A Tanács (KKBP) 2022/2320 határozata (2022. november 25.) Az innováció kibontakoztatása: alaptechnológiák és nemzetközi biztonság elnevezésű projekt végrehajtásának uniós támogatásáról
Grade B
mapped from publisher markup. A grade says how a document's structure was obtained, not how reliable the law is.
Address https://gelex.eu/eli/EU/act/2022/2320@2022-11-25/hu
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) A 2016. évi, Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia hangsúlyozza, hogy az Unió fokozni fogja hozzájárulását a kollektív biztonsághoz.
(2) Az Unió 2018. évi, a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek (SALW), valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni, A fegyverállomány biztonságossá tétele, a polgárok védelme című stratégiája leszögezte, hogy az Unió a releváns eszközök segítségével támogatja a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek biztonságossá tételére, valamint az illetéktelen kezekbe jutás kockázatának csökkentésére irányuló megbízható és költséghatékony technológiával kapcsolatos kutatást és fejlesztést. A Tanács továbbá az említett stratégia elfogadásáról szóló következtetéseiben megállapította, hogy megváltozott a biztonsági helyzet, ideértve az Unión belüli terrorizmusveszélyt, valamint a kézi- és könnyűfegyverek kialakításában és technológiájában megfigyelhető fejleményeket is, amelyek hatással vannak arra, hogy a kormányok mennyire képesek az említett fenyegetést kezelni.
(3) A Bizottság 2018. évi, Mesterséges intelligencia Európa számára című közleménye megállapítja, hogy a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos kutatások támogatásakor minden esetben a felelősségteljes mesterséges intelligencia fejlesztése lesz az irányadó elv. Megjegyzi továbbá, hogy mivel a mesterséges intelligencia határon átnyúló kereskedelme egyszerű, csak a globális megoldások fenntarthatók az említett területen, és hogy az Unió elő fogja mozdítani, hogy a mesterséges intelligenciát, illetve általában a technológiákat felhasználják a globális kihívások megoldásának elősegítésére, a Párizsi Megállapodás végrehajtásának támogatására és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) fenntartható fejlődési céljainak elérésére.
(4) Az ENSZ főtitkára a Current developments in science and technology and their potential impact on international security and disarmament efforts (Újabb fejlemények a tudomány és a technológia területén, valamint azok lehetséges hatása a nemzetközi biztonsági és leszerelési erőfeszítésekre) című, 2021-ben kiadott jelentésében megállapította, hogy egyre nagyobb aggodalomra ad okot az, hogy a biztonság és a leszerelés szempontjából releváns tudományos és technológiai fejlődés üteme meghaladja a kockázatok megértéséhez és kezeléséhez szükséges normatív és irányítási keretek fejlődését.
(5) Az Unió hozzá kíván járulni a kollektív biztonsághoz, az új technológiák kínálta lehetőségek kihasználásához, valamint az azokkal kapcsolatos kihívások kezeléséhez, különösen a többoldalú leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési rendszer tekintetében.
(6) Az Uniónak támogatnia kell Az innováció kibontakoztatása: alaptechnológiák és nemzetközi biztonság elnevezésű projekt végrehajtását,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia végrehajtása céljából, valamint figyelembe véve a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni, A fegyverállomány biztonságossá tétele, a polgárok védelme című uniós stratégiát, valamint a Bizottság Mesterséges intelligencia Európa számára című közleményét, az Unió támogatja Az innováció kibontakoztatása: alaptechnológiák és nemzetközi biztonság elnevezésű projekt végrehajtását.
(2) Az Unió által támogatandó projekttevékenységeknek konkrét célok elérésére kell irányulniuk: az ENSZ Leszerelési Kutatóintézetének (UNIDIR) biztonsági és technológiai programja (SECTEC) keretében végzett munka támogatása, a nemzetközi biztonság szempontjából releváns új és kialakulóban lévő technológiákra vonatkozó ismeretek bővítése, illetve e technológiák megértésének javítása céljából.
(3) A projekttevékenységek révén különösen a következőkre kerül majd sor:
(3) a)
az új és kialakulóban lévő technológiáknak, illetve a bevett technológiák újféle alkalmazásának a nyomon követése, azonosítása és jobb megértése annak érdekében, hogy a szakpolitikai és egyéb döntéshozók technikailag és tudományosan megalapozott bizonyítékokon alapuló, hozzáférhető ismeretekkel rendelkezzenek a vizsgált technológiai területekről;
b)
törekvés annak jobb megértésére, hogy az új alaptechnológiák hogyan használhatók fel, illetve milyen hatást érhetnek el a biztonság területén. Az e pillér keretében végzett munka a különböző technológiák növekvő konvergenciájára, valamint azok több területre kiterjedő alkalmazására is összpontosítani fog és különösen arra, hogy az alaptechnológiák fejlődése hogyan alakítja majd a jövő konfliktusait és harctereit;
c)
annak vizsgálata, hogy az új alaptechnológiák járnak-e új irányítási kihívásokkal, és amennyiben igen, hogyan lehet korszerűsíteni a hagyományos fegyverzet-ellenőrzési eszköztárat az ilyen kihívások kezelése érdekében. A projekt keretében feltérképezésre kerül az is, hogy a hagyományos fegyