeseményekhez kapcsolódó (a fenti 0040-es, 0140-es, …, 0840-es sorokban meghatározott) pozitív veszteségkorrekciók. Az öt legmagasabb összeg között csak maga a veszteségkorrekció összege vehető számításba, nem pedig az adott eseményhez kapcsolódó, a korrekció előtti vagy utáni teljes veszteségérték.

A 0910–0914-es sorban jelentett teljes veszteségesemény-szám megegyezik a megfelelő sorban szereplő veszteségesemény-számok vízszintes összegével, mivel ezen adatok között a több üzletágat érintő veszteségeseményeket már egy veszteségeseményként számították be.

A 0910-es sor 0080-as oszlopban feltüntetett adata nem feltétlenül egyezik meg a 0080-as oszlopban szereplő veszteségesemény-számok függőleges összegével, mivel egy veszteségesemény egyszerre több üzletágat is érinthet.

Az itt jelentett legnagyobb egyedi veszteség az e sor 0010–0070-es oszlopában jelentett értékek közül a legnagyobb.

Amennyiben vannak olyan veszteségesemények, amelyek több üzletágra is hatnak, a {r0950, c0080} cellában jelentett összeg magasabb lehet, mint a 0080-as oszlop más soraiban jelentett üzletágankénti legnagyobb egyedi veszteség.

4.2.3. C 17.02: Működési kockázat: az utolsó évi nagy veszteségeseményekre vonatkozó részletes információk (OPR DETAILS 2)

4.2.3.

4.2.3.1.155.156.157.

Általános megjegyzések A C 17.02-es táblában egyedi veszteségeseményekre vonatkozó információkat kell közölni (soronként egy veszteségesemény). Az ebben a táblában megadott információk új veszteségeseményekre, azaz olyan működési kockázati eseményekre vonatkoznak, amelyeket Csak a legalább 100 000 EUR bruttó veszteségértéket magukban foglaló veszteségeseményeket kell itt jelenteni. E küszöbértéktől függően:

4.2.3.1.155.156. a)

először az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, vagy

b)

először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, amikor a veszteségeseményről korábbi felügyeleti jelentésben nem számolt be az intézmény, például azért, mert a veszteségeseményt csak a jelenlegi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban minősítették működési kockázati eseménynek, vagy mert az adott eseménynek betudható kumulált veszteség (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője) csak az aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban haladta meg a belső adatgyűjtési küszöbértéket.

4.2.3.1.155.156.157. a)

A táblában fel kell tüntetni minden egyes eseménytípus legnagyobb veszteségeseményét, amennyiben az intézmény a veszteséget eseménytípushoz rendelte, valamint

b)

a fennmaradó veszteségesemények közül a tíz legnagyobb bruttó veszteséget okozó veszteségeseményt, függetlenül attól, hogy ezeket az intézmény eseménytípushoz rendelte-e vagy sem.

c)

A veszteségeseményeket a hozzájuk rendelt bruttó veszteség szerinti sorrendben kell feltüntetni.

d)

Egy veszteségesemény csak egyszer vehető figyelembe.

4.2.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010 Eseményazonosító Az eseményazonosító egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Amennyiben létezik belső azonosító, az intézmények ezt adják meg. Másként a természetes számok sorrendjét kell követni (1, 2, 3 stb.). 0020 Elszámolás napja Az elszámolás napja az a nap, amikor a veszteség vagy tartalék/céltartalék először került megjelenítésre az eredménykimutatásban a működési kockázati veszteséggel szemben. 0030 Esemény napja Az esemény napja az a nap, amikor a működési kockázati veszteségesemény bekövetkezett vagy kezdetét vette. 0040 Felismerés napja A felismerés napja az a nap, amikor a működési kockázati veszteségesemény az intézmény tudomására jutott. 0050 Veszteségesemény-típus Az 575/2013/EU rendelet 324. cikkében említett veszteségesemény-típusok. 0060 Bruttó veszteség A 17.01-es tábla 0020-as, 0120-as stb. sorában megadott, a veszteségeseményhez kapcsolódó bruttó veszteség. 0070 Bruttó veszteség a közvetlen megtérülések levonásával A 17.01-es tábla 0020-as, 0120-as stb. sorában megadott, a veszteségeseményhez kapcsolódó bruttó veszteség az adott veszteségeseményhez kapcsolódó közvetlen megtérülések levonásával. 0080–0160 Bruttó veszteség üzletáganként A 0060-as oszlopban feltüntetett bruttó veszteséget az 575/2013/EU rendelet 317. cikke (4) bekezdésének 2. táblázatában és 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett megfelelő üzletágba kell sorolni. 0170 Jogalany neve Annak a jogalanynak a C 06.02-es tábla 0011-es oszlopában jelentett neve, amelynél a veszteség – vagy ha több jogalany is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült. 0181 Kód Annak a jogalanynak a C 06.02-es tábla 0021-es oszlopában jelentett jogalany-azonosítója (LEI), amelynél a veszteség – vagy ha több jogalany is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült. 0185 KÓDTÍPUS Az intézményeknek a 0181-es oszlopban feltüntetett kódtípust LEI-kód-ként vagy Nem-LEI-kód”-ként kell megadniuk, összhangban a C 06.02 0026-os oszlopával is. A kód típusát mindig jelenteni kell. 0190 Üzleti egység Az intézmény azon üzleti egysége vagy vállalati divíziója, amelynél a veszteség – vagy ha több egység vagy divízió is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült. 0200 Leírás A veszteségesemény szöveges ismertetése, szükség esetén általános vagy anonimizált módon, amelynek ki kell terjednie legalább magára az eseményre és – amennyiben ismertek – a veszteségesemény okaira vonatkozó információkra.

5.158.159. PIACI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT Az itt megadott útmutató a devizaárfolyam-kockázathoz (MKR SA FX), árukockázathoz (MKR SA COM), kamatlábkockázathoz (MKR SA TDI, MKR SA SEC, MKR SA CTP) és részvénypiaci kockázathoz (MKR SA EQU) kapcsolódó szavatolótőke-követelmény sztenderd módszer szerinti kiszámításáról történő adatszolgáltatáshoz használt táblákra terjed ki. Ebben a részben útmutató található továbbá a szavatolótőke-követelmény belső modelleken alapuló módszer szerinti kiszámításáról történő adatszolgáltatáshoz használt táblára vonatkozóan (MKR IM) is. A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, illetve ezek származtatott eszközének pozíciókockázatát tőkeszükségletük kiszámítása céljából két összetevőre kell bontani. Az első elem az egyedi kockázati összetevő – azaz az adott eszköz árváltozásának kockázata, ami a kibocsátójával, illetve, származtatott eszköz esetében, az alapul szolgáló eszköz kibocsátójával kapcsolatos tényezőkből adódik. A második elem az általános kockázatot foglalja magában: az eszköz árváltozásának azt a kockázatát, amely forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy azok származtatott eszköze esetében a kamatszintek változásából, tőkeinstrumentum vagy annak származtatott eszköze esetében az egyes értékpapírok sajátos tulajdonságaival kapcsolatban nem lévő, általános részvénypiaci mozgásokból adódik. Az egyes instrumentumok és nettósítási eljárások általános kezelését az 575/2013/EU rendelet 326–333. cikke ismerteti.

5.158.159.

5.1. C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI)

5.1.

5.1.1.160.161.

Általános megjegyzések Ez a tábla a forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sztenderd módszer szerinti pozíciókockázatát érintő pozíciókat és az azokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt rögzíti (az 575/2013/EU rendelet 325. cikke (2) bekezdésének a) pontja). A különböző kockázatok és az 575/2013/EU rendelet alapján alkalmazható módszerek az egyes sorokban vehetők figyelembe. Az MKR SA SEC és MKR SA CTP táblán szereplő kitettségekkel összefüggő egyedi kockázatok kizárólag az MKR SA TDI Total táblán tüntethetők fel. Az említett táblákon feltüntetett szavatolótőke-követelményt át kell vinni a {0325;0060} (értékpapírosítások), illetve {0330;0060} (CTP) cellába. A táblát külön ki kell tölteni az Összesen értékre vonatkozóan, valamint az alábbi előre meghatározott felsorolásban szereplő pénznemekre vonatkozóan: EUR, ALL, BGN, CZK, DKK, EGP, GBP, HRK, HUF, ISK, JPY, MKD, NOK, PLN, RON, RUB, RSD, SEK, CHF, TRY, UAH, USD, továbbá egy táblát minden egyéb pénznemre összevontan.

5.1.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010–0020 ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése. Bruttó, instrumentumonként nem nettósított pozíciók azon jegyzési pozíciók levonásával, amelyeket harmadik fél az intézménytől lejegyzett, vagy amelyekre jegyzési garanciát vállal az 575/2013/EU rendelet 345. cikke (1) bekezdése, első albekezdése második mondatának megfelelően. A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 328. cikkének (2) bekezdését. 0030–0040 NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 328. cikkének (2) bekezdését. 0050 TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK Azok a nettó pozíciók, amelyekre az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 2. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik. 0060 SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK Az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 2. fejezete szerinti releváns pozíciók tőkekövetelménye. 0070 TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye. Sor 0010–0350 KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT, FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókat és az azoknak megfelelő, az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 2. fejezete szerinti pozíciókockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt a kockázati kategóriától, a lejárattól és az alkalmazott módszertől függően kell feltüntetni. 0011 ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT 0012 Származtatott termékek A kereskedési könyvi pozíciók kamatlábkockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyletek, az 575/2013/EU rendelet 328–331. cikkének figyelembevételével, ha e cikkek alkalmazhatók. 0013 Egyéb eszközök és kötelezettségek A kereskedési könyvi pozíciók kamatlábkockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyleteken kívüli instrumentumok. 0020–0200 LEJÁRATON ALAPULÓ MÓDSZER A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek az 575/2013/EU rendelet 339. cikkének (1)–(8) bekezdésében említett, lejáraton alapuló módszer, valamint az annak megfelelő, az 575/2013/EU rendelet 339. cikkének (9) bekezdése szerint kiszámított szavatolótőke-követelmények alkalmazási körébe tartoznak. A pozíciót 1., 2. és 3. zónára, ezeket pedig az instrumentumok lejárata szerint kell felosztani. 0210–0240 ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT. AZ ÁTLAGOS HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐN ALAPULÓ MÓDSZER A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek az 575/2013/EU rendelet 340. cikkének (1)–(6) bekezdésében említett, hátralévő futamidőn alapuló módszer, valamint az annak megfelelő, az 575/2013/EU rendelet 340. cikkének (7) bekezdése szerint kiszámított szavatolótőke-követelmények alkalmazási körébe tartoznak. A pozíciót 1., 2. és 3. zónára kell felosztani. 0250 EGYEDI KOCKÁZAT A 0251-es, 0325-ös és 0330-as sorban megadott értékek összege. A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek az egyedi kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény hatálya alá tartoznak, valamint a rájuk vonatkozó tőkekövetelmények az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 335. cikke, 336. cikkének (1)–(3) bekezdése, valamint 337. és 338. cikke szerint. Figyelembe kell venni továbbá az 575/2013/EU rendelet 327. cikke (1) bekezdésének utolsó mondatát. 0251–0321 A nem értékpapírosítási pozíciót jelentő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szavatolótőke-követelménye A 260–321-es sorokban megadott értékek összege. A külső minősítéssel nem rendelkező, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák szavatolótőke-követelményét az alaptermék-kibocsátók kockázati súlyainak összeadásával kell kiszámítani (az 575/2013/EU rendelet 332. cikke (1) bekezdésének e) pontja és az 575/2013/EU rendelet 332. cikke (1) bekezdésének második albekezdése – az alapul szolgáló eszközök vizsgálata). A külső minősítéssel rendelkező, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat (az 575/2013/EU rendelet 332. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése) külön kell feltüntetni a 321-es sorban. Az 575/2013/EU rendelet 336. cikkének (3) bekezdése szerinti pozíciókkal kapcsolatos adatszolgáltatás: Az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (3) bekezdése szerint speciálisan kezelendők azok a kötvények, amelyek a banki könyvben 10 %-ot elérő kockázati súlyt képviselnek (fedezett kötvények). Az egyedi szavatolótőke-követelmény az 575/2013/EU rendelet 336. cikke 1. táblázatának második kategóriájában említett százalékos arány fele. Ezeket a pozíciókat a végső lejáratig hátralévő idő alapján kell a 0280–0300-as sorokban feltüntetni. Ha a kamatláb-pozíciók általános kockázatát hitelderivatíva fedezi, akkor az 575/2013/EU rendelet 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. 0325 Az értékpapírosított eszközök szavatolótőke-követelménye Az MKR SA SEC tábla 0601-es oszlopában feltüntetett teljes szavatolótőke-követelmény. Az említett teljes szavatolótőke-követelményt csak az MKR SA TDI Összesen sorában kell megadni. 0330 A korrelációkereskedési portfólió szavatolótőke-követelménye Az MKR SA CTP tábla 0450-es oszlopában feltüntetett teljes szavatolótőke-követelmény. Az említett teljes szavatolótőke-követelményt csak az MKR SA TDI Összesen sorában kell megadni. 0350–0390 OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK) Az 575/2013/EU rendelet 329. cikkének (3) bekezdése. A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a kiszámításukhoz használt módszer szerinti bontásban kell feltüntetni.

5.2. C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)

5.2.

5.2.1.162.163.164.

Általános megjegyzések Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról (összes/nettó, hosszú/rövid), valamint az ezekhez kapcsolódóan a kereskedési könyvben nyilvántartott (a korrelációkereskedési portfólióban figyelembe nem vehető) értékpapírosítások és újra-értékpapírosítások pozíciókockázatán belüli egyedi kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni. Az MKR SA SEC tábla kizárólag az 575/2013/EU rendelet 335. cikke, valamint azzal összefüggésben az említett rendelet 337. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményt adja meg. Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciókat hitelderivatívákkal fedezik, akkor az 575/2013/EU rendelet 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. Valamennyi kereskedési könyvi pozícióról egy táblán kell adatot szolgáltatni attól függetlenül, hogy az intézmény melyik módszert alkalmazza az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 5. fejezete szerinti egyes pozíciók kockázati súlyának meghatározásakor. Az e pozíciók általános kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó adatszolgáltatás az MKR SA TDI vagy az MKR IM táblán történik. Az 1250 %-os kockázati súlyú pozíciók az elsődleges alapvető tőkéből (CET1) is levonhatók (lásd az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 245. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 253. cikkét). Ebben az esetben a pozícióról a CA1 tábla 0460-as sorában kell adatot szolgáltatni.

5.2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010–0020 ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése az említett rendelet 337. cikkével összefüggésben (értékpapírosítási pozíciók). A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 328. cikkének (2) bekezdését. 0030–0040 (–) SZAVATOLÓTŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 245. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 253. cikke 0050–0060 NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 327., 328., 329 és 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 328. cikkének (2) bekezdését. 0061–0104 A NETTÓ POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA Az 575/2013/EU rendelet 259–262. cikke, 263. cikkének 1. és 2. táblázata, 264. cikkének 3. és 4. táblázata, valamint 266. cikke. A hosszú és rövid pozíciókat külön kell csoportosítani. 0402–0406 A NETTÓ POZÍCIÓK MÓDSZEREK SZERINTI BONTÁSA Az 575/2013/EU rendelet 254. cikke 0402 SEC-IRBA Az 575/2013/EU rendelet 259. és 260. cikke 0403 SEC-SA Az 575/2013/EU rendelet 261. és 262. cikke 0404 SEC-ERBA Az 575/2013/EU rendelet 263. és 264. cikke 0405 BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER Az 575/2013/EU rendelet 254. és 265. cikke, valamint 266. cikkének (5) bekezdése. 0900 A FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁNAK ELŐRESOROLT ÜGYLETRÉSZSOROZATAINAK EGYEDI KEZELÉSE Az 575/2013/EU rendelet 269a. cikkének (3) bekezdése 0406 EGYÉB (KOCKÁZATI SÚLY = 1250 %) Az 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (7) bekezdése 0530–0540 AZ (EU) 2017/2402 RENDELET 2. FEJEZETÉNEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ) Az 575/2013/EU rendelet 270a. cikke 0570 FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT Az 575/2013/EU rendelet 337. cikke, figyelmen kívül hagyva a CRR 335. cikkében biztosított jogosultságot, amely alapján egy intézmény a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó veszteség lehetséges maximális összegében korlátozhatja a súly és a nettó pozíció szorzatát. 0601 FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN/TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY Az 575/2013/EU rendelet 337. cikke, figyelembe véve az említett rendelet 335. cikkében biztosított jogosultságot. Sor 0010 TELJES KITETTSÉG A kereskedési könyvben nyilvántartott, fennálló értékpapírosítások és újra-értékpapírosítások összértéke az értékpapírosítást kezdeményező vagy befektető vagy szponzor szerepét betöltő intézmény adatszolgáltatása szerint. 0040, 0070 és 0100 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 62. pontja 0020, 0050, 0080 és 0110 ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 64. pontja 0041, 0071 és 0101 EBBŐL: DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT Azon értékpapírosítási pozíciók teljes összege, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 243. vagy 270. cikkében foglalt kritériumoknak, és ezért differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosultak. 0030–0050 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja 0060–0080 BEFEKTETŐ Olyan hitelintézet, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor, sem az eredeti hitelező szerepét nem tölti be. 0090–0110 SZPONZOR Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja. Annak a szponzornak, aki saját eszközt is értékpapírosít, a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia.

5.3. C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓBA SOROLT POZÍCIÓK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP)

5.3.

5.3.1.165.166.167.168.

Általános megjegyzések Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó korrelációkereskedési portfólióban (CTP) levő pozíciókról (értékpapírosításokról, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákról és az 575/2013/EU rendelet 338. cikkének (3) bekezdése alapján besorolt egyéb CTP-pozíciókról), valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni. Az MKR SA CTP tábla kizárólag az 575/2013/EU rendelet 335. cikke, valamint azzal összefüggésben az említett rendelet 338. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a CTP-be sorolt pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményt mutatja be. Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott CTP-pozíciókat hitelderivatívákkal fedezik, akkor az 575/2013/EU rendelet 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. Valamennyi kereskedési könyvi CTP-pozícióról egy táblán kell adatot szolgáltatni attól függetlenül, hogy az intézmény melyik módszert alkalmazza az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 5. fejezete szerinti egyes pozíciók kockázati súlyának meghatározásakor. Az e pozíciók általános kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó adatszolgáltatás az MKR SA TDI vagy az MKR IM táblán történik. A tábla elkülöníti az értékpapírosítási pozíciókat, az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint az egyéb CTP-pozíciókat. Az értékpapírosítási pozíciókat minden esetben a 0030-as, 0060-as vagy 0090-es sorban kell feltüntetni az intézmény által az értékpapírosításban betöltött szereptől függően. Az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat minden esetben a 0110-es sorban kell feltüntetni. Az egyéb CTP-pozíciók nem értékpapírosítási pozíciók és nem az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák (lásd az 575/2013/EU rendelet 338. cikkének (3) bekezdését), de a fedezési szándék miatt egyértelműen kapcsolódnak e két pozíció egyikéhez. Az 1250 %-os kockázati súlyú pozíciók az elsődleges alapvető tőkéből (CET1) is levonhatók (lásd az 575/2013/EU rendelet 244. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 245. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 253. cikkét). Ebben az esetben a pozícióról a CA1 tábla 0460-as sorában kell adatot szolgáltatni.

5.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010–0020 ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése az említett rendelet 338. cikke (2) és (3) bekezdésével összefüggésben (a korrelációkereskedési portfólióba sorolt pozíciókkal) A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 328. cikkének (2) bekezdését. 0030–0040 (–) SZAVATOLÓTŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 253. cikke 0050–0060 NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 327., 328., 329 és 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd az 575/2013/EU rendelet 328. cikkének (2) bekezdését. 0071–0097 A NETTÓ POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA Az 575/2013/EU rendelet 259–262. cikke, 263. cikkének 1. és 2. táblázata, 264. cikkének 3. és 4. táblázata, valamint 266. cikke 0402–0406 A NETTÓ POZÍCIÓK MÓDSZEREK SZERINTI BONTÁSA Az 575/2013/EU rendelet 254. cikke 0402 SEC-IRBA Az 575/2013/EU rendelet 259. és 260. cikke 0403 SEC-SA Az 575/2013/EU rendelet 261. és 262. cikke 0404 SEC-ERBA Az 575/2013/EU rendelet 263. és 264. cikke 0405 BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER Az 575/2013/EU rendelet 254. és 265. cikke, valamint 266. cikkének (5) bekezdése. 0900 A FIGYELEMBE VEHETŐ NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSÁNAK ELŐRESOROLT ÜGYLETRÉSZSOROZATAINAK EGYEDI KEZELÉSE Az 575/2013/EU rendelet 269a. cikkének (3) bekezdése 0406 EGYÉB (KOCKÁZATI SÚLY = 1250 %) Az 575/2013/EU rendelet 254. cikkének (7) bekezdése 0410–0420 FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 338. cikke, figyelmen kívül hagyva az említett rendelet 335. cikkében biztosított jogosultságot 0430–0440 FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 338. cikke, figyelembe véve az említett rendelet 335. cikkében biztosított jogosultságot. 0450 TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A szavatolótőke-követelmény az i. kizárólag a nettó hosszú pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelmény (0430-as oszlop), valamint ii. kizárólag a nettó rövid pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelmény (0440-es oszlop) közül a nagyobb érték. Sor 0010 TELJES KITETTSÉG A korrelációkereskedési portfólióban nyilvántartott, fennálló pozíciók összértéke az értékpapírosítást kezdeményező, befektető vagy szponzor szerepét betöltő intézmény adatszolgáltatása szerint. 0020–0040 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja 0050–0070 BEFEKTETŐ Olyan hitelintézet, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor, sem az eredeti hitelező szerepét nem tölti be. 0080–0100 SZPONZOR Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja Annak a szponzornak, aki saját eszközt is értékpapírosít, a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia. 0030, 0060 és 0090 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK A korrelációkereskedési portfólió értékpapírosításokat, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint esetlegesen az 575/2013/EU rendelet 338. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt kritériumokat teljesítő egyéb fedezeti pozíciókat foglal magában. Az értékpapírosítási kitettségek arányos részesedést biztosító származtatott ügyleteit, valamint a CTP-pozíciókat fedező pozíciókat az Egyéb CTP-pozíciók sorban kell feltüntetni. 0110 N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK Itt az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint az azokat az 575/2013/EU rendelet 347. cikke szerint fedező n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat kell megadni. Az értékpapírosítást kezdeményező, a befektető és szponzor pozíciói az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákkal nem egyeztethetők össze. Emiatt az értékpapírosítási pozícióknál alkalmazott megbontás az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák esetében nem alkalmazható. 0040, 0070, 0100 és 0120 EGYÉB CTP-POZÍCIÓK Az alábbi pozíciók tartoznak ide:

az értékpapírosítási kitettségek arányos részesedést biztosító származtatott ügyletei, valamint a CTP-pozíciókat fedező pozíciók;

az 575/2013/EU rendelet 346. cikke szerint hitelderivatívákkal fedezett CTP-pozíciók;

Az 575/2013/EU rendelet 338. cikkének (3) bekezdése szerinti egyéb pozíciók.

5.4. C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZÉNYEK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA EQU)

5.4.

5.4.1.169.170.

Általános megjegyzések Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról, valamint az ezekhez kapcsolódóan a kereskedési könyvben nyilvántartott részvények pozíciókockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni. A táblát külön ki kell tölteni összesítve, valamint az alábbi előre meghatározott felsorolásban szereplő piacokra vonatkozóan: Albánia, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Egyiptom, Horvátország, Izland, Japán, Lengyelország, Liechtenstein, Macedónia, Magyarország, Norvégia, Oroszország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Törökország, Ukrajna, az euróövezet, továbbá egy tábla az összes többi piacra összesítve. Ezen adatszolgáltatási kötelezettség alkalmazásában piac alatt országot kell érteni (kivéve az euróövezethez tartozó országokat, lásd az 525/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet).

5.4.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010–0020 ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése. Bruttó, instrumentumonként nem nettósított pozíciók azon jegyzési pozíciók levonásával, amelyeket harmadik fél az intézménytől lejegyzett, vagy amelyekre jegyzési garanciát vállalt az 575/2013/EU rendelet 345. cikke (1) bekezdése első albekezdésének második mondatában említettek szerint. 0030–0040 NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 327., 329., 332., 341. és 345. cikke. 0050 TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK Azok a nettó pozíciók, amelyekre az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 2. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik. A tőkekövetelményt az egyes nemzeti piacokra külön kell kiszámítani. Az 575/2013/EU rendelet 344. cikke (4) bekezdésének második mondatában említett tőzsdei határidős részvényindex-ügyletekben levő pozíciókat nem kell feltüntetni ebben az oszlopban. 0060 SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK Az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címe 2. fejezete szerint megállapított, bármely releváns pozícióra vonatkozó szavatolótőke-követelmény. 0070 TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye. Sor 0010–0130 KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT RÉSZVÉNYEK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontjában, valamint az említett rendelet harmadik része IV. címe 2. fejezetének 3. szakaszában említett pozíciókockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény. 0020–0040 ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT Az általános kockázattal érintett részvényekben lévő pozíciók (az 575/2013/EU rendelet 343. cikke), valamint az azoknak megfelelő, az említett rendelet harmadik része IV. címe 2. fejezetének 3. szakasza szerinti szavatolótőke-követelmény. Mindkét felosztás (0021/0022-es sorok és 0030/0040-es sorok) valamennyi olyan pozícióhoz kapcsolódik, amelyet általános kockázat érint. A 0021-es és 0022-es sorban az információkat eszközönkénti bontásban kell megadni. A szavatolótőke-követelmény számításakor kizárólag a 0030-as és 0040-es sorban csoportosított adatok vehetők figyelembe. 0021 Származtatott termékek A kereskedési könyvi pozíciók részvénypiaci kockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyletek, az 575/2013/EU rendelet 329. és 332. cikkének figyelembevételével, ha e cikkek alkalmazhatók. 0022 Egyéb eszközök és kötelezettségek A kereskedési könyvi pozíciók részvénypiaci kockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyleteken kívüli instrumentumok. 0030 Tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek Tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek a 945/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerint Ezeknél a pozícióknál csak általános kockázat áll fenn, így azok a 0050-es sorban nem tüntethetők fel. 0040 A tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált határidős részvényindex-ügyleteken kívüli részvények Az egyedi kockázattal érintett részvényekben lévő egyéb pozíciók, valamint az azoknak megfelelő szavatolótőke-követelmények az 575/2013/EU rendelet 343. cikkének megfelelően, ideértve az említett rendelet 344. cikke (3) bekezdésének megfelelően kezelt tőzsdei határidős részvényindex-ügyletekben lévő pozíciókat. 0050 EGYEDI KOCKÁZAT Az egyedi kockázattal érintett részvényekben lévő pozíciók, valamint az azoknak megfelelő szavatolótőke-követelmények az 575/2013/EU rendelet 342. cikkének megfelelően, kivéve az említett rendelet 344. cikke (4) bekezdése második mondatának megfelelően kezelt tőzsdei határidős részvényindex-ügyletekben lévő pozíciókat. 0090–0130 OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK) Az 575/2013/EU rendelet 329. cikkének (2) és (3) bekezdése. A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni.

5.5. C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX)

5.5.

5.5.1.171.172.

Általános megjegyzések Ezen a táblán az egyes devizákban lévő pozíciókról (ideértve a beszámoló pénznemét is), valamint ezekhez kapcsolódóan a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó, sztenderd módszer szerinti szavatolótőke-követelményről kell az intézményeknek adatot szolgáltatniuk. A pozíciót az egyes pénznemekre (ideértve az EUR-t is), aranyra, valamint a kollektív befektetési formákra is ki kell számítani. A tábla 0100–0480-as sorában akkor is adatot kell szolgáltatni, ha az intézmény nem köteles szavatolótőke-követelményt számolni a devizaárfolyam-kockázatra az 575/2013/EU rendelet 351. cikke szerint. E tájékoztató adatok körében a beszámoló pénznemében lévő összes pozíciót is jelenteni kell, függetlenül attól, hogy ezeket figyelembe veszik-e az 575/2013/EU rendelet 354. cikkének alkalmazásában. A tábla tájékoztató adatainak 0130–0480-as sorát külön-külön ki kell tölteni az Unió tagállamaiban használt valamennyi pénznemre, a következő GBP, USD, CHF, JPY, RUB, TRY, AUD, CAD, RSD, ALL, UAH, MKD, EGP, ARS, BRL, MXN, HKD, ICK, TWD, NZD, NOK, SGD, KRW, CNY, valamint minden egyéb pénznemre.

5.5.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0020–0030 ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az eszközökből, a jövőben befolyó összegekből és az 575/2013/EU rendelet 352. cikkének (1) bekezdésében említett egyéb tételekből eredő bruttó pozíciók. Az 575/2013/EU rendelet 352. cikkének (2) bekezdése alapján és az illetékes hatóságok engedélyének függvényében nem tüntetendők fel azok a pozíciók, amelyeket az intézmény kifejezetten azért vállal, hogy ezzel a devizaárfolyamnak az említett rendelet 92. cikkének (1) bekezdése szerinti tőkemegfelelési mutatókra gyakorolt negatív hatását fedezze, és az olyan tételekhez kapcsolódó pozíciók sem, amelyeket a szavatolótőke-számítás során már levontak. 0040–0050 NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 352. cikkének (3) bekezdése, 352. cikke (4) bekezdésének első két mondata, valamint 353. cikke. A nettó pozíciókat pénznemenként kell kiszámítani az 575/2013/EU rendelet 352. cikkének (1) bekezdése szerint. Következésképpen a hosszú és a rövid pozíciókat egyszerre lehet jelenteni. 0060–0080 TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 352. cikke (4) bekezdésének harmadik mondata, valamint 353. és 354. cikke 0060–0070 TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az egyes pénznemekben lévő nettó hosszú és rövid pozíciókat a rövid pozíciók összegének a hosszú pozíciók összegéből való kivonásával kell kiszámítani. Egy pénznemben meglévő nettó hosszú pozíció az adott pénznemben végrehajtott műveletekhez tartozó nettó hosszú pozíciók összeadásával számítható ki. Egy pénznemben meglévő nettó rövid pozíció az adott pénznemben végrehajtott műveletekhez tartozó nettó rövid pozíciók összeadásával számítható ki. A beszámoló pénznemén kívüli pénznemben lévő kiegyenlítetlen pozíciókat az egyéb pénznemben lévő, tőkekövetelménnyel érintett pozíciókhoz (030-as sor) kell adni a 060-as vagy 070-es oszlopban attól függően, hogy a pozíciók rövidek vagy hosszúak. 0080 TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (KIEGYENLÍTETT) Egymással nagymértékben korreláló pénznemekben lévő kiegyenlített pozíciók. 0090 SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK Az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 3. fejezete szerinti releváns pozíciók tőkekövetelménye. 0100 TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye. Sor 0010 POZÍCIÓK ÖSSZESEN A nem a beszámoló pénznemében meglévő összes pozíció és a beszámoló pénznemében lévő azon pozíciók, amelyeket figyelembe vesznek az 575/2013/EU rendelet 354. cikke alkalmazásában, valamint az ezekhez kapcsolódó, a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény a 92. cikk (3) bekezdés c) pontjának i. alpontjában említettek szerint, figyelembe véve az 575/2013/EU rendelet 352. cikkének (2) és (4) bekezdését (a beszámoló pénznemére történő átváltás tekintetében). 0020 EGYMÁSSAL NAGYMÉRTÉKBEN KORRELÁLÓ PÉNZNEMEK Az 575/2013/EU rendelet 354. cikkében említett, egymással nagymértékben korreláló pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény. 0025 Egymással nagymértékben korreláló pénznemek: ebből: a beszámoló pénzneme A beszámoló pénznemében lévő pozíciók, amelyeket figyelembe vesznek a szavatolótőke-követelmény 575/2013/EU rendelet 354. cikke szerinti kiszámítása során. 0030 MINDEN EGYÉB PÉNZNEM (a kollektív befektetési formákat külön pénznemként kezelve) Az 575/2013/EU rendelet 351. cikkében, valamint 352. cikkének (2) és (4) bekezdésében említett általános eljárás alkalmazási körébe tartozó pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény. Az 575/2013/EU rendelet 353. cikke szerint külön pénznemként kezelt kollektív befektetési formákkal kapcsolatos adatszolgáltatás: A külön pénznemként kezelt kollektív befektetési formák tőkekövetelménye kétféle módszerrel számítható ki: Az érintett KBF-ekről a tőkekövetelmény számításának megfelelően kell adatot szolgáltatni. 0040 ARANY Az 575/2013/EU rendelet 351. cikkében, valamint 352. cikkének (2) és (4) bekezdésében említett általános eljárás alkalmazási körébe tartozó pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény. 0050–0090 OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK) Az 575/2013/EU rendelet 352. cikkének (5) és (6) bekezdése. A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a kiszámításukhoz használt módszer szerinti bontásban kell feltüntetni. 0100–0120 A beszámoló pénznemével együtt számított összes pozíció kitettségtípus szerinti bontása Az összes pozíciót származtatott ügyletek, egyéb eszközök és kötelezettségek, valamint mérlegen kívüli tételek szerint kell felosztani. 0100 Mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek nem minősülő egyéb eszközök és kötelezettségek A 0110-es vagy 0120-as sorban nem szerepeltetett pozíciókat itt kell megadni. 0110 Mérlegen kívüli tételek Az 575/2013/EU rendelet 352. cikkének hatályába tartozó tételek, tekintet nélkül a denomináció pénznemére, amely tételek az említett rendelet I. mellékletében szerepelnek az értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy hosszú teljesítési idejű ügyletként beszámított, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból eredő tételek kivételével. 0120 Származtatott termékek Az 575/2013/EU rendelet 352. cikkének megfelelően értékelt pozíciók 0130–0480 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: DEVIZAPOZÍCIÓK A tábla tájékoztató adatait külön-külön meg kell adni az Unió tagállamaiban használt valamennyi pénznemre, a következő pénznemekre: GBP, USD, CHF, JPY, RUB, TRY, AUD, CAD, RSD, ALL, UAH, MKD, EGP, ARS, BRL, MXN, HKD, ICK, TWD, NZD, NOK, SGD, KRW, CNY, valamint összevontan minden egyéb pénznemre.

5.5.2.

1. a módosított aranymódszerrel, ha a KBF-ek befektetésének az iránya nem ismert (az ilyen KBF-eket az intézmény teljes nettó devizapozíciójához kell hozzáadni);

2. ha a KBF-ek befektetésének az iránya ismert, akkor a KBF-eket a teljes nyitott devizapozícióhoz kell hozzáadni (hosszú vagy rövid, az egyes KBF-ek irányától függően).

5.6. C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM)

5.6.

5.6.1.173. Általános megjegyzések Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciókról, valamint a rájuk vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

5.6.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010–0020 ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 357. cikkének (4) bekezdése szerint azonos áruban lévő pozícióknak minősülő bruttó hosszú/rövid pozíciók (lásd még az 575/2013/EU rendelet 359. cikkének (1) bekezdését). 0030–0040 NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID) Az 575/2013/EU rendelet 357. cikkének (3) bekezdésében található meghatározás szerint. 0050 TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK Azok a nettó pozíciók, amelyekre az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 4. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik. 0060 SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK Az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 4. fejezete szerint számított szavatolótőke-követelmény bármely releváns pozícióra vonatkozóan 0070 TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye. Sor 0010 ÁRUPOZÍCIÓK ÖSSZESEN Árupozíciók és a rájuk vonatkozó piaci kockázat szavatolótőke-követelménye az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának iii. alpontja, valamint az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 4. fejezete szerint. 0020–0060 POZÍCIÓK ÁRUKATEGÓRIA SZERINT Adatszolgáltatás céljából az árukat az 575/2013/EU rendelet 361. cikkében található 2. táblázatban említett négy árucsoportba kell sorolni. 0070 LEJÁRATI TÁBLÁS MÓDSZER Az 575/2013/EU rendelet 359. cikkében említett lejárati táblás módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók. 0080 KITERJESZTETT LEJÁRATI TÁBLÁS MÓDSZER Az 575/2013/EU rendelet 361. cikkében említett kiterjesztett lejárati táblás módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók. 0090 EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZER Az 575/2013/EU rendelet 360. cikkében említett egyszerűsített módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók. 0100–0140 OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK) Az 575/2013/EU rendelet 358. cikkének (4) bekezdése A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni.

5.7. C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM)

5.7.

5.7.1.174.175.

Általános megjegyzések Ez a tábla a kockáztatott érték (VaR) és a stresszhelyzeti kockáztatott érték (sVaR) adatait mutatja be különböző (adósságinstrumentumokkal, részvényekkel, külföldi pénznemekkel vagy áruval kapcsolatos) piaci kockázatok szerinti bontásban, továbbá a szavatolótőke-követelmény számítása szempontjából lényeges egyéb információkat. Általában az intézményi modell felépítésétől függ, hogy az általános és egyedi kockázatra vonatkozó adatokat elkülönítve vagy csak összesítve lehet-e meghatározni és feltüntetni. Ugyanez vonatkozik a VaR/Stress-VaR értékek kockázati kategóriák (kamatlábkockázat, részvénypiaci kockázat, árukockázat, valamint devizaárfolyam-kockázat) szerinti bontására is. Az intézmény eltekinthet a fenti bontásban történő adatszolgáltatástól, ha bizonyítani tudja, hogy az indokolatlan terhet jelentene számára.

5.7.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0030–0040 Kockáztatott érték (VaR) Egy adott valószínűséggel, meghatározott időtávon bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke. 0030 Szorzó (mc) x Előző 60 munkanap átalagos kockáztatott értéke (VaRavg) Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése 0040 Előző napi kockáztatott érték (VaRt–1) Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése 0050–0060 Stresszhelyzeti kockáztatott érték Egy adott valószínűséggel, meghatározott időtávon bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke, amelynek kiszámításához a bemeneti adatokat az intézmény portfóliója szempontjából lényeges, számottevő pénzügyi stresszhelyzetet jelentő, folyamatos 12 hónapos időszak történeti adatai alapján kell kalibrálni. 0050 Szorzó (ms) x Előző 60 munkanap átlaga (SVaRavg) Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése 0060 Legfrissebb (SVaRt–1) Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése 0070–0080 A JÁRULÉKOS NEMTELJESÍTÉSI ÉS ÁTMINŐSÍTÉSI KOCKÁZATRA VONATKOZÓ TŐKEKÖVETELMÉNY A járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény a nemteljesítési és átminősítési kockázatokkal összefüggésben bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke, amelynek kiszámítása az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben a rendelet 364. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján történik. 0070 12 hetes átlagos mérőszám Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, a rendelet harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben 0080 Legfrissebb mérőszám Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja, a rendelet harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben 0090–0110 TELJES ÁRKOCKÁZATI TŐKEKÖVETELMÉNY A CTP-RE VONATKOZÓAN 0090 ALSÓ KORLÁT Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (3) bekezdésének c) pontja = azon tőkekövetelmény 8 %-a, amely az 575/2013/EU rendelet 338. cikkének (1) bekezdése szerint került volna kiszámításra a teljes árkockázati tőkekövetelménnyel érintett valamennyi pozíció tekintetében. 0100–0110 12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM ÉS LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (3) bekezdésének b) pontja 0110 LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM Az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (3) bekezdésének a) pontja 0120 SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK Az 575/2013/EU rendelet 364. cikkében említett szavatolótőke-követelmények az összes kockázati tényezőre vonatkozóan, adott esetben figyelembe véve a korrelációs hatásokat, valamint a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatot és a CTP-ben árazott valamennyi kockázatot, figyelmen kívül hagyva azonban az 575/2013/EU rendelet 364. cikkének (2) bekezdése szerinti, az értékpapírosításhoz és az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákhoz kapcsolódó tőkekövetelményt. 0130 TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye. 0140 Túllépések száma az előző 250 munkanap során Az 575/2013/EU rendelet 366. cikkében említettek szerint Azon túllépések számát kell feltüntetni, amelyek alapján a kiegészítő tétel meghatározásra kerül. Amennyiben az intézmények az 575/2013/EU rendelet 500c. cikke szerint kizárhatnak bizonyos túllépéseket a kiegészítő tételek számításából, az ebben az oszlopban feltüntetett túllépések száma nem tartalmazhatja e kizárt túllépéseket. 0150–0160 VaR szorzó (mc) és SVaR szorzó (ms) Az 575/2013/EU rendelet 366. cikkében említettek szerint A szavatolótőke-követelmények kiszámításához ténylegesen alkalmazandó szorzókat kell megadni, adott esetben az 575/2013/EU rendelet 500c. cikkének alkalmazása után. 0170–0180 A CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ/RÖVID POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELÉVEL A feltüntetett és a teljes árkockázati tőkekövetelményre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 364. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti alsó határ kiszámításához felhasznált összeg figyelembe veszi az említett rendelet 335. cikkében biztosított jogosultságot, amely előírja, hogy egy intézmény a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó veszteség lehetséges maximális összegében korlátozhatja a súly és a nettó pozíció szorzatát. Sor 0010 POZÍCIÓK ÖSSZESEN Az 575/2013/EU rendelet 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíció-, devizaárfolyam- és árukockázatnak az a része, amely az említett rendelet 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. A 0030–0060-as oszlop VaR és Stress-VaR értékeit illetően az összesítő sorban szereplő adatok nem egyeznek meg a vonatkozó kockázati elemek szerint lebontott VaR és Stress-VaR értékekkel. 0020 FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK Az 575/2013/EU rendelet 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíciókockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kamatláb-kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. 0030 TDI – ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT Az 575/2013/EU rendelet 362. cikkében említett általános kockázati elem 0040 TDI – EGYEDI KOCKÁZAT Az 575/2013/EU rendelet 362. cikkében említett egyedi kockázati elem 0050 RÉSZVÉNYEK Az 575/2013/EU rendelet 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíciókockázatnak az a része, amely az említett rendelet 367. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott részvénypiaci kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. 0060 RÉSZVÉNYEK – ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT Az 575/2013/EU rendelet 362. cikkében említett általános kockázati elem 0070 RÉSZVÉNYEK – EGYEDI KOCKÁZAT Az 575/2013/EU rendelet 362. cikkében említett egyedi kockázati elem 0080 DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT Az 575/2013/EU rendelet 363. cikkének (1) bekezdése, valamint 367. cikke (2) bekezdésének b) pontja. 0090 ÁRUKOCKÁZAT Az 575/2013/EU rendelet 363. cikkének (1) bekezdése, valamint 367. cikke (2) bekezdésének d) pontja. 0100 ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT ÖSSZESEN A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények, külföldi pénznemek és áruk általános piaci mozgásaiból eredő piaci kockázat. Az összes kockázati tényező általános kockázatára vonatkozó VaR érték (az esetleges korrelációs hatások figyelembevételével). 0110 EGYEDI KOCKÁZAT ÖSSZESEN A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények egyedi kockázati eleme. A kereskedési könyvben nyilvántartott, forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények egyedi kockázatára vonatkozó VaR érték (az esetleges korrelációs hatások figyelembevételével).

5.8. C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA)

5.8.

5.8.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010 Kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 271. cikke, összefüggésben 382. cikkével. A CVA-tőkekövetelménnyel érintett összes ügyletből eredő teljes nemteljesítéskori kitettség (EAD). 0020 Ebből: tőzsdén kívüli származtatott ügyletek Az 575/2013/EU rendelet 271. cikke, összefüggésben 382. cikkének (1) bekezdésével. A teljes partnerkockázati kitettségnek az a része, amely kizárólag tőzsdén kívüli származtatott ügyletből ered. Az információt nem kötelező megadniuk azoknak a belső modell módszerét alkalmazó intézményeknek, amelyek azonos nettósítási halmazban tőzsdén kívüli származtatott ügylettel és értékpapír-finanszírozási ügylettel is rendelkeznek. 0030 Ebből: értékpapír-finanszírozási ügylet Az 575/2013/EU rendelet 271. cikke, összefüggésben 382. cikkének (2) bekezdésével. A teljes partnerkockázati kitettségnek az a része, amely kizárólag származtatott értékpapír-finanszírozási ügyletből ered. Az információt nem kötelező megadniuk azoknak a belső modell módszerét alkalmazó intézményeknek, amelyek azonos nettósítási halmazban tőzsdén kívüli származtatott ügylettel és értékpapír-finanszírozási ügylettel is rendelkeznek. 0040 SZORZÓ (mc) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTALAGA (VaRavg) Az 575/2013/EU rendelet 383. cikke, összefüggésben 363. cikke (1) bekezdésének d) pontjával. A VaR kiszámítása a piaci kockázatra vonatkozó belső modell alapján. 0050 ELŐZŐ NAPI (VARt-1) Lásd a 0040-es oszlopra vonatkozó útmutatást. 0060 SZORZÓ (ms) X ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVaRavg) Lásd a 0040-es oszlopra vonatkozó útmutatást. 0070 LEGFRISSEBB (SVaRt–1) Lásd a 0040-es oszlopra vonatkozó útmutatót. 0080 SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének d) pontja. A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása a választott modell alapján. 0090 TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del szorozva. Tájékoztató adatok 0100 Partnerek száma Az 575/2013/EU rendelet 382. cikke A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke kiszámításánál figyelembe vett partnerek száma. A partnerek a kötelezettek részhalmazát képezik. Kizárólag származtatott ügyletek vagy értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében léteznek, ahol a másik szerződő felet jelentik. 0110 Ebből: közelítő érték alapján meghatározott hitelkockázati felár Az olyan partnerek száma, amelyeknél a hitelkockázati felárat a közvetlenül észlelt piaci adatok helyett közelítő érték alapján határozták meg. 0120 VISELT CVA-KOCKÁZAT A származtatott ügyletekben részes partnerek romló hitelképességére képzett számviteli céltartalék. 0130 EGY ALAPTERMÉKES CDS Az 575/2013/EU rendelet 386. cikke (1) bekezdésének a) pontja A CVA-kockázatot fedező egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügylet teljes névleges összege. 0140 INDEX CDS Az 575/2013/EU rendelet 386. cikke (1) bekezdésének b) pontja A CVA-kockázatot fedező index CDS teljes névleges összege. Sor 0010 CVA-kockázat összesen A 0020–0040-es sorok összege 0020 Fejlett módszer szerint Fejlett CVA-kockázati módszer az 575/2013/EU rendelet 383. cikkének előírásai szerint. 0030 Sztenderd módszer szerint Sztenderd CVA-kockázati módszer az 575/2013/EU rendelet 384. cikkének előírásai szerint. 0040 Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján Az 575/2013/EU rendelet 385. cikkének alkalmazási körébe tartozó összegek.

6. PRUDENS ÉRTÉKELÉS (PRUVAL)

6.

6.1. C 32.01 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (PRUVAL 1)

6.1.

6.1.1.176.177.

Általános megjegyzések Ezt a táblát minden intézménynek ki kell töltenie függetlenül attól, hogy a kiegészítő értékelési korrekciók (AVA) meghatározásához az egyszerűsített módszert alkalmazza-e. Ebben a táblában a valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét kell feltüntetni annak meghatározásához, hogy teljesülnek-e az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikkében meghatározott azon feltételek, amelyek alapján a kiegészítő értékelési korrekciók meghatározásához az egyszerűsített módszer alkalmazható. Az egyszerűsített módszert alkalmazó intézmények tekintetében ebben a táblában az 575/2013/EU rendelet 34. és 105. cikke szerint a szavatolótőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegét kell megadni, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében meghatározottak szerint, és az adatot a C 01.00 tábla 0290-es sorában fel kell tüntetni.

6.1.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010 VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke, ahogy az az intézmény alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásában szerepel, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti kizárások végrehajtása előtt. 0020 EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek 010-es oszlopban feltüntetett abszolút értéke, a kereskedési könyvben lévő pozícióknak megfelelően. 0030–0070 A CET1 TŐKÉRE GYAKOROLT RÉSZLEGES HATÁS MIATT KIZÁRT, VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint kizárt valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. 0030 PONTOSAN MEGEGYEZŐ Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint kizárt, pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek. 0040 FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK Az alkalmazandó számviteli keret szerint fedezeti elszámolás alá tartozó pozíciók esetében az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a CET1 tőkét befolyásoló értékváltozás hatásának mértékéig kizárt, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. 0050 PRUDENCIÁLIS SZŰRŐK Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően az 575/2013/EU rendelet 467. és 468. cikkében említett prudenciális szűrők átmeneti alkalmazása miatt kizárt, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. 0060 EGYÉB Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a számviteli értéküknek a CET1 tőkét csak részben befolyásoló kiigazítása miatt kizárt egyéb pozíciók. Ezt a sort azokban a ritka esetekben kell csak kitölteni, amikor az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően kizárt elemek nem rendelhetők hozzá a tábla 0030-as, 0040-es vagy 0050-es oszlopához. 0070 AZ EGYÉB TÉTELRE VONATKOZÓ MEGJEGYZÉSEK Meg kell adni a 0060-as oszlopban feltüntetett pozíciók kizárásának fő okait. 0080 A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI KÜSZÖBÉRTÉKBE BELETARTOZÓ VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően a küszöbérték számításába ténylegesen bevont valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. 0090 EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek 0080-as oszlopban feltüntetett abszolút értéke, a kereskedési könyvben lévő pozícióknak megfelelően. Sor 0010–0210 E kategóriák definícióinak illeszkedniük kell az 1.1. és 1.2. FINREP tábla megfelelő sorainak definícióihoz. 0010 1. VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN A 0020–0210-es sorban feltüntetett valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek teljes összege. 0020 1.1. VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN A 0030–0140-es sorban feltüntetett valós értéken értékelt eszközök teljes összege. A 0030–0130-as sorok releváns mezőit az e végrehajtási rendelet III. és IV. mellékletének FINREP F 01.01. táblájával összhangban kell kitölteni, az intézmény alkalmazandó standardjai függvényében: 0030 1.1.1. KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK IFRS 9 A. függelék. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0050-es sorának. 0040 1.1.2. KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A 86/635/EGK tanácsi irányelv 32. és 33. cikke, e végrehajtási rendelet V. mellékletének 1.17. része Az ebben a sorban feltüntetett információ az eszközök valós értékének felel meg, amelyet az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0091-es sorában feltüntetett érték tartalmaz. 0050 1.1.3. KÖTELEZŐEN AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Az IFRS 7 8. bekezdése a) pontjának ii. alpontja; az IFRS 9 4.1.4. bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0096-os sorának. 0060 1.1.4. AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Az IFRS 7 8. bekezdése a) pontjának i. alpontja; az IFRS 9 4.1.5. bekezdése; a 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikkének (6) bekezdése Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0100-as sorának. 0070 1.1.5. AZ EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMMEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Az IFRS 7 8. bekezdésének h) pontja; az IFRS 9 4.1.2A. bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0141-es sorának. 0080 1.1.6. EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A 86/635/EGK tanácsi irányelv 36. cikkének (2) bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0171-es sorának. 0090 1.1.7. A SAJÁT TŐKÉVEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikkének (8) bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0175-ös sorának. 0100 1.1.8. EGYÉB NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A 86/635/EGK tanácsi irányelv 37. cikke, a 2013/34/EU irányelv 12. cikkének (7) bekezdése, e végrehajtási rendelet V. mellékletének 1.20. része. Az ebben a sorban feltüntetett információ az eszközök valós értékének felel meg, amelyet az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0234-es sorában feltüntetett érték tartalmaz. 0110 1.1.9. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK Az IFRS 9 6.2.1. bekezdése; e végrehajtási rendelet V. mellékletének 1.22. része, a 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikkének (6) és (8) bekezdése, az IAS 39 9. bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0240-es sorának. 0120 1.1.10. KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA Az IAS 39 89A. bekezdésének a) pontja; az IFRS 9 6.5.8. bekezdése; a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikkének (5) és (6) bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0250-es sorának. 0130 1.1.11. LEÁNYVÁLLALATOKBAN, KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOKBAN ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN LÉVŐ BEFEKTETÉSEK Az IAS 1 54. bekezdésének e) pontja; e végrehajtási rendelet V. mellékletének 1.21. és 2.4. része; a 86/635/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének 7. és 8. pontja; a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének (2) bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0260-as sorának. 0140 1.1.12. (–) VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK E végrehajtási rendelet V. mellékletének 1.29. része Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 0375-ös sorának. 0142 1.1.13. EGYÉB ESZKÖZÖK Az e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 5. és 6. pontjában említett eszközök, amennyiben azokat valós értéken értékelik. 0143 1.1.14. ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTTÁ MINŐSÍTETT BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÉS ELIDEGENÍTÉSI CSOPORTOK Az e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 7. pontjában említett eszközök, amennyiben azokat valós értéken értékelik. 0150 1.2. VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN A 0160–0210-es sorban feltüntetett valós értéken értékelt kötelezettségek teljes összege. A 0150–0190-es sorok releváns mezőit az e végrehajtási rendelet III. és IV. mellékletének FINREP F 01.02. táblájával összhangban kell kitölteni, az intézmény alkalmazandó standardjai függvényében: 0160 1.2.1. KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Az IFRS 7 8. bekezdése e) pontjának ii. alpontja; az IFRS 9 BA.6 bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 0010-es sorának. 0170 1.2.2. KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK A 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikkének (3) és (6) bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 0061-es sorának. 0180 1.2.3. AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK Az IFRS 7 8. bekezdése e) pontjának i. alpontja, az IFRS 9 4.2.2. bekezdése; a 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikkének (6) bekezdése, az IAS 39 9. bekezdése. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 0070-es sorának. 0190 1.2.4. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK Az IFRS 9 6.2.1. bekezdése; e végrehajtási rendelet V. mellékletének 1.26. része, a 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, (6) és (8) bekezdésének a) pontja. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 0150-es sorának. 0200 1.2.5. KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA Az IAS 39 89A. bekezdésének b) pontja, az IFRS 9 6.5.8. bekezdése; a 2013/34/EU irányelv 8. cikkének (5) és (6) bekezdése, e végrehajtási rendelet V. mellékletének 2.8. része. Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 0160-as sorának. 0210 1.2.6. VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK E végrehajtási rendelet V. mellékletének 1.29. része Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e végrehajtási rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 0295-ös sorának. 0220 1.2.7. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK Az e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 13. pontjában említett kötelezettségek, amennyiben azokat valós értéken értékelik. 0230 1.2.8. ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTTÁ MINŐSÍTETT ELIDEGENÍTÉSI CSOPORTBA TARTOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK Az e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 14. pontjában említett kötelezettségek, amennyiben azokat valós értéken értékelik.

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában az Unió által jóváhagyott IFRS (EU IFRS);

az EU IFRS standardokkal kompatibilis nemzeti számviteli standardok (IFRS-kompatibilis nemzeti GAAP); vagy

a 86/635/EGK tanácsi irányelven alapuló nemzeti GAAP (FINREP A 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP).

az 1606/2002/EK rendelet alkalmazásában az Unió által jóváhagyott IFRS (EU IFRS)

az EU IFRS standardokkal kompatibilis nemzeti számviteli standardok (IFRS-kompatibilis nemzeti GAAP)

Vagy a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP (FINREP a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP).

6.2. C 32.02 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER (PRUVAL 2)

6.2.

6.2.1.178.179.180.

Általános megjegyzések E tábla célja az 575/2013/EU rendelet 34. és 105. cikke szerint a szavatolótőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének összetételére vonatkozó információt nyújtani, a kiegészítő értékelési korrekciók meghatározását indokolttá tevő pozíciók számviteli értékelésére vonatkozó releváns információk mellett. Ezt a táblát minden olyan intézménynek ki kell töltenie, amely: E tábla alkalmazásában a felső bizonytalansági érték a következő: Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke (2) bekezdésének meghatározása alapján a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása a valós érték és egy olyan 90 %-os konfidenciaszinten meghatározott prudens érték különbözeteként történik, miszerint az intézmények a valószerű értékek névleges tartományán belül az adott ponton vagy annál jobb ponton tudnak kilépni a kitettségből. A felső érték vagy felső bizonytalansági érték a valószerű értékek eloszlásában az az ellenpont, amelynél az intézményeknek csak 10 %-os a konfidenciaszintjük azt illetően, hogy az adott ponton vagy annál jobb ponton tudnak kilépni a pozícióból. A felső bizonytalansági érték kiszámításának és aggregálásának alapja ugyanaz, mint a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegéé, de a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegének meghatározásakor használt 90 %-ot fel kell váltani egy 10 %-os bizonyossági szinttel.

6.2.1.178.179. a)

az alapvető módszert köteles használni az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatár akár egyedi, akár konszolidált alapon történő meghaladása miatt, az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy

b)

annak ellenére, hogy nem haladja meg az értékhatárt, az alapvető módszer alkalmazása mellett döntött.

6.2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0010–0100 KATEGÓRIASZINTŰ KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–11. cikkében, illetve 14–17. cikkében leírtak szerint kell kiszámítani a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel, a modellkockázattal, a koncentrált pozíciókkal, a jövőbeli adminisztratív költségekkel, a lejárat előtti visszaváltással és a működési kockázattal kapcsolatos kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat. A piaci ár bizonytalansága, a pozíciózárási költségek és a modellkockázat kategóriák esetében, amelyekre az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében, 10. cikkének (7) bekezdésében illetve 11. cikkének (7) bekezdésében meghatározottak szerint diverzifikációs előny vonatkozik, a kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat eltérő rendelkezés hiányában úgy kell feltüntetni, mint az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók egyszerű összege a diverzifikációs előny előtt [mivel az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében szereplő 1. módszer vagy a 2. módszer használatával számított diverzifikációs nyereséget a tábla 1.1.2., 1.1.2.1. és 1.1.2.2. tételében kell feltüntetni]. A piaci ár bizonytalansága, a pozíciózárási költségek és a modellkockázat kategóriák esetében az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (5) bekezdésének b) pontjában, 10. cikke (6) bekezdésének b) pontjában és 11. cikkének (4) bekezdésében említettek szerint a szakértői módszerrel kiszámított összegeket elkülönítve, a 0020-as, 0040-es és 0060-as oszlopban kell feltüntetni. 0010 PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) bekezdése. Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének megfelelően számított, a piaci ár bizonytalanságához kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. 0020 EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (5) bekezdése b) pontjának megfelelően számított, a piaci ár bizonytalanságához kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. 0030 POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) bekezdése. Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének megfelelően számított, a pozíciózárási költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. 0040 EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (6) bekezdése b) pontjának megfelelően számított, a pozíciózárási költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. 0050 MODELLKOCKÁZAT Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) bekezdése Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének megfelelően számított, a modellkockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. 0060 EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerint számított, a modellkockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. 0070 KONCENTRÁLT POZÍCIÓK Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (11) bekezdése Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének megfelelően számított, a koncentrált pozíciókhoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. 0080 JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) bekezdése Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelően számított, a jövőbeli adminisztratív költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. 0090 LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) bekezdése Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének megfelelően számított, a lejárat előtti visszaváltáshoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. 0100 MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) bekezdése Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikkének megfelelően számított, működési kockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók. 0110 KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ ÖSSZESEN 0010-es sor: az 575/2013/EU rendelet 34. és 105. cikke szerint a szavatolótőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege, amelyet megfelelően a C 01.00 tábla 0290-es sorában kell feltüntetni. A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege a 0030-as és a 0180-as sor összege. 0020-as sor: A 0010-es sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének a kereskedési könyvi pozíciókból eredő része (abszolút érték). 0030–0160-as sor: A 0010-es, 0030-as, 0050-es és a 0070–0100-as sor összege. 0180–0210-as sor: A tartalékmódszer (fall-back-approach) szerinti portfóliókból eredő kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege. 0120 FELSŐ BIZONYTALANSÁGI ÉRTÉK Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkének (2) bekezdése. A felső bizonytalansági érték kiszámításának és aggregálásának alapja ugyanaz, mint a kiegészítő értékelési korrekció 0110-es oszlopban számított teljes összegéé, de a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegének meghatározásakor használt 90 %-ot fel kell váltani egy 10 %-os bizonyossági szinttel. 0130–0140 VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A valós értéken értékelt eszközöknek és kötelezettségeknek a kiegészítő értékelési korrekciók 0010–0130-as és 0180-as sorban feltüntetett értékeinek megfelelő abszolút értéke. Néhány sor, különösen a 0090–0130-as sor esetében előfordulhat, hogy ezeket az összegeket szakértői megítélés alapján közelíteni vagy allokálni kell. 0010-es sor: Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti küszöbérték-számításba bevont valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek teljes abszolút értéke. Ez magában foglalja azon valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét, amelyek esetében az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla értékkel értékeltek a kiegészítő értékelési korrekciók, amelyeket elkülönítve kell feltüntetni a 0070-es és 0080-as sorban. A 0010-es sor a 0030-as és a 0180-as sor összege. 0020-as sor: a 0010-es sorban feltüntetett valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek teljes abszolút értékének a kereskedési könyvi pozíciókból eredő része (abszolút érték). 0030-as sor: az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–17. cikkében említett portfólióknak megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ez magában foglalja azon valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét, amelyek esetében az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla értékkel értékeltek a kiegészítő értékelési korrekciók, amelyeket elkülönítve kell feltüntetni a 0070-es és 0080-as sorban. A 0030-as sor a 0090–0130-as sor összege. 0050-es sor: Nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt, pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek. 0060-as sor: befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt, pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek. 0070-es sor: Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. 0080-as sor: Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. 0090–0130-as sor: Az alábbiakban meghatározottak szerint (lásd a kapcsolódó sorokhoz tartozó útmutatót) allokált valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke a következő kockázati kategóriáknak megfelelően: kamatláb, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru. Ez magában foglalja azon valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét, amelyek esetében az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla értékkel értékeltek a kiegészítő értékelési korrekciók, amelyeket elkülönítve kell feltüntetni a 0070-es és 0080-as sorban. 0180-as sor: A tartalékmódszer (fall-back approach) szerinti portfólióknak megfelelő valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. 0130 VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK A 0130–0140-es oszlopra vonatkozó fenti útmutatóban kifejtettek szerint a különböző soroknak megfelelő valós értéken értékelt eszközök abszolút értéke. 0140 VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK A 0130–0140-es oszlopra vonatkozó fenti útmutatóban kifejtettek szerint a különböző soroknak megfelelő valós értéken értékelt kötelezettségek abszolút értéke. 0150 QTD BEVÉTEL A 0130–0140-es oszlopra vonatkozó fenti útmutatóban kifejtettek szerint a különböző soroknak megfelelő valós értéken értékelt eszközökhöz és kötelezettségekhez rendelt, az utolsó adatszolgáltatási időpont óta keletkezett, aktuális negyedévi bevételek (QTD bevétel), adott esetben szakértői megítélés alapján allokálva vagy közelítve. 0160 IPV KÜLÖNBÖZET Az 575/2013/EU rendelet 105. cikke (8) bekezdésének megfelelően végrehajtott független árfelülvizsgálat keretében az adatszolgáltatási időponthoz legközelebb eső hónap végén kiszámított ki nem igazított különbözetek (IPV különbözet) összes pozíciójának és kockázati tényezőjének összege, a releváns pozícióra vagy kockázati tényezőre vonatkozóan elérhető legjobb független adatok figyelembevételével. A ki nem igazított különbözetek a kereskedési rendszerek által generált értékelések és a havi IPV folyamat során értékelt értékelések közötti ki nem igazított különbözeteket jelentik. Nem vonhatók be az IPV különbözet számításába a releváns hónap végi dátumra vonatkozóan az intézmény könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő kiigazított különbözetek. 0170–0250 VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK Az intézmény számviteli valós értékében potenciálisan alkalmazott, néha tartalékok-ként hivatkozott korrekciók, amelyekre a könyv szerinti értékek generálásához használt értékelési modellen kívül kerül sor (kivéve az első napi nyereség és veszteség elhalasztását), és amely korrekciókról megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a releváns kiegészítő értékelési korrekció. Tükrözhetik az értékelési technikán belül figyelembe nem vett, kockázati prémium vagy kilépési költség formájában lévő kockázati tényezőket, és megfelelnek a valós érték definíciójának. Mindazonáltal a piaci szereplőknek az árképzéskor figyelembe kell venniük ezeket a korrekciókat. (IFRS 13 9. bekezdése és IFRS 13 88. bekezdése) 0170 PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA Az intézmény valós értékében abból a célból alkalmazott korrekció, hogy tükrözze egyenértékű eszközök, vagy – az értékelési modellhez való piaciparaméter-input tekintetében –az input kalibrálásához felhasznált eszközök megfigyelt ártartományának meglétéből eredő kockázati prémiumot, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció. 0180 POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK Az intézmény valós értékében azon tény figyelembevétele érdekében alkalmazott korrekció, hogy a pozíciószintű értékelések nem tükrözik a pozícióra vagy portfólióra vonatkozó kilépési árat, különösen, ha az ilyen értékeléseket piaci középárfolyamra kalibrálják, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció. 0190 MODELLKOCKÁZAT Az intézmény valós értékében abból a célból alkalmazott korrekció, hogy tükrözzön olyan piaci vagy terméktényezőket, amelyeket a napi pozícióértékek és -kockázatok kiszámításához használt modell (értékelési modell) nem vesz figyelembe, vagy hogy megfelelő szintű óvatosságot tükrözzön, tekintettel különböző alternatív érvényes modellek és modellkalibrációk meglétéből eredő bizonytalanságra, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció. 0200 KONCENTRÁLT POZÍCIÓK Az intézmény valós értékében azon tény tükrözése céljából alkalmazott korrekció, hogy az intézménynél lévő aggregált pozíció nagyobb, mint a normál kereskedett volumen, vagy nagyobb azon pozícióméreteknél, amelyeken az értékelési modell által használt árak vagy inputok kalibrálásához használt megfigyelhető árjegyzések vagy ügyletek alapulnak, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció. 0210 NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR Az intézmény valós értékében a származtatott pozíciók partner általi nemteljesítéséből fakadó várható veszteségek fedezése céljából alkalmazott korrekció (azaz teljes hitelértékelési korrekció (CVA) intézményi szinten). 0220 BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK Az intézmény valós értékében a kompenzálás érdekében alkalmazott korrekció, amennyiben az értékelési modellek nem tükrözik teljes mértékben a finanszírozási költséget, amelyet a piaci szereplők egy pozíció vagy portfólió kilépési árában figyelembe vennének (azaz a finanszírozási értékelési korrekció intézményi szinten, ha az intézmény ilyen, vagy esetleg egyenértékű korrekciót számít). 0230 JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK Az intézmény valós értékében azon adminisztratív költségek tükrözése céljából alkalmazott korrekció, amelyek a portfólió vagy pozíció kapcsán felmerülnek, de amelyeket nem vesz figyelembe az értékelési modell vagy a modell inputjainak kalibrálásához használt árak, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a jövőbeli adminisztratív költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció. 0240 LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS Az intézmény valós értékében azon szerződéses vagy nem szerződéses lejárat előtti visszaváltásra vonatkozó várakozások tükrözése érdekében alkalmazott korrekció, amelyeket nem vesz figyelembe az értékelési modell, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a lejárat előtti visszaváltással kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció. 0250 MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Az intézmény valós értékében azon kockázati prémium tükrözése érdekében alkalmazott korrekció, amelyet a piaci szereplők felszámítanának a portfólióban lévő szerződések fedezéséből, adminisztrációjából és elszámolásából eredő működési kockázatok kompenzációja céljából, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a működési kockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció. 0260 1. NAPI EREDMÉNY Azon esetek tükrözése céljából alkalmazott korrekciók, amelyekben az értékelési modell plusz a pozícióra vagy portfólióra alkalmazandó összes többi releváns valósérték-korrekció nem vette figyelembe az első napi megjelenítéskor fizetett vagy kapott árat, azaz az első napi nyereségek és veszteségek elhalasztását (IFRS 9 B5.1.2A. bekezdés). 0270 MAGYARÁZAT LEÍRÁS Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint kezelt pozíciók leírása, és annak magyarázata, hogy miért nem volt lehetséges a rendelet 9–17. cikkének az alkalmazása. Sor 0010 1. ALAPVETŐ MÓDSZER ÖSSZESEN Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése. A 0010–0110-es oszlopban említett kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. fejezetében meghatározott alapvető módszer szerint kiszámított kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont valós értéken értékelt eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan. Ez magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban a 0140-es sorban feltüntetett diverzifikációs nyereséget. 0020 EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése. A 0010–0110-es oszlopban említett kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan a 0010-es sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének a kereskedési könyvi pozíciókból eredő része (abszolút érték). 0030 1.1 AZ (EU) 2016/101 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ BIZOTTSÁGI RENDELET 9–17. CIKKE SZERINTI PORTFÓLIÓK – KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ UTÁN Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének a) pontja. A 0010–0110-es oszlopban említett kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–17. cikke szerint számított kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont valós értéken értékelt eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan, kivéve az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontjában leírt kezelés alá tartozó valós értéken értékelt eszközöket és kötelezettségeket. Ez magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikke szerint számított, a 0050-es és 0060-as sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciókat, amelyeket az említett rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében és 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint tartalmaznak a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos, és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók. Ez magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban a 0140-es sorban feltüntetett diverzifikációs nyereséget. A 0030-as sornak a 0040-es és 0140-es sor különbözetének kell lennie. 0040–0130 1.1.1. KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ ELŐTT A 0090–0130-as sor esetében az intézményeknek az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont (kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi) valós értéken értékelt eszközeiket és kötelezettségeiket a következő kockázati kategóriákhoz kell allokálniuk: kamatláb, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru. Az intézmények e célból belső kockázatkezelési struktúrájukra támaszkodnak, és a szakértői megítélés alapján kidolgozott hozzárendelést követve üzletágaikat vagy kereskedési egységeiket a legmegfelelőbb kockázati kategóriához rendelik. Az allokált üzletágaknak vagy kereskedési egységeknek megfelelő kiegészítő értékelési korrekciókat, valósérték-korrekciókat és egyéb előírt információkat ugyanazon releváns kockázati kategóriába kell allokálni, hogy a sorok szintjén minden egyes kockázati kategória esetében biztosított legyen mind a prudenciális célból, mind a számviteli célból végrehajtott korrekciók következetes áttekintése, valamint az érintett pozíciók nagyságának megjelölése (a valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek szempontjából). Amennyiben a kiegészítő értékelési korrekciókat vagy egyéb korrekciókat eltérő aggregálási szinten számítják, mindenekelőtt a vállalkozás szintjén, az intézményeknek ki kell dolgozniuk egy allokációs módszert a kiegészítő értékelési korrekcióknak a releváns pozícióhalmazokhoz való rendeléséhez. Az allokációs módszernek azt kell eredményeznie, hogy a 0040-es sor a 0050–0130-as sorok összege legyen a 0010–0100-as oszlop esetében. Az alkalmazott módszertől függetlenül a feltüntetett információknak a lehető legnagyobb mértékben következetesnek kell lenniük a sorok szintjén, mivel a megadott információk ezen a szinten kerülnek összehasonlításra (kiegészítő értékelési korrekciók összegei, felső bizonytalansági érték, valósérték-összegek és potenciális valósérték-korrekciók). A 0090–0130-as sor szerinti bontás nem foglalja magában az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikke alapján számított, a 0050-es és 0060-as sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciókat, amelyeket az említett rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében és 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint tartalmaznak a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos, és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók. A diverzifikációs nyereségek az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban a 0140-es sorban vannak feltüntetve, ezért nem szerepelnek a 0040–0130-as sorban. 0050 EBBŐL: NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) bekezdése, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke. A nem realizált hitelkockázati felárra vonatkozóan kiszámított kiegészítő értékelési korrekció teljes összege, és az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke szerinti allokációja a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók között. 0110-es oszlop: A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege csak tájékoztatásul szerepel, mivel a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációjának eredményeképp – a diverzifikációs nyereségek figyelembevétele után – a vonatkozó kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciók alá kerül. 0130-as és 0140-es oszlop: nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek. 0060 EBBŐL: BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA Az 575/2013/EU rendelet 105. cikkének (10) bekezdése, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikke. A befektetési és finanszírozási költségekre vonatkozóan kiszámított kiegészítő értékelési korrekció teljes összege, és az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikk szerinti allokációja a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók között. 0110-es oszlop: A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege csak tájékoztatásul szerepel, mivel a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációjának eredményeképp – a diverzifikációs nyereségek figyelembevétele után – a vonatkozó kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciók alá kerül. 0130-as és 0140-es oszlop: befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek. 0070 EBBŐL: AZ (EU) 2016/101 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELET 9. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. 0080 EBBŐL: AZ (EU) 2016/101 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELET 10. CIKKÉNEK (2) és (3) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. 0090 1.1.1.1. KAMATOK 0100 1.1.1.2. DEVIZA 0110 1.1.1.3. HITEL 0120 1.1.1.4. RÉSZVÉNYEK 0130 1.1.1.5. ÁRUK 0140 1.1.2. (–) DIVERZIFIKÁCIÓS ELŐNYÖK A diverzifikációs nyereség teljes összege. A 0150-es és 0160-as sor összege. 0150 1.1.2.1. (-) AZ 1. MÓDSZERREL SZÁMÍTOTT DIVERZIFIKÁCIÓS ELŐNY Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kiegészítő értékelési korrekciók 1. módszer szerint összesített kategóriái esetében az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók összege és a teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – az összesítés céljából végzett korrekciót követő – összege közötti különbség. 0160 1.1.2.2. (–) A 2. MÓDSZERREL SZÁMÍTOTT DIVERZIFIKÁCIÓS ELŐNY Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kiegészítő értékelési korrekciók 2. módszer szerint összesített kategóriái esetében az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók összege és a teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – az összesítés céljából végzett korrekciót követő – összege közötti különbség. 0170 1.1.2.2.* TÁJÉKOZTATÓ ADAT: DIVERZIFIKÁCIÓ ELŐTTI KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK, AMELYEK 90 %-OT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN CSÖKKENNEK A 2. MÓDSZER SZERINTI DIVERZIFIKÁCIÓVAL A 2. módszer terminológiájában a FV – PV összege minden értékelési kitettség esetében, amelyeknél APVA < 10 % (FV – PV). 0180 1.2. A TARTALÉKMÓDSZER (FALL-BACK APPROACH) SZERINTI PORTFÓLIÓK Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja. Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti tartalékmódszer alá tartozó portfóliók esetében a teljes kiegészítő értékelési korrekciót a 0190-es, 0200-as és a 0210-es sor összegeként kell kiszámítani. A vonatkozó mérleg- és egyéb háttérinformációkat a 0130–0260-as oszlopban kell megadni. A pozíciók leírását és annak magyarázatát, hogy miért nem volt lehetséges az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–17. cikkének alkalmazása, a 0270-es oszlopban kell megadni. 0190 1.2.1. TARTALÉKMÓDSZER (FALL-BACK APPROACH); A NEM REALIZÁLT NYERESÉG 100 %-A Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja. 0200 1.2.2. TARTALÉKMÓDSZER (FALL-BACK APPROACH); A NÉVLEGES ÉRTÉK 10 %-A Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja. 0210 1.2.3. TARTALÉKMÓDSZER (FALL-BACK APPROACH); A KEZDETI ÉRTÉK 25 %-A Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának iii. alpontja.

6.3. C 32.03 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 3)

6.3.

6.3.1.181.182.183.184.185.

Általános megjegyzések Ezt a táblát kizárólag olyan intézményeknek kell kitölteniük, amelyek saját szintjükön meghaladják az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt. A valamely, az értékhatárt konszolidált szinten meghaladó csoport részét képező intézményeknek csak akkor kell kitölteniük ezt a táblát, ha a saját szintjükön is meghaladják az értékhatárt. Ebben a táblában az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkével összhangban kiszámított teljes kategóriaszintű, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz hozzájáruló, a kiegészítő értékelési korrekció összegét tekintve első 20 egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció részleteit kell feltüntetni. Ez az információ megfelel a C 32.02. tábla 0050-es oszlopában megadott információknak. Az első 20 egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót és a kapcsolódó termékinformációkat csökkenő sorrendben, a legnagyobb egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval kezdve kell feltüntetni. Az ezen legnagyobb egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak megfelelő termékeket az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltár használatával kell feltüntetni. Amennyiben a termékek az értékelési modell és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció tekintetében kellően homogének, össze kell vonni és egyetlen soron kell bemutatni őket, hogy az intézmény teljes kategóriaszintű, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciójára vonatkozóan maximalizálni lehessen e tábla lefedettségét.

6.3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0005 BESOROLÁS A besorolás egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb., ahol az 1-et a legnagyobb egyedi modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz kell rendelni, a 2-t a második legnagyobbhoz, és így tovább. 0010 MODELL A modell belső neve (alfanumerikus), amelyet az intézmény a modell azonosítására használ. 0020 KOCKÁZATI KATEGÓRIA A modellkockázattal kapcsolatos értékelési korrekcióhoz vezető terméket vagy termékcsoportot leginkább jellemző kockázati kategória (kamat, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru). Az intézményeknek a következő kódokat kell feltüntetniük: IR kamat FX devizaárfolyam CR hitel EQ részvény CO áru 0030 TERMÉK A modell használatával értékelt termék vagy termékcsoport belső neve (alfanumerikus), az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltárral összhangban. 0040 MEGFIGYELHETŐSÉG A termékkel vagy termékcsoporttal kapcsolatos olyan ármegfigyelések száma az elmúlt tizenkét hónapban, amelyek teljesítik a következő kritériumok valamelyikét: Az intézményeknek a következő értékek egyikét kell feltüntetniük: nincs, 1–6, 6–24, 24–100, 100+. 0050 MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése. Egyedi modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció a diverzifikációs nyereség előtt, de adott esetben a portfóliónettósítás után. 0060 EBBŐL: SZAKÉRTŐI MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (4) bekezdésében említett szakértői módszer szerint kiszámított, a 0050-es oszlopban szereplő összegek. 0070 EBBŐL: A 2. MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL ÖSSZESÍTVE Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében található 2. módszer szerint összesített, a 0050-es oszlopban szereplő összegek. Ezek az összegek a melléklet terminológiájában az FV – PV-nek felelnek meg. 0080 A 2. MÓDSZER SZERINT SZÁMÍTOTT ÖSSZESÍTETT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében található 2. módszer használatával összesített egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak az említett rendelet 11. cikkének (7) bekezdése szerint számított, modellkockázattal kapcsolatos, teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekcióhoz való hozzájárulása. Ezek az összegek a melléklet terminológiájában az APVA-nak felelnek meg. 0090-0100 VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A 0010-es oszlopban feltüntetett modell használatával valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke, ahogy az az alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásban szerepel. 0090 VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK A 0010-es oszlopban feltüntetett modell használatával valós értéken értékelt eszközök abszolút értéke, ahogy az az alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásban szerepel. 0100 VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK A 0010-es oszlopban feltüntetett modell használatával értékelt, valós értéken értékelt kötelezettségek abszolút értéke, ahogy az az alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásban szerepel. 0110 IPV KÜLÖNBÖZET (OUTPUT TESZTELÉS) Az 575/2013/EU rendelet 105. cikke (8) bekezdésének megfelelően végrehajtott független árfelülvizsgálat keretében az adatszolgáltatási időponthoz legközelebb eső hónap végén kiszámított ki nem igazított különbözetek (IPV különbözet) összege, a kapcsolódó termékre vagy termékcsoportra vonatkozóan elérhető legjobb független adatok figyelembevételével. A ki nem igazított különbözetek a kereskedési rendszerek által generált értékelések és a havi IPV folyamat során értékelt értékelések közötti ki nem igazított különbözeteket jelentik. Nem vonhatók be az IPV különbözet számításába a releváns hónap végi dátumra vonatkozóan az intézmény könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő kiigazított különbözetek. Csak azokat az eredményeket kell feltüntetni, amelyeket olyan eszközök árainak használatával kalibráltak, amelyeket ugyanazon termékhez rendelnének (output tesztelés). Nem szabad feltüntetni az olyan piaci adatok inputjából származó input tesztelési eredményeket, amelyeket különböző termékekből kalibrált szintek alapján tesztelnek. 0120 IPV FEDEZET (OUTPUT TESZTELÉS) A modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval súlyozott, a modellhez rendelt pozíciók százalékos aránya, amelyet a 0110-es oszlopban megadott IPV output tesztelési eredmények fedeznek. 0130–0140 VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK A C 32.02. tábla 0190-es és 0240-es oszlopában említett valósérték-korrekciók, amelyeket a 0010-es oszlopban megadott modellhez rendelt pozíciókra alkalmaznak. 0150 1. NAPI EREDMÉNY A C 32.02. tábla 0260-as oszlopában meghatározott korrekciók, amelyeket a 0010-es oszlopban megadott modellhez rendelt pozíciókra alkalmaznak.

Az ármegfigyelés olyan ár, amelyen az intézmény ügyletet hajtott végre,

Harmadik felek közötti tényleges ügylet ellenőrizhető ára,

Az ár kötelező érvényű jegyzésből származik.

6.4. C 32.04 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 4)

6.4.

6.4.1.186.187.188.189.190.

Általános megjegyzések Ezt a táblát kizárólag olyan intézményeknek kell kitölteniük, amelyek meghaladják az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt. A valamely, az értékhatárt konszolidált szinten meghaladó csoport részét képező intézményeknek csak akkor kell kitölteniük ezt a táblát, ha a saját szintjükön is meghaladják az értékhatárt. Ebben a táblában az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkével összhangban kiszámított teljes kategóriaszintű, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz hozzájáruló, a kiegészítő értékelési korrekció összegét tekintve első 20 egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció részleteit kell feltüntetni. Ez az információ megfelel a C 32.02. tábla 0070-es oszlopában megadott információknak. Az első 20 egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót és a kapcsolódó termékinformációkat csökkenő sorrendben, a legnagyobb egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval kezdve kell feltüntetni. Az ezen legnagyobb egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak megfelelő termékeket az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltár használatával kell feltüntetni. A kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítási módszere szempontjából homogén pozíciókat lehetőség szerint összesíteni kell, e tábla lefedettségének maximalizálása céljából.

6.4.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop 0005 BESOROLÁS A besorolás egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb., ahol az 1-et a legnagyobb egyedi koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz kell rendelni, a 2-t a második legnagyobbhoz, és így tovább. 0010 KOCKÁZATI KATEGÓRIA A pozíciót leginkább jellemző kockázati kategória (kamat, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru). Az intézményeknek a következő kódokat kell feltüntetniük: IR kamat FX devizaárfolyam CR hitel EQ részvény CO áru 0020 TERMÉK A termék vagy termékcsoport belső neve, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltárral összhangban. 0030 MÖGÖTTES A mögöttes eszköz vagy eszközök belső neve származtatott ügyletek esetében, vagy az instrumentumok neve nem származtatott ügyletek esetében. 0040 KONCENTRÁLT POZÍCIÓK MÉRETE Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott egyedi koncentrált értékelési pozíció mérete, a 0050-es oszlopban leírt egységben kifejezve. 0050 MÉRTÉKEGYSÉG A 0040-es oszlopban említett koncentrált pozícióméret kiszámítása céljából a koncentrált értékelési pozíció meghatározása részeként belsőleg használt mértékegység. Kötvényekben vagy részvényekben lévő pozíciók esetében a belső kockázatkezeléshez használt mértékegységet kell megadni, például kötvények száma, részvények száma” vagy piaci érték. Származtatott ügyletekben lévő pozíciók esetében a belső kockázatkezeléshez használt mértékegységet kell megadni, például PV01; EUR/1 bázispontos párhuzamos hozamgörbe eltolódás. 0060 PIACI ÉRTÉK A pozíció piaci értéke. 0070 PRUDENS KILÉPÉSI IDŐSZAK Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint becsült napok számában megadott prudens kilépési időszak. 0080 KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA Az érintett egyedi koncentrált értékelési pozíciókra vonatkozóan az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban kiszámított koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció. 0090 KONCENTRÁLT POZÍCIÓK VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓJA Azon tény tükrözése céljából alkalmazott valósérték-korrekciók összege, hogy az intézménynél lévő aggregált pozíció nagyobb, mint a normál kereskedett volumen, vagy nagyobb a pozícióméreteknél, és amelyeken az értékelési modell által használt árak vagy inputok kalibrálásához alkalmazott árjegyzések vagy ügyletek alapulnak. A feltüntetett összegnek meg kell egyeznie az érintett egyedi koncentrált értékelési pozícióra alkalmazott összeggel. 0100 IPV KÜLÖNBÖZET Az 575/2013/EU rendelet 105. cikke (8) bekezdésének megfelelően végrehajtott független árfelülvizsgálat keretében az adatszolgáltatási időponthoz legközelebb eső hónap végén kiszámított ki nem igazított különbözetek (IPV különbözet) összege, az érintett egyedi koncentrált értékelési pozícióra vonatkozóan elérhető legjobb független adatok figyelembevételével. A ki nem igazított különbözetek a kereskedési rendszerek által generált értékelések és a havi IPV folyamat során értékelt értékelések közötti ki nem igazított különbözeteket jelentik. Nem vonhatók be az IPV különbözet számításába a releváns hónap végi dátumra vonatkozóan az intézmény könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő kiigazított különbözetek.

7. C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK (GOV)

7.

7.1.191.192.193.194.195.196.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A C 33.00 táblában az e végrehajtási rendelet V. mellékletének 42. b) pontjában említett államháztartásokkal szembeni kitettségeket kell jelenteni. Amennyiben az államháztartásokkal szembeni kitettségekre az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének megfelelően szavatolótőke-követelmények vonatkoznak, az államháztartásokkal szembeni kitettségek különböző kitettségi osztályokba tartoznak az említett rendelet 112. cikkének és 147. cikkének megfelelően, a C 07.00, C 08.01 és a C 08.02 táblához tartozó kitöltési útmutatóban meghatározottak szerint. Az 575/2013/EU rendelet szerinti tőkekövetelmények kiszámításához használt kitettségi osztályok államháztartások partnerszektorhoz való hozzárendelésekor az e végrehajtási rendelet V. mellékletének 3. részében található 2. táblázatot (Sztenderd módszer) és a 3. táblázatot (Belső minősítésen alapuló módszer) kell figyelembe venni. Az adatokat a teljes aggregált kitettségre (azaz valamennyi olyan ország összesen adatára, ahol a banknak kormányzatokkal szembeni kitettsége van) és a partner székhelye szerint országonként kell jelenteni, a közvetlen hitelfelvevővel szembeni kitettségek alapján. A kitettségek kitettségi osztályokba vagy joghatóságokba sorolása során nem kell figyelembe venni sem a hitelkockázat-mérséklési módszereket, sem különösen a helyettesítési hatásokat. Ugyanakkor az egyes kitettségi osztályokba és joghatóságokba sorolt kitettségértékek és kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítása során figyelembe kell venni a hitelkockázat-mérséklési módszerek előfordulását és a helyettesítési hatásokat. Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre vonatkozó információkat a közvetlen partner székhelye szerinti minden olyan joghatóság esetében, amely nem az adatszolgáltató intézmény belföldi joghatósága, csak az e végrehajtási rendelet 6. cikke 3) pontjának alpontjában meghatározott küszöbértékek meghaladása esetén kell jelenteni.

7.2.197.198.199.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE A GOV táblában egyaránt fel kell tüntetni a banki és a kereskedési könyvben szereplő, államháztartásokkal szembeni mérlegen belüli, mérlegen kívüli és származtatott közvetlen kitettségeket. Tájékoztató adatként jelenteni kell továbbá az államháztartásokkal szembeni kitettségekre eladott hitelderivatívák formáját öltő közvetett kitettségeket. Valamely kitettség akkor tekintendő közvetlen kitettségnek, ha a közvetlen partner az államháztartások fogalommeghatározása alá tartozik, az e végrehajtási rendelet V. melléklete 42. bekezdésének b) pontjában említettek szerint. A tábla két részre oszlik. Az első részben a kitettségeket kockázat, szabályozási módszerek és kitettségi osztály szerinti bontásban kell bemutatni; a második részben a kitettségeket hátralévő futamidő szerinti bontásban kell feltüntetni.

7.3. A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ Oszlop Útmutató 0010–0260 KÖZVETLEN KITETTSÉGEK 0010–0140 MÉRLEGEN BELÜLI KITETTSÉGEK 0010 Nem származtatott pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke összesen Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök az e végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 34. pontja szerint meghatározott bruttó könyv szerinti értékének aggregált értéke valamennyi IFRS szerinti és a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti, az e végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 15–22. pontjában meghatározott, a 0030–0120-as oszlopban felsorolt számviteli portfólió esetében. A prudens értékelési korrekciók nem csökkenthetik a valós értéken értékelt kereskedési és nem kereskedési célú kitettségek bruttó könyv szerinti értékét. 0020 Nem származtatott pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke összesen (a rövid pozíciók levonásával) Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök az e végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 27. pontjában említett könyv szerinti értékének a rövid pozíciók nélküli aggregált értéke valamennyi IFRS szerinti és a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti, az e végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 15–22. pontjában meghatározott, a 0030–0120-as oszlopban felsorolt számviteli portfólió esetében. Amennyiben az intézmény ugyanazon hátralévő futamidőre és ugyanazon közvetlen partner vonatkozásában, ugyanazon pénznemben denominált rövid pozícióval rendelkezik, a rövid pozíció könyv szerinti értékét és a közvetlen pozíció könyv szerinti értékét nettósítani kell. Amennyiben az így kapott érték negatív, a nettó értéket nullának kell tekinteni. Amennyiben egy intézmény olyan rövid pozícióval rendelkezik, amelynek nincs egyező közvetlen pozíciója, ezen oszlop alkalmazásában a rövid pozíció összegét nullának kell tekinteni. 0030–0120 NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK SZÁMVITELI PORTFÓLIÓK SZERINT Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök az e táblázat fenti sorában meghatározott könyv szerinti értékének aggregált értéke az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő számviteli portfóliók szerint lebontva. 0030 Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök Az IFRS 7 8. bekezdése a) pontjának ii. alpontja; az IFRS 9 A. függeléke 0040 Kereskedési célú pénzügyi eszközök A 86/635/EGK tanácsi irányelv 32. és 33. cikke, e végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 16. pontja, a 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja. Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő. 0050 Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök Az IFRS 7 8. bekezdése a) pontjának ii. alpontja, az IFRS 9 4.1.4. bekezdése 0060 Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök Az IFRS 7 8. bekezdése a) pontjának i. alpontja, az IFRS 9 4.1.5. bekezdése, a 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikkének (6) bekezdése 0070 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök A 86/635/EGK tanácsi irányelv 36. cikkének (2) bekezdése, a 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja. Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő. 0080 Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Az IFRS 7 8. bekezdésének d) pontja; az IFRS 9 4.1.2A. bekezdése 0090 A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök A 2013/34/EU irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikkének (8) bekezdése. Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő. 0100 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök Az IFRS 7 8. bekezdésének f) pontja, az IFRS 9 4.1.2. bekezdése, e végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 15. pontja 0110 Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök A 86/635/EGK tanácsi irányelv 35. cikke, a 2013/34/EU irányelv 6. cikke (1) bekezdésének i) pontja, valamint 8. cikkének (2) bekezdése, e végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 16. pontja Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő. 0120 Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök A 86/635/EGK tanácsi irányelv 37. cikke, a 2013/34/EU irányelv 12. cikkének (7) bekezdése, e végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 16. pontja Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő. 0130 Rövid pozíciók Az IFRS 9 BA.7 bekezdésének b) pontjában meghatározott azon rövid pozíciók könyv szerinti értéke, ahol a közvetlen partner államháztartás az e melléklet 155–160. pontjában meghatározottaknak megfelelően. Rövid pozíció akkor keletkezik, ha az intézmény fordított visszavásárlási hitelek keretében szerzett vagy értékpapírkölcsön-ügylet keretében kölcsönvett értékpapírokat ad el. A könyv szerinti érték a rövid pozíció valós értéke. A rövid pozíciókat a 0170–0230-as sorban felsorolt hátralévő futamidő szerinti, valamint közvetlen partner szerinti bontásban kell jelenteni. Az ebben az oszlopban feltüntetett rövid pozíciók a 0020-as oszlopban feltüntetett nettó pozíció megállapításához nettósíthatók az azonos hátralevő futamidővel és közvetlen partnerrel rendelkező, ugyanabban a pénznemben denominált, a 0030-0120-as oszlopban feltüntetett pozíciókkal. 0140 Ebből: kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközként besorolt, fordított visszavásárlási hitelekből származó rövid pozíciók Az IFRS 9 BA.7 bekezdése b) pontjában meghatározott azon kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközök számviteli portfóliójába (0030-as és 0040-es oszlop) besorolt rövid pozíciók könyv szerinti értéke, amelyek visszavásárlási hitelek keretében szerzett értékpapírok intézmény általi eladásával keletkeztek, ahol az említett értékpapírok esetében a közvetlen partner államháztartás. Az értékpapírkölcsön-ügylet keretében kölcsönvett értékpapírok eladásával keletkező rövid pozíciók nem szerepelhetnek ebben az oszlopban. 0150 Halmozott értékvesztés A 0080–0120-as oszlopban jelentett nem származtatott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos összes halmozott értékvesztés (e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 70. és 71. pontja). 0160 Halmozott értékvesztés – ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből A 0080–0090-es oszlopban jelentett nem származtatott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos összes halmozott értékvesztés. 0170 A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege A 0050–0090-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege (e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 69. pontja). 0180 A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege – ebből: kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből, az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközökből vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből Az 0050–0070-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege. 0190 A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege – ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből A 0080–0090-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege. 0200–0230 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK A közvetlen származtatott pozíciókat a 0200–0230-as oszlopban kell jelenteni. Azon származtatott ügyletekkel kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati tőkekövetelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót. 0200–0210 Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel Államháztartással mint partnerrel szembeni, az adatszolgáltatás időpontjában az intézmény számára pozitív valós értékkel rendelkező származtatott eszközök, függetlenül attól, hogy azokat minősített fedezeti kapcsolatban használják, vagy a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú eszközök portfóliójába sorolják az IFRS, illetve a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint. A gazdasági fedezeti ügyletekhez használt származtatott eszközöket akkor kell itt jelenteni, ha azokat a kereskedési célú vagy a kereskedési céllal tartott eszközök számviteli portfóliójába sorolták (az e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 120., 124., 125. és 137–140. pontja). 0200 Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel: Könyv szerinti érték A pénzügyi eszközként elszámolt származtatott ügyletek könyv szerinti értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban. A 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az ezekben az oszlopokban jelentendő származtatott ügyletek közé a bekerülési értéken vagy a bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb értéken értékelt, a kereskedési portfólióba tartozó vagy a fedezeti instrumentumként megjelölt származtatott eszközöket kell sorolni. 0210 Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel: Névleges összeg Az IFRS szerinti és a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a megkötött, de az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban még nem elszámolt azon származtatott ügyletek e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 133–135. pontja szerinti névleges összege, amelyek esetében a partner az e melléklet 191–196. pontjában meghatározott államháztartás, amennyiben a származtatott ügylet valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára pozitív. 0220–0230 Származtatott ügyletek negatív valós értékkel Államháztartással mint partnerrel szembeni, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára negatív valós értékkel rendelkező származtatott eszközök, függetlenül attól, hogy azokat minősített fedezeti kapcsolatban használják, vagy a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú eszközök portfóliójába sorolják az IFRS szerint, illetve a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint. A gazdasági fedezeti ügyletekhez használt származtatott eszközöket akkor kell itt jelenteni, ha azokat a kereskedési célú vagy a kereskedési céllal tartott eszközök számviteli portfóliójába sorolták (az e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 120., 124., 125. és 137–140. pontja). 0220 Származtatott ügyletek negatív valós értékkel: könyv szerinti érték A pénzügyi kötelezettségként elszámolt származtatott ügyletek könyv szerinti értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban. A 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az ezekben az oszlopokban jelentendő származtatott ügyletek közé a bekerülési értéken vagy a bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb értéken értékelt, a kereskedési portfólióba tartozó vagy a fedezeti instrumentumként megjelölt származtatott eszközöket kell sorolni. 0230 Származtatott ügyletek negatív valós értékkel: névleges összeg Az IFRS szerinti és a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a megkötött, de a vonatkozási időpontban még nem elszámolt azon származtatott ügyletek e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 133–135. pontja szerinti névleges összege, amelyek esetében a partner az e melléklet 191–196. pontjában meghatározott államháztartás, amennyiben a származtatott ügylet valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára negatív. 0240–0260 MÉRLEGEN KÍVÜLI KITETTSÉGEK 0240 Névleges összeg Amennyiben a mérlegen kívüli tétel esetében a közvetlen partner az e melléklet 155–160. pontja szerinti államháztartás, az IFRS szerint és a 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint nem származtatott ügyletnek minősülő elkötelezettségek és pénzügyi garanciák névleges összege (e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 102–119. pontja). E végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 43–44. pontja értelmében az államháztartás közvetlen partner: a) adott pénzügyi garancia vonatkozásában akkor, ha a garantált hitelviszonyt megtestesítő instrumentum közvetlen partnere; és b) adott hitelnyújtási elkötelezettségek és az egyéb adott elkötelezettségek vonatkozásában akkor, ha az a fél, amelynek a hitelkockázatát az adatszolgáltató intézmény viseli. 0250 Céltartalékok A 86/635/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének Kötelezettségek 6.c) pontja és a 4. cikk szerinti Mérlegen kívüli tételek, 27. cikkének (11) bekezdése, 28. cikkének (8) bekezdése és 33. cikke; Az IFRS 9 4.2.1. bekezdése c) pontjának ii. alpontja, d) pontjának ii. alpontja, 5.5.20. bekezdése; az IAS 37, az IFRS 4, e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 11. pontja. Az értékelés módjától függetlenül valamennyi mérlegen kívüli kitettségre képzett céltartalék, kivéve az IFRS 9 szerint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kitettségekre képzett céltartalékokat. Az IFRS szerinti elszámolás esetén az adott hitelnyújtási elkötelezettségekre elszámolt értékvesztést a 150-es oszlopban kell jelenteni, ha az intézmény nem képes külön azonosítani a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum lehívott és le nem hívott összegéhez kapcsolódó várható hitelezési veszteséget. Amennyiben az adott pénzügyi eszközre vonatkozó várható együttes hitelezési veszteség meghaladja az eszköz hitelkomponensének bruttó könyv szerinti értékét, a várható hitelezési veszteség fennmaradó egyenlegét a 0250-es oszlopban kell jelenteni céltartalékként. 0260 A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege Az IFRS 9 szerint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt mérlegen kívüli tételek esetében a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege (e végrehajtási rendelet V. melléklete 2. részének 110. pontja). 0270–280 Tájékoztató adat: államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített hitelderivatívák Itt azokat a pénzügyi garanciák fogalmába (V. melléklet 2. részének 58. pontja) nem sorolható hitelderivatívákat kell jelenteni, amelyeket az intézmény nem államháztartási partnerekkel kötött, és amelyek referenciakitettsége államháztartás. Ezeket az oszlopokat nem kell jelenteni kockázat, szabályozási módszer és kitettségi osztály szerinti bontásban (0020–0160). 0270 Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel – könyv szerinti érték Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára pozitív valós értékkel rendelkező hitelderivatívák összesített könyv szerinti értéke prudens értékelési korrekciók nélkül. Az IFRS szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pénzügyi eszközök közé sorolt derivatívák könyv szerinti értéke az adatszolgáltatás időpontjában. A 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pozitív valós értékkel rendelkező derivatívák valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban, az elszámolás módjától függetlenül. 0280 Származtatott ügyletek negatív valós értékkel – könyv szerinti érték Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára negatív valós értékkel rendelkező hitelderivatívák összesített könyv szerinti értéke prudens értékelési korrekciók nélkül. Az IFRS szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pénzügyi kötelezettségek közé sorolt derivatívák könyv szerinti értéke az adatszolgáltatás időpontjában. A 86/635/EGK tanácsi irányelv alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a negatív valós értékkel rendelkező derivatívák valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban, az elszámolás módjától függetlenül. 0290 Kitettségérték A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek kitettségértéke. A sztenderd módszer szerint értékelt kitettségek esetében: lásd az 575/2013/EU rendelet 111. cikkét. A belső minősítésen alapuló módszer szerint értékelt kitettségek esetében: lásd az 575/2013/EU rendelet 166. cikkét és 230. cikke (1) bekezdésének második mondatát. Azon származtatott ügyletekkel kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati tőkekövetelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót. A 0270-es és 0280-as oszlopban feltüntetett kitettségeket ezen oszlop alkalmazásában nem kell figyelembe venni, mivel az ebben az oszlopban szereplő érték kizárólag a közvetlen kitettségeken alapul. 0300 Kockázattal súlyozott kitettségérték A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke. A sztenderd módszer szerint értékelt kitettségek esetében: lásd az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (1)–(5) bekezdését. A belső minősítésen alapuló módszer szerint értékelt kitettségek esetében: lásd az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (1) és (3) bekezdését. Az 575/2013/EU rendelet 271. cikkének hatálya alá tartozó azon közvetlen kitettségek adatszolgáltatásával kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati szavatolótőke-követelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót. A 0270-es és 0280-as oszlopban feltüntetett kitettségeket ezen oszlop alkalmazásában nem kell figyelembe venni, mivel az ebben az oszlopban szereplő érték kizárólag a közvetlen kitettségeken alapul. Sor Útmutató KITETTSÉGEK SZABÁLYOZÁSI MÓDSZER SZERINTI BONTÁSA 0010 Teljes kitettség Az e melléklet 191–196. pontjában meghatározott államháztartásokkal szembeni összes kitettség. 0020–0155 Kitettségek a hitelkockázati módszerek alapján Az államháztartásokkal szembeni, az 575/2013/EU rendelet harmadik részének II. címe szerint kockázattal súlyozott összes kitettség. A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek közé tartoznak a partnerkockázati tőkekövetelmények hatálya alá tartozó kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi kitettségek. Az 575/2013/EU rendelet 271. cikkének hatálya alá tartozó azon közvetlen kitettségeket, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati szavatolótőke-követelmény egyaránt vonatkozik, a hitelkockázati sorokban (0020–0155) és a piaci kockázati sorban (0160) egyaránt meg kell adni: a partnerkockázatból származó kitettségértéket a hitelkockázati sorokban, míg a piaci kockázatból származó kitettségértéket a piaci kockázati sorban kell jelenteni. 0030 Sztenderd módszer Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezete szerint kockázattal súlyozott államháztartással szembeni kitettségek, ideértve azokat a nem kereskedési könyvi kitettségeket is, amelyek említett fejezet szerinti kockázati súlyozása a partnerkockázattal is számol. 0040 Központi kormányzatok Az államháztartások központi kormányzati alrendszereivel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében az 575/2013/EU rendelet 112. és 114. cikkének megfelelően a központi kormányzatok és központi bankok kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. 0050 Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében az 575/2013/EU rendelet 112. és 115. cikkének megfelelően a regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. 0060 Közszektorbeli intézmények Az államháztartások közszektorbeli intézményi alrendszerével szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében az 575/2013/EU rendelet 112. és 116. cikkének megfelelően a közszektorbeli intézmények kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. 0070 Nemzetközi szervezetek Az államháztartásokhoz sorolt nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében az 575/2013/EU rendelet 112. és 118. cikkének megfelelően a nemzetközi szervezetek kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. 0075 Államháztartásokkal szembeni egyéb kitettségek a sztenderd módszer szerint A fenti 0040–0070-es sorban szereplőktől eltérő államháztartással szembeni kitettségek, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 112. cikkével összhangban a szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából az SA kitettségi osztályokba kell sorolni. 0080 IRB módszer Az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3. fejezete szerint kockázattal súlyozott államháztartással szembeni kitettségek, ideértve azokat a nem kereskedési könyvi kitettségeket is, amelyek említett fejezet szerinti kockázati súlyozása a partnerkockázattal is számol. 0090 Központi kormányzatok Az államháztartások központi kormányzati alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a központi kormányzatok és központi bankok kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. 0100 Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Központi kormányzatok és központi bankok] Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a központi kormányzatok és központi bankok kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. 0110 Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Intézmények] Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően az intézmények kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. 0120 Közszektorbeli intézmények [Központi kormányzatok és központi bankok] Az államháztartások az 575/2013/EU rendelet 4. cikkének (8) bekezdése szerinti közszektorbeli intézmények alrendszerével szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében az említett rendelet 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a központi kormányzatok és központi bankok kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. 0130 Közszektorbeli intézmények [Intézmények] Az államháztartások az 575/2013/EU rendelet 4. cikkének (8) bekezdése szerinti közszektorbeli intézmények alrendszerével szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében az említett rendelet 147. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően az intézmények kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. 0140 Nemzetközi szervezetek [Központi kormányzatok és központi bankok] Az államháztartásokhoz sorolt nemzetközi szervezetekkel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében az 575/2013/EU rendelet 147. cikke (3) bekezdése c) pontjának megfelelően a központi kormányzatok és központi bankok kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartással szembeni kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak. 0155 Államháztartásokkal szembeni egyéb kitettségek az IRB módszer szerint A fenti 0090–0140-es sorban szereplőktől eltérő, államháztartásokkal szembeni kitettségek, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 147. cikkével összhangban a szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából az IRB kitettségi osztályokba kell sorolni. 0160 Kitettségek a piaci kockázati módszer alapján Ez a sor azokat a pozíciókat tartalmazza, amelyekre az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címében meghatározott alábbi szavatolótőke-követelmények egyikét számítják ki: Az 575/2013/EU rendelet 271. cikkének hatálya alá tartozó azon közvetlen kitettségeket, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati szavatolótőke-követelmény egyaránt vonatkozik, a hitelkockázati sorokban (0020–0155) és a piaci kockázati sorban (0160) egyaránt meg kell adni: a partnerkockázatból származó kitettségértéket a hitelkockázati sorokban, míg a piaci kockázatból származó kitettségértéket a piaci kockázati sorban kell jelenteni. 0170–0230 KITETTSÉGEK HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ SZERINTI BONTÁSA A hátralévő futamidő az összes pozíció esetében a szerződéses lejárati nap és az adatszolgáltatási vonatkozási időpont közötti napok száma. Az államháztartásokkal szembeni kitettségeket hátralévő futamidő szerinti bontásban a következő szegmensekbe kell sorolni: Amennyiben a szerződés szerinti lejárati időpont korábbi, mint az adatszolgáltatási vonatkozási időpont (azaz az adatszolgáltatási vonatkozási időpont és a lejárati időpont közötti különbség negatív érték), a kitettséget a [0–3 HÓNAP] kategóriába kell sorolni. A hátralévő futamidővel nem rendelkező kitettségeket a felmondási idejük vagy a lejáratra vonatkozó egyéb szerződéses utalások alapján kell hozzárendelni a hátralévő futamidő szerinti kategóriához. Ha nincs előre meghatározott felmondási idő vagy a lejáratra vonatkozó egyéb szerződéses utalás, a kitettségeket a [10 ÉV – hosszabb] csoportba kell sorolni.

pozíciókockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény az 575/2013/EU rendelet 326. cikke szerint;

egyedi vagy általános kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 5. fejezete szerint.

[0 – 3 HÓNAP] : 90 napnál kevesebb;

[3 HÓNAP – 1 ÉV] : 90 nap vagy több, de 365 napnál kevesebb;

[1 ÉV – 2 ÉV] : 365 nap vagy több, de 730 napnál kevesebb;

[2 ÉV – 3 ÉV] : 730 nap vagy több, de 1095 napnál kevesebb;

[3 ÉV – 5 ÉV] : 1095 nap vagy több, de 1825 napnál kevesebb;

[5 ÉV – 10 ÉV] : 1825 nap vagy több, de 3650 napnál kevesebb;

[10 ÉV – hosszabb] : 3650 nap vagy több.

8. NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK VESZTESÉGFEDEZETE (NPE LC)

8.

8.1.200.201.202.203.204.205.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A nemteljesítő kitettségek veszteségfedezeti táblái a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 47a., 47b. és 47c. cikkében meghatározott minimális veszteségfedezeti követelmény kiszámítása céljából információkat tartalmaznak a nemteljesítő kitettségekről. A táblacsoport három táblából áll: A nemteljesítő kitettségekre vonatkozó veszteségfedezeti minimumkövetelmény a következő kitettségekre vonatkozik: i. a 2019. április 26-án vagy azt követően keletkeztetett, nemteljesítővé vált kitettségek és ii. a 2019. április 26. előtt keletkeztetett, nemteljesítővé vált kitettségek, amennyiben azokat az említett időpontot követően oly módon módosítják, hogy az növeli az intézmény kötelezettel szembeni kitettségét (az 575/2013/EU rendelet 469a. cikke). Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségekhez kapcsolódó levonásokat, beleértve a minimális fedezeti követelményeket, valamint a céltartalékok, a kiigazítások vagy levonások összegét, az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint kell kiszámítaniuk az egyedi kitettségek szintjén (tranzakciós alapon), nem pedig az adós vagy a portfólió szintjén. A nemteljesítő kitettségekhez kapcsolódó levonások kiszámítása céljából az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 47c. cikkének (1) bekezdésével összhangban különbséget kell tenniük a nemteljesítő kitettségek fedezetlen és fedezett része között. E célból az intézményeknek külön kell feltüntetniük a kitettségértékeket és a fedezeti minimumkövetelményeket a nemteljesítő kitettségek fedezetlen és fedezett részére vonatkozóan. A releváns alkalmazandó szorzók hozzárendelése és a fedezeti minimumkövetelmények kiszámítása céljából az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek fedezett részét a hitelkockázati fedezet típusától függően az 575/2013/EU rendelet 47c. cikkének (3) bekezdésével összhangban a következőképpen kell besorolniuk: i. ingatlannal fedezett vagy a 201. cikkben említett elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitel, ii. egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett vagy iii. hivatalos exporthitel-ügynökség által garantált vagy biztosított. Ha a nemteljesítő kitettséget egynél több típusú hitelkockázati fedezet fedezi, kitettségértékét a hitelkockázati fedezet minősége szerint kell felosztani, a legjobb minőségűtől kezdve.

8.1.200.201. a)

A nemteljesítő kitettségekhez kapcsolódó levonások kiszámítása (C 35.01): ez egy áttekintő tábla, amely feltünteti az elégtelen fedezet alkalmazandó összegét, amelyet a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelmény és a céltartalékok, valamint a már elvégzett kiigazítások vagy levonások összegének különbségeként kell kiszámítani. A tábla tartalmazza mindazokat a nemteljesítő kitettségeket, amelyek átstrukturálására nem került sor, mind pedig a nemteljesítő átstrukturált kitettségeket.

b)

A nemteljesítő kitettségekre vonatkozó fedezeti minimumkövetelmények és kitettségértékek, kivéve az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált kitettségeket (C 35.02): a tábla az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó nemteljesítő átstrukturált kitettségeknek nem minősülő nemteljesítő kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelmény számítására szolgál, feltüntetve az e számítás céljából a kitettségértékekre alkalmazandó szorzókat, figyelembe véve, hogy a kitettség fedezett vagy fedezetlen-e, valamint azt az időtartamot, ami a kitettség nemteljesítővé történő besorolása óta eltelt.

c)

Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált nemteljesítő kitettségekre vonatkozó fedezeti minimumkövetelmények és kitettségértékek (C 35.03): a tábla az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó nemteljesítő átstrukturált kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelmények számítására szolgál, feltüntetve az e számítás céljából a kitettségértékekre alkalmazandó szorzókat, és figyelembe véve, hogy a kitettség fedezett vagy fedezetlen-e, valamint azt az időtartamot, ami a kitettség nemteljesítővé történő besorolása óta eltelt.

8.2. C 35.01 – A NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ LEVONÁSOK KISZÁMÍTÁSA (NPE LC1)

8.2.

8.2.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop Útmutató 0010–0100 A kitettségek nemteljesítőként történő besorolása óta eltelt idő A kitettségek nemteljesítőként történő besorolása óta eltelt idő a kitettség nemteljesítőként való besorolása és a vonatkozási időpont között eltelt időt jelenti években kifejezve. Vásárolt nemteljesítő kitettségek esetében az években kifejezett időtartam attól az időponttól kezdődik, amikor a kitettségeket eredetileg nemteljesítőként sorolták be, nem pedig a vásárlás időpontjától. Az intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk azokról a kitettségekről, amelyek esetében a vonatkozási időpont a kitettségek nemteljesítőként való besorolása óta eltelt évek számát jelző, megfelelő időintervallumba esik, eltekintve az átstrukturálási intézkedések alkalmazásától. A > X év és ≤ Y év időintervallumok tekintetében az intézményeknek azokról a kitettségekről kell adatot szolgáltatniuk, amelyek esetében a vonatkozási időpont a kitettségek nemteljesítőként való besorolását követő Y-adik év első és utolsó napja közötti időszakba esik. 0110 Összesen Az intézményeknek a 0010-es és 0100-as közötti oszlopok összegét kell megadniuk. Sor Útmutató 0010 Az elégtelen fedezet alkalmazandó összege Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikkének (1) bekezdése Az elégtelen fedezet alkalmazandó összegének kiszámításához az intézményeknek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelményből (0020-as sor) le kell vonniuk a céltartalékok, kiigazítások vagy levonások (felső korlátos) összegét (0080-as sor). Az elégtelen fedezet alkalmazandó összege (azaz a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelmény hiányzó része) nem lehet kisebb nullánál. 0020 A nemteljesítő kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelmény Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdésének a) pontja A nemteljesítő kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelmény kiszámításához az intézményeknek össze kell adniuk a nemteljesítő kitettségek fedezetlen részére (0030-as sor) és a nemteljesítő kitettségek fedezett részére (0040-es sor) vonatkozó fedezeti minimumkövetelményt. 0030 Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, 47c. cikkének (2) és (6) bekezdése Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek fedezetlen részére vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelményt, azaz a kitettségek szintjén végzett számítások összesítését kell megadniuk. Az egyes oszlopokban feltüntetett összeg megegyezik a C 35.02 tábla 0020-as sorában és (adott esetben) a C 35.03 tábla 0020-as sorában a megfelelő oszlopokban megadott értékek összegével. 0040 Nemteljesítő kitettségek fedezett része Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, 47c. cikkének (3), (4) és (6) bekezdése. Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek fedezett részére vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelményt, azaz a kitettségek szintjén végzett számítások összesítését kell megadniuk. Az egyes oszlopokban feltüntetett összeg megegyezik a C 35.02 tábla 0030–0050-es sorában és (adott esetben) a C 35.03 tábla 0030–0040-es sorában a megfelelő oszlopokban megadott értékek összegével. 0050 Kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 47 a. cikkének (2) bekezdése Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek teljes kitettségértékét kell megadniuk, beleértve a fedezetlen és a fedezett kitettségeket is. Ez a 0060-as és a 0070-es sor összege. 0060 Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése és 47c. cikkének (1) bekezdése 0070 Nemteljesítő kitettségek fedezett része Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése és 47c. cikkének (1) bekezdése 0080 Céltartalékok és kiigazítások vagy levonások összesen (felső korláttal) Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően az intézményeknek a 0100–0150-es sorban felsorolt tételek felső korlátos összegét kell megadniuk. A céltartalékok és kiigazítások vagy levonások felső korlátja a kitettségi szinten számított fedezeti minimumkövetelmény. A felső korlátos összeget az egyes kitettségekre külön-külön kell kiszámítani, és az az adott kitettségre vonatkozó fedezeti minimumkövetelmény, illetve az ugyanazon kitettségre képzett céltartalékok, kiigazítások vagy levonások összege közül az alacsonyabb összeg. 0090 Céltartalékok és kiigazítások vagy levonások összesen (felső korlát nélkül) Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően az intézményeknek a 0100–0150-es sorban felsorolt tételek felső korlát nélküli összegét kell megadniuk. A felső korlát nélküli céltartalékok és kiigazítások vagy levonások nem korlátozódnak a kitettségi szinten számított fedezeti minimumkövetelmény összegére. 0100 Egyedi hitelkockázati kiigazítások Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja 0110 További értékelési korrekciók Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja 0120 Egyéb szavatolótőke-csökkentések Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja 0130 IRB szerinti hiány Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése b) pontjának iv. alpontja 0140 A vételár és az adós tartozásának összege közötti különbség Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése b) pontjának v. alpontja 0150 Az intézmény által a kitettség nemteljesítőként való besorolása óta leírt összegek Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése b) pontjának vi. alpontja

8.3. C 35.02 – A NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKRE VONATKOZÓ FEDEZETI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK ÉS KITETTSÉGÉRTÉKEK, KIVÉVE AZ 575/2013/EU RENDELET 47c. CIKKE (6) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁTSTRUKTURÁLT KITETTSÉGEKET (NPE LC2)

8.3.

8.3.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop Útmutató 0010–0100 A kitettségek nemteljesítőként történő besorolása óta eltelt idő A kitettségek nemteljesítőként történő besorolása óta eltelt idő a kitettség nemteljesítőként való besorolása óta eltelt időt jelenti években kifejezve. Az intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk azokról a kitettségekről, amelyek esetében a vonatkozási időpont a kitettségek nemteljesítőként való besorolása óta eltelt évek számát jelző, megfelelő időintervallumba esik, eltekintve az átstrukturálási intézkedések alkalmazásától. A > X év és ≤ Y év időintervallumok tekintetében az intézményeknek azokról a kitettségekről kell adatot szolgáltatniuk, amelyek esetében a vonatkozási időpont a kitettségek nemteljesítőként való besorolását követő Y-adik év első és utolsó napja közötti időszakba esik. 0110 Összesen Az intézményeknek a 0010-es és 0100-as közötti oszlopok összegét kell megadniuk. Sor Útmutató 0010 Teljes fedezeti minimumkövetelmény Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdésének a) pontja Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált kitettségeket nem tartalmazó nemteljesítő kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelmény kiszámításához az intézményeknek össze kell adniuk a nemteljesítő kitettségek fedezetlen részére (0020-as sor) és a nemteljesítő kitettségek fedezett részére (0030–0050-es sor) vonatkozó fedezeti minimumkövetelményt. 0020 Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja és 47c. cikkének (2) bekezdése A fedezeti minimumkövetelményt úgy kell kiszámítani, hogy a 0070-es sorban feltüntetett összesített kitettségértékeket meg kell szorozni az adott oszlophoz tartozó szorzóval. 0030 A nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett része vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitel Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 47c. cikke (3) bekezdésének a), b), c), d), f), h) és i) pontja A fedezeti minimumkövetelményt úgy kell kiszámítani, hogy a 0080-as sorban feltüntetett összesített kitettségértékeket meg kell szorozni az adott oszlophoz tartozó szorzóval. 0040 A nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett része Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 47c. cikke (3) bekezdésének a), b), c), e) és g) pontja A fedezeti minimumkövetelményt úgy kell kiszámítani, hogy a 0090-es sorban feltüntetett összesített kitettségértékeket meg kell szorozni az adott oszlophoz tartozó szorzóval. 0050 A nemteljesítő kitettségek hivatalos exporthitel-ügynökség által garantált vagy biztosított része Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikkének (4) bekezdése A fedezeti minimumkövetelményt úgy kell kiszámítani, hogy a 0100-as sorban feltüntetett összesített kitettségértékeket meg kell szorozni az adott oszlophoz tartozó szorzóval. 0060 Kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 47 a. cikkének (2) bekezdése A 0060-as sor kiszámításához az intézményeknek össze kell adniuk a nemteljesítő kitettségek fedezetlen részére (0070-es sor), a nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett részére vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelre (0080-as sor), a nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett részére (0090-es sor) és a hivatalos exporthitel-ügynökség által garantált vagy biztosított nemteljesítő kitettségekre (0100-as sor) vonatkozóan megadott kitettségértékeket. 0070 Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése és 47c. cikkének (1) és (2) bekezdése Az intézmények a nemteljesítő kitettségek fedezetlen részének teljes kitettségértékét kötelesek megadni a kitettségek nemteljesítőként való besorolása óta eltelt idő szerinti bontásban. 0080 A nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett része vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitel Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése, 47c. cikkének (1) bekezdése és 47c. cikke (3) bekezdésének a), b), c), d), f), h) és i) pontja Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek azon részeinek teljes kitettségértékét kell megadniuk, amelyek az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének megfelelően ingatlannal fedezettek, vagy amelyek az említett rendelet 201. cikkében említett elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelek. 0090 A nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett része Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése, 47c. cikkének (1) bekezdése, 47c. cikke (3) bekezdésének a), b), c), e) és g) pontja Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek azon részeinek teljes kitettségértékét kell megadniuk, amelyeket az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének megfelelően egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedeznek. 0100 A nemteljesítő kitettségek hivatalos exporthitel-ügynökség által garantált vagy biztosított része Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése és 47c. cikkének (4) bekezdése Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek hivatalos exporthitel-ügynökség által garantált vagy biztosított, vagy egy, az 575/2013/EU rendelet 47c. cikkének (4) bekezdésében említett elismert fedezetnyújtó által garantált vagy viszontgarantált részeinek teljes kitettségértékét kell megadniuk.

8.4. C 35.03 – AZ 575/2013/EU RENDELET 47C. CIKKE (6) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁTSTRUKTURÁLT NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEKRE VONATKOZÓ FEDEZETI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK ÉS KITETTSÉGÉRTÉKEK (NPE LC3)

8.4.

8.4.1. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató Oszlop Útmutató 0010–0100 A kitettségek nemteljesítőként történő besorolása óta eltelt idő A kitettségek nemteljesítőként történő besorolása óta eltelt idő a kitettség nemteljesítőként való besorolása óta eltelt időt jelenti években kifejezve. Az intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk azokról a kitettségekről, amelyek esetében a vonatkozási időpont a kitettségek nemteljesítőként való besorolása óta eltelt évek számát jelző, megfelelő időintervallumba esik, eltekintve az átstrukturálási intézkedések alkalmazásától. A > X év és ≤ Y év időintervallumok tekintetében az intézményeknek azokról a kitettségekről kell adatot szolgáltatniuk, amelyek esetében a vonatkozási időpont a kitettségek nemteljesítőként való besorolását követő Y-adik év első és utolsó napja közötti időszakba esik. 0110 Összesen Az intézményeknek a 0010-es és 0100-as közötti oszlopok összegét kell megadniuk. Sor Útmutató 0010 Teljes fedezeti minimumkövetelmény Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 47c. cikkének (6) bekezdése Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált nemteljesítő kitettségekre vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelmény kiszámításához az intézményeknek össze kell adniuk az átstrukturált nemteljesítő kitettségek fedezetlen részére (0020-as sor), az átstrukturált nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett részére vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelre (0030-as sor) és az átstrukturált nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett részére (0040-es sor) vonatkozóan megadott kitettségértékeket. 0020 Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, 47c. cikkének (2) és (6) bekezdése Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált nemteljesítő kitettségek fedezetlen részére vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelményt, azaz a kitettségek szintjén végzett számítások összesítését kötelesek megadni. 0030 A nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett része vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitel Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 47c. cikke (3) bekezdésének a), b), c), d), f), h) és i) pontja, valamint 47c. cikkének (6) bekezdése Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált nemteljesítő kitettségek azon részeire vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelményt – azaz a kitettségek szintjén végzett számítások összesítését – kötelesek megadni, amelyek az említett rendelet harmadik része II. címének megfelelően ingatlannal fedezettek, vagy amelyek a CRR 201. cikkében említett elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelek. 0040 A nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett része Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 47c. cikke (3) bekezdésének a), b), c), e) és g) pontja, 47c. cikkének (6) bekezdése Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett részére vonatkozó teljes fedezeti minimumkövetelményt, azaz a kitettségek szintjén végzett számítások összesítését kötelesek megadni. 0050 Kitettségérték Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése és 47c. cikkének (6) bekezdése A kitettségérték kiszámításához az intézményeknek össze kell adniuk a nemteljesítő kitettségek fedezetlen részére (0060-as sor), a nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett részére vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelre (0070-es sor) és adott esetben a nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett részére (0120-as sor) vonatkozóan megadott kitettségértékeket. 0060 Nemteljesítő kitettségek fedezetlen része Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése és 47c. cikkének (1), (2) és (6) bekezdése Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált nemteljesítő kitettségek fedezetlen részének teljes kitettségértékét kötelesek megadni, ha az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő második év első és utolsó napja között került sor (>1 év és ≤ 2 év). 0070 A nemteljesítő kitettségek ingatlannal fedezett része vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitel Az 575/2013/EU rendelet 47a. cikkének (2) bekezdése, 47c. cikkének (1) bekezdése és (3) bekezdésének a), b), c), d), f), h) és i) pontja, valamint 47c. cikkének (6) bekezdése Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált nemteljesítő kitettségek azon részeinek teljes kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek az említett rendelet harmadik része II. címének megfelelően ingatlannal fedezettek, vagy amelyek az említett rendelet 201. cikkében említett elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelek. 0080 > 2 évvel és ≤ 3 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó azon átstrukturált nemteljesítő kitettségek kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek ingatlannal fedezettek vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelek, és amelyek esetében az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő harmadik év első és utolsó napja között került sor. 0090 > 3 évvel és ≤ 4 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó azon átstrukturált nemteljesítő kitettségek kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek ingatlannal fedezettek vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelek, és amelyek esetében az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő negyedik év első és utolsó napja között került sor. 0100 > 4 évvel és ≤ 5 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó azon átstrukturált nemteljesítő kitettségek kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek ingatlannal fedezettek vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelek, és amelyek esetében az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő ötödik év első és utolsó napja között került sor. 0110 > 5 évvel és ≤ 6 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó azon átstrukturált nemteljesítő kitettségek kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek ingatlannal fedezettek vagy elismert fedezetnyújtó által garantált lakáshitelek, és amelyek esetében az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő hatodik év első és utolsó napja között került sor. 0120 A nemteljesítő kitettségek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezett része Az 575/2013/EU rendelet 47c. cikkének (1) bekezdése, 47c. cikke (3) bekezdésének a), b), c), e) és g) pontja, valamint 47c. cikkének (6) bekezdése Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó átstrukturált nemteljesítő kitettségek azon részeinek teljes kitettségértékét kötelesek megadni, amelyeket az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének megfelelően egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedeznek. 0130 > 2 évvel és ≤ 3 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó azon átstrukturált nemteljesítő kitettségek kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezettek, és amelyek esetében az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő harmadik év első és utolsó napja között került sor. 0140 > 3 évvel és ≤ 4 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó azon átstrukturált nemteljesítő kitettségek kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezettek, és amelyek esetében az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő negyedik év első és utolsó napja között került sor. 0150 > 4 évvel és ≤ 5 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó azon átstrukturált nemteljesítő kitettségek kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezettek, és amelyek esetében az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő ötödik év első és utolsó napja között került sor. 0160 > 5 évvel és ≤ 6 évvel a nemteljesítő kitettségként való besorolás után Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 47c. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó azon átstrukturált nemteljesítő kitettségek kitettségértékét kötelesek megadni, amelyek egyéb előre rendelkezésre bocsátott vagy előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel fedezettek, és amelyek esetében az első átstrukturálásra a kitettség nemteljesítőként való besorolását követő hatodik év első és utolsó napja között került sor.

III. MELLÉKLET

XVI. MELLÉKLET

MEGTERHELT ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS F 32.01 – AZ ADATSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ESZKÖZEI (AE-ASS) F 32.02 – KAPOTT BIZTOSÍTÉK (AE-COL) F 32.03 – MÉG NEM ELZÁLOGOSÍTOTT SAJÁT KIBOCSÁTÁSÚ FEDEZETT KÖTVÉNYEK ÉS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK (AE-NPL) F 32.04 – MEGTERHELÉS FORRÁSAI (AE-SOU) F 33.00 – LEJÁRATI ADATOK (AE-MAT) F 34.00 – FÜGGŐ MEGTERHELÉS (AE-CONT) A.B. F 35.00 – FEDEZETTKÖTVÉNY-KIBOCSÁTÁS (AE-CB) F 36.01 – RÉSZLETES ADATOK. I. RÉSZ (AE-ADV-1) F 36.02 – RÉSZLETES ADATOK. II. RÉSZ (AE-ADV-2) z-tengely Fedezeti halmaz (pool) azonosítója (nyitott mező)

MEGTERHELT ESZKÖZÖK – TÁBLÁK Tábla száma Tábla kódja Tábla megnevezése/táblacsoport Rövid elnevezés A RÉSZ – MEGTERHELÉS ÁTTEKINTÉSE 32.1 F 32.01 AZ ADATSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ESZKÖZEI AE-ASS 32.2 F 32.02 KAPOTT BIZTOSÍTÉK AE-COL 32.3 F 32.03 MÉG NEM ELZÁLOGOSÍTOTT SAJÁT KIBOCSÁTÁSÚ FEDEZETT KÖTVÉNYEK ÉS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK AE-NPL 32.4 F 32.04 MEGTERHELÉS FORRÁSAI AE-SOU B. RÉSZ – LEJÁRATI ADATOK 33 F 33.00 LEJÁRATI ADATOK AE-MAT C. RÉSZ – FÜGGŐ MEGTERHELÉS 34 F 34.00 FÜGGŐ MEGTERHELÉS AE-CONT D. RÉSZ – FEDEZETT KÖTVÉNYEK 35 F 35.00 FEDEZETTKÖTVÉNY-KIBOCSÁTÁS AE-CB E. RÉSZ – RÉSZLETES ADATOK 36.1 F 36.01 RÉSZLETES ADATOK I. RÉSZ AE-ADV1 36.2 F 36.02 RÉSZLETES ADATOK II. RÉSZ AE-ADV2 A megterhelt eszközök könyv szerinti értéke A megterhelt eszközök valós értéke Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke Meg nem terhelt eszközök valós értéke ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott ebből: központi bank általelismert ebből EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető ebből: központi bank általelismert ebből EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott ebből: központi bank általelismert ebből EHQLA és HQLA ebből: központi bank általelismert ebből EHQLA és HQLA 0010 0020 0030 0035 0040 0050 0055 0060 0070 0080 0085 0090 0100 0105 0010 Az adatszolgáltató intézmény eszközei 0015 ebből: bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, beszámítható eszközök 0020 Látra szóló követelések 0030 Tőkeinstrumentumok 0040 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0050 ebből: fedezett kötvények 0060 ebből: értékpapírosítások 0070 ebből: államháztartások által kibocsátott 0080 ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott 0090 ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott 0100 Látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek 0110 ebből: ingatlannal fedezett hitelek 0120 Egyéb eszközök Kapott, megterhelt biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke Meg nem terhelt Megterhelhető, kapott biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke Meg nem terhelhető kapott biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír névértéke ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott ebből:központi bank általelismert ebből EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott ebből:központi bank általelismert ebből EHQLA és HQLA 0010 0020 0030 0035 0040 0050 0060 0065 0070 0130 Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték 0140 Látra szóló követelések 0150 Tőkeinstrumentumok 0160 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0170 ebből: fedezett kötvények 0180 ebből: értékpapírosítások 0190 ebből: államháztartások által kibocsátott 0200 ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott 0210 ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott 0220 Látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek 0230 Egyéb kapott biztosíték 0240 Saját fedezett kötvénytől vagy értékpapírosítástól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok 0245 Még nem elzálogosított saját kibocsátású fedezett kötvények és értékpapírosítások 0250 ESZKÖZÖK, KAPOTT BIZTOSÍTÉKOK ÉS KIBOCSÁTOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ SAJÁT ÉRTÉKPAPÍROK ÖSSZESEN Meg nem terhelt A mögöttes eszközhalmaz (pool) könyv szerinti értéke Megterhelhető, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós értéke Meg nem terhelhető, kibocsátott, saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke ebből:központi bank általelismert ebből EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető 0010 0020 0030 0035 0040 0010 Még nem elzálogosított saját kibocsátású fedezett kötvények és értékpapírosítások 0020 Kibocsátott, megtartott, fedezett kötvények 0030 Kibocsátott, megtartott értékpapírosítások 0040 Előresorolt ügyletrészsorozat 0050 Köztes ügyletrészsorozat 0060 Első veszteségviselő ügyletrészsorozat Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok Eszközök, kapott biztosítékok és a megterhelt,fedezett kötvénytől vagy értékpapírosítástól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok ebből: a csoport más vállalkozásaitól ebből: kapott és újrafelhasznált biztosíték ebből: megterhelt, saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0010 0020 0030 0040 0050 0010 Megterhelés forrásaként meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke 0020 Származtatott ügyletek 0030 ebből: tőzsdén kívüli 0040 Betétek 0050 Visszavásárlási (repo-) megállapodások 0060 ebből: központi bankok 0070 Repomegállapodásoktól eltérő fedezett betétek 0080 ebből: központi bankok 0090 Kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0100 ebből: kibocsátott fedezett kötvények 0110 ebből: kibocsátott értékpapírosítások 0120 Megterhelés egyéb, kapcsolódó forrásai 0130 Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek névértéke 0140 Kapott pénzügyi garanciák névértéke 0150 Nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönvett értékpapírok valós értéke 0160 Egyéb 0170 MEGTERHELÉS FORRÁSAI ÖSSZESEN konszolidált alapú táblában nem kell kitölteni nem kell kitölteni Kötelezettségek hátralévő futamideje Lejárat nélküli Egynapos > 1 nap <= 1 hét > 1 hét <= 2 hét > 2 hét <= 1 hónap > 1 hónap <= 3 hónap > 3 hónap <= 6 hónap > 6 hónap <= 1 év > 1 év <= 2 év > 2 év <= 3 év 3 év <= 5 év 5 év <= 10 év > 10 év 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0010 Megterhelt eszközök 0020 Kapott, újrafelhasznált biztosíték (átvevői oldal) 0030 Kapott, újrafelhasznált biztosíték (újrafelhasználói oldal) Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok Függő megterhelés A megterhelt eszközök 30 %-kal csökkentett valós értéke Jelentős pénznemek 10 %-os leértékelődésének nettó hatása Megterhelt eszközök pótlólagos összege Megterhelt eszközök pótlólagos összege 1. jelentős pénznem 2. jelentős pénznem … n. jelentős pénznem 0010 0020 0030 0040 … … 0010 Megterhelés forrásaként meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke 0020 Származtatott ügyletek 0030 ebből: tőzsdén kívüli 0040 Betétek 0050 Visszavásárlási (repo-) megállapodások 0060 ebből: központi bankok 0070 Repomegállapodásoktól eltérő fedezett betétek 0080 ebből: központi bankok 0090 Kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0100 ebből: kibocsátott fedezett kötvények 0110 ebből: kibocsátott értékpapírosítások 0120 Megterhelés egyéb, kapcsolódó forrásai 0170 MEGTERHELÉS FORRÁSAI ÖSSZESEN Az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének való megfelelés Fedezettkötvény-kötelezettségek Fedezeti halmaz (pool) Jelentendő adat az adatszolgáltatás időpontjában + 6 hónap + 12 hónap + 2 év + 5 év + 10 év A fedezeti halmazba (poolba) tartozó, negatív nettó piaci értékű származtatott pozíciók Fedezett kötvények külső hitelminősítése Jelentendő adat az adatszolgáltatás időpontjában + 6 hónap + 12 hónap + 2 év + 5 év + 10 év A fedezeti halmazba (poolba) tartozó, pozitív nettó piaci értékű származtatott pozíciók A fedezeti minimumkövetelményeket meghaladó fedezeti halmaz (pool) összege [IGEN/NEM] Amennyiben IGEN, jelölje a fedezeti halmaz (pool) elsődleges eszközosztályát a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns kötelező szabályok szerint a hitelminősítők által a fedezett kötvény aktuális külső hitelminősítésének fenntartására alkalmazott módszertan szerint Jelentendő adat az adatszolgáltatás időpontjában 1. hitelminősítő intézet 1. hitelminősítés 2. hitelminősítő intézet 2. hitelminősítés 3. hitelminősítő intézet 3. hitelminősítés Jelentendő adat az adatszolgáltatás időpontjában 1. hitelminősítő intézet 2. hitelminősítő intézet 3. hitelminősítő intézet 0010 0012 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0180 0190 0200 0210 0220 0230 0240 0250 0010 Névérték 0020 Jelenérték (swap) / piaci érték 0030 Eszközspecifikus érték 0040 Könyv szerinti érték Megterhelés forrásai Eszközök/ kötelezettségek Biztosítéktípus – Eszköztípus szerinti osztályozás Összesen Látra szóló követelések Tőkeinstrumentumok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek Egyéb eszközök Összesen ebből: fedezett kötvények ebből: értékpapírosítások ebből: államháztartások által kibocsátott ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott Központi bankok és államháztartások Pénzügyi vállalatok Nem pénzügyi vállalatok Háztartások ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott ebből: ingatlannal fedezett hitelek ebből: ingatlannal fedezett hitelek 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0180 0010 Központi banki finanszírozás (bármely típusú, ideértve pl. a repot) Megterhelt eszközök 0020 Megfeleltetett kötelezettségek 0030 Tőzsdén forgalmazott derivatívák Megterhelt eszközök 0040 Megfeleltetett kötelezettségek 0050 Tőzsdén kívüli derivatívák Megterhelt eszközök 0060 Megfeleltetett kötelezettségek 0070 Visszavásárlási (repo-) megállapodások Megterhelt eszközök 0080 Megfeleltetett kötelezettségek 0090 Repomegállapodásoktól eltérő fedezett betétek Megterhelt eszközök 0100 Megfeleltetett kötelezettségek 0110 Kibocsátott fedezettkötvény-értékpapírok Megterhelt eszközök 0120 Megfeleltetett kötelezettségek 0130 Kibocsátott értékpapírosítások Megterhelt eszközök 0140 Megfeleltetett kötelezettségek 0150 Fedezett kötvénytől vagy értékpapírosítástól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Megterhelt eszközök 0160 Megfeleltetett kötelezettségek 0170 Megterhelés egyéb, kapcsolódó forrásai Megterhelt eszközök 0180 Függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok 0190 Megterhelt eszközök összesen 0200 ebből: központi bank által elismert 0210 Meg nem terhelt eszközök összesen 0220 ebből: központi bank által elismert 0230 Megterhelt + meg nem terhelt eszközök Megterhelés forrásai Eszközök/ kötelezettségek Biztosítéktípus – Eszköztípus szerinti osztályozás Összesen Látra szóló követelések Tőkeinstrumentumok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek Egyéb kapott biztosíték Saját fedezett kötvénytől vagy értékpapírosítástól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok Összesen ebből: fedezett kötvények ebből: értékpapírosítások ebből: államháztartások által kibocsátott ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott Központi bankok és államháztartások Pénzügyi vállalatok Nem pénzügyi vállalatok Háztartások ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott ebből: ingatlannal fedezett hitelek ebből: ingatlannal fedezett hitelek 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0180 0190 0010 Központi banki finanszírozás (bármely típusú, ideértve pl. a repot) Kapott, megterhelt biztosíték 0020 Megfeleltetett kötelezettségek 0030 Tőzsdén forgalmazott derivatívák Kapott, megterhelt biztosíték 0040 Megfeleltetett kötelezettségek 0050 Tőzsdén kívüli derivatívák Kapott, megterhelt biztosíték 0060 Megfeleltetett kötelezettségek 0070 Visszavásárlási (repo-) megállapodások Kapott, megterhelt biztosíték 0080 Megfeleltetett kötelezettségek 0090 Repomegállapodásoktól eltérő fedezett betétek Kapott, megterhelt biztosíték 0100 Megfeleltetett kötelezettségek 0110 Kibocsátott fedezettkötvény-értékpapírok Kapott, megterhelt biztosíték 0120 Megfeleltetett kötelezettségek 0130 Kibocsátott értékpapírosítások Kapott, megterhelt biztosíték 0140 Megfeleltetett kötelezettségek 0150 Fedezett kötvénytől vagy értékpapírosítástól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Kapott, megterhelt biztosíték 0160 Megfeleltetett kötelezettségek 0170 Megterhelés egyéb, kapcsolódó forrásai Kapott, megterhelt biztosíték 0180 Függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok 0190 Kapott, megterhelt biztosíték összesen 0200 ebből: központi bank által elismert 0210 Kapott, meg nem terhelt biztosíték összesen 0220 ebből: központi bank által elismert 0230 Megterhelt + meg nem terhelt kapott biztosíték konszolidált alapú táblában nem kell kitölteni nem kell kitölteni

IV. MELLÉKLET

XVII. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A MEGTERHELT ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1. FELÉPÍTÉS ÉS SZABÁLYOK

1.

1.1.1.2. Felépítés A keretrendszer öt táblacsoportból áll, ezek összesen kilenc táblát tartalmaznak a következő részletezéssel: Minden táblához biztosított a jogszabályi hivatkozás, valamint az adatszolgáltatás általánosabb szempontjaival kapcsolatos részletesebb információk.

1.1.1. a)

A. rész: Megterhelés áttekintése:

AE-ASS tábla. Az adatszolgáltató intézmény eszközei;

AE-COL tábla. Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték;

AE-NPL tábla. Még nem elzálogosított saját kibocsátású fedezett kötvények és értékpapírosítások;

AE-SOU tábla. Megterhelés forrásai;

b)

B. rész: Lejárati adatok:

AE-MAT tábla. Lejárati adatok;

c)

C. rész: Függő megterhelés:

AE-CONT tábla. Függő megterhelés;

d)

D. rész: Fedezett kötvények:

AE-CB tábla. Fedezettkötvény-kibocsátás;

e)

E. rész: Részletes adatok:

AE-ADV-1 tábla. Az adatszolgáltató intézmény eszközeire vonatkozó részletes tábla;

AE-ADV-2 tábla. Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosítékra vonatkozó részletes tábla.

1.2.3.4. Számviteli szabályok Az intézményeknek a könyv szerinti értékeket azon számviteli keretnek megfelelően kell az adatszolgáltatásba belefoglalniuk, amelyet a pénzügyi adatokról szóló beszámolóhoz használnak a 11. és 12. cikknek megfelelően. Azoknak az intézményeknek, amelyeknek nem kell pénzügyi adatokat szolgáltatniuk, saját számviteli keretüket kell használniuk. Az AE-SOU táblában az intézményeknek általában az esetleges számviteli nettósítás nélküli könyv szerinti értékeket kell feltüntetniük, az eszközök és biztosítékok megterhelésére vonatkozó bruttó alapú adatszolgáltatással összhangban. E melléklet alkalmazásában az IAS és az IFRS rövidítés az 1606/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott nemzetközi számviteli standardokra utal. Azon intézmények vonatkozásában, amelyek az IFRS standardoknak megfelelően szolgáltatnak adatot, az útmutató tartalmazza a megfelelő IFRS-standardra való hivatkozást.

1.3.5.6. Számozási szabályok A táblák oszlopaira, soraira és celláira való hivatkozáskor az útmutató a következő általános jelölési szabályokat követi: {Tábla; Sor; Oszlop}. Csillag azt jelöli, hogy az ellenőrzés az egész sorra vagy oszlopra vonatkozik. Például {AE-ASS; *; 2} az AE-ASS tábla 2. oszlopának bármely sorában található adatra utal. Az egy táblán belüli ellenőrzés esetén a szóban forgó táblában levő adatokra a következő jelölés utal: {Sor; Oszlop}.

1.4.7. Előjelre vonatkozó szabályok A XVI. melléklet tábláinak az V. melléklet 1. részének 9. és 10. pontjában leírt jelölési szabályokat kell követniük.

1.5.8. Alkalmazás szintje A megterhelt eszközökre vonatkozó adatszolgáltatás esetében az alkalmazás szintje követi a szavatolótőke-követelményekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 430. cikke (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának megfelelő adatszolgáltatási követelményeket. Következésképpen azoknak az intézményeknek, amelyek nem tartoznak az említett rendelet 7. cikke szerinti prudenciális követelmények hatálya alá, nem kell adatot szolgáltatniuk a megterhelt eszközökről.

1.6.9.10. Arányosság E rendelet 19. cikke (3) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a megterhelt eszközök szintjét a következőképpen kell kiszámítani: [Törölve]

A megterhelt eszközök és biztosíték könyv szerinti értéke = {AE-ASS;0010;0010}– {AE-ASS;0015;0010} + {AE-COL;0130;0010};

Eszközök és biztosíték összesen = {AE-ASS;0010;0010} + {AE-ASS;0010;0060}– {AE-ASS;0015;0010} + {AE-COL;0130;0010}+{AE-COL;0130;0040};

Megterhelési arány = (a megterhelt eszközök és biztosítékok könyv szerinti értéke)/(eszközök és biztosítékok összesen).

1.7.11. Megterhelt eszköz fogalommeghatározása E melléklet és a XVI. melléklet alkalmazásában egy eszközt akkor kell megterheltként kezelni, ha elzálogosításra került, vagy ha valamely ügylet bármely formában létrejött megállapodás keretében történő biztosítására, fedezésére vagy hitelminőségének javítására használják fel és nem vonható ki tetszőlegesen. Fontos megjegyezni, hogy megterhelt eszköznek kell tekinteni az olyan elzálogosított eszközöket, amelyekre a kivonás tekintetében korlátozás vonatkozik, például az olyan eszközöket, amelyek esetében a kivonáshoz vagy más eszközzel való helyettesítéshez előzetes jóváhagyás szükséges. A fogalommeghatározás nem explicit jogi meghatározáson alapul, mint például a tulajdonjog-átruházás esetében, hanem inkább gazdasági elveken, mivel az országokban alkalmazott jogi előírások e tekintetben eltérőek lehetnek. A fogalommeghatározás azonban szorosan kapcsolódik a szerződéses feltételekhez. Az EBH szerint a fogalommeghatározás a következő ügylettípusokat jól fedi (a lista nem teljes):

Biztosítékkal fedezett finanszírozási ügyletek, többek között a repoügyletek és -megállapodások, értékpapírok kölcsönbe adása, valamint a biztosítékkal fedezett kölcsönök egyéb formái.

Különböző biztosítéki megállapodások, például a származtatott ügyletek piaci értékére letétbe helyezett biztosíték.

Fedezett pénzügyi garanciák. Azokban az esetekben, amikor a biztosíték kivonásának nincs akadálya (például a garancia fel nem használt részére vonatkozó előzetes jóváhagyás) akkor csak a felhasznált összeget kell elosztani (arányos elosztás).

Klíringrendszerekben, központi szerződő feleknél és egyéb, infrastruktúrát működtető intézményeknél a szolgáltatáshoz való hozzájutás feltételeként elhelyezett biztosíték. Idetartoznak a garanciaalapok és az alapletétek.

Központi banki keretek. A rendelkezésre álló eszközöket nem kell megterheltnek tekinteni, kivéve, ha a központi bank előzetes hozzájárulással teszi lehetővé az elhelyezett eszköz kivonását. Ahogy a fel nem használt pénzügyi garanciák esetében, a fel nem használt részt, vagyis a központi bank által előírt minimális összeg fölötti részt arányosan el kell osztani a központi banknál elhelyezett eszközök között.

Az értékpapírosítási struktúrák mögöttes eszközei, amennyiben a pénzügyi eszközöket nem vonták ki az intézmény pénzügyi eszközei közül. Azok az eszközök, amelyek mögöttes, megtartott értékpapírok, nem számítanak megterheltnek, kivéve, ha az említett értékpapírokat egy ügylet fedezése céljából valamilyen módon elzálogosítják vagy biztosítékként nyújtják.

A fedezettkötvény-kibocsátáshoz használt fedezeti halmazhoz (poolhoz) tartozó eszközök. Azok az eszközök, amelyek mögöttes fedezett kötvények, megterheltnek számítanak, kivéve egyes esetekben, amikor az intézmény tartja a megfelelő fedezett kötvényeket (saját kibocsátású kötvények).

Az általános elv az, hogy azokat az eszközöket, amelyek olyan keretekben kerülnek elhelyezésre, amelyeket nem használnak és szabadon kivonhatók, nem kell megterheltnek tekinteni.

TÁBLÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

2.12.13. A. RÉSZ: MEGTERHELÉS ÁTTEKINTÉSE A Megterhelés áttekintése tábla megkülönbözteti azokat az eszközöket, amelyeket a mérlegkészítés időpontjában a finanszírozás vagy biztosítéknyújtási igény támogatásához használnak fel, és azokat az eszközöket, amelyek potenciális finanszírozási igény esetén felhasználhatók. Az áttekintő tábla táblázatos formában tartalmazza az adatszolgáltató intézmény megterhelt és meg nem terhelt eszközeinek összegét termékenként. Ugyanebben a bontásban kerülnek feltüntetésre a kapott biztosítékok, valamint a fedezett kötvényektől és az értékpapírosításoktól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok.

2.12.13.

2.1. AE-ASS tábla. Az adatszolgáltató intézmény eszközei

2.1.

2.1.1.14. Általános megjegyzések Ez a pont tartalmazza az ügyletek fő típusaira vonatkozó és az AE táblák kitöltése szempontjából releváns útmutatót. Minden olyan ügyletnek, amely növeli egy intézmény megterhelési szintjét, két aspektusa van, ezeket egymástól függetlenül kell feltüntetni az AE-táblákban. Ezeket az ügyleteket egyrészt mint a megterhelés forrását, másrészt mint megterhelt eszközt vagy biztosítékot kell feltüntetni. A következő példák arra vonatkoznak, hogyan kell feltüntetni egy adott típusú ügyletet e részben, de ugyanezek a szabályok alkalmazandók a többi AE táblára is.

2.1.1.14. a)

Fedezett betét A fedezett betétet a következőképpen kell feltüntetni:

i.

a betét könyv szerinti értéke a terhelés forrásaként kerül nyilvántartásra a következő mezőben: {AE-SOU; r0070; c0010};

ii.

amennyiben a fedezet az adatszolgáltató intézmény eszköze, könyv szerinti értékét a következő mezőben kell feltüntetni: {AE-ASS; *; c0010} és {AE-SOU; r0070; c0030}; valós értékét pedig a következő mezőben kell feltüntetni: {AE-ASS; *; c0040};

iii.

amennyiben az adatszolgáltató intézmény kapta a fedezetet, annak valós értékét a következő mezőkben kell feltüntetni: {AE-COL; *; c0010}, {AE-SOU; r0070; c0030} és {AE-SOU; r0070; c0040}.

b)

Repoügyletek/fordított repoügyletek (matching repo) A visszavásárlási (repo-) megállapodást (a továbbiakban: repoügylet) a következőképpen kell feltüntetni:

i.

a repoügylet bruttó könyv szerinti értékét a megterhelés forrásaként a következő mezőben kell feltüntetni: {AE-SOU; r0050; c0010};

ii.

a repoügylet biztosítékát a következőképpen kell feltüntetni:

amennyiben a fedezet az adatszolgáltató intézmény eszköze, könyv szerinti értékét a következő mezőben kell feltüntetni: {AE-ASS; *; c0010} és {AE-SOU; r0050; c0030}; valós értékét pedig a következő mezőben kell feltüntetni: {AE-ASS; *; c0040};

amennyiben az adatszolgáltató intézmény korábbi fordított repoügylet révén (matching repo) kapta a fedezetet, annak valós értékét a következő mezőben kell feltüntetni: {AE-COL; *; c0010}, {AE-SOU; r0050; c0030} és {AE-SOU; r0050; c0040}.

c)

Központi banki finanszírozás Mivel a fedezett központi banki finanszírozás valójában a fedezett betétek vagy a repoügyletek olyan speciális esete, amelyben a szerződő fél központi bank, így a 14. pont a) és b) alpontja szerinti szabály alkalmazandó. Azoknál az ügyleteknél, amelyeknél nem lehet azonosítani az egyes ügyletekhez nyújtott konkrét biztosítékot, mivel a biztosítékot egy halmazba (poolba) vonták össze, a biztosíték bontását a halmaz összetétele alapján arányosan kell elvégezni. Meg nem terhelt eszközök a központi banknál előzetesen rendelkezésre bocsátott eszközök, kivéve, ha a központi bank csak előzetes jóváhagyás mellett engedélyezi az eszköz kivonását. A fel nem használt pénzügyi garanciáknál a fel nem használt részt, vagyis a központi bank által előírt minimális összeg fölötti részt arányosan el kell osztani a központi banknál elhelyezett eszközök között.

d)

Értékpapír kölcsönbe adása A készpénzbiztosíték mellett történő értékpapír kölcsönbe adásra a repoügyletekre/fordított repora vonatkozó szabályok alkalmazandók. A készpénzbiztosíték nélküli értékpapír kölcsönbe adást a következőképpen kell feltüntetni:

i.

a kölcsönbe vett értékpapírok valós értékét a következő mezőben kell feltüntetni: {AE-SOU; r0150; c0010}. Amennyiben a kölcsönadó nem kap értékpapírt a kölcsönbe adott értékpapírokért, hanem ehelyett díjat kap, a következő mezőben: {AE-SOU; r0150; c0010} nullát kell feltüntetni;

ii.

amennyiben a biztosítékként kölcsönbe adott értékpapírok az adatszolgáltató intézmény eszközei, azok könyv szerinti értékét a következő mezőben kell feltüntetni: AE-ASS; *; c0010} és {AE-SOU; r0150; c0030}; valós értéküket pedig a következő mezőben: {AE-ASS; *; c0040};

iii.

amennyiben a biztosítékként kölcsönbe adott értékpapírokat az adatszolgáltató intézmény kapja, azok valós értékét a következő mezőben kell feltüntetni: {AE-COL; *; c0010}, {AE-SOU; r0150; c0030} és {AE-SOU; r0150; c0040}.

e)

Származtatott ügyletek (kötelezettségek) A negatív valós értékű fedezett derivatívákat a következőképpen kell feltüntetni:

i.

a derivatíva könyv szerinti értékét a megterhelés forrásaként a következő mezőben kell feltüntetni: {AE-SOU; r0020; c0010};

ii.

a biztosítékot (a pozíció megnyitásához szükséges alapletét és bármely, a származtatott ügyletek piaci értékére letett biztosíték) a következőképpen kell feltüntetni:

amennyiben az adatszolgáltató intézmény eszköze, könyv szerinti értékét a következő mezőben kell feltüntetni: {AE-ASS; *; c0010} és {AE-SOU; r0020; c0030}; valós értékét pedig a következő mezőben kell feltüntetni: {AE-ASS; *; c0040};

amennyiben a biztosítékot az adatszolgáltató intézmény kapja, annak könyv szerinti értékét a következő mezőben kell feltüntetni: {AE-COL; *; c0010}, {AE-SOU; r0020; c0030} és {AE-SOU; r0020; c0040}.

f)

Fedezett kötvények A megterhelt eszközökre vonatkozó adatszolgáltatás szempontjából fedezett kötvények a 2009/65/EU irányelv 52. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében említett instrumentumok függetlenül attól, hogy azok jogi formája értékpapír vagy sem. Nem vonatkoznak speciális szabályok a fedezett kötvényekre, ha az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott értékpapírok egy része nem megtartott. A kibocsátott értékpapírok egy részének megtartása esetén és a kétszeri beszámítás elkerülése érdekében a következő eljárás alkalmazandó: A következő tábla bemutatja, miként kell egy 100 EUR értékű fedezettkötvény-kibocsátásról adatot szolgáltatni, amennyiben e fedezett kötvények 15 %-át megtartják, és nem zálogosítják el, 10 %-át pedig megtartják és egy, a központi bankkal végrehajtott 11 EUR összegű repoügyletben biztosítékként használják fel, amelynek során a fedezeti halmaz (pool) fedezetlen kölcsönöket tartalmaz és a kölcsönök könyv szerinti értéke 150 EUR. MEGTERHELÉS FORRÁSAI Típus Összeg Cellák Megterhelt hitelek Cellák Fedezett kötvények 75 % (100) = 75 {AE-Sources, r110, c010} 75 % (150) = 112.5 {AE-Assets, r100, c010} {AE-Sources, r110, c030} Központi banki finanszírozás 11 {AE-Sources, r060, c010} 10 % (150) = 15 {AE-Assets, r100, c010} {AE-Sources, r060, c030} MEG NEM TERHELT Típus Összeg Cellák Megterhelt hitelek Cellák Megtartott saját fedezett kötvények 15 % (100) = 15 {AE-Not pledged, r010, c040} 15 % (150) = 22.5 {AE-Assets, r100, c060} {AE-Not pledged, r020, c010}

i.

amennyiben a saját fedezett kötvények nincsenek elzálogosítva, az említett megtartott és még nem elzálogosított értékpapírokat támogató fedezeti halmaz (pool) összegét az AE-ASS táblában meg nem terhelt eszközként kell feltüntetni. A megtartott és még nem elzálogosított fedezett kötvényekre vonatkozó további információt (mögöttes eszközök, a megterhelhető elemek valós értéke és elismerhetősége és a meg nem terhelhető elemek névértéke) az AE-NPL táblában kell feltüntetni;

ii.

amennyiben a saját fedezett kötvényeket elzálogosítják, az említett megtartott és elzálogosított értékpapírokat támogató fedezeti halmaz (pool) összegét az AE-ASS táblában megterhelt eszközként kell feltüntetni.

g)

Értékpapírosítás Az értékpapírosítás olyan, az adatszolgáltató intézmény által tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontja szerinti értékpapírosítási ügyletben kezdeményeztek. Az olyan értékpapírosításra, amely a mérlegben marad (nem kivezetett) a fedezett kötvényekre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A kivezetett értékpapírosítás esetében nincs megterhelés, amikor az intézmény egyes értékpapírokat megtart. Az említett értékpapírok harmadik fél által kibocsátott egyéb értékpapírként jelennek meg az adatszolgáltató intézmények kereskedési könyvében vagy banki könyvében.

2.1.2. A tábla egyes soraira vonatkozó útmutató Sorok Jogi hivatkozások és útmutató 0010 0015 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120

2.1.2. Az adatszolgáltató intézmény eszközei

Az IAS 1 9. bekezdésének a) pontja, végrehajtási útmutató (Implementation Guidance) IG6; az adatszolgáltató intézmény mérlegben nyilvántartott összes eszköze.

ebből: bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, beszámítható eszközök

a következő feltételek mindegyikét teljesítő, bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt eszközök:

a)

az általánosan elfogadott nemzeti számviteli alapelvek lehetővé teszik a 86/635/EGK irányelv 10. cikkével összhangban történő, mérlegen belüli megjelenítésüket;

b)

teljesítik az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően alkalmazandó IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standardban meghatározott, a megjelenítés alóli kivételre vonatkozó kritériumokat;

c)

adott esetben teljesítik az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően alkalmazandó IFRS 10 standardban meghatározott, a konszolidálás alóli kivételre vonatkozó kritériumokat.

Látra szóló követelések

Az IAS 1 54. bekezdésének i) pontja Az intézményeknek a központi bankoknál és egyéb intézményeknél levő látra szóló követeléseket kell feltüntetniük. A pénzeszközöket vagyis a forgalomban levő nemzeti és külföldi bankjegyeket és érméket, amelyeket általában fizetésre használnak, az Egyéb eszközök sorban kell feltüntetni.

Tőkeinstrumentumok

Az IAS 32 1. bekezdésében meghatározott, az adatszolgáltató intézmény által tartott tőkeinstrumentumok.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

V. melléklet, 1. rész 31. pont Az intézményeknek azokat az adatszolgáltató intézmény által tartott, értékpapírként kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell feltüntetniük, amelyek a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről szóló (EU) 2021/379 rendeletnek megfelelően nem kölcsönök.

ebből: fedezett kötvények

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek a 2009/65/EK irányelv 52. cikke (4) bekezdésének első albekezdése szerinti kötvények.

ebből: értékpapírosítások

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontjában meghatározott értékpapírosítások.

ebből: államháztartások által kibocsátott

Államháztartások által kibocsátott, az adatszolgáltató intézmény által tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket az V. melléklet 1. része 42. pontjának c) és d) alpontjában meghatározott pénzügyi vállalatok bocsátottak ki.

ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott-

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket az V. melléklet 1. része 42. pontjának e) alpontjában meghatározott nem pénzügyi vállalatok bocsátottak ki.

Látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek

Hitelek és előlegek, amelyek az adatszolgáltató intézmény által tartott, értékpapíroktól eltérő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok; kivéve a látra szóló követelés.

ebből: ingatlannal fedezett hitelek

A látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek, amelyek az V. melléklet 2. részének 86. pontja szerint ingatlannal fedezettek.

Egyéb eszközök

Az adatszolgáltató intézmény mérlegben szereplő eszközei, a 0020–0040-es és a 0100-as sorokban megadott, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok, valamint a tulajdoni részesedést megtestesítő saját instrumentumok kivételével. Az utóbbi eszközök az IFRS hatálya alá nem tartozó intézmények esetében nem vezethetők ki a mérlegből. Ebben az esetben a hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírokat az AE-COL tábla 0240-es sorában kell feltüntetni, míg a saját tőkeinstrumentumokat ki kell zárni a megterhelt eszközökre vonatkozó adatszolgáltatásból.

2.1.3. Az egyes oszlopokra vonatkozó útmutató Oszlopok Jogi hivatkozások és útmutató 0010 0020 0030 0035 0040 0050 0055 0060 0070 0080 0085 0090 0100 0105

2.1.3. A megterhelt eszközök könyv szerinti értéke

Az intézményeknek az eszközterhelés e melléklet 11. pontjában említett fogalommeghatározása szerint megterhelt eszközeik könyv szerinti értékét kell feltüntetniük. A könyv szerinti érték a mérleg eszközoldalán feltüntetett összeget jelenti.

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által tartott olyan megterhelt eszközök könyv szerinti értéke, amelyeket a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vállalkozás bocsátott ki.

ebből: központi bank által elismert

Az adatszolgáltató intézmény által tartott olyan megterhelt eszközök könyv szerinti értéke, amelyek elismerhetők azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van. Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

ebből EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető

Az elvileg rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközöknek (EHQLA) és elvileg magas likviditású és hitelminőségű eszközöknek (HQLA) tekinthető megterhelt eszközök könyv szerinti értéke. E rendelet alkalmazásában az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–13. cikkében felsorolt azon eszközök minősülnek EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek, amelyek – ha nem lennének az e melléklet szerint megterhelt eszközök – megfelelnének az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek meg kell felelniük az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek is. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközök könyv szerinti értéke az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti könyv szerinti érték.

A megterhelt eszközök valós értéke

Az IFRS 13 és az IFRS alá nem tartozó intézmények esetében a 2013/34/EU irányelv 8. cikke. Az intézményeknek az eszközterhelés e melléklet 11. pontjában említett fogalommeghatározása szerint megterhelt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaik valós értékét kell feltüntetniük. A pénzügyi instrumentum valós értéke az az ár, amelyet egy eszköz értékesítésekor kapnának, illetve egy kötelezettség átruházásakor kifizetnének egy piaci szereplők között létrejött szabályos ügylet alapján az értékelés időpontjában (lásd: IFRS 13 Valós értéken történő értékelés).

ebből: központi bank által elismert

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, olyan megterhelt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós értéke, amelyek elismerhetők azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van. Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

ebből EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető

Olyan megterhelt eszközök valós értéke, amelyek EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhetők. E rendelet alkalmazásában az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–13. cikkében felsorolt azon eszközök minősülnek EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek, amelyek – ha nem lennének az e melléklet szerint megterhelt eszközök – megfelelnének az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek meg kell felelniük az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek is. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközök valós értéke az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti valós érték.

Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke

Az intézményeknek az eszközterhelés e melléklet 11. pontjában említett fogalommeghatározása szerint meg nem terhelt eszközeik könyv szerinti értékét kell feltüntetniük. A könyv szerinti érték a mérleg eszközoldalán feltüntetett összeg.

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által tartott olyan meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke, amelyeket a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vállalkozás bocsátott ki.

ebből: központi bank által elismert

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, olyan meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke, amelyek elismerhetők azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van. Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

ebből EHQLA és HQLA

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–13. cikkében felsorolt meg nem terhelt azon EHQLA és HQLA könyv szerinti értéke, amelyek megfelelnek az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek, továbbá az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek. Az EHQLA és HQLA könyv szerinti értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti könyv szerinti érték.

Meg nem terhelt eszközök valós értéke

Az IFRS 13 és az IFRS alá nem tartozó intézmények esetében a 2013/34/EU irányelv 8. cikke. Az intézményeknek az eszközterhelés e melléklet 11. pontjában említett fogalommeghatározása szerint meg nem terhelt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaik valós értékét kell feltüntetniük. A pénzügyi instrumentum valós értéke az az ár, amelyet egy eszköz értékesítésekor kapnának, illetve egy kötelezettség átruházásakor kifizetnének egy piaci szereplők között létrejött szabályos ügylet alapján az értékelés időpontjában (lásd: IFRS 13 Valós értéken történő értékelés).

ebből: központi bank által elismert

Az adatszolgáltató intézmény által tartott olyan meg nem terhelt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós értéke, amelyek elismerhetők azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van. Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

ebből EHQLA és HQLA

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–13. cikkében felsorolt meg nem terhelt azon EHQLA és HQLA valós értéke, amelyek megfelelnek az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek, továbbá az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek. Az EHQLA és HQLA valós értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti valós érték.

2.2. Tábla: AE-COL. Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték

2.2.

2.2.1.15.16.17.

Általános megjegyzések Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosítékok, valamint a saját fedezett kötvényektől vagy az értékpapírosításoktól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok esetében a meg nem terhelt eszközök kategóriája két részből áll: megterhelhető vagy potenciálisan megterhelhetőként elismerhető, valamint meg nem terhelhető. Egy eszköz akkor meg nem terhelhető, ha azt az adatszolgáltató intézmény biztosítékként kapta és nem megengedett számára a biztosíték értékesítése vagy újbóli elzálogosítása, kivéve a biztosíték tulajdonosának nemteljesítése esetét. A saját fedezett kötvényektől vagy az értékpapírosításoktól eltérő saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok meg nem terhelhetők, ha a kibocsátással összefüggésben van korlátozás a tartott értékpapírok értékesítésére vagy újbóli elzálogosítására vonatkozóan. A megterhelt eszközökre vonatkozó adatszolgáltatás céljából a díjért, készpénzbiztosíték vagy nem készpénzbiztosíték nyújtása nélkül kölcsönbe vett értékpapírokat kapott biztosítékként kell feltüntetni.

2.2.2. A tábla egyes soraira vonatkozó útmutató Sorok Jogi hivatkozások és útmutató 0130 0140 0150 0160 0170 0180 0190 0200 0210 0220 0230 0240 0245 0250

2.2.2. Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték

Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték valamennyi osztálya.

Látra szóló követelések

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely látra szóló követelést tartalmaz. Lásd az AE-ASS tábla 0020-as sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót.

Tőkeinstrumentumok

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely tőkeinstrumentumot tartalmaz. Lásd az AE-ASS tábla 0030-as sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz. Lásd az AE-ASS tábla 0040-es sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót.

ebből: fedezett kötvények

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely fedezett kötvényeket tartalmaz. Lásd az AE-ASS tábla 0050-es sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót.

ebből: értékpapírosítások

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely értékpapírosításokat tartalmaz. Lásd az AE-ASS tábla 0060-as sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót.

ebből: államháztartások által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely államháztartás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz. Lásd az AE-ASS tábla 0070-es sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót.

ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely pénzügyi vállalat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz. Lásd az AE-ASS tábla 0080-as sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót.

ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely nem pénzügyi vállalat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz. Lásd az AE-ASS tábla 0090-es sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót.

Látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely látra szóló követeléseken kívüli hiteleket és előlegeket tartalmaz. Lásd az AE-ASS tábla 0100-as sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót.

Egyéb kapott biztosítékok

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely egyéb eszközt tartalmaz. Lásd az AE-ASS tábla 0120-as sorára vonatkozó jogi hivatkozásokat és útmutatót.

Saját fedezett kötvénytől vagy értékpapírosítástól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok

Az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott és megtartott, a saját kibocsátású fedezett kötvényektől vagy értékpapírosításoktól eltérő, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok. Mivel a kibocsátott és megtartott vagy visszavásárolt hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok az IAS 39 42. bekezdésének megfelelően csökkentik a kapcsolódó pénzügyi kötelezettségeket, az említett értékpapírok nem tartoznak az adatszolgáltató intézmény eszközei közé (az AE-ASS tábla 0010-es sora). Azokat a saját, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek az IFRS alá nem tartozó intézmények esetében nem vezethetők ki a mérlegből, fel kell tüntetni ebben a sorban. A saját kibocsátású fedezett kötvények vagy az értékpapírosítások nem kerülnek be ebbe a kategóriába, mivel a kétszeri beszámítás elkerülése érdekében ezekben az esetekben más szabályok alkalmazandók:

a)

amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírokat elzálogosítják, az említett megtartott és elzálogosított értékpapírokat támogató fedezeti halmaz (pool), illetve mögöttes eszközök összegét az AE-ASS táblában megterhelt eszközként kell feltüntetni;

b)

amennyiben a saját, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat még nem zálogosították el, az említett megtartott és még nem elzálogosított értékpapírokat támogató fedezeti halmaz (pool), illetve mögöttes eszközök összegét az AE-ASS táblában meg nem terhelt eszközként kell feltüntetni. A még nem elzálogosított saját, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok említett második típusára vonatkozó további információt (mögöttes eszközök, a megterhelhető elemek valós értéke és elismerhetősége és a meg nem terhelhető elemek névértéke) az AE-NPL táblában kell feltüntetni.-

Még nem elzálogosított saját kibocsátású fedezett kötvények és értékpapírosítások

Saját kibocsátású fedezett kötvények és értékpapírosítások, amelyeket az adatszolgáltató intézmény megtartott és még meg nem terheltek. A kétszeri beszámítás elkerülése érdekében a következő szabályok alkalmazandók az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott és megtartott saját fedezett kötvényekkel és értékpapírosításokkal kapcsolatban:

a)

amennyiben az említett értékpapírokat elzálogosítják, az azokat támogató fedezeti halmaz (pool), illetve mögöttes eszközök összegét az AE-ASS táblában (F 32.01) megterhelt eszközként kell feltüntetni. A saját fedezett kötvények és értékpapírosítások elzálogosítása esetén a finanszírozás forrása nem a fedezett kötvények vagy az értékpapírosítás eredeti kibocsátása, hanem az az új ügylet, amelynek keretében az értékpapírokat elzálogosítják (központi banki finanszírozás vagy más típusú fedezett finanszírozás);

b)

amennyiben az említett értékpapírokat még nem zálogosították el, az említett értékpapírokat támogató fedezeti halmaz (pool), illetve mögöttes eszközök összegét az AE-ASS táblában (F32.01) meg nem terhelt eszközként kell feltüntetni.

ESZKÖZÖK, KAPOTT BIZTOSÍTÉKOK ÉS KIBOCSÁTOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ SAJÁT ÉRTÉKPAPÍROK ÖSSZESEN

Az adatszolgáltató intézmény mérlegben nyilvántartott összes eszköze, az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték valamennyi típusa és az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott és megtartott, a saját kibocsátású fedezett kötvényektől vagy értékpapírosításoktól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok.

2.2.3. Az egyes oszlopokra vonatkozó útmutató Oszlopok Jogi hivatkozások és útmutató 0010 0020 0030 0035 0040 0050 0060 0065 0070

2.2.3. Kapott, megterhelt biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke

Az intézményeknek az eszközterhelés e melléklet 11. pontjában említett fogalommeghatározása szerint megterhelt kapott biztosíték vagy általuk tartott/megtartott hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értékét kell feltüntetniük. A pénzügyi instrumentum valós értéke az az ár, amelyet egy eszköz értékesítésekor kapnának, illetve egy kötelezettség átruházásakor kifizetnének egy piaci szereplők között létrejött szabályos ügylet alapján az értékelés időpontjában (lásd: IFRS 13 Valós értéken történő értékelés).

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, illetve a kibocsátott általa tartott vagy megtartott, saját, hitelviszonyt megtestesítő olyan értékpapírok valós értéke, amelyeket a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vállalkozás bocsátott ki.

ebből: központi bank által elismert

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, illetve a kibocsátott általa tartott vagy megtartott, saját, hitelviszonyt megtestesítő olyan értékpapírok valós értéke, amelyek elismerhetők azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van. Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

ebből EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető

Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető, kapott, megterhelt biztosíték, ideértve az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben kapott biztosítékokat is, vagy az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető, az intézmény által tartott/megtartott, kibocsátott, megterhelt, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értéke. E rendelet alkalmazásában az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–13. cikkében felsorolt azon kapott biztosítékok vagy az ott felsorolt, az intézmény által tartott/megtartott azon kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok minősülnek EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek, amelyek – ha nem lennének e melléklet szerint megterhelt eszközök – megfelelnének az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek meg kell felelniük az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek is. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközök valós értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti valós érték.

Megterhelhető, kapott biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosíték, amely meg nem terhelt, de megterhelhető, mivel az intézmény számára megengedett a biztosíték értékesítése vagy újbóli elzálogosítása a biztosíték tulajdonosának nemteljesítése hiányában. Tartalmazza a saját fedezett kötvényektől vagy értékpapírosításoktól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értékét is, mely értékpapírok meg nem terheltek, de megterhelhetők.

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

A kapott biztosítékok vagy a saját fedezett kötvényektől vagy értékpapírosításoktól eltérő, megterhelhető, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értéke, amelyeket a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vállalkozás bocsátott ki.

ebből: központi bank által elismert

Az adatszolgáltató intézmény által kapott megterhelhető biztosíték vagy saját fedezett kötvénytől vagy értékpapírosítástól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke, amely elismerhető azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van. Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

ebből EHQLA és HQLA

Az intézmény által kapott, meg nem terhelt, de megterhelhető azon biztosíték és az intézmény által kibocsátott és tartott/megtartott, a saját kibocsátású fedezett kötvényektől vagy értékpapírosítási pozícióktól eltérő meg nem terhelt, de megterhelhető, azon hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értéke, amelyek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–13. cikkében felsorolt EHQLA-nak és HQLA-nak minősülnek, és amelyek megfelelnek az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek, továbbá az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek. Az EHQLA és HQLA valós értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti valós érték.

Meg nem terhelhető kapott biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír névértéke

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, meg nem terhelt és meg nem terhelhető kapott biztosíték névértéke. Tartalmazza a saját fedezett kötvényektől vagy értékpapírosításoktól eltérő azon kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő, az adatszolgáltató intézmény által megtartott saját értékpapírok névértékét is, amelyek meg nem terheltek, és nem terhelhetők meg.

2.3. Tábla: AE-NPL. Még nem elzálogosított saját kibocsátású fedezett kötvények és értékpapírosítások

2.3.

2.3.1.18. Általános megjegyzések A kétszeri beszámítás elkerülése érdekében a következő szabályok alkalmazandók az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott és megtartott saját fedezett kötvényekkel és értékpapírosításokkal kapcsolatban:

2.3.1.18. a)

amennyiben az említett értékpapírokat elzálogosítják, az azokat támogató fedezeti halmaz (pool), illetve mögöttes eszközök összegét az AE-ASS táblában megterhelt eszközként kell feltüntetni. A saját fedezett kötvények és értékpapírosítások elzálogosítása esetén a finanszírozás forrása nem a fedezett kötvények vagy az értékpapírosítás eredeti kibocsátása, hanem az az új ügylet, amelynek keretében az értékpapírokat elzálogosítják (központi banki finanszírozás vagy más típusú fedezett finanszírozás);

b)

amennyiben az említett értékpapírokat még nem zálogosították el, az említett értékpapírokat támogató fedezeti halmaz (pool), illetve mögöttes eszközök összegét az AE-ASS táblában meg nem terhelt eszközként kell feltüntetni.

2.3.2. A tábla egyes soraira vonatkozó útmutató Sorok Jogi hivatkozások és útmutató 0010 0020 0030 0040 0050 0060

2.3.2. Még nem elzálogosított saját kibocsátású fedezett kötvények és értékpapírosítások

Saját kibocsátású fedezett kötvények és értékpapírosítások, amelyeket az adatszolgáltató intézmény megtartott és még meg nem terheltek.

Kibocsátott, megtartott, fedezett kötvények

Kibocsátott saját fedezett kötvények, amelyeket az adatszolgáltató intézmény megtartott és amelyek meg nem terheltek.

Kibocsátott, megtartott értékpapírosítások

Kibocsátott saját értékpapírosítások, amelyeket az adatszolgáltató intézmény megtartott, és amelyek meg nem terheltek.

Előresorolt ügyletrészsorozat

Kibocsátott saját értékpapírosítások előresorolt ügyletrészsorozatai, amelyeket az adatszolgáltató intézmény megtartott és amelyek meg nem terheltek. Lásd az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 67. pontját.

Köztes ügyletrészsorozat

Kibocsátott saját értékpapírosítások köztes ügyletrészsorozatai, amelyeket az adatszolgáltató intézmény megtartott és amelyek meg nem terheltek. Köztes ügyletrészsorozatnak kell tekinteni az összes nem előresorolt ügyletrészsorozatot, vagyis azokat, amelyek az utolsóként viselik a veszteséget vagy első veszteségviselő ügyletrészsorozatok. Lásd az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 67. pontját.

Első veszteségviselő ügyletrészsorozat

Kibocsátott saját értékpapírosítások első veszteségviselő ügyletrészsorozatai, amelyeket az adatszolgáltató intézmény megtartott, és amelyek meg nem terheltek. Lásd az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 67. pontját.

2.3.3. Az egyes oszlopokra vonatkozó útmutató Oszlopok Jogi hivatkozások és útmutató 0010 0020 0030 0035 0040

2.3.3. A mögöttes eszközhalmaz (pool) könyv szerinti értéke

A megtartott és még el nem zálogosított saját fedezett kötvényeket és értékpapírosításokat támogató fedezeti halmaz (pool), illetve mögöttes eszközök könyv szerinti értéke.

Megterhelhető, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós értéke

Megtartott, meg nem terhelt, de megterhelhető saját fedezett kötvények és saját értékpapírosítások valós értéke.

ebből: központi bank által elismert

Megtartott olyan saját fedezett kötvények és saját értékpapírosítások valós értéke, amelyek megfelelnek a következő feltételek mindegyikének: Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

a)

meg nem terheltek;

b)

megterhelhetők;

c)

elismerhetők azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van.

ebből EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető

Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető, kapott, megterhelt biztosíték, ideértve az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben kapott biztosítékokat is, vagy az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető, az intézmény által tartott/megtartott, kibocsátott, megterhelt, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értéke. E rendelet alkalmazásában az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–13. cikkében felsorolt azon kapott biztosítékok vagy az ott felsorolt, az intézmény által tartott/megtartott azon kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok minősülnek EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek, amelyek – ha nem lennének e XVII. melléklet szerint megterhelt eszközök – megfelelnének az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek meg kell felelniük az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek is. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközök valós értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti valós érték.

Meg nem terhelhető, kibocsátott, saját, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke

Megtartott, meg nem terhelt és meg nem terhelhető saját fedezett kötvények és saját értékpapírosítások névértéke.

2.4. Tábla: AE-SOU. Megterhelés forrásai

2.4.

2.4.1.19.20. Általános megjegyzések Ez a tábla információt ad arról, hogy az adatszolgáltató intézmény számára milyen jelentőséggel bírnak a megterhelés különböző forrásai, többek között azok, amelyekhez nem kapcsolódik finanszírozás, például a hitelnyújtási kötelezettségvállalások vagy a kapott pénzügyi garanciák, illetve a nem készpénzbiztosíték mellett végrehajtott értékpapír kölcsönbe adás. Az AE-ASS és AE-COL táblákban az eszközök és kapott biztosítékok teljes összegére vonatkozó adatok a következő ellenőrzési szabálynak felelnek meg: {AE-SOU; r0170; c0030} = {AE-ASS; r0010; c0010} + {AE-COL; r0130; c0010} + {AE-COL; r0240; c0010}.

2.4.2. A tábla egyes soraira vonatkozó útmutató Sorok Jogi hivatkozások és útmutató 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170

2.4.2. Megterhelés forrásaként meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke

Az adatszolgáltató intézmény megterhelés forrásaként meghatározott, fedezett pénzügyi kötelezettségeinek könyv szerinti értéke, amennyiben az említett kötelezettségek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

Származtatott ügyletek

Az adatszolgáltató intézmény olyan fedezett derivatíváinak könyv szerinti értéke, amelyek pénzügyi kötelezettségek, vagyis negatív valós értékű kötelezettségek amennyiben az említett derivatívák az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

ebből: tőzsdén kívüli

Az adatszolgáltató intézmény olyan fedezett derivatíváinak könyv szerinti értéke, amelyek tőzsdén kívül forgalmazott pénzügyi kötelezettségek, amennyiben az említett derivatívák az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

Betétek

Az adatszolgáltató intézmény fedezett betéteinek könyv szerinti értéke, amennyiben az említett betétek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

Visszavásárlási (repo-) megállapodások

Az adatszolgáltató intézmény repomegállapodásainak bruttó könyv szerinti értéke (a számviteli keretben engedélyezett nettósítás nélkül), amennyiben az említett ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek. A visszavásárlási (repo-) megállapodások olyan ügyletek, amelyek keretében az adatszolgáltató intézmény készpénzt kap adott áron és azon elkötelezettség mellett eladott pénzügyi eszközökért, hogy ezeket (vagy ezekkel azonos eszközöket) egy meghatározott jövőbeli időpontban rögzített áron visszavásárolja. A repo típusú műveletek valamennyi következő változatát repomegállapodásként kell feltüntetni:

a)

értékpapírok készpénzbiztosíték ellenében történő kölcsönzése formájában ideiglenesen harmadik félnek átadott értékpapírokért cserébe kapott összegek, valamint

b)

eladási/visszavásárlási megállapodás formájában ideiglenesen harmadik félnek átadott értékpapírokért cserébe kapott összegek.

ebből: központi bankok

Az adatszolgáltató intézmény központi bankkal kötött repomegállapodásainak könyv szerinti értéke, amennyiben az említett ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

Repomegállapodásoktól eltérő fedezett betétek

Az adatszolgáltató intézmény repomegállapodásaitól eltérő fedezett betétek könyv szerinti értéke, amennyiben az említett betétek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

ebből: központi bankok

Az adatszolgáltató intézmény központi bankkal kötött repomegállapodásaitól eltérő fedezett betétek könyv szerinti értéke, amennyiben az említett betétek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

Kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok könyv szerinti értéke, amennyiben az említett kibocsátott értékpapírok az intézmény számára eszközterhelést jelentenek. A kibocsátás megtartott része esetében az A. rész 15. pontjának vi. alpontjában meghatározott eljárást kell követni úgy, hogy ebbe a kategóriába csak a csoport vállalkozásain kívül elhelyezett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hányadát kell belefoglalni.

ebből: kibocsátott fedezett kötvények

Azon fedezett kötvények könyv szerinti értéke, amelyek eszközei esetében az adatszolgáltató intézmény a kezdeményező, amennyiben az említett kibocsátott értékpapírok az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

ebből: kibocsátott értékpapírosítások

Az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott értékpapírosítások könyv szerinti értéke, amennyiben az említett kibocsátott értékpapírok az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

Megterhelés egyéb, kapcsolódó forrásai

Az adatszolgáltató intézmény pénzügyi kötelezettségektől eltérő fedezett ügyleteinek összege, amennyiben az említett ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek névértéke

Az adatszolgáltató intézmény által kapott hitelnyújtási elkötelezettségek névértéke, amennyiben az említett elkötelezettségek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

Kapott pénzügyi garanciák névértéke

Az adatszolgáltató intézmény által kapott pénzügyi garanciák névértéke, amennyiben az említett garanciák az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

Nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönvett értékpapírok valós értéke

Az adatszolgáltató intézmény által kölcsönbe vett értékpapírok valós értéke, amennyiben az említett ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

Egyéb

Az adatszolgáltató intézmény pénzügyi kötelezettségektől eltérő, a 0130–0150-es sorban felsorolt tételekhez nem tartozó fedezett ügyleteinek összege, amennyiben az említett ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

MEGTERHELÉS FORRÁSAI ÖSSZESEN

Az adatszolgáltató intézmény valamennyi fedezett ügyletének összege, amennyiben az említett ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

2.4.3. Az egyes oszlopokra vonatkozó útmutató Oszlopok Jogi hivatkozások és útmutató 0010 0020 0030 0040 050

2.4.3. Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok

Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek (a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek vagy a kapott pénzügyi garanciák) vagy nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönbe adott értékpapírok, összege, amennyiben az említett ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek. A pénzügyi kötelezettségeket könyv szerinti értékükön; a függő kötelezettségeket névértékükön; a nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönbe adott értékpapírokat pedig valós értékükön kell feltüntetni.

ebből: a csoport más vállalkozásaitól

Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek (a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek vagy a kapott pénzügyi garanciák) vagy nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönbe adott értékpapírok összege, amennyiben a szerződő fél a prudenciális konszolidáció körébe tartozó másik vállalkozás és az ügylet az intézmény számára eszközterhelést jelent. Az értéktípusokra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban lásd a 0010-es oszlopra vonatkozó útmutatót.

Eszközök, kapott biztosítékok és a megterhelt, fedezett kötvénytől vagy értékpapírosítástól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok

Az eszközök, kapott biztosítékok és a fedezett kötvényektől vagy értékpapírosításoktól eltérő olyan kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok összege, amelyeket a sorokban meghatározott különböző típusú ügyletek eredményeként megterheltek. Az AE-ASS és az AE-COL táblákban található kritériumokkal való összhang biztosítása céljából az adatszolgáltató intézmény mérlegben nyilvántartott eszközei könyv szerinti értéken kerülnek feltüntetésre, a kapott, újrafelhasznált biztosítékok, valamint a fedezett kötvényektől és az értékpapírosításoktól eltérő megterhelt saját kibocsátású értékpapírok pedig valós értéken.

ebből: kapott és újrafelhasznált biztosíték

Az olyan kapott biztosíték valós értéke, amelyet a sorokban meghatározott különböző típusú ügyletek eredményeként újra felhasználtak vagy megterheltek.

ebből: megterhelt, saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A fedezett kötvényektől vagy értékpapírosításoktól eltérő olyan kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós értéke, amelyeket a sorokban meghatározott különböző típusú ügyletek eredményeként megterheltek.

3. B. RÉSZ: LEJÁRATI ADATOK

3.

3.1.21. Általános megjegyzések A B. részben található tábla általános áttekintést ad azokról a megterhelt eszközökről és kapott, újrafelhasznált biztosítékokról, amelyek a megfelelő kötelezettségek hátralévő futamidejére vonatkozóan meghatározott intervallumokba tartoznak.

3.2. Tábla: AE-MAT. Lejárati adatok

3.2.

3.2.1. A tábla egyes soraira vonatkozó útmutató Sorok Jogi hivatkozások és útmutató 0010 0020 0030

3.2.1. Megterhelt eszközök

E tábla alkalmazásában a megterhelt eszközöknek az alábbiak mindegyikét tartalmazniuk kell: Az említett összegeket a megterhelés forrásának (megfeleltetett kötelezettség, függő kötelezettség vagy kölcsönbe adott értékpapír) a hátralévő futamideje szerint kell elosztani az oszlopokban a hátralévő futamidőre meghatározott időtartamok között.

a)

az adatszolgáltató intézmény eszközei (lásd az AE-ASS tábla 0010-es sorára vonatkozó előírást), amelyeket könyv szerinti értéken kell feltüntetni;

b)

a fedezett kötvényektől vagy értékpapírosításoktól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok, amelyeket valós értéken kell feltüntetni (lásd az AE-COL tábla 240-es sorára vonatkozó előírást).

Kapott, újrafelhasznált biztosíték (átvevői oldal)

Lásd az AE-COL tábla 130-as sorára vonatkozó útmutatót és az AE-SOU tábla 0040-es oszlopát. Az intézményeknek az összegeket valós értéken kell feltüntetniük és annak az ügyletnek a hátralévő futamideje szerint kell elosztaniuk az oszlopokban a hátralévő futamidőre meghatározott időtartamok között, amelyhez kapcsolódóan a gazdálkodó egység az újrafelhasznált biztosítékot átvette (átvevői oldal).

Kapott, újrafelhasznált biztosíték (újrafelhasználói oldal)

Lásd az AE-COL tábla 130-as sorára vonatkozó útmutatót és az AE-SOU tábla 0040-es oszlopát. Az intézményeknek az összegeket valós értéken kell feltüntetniük és a megterhelés forrásának (újrafelhasználói oldal – megfeleltetett kötelezettség, függő kötelezettség vagy kölcsönbe adott értékpapír) a hátralévő futamideje szerint kerülnek elosztásra az oszlopokban a hátralévő futamidőre meghatározott időtartamok között.

3.2.2. Az egyes oszlopokra vonatkozó útmutató Oszlopok Jogi hivatkozások és útmutató 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130

3.2.2. Lejárat nélküli

Látra szóló, meghatározott lejárati időpont nélkül

Egynapos

Egynapos vagy azon belüli lejárat

> 1 nap <= 1 hét

A lejárat ideje egy napnál hosszabb és legfeljebb egy hét

hét<=2 hét

A lejárat ideje egy hétnél hosszabb és legfeljebb két hét

> 2 hét <=1 hónap

A lejárat ideje két hétnél hosszabb és legfeljebb egy hónap

> 1 hónap <=3 hónap

A lejárat ideje egy hónapnál hosszabb és legfeljebb három hónap

> 3 hónap <=6 hónap

A lejárat ideje három hónapnál hosszabb és legfeljebb hat hónap

> 6 hónap<=1 év

A lejárat ideje hat hónapnál hosszabb és legfeljebb egy év

> 1 év <=2 év

A lejárat ideje egy évnél hosszabb és legfeljebb két év

> 2 év <=3 év

A lejárat ideje két évnél hosszabb és legfeljebb három év

> 3 év <=5 év

A lejárat ideje három évnél hosszabb és legfeljebb öt év

> 5 év <=10 év

A lejárat ideje öt évnél hosszabb és legfeljebb tíz év

> 10 év A lejárat időpontja 10 évnél későbbi

4. C. RÉSZ: FÜGGŐ MEGTERHELÉS

4.

4.1.22.23.24.25.

Általános megjegyzések Az intézménynek ebben a táblában a megterhelt eszközök különböző stresszhelyzeti forgatókönyveket eredményező szintjét kell bemutatnia. A függő megterhelés azokra a további eszközökre vonatkozik, amelyeket esetleg meg kell terhelni, amennyiben az adatszolgáltató intézmény az ellenőrzésén kívül álló külső események miatti kedvezőtlen fejleményekkel kerül szembe (ideértve a leminősítést, a megterhelt eszköz valós értékének csökkenését vagy általános bizalomvesztést). Az említett esetekben az adatszolgáltató intézménynek a már folyamatban levő ügyletekre tekintettel további eszközöket kell megterhelnie. A megterhelt eszközök pótlólagos összegét az intézmény által a fent említett stresszhelyzeti forgatókönyvekben leírt események következtében végrehajtott fedezeti ügyletek hatásának figyelembevétele nélkül kell megállapítani. A tábla a következő két (a 4.1.1. és a 4.1.2. szakaszban részletesen ismertetett) forgatókönyvet tartalmazza a függő megterhelésre vonatkozó adatszolgáltatásra. A feltüntetett adat az intézmény észszerű, a legjobb rendelkezésre álló adatokon alapuló becslése. A forgatókönyvek tekintetében külön kell adatot szolgáltatni és a jelentős pénznemek leértékelődését is fel kell tüntetni, függetlenül a többi jelentős pénznem leértékelődésétől. Következésképpen az intézmények nem vehetik figyelembe a forgatókönyvek közötti korrelációt.

4.1.22.23.24. a)

A megterhelt eszközök valós értékének 30 %-os csökkenése. Ez a forgatókönyv csak az eszközök mögöttes valós értékének változására terjed ki, más, a könyv szerinti értéket érintő változásra – például árfolyamnyereség vagy -veszteség, illetve esetleges értékvesztés – nem. Ekkor az adatszolgáltató intézmény a biztosíték értékének megtartása érdekében esetleg további biztosíték nyújtására kényszerülhet.

b)

Azon pénznemek mindegyikének 10 %-os leértékelődése, amelyekben az intézménynek az összes kötelezettség 5 %-át kitevő vagy azt meghaladó aggregált kötelezettségei vannak.

4.1.22.23.24.25.

4.1.1.26.27. A forgatókönyv: A megterhelt eszközök 30 %-os csökkentése A feltételezés szerint valamennyi megterhelt eszköz értéke 30 %-kal csökken. A csökkenésből eredő további biztosítékigény megállapítása során úgy kell figyelembe venni a túlzott fedezettség aktuális szintjét, hogy csak a minimális fedezettségi szint maradjon meg. A további biztosítékigény megállapítása során figyelembe kell venni továbbá az érintett szerződések és megállapodások szerződéses előírásait, többek között a határértékeket. Csak azokat a szerződéseket és megállapodásokat kell figyelembe venni, amelyek esetében további biztosíték nyújtására vonatkozó jogi kötelezettség áll fenn. Ide tartoznak a fedezettkötvény-kibocsátások, amelyek esetében jogi előírás a túlzott fedezettség minimumszintjének fenntartása, de nem szükséges fenntartani a fedezett kötvényekre vonatkozó meglévő minősítést.

4.1.2.28.29.30.

B forgatókönyv: A jelentős pénznemek 10 %-os leértékelődése Egy pénznemet akkor kell jelentősnek tekinteni, ha az adatszolgáltató intézmény szóban forgó pénznemben levő aggregált kötelezettségei az intézmény összes kötelezettségének 5 %-át teszik ki vagy meghaladják azt. A 10 %-os leértékelődés kiszámításakor mind az eszköz-, mind a kötelezettségoldali változásokat figyelembe kell venni, vagyis az eszközök és kötelezettségek közötti eltérésre kell összpontosítani. Például az USD-ben levő eszközökön alapuló USD-repoügyletek nem eredményeznek további megterhelést, míg egy EUR-ban levő eszközökön alapuló USD-repoügylet esetében további megterhelésre van szükség. A számítás során figyelembe kell venni minden, keresztdevizás elemet tartalmazó ügyletet.

4.2. Tábla: AE-CONT. Függő megterhelés

4.2.

4.2.1.31. A tábla egyes soraira vonatkozó útmutató Lásd az AE-SOU tábla egyes soraira vonatkozó útmutatót a 2.4.2. szakaszban. Az AE-CONT táblában levő sorok tartalma nem tér el az AE-SOU táblától.

4.2.2. Az egyes oszlopokra vonatkozó útmutató Oszlopok Jogi hivatkozások és útmutató 0010 0020 0030 0040

4.2.2. Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok

A vonatkozó útmutató és az adatok megegyeznek az AE-SOU tábla 0010-es sorára vonatkozó útmutatóval és adatokkal: megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek (a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek vagy a kapott pénzügyi garanciák) vagy nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönbe adott értékpapírok, összege, amennyiben az említett ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek. A táblázat valamennyi sorára vonatkozó útmutatónak megfelelően az intézményeknek a pénzügyi kötelezettségeket könyv szerinti értékükön, a függő kötelezettségeket névértékükön, a nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönbe adott értékpapírokat pedig valós értékükön kell feltüntetniük.

A.

Megterhelt eszközök pótlólagos összege. Azon további eszközök összege, amelyek az A forgatókönyv bekövetkezése esetén érvényesülő jogi, szabályozási vagy szerződéses előírások következtében megterheltté válhatnak. Az A. részben meghatározott útmutató alapján az említett eszközöket könyv szerinti értékükön kell feltüntetni, amennyiben az összeg az adatszolgáltató intézmény eszközéhez kapcsolódik, és valós értékükön, ha kapott biztosítékhoz kapcsolódik. Az intézmény meg nem terhelt eszközeit és biztosítékait meghaladó összegeket valós értéken kell feltüntetni.

B.

Megterhelt eszközök pótlólagos összege. 1. jelentős pénznem Azon további eszközök összege, amelyek a B forgatókönyv szerint az első számú jelentős pénznem leértékelődése esetén érvényesülő jogi, szabályozási vagy szerződéses előírások következtében megterheltté válhatnak. Lásd a 0020-as sorban található összegtípusokra vonatkozó szabályokat.

Megterhelt eszközök pótlólagos összege. 2. jelentős pénznem Azon további eszközök összege, amelyek a B forgatókönyv szerint a második számú jelentős pénznem leértékelődése esetén érvényesülő jogi, szabályozási vagy szerződéses előírások következtében megterheltté válhatnak. Lásd a 0020-as sorban található összegtípusokra vonatkozó szabályokat.

5. D. RÉSZ: FEDEZETT KÖTVÉNYEK

5.

5.1.32.33.34.

Általános megjegyzések Az e táblában levő adatokat valamennyi, az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott, ÁÉKBV-nak megfelelő fedezett kötvényre vonatkozóan fel kell tüntetni. Az ÁÉKBV-nak megfelelő fedezett kötvények a 2009/65/EK irányelv 52. cikke (4) bekezdésének első albekezdése szerinti kötvények. Ezek az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott olyan fedezett kötvények, amelyek esetében az adatszolgáltató intézmény a fedezett kötvénnyel összefüggésben az alkalmazandó jog szerint a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott speciális állami felügyelet hatálya alá tartozik, továbbá az előírás szerint az ilyen kötvények kibocsátásából befolyt összegeket a jogszabályokkal összhangban olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó csődje esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Az adatszolgáltató intézmény által vagy a nevében kibocsátott olyan fedezett kötvényeket, amelyek nem felelnek meg az ÁÉKBV-nak, nem kell feltüntetni az AE-CB táblákban. Az adatszolgáltatásnak a fedezett kötvényekre vonatkozó kötelező szabályokon, vagyis a fedezettkötvény-programra alkalmazandó jogi kereten kell alapulnia.

5.2. Tábla: AE-CB. Fedezettkötvény-kibocsátás

5.2.

5.2.1. A z-tengelyre vonatkozó útmutató z-tengely Jogi hivatkozások és útmutató 0010

5.2.1. Fedezeti halmaz (pool) azonosítója (nyitott)

A fedezeti halmaz (pool) azonosítójának a fedezeti halmazt kibocsátó gazdálkodó egység nevéből vagy egyértelmű rövidítéséből és azon fedezeti halmaz (pool) megjelöléséből kell állnia, amely egyedileg a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns védelmi intézkedések hatálya alá tartozik.

5.2.2. A tábla egyes soraira vonatkozó útmutató Sorok Jogi hivatkozások és útmutató 0010 0020 0030 0040

5.2.2. Névérték

A névérték a tőke visszafizetésére vonatkozó követelések összege, amelynek meghatározása a fedezett kötvényekre vonatkozó azon releváns kötelező szabályok szerint történik, amelyek a megfelelő fedezettség megállapítására alkalmazandók.

Jelenérték (swap)/piaci érték

A jelenérték (swap) a tőke és az árfolyamfüggő kockázatmentes hozamgörbe alapján diszkontált kamat fizetésére vonatkozó követelések összege, amelynek meghatározása a fedezett kötvényekre vonatkozó azon releváns kötelező szabályok szerint történik, amelyek a megfelelő fedezettség megállapítására alkalmazandók. A fedezeti halmazba (poolba) tartozó származtatott pozíciókra vonatkozó 0080-as és 0210-es oszlopokban a piaci értéket kell feltüntetni.

Eszközspecifikus érték

Az eszközspecifikus érték a fedezeti halmazba (poolba) tartozó eszközök gazdasági értéke, amely az IFRS 13 szerinti valós értékként határozható meg, vagyis a likvid piacokon végrehajtott ügyletekben megfigyelhető piaci értékként, vagy olyan jelenértékként, amely egy eszköz jövőbeli cash-flowját diszkontálná egy eszközspecifikus kamatlábgörbe alkalmazásával.

Könyv szerinti érték

A fedezettkötvény-kötelezettségek vagy a fedezeti halmazba (poolba) tartozó eszközök könyv szerinti értéke a számviteli érték a fedezett kötvényt kibocsátó intézménynél.

5.2.3. Az egyes oszlopokra vonatkozó útmutató Oszlopok Jogi hivatkozások és útmutató 0010 0012 0020–0140 0020 0030 0040–0070 0080 0090–0140 0090 0100 0110, 130 0120, 0140 0150–0250 0150 0160 0170–0200 0210 0220–0250 0220 0230–0250 0230 0240–0250

5.2.3. Megfelel az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének? [IGEN/NEM]

Az intézménynek jelölnie kell, hogy a fedezeti halmaz (pool) megfelel-e az 575/2013/EU rendelet 129. cikkében meghatározott követelményeknek, hogy az említett rendelet 129. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti kedvezményes kezelésre jogosult legyen.

Amennyiben IGEN, jelölje a fedezeti halmaz (pool) elsődleges eszközosztályát

Ha a fedezeti halmaz (pool) jogosult az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti kedvezményes kezelésre (a 0011-es oszlopban IGEN a válasz), ebben a mezőben fel kell tüntetni a fedezeti halmaz (pool) elsődleges eszközosztályát. E célból az említett rendelet 129. cikkének (1) bekezdésében levő besorolást kell alkalmazni és megfelelően fel kell tüntetni az a, b, c, d, e, f és g jelzést. A h jelzést akkor kell használni, ha a fedezeti halmaz (pool) elsődleges eszközosztálya nem tartozik bele az előző kategóriák egyikébe sem.

Fedezettkötvény-kötelezettségek

A fedezettkötvény-kötelezettségek a kibocsátó gazdálkodó egység fedezett kötvények kibocsátása során létrejött kötelezettségei és a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns kötelező szabályok szerint meghatározott valamennyi olyan pozíciót jelentik, amelyek a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns védelmi intézkedések hatálya alá tartoznak (ide tartozhatnak például a forgalomban levő értékpapírok, valamint a fedezettkötvény-kibocsátók szerződő feleinek pozíciói egy olyan származtatott ügyletben, amelynek a piaci értéke a fedezett kötvény kibocsátója szempontjából negatív és amely egy fedezeti halmazhoz (poolhoz) tartozik és a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns kötelező szabályok szerint fedezettkötvény-kötelezettségként kezelt).

Jelentendő adat az adatszolgáltatás időpontjában

Fedezettkötvény-kötelezettségek összegei, kivéve a fedezeti halmaz (pool) származtatott pozícióit, a különböző jövőbeli időtartamoknak megfelelően.

+ 6 hónap A + 6 hónap az adatszolgáltatási vonatkozási időpontot hat hónappal követő időpontot jelzi. Az összegeket annak feltételezésével kell feltüntetni, hogy az adatszolgáltatási vonatkozási időponthoz képest az amortizációt kivéve nem volt változás a fedezettkötvény-kötelezettségekben. Rögzített kifizetési ütemterv hiányában a jövőbeli időpontban fennálló összegekre következetesen a tervezett lejárati időt kell alkalmazni.

+ 12 hónap – + 10 év

Ahogy a + 6 hónap esetében (0030-as oszlop), az adatszolgáltatási vonatkozási időponttól számított megfelelő időpont.

A fedezeti halmazba (poolba) tartozó, negatív nettó piaci értékű származtatott pozíciók

A fedezeti halmazba (poolba) tartozó azon származtatott pozíciók negatív nettó piaci értéke, amelyeknek a nettó piaci értéke a fedezett kötvény kibocsátója szempontjából negatív. A fedezeti halmazba (poolba) tartozó származtatott pozíciók azok a nettó származtatott pozíciók, amelyeket a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns kötelező szabályok szerint belefoglaltak a fedezeti összetevők körébe és amelyek a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns védelmi intézkedések hatálya alá tartoznak, mivel ezen negatív nettó piaci értékű származtatott pozíciók esetében az elismert fedezeti összetevők általi fedezettségre van szükség. A negatív nettó piaci értéket csak az adatszolgáltatási vonatkozási időpont tekintetében kell feltüntetni.

Fedezett kötvények külső hitelminősítése

Az intézményeknek információt kell adniuk a megfelelő fedezett kötvényre vonatkozó, az adatszolgáltatás időpontjában meglévő külső hitelminősítésről, amennyiben van.

1. hitelminősítő intézet

Amennyiben az adatszolgáltatás időpontjában legalább egy hitelminősítő intézet hitelminősítése rendelkezésre áll, az intézményeknek meg kell adniuk az említett hitelminősítő intézetek egyikének nevét. Amennyiben az adatszolgáltatás időpontjában háromnál több hitelminősítő intézet készített hitelminősítést, a piaci súly alapján kell kiválasztani azt a három hitelminősítőt, amelyeknek adatot kell szolgáltatni.

1. hitelminősítés

A hitelminősítő intézet által a fedezett kötvényre kiadott, a 0090-es oszlopban feltüntetett hitelminősítés az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban. Amennyiben ugyanaz a hitelminősítő intézet hosszú és rövid távú hitelminősítést is kiadott, a hosszú távú minősítést kell megadni. A feltüntetendő hitelminősítésnek tartalmaznia kell az esetleges módosítókat.

2. hitelminősítő intézet és 3. hitelminősítő intézet

Mint az első hitelminősítő intézetnél (0090-es oszlop), a további hitelminősítő intézetek által a fedezett kötvényekre kiadott hitelminősítések az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban.

2. hitelminősítés és 3. hitelminősítés

Mint az első hitelminősítésnél (0100-as oszlop), a második és a harmadik hitelminősítő intézet által a fedezett kötvényekre kiadott hitelminősítések az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban.

Fedezeti halmaz (pool)

A fedezeti halmazt (poolt) alkotó valamennyi, a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns intézkedések hatálya alá tartozó pozíció, többek között azok a származtatott pozíciók, amelyek nettó piaci értéke a fedezett kötvény kibocsátója szempontjából pozitív.

Jelentendő adat az adatszolgáltatás időpontjában

A fedezeti halmazba (poolba) tartozó eszközök összege, kivéve a fedezeti halmazba tartozó származtatott pozíciókat. Ez az összeg megfelel a túlzott fedezettség minimumszintjére vonatkozó előírásnak és tartalmazza a minimumot meghaladó esetleges további túlzott fedezettséget, amennyiben a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns védelmi intézkedések hatálya alá tartozik.

+ 6 hónap Az adatszolgáltatási időpont + 6 hónap az adatszolgáltatási vonatkozási időpontot hat hónappal követő időpontot jelzi. Az intézményeknek az összegeket annak feltételezésével kell feltüntetniük, hogy az adatszolgáltatás időpontjához képest az amortizációt kivéve nem volt változás a fedezeti halmazban (poolban). Rögzített kifizetési ütemterv hiányában a jövőbeli időpontban fennálló összegekre következetesen a tervezett lejárati időt kell alkalmazni.

+ 12 hónap – + 10 év

Ahogy a + 6 hónap esetében (0160-as oszlop), az adatszolgáltatási vonatkozási időponttól számított megfelelő időpont.

A fedezeti halmazba (poolba) tartozó, pozitív nettó piaci értékű származtatott pozíciók

A fedezeti halmazba (poolba) tartozó azon származtatott pozíciók pozitív nettó piaci értéke, amelyeknek a nettó piaci értéke a fedezett kötvény kibocsátója szempontjából pozitív. A fedezeti halmazba (poolba) tartozó származtatott pozíciók azok a nettó származtatott pozíciók, amelyeket a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns kötelező szabályok szerint belefoglaltak a fedezeti összetevők körébe és amely a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns védelmi intézkedések hatálya alá tartoznak, mivel ezen pozitív nettó piaci értékű származtatott pozíciók nem képezik részét a fedezettkötvény-kibocsátó általános csődvagyonának. A pozitív nettó piaci értéket csak az adatszolgáltatási vonatkozási időpont tekintetében kell feltüntetni.

A fedezeti minimumkövetelményeket meghaladó fedezeti halmazok (pool) összege

A pozitív nettó piaci értékű származtatott pozíciókat is tartalmazó fedezeti halmaznak a minimumfedezettségre vonatkozó előírásokat meghaladó összege (túlzott fedezettség).

a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns kötelező szabályok szerint

A túlfedezet összege a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns kötelező szabályokban előírt minimális fedezettséghez képest.

a hitelminősítők által a fedezett kötvény aktuális külső hitelminősítésének fenntartására alkalmazott módszertan szerint

A túlfedezet összege ahhoz a szinthez képest, amelyre – a megfelelő hitelminősítő intézeti módszertanra vonatkozó, a fedezett kötvény kibocsátójának rendelkezésére álló információ szerint – minimálisan szükség lenne a vonatkozó hitelminősítő intézet által kiadott aktuális hitelminősítés támogatásához.

1. hitelminősítő intézet

A túlzott fedezettség összege ahhoz a szinthez képest, amelyre – az első hitelminősítő intézet (0090-es oszlop) módszertanára vonatkozó, a fedezett kötvény kibocsátójának rendelkezésére álló információ szerint – minimálisan szükség lenne az első hitelminősítés (0100-as oszlop) támogatásához.

2. hitelminősítő intézet és 3. hitelminősítő intézet

Az első hitelminősítő intézetre (0230-as oszlop) vonatkozó útmutató alkalmazandó a második (0110-es oszlop) és a harmadik (0130-as oszlop) hitelminősítő intézet esetében.

6. E. RÉSZ: RÉSZLETES ADATOK

6.

6.1.35. Általános megjegyzések Az E. rész felépítése megfelel az A. részben található eszközök megterhelése áttekintő táblákénak, de az adatszolgáltató intézmény eszközeinek megterhelésére és a kapott biztosítékra vonatkozó AE-ADV1 és AE-ADV2 táblák eltérnek. Következésképpen a megfeleltetett kötelezettségek megfelelnek azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a megterhelt eszközök fedeznek és nem kell közvetlen kapcsolatnak lennie.

6.2. Tábla: AE-ADV1. Az adatszolgáltató intézmény eszközeire vonatkozó részletes tábla

6.2.

6.2.1. A tábla egyes soraira vonatkozó útmutató Sorok Jogi hivatkozások és útmutató 0010–0020 0030–0040 0050–0060 0070–0080 0090–0100 0110–0120 0130–0140 0150–0160 0170–0180 0190 0200 0210 0220 0230

6.2.1. Központi banki finanszírozás (bármely típusú, ideértve a repot)

Az adatszolgáltató intézmény minden olyan típusú kötelezettsége, amely esetében az ügylet szerződő fele központi bank. A központi banknál előre rendelkezésre bocsátott eszközt nem kell megterhelt eszközként kezelni, kivéve, ha a központi bank csak előzetes hozzájárulással teszi lehetővé az elhelyezett eszköz kivonását. A fel nem használt pénzügyi garanciáknál a fel nem használt részt, vagyis a központi bank által előírt minimális összeg fölötti részt arányosan el kell osztani a központi banknál elhelyezett eszközök között.

Tőzsdén forgalmazott derivatívák

Az adatszolgáltató intézmény olyan fedezett derivatíváinak könyv szerinti értéke, amelyek pénzügyi kötelezettségek, amennyiben ezek elismert vagy kijelölt tőzsdén jegyzett vagy kereskedett derivatívák és az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

Tőzsdén kívüli derivatívák

Az adatszolgáltató intézmény olyan fedezett derivatíváinak könyv szerinti értéke, amelyek pénzügyi kötelezettségek, amennyiben az említett derivatívák kereskedése tőzsdén kívül történik és azok az intézmény számára eszközterhelést jelentenek; az AE-SOU tábla 030-as sorára vonatkozóval megegyező útmutató.

Visszavásárlási (repo-) megállapodások

Az adatszolgáltató intézmény olyan repomegállapodásainak könyv szerinti értéke, amelyek esetében az ügylet szerződő fele nem központi bank, amennyiben az említett ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek. A háromoldalú repomegállapodások esetében ugyanazt az eljárást kell követni, mint a repomegállapodásoknál, amennyiben az említett ügyletek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

Repomegállapodásoktól eltérő fedezett betétek

Az adatszolgáltató intézmény repomegállapodásaitól eltérő olyan fedezett betéteinek könyv szerinti értéke, amelyek esetében az ügylet szerződő fele nem központi bank, amennyiben az említett betétek az intézmény számára eszközterhelést jelentenek.

Kibocsátott fedezettkötvény-értékpapírok

Lásd az AE-SOU tábla 0100-as sorára vonatkozó útmutatót.

Kibocsátott értékpapírosítások

Lásd az AE-SOU tábla 0110-es sorára vonatkozó útmutatót.

Fedezett kötvénytől vagy értékpapírosítástól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Fedezett kötvényektől vagy értékpapírosítástól eltérő, az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok könyv szerinti értéke, amennyiben az említett kibocsátott értékpapírok az intézmény számára eszközterhelést jelentenek. Abban az esetben, ha az adatszolgáltató intézmény a kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egy részét repo eredményeként megtartja vagy a kibocsátás időpontjában vagy azt követően, az említett megtartott értékpapírok nem foglalhatók a tételbe. Emellett az ezekhez kapcsolódó biztosítékokat e tábla alkalmazásában meg nem terheltként kell besorolni.

Megterhelés egyéb, kapcsolódó forrásai

Lásd az AE-SOU tábla 0120-as sorára vonatkozó útmutatót.

Megterhelt eszközök összesen

Az AE-ADV1 tábla soraiban meghatározott mindegyik típusú eszközre vonatkozóan az adatszolgáltató intézmény által tartott, megterhelt eszközök könyv szerinti értéke.

ebből: központi bank által elismert

Az AE-ADV1 tábla soraiban meghatározott mindegyik típusú eszközre vonatkozóan az adatszolgáltató intézmény által tartott olyan megterhelt eszközök könyv szerinti értéke, amelyek elismerhetők azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van. Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

Meg nem terhelt eszközök összesen

Az AE-ADV1 tábla soraiban meghatározott mindegyik típusú eszközre vonatkozóan az adatszolgáltató intézmény által tartott, meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke. A könyv szerinti érték a mérleg eszközoldalán feltüntetett összeget jelenti.

ebből: központi bank által elismert

Az AE-ADV1 tábla soraiban meghatározott mindegyik típusú eszközre vonatkozóan az adatszolgáltató intézmény által tartott olyan meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke, amelyek elismerhetők azon központi bankokkal végrehajtott ügyletekben, amelyekhez az adatszolgáltató intézménynek hozzáférése van. Azok az adatszolgáltató intézmények, amelyek egy eszköz esetében nem tudják biztonsággal megállapítani a központi bank általi elismerhetőséget (például olyan joghatóságok, amelyekben nem egyértelműen meghatározottak a központi repoügylet szempontjából elismerhető eszközök, vagy nincs hozzáférésük folyamatosan működő központi banki repopiachoz) eltekinthetnek az említett eszközhöz kapcsolódó összeg feltüntetésétől, vagyis üresen hagyhatják a megfelelő mezőt.

Megterhelt + meg nem terhelt eszközök

Az AE-ADV1 tábla soraiban meghatározott mindegyik típusú eszközre vonatkozóan az adatszolgáltató intézmény által tartott eszközök könyv szerinti értéke.

6.2.2. Az egyes oszlopokra vonatkozó útmutató Oszlopok Jogi hivatkozások és útmutató 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0180

6.2.2. Látra szóló követelések

Lásd az AE-ASS tábla 0020-as sorára vonatkozó útmutatót.

Tőkeinstrumentumok

Lásd az AE-ASS tábla 0030-as sorára vonatkozó útmutatót.

Összesen

Lásd az AE-ASS tábla 0040-as sorára vonatkozó útmutatót.

ebből: fedezett kötvények

Lásd az AE-ASS tábla 0050-es sorára vonatkozó útmutatót.

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

Az AE-ASS tábla 0050-es sorára vonatkozó útmutatóban megadott fedezett kötvények, amelyeket a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vállalkozás bocsátott ki.

ebből: értékpapírosítások

Lásd az AE-ASS tábla 0060-as sorára vonatkozó útmutatót.

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

Az AE-ASS tábla 0060-as sorára vonatkozó útmutatóban megadott értékpapírosítások, amelyeket a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vállalkozás bocsátott ki.

ebből: államháztartások által kibocsátott

Lásd az AE-ASS tábla 0070-es sorára vonatkozó útmutatót.

ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott

Lásd az AE-ASS tábla 0080-as sorára vonatkozó útmutatót.

ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott

Lásd az AE-ASS tábla 0090-es sorára vonatkozó útmutatót.

Központi bankok és államháztartások

A központi bankoknak és az államháztartásoknak nyújtott, látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek.

Pénzügyi vállalatok

A pénzügyi vállalatoknak nyújtott, látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek.

Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek.

ebből: ingatlannal fedezett hitelek

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, ingatlannal fedezett hitelekkel garantált, látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek.

Háztartások

A háztartásoknak nyújtott, látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek.

ebből: ingatlannal fedezett hitelek

A háztartásoknak nyújtott, ingatlannal fedezett hitelekkel garantált, látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek.

Egyéb eszközök

Lásd az AE-ASS tábla 120-as sorára vonatkozó útmutatót.

Összesen

Lásd az AE-ASS tábla 010-es sorára vonatkozó útmutatót.

6.3. Tábla: AE-ADV2. Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosítékra vonatkozó részletes tábla

6.3.

6.3.1.36. A tábla egyes soraira vonatkozó útmutató Lásd a 6.2.1. szakaszt, mivel az útmutató hasonló a két táblára vonatkozóan.

6.3.2. Az egyes oszlopokra vonatkozó útmutató Oszlopok Jogi hivatkozások és útmutató 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0180 0190

6.3.2. Látra szóló követelések

Lásd az AE-COL tábla 0140-es sorára vonatkozó útmutatót.

Tőkeinstrumentumok

Lásd az AE-COL tábla 0150-es sorára vonatkozó útmutatót.

Összesen

Lásd az AE-COL tábla 0160-as sorára vonatkozó útmutatót.

ebből: fedezett kötvények

Lásd az AE-COL tábla 0170-es sorára vonatkozó útmutatót.

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosítékok, amelyek a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vállalkozás által kibocsátott fedezett kötvények.

ebből: értékpapírosítások

Lásd az AE-COL tábla 0180-as sorára vonatkozó útmutatót.

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosítékok, amelyek a prudenciális konszolidáció körébe tartozó vállalkozás által kibocsátott értékpapírosítások.

ebből: államháztartások által kibocsátott

Lásd az AE-COL tábla 0190-es sorára vonatkozó útmutatót.

ebből: pénzügyi vállalatok által kibocsátott

Lásd az AE-COL tábla 0200-as sorára vonatkozó útmutatót.

ebből: nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott

Lásd az AE-COL tábla 0210-es sorára vonatkozó útmutatót.

Központi bankok és államháztartások

Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosítékok, amelyek a központi bankoknak és az államháztartásoknak nyújtott látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek.

Pénzügyi vállalatok

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosítékok, amelyek a pénzügyi vállalatoknak nyújtott, látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek.

Nem pénzügyi vállalatok

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosítékok, amelyek a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek.

ebből: ingatlannal fedezett hitelek

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosítékok, amelyek látra szóló követelésektől eltérő, nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, ingatlannal fedezett hitelek és előlegek.

Háztartások

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosítékok, amelyek a háztartásoknak nyújtott, látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek.

ebből: ingatlannal fedezett hitelek

Az adatszolgáltató intézmény által kapott olyan biztosítékok, amelyek a háztartásoknak nyújtott, ingatlannal fedezett hitelekkel garantált látra szóló követelésektől eltérő hitelek és előlegek.

Egyéb eszközök

Lásd az AE-COL tábla 0230-as sorára vonatkozó útmutatót.

Saját fedezett kötvénytől vagy értékpapírosítástól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok

Lásd az AE-COL tábla 0240-es sorára vonatkozó útmutatót.

Összesen

Lásd az AE-COL tábla 0130-as és 0140-es sorára vonatkozó útmutatót.

V. MELLÉKLET

XVIII. MELLÉKLET C 67.00 – A FINANSZÍROZÁS KONCENTRÁCIÓJA PARTNERENKÉNT 1.2. C 68.00 – A FINANSZÍROZÁS KONCENTRÁCIÓJA TERMÉKTÍPUSONKÉNT C 69.00 – ÁRAZÁS KÜLÖNBÖZŐ FINANSZÍROZÁSI FUTAMIDŐK ESETÉN C 70.00 – MEGÚJÍTOTT FINANSZÍROZÁS Összesen és jelentős pénznemek Összesen és jelentős pénznemek Összesen és jelentős pénznemek Összesen és jelentős pénznemek

AMM-TÁBLÁK Tábla száma Tábla kódja Tábla / táblacsoport megnevezése TOVÁBBI MONITOROZÁSI ESZKÖZÖK TÁBLÁI 67 C 67.00 A FINANSZÍROZÁS KONCENTRÁCIÓJA PARTNERENKÉNT 68 C 68.00 A FINANSZÍROZÁS KONCENTRÁCIÓJA TERMÉKTÍPUSONKÉNT 69 C 69.00 ÁRAZÁS KÜLÖNBÖZŐ FINANSZÍROZÁSI FUTAMIDŐK ESETÉN 70 C 70.00 MEGÚJÍTOTT FINANSZÍROZÁS A finanszírozás koncentrációja partnerenként Partner neve Kód Kód típusa Nemzeti kód Partner szektora Partner székhelye Terméktípus Kapott összeg Súlyozott átlagos eredeti futamidő Súlyozott átlagos hátralévő futamidő Sor Azonosító 0010 0015 0016 0017 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0010 A TÍZ LEGNAGYOBB PARTNER, AMELYNÉL A KÖTELEZETTSÉGEK MEGHALADJÁK AZ ÖSSZES KÖTELEZETTSÉG 1 %-ÁT 0020 1.01 0030 1.02 0040 1.03 0050 1.04 0060 1.05 0070 1.06 0080 1.07 0090 1.08 0100 1.09 0110 1.10 0120 MINDEN EGYÉB FINANSZÍROZÁS A finanszírozás koncentrációja terméktípusonként Sor Azonosító Termék neve Kapott könyv szerinti érték A 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország azzal egyenértékű betétbiztosítási rendszere által biztosított összeg A 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország azzal egyenértékű betétbiztosítási rendszere által nem biztosított összeg Súlyozott átlagos eredeti futamidő Súlyozott átlagos hátralévő futamidő 0010 0020 0030 0040 0050 0010 1 LAKOSSÁGI FINANSZÍROZÁS 0020 1.1 ebből: látra szóló betét 0031 1.2 ebből: a következő 30 napon belül fel nem vehető lekötött betét 0041 1.3 ebből: a következő 30 napon belül felvehető lekötött betét 0070 1.4 Megtakarítási számla 0080 1.4.1 a felvételre vonatkozó 30 napnál hosszabb felmondási idővel 0090 1.4.2 a felvételre vonatkozó 30 napnál hosszabb felmondási idő nélkül 0100 2 NEM LAKOSSÁGI FINANSZÍROZÁS 0110 2.1 Fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0120 2.1.1 ebből: pénzügyi ügyfelektől származó kölcsönök és betétek 0130 2.1.2 ebből: nem pénzügyi ügyfelektől származó kölcsönök és betétek 0140 2.1.3 ebből: csoporton belüli jogalanyoktól származó kölcsönök és betétek 0150 2.2 Fedezett nem lakossági finanszírozás 0160 2.2.1 ebből: értékpapír-finanszírozási ügylet 0170 2.2.2 ebből: fedezett kötvény kibocsátása 0180 2.2.3 ebből: eszközfedezetű értékpapír kibocsátása 0190 2.2.4 ebből: csoporton belüli jogalanyoktól származó, származtatott eszközöktől és rövid pozícióktól eltérő pénzügyi kötelezettségek Árazás különböző finanszírozási futamidők esetén Egynapos 1 hét 1 hónap 3 hónap 6 hónap 1 év 2 év 5 év 10 év Felár Volumen Felár Volumen Felár Volumen Felár Volumen Felár Volumen Felár Volumen Felár Volumen Felár Volumen Felár Volumen Sor Azonosító Tétel 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0180 0010 1 Teljes finanszírozás 0020 1.1 Lakossági finanszírozás 0030 1.2 Fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0035 1.2.1 ebből: előresorolt fedezetlen értékpapírok 0045 1.3 Fedezett finanszírozás (nem központi banki) 0065 1.3.1 ebből: fedezett kötvények 0075 1.3.2 ebből: eszközfedezetű értékpapírok, többek között eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok 0080 1.4 Egyéb finanszírozás Megújított finanszírozás Egynapos > 1 nap ≤ 7 nap > 7 nap ≤ 14 nap > 14 nap ≤ 1 hónap > 1 hónap ≤ 3 hónap > 3 hónap ≤ 6 hónap > 6 hónap Teljes nettó pénzáramlás Átlagos futamidő (nap) Lejáró Megújított Új finanszírozás Nettó Lejáró Megújított Új finanszírozás Nettó Lejáró Megújított Új finanszírozás Nettó Lejáró Megújított Új finanszírozás Nettó Lejáró Megújított Új finanszírozás Nettó Lejáró Megújított Új finanszírozás Nettó Lejáró Megújított Új finanszírozás Nettó Lejáró finanszírozás futamideje Megújított finanszírozás futamideje Új finanszírozás futamideje Sor Azonosító Nap Tétel 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0180 0190 0200 0210 0220 0230 0240 0250 0260 0270 0280 0290 0300 0310 0320 0010 1.1 1 Teljes finanszírozás 0020 1.1.1 lakossági finanszírozás 0030 1.1.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0040 1.1.3 fedezett finanszírozás 0050 1.2 2 Teljes finanszírozás 0060 1.2.1 lakossági finanszírozás 0070 1.2.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0080 1.2.3 fedezett finanszírozás 0090 1.3 3 Teljes finanszírozás 0100 1.3.1 lakossági finanszírozás 0110 1.3.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0120 1.3.3 fedezett finanszírozás 0130 1.4 4 Teljes finanszírozás 0140 1.4.1 lakossági finanszírozás 0150 1.4.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0160 1.4.3 fedezett finanszírozás 0170 1.5 5 Teljes finanszírozás 0180 1.5.1 lakossági finanszírozás 0190 1.5.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0200 1.5.3 fedezett finanszírozás 0210 1.6 6 Teljes finanszírozás 0220 1.6.1 lakossági finanszírozás 0230 1.6.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0240 1.6.3 fedezett finanszírozás 0250 1.7 7 Teljes finanszírozás 0260 1.7.1 lakossági finanszírozás 0270 1.7.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0280 1.7.3 fedezett finanszírozás 0290 1.8 8 Teljes finanszírozás 0300 1.8.1 lakossági finanszírozás 0310 1.8.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0320 1.8.3 fedezett finanszírozás 0330 1.9 9 Teljes finanszírozás 0340 1.9.1 lakossági finanszírozás 0350 1.9.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0360 1.9.3 fedezett finanszírozás 0370 1.10 10 Teljes finanszírozás 0380 1.10.1 lakossági finanszírozás 0390 1.10.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0400 1.10.3 fedezett finanszírozás 0410 1.11 11 Teljes finanszírozás 0420 1.11.1 lakossági finanszírozás 0430 1.11.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0440 1.11.3 fedezett finanszírozás 0450 1.12 12 Teljes finanszírozás 0460 1.12.1 lakossági finanszírozás 0470 1.12.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0480 1.12.3 fedezett finanszírozás 0490 1.13 13 Teljes finanszírozás 0500 1.13.1 lakossági finanszírozás 0510 1.13.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0520 1.13.3 fedezett finanszírozás 0530 1.14 14 Teljes finanszírozás 0540 1.14.1 lakossági finanszírozás 0550 1.14.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0560 1.14.3 fedezett finanszírozás 0570 1.15 15 Teljes finanszírozás 0580 1.15.1 lakossági finanszírozás 0590 1.15.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0600 1.15.3 fedezett finanszírozás 0610 1.16 16 Teljes finanszírozás 0620 1.16.1 lakossági finanszírozás 0630 1.16.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0640 1.16.3 fedezett finanszírozás 0650 1.17 17 Teljes finanszírozás 0660 1.17.1 lakossági finanszírozás 0670 1.17.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0680 1.17.3 fedezett finanszírozás 0690 1.18 18 Teljes finanszírozás 0700 1.18.1 lakossági finanszírozás 0710 1.18.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0720 1.18.3 fedezett finanszírozás 0730 1.19 19 Teljes finanszírozás 0740 1.19.1 lakossági finanszírozás 0750 1.19.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0760 1.19.3 fedezett finanszírozás 0770 1.20 20 Teljes finanszírozás 0780 1.20.1 lakossági finanszírozás 0790 1.20.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0800 1.20.3 fedezett finanszírozás 0810 1.21 21 Teljes finanszírozás 0820 1.21.1 lakossági finanszírozás 0830 1.21.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0840 1.21.3 fedezett finanszírozás 0850 1.22 22 Teljes finanszírozás 0860 1.22.1 lakossági finanszírozás 0870 1.22.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0880 1.22.3 fedezett finanszírozás 0890 1.23 23 Teljes finanszírozás 0900 1.23.1 lakossági finanszírozás 0910 1.23.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0920 1.23.3 fedezett finanszírozás 0930 1.24 24 Teljes finanszírozás 0940 1.24.1 lakossági finanszírozás 0950 1.24.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 0960 1.24.3 fedezett finanszírozás 0970 1.25 25 Teljes finanszírozás 0980 1.25.1 lakossági finanszírozás 0990 1.25.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 1000 1.25.3 fedezett finanszírozás 1010 1.26 26 Teljes finanszírozás 1020 1.26.1 lakossági finanszírozás 1030 1.26.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 1040 1.26.3 fedezett finanszírozás 1050 1.27 27 Teljes finanszírozás 1060 1.27.1 lakossági finanszírozás 1070 1.27.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 1080 1.27.3 fedezett finanszírozás 1090 1.28 28 Teljes finanszírozás 1100 1.28.1 lakossági finanszírozás 1110 1.28.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 1120 1.28.3 fedezett finanszírozás 1130 1.29 29 Teljes finanszírozás 1140 1.29.1 lakossági finanszírozás 1150 1.29.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 1160 1.29.3 fedezett finanszírozás 1170 1.30 30 Teljes finanszírozás 1180 1.30.1 lakossági finanszírozás 1190 1.30.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 1200 1.30.3 fedezett finanszírozás 1210 1.31 31 Teljes finanszírozás 1220 1.31.1 lakossági finanszírozás 1230 1.31.2 fedezetlen nem lakossági finanszírozás 1240 1.31.3 fedezett finanszírozás

VI. MELLÉKLET

XIX. MELLÉKLET

ÚTMUTATÓ A XVIII. MELLÉKLET TOVÁBBI MONITOROZÁSI ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ TÁBLÁJÁNAK KITÖLTÉSÉHEZ

1. További monitorozási eszközök

1.

1.1.1.2.3.4.5.6.7.8.9.

Általános információk [üres] A teljes finanszírozás a származtatott eszközöktől és rövid pozícióktól eltérő összes pénzügyi kötelezettséget jelenti. A lejárat nélküli különféle típusú finanszírozást, beleértve a látra szóló betéteket, egynapos lejáratúnak kell tekinteni. Az eredeti futamidő a kezdeményezés (keletkezés) időpontja és a finanszírozás lejáratának időpontja között eltelt idő. A finanszírozás lejáratának időpontját a XXIII. melléklet 12. pontjának megfelelően kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy opcionalitás esetén, például a XXIII. melléklet 12. pontjánál, a finanszírozás eredeti lejárata rövidebb lehet, mint a kezdeményezése (keletkezése) óta eltelt idő. A hátralévő futamidő az adatszolgáltatási időszak vége és a forrás lejáratának időpontja között eltelt idő. A finanszírozás lejáratának időpontját a XXIII. melléklet 12. pontjának megfelelően kell meghatározni. A súlyozott átlagos eredeti vagy hátralévő futamidő kiszámítása céljából az egynapos lejáratú betéteket vagy a lejárat nélküli különféle típusú finanszírozást egynapos lejáratúnak kell tekinteni. Az olyan finanszírozás súlyozott átlagos eredeti és hátralévő futamidejének kiszámítása céljából, amely esetében az intézmény partnerére felmondási idő, illetőleg felmondásra vagy lejárat előtti felvételre vonatkozó záradék érvényes, az első lehetséges időpontban történő felvételt kell feltételezni. A lejárat nélküli kötelezettségek esetében – kivéve a XXIII. melléklet 12. pontjában említett opcionalitás hatálya alá tartozókat – rögzített húszéves eredeti és hátralévő futamidőt kell feltételezni. A C 67.00. táblában említett százalékos küszöbérték jelentős pénznemenkénti kiszámításához az intézményeknek valamennyi pénznemben az összes kötelezettség 1 %-ának megfelelő küszöbértéket kell használniuk.

1.2.1.2.3.4.5.6.7.8.

A finanszírozás koncentrációja partnerenként (C 67.00) Az adatszolgáltató intézmények partnerenkénti finanszírozási koncentrációjára vonatkozó adatokat az intézményeknek a C 67.00-es táblában kell megadniuk az e szakaszban található útmutatónak megfelelően. Az intézményeknek a tábla 1. szakaszának 020–110-es sorában kell feltüntetniük azon tíz legnagyobb partnerüket vagy az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontjában meghatározott, kapcsolatban álló ügyfelek olyan csoportját, amely esetében az egyes partnerektől vagy a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjától származó források értéke meghaladja az összes kötelezettség 1 %-ának megfelelő küszöbértéket. Az 1.01. tételben kell feltüntetni azt a partnert vagy kapcsolatban álló ügyfelek csoportját, amelytől az adatszolgáltatás időpontjában az 1 %-os küszöbértéket meghaladó legnagyobb összegű forrás származik, az 1.02. tételben az 1 %-os küszöbértéket meghaladó második legnagyobb összegű forrást biztosító partnert, és így tovább. Amennyiben a partner kapcsolatban álló ügyfelek több csoportjához tartozik, csak egyszer kell feltüntetni abban a csoportban, amelynél a források összege a legnagyobb. Az intézményeknek az összes többi fennmaradó forrás teljes összegét a 2. szakaszban kell megadniuk. Az 1. szakasz (A tíz legnagyobb partner) és a 2. szakasz (Minden egyéb finanszírozás) összege megegyezik az adott intézmény által a FINREP pénzügyi adatszolgáltatási keret szerinti mérlegben szerepeltetett összes forrás összegével (FINREP – a származtatott ügyletek és rövid pozíciók kizárása céljából kiigazított pénzügyi kötelezettségek az 1.1. szakasz 2. pontjával összhangban) azon adatszolgáltatási időszakokra vonatkozóan, amelyekre mindkét jelentés rendelkezésre áll (pl. 1. negyedéves FINREP és C 67.00 március/első negyedév). Az intézményeknek minden egyes partner esetében ki kell tölteniük a 0010–0080-as oszlopok mindegyikét. Ha a forráshoz több terméktípusban jutnak hozzá, akkor azt a terméktípust kell feltüntetni, amelyben az intézmény a legnagyobb arányban jutott forráshoz. Az értékpapírok tényleges tulajdonosainak azonosítása a legnagyobb gondosság (best effort) elve alapján történhet. Ha egy intézmény – letétkezelői szerepéből eredően – információval rendelkezik az értékpapírok tulajdonosáról, akkor a partnerkoncentrációval kapcsolatos adatszolgáltatás céljából az adott összeget figyelembe kell vennie. Ha nem áll rendelkezésre információ az értékpapírok tulajdonosáról, akkor a megfelelő összeget nem kell feltüntetni. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó útmutató: Oszlop Jogszabályi hivatkozások és útmutató 0010 0015 0016 0017 0030 0040 0050 0060 0070 0080

Partner neve

Minden olyan partner nevét, amelytől az összes kötelezettség 1 %-át meghaladó forrás származik, a 0010-es oszlopban kell feltüntetni, a kapott források mértéke szerinti csökkenő sorrendben. A partner nevét attól függetlenül szerepeltetni kell, hogy jogi személy vagy természetes személy. Ha a partner jogi személy, a partner neveként annak a jogi személynek a teljes nevét kell feltüntetni, amelytől a forrás származik, a nemzeti társasági jognak megfelelő társasági forma megjelölésével együtt. Abban az esetben, ha az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának nincs anyavállalata, a feltüntetendő partner az az egyedi jogalany, amelyet az intézmény az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportján belül a legjelentősebbnek tart. Bármely egyéb esetben a név az egyedi partner neve.

Kód

Ez a kód egy sorazonosító, amely minden egyes partnert egyedileg azonosít. Intézmények és biztosítók esetében a kód a jogalany-azonosító (LEI) kód. Más szervezetek esetében a kód a LEI-kód, vagy ha nem áll rendelkezésre, valamely nemzeti kód. A kódnak egyedinek kell lennie, és azt következetesen kell használni a táblákban és az egymást követő adatszolgáltatási időszakokban. A kódnak mindig valamely értéket kell tartalmaznia.

Kód típusa

Az intézményeknek a 0015-ös oszlopban feltüntetett kódtípust LEI-kód-ként vagy Nem-LEI-kód-ként kell megadniuk. A kód típusát mindig fel kell tüntetni.

Nemzeti kód

Az intézmények kiegészítésként akkor is megadhatják a nemzeti kódot, amikor a Kód oszlopban a LEI-kódot tüntetik fel azonosítóként.

Partner szektora

Minden egyes partnerhez szektort kell rendelni a FINREP következő gazdasági ágazati osztályai alapján (e végrehajtási rendelet V. mellékletének 1. része): i. központi bankok; ii. államháztartások; iii. hitelintézetek; iv. egyéb pénzügyi vállalatok; v. nem pénzügyi vállalatok; vi. háztartások. Egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetében nem kell ágazatot feltüntetni.

Partner székhelye

A partner bejegyzése szerinti ország ISO 3166-1 alpha-2 kódját kell használni, ideértve a nemzetközi szervezetek esetében az Eurostat fizetésimérleg-kézikönyvének legújabb kiadásában található pszeudo-ISO kódokat. Kapcsolatban álló ügyfelek csoportjai esetében nem kell országot megadni.

Terméktípus

A 0010-es oszlopban feltüntetett partnerekhez az alábbi félkövérrel kiemelt kódok alkalmazásával hozzá kell rendelni egy terméktípust annak a kibocsátott terméknek megfelelően, amelyben az intézmény forráshoz jutott (vegyes terméktípusok esetén azt a terméktípust, amelyben a forrás legnagyobb részéhez jutott):

UWF (pénzügyi ügyféltől származó, fedezetlen nem lakossági finanszírozás, többek között bankközi pénz)

UWNF (nem pénzügyi ügyféltől származó, fedezetlen nem lakossági finanszírozás)

SFT (az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 82. pontjában meghatározott repomegállapodásból származó forrás)

CB (az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (4) vagy (5) bekezdésében vagy a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében meghatározott fedezettkötvény-kibocsátásból származó forrás)

ABS (eszközfedezetű értékpapír, ezen belül eszközfedezetű kereskedelmi értékpapír kibocsátásából származó forrás)

CBM (monetáris politikai műveletekhez kapcsolódó központi banki finanszírozás)

IGUWF (csoporton belüli partnerektől származó fedezetlen nem lakossági finanszírozás)

IGSWF (csoporton belüli partnerektől származó fedezett nem lakossági finanszírozás)

OSWF (egyéb fedezett nem lakossági finanszírozás)

OFP (egyéb finanszírozási termékek, például lakossági finanszírozás)

Kapott összeg

A 0010-es oszlopban feltüntetett partnerektől származó források teljes összegét a 0060-as oszlopban kell megadni a könyv szerinti értékek feltüntetésével.

Súlyozott átlagos eredeti futamidő

A 0060-as oszlopban feltüntetett, a 0010-es oszlopban szereplő partnertől származó forrás összegéhez a 0070-es oszlopban meg kell adni a forrás súlyozott átlagos eredeti futamidejét (napokban). A súlyozott átlagos eredeti futamidő az adott partnertől származó források napokban kifejezett átlagos eredeti futamideje. Az átlag a források nagyságával súlyozott, és az adott partnertől származó forrás különböző összegeinek és teljes összegének aránya alapján kell kiszámítani. A lejárat nélküli kötelezettségek esetében az intézményeknek rögzített 20 éves lejáratot, a látra szóló betétek esetében pedig 1 napos lejáratot kell figyelembe venniük.

Súlyozott átlagos hátralévő futamidő

A 0060-as oszlopban feltüntetett, a 0010-es oszlopban szereplő partnertől származó forrás összegéhez a 0080-as oszlopban meg kell adni a forrás súlyozott átlagos hátralévő futamidejét (napokban). A súlyozott átlagos hátralévő futamidő az adott partnertől származó források napokban kifejezett átlagos hátralévő futamideje. Az átlag a források nagyságával súlyozott, és az adott partnertől származó forrás különböző összegeinek és teljes összegének aránya alapján kell kiszámítani. A lejárat nélküli kötelezettségek esetében az intézményeknek rögzített 20 éves lejáratot, a látra szóló betétek esetében pedig 1 napos lejáratot kell figyelembe venniük.

1.3.1.1.1.1.2.1.3.1.4.1.4.1.1.4.2.2.1.2.1.1.2.1.2.2.1.3.2.2.2.2.1.2.2.2.2.2.3.2.2.4.2.3.4.5.

A finanszírozás koncentrációja terméktípusonként (C 68.00) Ebben a táblában kell megadni az adatot szolgáltató intézmény forrásainak terméktípusonkénti koncentrációjával kapcsolatos adatokat a sorokra vonatkozó alábbi útmutatóban meghatározott finanszírozási típusok szerinti bontásban: Sor Jogszabályi hivatkozások és útmutató 0010 0020 ebből: látra szóló betét A 0010-es sorban feltüntetett lakossági finanszírozásból a látra szóló betétek. 0031 ebből: a következő 30 napon belül fel nem vehető lekötött betét A 0010-es sorban feltüntetett lakossági finanszírozásból azon lekötött betétek, amelyek a következő 30 napon belül nem vehetők fel. 0041 ebből: a következő 30 napon belül felvehető lekötött betét A 0010-es sorban feltüntetett lakossági finanszírozásból azon lekötött betétek, amelyek a következő 30 napon belül felvehetők. 0070 Megtakarítási számla A 0010-es sorban feltüntetett lakossági finanszírozásból azon megtakarítási számlák, amelyekre a következők valamelyike jellemző: Ezt a sort nem kell kitölteni. 0080 a felvételre vonatkozó 30 napnál hosszabb felmondási idővel A 0010-es sorban feltüntetett lakossági finanszírozásból azon megtakarítási számlák, amelyek felvételre vonatkozó felmondási ideje 30 napnál hosszabb. 0090 a felvételre vonatkozó 30 napnál hosszabb felmondási idő nélkül A 0010-es sorban feltüntetett lakossági finanszírozásból a felvételre vonatkozó 30 napnál hosszabb felmondási idő nélküli megtakarítási számlák. 0100 0110 Fedezetlen nem lakossági finanszírozás Valamennyi partner, amely esetében a forrás fedezetlen, kivéve az 575/2013/EU rendelet 411. cikkének 2. pontjában meghatározott lakossági betétekkel rendelkezőket. 0120 ebből: pénzügyi ügyfelektől származó kölcsönök és betétek A 0110-es sorban feltüntetett finanszírozásból a pénzügyi ügyfelektől származó kölcsönök és betétek. A központi bankoktól származó finanszírozást nem kell feltüntetni ebben a sorban. 0130 ebből: nem pénzügyi ügyfelektől származó kölcsönök és betétek A 0110-es sorban feltüntetett finanszírozásból a nem pénzügyi ügyfelektől származó kölcsönök és betétek. A központi bankoktól származó finanszírozást nem kell feltüntetni ebben a sorban. 0140 ebből: csoporton belüli jogalanyoktól származó kölcsönök és betétek A 0110-es sorban feltüntetett finanszírozásból a csoporton belüli olyan jogalanyoktól származó kölcsönök és betétek, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll. A csoporton belüli jogalanyoktól származó nem lakossági finanszírozást csak egyedi vagy szubkonszolidált alapon kell jelenteni. 0150 Fedezett nem lakossági finanszírozás Valamennyi partner, amely esetében a forrás fedezett, kivéve az 575/2013/EU rendelet 411. cikkének 2. pontjában meghatározott lakossági betétekkel rendelkezőket. 0160 ebből: értékpapír-finanszírozási ügylet A 0150-es sorban feltüntetett finanszírozásból az a forrás, amely az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 82. pontjában meghatározott repomegállapodásokból származik. 0170 ebből: fedezett kötvény kibocsátása A 0150-es sorban feltüntetett finanszírozásból az a forrás, amely az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (4) vagy (5) bekezdésében meghatározott vagy a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében említett fedezettkötvény-kibocsátásból származik. 0180 ebből: eszközfedezetű értékpapír kibocsátása A 0150-es sorban feltüntetett finanszírozásból az a forrás, amely eszközfedezetű kereskedelmi értékpapír kibocsátásából származik, beleértve az eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírokat. 0190 ebből: csoporton belüli jogalanyoktól származó, származtatott eszközöktől és rövid pozícióktól eltérő pénzügyi kötelezettségek A 0150-es sorban feltüntetett finanszírozásból az a forrás, amely a csoporton belüli olyan jogalanyoktól származik, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll. A csoporton belüli jogalanyoktól származó nem lakossági finanszírozást csak egyedi vagy szubkonszolidált alapon kell jelenteni. Az intézményeknek minden egyes terméktípusra vonatkozóan ki kell tölteniük a 0010–0050-es oszlopok mindegyikét. Az 1. sorban (Lakossági finanszírozás), a 2.1. sorban (Fedezetlen nem lakossági finanszírozás) és a 2.2. sorban (Fedezett nem lakossági finanszírozás) megadott adatok terméktípusok szélesebb körét tartalmazhatják, mint az ebből tételek. A részvények nem tüntethetők fel ebben a táblában. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó útmutató: Oszlop Jogszabályi hivatkozások és útmutató 0010 0020 0030 0040 0050

1.3.1.

1. Lakossági finanszírozás Az 575/2013/EU rendelet 411. cikkének 2. pontjában meghatározott lakossági betétek és az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikkének (6) bekezdésében említett lakossági kötvények.

a felvételre vonatkozó 30 napnál hosszabb felmondási idővel

a felvételre vonatkozó 30 napnál hosszabb felmondási idő nélkül

1.3.1.1.1.1.2.1.3.1.4.1.4.1.1.4.2.

2. Nem lakossági finanszírozás Valamennyi partner, kivéve az 575/2013/EU rendelet 411. cikkének 2. pontjában meghatározott lakossági betétekkel rendelkező partnereket. Ezt a sort nem kell kitölteni.

1.3.1.1.1.1.2.1.3.1.4.1.4.1.1.4.2.2.1.2.1.1.2.1.2.2.1.3.2.2.2.2.1.2.2.2.2.2.3.2.2.4.2.3.4.5. Kapott könyv szerinti érték

A Termék neve oszlopban felsorolt egyes terméktípusokból származó források könyv szerinti összegét a tábla 0010-es oszlopában kell megadni.

A 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország azzal egyenértékű betétbiztosítási rendszere által biztosított összeg

A Termék neve oszlopban felsorolt egyes terméktípusokból származó, a 0010-es oszlopban feltüntetett források teljes összegéből a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország azzal egyenértékű betétbiztosítási rendszere által biztosított összeg. Megjegyzés: a Termék neve oszlopban felsorolt egyes termékkategóriákból származó források 0020-as és 0030-as oszlopban megadott összegeinek meg kell egyezniük a 0010-es oszlopban szereplő teljes kapott összeggel.

irányelv szerinti betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország azzal egyenértékű betétbiztosítási rendszere által nem biztosított összeg

A Termék neve oszlopban felsorolt egyes terméktípusokból származó, a 0010-es oszlopban feltüntetett források teljes összegéből a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország azzal egyenértékű betétbiztosítási rendszere által nem biztosított összeg. Megjegyzés: a Termék neve oszlopban felsorolt egyes terméktípusokból származó források 0020-as és 0030-as oszlopban megadott összegeinek meg kell egyezniük a 0010-es oszlopban szereplő teljes kapott összeggel.

Súlyozott átlagos eredeti futamidő

A Termék neve oszlopban felsorolt terméktípusokból származó, a 0010-es oszlopban feltüntetett forrás összegéhez a 0040-es oszlopban meg kell adni a forrás súlyozott átlagos eredeti futamidejét (napokban). A súlyozott átlagos eredeti futamidő az adott terméktípus kibocsátásából származó források napokban kifejezett átlagos eredeti futamideje. Az átlag a források nagyságával súlyozott, és a kapott forrás különböző összegeinek az adott terméktípus valamennyi kibocsátásából származó teljes finanszírozáshoz viszonyított aránya alapján kell kiszámítani.

Súlyozott átlagos hátralévő futamidő

A Termék neve oszlopban felsorolt terméktípusokból származó, a 0010-es oszlopban feltüntetett forrás összegéhez a 0050-es oszlopban meg kell adni a forrás súlyozott átlagos hátralévő futamidejét (napokban). A súlyozott átlagos hátralévő futamidő az adott terméktípus kibocsátásából származó források napokban kifejezett átlagos hátralévő futamideje. Az átlag a források nagyságával súlyozott, és a kapott forrás különböző összegeinek az adott terméktípus valamennyi kibocsátásából származó teljes finanszírozáshoz viszonyított aránya alapján kell kiszámítani.

1.4.1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12.13.14.15.16.17.

Árazás különböző finanszírozási futamidők esetén (C 69.00) Az intézményeknek a C 69.00-es táblában kell megadniuk az ügyleti volument és az intézmények által az adatszolgáltatási időszakban kapott és az adatszolgáltatási időszakban még fennálló finanszírozásért fizetett árakat az alábbi eredeti futamidők szerint: Devizaátértékelések esetén nincs eredeti pénznemben kapott új forrás, és az adatszolgáltató intézmény nem fizet az elhelyezett induló betét eredeti árán felül. Így ebben a táblában devizaátértékelésből eredő pozitív növekmény nincs feltüntetve. A 10 évnél hosszabb eredeti futamidejű finanszírozási forrásokat nem kell feltüntetni. A kapott forrás lejáratának megállapításakor az intézményeknek figyelmen kívül kell hagyniuk az üzletkötési nap és az elszámolási nap közötti időszakot, pl. egy két hét múlva teljesített három hónapos kötelezettséget három hónapos lejárattal (0070-es és 0080-as oszlop) kell szerepeltetni. Az egyes lejárati sávok bal oldali oszlopában az alábbiak szerinti felárat kell megadni: az intézmény által a legfeljebb egyéves futamidejű kötelezettségek után fizetendő felár, ha azokat legkésőbb az ügylet napjának végén a megfelelő pénznem egynapos referenciaindexére cserélték volna; a vállalkozás által az egy évet meghaladó eredeti futamidejű kötelezettségek után kibocsátáskor fizetendő felár, ha azokat legkésőbb az ügylet napjának végén a megfelelő pénznem háromhavi referenciaindexére (például háromhavi EURIBOR (EUR) cserélnék. Kizárólag az a) és b) pont szerinti felár kiszámítása céljából az intézmények az eredeti futamidőt meghatározhatják korábbi tapasztalatok alapján, adott esetben opcionalitás figyelembevételével vagy anélkül. A felárat bázispontban kell megadni, negatív előjellel abban az esetben, ha az új finanszírozás olcsóbb, mint a releváns referenciaindexszel számított. A felárakat súlyozott átlag alapján kell kiszámítani. A több kibocsátásra/betétre/kölcsönre vonatkozó, fizetendő átlagos felár meghatározásához az intézményeknek a teljes költséget a kibocsátás pénznemében kell kiszámítaniuk, amelynek során figyelmen kívül kell hagyniuk valamennyi határidős devizacsere-ügyletet, viszont figyelembe kell venniük a fizetett, illetve kapott felárakat, engedményeket és díjakat, azt alapul véve, hogy az elméleti vagy tényleges kamatcsereügyletek futamidejének meg kell egyeznie a kötelezettség futamidejével. A felár a kötelezettség kamatlábának a határidős csereügylet kamatlábával csökkentett értéke. A Tétel oszlopban felsorolt finanszírozási kategóriákban kapott források összegét a megfelelő lejárati sáv Volumen oszlopában kell megadni. A Volumen oszlopban az intézménynek a kapott új finanszírozás könyv szerinti értékét kell megadnia az eredeti futamidő szerint alkalmazandó lejárati sávban. Mint minden tétel, így a mérlegen kívüli kötelezettségvállalások esetében is az intézménynek csak a mérlegben megjelenített kapcsolódó összegeket kell megadnia. Az intézménynek biztosított mérlegen kívüli kötelezettségvállalást csak lehívás után kell megadni a C 69.00-es táblában. Lehívás esetén a jelentendő volumen és felár a lehívott összeg és az alkalmazandó felár az adatszolgáltatási időszak végén. Amennyiben a lehívás nem újítható meg az intézmény mérlegelési jogkörén belül, a lehívás tényleges lejáratát kell megadni. Amennyiben az intézmény már az előző adatszolgáltatási időszak végén lehívta a keretet, és amennyiben ezt követően megemeli a keret igénybevételét, csak a további lehívott összegeket kell jelenteni. A lakossági ügyfelek által elhelyezett betétek az 575/2013/EU rendelet 411. cikkének 2. pontjában meghatározott betéteket tartalmazzák. Az adatszolgáltatási időszakban megújított és az adatszolgáltatási időszak végén még fennálló finanszírozás esetében az ebben az időpontban (vagyis az adatszolgáltatási időszak végén) alkalmazandó felárak átlagát kell feltüntetni. A C 69.00-es tábla céljából a megújított és az adatszolgáltatási időszak végén még fennálló finanszírozást új finanszírozásnak kell tekinteni. Az 1.4. szakasz további részétől eltérve a látra szóló betétek volumenét és felárát csak akkor kell megadni, ha a betétesnek a megelőző adatszolgáltatási időszakban nem volt látra szóló betéte, vagy ha az előző vonatkozási időponthoz képest a betét összege növekedett, amely esetben a növekményt kell új finanszírozásként kezelni. A felár az időszak végén érvényes felár. Ha nincs szerepeltethető adat, a felárra vonatkozó cellákat üresen kell hagyni. A részvények nem tüntethetők fel ebben a táblában. A tábla egyes soraira vonatkozó útmutató: Sor Jogszabályi hivatkozások és útmutató 0010 0020 0030 0035 0045 0065 0075 0080

1.4.1. a)

egynapos (0010-es és 0020-as oszlop);

b)

egynaposnál hosszabb, de legfeljebb 1 hét (0030-as és 0040-es oszlop)

c)

1 hétnél hosszabb, de legfeljebb 1 hónap (0050-es és 0060-as oszlop);

d)

1 hónapnál hosszabb, de legfeljebb 3 hónap (0070-es és 0080-as oszlop);

e)

3 hónapnál hosszabb, de legfeljebb 6 hónap (0090-es és 0100-as oszlop);

f)

6 hónapnál hosszabb, de legfeljebb 1 év (0110-es és 0120-as oszlop);

g)

1 évnél hosszabb, de legfeljebb 2 év (0130-as és 0140-es oszlop);

h)

2 évnél hosszabb, de legfeljebb 5 év (0150-es és 0160-as oszlop);

i)

5 évnél hosszabb, de legfeljebb 10 év (0170-es és 0180-as oszlop).

1.4.1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12.13.14.15.16.17.

1. Teljes finanszírozás Az összes kapott forrás teljes volumenét és súlyozott átlagos felárát a következőknek megfelelően kell megadni az alábbi futamidőkre vonatkozóan:

1. a)

egynapos (0010-es és 0020-as oszlop);

b)

egynaposnál hosszabb, de legfeljebb 1 hét (0030-as és 0040-es oszlop)

c)

1 hétnél hosszabb, de legfeljebb 1 hónap (0050-es és 0060-as oszlop);

d)

1 hónapnál hosszabb, de legfeljebb 3 hónap (0070-es és 0080-as oszlop);

e)

3 hónapnál hosszabb, de legfeljebb 6 hónap (0090-es és 0100-as oszlop);

f)

6 hónapnál hosszabb, de legfeljebb 1 év (0110-es és 0120-as oszlop);

g)

1 évnél hosszabb, de legfeljebb 2 év (0130-as és 0140-es oszlop);

h)

2 évnél hosszabb, de legfeljebb 5 év (0150-es és 0160-as oszlop);

i)

5 évnél hosszabb, de legfeljebb 10 év (0170-es és 0180-as oszlop).

1.1. Lakossági finanszírozás Az 1. tételben feltüntetett összes finanszírozási forrásból a gyűjtött lakossági finanszírozás teljes volumene és súlyozott átlagos felára.

1.2. Fedezetlen nem lakossági finanszírozás Az 1. tételben feltüntetett összes finanszírozási forrásból a kapott fedezetlen nem lakossági finanszírozás teljes volumene és súlyozott átlagos felára.

1.2.1. ebből: előresorolt fedezetlen értékpapírok Az 1.2. tételben feltüntetett fedezetlen nem lakossági finanszírozásból az előresorolt fedezetlen értékpapírok teljes volumene és súlyozott átlagos felára.

1.3. Fedezett finanszírozás (nem központi banki) Az 1. tételben feltüntetett összes finanszírozási forrásból nem központi bank partnertől kapott fedezett finanszírozás teljes volumene és súlyozott átlagos felára.

1.3.1. ebből: fedezett kötvények Az 1.3 tételben feltüntetett fedezett finanszírozási forrásból az intézmény saját eszközeit terhelő fedezettkötvény-kibocsátás teljes volumene és súlyozott átlagos felára.

1.3.2. ebből: eszközfedezetű értékpapírok, többek között eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok Az 1.3. tételben feltüntetett fedezett finanszírozási forrásból a kibocsátott eszközfedezetű értékpapírok, többek között az eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok teljes volumene és súlyozott átlagos felára.

1.4. Egyéb finanszírozás Az 1. tételben feltüntetett összes finanszírozási forrásból az 1.1–1.3. tételben nem szereplő finanszírozás teljes volumene és súlyozott átlagos felára, beleértve a központi bankoktól származó fedezett finanszírozást is.

1.5.1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12.

Megújított finanszírozás (C 70.00) Ebben a táblában az adatszolgáltatási időpontot megelőző hónapra vonatkozó napi információkat kell megadni a lejáró források és a kapott új források volumenéről, vagyis a finanszírozás megújításáról. Az intézményeknek az összes alábbi lejárati sávban meg kell adniuk a lejáró finanszírozást naptári napokban, az eredeti futamidő szerint: A fenti 2. pontban megadott egyes lejárati sávokban a lejáró összeget a bal oldali oszlopban, a megújított finanszírozás összegét a Megújított oszlopban, a kapott új finanszírozást az Új finanszírozás oszlopban, továbbá az egyrészt az új finanszírozás összege, másrészt a megújított finanszírozás lejáró finanszírozással csökkentett összege közötti nettó különbözetet pedig a jobb oldali oszlopban kell megadni. Az összes Nettó oszlop összegeként (0040-es + 0080-as + 0120-as + 0160-as + 0200-as + 0240-es + 0280-as oszlop) kiszámított teljes nettó pénzáramlást a 290-es oszlopban kell megadni. A 0300-as oszlopban a lejáró finanszírozás átlagos futamidejét kell feltüntetni napokban. A 0310-es oszlopban a megújított finanszírozás átlagos futamidejét kell feltüntetni napokban. A 0320-as oszlopban az új finanszírozás átlagos futamidejét kell feltüntetni napokban. A Lejáró összeg az összes olyan kötelezettséget tartalmazza, amelyet a forrás nyújtója az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján szerződés alapján visszavonhat, vagy amely az említett napon esedékes. Ezt mindig pozitív előjellel kell feltüntetni. A Megújított összeg a 2. és a 3. pont szerinti olyan lejáró összeget tartalmazza, amely az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján az intézménynél marad. Ezt mindig pozitív előjellel kell feltüntetni. Amennyiben a finanszírozás futamideje a megújítás miatt változott, a megújítás összegét az új lejáratnak megfelelő lejárati sávban kell megadni. Az Új finanszírozás összeg a tényleges forrásbeáramlás az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján. Ezt mindig pozitív előjellel kell feltüntetni. A Nettó összeg a forrásokban bekövetkezett változás az eredeti futamidő egy meghatározott idősávjában az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján; ezt az összeget úgy kell kiszámítani, hogy a Nettó oszlopban összegezni kell az új finanszírozást a lejáró finanszírozás összegével csökkentett megújított finanszírozással. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó útmutató: Oszlop Jogszabályi hivatkozások és útmutató 0010–0040 0050–0080 0090–0120 0130–0160 0170–0200 0210–0240 0250–0280 0290 0300–0320

1.5.1.2. a)

egynapos (0010–0040-es oszlop);

b)

1 nap és 7 nap között (0050–0080-as oszlop);

c)

7 nap és 14 nap között (0090–0120-as oszlop);

d)

14 nap és 1 hónap között (0130–0160-as oszlop);

e)

1 hónap és 3 hónap között (0170–0200-as oszlop);

f)

3 hónap és 6 hónap között (0210–0240-as oszlop);

g)

6 hónapon túl lejáró (0250–0280-as oszlop).

1.5.1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12. Egynapos

Az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján lejáró, egynapos eredeti futamidejű finanszírozás teljes összegét a 0010-es oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. A 31-nél kevesebb napból álló hónapok, valamint a hétvégék esetében a nem releváns sorokat üresen kell hagyni. Az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján megújított, egynapos eredeti futamidejű finanszírozás teljes összegét a 0020-as oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. Az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján kapott, egynapos eredeti futamidejű új finanszírozás teljes összegét a 0030-as oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. Az egyrészről a lejáró napi finanszírozás összege, másrészről a megújított finanszírozás kapott új napi finanszírozással növelt összege közötti nettó különbözetet a 0040-es oszlop 1.1–1.31. tételében kell feltüntetni.

> 1 nap ≤ 7 nap

Az egy nap és egy hét közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján lejáró finanszírozás teljes összegét az 0050-es oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. A 31-nél kevesebb napból álló hónapok, valamint a hétvégék esetében a nem releváns sorokat üresen kell hagyni. Az egy nap és egy hét közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján megújított finanszírozás teljes összegét a 0060-as oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. Az egy nap és egy hét közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján kapott új finanszírozás teljes összegét a 0070-es oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. Az egyrészről a lejáró finanszírozás összege, másrészről a megújított finanszírozás kapott új finanszírozással növelt összege közötti nettó különbözetet a 0080-as oszlop 1.1–1.31-es tételében kell feltüntetni.

> 7 nap ≤ 14 nap

Az egy hét és két hét közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján lejáró finanszírozás teljes összegét a 0090-es oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. A 31-nél kevesebb napból álló hónapok, valamint a hétvégék esetében a nem releváns sorokat üresen kell hagyni. Az egy hét és két hét közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján megújított finanszírozás teljes összegét a 0100-as oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. Az egy hét és két hét közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján kapott új finanszírozás teljes összegét a 0110-es oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. Az egyrészről a lejáró finanszírozás összege, másrészről a megújított finanszírozás kapott új finanszírozással növelt összege közötti nettó különbözetet a 0120-as oszlop 1.1–1.31-es tételében kell feltüntetni.

> 14 nap ≤ 1 hónap

A két hét és egy hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján lejáró finanszírozás teljes összegét a 0130-as oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. A 31-nél kevesebb napból álló hónapok, valamint a hétvégék esetében a nem releváns sorokat üresen kell hagyni. A két hét és egy hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján megújított finanszírozás teljes összegét a 0140-es oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. A két hét és egy hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján kapott új finanszírozás teljes összegét a 0150-es oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. Az egyrészről a lejáró finanszírozás összege, másrészről a megújított finanszírozás kapott új finanszírozással növelt összege közötti nettó különbözetet a 0160-as oszlop 1.1–1.31-es tételében kell feltüntetni.

> 1 hónap ≤ 3 hónap

Az egy hónap és három hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján lejáró finanszírozás teljes összegét a 0170-es oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. A 31-nél kevesebb napból álló hónapok, valamint a hétvégék esetében a nem releváns sorokat üresen kell hagyni. Az egy hónap és három hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján megújított finanszírozás teljes összegét a 0180-as oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. Az egy hónap és három hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján kapott új finanszírozás teljes összegét a 0190-es oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. Az egyrészről a lejáró finanszírozás összege, másrészről a megújított finanszírozás kapott új finanszírozással növelt összege közötti nettó különbözetet a 0200-as oszlop 1.1–1.31-es tételében kell feltüntetni.

> 3 hónap ≤ 6 hónap

A három hónap és hat hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján lejáró finanszírozás teljes összegét a 0210-es oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. A 31-nél kevesebb napból álló hónapok, valamint a hétvégék esetében a nem releváns sorokat üresen kell hagyni. A három hónap és hat hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján megújított finanszírozás teljes összegét a 0220-as oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. A három hónap és hat hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján kapott új finanszírozás teljes összegét a 0230-as oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. Az egyrészről a lejáró finanszírozás összege, másrészről a megújított finanszírozás kapott új finanszírozással növelt összege közötti nettó különbözetet a 0240-es oszlop 1.1–1.31-es tételében kell feltüntetni.

> 6 hónap A hat hónapot meghaladó eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján lejáró finanszírozás teljes összegét a 0250-es oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. A 31-nél kevesebb napból álló hónapok, valamint a hétvégék esetében a nem releváns sorokat üresen kell hagyni. A hat hónapot meghaladó eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján megújított finanszírozás teljes összegét a 0260-as oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. A hat hónapot meghaladó eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján kapott új finanszírozás teljes összegét a 0270-es oszlop 1.1–1.31-es tételében kell megadni. Az egyrészről a lejáró finanszírozás összege, másrészről a megújított finanszírozás kapott új finanszírozással növelt összege közötti nettó különbözetet a 0280-as oszlop 1.1–1.31-es tételében kell feltüntetni.

Teljes nettó pénzáramlás

A 0040-es, 0080-as, 0120-as, 0160-as, 0200-as, 0240-es, 0280-as Nettó oszlopok összegeként kiszámított teljes nettó pénzáramlást a 0290-es oszlopban kell megadni.

Átlagos futamidő (nap)

A 0300-as oszlopban az összes lejáró finanszírozás súlyozott átlagos futamidejét kell feltüntetni napokban. A 0310-es oszlopban az összes megújított finanszírozás súlyozott átlagos futamidejét, a 0320-as oszlopban pedig az összes új finanszírozás súlyozott átlagos futamidejét kell feltüntetni napokban.

VII. MELLÉKLET

XX. MELLÉKLET

KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁSRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS C 71.00 – A KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS KONCENTRÁCIÓJA KIBOCSÁTÓNKÉNT 1.2. Összesen és jelentős pénznemek

AMM-TÁBLÁK Tábla száma Tábla kódja Tábla / táblacsoport megnevezése A KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS KONCENTRÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ TÁBLA 71 C 71.00 A KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS KONCENTRÁCIÓJA KIBOCSÁTÓNKÉNT A kiegyensúlyozó kapacitás koncentrációja kibocsátónként Kibocsátó LEI-kód Kibocsátó ágazata Kibocsátó székhelye Terméktípus Pénznem Hitelminőségi besorolás Piaci érték/ névérték Központi bank által elfogadható biztosítéki érték Sor Azonosító 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0010 A 10 LEGFŐBB KIBOCSÁTÓ 0020 1.01 0030 1.02 0040 1.03 0050 1.04 0060 1.05 0070 1.06 0080 1.07 0090 1.08 0100 1.09 0110 1.10 0120 VALAMENNYI EGYÉB, KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁSKÉNT FIGYELEMBE VEHETŐ TÉTEL

VIII. MELLÉKLET

XXI. MELLÉKLET

ÚTMUTATÓ A XX. MELLÉKLET KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS KONCENTRÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ TÁBLÁJÁNAK (C 71.00) KITÖLTÉSÉHEZ

A kiegyensúlyozó kapacitás koncentrációja kibocsátónként/partnerenként (CCC) (C 71.00) 1.2.3.4.5.6.

Az adatot szolgáltató intézmény kiegyensúlyozó kapacitásának koncentrációjára vonatkozó, a tíz legnagyobb eszközállomány vagy az intézmény rendelkezésére bocsátott likviditási hitelkeret alapján bontott adatoknak a C 71.00-es táblában történő megadásához az intézményeknek az e mellékletben található útmutatót kell alkalmazniuk. Amennyiben egy kibocsátóhoz vagy partnerhez egynél több terméktípus, pénznem vagy hitelminőségi besorolás tartozik, a teljes összeget kell megadni. Itt a kiegyensúlyozó kapacitás koncentrációjának legnagyobb részét kitevő terméktípust, pénznemet vagy hitelminőségi besorolást kell feltüntetni. A C 71.00-es táblában megadott kiegyensúlyozó kapacitásnak meg kell egyeznie a C 66.01-es táblában feltüntetett adattal, azzal a fenntartással, hogy a C 71.00-es táblában kiegyensúlyozó kapacitásként jelentett eszközöknek meg nem terhelt eszközöknek kell lenniük, amelyek az intézmény rendelkezésére állnak, hogy azokat az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban készpénzre válthassa. A C 71.00-es adatszolgáltatási táblában feltüntetendő, jelentős pénznemek szerinti koncentrációk kiszámításához az intézményeknek az összes pénznemben megállapított koncentrációt kell használniuk. Amennyiben egy kibocsátó vagy partner egymással kapcsolatban álló ügyfelek több csoportjához tartozik, csak egyszer kell jelenteni abban a csoportban, amelyik esetében nagyobb a kiegyensúlyozó kapacitás koncentrációja. Amennyiben a kibocsátó vagy partner központi bank, a kiegyensúlyozó kapacitás hozzá tartozó koncentrációját nem kell jelenteni ebben a táblában, csak a 0120-as sorban. Abban az esetben, ha egy intézmény valamely központi banknál standard likviditási műveletek céljából előzetesen rendelkezésre bocsátott eszközökkel rendelkezik, és amennyiben ezek az eszközök a meg nem terhelt kiegyensúlyozó kapacitás tíz legfőbb kibocsátója vagy partnere alá tartoznak, az intézmény az eredeti kibocsátót és az eredeti terméktípust tünteti fel. Oszlop Jogszabályi hivatkozások és útmutató 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090

Kibocsátó neve

Az intézmény részére meg nem terhelt eszközöket kibocsátó, illetve le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó likviditási hitelkeretet rendelkezésre tartó tíz legfőbb kibocsátó vagy partner nevét a 0010-es oszlopban csökkenő sorrendben kell feltüntetni. A legnagyobb tételt az 1.01., a sorrendben utána következőt az 1.02. sorban kell megadni, és így tovább. Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportját alkotó kibocsátókat és partnereket egyetlen koncentrációként kell megadni. A kibocsátó vagy a partner neveként annak a jogi személynek a teljes nevét kell feltüntetni, amely az eszközöket kibocsátotta, illetőleg a likviditási hitelkereteket nyújtotta, a nemzeti társasági jognak megfelelő társasági forma megjelölésével együtt.

LEI-kód

Ez a kód a partner jogalany-azonosító kódja.

Kibocsátó ágazata

Minden kibocsátóhoz vagy partnerhez ágazatot kell rendelni a pénzügyi beszámolás (FINREP) következő gazdasági ágazati osztályai alapján (e végrehajtási rendelet V. mellékletének 1. része): i. államháztartások; ii. hitelintézetek; iii. egyéb pénzügyi vállalatok; iv. nem pénzügyi vállalatok; v. háztartások. Egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetében nem kell ágazatot feltüntetni.

Kibocsátó székhelye

A kibocsátó vagy partner bejegyzése szerinti ország ISO 3166-1 alpha-2 kódját kell alkalmazni, ideértve a nemzetközi szervezetek esetében az Eurostat fizetésimérleg kézikönyvének legújabb kiadásában található pszeudo-ISO kódokat. Kapcsolatban álló ügyfelek csoportjai esetében nem kell országot megadni.

Terméktípus

A 0010-es oszlopban feltüntetett kibocsátókhoz/partnerekhez terméktípust kell rendelni annak a terméknek megfelelően, amelyben az intézmény az eszközt tartja, vagy amelyben a készenléti likviditási hitelkeretet a rendelkezésére bocsátották, az alábbi félkövérrel kiemelt kódok alkalmazásával:

SrB (előresorolt kötvény)

SubB (alárendelt kötvény)

CP (kereskedelmi értékpapír)

CB (fedezett kötvény)

US (ÁÉKBV-értékpapír, azaz átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásban meglévő részesedést megtestesítő vagy ilyen vállalkozás által kibocsátott pénzügyi instrumentum)

ABS (eszközfedezetű értékpapír)

CrCl (hitelkövetelés)

Eq (részvény)

Arany (amennyiben fizikailag létező arany, amely egyetlen partnerként kezelhető)

LiqL (az intézmény rendelkezésére tartott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó likviditási hitelkeret)

OPT (egyéb terméktípus)

Pénznem

A 0010-es oszlopban feltüntetett kibocsátókhoz vagy partnerekhez a 0060-as oszlopban ISO-pénznemkódot kell rendelni a kapott eszköz vagy az intézmény rendelkezésére tartott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó likviditási hitelkeret pénznemének megfelelően. Az ISO 4217 szerinti hárombetűs pénznemkódot kell megadni. Amennyiben a kiegyensúlyozó kapacitás koncentrációjához többdevizás hitelkeret is tartozik, a keretet abban a pénznemben kell figyelembe venni, amely a koncentráció fennmaradó részében meghatározó. Az 575/2013/EU rendelet 415. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a jelentős pénznemekre vonatkozó külön adatszolgáltatás tekintetében az intézmények értékelik a pénznemet, amelyben az áramlásra várhatóan sor kerül, és a tételt csak ebben a jelentős pénznemben adják meg, összhangban a likviditásfedezetre vonatkozó követelmények jelentős pénznemekben való külön adatszolgáltatásra vonatkozó utasításaival, az (EU) 2021/451 rendeletnek megfelelően.

Hitelminőségi besorolás

Az 575/2013/EU rendelet szerinti megfelelő hitelminőségi besorolást kell megadni, amelynek meg kell egyeznie a tételek lejárati táblában megadott hitelminőségi besorolásával. Amennyiben nincs minősítés, a nem minősített kategóriát kell megadni.

Piaci érték/névérték

Az eszközök piaci értéke vagy valós értéke, illetve – adott esetben – az intézménynek nyújtott, le nem hívott likviditási hitelkeret névértéke.

Központi bank által elfogadható biztosítéki érték

Az adott eszközöknek a jegybanki rendelkezésre állás szabályai szerint megállapított biztosítéki értéke. Az (EU) 2015/233 bizottsági végrehajtási rendeletben szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelynek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni.

IX. MELLÉKLET

XXII. MELLÉKLET

AMM LEJÁRATI TÁBLÁRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS C 66.01 – LEJÁRATI TÁBLA Összesen és jelentős pénznemek szerint

AMM-TÁBLÁK Tábla száma Tábla kódja Tábla/táblacsoport megnevezése LEJÁRATI TÁBLA 66 C 66.01 LEJÁRATI TÁBLA Kód Azonosító Tétel Szerződéses pénzáramlás lejárata 0010 0020 0025 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0110 0120 0130 0140 0150 0160 0170 0180 0190 0200 0210 0220 0010–0380 1 KIÁRAMLÁSOK Nyitó állomány > 1 nap =< 2 nap > 2 nap =< 3 nap > 3 nap =< 4 nap > 4 nap =< 5 nap > 5 nap =< 6 nap > 6 nap =< 7 nap > 7 nap =< 2 hét > 2 hét =< 3 hét > 3 hét =< 30 nap > 30 nap =< 5 hét > 5 hét =< 2 hónap > 2 hónap =< 3 hónap > 3 hónap =< 4 hónap > 4 hónap =< 5 hónap > 5 hónap =< 6 hónap > 6 hónap =< 9 hónap > 9 hónap =< 12 hónap > 12 hónap =< 2 év > 2 év =< 5 év > 5 év Egynapos ebből: lejárat nélküli tételek 0010 1.1 Kibocsátott értékpapírokból eredő kötelezettségek (ha nem lakossági betétként kezeltek) 0011 1.1.0.1 ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli 0020 1.1.1 lejáró fedezetlen kötvények 0030 1.1.2 szabályozott fedezett kötvények 0040 1.1.3 lejáró értékpapírosítások 0050 1.1.4 egyéb 0065 1.2 Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből eredő kötelezettségek (ahol a partner nem központi bank), a következőkkel fedezve: 0066 1.2.0.1 ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli 0075 1.2.1 1. szintű forgalomképes eszközök 0085 1.2.1.1 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével 0095 1.2.1.1.1 1. szintű központi banki eszközök 0105 1.2.1.1.2 1. szintű eszközök (CQS1) 0115 1.2.1.1.3 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3) 0125 1.2.1.1.4 1. szintű eszközök (CQS4+) 0135 1.2.1.2 1. szintű fedezett kötvények (CQS1) 0145 1.2.2 2A. szintű forgalomképes eszközök 0155 1.2.2.1 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1) 0165 1.2.2.2 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2) 0175 1.2.2.3 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2) 0185 1.2.3 2B. szintű forgalomképes eszközök 0195 1.2.3.1 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1) 0205 1.2.3.2 2B. szintű fedezett kötvények (CQS1-6) 0215 1.2.3.3 2B. szintű vállalati kötvények (CQ1-3) 0225 1.2.3.4 2B. szintű részvények 0235 1.2.3.5 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5) 0245 1.2.4 egyéb forgalomképes eszközök 0251 1.2.5 egyéb eszközök 0252 1.2a Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből eredő kötelezettségek (ahol a partner központi bank), a következőkkel fedezve: 0253 1.2a.1 1. szintű forgalomképes eszközök 0254 1.2a.2 2A. szintű forgalomképes eszközök 0255 1.2a.3 2B. szintű forgalomképes eszközök 0256 1.2a.4 egyéb forgalomképes eszközök 0257 1.2a.5 egyéb eszközök 0260 1.3 A kapott betétekből származó, az 1.2-ben nem szereplő kötelezettségek (a biztosítékként kapott betétek kivételével) 0261 1.3.0.1 ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli 0270 1.3.1 stabil lakossági betétek 0280 1.3.2 egyéb lakossági betétek 0290 1.3.3 operatív betétek 0300 1.3.4 hitelintézetektől származó nem operatív betétek 0310 1.3.5 egyéb pénzügyi ügyfelektől származó nem operatív betétek 0320 1.3.6 központi bankoktól származó nem operatív betétek 0330 1.3.7 nem pénzügyi vállalatoktól származó nem operatív betétek 0340 1.3.8 egyéb partnerektől származó nem operatív betétek 0350 1.4 Lejáró devizacsere-ügylet 0360 1.5 Az 1.4-ben nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek összege 0370 1.6 Egyéb kiáramlások 0380 1.7 Kiáramlások összesen 0390–0720 2 BEÁRAMLÁSOK Nyitó állomány > 1 nap =< 2 nap > 2 nap =< 3 nap > 3 nap =< 4 nap > 4 nap =< 5 nap > 5 nap =< 6 nap > 6 nap =< 7 nap > 7 nap =< 2 hét > 2 hét =< 3 hét > 3 hét =< 30 nap > 30 nap =< 5 hét > 5 hét =< 2 hónap > 2 hónap =< 3 hónap > 3 hónap =< 4 hónap > 4 hónap =< 5 hónap > 5 hónap =< 6 hónap > 6 hónap =< 9 hónap > 9 hónap =< 12 hónap > 12 hónap =< 2 év > 2 év =< 5 év > 5 év Egynapos ebből: lejárat nélküli tételek 0390 2.1 Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből esedékes összegek, a következőkkel fedezve: 0391 2.1.0.1 ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli 0400 2.1.1 1. szintű forgalomképes eszközök 0410 2.1.1.1 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével 0420 2.1.1.1.1 1. szintű központi banki eszközök 0430 2.1.1.1.2 1. szintű eszközök (CQS1) 0440 2.1.1.1.3 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3) 0450 2.1.1.1.4 1. szintű eszközök (CQS4+) 0460 2.1.1.2 1. szintű fedezett kötvények (CQS1) 0470 2.1.2 2A. szintű forgalomképes eszközök 0480 2.1.2.1 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1) 0490 2.1.2.2 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2) 0500 2.1.2.3 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2) 0510 2.1.3 2B. szintű forgalomképes eszközök 0520 2.1.3.1 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1) 0530 2.1.3.2 2B. szintű fedezett kötvények (CQS1-6) 0540 2.1.3.3 2B. szintű vállalati kötvények (CQ1-3) 0550 2.1.3.4 2B. szintű részvények 0560 2.1.3.5 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5) 0570 2.1.4 egyéb forgalomképes eszközök 0580 2.1.5 egyéb eszközök 0590 2.2 Hitelekből és előlegekből eredő, a 2.1-ben nem szereplő esedékes összegek a következő ügyfelektől: 0600 2.2.1 lakossági ügyfelek 0610 2.2.2 nem pénzügyi vállalatok 0620 2.2.3 hitelintézetek 0621 2.2.3.1 ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli 0630 2.2.4 egyéb pénzügyi ügyfelek 0640 2.2.5 központi bankok 0650 2.2.6 egyéb partnerek 0660 2.3 Lejáró devizacsere-ügylet 0670 2.4 A 2.3-ban nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő követelések összege 0680 2.5 Saját portfólióban tartott, lejáró értékpapír 0690 2.6 Egyéb beáramlások 0691 2.6.1 ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli 0700 2.7 Beáramlások összesen 0710 2.8 Nettó finanszírozási eltérés (gap) 0720 2.9 Halmozott nettó finanszírozási eltérés (gap) 0730–1080 3 KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS Nyitó állomány > 1 nap =< 2 nap > 2 nap =< 3 nap > 3 nap =< 4 nap > 4 nap =< 5 nap > 5 nap =< 6 nap > 6 nap =< 7 nap > 7 nap =< 2 hét > 2 hét =< 3 hét > 3 hét =< 30 nap > 30 nap =< 5 hét > 5 hét =< 2 hónap > 2 hónap =< 3 hónap > 3 hónap =< 4 hónap > 4 hónap =< 5 hónap > 5 hónap =< 6 hónap > 6 hónap =< 9 hónap > 9 hónap =< 12 hónap > 12 hónap =< 2 év > 2 év =< 5 év > 5 év Egynapos ebből: lejárat nélküli tételek 0730 3.1 Pénzérmék és bankjegyek 0740 3.2 Lehívható központi banki tartalékok 0750 3.3 1. szintű forgalomképes eszközök 0760 3.3.1 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével 0770 3.3.1.1 1. szintű központi banki eszközök 0780 3.3.1.2 1. szintű eszközök (CQS1) 0790 3.3.1.3 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3) 0800 3.3.1.4 1. szintű eszközök (CQS4+) 0810 3.3.2 1. szintű fedezett kötvények (CQS1) 0820 3.4 2A. szintű forgalomképes eszközök 0830 3.4.1 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1) 0840 3.4.3 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2) 0850 3.4.4 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2) 0860 3.5 2B. szintű forgalomképes eszközök 0870 3.5.1 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1) 0880 3.5.2 2B. szintű fedezett kötvények (CQS1-6) 0890 3.5.3 2B. szintű vállalati kötvények (CQS1-3) 0900 3.5.4 2B. szintű részvények 0910 3.5.5 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5) 0920 3.6 Egyéb forgalomképes eszközök 0930 3.6.1 központi kormányzat (CQS1) 0940 3.6.2 központi kormányzat (CQS 2 & 3) 0950 3.6.3 részvények 0960 3.6.4 fedezett kötvények 0970 3.6.5 eszközfedezetű értékpapírok (ABS) 0980 3.6.7 egyéb forgalomképes eszközök 0990 3.7 Központi bank által elismert nem forgalomképes eszközök 0991 3.7a Központi bank által elismert saját kibocsátások 1000 3.8 Kapott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek 1010 3.8.1 1. szintű keretek 1020 3.8.2 2B. szintű korlátozott felhasználású keretek 1030 3.8.3 2B. szintű, intézményvédelmi rendszerbeli keretek 1040 3.8.4 egyéb keretek 1050 3.8.4.1 csoporton belüli partnerektől 1060 3.8.4.2 egyéb partnerektől 1070 3.9 A kiegyensúlyozó kapacitás nettó változása 1080 3.10 Halmozott kiegyensúlyozó kapacitás 1090–1140 4 FÜGGŐ TÉTELEK Nyitó állomány > 1 nap =< 2 nap > 2 nap =< 3 nap > 3 nap =< 4 nap > 4 nap =< 5 nap > 5 nap =< 6 nap > 6 nap =< 7 nap > 7 nap =< 2 hét > 2 hét =< 3 hét > 3 hét =< 30 nap > 30 nap =< 5 hét > 5 hét =< 2 hónap > 2 hónap =< 3 hónap > 3 hónap =< 4 hónap > 4 hónap =< 5 hónap > 5 hónap =< 6 hónap > 6 hónap =< 9 hónap > 9 hónap =< 12 hónap > 12 hónap =< 2 év > 2 év =< 5 év > 5 év Egynapos ebből: lejárat nélküli tételek 1090 4.1 Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekből származó kiáramlások 1091 4.1.0.1 ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli 1100 4.1.1 Folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretek 1110 4.1.1.1 a kedvezményezett által 2B. szintűnek tekintett 1120 4.1.1.2 egyéb 1130 4.1.2 Likviditási keretek 1131 4.1a Folyósítási kötelezettséget nem tartalmazó finanszírozási keretekből származó kiáramlások 1140 4.2 Leminősítés miatti kiáramlások 1150–1290 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK Nyitó állomány > 1 nap =< 2 nap > 2 nap =< 3 nap > 3 nap =< 4 nap > 4 nap =< 5 nap > 5 nap =< 6 nap > 6 nap =< 7 nap > 7 nap =< 2 hét > 2 hét =< 3 hét > 3 hét =< 30 nap > 30 nap =< 5 hét > 5 hét =< 2 hónap > 2 hónap =< 3 hónap > 3 hónap =< 4 hónap > 4 hónap =< 5 hónap > 5 hónap =< 6 hónap > 6 hónap =< 9 hónap > 9 hónap =< 12 hónap > 12 hónap =< 2 év > 2 év =< 5 évfszereplő > 5 év Egynapos ebből: lejárat nélküli tételek 1230 13 Központi bank által elismert magas minőségű likvid eszközök – forgalomképes eszközök 1241 14 A 3.6-ban szereplő olyan eszközök, amelyek központi bank által elismert nem magas minőségű likvid eszközök 1270 17 Betétekből származó kiáramlások – modellezett, viselkedés szerint 1280 18 Hitelekből és előlegekből származó beáramlások – modellezett, viselkedés szerint 1290 19 Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek lehívása – modellezett, viselkedés szerint

X. MELLÉKLET

XXIII. MELLÉKLET

ÚTMUTATÓ A XXII. MELLÉKLET LEJÁRATI TÁBLÁJÁNAK KITÖLTÉSÉHEZ

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12.13.14.15.16.17.18.19.20.21.

Az intézmények tevékenységében mutatkozó lejárati eltérések (lejárati tábla) XXII. mellékletben történő bemutatása érdekében az intézmények az e mellékletben meghatározott útmutatót alkalmazzák. A lejárati tábla monitorozási eszköz, amely a szerződéses áramlásokat és a függő kiáramlásokat tartalmazza. A jogilag kötelező erejű megállapodásokból eredő szerződéses áramlásokról és az adatszolgáltatás időpontjától számított hátralévő futamidőről az adott megállapodások rendelkezéseinek megfelelően kell adatot szolgáltatni. Az intézmények a beáramlásokat nem vehetik többszörösen figyelembe. A Nyitó állomány oszlopban az adatszolgáltatás időpontjában meglévő állományt kell feltüntetni. A XXII. mellékletben található táblában kizárólag az üres fehér mezőket kell kitölteni. A lejárati tábla Kiáramlások és Beáramlások szakasza tartalmazza valamennyi mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételből származó jövőbeli szerződéses pénzáramlásokat. Csak az adatszolgáltatás időpontjában érvényes szerződések szerinti kiáramlásokat és beáramlásokat kell feltüntetni. A garanciákon kívül minden mérlegen belüli és mérlegen kívüli instrumentum kamat kiáramlását és beáramlását szerepeltetni kell a Kiáramlások és a Beáramlások szakasz megfelelő tételeiben, az esedékességüknek megfelelő lejárati sávban. Az adatszolgáltatási vonatkozási időponttól számított 5 év után esedékes kamatkifizetések és kamatbevételek nem szerepeltethetők a lejárati táblában. A lejárati tábla Kiegyensúlyozó kapacitás című szakaszában azon meg nem terhelt eszközállományt vagy egyéb finanszírozási forrást kell megjeleníteni, amely az adatszolgáltatás időpontjában jogilag és gyakorlatilag az intézmény rendelkezésére áll a potenciális finanszírozási hiányok fedezésére. Csak az adatszolgáltatás időpontjában létező szerződések szerinti kiáramlásokat és beáramlásokat kell feltüntetni. A pénzeszköz-kiáramlásokat és -beáramlásokat a megfelelő Kiáramlások, illetve Beáramlások szakaszban bruttó értéken, pozitív előjellel kell szerepeltetni. A kifizetendő és jóváírandó összegeket a Kiáramlások, illetve Beáramlások szakaszban kell feltüntetni. A lejárati tábla Kiegyensúlyozó kapacitás című szakaszában a kiáramlásokat negatív, a beáramlásokat pozitív előjellel, mindkét esetben nettó értéken kell szerepeltetni. A pénzáramlások esetében az esedékes összeget kell feltüntetni. Az értékpapír-áramlásokat aktuális piaci értéken kell szerepeltetni. A hitel- és likviditási keretekben történő áramlásokat a szerződés szerint rendelkezésre álló összeggel kell szerepeltetni. A szerződéses áramlásokat hátralévő futamidejük szerint kell megosztani a huszonkét lejárati sáv között; a napok naptári napokat jelentenek. Adatot kell szolgáltatni valamennyi szerződéses áramlásról, ezen belül valamennyi nem pénzügyi tevékenységből származó pénzáramlásról (adóról, bónuszról, osztalékról és járadékról). A nem pénzügyi tevékenységekből származó pénzáramlásokat az esedékességüknek megfelelő lejárati sávban kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatási vonatkozási időponttól számított 5 év után esedékes ilyen pénzáramlások nem szerepeltethetők a lejárati táblában. Az áramlások szerződéses lejáratainak meghatározása során érvényesítendő konzervatív megközelítés érdekében az intézmények biztosítják a következőket: [üres] A lejáró devizacsere-ügyleteknél a keresztdevizás csereügyletek, a határidős devizaügyletek és a ki nem egyenlített azonnali devizamegállapodások lejáratkori névértékét a tábla vonatkozó lejárati sávjában kell feltüntetni. A ki nem egyenlített ügyletekből származó pénzáramlásokat a kiegyenlítésüket megelőző rövid időszakban a megfelelő sorokban és lejárati sávokban kell szerepeltetni. Üresen kell hagyni azokat a tételeket, amelyeknél az intézmény nem végez alapul szolgáló üzleti tevékenységet, például egy adott kategóriában nem rendelkezik betéttel. Nem kell jelenteni a késedelmes tételeket és azokat a tételeket, amelyek esetében az intézménynek oka van nemteljesítést feltételezni. Amennyiben a kapott biztosítékot olyan ügyletben zálogosítják újra el, amelynek lejárata későbbi, mint azé az ügyleté, amelyben az intézmény megkapta a biztosítékot, a kapott biztosíték valós értékének összegével megegyező értékpapír-kiáramlást kell feltüntetni a biztosíték fogadásához vezető ügylet lejáratának megfelelő lejárati sáv kiegyensúlyozó kapacitásra vonatkozó szakaszában. Amennyiben az adatszolgáltató hitelintézetnek a központi intézménynél tartott látra szóló betéteit az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikke szerint likvid eszközként kezelik, a látra szóló betéteket szerződéses bankközi beáramlásként kell kezelni a lejárati táblában. A csoporton belüli tételek nem érintik a konszolidált alapon történő adatszolgáltatást. A központi banki tartalékok le nem hívható részét a táblában sehol nem kell feltüntetni.

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12. a)

fizetési halasztásra vagy bejövő előlegkifizetésre vonatkozó opció esetében azt kell feltételezni, hogy az opciót lehívják, amennyiben ez az intézményből történő kiáramlások előrehozásához vagy az intézménybe történő beáramlások halasztásához vezet;

b)

amennyiben az intézményből történő kiáramlások előrehozására vonatkozó opció gyakorlása kizárólag az intézmény mérlegelési jogkörébe tartozik, csak akkor feltételezhető, hogy az opciót lehívják, ha ez megfelel az intézménnyel kapcsolatos piaci várakozásnak. Nem feltételezhető, hogy az opciót lehívják, amennyiben ez az intézménybe történő beáramlások előrehozásához vagy az intézményből történő kiáramlások halasztásához vezet. A beáramlással azonos napon kell szerepeltetni az olyan pénzeszköz-kiáramlást, amelyet szerződés alapján a beáramlás idéz elő (pl. közvetítő finanszírozás esetében);

c)

az egy napon belül lejáró betéteket, ideértve a látra szóló és a lejárat nélküli betéteket is, egynaposként, a 0020-as oszlopban kell szerepeltetni. Emellett a szerződéses lejárattal nem rendelkező ügyleteket fel kell tüntetni a 0025-ös oszlopban is;

d)

a nyitott repókat, a fordított repókat és a hasonló, bármely fél által bármely napon lezárható ügyleteket egynapos lejáratúnak kell tekinteni, kivéve akkor, ha a felmondási idő egy napnál hosszabb; ebben az esetben a felmondási időnek megfelelő lejárati sávban kell őket feltüntetni;

e)

feltételezni kell, hogy a lejárat előtti felmondási opcióval rendelkező lekötött lakossági betétek abban az időszakban járnak le, amikor a lejárat előtti felmondás nem jár az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 25. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti büntetéssel;

f)

amennyiben az intézmény az e bekezdésben meghatározott szabályok alapján nem képes megállapítani valamely adott tétel vagy annak egy része vonatkozásában a szerződéses kifizetési ütemezés egy minimális menetrendjét, úgy a tételt vagy annak adott részét öt évnél hosszabb lejáratú tételként a 0220-as oszlopban tünteti fel.

II. RÉSZ: A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ

Sor Jogszabályi hivatkozások és útmutató 0010– 0380 0010 0011 0020 0030 0040 0050 0065 0066 0075 0085 0095 0105 0115 0125 0135 0145 0155 0165 0175 0185 0195 0205 0215 0225 0235 0245 0251 0252 0253 0254 0255 0256 0257 0260 0261 0270 0280 0290 0300 0310 0320 0330 0340 0350 0360 0370 0380 0390–0700 0390 0391 0400 0410 0420 0430 0440 0450 0460 0470 0480 0490 0500 0510 0520 0530 0540 0550 0560 0570 0580 0590 0600 0610 0620 0621 0630 0640 0650 0660 0670 0680 0690 0691 0700 0710 0720 0730-1080 0730 0740 0750 0760 0770 0780 0790 0800 0810 0820 0830 0840 0850 0860 0870 0880 0890 0900 0910 0920 0930 0940 0950 0960 0970 0980 0990 0991 1000 1010 1020 1030 1040 1050 1060 1070 1080 1090 – 1140 1090 1091 1100 1110 1120 1130 1131 1140 1150 – 1290 1230 1241 1270 1280 1290

1 – KIÁRAMLÁSOK

A pénzeszköz-kiáramlások teljes összegét az alábbi alkategóriákban kell feltüntetni:

1.1 – Kibocsátott értékpapírokból eredő kötelezettségek (ha nem lakossági betétként kezeltek)

Az adatot szolgáltató intézmény által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból (vagyis saját kibocsátásból) származó pénzeszköz-kiáramlások.

1.1.0.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli

Az 1.1-ben feltüntetett olyan kiáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

1.1.1 – lejáró fedezetlen kötvények

Az 1.1. sorban feltüntetett olyan, kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyek esetében a kibocsátott értékpapírok az adatszolgáltató intézmény által harmadik fél részére kibocsátott fedezetlen adósságinstrumentumok.

1.1.2 – szabályozott fedezett kötvények

Az 1.1. sorban feltüntetett olyan, kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyek esetében a kibocsátott értékpapírok az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (4) vagy (5) bekezdése vagy a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdése szerint kezelhető kötvények.

1.1.3 – lejáró értékpapírosítások

Az 1.1. sorban feltüntetett olyan, kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyek esetében a kibocsátott értékpapírok harmadik féllel végrehajtott, az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontja szerinti értékpapírosítások.

1.1.4 – egyéb

Az 1.1. sorban feltüntetett olyan, kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyek esetében a kibocsátott értékpapírok nem sorolhatók a fenti alkategóriák egyikébe sem.

1.2 – Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből eredő kötelezettségek (ahol a partner nem központi bank), a következőkkel fedezve:

Az 575/2013/EU rendelet 192. cikkében meghatározott fedezett kölcsönügyletből és tőkepiac-vezérelt ügyletből származó összes pénzeszköz-kiáramlás teljes összege (ha a partner nem központi bank). Megjegyzés: Itt kizárólag a pénzáramlásokat kell feltüntetni, a fedezett kölcsönügylethez és a tőkepiac-vezérelt ügylethez kapcsolódó értékpapír-áramlásokat a Kiegyensúlyozó kapacitás szakaszban kell szerepeltetni.

1.2.0.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli

Az 1.2-ben feltüntetett olyan kiáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

1.2.1 – 1. szintű forgalomképes eszközök

Az 1.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 10. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné. A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

1.2.1.1 – 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével

Az 1.2.1 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket nem fedezett kötvény fedez.

1.2.1.1.1 – 1. szintű központi banki eszközök

Az 1.2.1.1 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

1.2.1.1.2 – 1. szintű eszközök (CQS1)

Az 1.2.1.1 tételben feltüntetett olyan, az 1.2.1.1.1 tételben feltüntetetteken kívüli pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

1.2.1.1.3 – 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3)

Az 1.2.1.1 tételben feltüntetett olyan, az 1.2.1.1.1 tételben feltüntetetteken kívüli pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

1.2.1.1.4 – 1. szintű eszközök (CQS4+)

Az 1.2.1.1 tételben feltüntetett olyan, az 1.2.1.1.1 tételben feltüntetetteken kívüli pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 4-es vagy rosszabb hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

1.2.1.2 – 1. szintű fedezett kötvények (CQS1)

Az 1.2.1 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket fedezett kötvény fedez. Megjegyzés: az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező fedezett kötvények minősülhetnek 1. szintű eszköznek.

1.2.2 – 2A. szintű forgalomképes eszközök

Az 1.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 11. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné. A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

1.2.2.1 – 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1)

Az 1.2.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott vállalati kötvény fedez.

1.2.2.2 – 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2)

Az 1.2.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es vagy 2-es hitelminőségi besorolást kapott fedezett kötvény fedez.

1.2.2.3 – 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2)

Az 1.2.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. Megjegyzés: az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően csak az 1-es és 2-es hitelminőségi besorolással rendelkező közszektorbeli eszközök minősülhetnek 2A. szintű eszköznek.

1.2.3 – 2B. szintű forgalomképes eszközök

Az 1.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8.,12. és 13. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné. A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

1.2.3.1 – 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1)

Az 1.2.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket eszközfedezetű értékpapír fedez, utóbbiak közé értve a lakóingatlannal fedezett értékpapírokat is. Megjegyzés: az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező eszközfedezetű értékpapírok minősülhetnek 2B. szintű eszköznek.

1.2.3.2 – 2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6)

Az 1.2.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket fedezett kötvény fedez.

1.2.3.3 – 2B. szintű vállalati kötvények (CQS 1-3)

Az 1.2.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket hitelviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír fedez.

1.2.3.4 – 2B. szintű részvények

Az 1.2.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket részvény fedez.

1.2.3.5 – 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5)

Az 1.2.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket az 1.2.3.1–1.2.3.4 tételben nem feltüntetett 2B. szintű eszköz fedez.

1.2.4 – egyéb forgalomképes eszközök

Az 1.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket az 1.2.1, 1.2.2 vagy 1.2.3 tételben nem feltüntetett forgalomképes eszköz fedez.

1.2.5 – egyéb eszközök

Az 1.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket az 1.2.1, 1.2.2, 1.2.3 vagy 1.2.4 tételben nem feltüntetett eszköz fedez.

1.2a Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből eredő kötelezettségek (ahol a partner központi bank), a következőkkel fedezve:

Az 575/2013/EU rendelet 192. cikkében meghatározott fedezett kölcsönügyletből és tőkepiac-vezérelt ügyletből származó összes pénzeszköz-kiáramlás teljes összege (ha a partner központi bank). Megjegyzés: Itt kizárólag a pénzáramlásokat kell feltüntetni, a fedezett kölcsönügylethez és a tőkepiac-vezérelt ügylethez kapcsolódó értékpapír-áramlásokat a Kiegyensúlyozó kapacitás szakaszban kell szerepeltetni.

1.2a.1 – 1. szintű forgalomképes eszközök

Az 1.X tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 10. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné. A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

1.2a.2 – 2A. szintű forgalomképes eszközök

Az 1.X tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 11. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné. A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

1.2a.3 – 2B. szintű forgalomképes eszközök

Az 1.X tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8.,12. és 13. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné. A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

1.2a.4 – egyéb forgalomképes eszközök

Az 1.2a tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket az 1.2a.1, 1.2a.2 vagy 1.2a.3 tételben nem feltüntetett forgalomképes eszköz fedez.

1.2a.5 – egyéb eszközök

Az 1.X tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket az 1.2a.1, 1.2a.2, 1.2a.3 vagy 1.2a.4 tételben nem feltüntetett forgalomképes eszköz fedez.

1.3 – A kapott betétekből származó, az 1.2-ben nem szereplő kötelezettségek (a biztosítékként kapott betétek kivételével)

A kapott betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások az 1.2 tételben feltüntetett kiáramlások és a biztosítékként elhelyezett betétek kivételével. A származtatott ügyletekből származó pénzeszköz-kiáramlásokat az 1.4 vagy 1.5 tételben kell feltüntetni. A betéteket a szerződés szerinti legkorábbi lejárati napnak megfelelően kell szerepeltetni. Az előzetes figyelmeztetés nélkül, azonnal felvehető betéteket (látra szóló betétek) és a lejárat nélküli betéteket az egynapos lejárati sávban kell feltüntetni.

1.3.0.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli

Az 1.3-ban feltüntetett olyan kiáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

1.3.1 – stabil lakossági betétek

Az 1.3 tételben feltüntetett, az 575/2013/EU rendelet 411. cikkének 2. pontja és az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikke szerinti lakossági betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege.

1.3.2 – egyéb lakossági betétek

Az 1.3 tételben feltüntetett, az 575/2013/EU rendelet 411. cikkének 2. pontja szerinti lakossági betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege, az 1.3.1 tételben feltüntetett kiáramlások kivételével.

1.3.3 – operatív betétek

Az 1.3 tételben feltüntetett, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 27. cikke szerinti operatív betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege.

1.3.4 – hitelintézetektől származó nem operatív betétek

Az 1.3 tételben feltüntetett, hitelintézeti betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege, az 1.3.3 tételben feltüntetett kiáramlások kivételével.

1.3.5 – egyéb pénzügyi ügyfelektől származó nem operatív betétek

Az 1.3 tételben feltüntetett, az 575/2013/EU rendelet 411. cikkének 1. pontja szerinti pénzügyi ügyfelektől származó betétekből eredő pénzeszköz-kiáramlások összege, az 1.3.3 és 1.3.4 tételben feltüntetett kiáramlások kivételével.

1.3.6. központi bankoktól származó nem operatív betétek

Az 1.3 tételben feltüntetett, központi bankok által elhelyezett nem operatív betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege.

1.3.7 – nem pénzügyi vállalatoktól származó nem operatív betétek

Az 1.3 tételben feltüntetett, nem pénzügyi vállalatok által elhelyezett nem operatív betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege.

1.3.8 – egyéb partnerektől származó nem operatív betétek

Az 1.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyek nem az 1.3.1–1.3.7 tételben feltüntetett betétekből származnak.

1.4 – Lejáró devizacsere-ügylet

A devizacsere-ügyletek lejáratából, például a tőkeösszegek lejáratkori cseréjéből származó pénzeszköz-kiáramlások teljes összege.

1.5 – Az 1.4-ben nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek összege

Az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt szerződések alapján fizetendő, származtatott pozíciókból származó pénzeszköz-kiáramlások teljes összege, kivéve a lejáró devizacsere-ügyletekből származó kiáramlásokat, amelyeket az 1.4 tételben kell szerepeltetni. A teljes összegnek a kiegyenlítési összegeket kell mutatnia az adatszolgáltatás időpontjában nem teljesített letéti felhívásokkal együtt. A teljes összegnek az alábbi 1. és 2. elem összegét kell mutatnia a különböző lejárati sávokban: A fentieknek megfelelően: Az 1. pont szerinti származtatott ügyletek esetében a kapott vagy adott biztosíték visszaszolgáltatását nem kell feltüntetni a lejárati táblában. A 2. pont szerinti származtatott ügyletek esetében a kapott vagy adott biztosíték visszaszolgáltatását fel kell tüntetni a lejárati tábla 3. szakaszában. A kapott (adott) biztosíték visszaszolgáltatását a származtatott ügylet lejáratának megfelelő lejárati sávban negatív (pozitív) változásként kell megjeleníteni. Pozitív változás csak akkor jeleníthető meg, ha a biztosíték a visszaszolgáltatáskor kiegyensúlyozó kapacitásnak minősül. Ha a kapott (adott) biztosíték visszaszolgáltatásakor készpénzbiztosítékról van szó, a biztosíték visszaszolgáltatását egyéb kiáramlásként az 1.6 sorban (egyéb beáramlásként a 2.6 sorban), a megfelelő lejárati sávban kell feltüntetni. Ha a partnerrel kicserélt biztosíték értéke nem teljesen egyezik meg a származtatott ügylet értékváltozásaival, de az eltérés nem haladja meg a minimális átutalási összeget, akkor az ügylet továbbra is megfelelően fedezettnek minősül.

1. A lejárati tábla egyik táblájában sem szerepeltethető az olyan származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénz- és értékpapír-áramlás, amelyre vonatkozóan biztosítéki megállapodás írja elő a partnerkockázat teljes vagy arányos fedezetét. Ez azt jelenti, hogy a táblákban egyáltalán nem szerepeltethető az ilyen származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénz-, értékpapír-, készpénzfedezet- és értékpapírfedezet-áramlás. E kivétel nem alkalmazandó a következőkre:

1. a)

a kiegyensúlyozó kapacitásként elismert, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban fedezett származtatott ügylet keretében kapott vagy adott eszközök (a lejárati tábla 3. szakaszának állomány oszlopában, ha meg nem terheltek és megterhelésre rendelkezésre állnak),

b)

a letéti felhívások nyomán bekövetkező esedékes, de még nem teljesített pénz- és értékpapír-áramlások (készpénzfedezet- és értékpapírfedezet-áramlás). Ezeket a készpénzfedezet esetében az 1.5. és a 2.4. sorban (származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások és származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások), az értékpapír-fedezet esetében a 3. szakaszban (Kiegyensúlyozó kapacitás) kell kimutatni,

c)

fizikai kiegyenlítésű származtatott ügyletek (például fizikailag kiegyenlített határidős aranyügyletek), amennyiben teljeskörűen vagy megfelelően fedezettek. E származtatott ügyletek esetében az a) és b) pontban foglaltakon túlmenően a végső (általában lejárat körüli) kiegyenlítéskor történő kiegyenlítési folyamatot is jelenteni kell. A várt pénzeszközáramlásokat pénzeszköz-kiáramlás esetében az 1.5 sor (származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások), pénzeszköz-beáramlás esetében pedig a 2.4 sor (származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások) megfelelő lejárati sávjában kell szerepeltetni. Ha a fizikailag kiegyenlített eszköz a 3. szakasz szerinti kiegyensúlyozó kapacitásnak minősül, ezt az áramlást ebben a szakaszban a megfelelő idősávban és a megfelelő sorban kell feltüntetni. Kiáramlás esetében negatív, beáramlás esetében pedig pozitív összegnek kell lennie.

2. A pénzeszközök és értékpapírok olyan származtatott ügyletekhez kapcsolódó be- és kiáramlása esetében, amelyekre nem vonatkozik biztosítéki megállapodás vagy csak részleges fedezet szükséges, meg kell különböztetni az opcionalitást tartalmazó és egyéb szerződéseket:

2. a)

az opció jellegű származtatott ügyletekhez kapcsolódó áramlások csak akkor szerepeltethetők, ha vételi opció esetén a lehívási ár a piaci árnál alacsonyabb vagy eladási opció esetén annál magasabb (azaz az opció nyereséges). Ezek az áramlások a következők közül mindkettő együttes alkalmazásával közelíthetők:

i.

a szerződés aktuális piaci értékét vagy nettó jelenértékét a lejárati tábla 2.4. sorában (származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások) az opció legkésőbbi lehívási napjával beáramlásként kell szerepeltetni, ha az opció lehívására a bank jogosult;

ii.

a szerződés aktuális piaci értékét vagy nettó jelenértékét a lejárati tábla 1.5. sorában (származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások) az opció legkorábbi lehívási napjával kiáramlásként kell szerepeltetni, ha az opció lehívására a bank partnere jogosult;

b)

az a) pontban említettől eltérő szerződésekhez kapcsolódó áramlások esetében a bruttó szerződéses pénzáramlásokat az 1.5. sor (származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások) és a 2.4. sor (származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások) megfelelő lejárati sávjában, a likvid értékpapírok szerződéses áramlásait pedig a lejárati tábla kiegyensúlyozó kapacitást mutató szakaszában – még nem rögzített összegek esetében az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandó aktuális, piac által implikált határidős kamatlábak használatával – kell szerepeltetni.

1.6 – Egyéb kiáramlások

Az 1.1, 1.2, 1.3, 1.4 vagy 1.5 tételben nem szereplő valamennyi egyéb pénzeszköz-kiáramlás teljes összege. A függő kiáramlások itt nem szerepeltethetők.

1.7 – Kiáramlások összesen

Az 1.1, 1.2, 1.3, 1.4, 1.5 és 1.6 tételben szereplő valamennyi egyéb pénzeszköz-kiáramlás teljes összege.

2 – BEÁRAMLÁSOK

2.1. Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből esedékes összegek, a következőkkel fedezve:

Az 575/2013/EU rendelet 192. cikkében meghatározott fedezett kölcsönügyletből és tőkepiac-vezérelt ügyletből származó pénzeszköz-beáramlás. Itt kizárólag a pénzáramlásokat kell feltüntetni, a fedezett kölcsönügylethez és a tőkepiac-vezérelt ügylethez kapcsolódó értékpapír-áramlásokat a Kiegyensúlyozó kapacitás szakaszban kell szerepeltetni.

2.1.0.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli

A 2.1-ben feltüntetett olyan beáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

2.1.1 – 1. szintű forgalomképes eszközök

A 2.1 tételben feltüntetett, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 10. cikke szerinti forgalomképes eszközökkel fedezett pénzeszköz-beáramlások összege. A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

2.1.1.1 – 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével

A 2.1.1 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket nem fedezett kötvény fedez.

2.1.1.1.1 – 1. szintű központi banki eszközök

A 2.1.1.1 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

2.1.1.1.2 – 1. szintű eszközök (CQS1)

A 2.1.1.1 tételben feltüntetett olyan, a 2.1.1.1.1 tételben feltüntetetteken kívüli pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

2.1.1.1.3 – 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3)

A 2.1.1.1 tételben feltüntetett olyan, a 2.1.1.1.1 tételben feltüntetetteken kívüli pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

2.1.1.1.4 – 1. szintű eszközök (CQS4+)

A 2.1.1.1 tételben feltüntetett olyan, a 2.1.1.1.1 tételben feltüntetetteken kívüli pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 4-es vagy rosszabb hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

2.1.1.2 – 1. szintű fedezett kötvények (CQS1)

A 2.1.1 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket fedezett kötvény fedez. Megjegyzés: az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező fedezett kötvények minősülhetnek 1. szintű eszköznek.

2.1.2 – 2A. szintű forgalomképes eszközök

A 2.1 tételben feltüntetett, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 11. cikke szerinti forgalomképes eszközökkel fedezett pénzeszköz-beáramlások összege. A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

2.1.2.1 – 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1)

A 2.1.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott vállalati kötvény fedez.

2.1.2.2 – 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2)

A 2.1.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es vagy 2-es hitelminőségi besorolást kapott fedezett kötvény fedez.

2.1.2.3 – 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2)

A 2.1.2 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. Megjegyzés: az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően csak az 1-es és 2-es hitelminőségi besorolással rendelkező közszektorbeli eszközök minősülhetnek 2A. szintű eszköznek.

2.1.3 – 2B. szintű forgalomképes eszközök

A 2.1 tételben feltüntetett, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 12. vagy 13. cikke szerinti forgalomképes eszközökkel fedezett pénzeszköz-beáramlások összege. A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

2.1.3.1 – 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1)

A 2.1.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket eszközfedezetű értékpapír fedez, utóbbiak közé értve a lakóingatlannal fedezett értékpapírokat is.

2.1.3.2 – 2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6)

A 2.1.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket fedezett kötvény fedez.

2.1.3.3 – 2B. szintű vállalati kötvények (CQS 1-3)

A 2.1.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket hitelviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír fedez.

2.1.3.4 – 2B. szintű részvények

A 2.1.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket részvény fedez.

2.1.3.5 – 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5)

A 2.1.3 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket a 2.1.3.1–2.1.3.4 tételben nem feltüntetett 2B. szintű eszköz fedez.

2.1.4 – egyéb forgalomképes eszközök

A 2.1 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyeket a 2.1.1, 2.1.2 vagy 2.1.3 tételben nem feltüntetett forgalomképes eszköz fedez.

2.1.5 – egyéb eszközök

A 2.1 tételben feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyeket a 2.1.1, 2.1.2, 2.1.3 vagy 2.1.4 tételben nem feltüntetett eszköz fedez.

2.2. Hitelekből és előlegekből eredő, a 2.1. tételben nem szereplő esedékes összegek a következő ügyfelektől:

Hitelekből és előlegekből származó beáramlások. A pénzeszköz-beáramlásokat a szerződés szerinti legkésőbbi törlesztési nappal kell feltüntetni. Rulírozó hitelkeretek esetében feltételezni kell, hogy a meglévő hitelt megújítják, a fennmaradó egyenleg pedig folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretként kezelendő.

2.2.1. lakossági ügyfelek

A 2.2 tételben feltüntetett, az 575/2013/EU rendelet 411. cikkének 2. pontja szerinti természetes személytől vagy kkv-tól származó pénzeszköz-beáramlások összege.

2.2.2 – nem pénzügyi vállalatok

A 2.2 tételben feltüntetett, nem pénzügyi vállalatoktól származó pénzeszköz-beáramlások összege.

2.2.3 – hitelintézetek

A 2.2 tételben feltüntetett, hitelintézetektől származó pénzeszköz-beáramlások összege.

2.2.3.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli

A 2.2.3-ban feltüntetett olyan beáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

2.2.4 – egyéb pénzügyi ügyfelek

A 2.2 tételben feltüntetett, az 575/2013/EU rendelet 411. cikkének 1. pontja szerinti pénzügyi ügyféltől származó betétekből eredő pénzeszköz-beáramlások összege, a 2.2.3 tételben feltüntetett beáramlások kivételével.

2.2.5 – központi bankok

A 2.2 tételben feltüntetett, központi bankoktól származó pénzeszköz-beáramlások összege. Ez a tétel nem foglalja magában a 3.2 tételben jelentett lehívható készpénztartalékokat.

2.2.6 – egyéb partnerek

A 2.2 tételben feltüntetett, a 2.2.1–2.2.5. tételben nem említett egyéb partnerektől származó pénzeszköz-beáramlások összege.

2.3 – Lejáró devizacsere-ügylet

A devizacsere-ügyletek lejáratából, például a tőkeösszegek lejáratkori cseréjéből származó szerződéses pénzeszköz-beáramlások teljes összege. A tábla megfelelő lejárati sávjaiban szereplő keresztdevizás csereügyletek és határidős devizaügyletek lejáratkori névértékét a tábla vonatkozó lejárati sávjában kell feltüntetni.

2.4. A 2.3-ban nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő követelések összege

Az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt szerződések alapján követelést képező származtatott pozíciókból származó pénzeszköz-beáramlások teljes összege, kivéve a lejáró devizacsere-ügyletekből származó beáramlásokat, amelyeket a 2.3 tételben kell szerepeltetni. A teljes összegnek a kiegyenlítési összegeket kell mutatnia az adatszolgáltatás időpontjában nem teljesített letéti felhívásokkal együtt. A teljes összegnek az alábbi 1. és 2. elem összegét kell mutatnia a különböző lejárati sávokban: A fentieknek megfelelően: Az 1. pont szerinti származtatott ügyletek esetében a kapott vagy adott biztosíték visszaszolgáltatását nem kell feltüntetni a lejárati táblában. A 2. pont szerinti származtatott ügyletek esetében a kapott vagy adott biztosíték visszaszolgáltatását fel kell tüntetni a lejárati tábla 3. szakaszában. A kapott (adott) biztosíték visszaszolgáltatását a származtatott ügylet lejáratának megfelelő lejárati sávban negatív (pozitív) változásként kell megjeleníteni. Pozitív változás csak akkor jeleníthető meg, ha a biztosíték a visszaszolgáltatáskor kiegyensúlyozó kapacitásnak minősül. Ha a kapott (adott) biztosíték visszaszolgáltatásakor készpénzbiztosítékról van szó, a biztosíték visszaszolgáltatását egyéb kiáramlásként az 1.6 sorban (egyéb beáramlásként a 2.6 sorban), a megfelelő lejárati sávban kell feltüntetni. Ha a partnerrel kicserélt biztosíték értéke nem teljesen egyezik meg a származtatott ügylet értékváltozásaival, de az eltérés nem haladja meg a minimális átutalási összeget, akkor az ügylet továbbra is megfelelően fedezettnek minősül.

1. A lejárati táblában nem szerepeltethető az olyan származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénz- és értékpapír-áramlás, amelyre vonatkozóan biztosítéki megállapodás írja elő a partnerkockázat teljes vagy arányos fedezetét, és ugyancsak nem szerepeltethető a táblában az ilyen származtatott ügyletekhez kapcsolódó semmilyen pénz-, értékpapír-, készpénzfedezet- és értékpapírfedezet-áramlás. E kivétel nem alkalmazandó a következőkre:

1. a)

a kiegyensúlyozó kapacitásként elismert, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban fedezett származtatott ügylet keretében kapott vagy adott eszközök (a lejárati tábla 3. szakaszának állomány oszlopában, ha meg nem terheltek és megterhelésre rendelkezésre állnak),

b)

a letéti felhívások nyomán bekövetkező esedékes, de még nem teljesített pénz- és értékpapír-áramlások (készpénzfedezet- és értékpapírfedezet-áramlás). Ezeket a készpénzfedezet esetében az 1.5. és a 2.4. sorban (származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások és származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások), az értékpapír-fedezet esetében a 3. szakaszban (Kiegyensúlyozó kapacitás) kell kimutatni,

c)

fizikai kiegyenlítésű származtatott ügyletek (például fizikailag kiegyenlített határidős aranyügyletek), amennyiben teljeskörűen vagy megfelelően fedezettek. E származtatott ügyletek esetében az a) és b) pontban foglaltakon túlmenően a végső (általában lejárat körüli) kiegyenlítéskor történő kiegyenlítési folyamatot is jelenteni kell. A várt pénzeszközáramlásokat pénzeszköz-kiáramlás esetében az 1.5 sor (származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások), pénzeszköz-beáramlás esetében pedig a 2.4 sor (származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások) megfelelő lejárati sávjában kell szerepeltetni. Ha a fizikailag kiegyenlített eszköz a 3. szakasz szerinti kiegyensúlyozó kapacitásnak minősül, ezt az áramlást ebben a szakaszban a megfelelő idősávban és a megfelelő sorban kell feltüntetni. Kiáramlás esetében negatív, beáramlás esetében pedig pozitív összegnek kell lennie.

2. a pénzeszközök és értékpapírok olyan származtatott ügyletekhez kapcsolódó be- és kiáramlása esetében, amelyekre nem vonatkozik biztosítéki megállapodás vagy csak részleges fedezet szükséges, meg kell különböztetni az opcionalitást tartalmazó és egyéb szerződéseket:

2. a)

az opció jellegű származtatott ügyletekhez kapcsolódó áramlások csak akkor szerepeltethetők, ha az opció nyereséges. Ezek az áramlások a következők közül mindkettő együttes alkalmazásával közelíthetők:

i.

a szerződés aktuális piaci értékét vagy nettó jelenértékét a lejárati tábla 2.4. sorában (származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások) az opció legkésőbbi lehívási napjával beáramlásként kell szerepeltetni, ha az opció lehívására a bank jogosult;

ii.

a szerződés aktuális piaci értékét vagy nettó jelenértékét a lejárati tábla 1.5. sorában (származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások) az opció legkorábbi lehívási napjával kiáramlásként kell szerepeltetni, ha az opció lehívására a bank partnere jogosult;

b)

az a) pontban említettől eltérő szerződésekhez kapcsolódó áramlások esetében a bruttó szerződéses pénzáramlásokat az 1.5 sor (származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások) és a 2.4 sor (származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások) megfelelő lejárati sávjában, az értékpapírok szerződéses áramlásait pedig a lejárati tábla kiegyensúlyozó kapacitást mutató szakaszában – még nem rögzített összegek esetében az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandó aktuális, piac által implikált határidős kamatlábak használatával – kell szerepeltetni.

2.5 – Saját portfólióban tartott, lejáró értékpapír

A kötvényekben végrehajtott saját befektetésekből esedékes, a szerződés szerinti hátralévő futamidővel szerepeltetett beáramlások összege. A tétel magában foglalja a kiegyensúlyozó kapacitásban szerepeltetett lejáró értékpapírokból származó pénzeszköz-beáramlást. Azaz amennyiben egy értékpapír lejár, értékpapír-kiáramlásként kell feltüntetni a kiegyensúlyozó kapacitásra vonatkozó táblában, és pénzeszköz-beáramlásként itt.

2.6 – Egyéb beáramlások

A 2.1, 2.2, 2.3, 2.4 vagy 2.5 tételben nem szereplő valamennyi egyéb pénzeszköz-beáramlás teljes összege. A függő beáramlások itt nem szerepeltethetők.

2.6.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli

A 2.6-ban feltüntetett olyan beáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

2.7 – Beáramlások összesen

A 2.1, 2.2, 2.3, 2.4, 2.5 vagy 2.6 tételben feltüntetett beáramlások összege.

2.8. Nettó finanszírozási eltérés (gap)

A 2.7 tételben szereplő beáramlások összértéke csökkentve az 1.7 tételben szereplő kiáramlások összértékével.

2.9. Halmozott nettó finanszírozási eltérés (gap)

Halmozott nettó szerződéses hiány az adatszolgáltatás időpontjától a vonatkozó lejárati sáv végéig.

3 – KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS

A lejárati tábla Kiegyensúlyozó kapacitás táblája az intézmény különböző likviditású eszközállományainak alakulásáról nyújt tájékoztatást, köztük a forgalomképes eszközökről, a központi bank által elismert eszközökről, valamint az intézmény által kapott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekről. Konszolidált szintű adatszolgáltatás esetén a központi bank általi elfogadhatóságnak az egyes konszolidált intézményekre a saját joghatóságukban alkalmazandó szabályait kell figyelembe venni. A kiegyensúlyozó kapacitásban azokat a forgalomképes eszközöket kell szerepeltetni, amelyeket kiterjedt, mély és aktív, alacsony koncentrációs szintű repo- vagy készpénzpiacokon forgalmaznak. A kiegyensúlyozó kapacitás szakasz oszlopaiban csak olyan meg nem terhelt eszközök szerepelhetnek, amelyeket az intézmény bármikor készpénzre válthat, hogy megszüntethesse az adott időtávon történő pénzeszköz-beáramlások és -kiáramlások közötti szerződéses hiányt. A megterhelt eszközök fogalommeghatározása tekintetében az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet alkalmazandó. Az eszközök nem használhatók hitelminőség-javításra strukturált ügyletekben, nem használhatók fel működési költségek (például járadékok, bérek) finanszírozására, és azokat egyértelműen és kizárólagosan függő finanszírozási forrásként kell kezelni. A fordított repoügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) keretében az intézmény által biztosítékként kapott eszközök figyelembe vehetők a kiegyensúlyozó kapacitásban akkor, ha azokat az intézmény tartja, azokat újból nem zálogosították el, és azok jogszabály és szerződés alapján az intézmény rendelkezésére állnak. A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében, ha az intézmény a 3.1–3.7 tételben elkülönített eszközöket szerepeltet, az e keretekhez kapcsolódó kapacitást nem szerepelteti a 3.8 tételben. Az eszközöket a nyitó állományban, a 0010-es oszlopban kell feltüntetni, ha megfelelnek a sor leírásának és az adatszolgáltatás időpontjában rendelkezésre állnak. A 0020–0220-as oszlopok a kiegyensúlyozó kapacitáson belüli szerződéses áramlásokat tartalmazzák. Ha egy intézmény repoügyletet kötött, a kirepózott eszközt értékpapír-beáramlásként kell visszavezetni a repoügylet lejáratának megfelelő lejárati sávban. Ugyanígy a lejáró repoügyletből származó pénzeszköz-kiáramlást az 1.2 tétel megfelelő pénzeszköz-kiáramlási lejárati sávjában kell feltüntetni. Ha egy intézmény fordított repoügyletet kötött, a berepózott eszközt értékpapír-kiáramlásként kell visszavezetni a repoügylet lejáratának megfelelő lejárati sávban. Ugyanígy a lejáró repoügyletből származó pénzeszköz-kiáramlást a 2.1 tétel megfelelő pénzeszköz-beáramlási lejárati sávjában kell feltüntetni. A biztosítéki csereügyleteket szerződéses értékpapír-beáramlásokként és értékpapír-kiáramlásokként, a csereügyletek lejárata szerinti lejárati sávban kell feltüntetni a kiegyensúlyozó kapacitás szakaszban. A kiegyensúlyozó kapacitásként elismert, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban fedezett származtatott ügylet keretében már megkapott vagy rendelkezésre bocsátott eszközök (a lejárati tábla 3. szakaszának állomány oszlopában, ha meg nem terheltek és megterhelésre rendelkezésre állnak). A teljeskörűen vagy megfelelően fedezett származtatott ügyletek esetében a kapott vagy adott biztosíték visszaszolgáltatását nem kell feltüntetni a lejárati táblában. A részlegesen fedezett származtatott ügyletek esetében a kapott vagy adott biztosíték visszaszolgáltatását fel kell tüntetni a lejárati tábla 3. szakaszában. A kapott (adott) biztosíték visszaszolgáltatását a származtatott ügylet lejáratának megfelelő lejárati sávban negatív (pozitív) változásként kell megjeleníteni. Pozitív változás csak akkor jeleníthető meg, ha a biztosíték a visszaszolgáltatáskor kiegyensúlyozó kapacitásnak minősül. A 3.8 tételben szereplő hitel- és likviditási keretek szerződés szerint rendelkezésre álló összegének változását a megfelelő lejárati sávban áramlásként kell feltüntetni. Ha egy intézmény egynapos betétet helyez el központi banknál, akkor a betét összegét a 3.2 tételben nyitó állományként kell szerepeltetni. A kiegyensúlyozó kapacitáson belül a lejáró értékpapírokat szerződés szerinti lejáratuk alapján kell szerepeltetni. Egy értékpapír lejáratakor azt el kell távolítani abból az eszközkategóriából, amelyben eredetileg szerepelt, azaz értékpapír-kiáramlásként kell kezelni, a keletkező pénzeszköz-beáramlást pedig a 2.5 tételben kell feltüntetni. A megfelelő sávban valamennyi értékpapírt aktuális piaci értéken kell szerepeltetni. A 3.8 tételben kizárólag a szerződés szerint rendelkezésre álló összegek szerepeltethetők. A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében a pénzeszköz-beáramlások nem számolhatók el a kiegyensúlyozó kapacitás 3.1 vagy 3.2 tételében. A kiegyensúlyozó kapacitás tételeit az alábbi alkategóriákban kell feltüntetni:

3.1. Pénzérmék és bankjegyek

A pénzérmék és bankjegyek alkotta készpénz teljes összege.

3.2. Lehívható központi banki tartalékok

A legkésőbb egy napon belül lehívható, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja szerinti központi banknál elhelyezett tartalékok teljes összege. A központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő értékpapírok itt nem szerepeltethetők. Ezt az összeget csak a nyitó állomány oszlopában kell feltüntetni, és nem szerepeltethető központi bankoktól származó beáramlásként a 2.2.5. tételben.

3.3. 1. szintű forgalomképes eszközök

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 10. cikke szerinti forgalomképes eszközök piaci értéke. A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

3.3.1 – 1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével

A 3.3 tételben feltüntetett azon összeg, amely nem fedezett kötvény.

3.3.1.1 – 1. szintű központi banki eszközök

A 3.3.1 tételben feltüntetett azon összeg, amely központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz.

3.3.1.2 – 1. szintű eszközök (CQS1)

A 3.3.1 tételben feltüntetett olyan, a 3.3.1.1 tételben feltüntetett összegen kívüli összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz.

3.3.1.3 – 1. szintű eszközök (CQS2, CQS3)

A 3.3.1 tételben feltüntetett olyan, a 3.3.1.1 tételben feltüntetetteken kívüli összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz.

3.3.1.4 – 1. szintű eszközök (CQS4+)

A 3.3.1 tételben feltüntetett olyan, a 3.3.1.1 tételben feltüntetetteken kívüli összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 4-es vagy rosszabb hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz.

3.3.2. 1 szintű fedezett kötvények (CQS1)

A 3.3 tételben feltüntetett azon összeg, amely fedezett kötvény. Megjegyzés: az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező fedezett kötvények minősülhetnek 1. szintű eszköznek.

3.4 – 2A. szintű forgalomképes eszközök

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 11. cikke szerinti forgalomképes eszközök piaci értéke. A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

3.4.1 – 2A. szintű vállalati kötvények (CQS1)

A 3.4 tételben feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott vállalati kötvény.

3.4.3. 2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2)

A 3.4 tételben feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es vagy 2-es hitelminőségi besorolást kapott fedezett kötvény.

3.4.34 – 2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2)

A 3.4 tételben feltüntetett azon összeg, amely központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szembeni vagy általuk garantált követeléseket képvisel. Megjegyzés: az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően csak az 1-es és 2-es hitelminőségi besorolással rendelkező közszektorbeli eszközök minősülhetnek 2A. szintű eszköznek.

3.5 – 2B. szintű forgalomképes eszközök

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7., 8. és 12. vagy 13. cikke szerinti forgalomképes eszközök piaci értéke. A KBF-ek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

3.5.1 – 2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1)

A 3.5 tételben feltüntetett azon összeg, amely eszközfedezetű értékpapír, ideértve a lakóingatlannal fedezett értékpapírokat is. Megjegyzés: az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező eszközfedezetű értékpapírok minősülnek 2B. szintű eszköznek.

3.5.2 – 2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6)

A 3.5 tételben feltüntetett azon összeg, amely fedezett kötvény.

3.5.3 – 2B szintű vállalati kötvények (CQS 1-3)

A 3.5 tételben feltüntetett azon összeg, amely hitelviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír.

3.5.4 – 2B. szintű részvények

A 3.5 tételben feltüntetett azon összeg, amely részvény.

3.5.5 – 2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5)

A 3.5 tételben feltüntetett azon összeg, amely a 3.5.1–3.5.4 tételben nem szereplő 2B. szintű eszköz.

3.6 – egyéb forgalomképes eszközök

A 3.3, 3.4 és 3.5 tételben feltüntetett forgalomképes eszközökön kívüli forgalomképes eszközök piaci értéke. A kiegyensúlyozó kapacitásban nem szerepeltethetők a csoporton belüli eszközök formáját öltő egyéb forgalomképes eszközökből származó értékpapír-áramlások és értékpapírok. Az ilyen tételekből származó pénzeszköz-áramlásokat a tábla 1. és 2. szakaszában kell feltüntetni.

3.6.1 – központi kormányzat (CQS1)

A 3.6 tételben feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott központi kormányzattal szembeni vagy általa garantált követeléseket képvisel.

3.6.2 – központi kormányzat (CQS2-3)

A 3.6 tételben feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott központi kormányzattal szembeni vagy általa garantált követeléseket képvisel.

3.6.3 – részvények

A 3.6 tételben feltüntetett azon összeg, amely részvény.

3.6.4 – fedezett kötvények

A 3.6 tételben feltüntetett azon összeg, amely fedezett kötvény.

3.6.5 – eszközfedezetű értékpapírok

A 3.6 tételben feltüntetett azon összeg, amely eszközfedezetű értékpapír.

3.6.6 – egyéb forgalomképes eszközök

A 3.6 tételben feltüntetett azon összeg, amely a 3.6.1–3.6.5 és a 3.7a tételben nem szereplő egyéb forgalomképes eszköz.

3.7 – Központi bank által elismert nem forgalomképes eszközök

Az intézmény számára konszolidációs szintjén közvetlenül hozzáférhető azon nem forgalomképes eszközök könyv szerinti értéke, amelyek elismert fedezetet képeznek a központi bank szokásos likviditási műveleteihez. Az (EU) 2015/233 bizottsági végrehajtási rendelet mellékletében szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelyek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni. A kiegyensúlyozó kapacitásban nem szerepeltethetők a csoporton belüli eszközök formáját öltő egyéb nem forgalomképes eszközökből származó értékpapír-áramlások és értékpapírok. Az ilyen tételekből származó pénzeszköz-áramlásokat a tábla 1. és 2. szakaszában kell feltüntetni.

3.7a Központi bank által elismert saját kibocsátások

Az intézmény által kibocsátott, a központi bank által elismert és az intézmény mérlegében tartott fedezett, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek az intézmény számára konszolidációs szintjén közvetlenül hozzáférhetők.

3.8 – Kapott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek

Az adatot szolgáltató intézmény rendelkezésére tartott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek teljes összege. Magában foglalja a szerződés alapján visszavonhatatlan kereteket. Az intézményeknek csökkentett összeget kell feltüntetniük akkor, ha a lehívás esetleges biztosítékigénye meghaladja a rendelkezésre álló biztosítékokat. A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében akkor, ha az adatszolgáltató intézmény eszközöket különített el valamely le nem hívott keret biztosítékaként, és ezeket az eszközöket a 3.1–3.7 tételben már feltüntette, ezek a keretek a 3.8 tételben nem tüntethetők fel. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre, amikor az adatszolgáltató intézménynek esetlegesen biztosítékként eszközöket kell elkülönítenie az ebben a mezőben szerepeltetett lehívások érdekében.

3.8.1 – 1. szintű keretek

A 3.8 tételben feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti központi banki keret.

3.8.2 – 2B. szintű korlátozott felhasználású keretek

A 3.8 tételben feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke szerinti keret.

3.8.3 – 2B. szintű, intézményvédelmi rendszerbeli keretek

A 3.8 tételben feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerinti likviditásfinanszírozási forrás.

3.8.4 – Egyéb keretek

A 3.8 tételben feltüntetett azon összeg, amely a 3.8.1–3.8.3 tételben nem szerepel.

3.8.4.1 – csoporton belüli partnerektől

A 3.8.4-ben feltüntetett azon összeg, amelynek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

3.8.4.2 – egyéb partnerektől

A 3.8.4 tételben feltüntetett azon összeg, amely a 3.8.4.1 tételben nem szerepel.

3.9 – A kiegyensúlyozó kapacitás nettó változása

Itt a 3.2, 3.3, 3.4, 3.5, 3.6, 3.7 és 3.8 tételben említett tételekkel, vagyis az adott lejárati sávban a központi bankkal, értékpapír-áramlásokkal és folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretekkel szembeni kitettségek nettó változását kell feltüntetni.

3.10 Halmozott kiegyensúlyozó kapacitás

Halmozott kiegyensúlyozó kapacitás az adatszolgáltatás időpontjától a vonatkozó lejárati sáv végéig.

4 – FÜGGŐ TÉTELEK

A lejárati tábla Függő tételek szakasza a függő kiáramlásokra vonatkozó információkat tartalmazza.

4.1 – Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekből származó kiáramlások

Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekből származó pénzeszköz-kiáramlások. Az intézményeknek az egy adott időszakban lehívható maximális összeget kell feltüntetniük kiáramlásként. Rulírozó hitelkeretek esetében csak a meglévő hitelen felüli összeget kell feltüntetni.

4.1.0.1 – ebből: csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli

A 4.1-ben feltüntetett olyan függő tételek összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

4.1.1 – Folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretek

A 4.1 tételben feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke szerinti folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretből származik.

4.1.1.1 – a kedvezményezett által 2B. szintűnek tekintett

A 4.1.1 tételben feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerinti likviditásfinanszírozási forrásnak minősül.

4.1.1.2 – egyéb

A 4.1.1 tételben feltüntetett azon összeg, amely a 4.1.1.1 tételben nem szerepel.

4.1.2 – Likviditási keretek

A 4.1 tételben feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke szerinti likviditási keretekből származik.

4.1a Folyósítási kötelezettséget nem tartalmazó finanszírozási keretekből származó kiáramlások

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikke (1) bekezdésének a), b), d) és e) pontja szerinti, folyósítási kötelezettséget nem tartalmazó hitel- és likviditási keretek. Az intézményeknek az egy adott időszakban lehívható maximális összeget kell feltüntetniük kiáramlásként a legkorábbi rendelkezésre állásnak megfelelő idősávban. A garanciákat nem szabad feltüntetni ebben a sorban.

4.2 – Leminősítés miatti kiáramlások

Itt az intézmények az intézmény hitelminőségének jelentős, külső hitelminősítésének három fokozattal történő csökkentésének megfelelő romlásából származó hatást tüntetik fel. A pozitív értékek függő kiáramlásokat jelentenek, a negatív értékek pedig az eredeti kötelezettség csökkenését jelentik. Ha a leminősítés hatása a meglévő kötelezettségek lejárat előtti visszaváltása, az érintett kötelezettségeket negatív előjellel kell feltüntetni abban az idősávban, amelyben az 1. tételben jelentik azokat, valamint egyidejűleg pozitív előjellel abban az idősávban, amelyben a kötelezettség esedékes lesz, amennyiben a leminősítés hatása az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandóvá válik. Ha a leminősítés hatása letéti felhívás, az elhelyezendő fedezet piaci értékét pozitív előjellel kell feltüntetni abban az idősávban, amelyikben a fedezetet el kell helyezni, amennyiben a leminősítés hatása az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandóvá válik. Ha a leminősítés hatása a partnerektől biztosítékként kapott értékpapírok újra-elzálogosítási jogának változása, az érintett értékpapírok piaci értékét pozitív előjellel kell feltüntetni abban az idősávban, amelyikben az értékpapírok megszűnnek az adatszolgáltató intézmény számára rendelkezésre állni, amennyiben a leminősítés hatása az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandóvá válik.

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

13 – Központi bank által elismert magas minőségű likvid eszközök – forgalomképes eszközök

A 3.3, 3.4 és 3.5 tételben feltüntetett azon összeg, amely elismert fedezetet képez azon központi bank szokásos likviditási műveleteihez, amely az intézmény számára konszolidációs szintjén közvetlenül hozzáférhető. Az (EU) 2015/233 rendelet mellékletében szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelynek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni.

14 – A 3.6-ban szereplő olyan eszközök, amelyek központi bank által elismert nem magas minőségű likvid eszközök

A 3.6 tételben feltüntetett azon összegek teljes összege, amelyek elismert fedezetet képeznek azon központi bank szokásos likviditási műveleteihez, amely az intézmény számára konszolidációs szintjén közvetlenül hozzáférhető. Az (EU) 2015/233 rendeletben szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelynek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni.

17 – Betétekből származó kiáramlások – modellezett, viselkedés szerint

Az 1.3 tételben feltüntetett, a viselkedési lejárat szerint – szokásos üzletmenet alapon – az egyes idősávokba újraelosztott összeg, amelyet az adatszolgáltató intézmény a likviditási kockázat kezelésére használ. E mező alkalmazásában a szokásos üzletmenet kifejezés olyan helyzetet jelöl, amelyben nincs likviditási stressz. Az elosztásnak a betétek ragadósságát kell tükröznie. Ez a tétel nem tükröz üzleti tervvel kapcsolatos feltételezéseket, így nem tartalmazhat új üzleti tevékenységekkel kapcsolatos információkat. Az egyes idősávokba történő elosztás során a belső célokra használt granularitást kell követni. Következésképpen nem feltétlenül kell minden idősávot kitölteni.

18 – Hitelekből és előlegekből származó beáramlások – modellezett, viselkedés szerint

A 2.2 tételben feltüntetett, a viselkedési lejárat szerint – szokásos üzletmenet alapon – az egyes idősávokba újraelosztott összeg, amelyet az adatszolgáltató intézmény a likviditási kockázat kezelésére használ. E mező alkalmazásában a szokásos üzletmenet kifejezés olyan helyzetet jelöl, amelyben nincs likviditási stressz. Ez a tétel nem tükröz üzleti tervvel kapcsolatos feltételezéseket, így nem vesz tekintetbe új üzleti tevékenységeket. Az egyes idősávokba történő elosztás során a belső célokra használt granularitást kell követni. Következésképpen nem feltétlenül kell minden idősávot kitölteni.

19 – Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek lehívása – modellezett, viselkedés szerint

A 4.1 tételben feltüntetett, a lehívások magatartási szintje és az adódó likviditási igények szerint – szokásos üzletmenet alapon – az egyes idősávokba újraelosztott összeg, amelyet az adatszolgáltató intézmény a likviditási kockázat kezelésére használ. E mező alkalmazásában a szokásos üzletmenet kifejezés olyan helyzetet jelöl, amelyben nincs likviditási stressz. Ez a tétel nem tükröz üzleti tervvel kapcsolatos feltételezéseket, így nem vesz tekintetbe új üzleti tevékenységeket. Az egyes idősávokba történő elosztás során a belső célokra használt granularitást kell követni. Következésképpen nem feltétlenül kell minden idősávot kitölteni.

XI. MELLÉKLET

XXVI. MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ ADATSZOLGÁLTATÁS A GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEK PUFFERRÁTÁJÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÉS HOZZÁRENDELÉSE CÉLJÁBÓL G 01.00 – Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó mutatók és bankuniós szinten összesített tételek

TÁBLÁK Tábla száma Tábla kódja Tábla/táblacsoport megnevezése Rövid név GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ MUTATÓK ÉS BANKUNIÓS SZINTEN ÖSSZESÍTETT TÉTELEK 1 G 01.00 GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ MUTATÓK ÉS BANKUNIÓS SZINTEN ÖSSZESÍTETT TÉTELEK GSII Sor Tétel Összeg Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó mutatók 0010 Teljes kitettség, beleértve a biztosítási leányvállalatokat 0020 Pénzügyi rendszeren belüli eszközök, beleértve a biztosítási leányvállalatokat 0030 Pénzügyi rendszeren belüli kötelezettségek, beleértve a biztosítási leányvállalatokat 0040 Forgalomban lévő értékpapírok, beleértve a biztosítási leányvállalatok által kibocsátott értékpapírokat 0050 Pénzforgalmi tevékenység 0060 Letétbe helyezett eszközök 0070 Jegyzési garanciával biztosított ügyletek 0081 Kereskedési volumen – rögzített jövedelem 0085 Kereskedési volumen – részvények és más értékpapírok 0090 A tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek névleges összege, beleértve a biztosítási leányvállalatokat 0100 Kereskedési célú és értékesíthető értékpapírok 0110 3. szintű eszközök, beleértve a biztosítási leányvállalatokat 0120 Több joghatóságot érintő követelések 0130 Több joghatóságot érintő kötelezettségek Bankuniós szinten összesített tételek 0140 Összes külföldi követelés a végső kockázatviselés elve alapján 0150 Származtatott ügyletekkel kapcsolatos külföldi követelések a végső kockázatviselés elve alapján 0160 Külföldi kötelezettségek a közvetlen kockázatviselés elve alapján, beleértve a származtatott ügyleteket

XII. MELLÉKLET

XXVII. MELLÉKLET ÚMUTATÓ A GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEK AZONOSÍTÁSÁVAL ÉS A RÁJUK VONATKOZÓ PUFFERRÁTÁK HOZZÁRENDELÉSÉVEL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1. Felépítés és szabályok

1.

1.1.1. Felépítés Ez az adatszolgáltatási követelmény, amelynek célja a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosításának támogatása és a rájuk vonatkozó pufferráták hozzárendelése, egyetlen táblát tartalmaz, amelyben a globális rendszerszintű jelentőségre vonatkozó mutatókkal és egyedi tételekkel kapcsolatos azon információkat kell feltüntetni, amelyek a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítására és a rájuk vonatkozó megfelelő pufferráta hozzárendelésére szolgáló uniós módszertan alkalmazásához szükségesek.

1.2.2.3.4.5. Számozási szabályok A táblák oszlopaira, soraira és celláira való hivatkozáskor a dokumentum a 3–5. pontban meghatározott jelölési szabályokat követi. A numerikus kódokat kimerítően használják a validálási szabályok. Az útmutató a következő általános jelölést követi: {Tábla; Sor; Oszlop}. Táblán belüli hivatkozás esetén a jelölés a táblát nem, csak az érintett adatpontokat tartalmazza: {Sor; Oszlop}. Egyoszlopos táblák esetében a jelölés csak a sorokra hivatkozik: {Tábla; Sor}. Csillag jelöli, hogy a hivatkozás korábban meghatározott sorra vagy oszlopra vonatkozik.

1.3.6. Előjelre vonatkozó szabályok A mutató, az eszközök, a kötelezettségek vagy a kitettségek értékét növelő bármely összeget pozitív számként, az azokat csökkentő bármely összeget pedig negatív számként kell feltüntetni. Ha egy tétel megnevezése előtt mínuszjel (–) található, akkor az adott tételről nem szolgáltatható pozitív adat.

II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

1.8.9. Általános megjegyzések A tábla két részből áll. A globálisan rendszerszinten jelentős intézményekkel kapcsolatos mutatókra vonatkozó felső rész tartalmazza a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kidolgozott módszertan szerinti, a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítására szolgáló mutatókat. Az alsó rész olyan tételeket tartalmaz, amelyekre a releváns mutatóknak a 2013/36/EU irányelv 131. cikkének (18) bekezdése alapján meghatározott módszertan szerinti kiszámításához van szükség. Adott esetben az e táblában feltüntetett adatoknak meg kell egyezniük az érintett hatóságok számára benyújtott azon adatokkal, amelyekre e hatóságoknak a mutatóértékekkel kapcsolatos, az 1222/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti adatgyűjtéshez szükségük van.

2. Az egyes pozíciókra vonatkozó útmutató Sor Jogszabályi hivatkozások és útmutató 0010–0130 0010 Teljes kitettség, beleértve a biztosítási leányvállalatokat 0020 Pénzügyi rendszeren belüli eszközök, beleértve a biztosítási leányvállalatokat 0030 Pénzügyi rendszeren belüli kötelezettségek, beleértve a biztosítási leányvállalatokat 0040 Forgalomban lévő értékpapírok, beleértve a biztosítási leányvállalatok által kibocsátott értékpapírokat 0050 Pénzforgalmi tevékenység 0060 Letétbe helyezett eszközök 0070 Jegyzési garanciával biztosított ügyletek 0081 Kereskedési volumen – rögzített hozam 0085 Kereskedési volumen – részvények és más értékpapírok 0090 A tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek névleges összege, beleértve a biztosítási leányvállalatokat 0100 Kereskedési célú és értékesíthető értékpapírok 0110 3. szintű eszközök, beleértve a biztosítási leányvállalatokat 0120 Több joghatóságot érintő követelések 0130 Több joghatóságot érintő kötelezettségek 0140–0160 0140 0150 0160

2. Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó mutatók

A mutatók fogalommeghatározása megegyezik az 1222/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet mellékletében felsorolt információk meghatározása céljából alkalmazott fogalommeghatározással. Az említett módszertan fogalommeghatározásainak módosulása esetén a pénzügyi év végi mutatóértékek meghatározására alkalmazandó módszertan (az év végi módszertan) fogalommeghatározásait kell használni az ugyanazon pénzügyi év első, második és harmadik negyedévének végére vonatkozó adatszolgáltatás céljából is. Amennyiben a XXVI. melléklet táblája az adott pénzügyi évben módosul, a módosító rendelet hatálybalépését követő első alkalmazandó adatszolgáltatási vonatkozási időponttól kezdve az év végi módszertant kell alkalmazni. A folyamatmutatókat adott esetben a naptári év vagy pénzügyi év kezdetétől számítva kumulatív alapon kell megadni.

Bankuniós szinten összesített tételek

Az alábbi tételek meghatározása céljából az alkalmazott fogalommeghatározásokat – amennyiben a következő utasítások nem részletesek – a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni a BIS nemzetközi bankstatisztikával kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó iránymutatásában szereplő fogalommeghatározásokkal. Ettől eltérve, az adatszolgáltató szervezetek által a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében említett részt vevő tagállamokban folytatott tevékenységeket nem lehet figyelembe venni ennél a tételnél, vagyis a részt vevő tagállamokat egy egységes joghatóságnak kell tekinteni.

Összes külföldi követelés a végső kockázatviselés elve alapján

Az összes külföldi követelés a külföldi leányvállalatok határokon átnyúló követeléseinek és helyi vagy külföldi pénznemben fennálló helyi követeléseinek összege. A származtatott ügyletekben lévő pozíciókból eredő követeléseket nem lehet itt feltüntetni. A követelések, határokon átnyúló követelések, külföldi leányvállalatok külföldi és helyi pénznemben fennálló helyi követelései fogalmak jelentése megegyezik a BIS nemzetközi bankstatisztikával kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó iránymutatásában meghatározottakkal. A végső kockázatviselés elve alapján azt jelenti, hogy annak meghatározása céljából, hogy egy követelés határokon átnyúló vagy helyi követelés-e, a pozíciót ahhoz a harmadik félhez kell rendelni – ha van ilyen –, amely szerződés alapján átvállalja az elsődleges szerződő fél adósságait vagy kötelezettségeit, amennyiben az nem teljesít. Ezt a hozzárendelést a BIS nemzetközi bankstatisztikával kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó iránymutatásának kockázatátruházási rendelkezéseivel összhangban kell elvégezni.

Származtatott ügyletekkel kapcsolatos külföldi követelések a végső kockázatviselés elve alapján

Az összes olyan, származtatott ügylettel kapcsolatos követelés pozitív valós értéke, amely határokon átnyúló követelés, vagy külföldi leányvállalatok helyi vagy külföldi pénznemben denominált helyi követelése. A származtatott ügyletek közé tartoznak a tőzsdén kívüli határidős ügyletek, a swapügyletek és a devizaárfolyamhoz, kamatlábhoz, részvényhez, áruhoz és hiteleszközökhöz kapcsolódó opciók. Idetartoznak az eladott hitelkockázati fedezet fedezését vagy nettósítását szolgáló vagy kereskedési célból tartott vásárolt hitelderivatívák is. E vásárolt hitelderivatívák esetében az érték nem korlátozható annak a közvetlen követelésnek az értékére, amellyel összefüggésben vásárolták. A származtatott ügyletek pozitív valós értéke csak akkor nettósítható negatív valós értékkel szemben, ha a pozíciók ugyanazzal a partnerrel szemben állnak fenn, jogilag érvényesíthető nettósítási megállapodás keretében. Ebben a tételben csak pozitív értékű nettósítási halmazok tüntethetők fel. A származtatott ügylettel kapcsolatos követeléseket a pénzbeli biztosítékkal együtt kell megadni. A végső kockázatviseléshez kapcsolódó információk feltüntetésére a következők alkalmazandók:

a)

ha a végső kockázatot a partner viseli, a származtatott ügylet akkor minősül külföldinek, ha a partner nem az adatszolgáltató szervezet székhelye szerinti joghatóságban van.

b)

ha a végső kockázatot a garantőr viseli, a származtatott ügylet akkor minősül külföldinek, ha a garantőr nem az adatszolgáltató szervezet székhelye szerinti joghatóságban van.

Külföldi kötelezettségek a közvetlen kockázatviselés elve alapján, beleértve a származtatott ügyleteket

A külföldi kötelezettségekbe, beleértve a származtatott ügyleteket is, a külföldi kötelezettségeket és a származtatott ügyletekkel kapcsolatos külföldi kötelezettségeket kell beszámítani. Ebben a tételben nem szabad feltüntetni azokat az értékpapír-kötelezettségeket, amelyek az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott forgalomképes pénzügyi eszközök. A származtatott ügyletek fogalommeghatározása megegyezik a 0150-es sorra vonatkozó fogalommeghatározással. A származtatott ügyletek negatív valós értéke csak akkor nettósítható pozitív valós értékkel, ha a pozíciókat ugyanazzal a partnerrel hajtották végre, jogilag érvényesíthető nettósítási megállapodás keretében. A származtatott ügyletekkel kapcsolatos kötelezettségeket a (pénzbeli és nem pénzbeli) biztosítékokkal együtt kell feltüntetni. A közvetlen kockázatviselés elve azt jelenti, hogy annak meghatározása céljából, hogy egy követelés határokon átnyúló vagy helyi követelés-e, a pozíciót az ügyletben közvetlenül részt vevő partnerhez kell hozzárendelni.

Versions

1. 2022-11-21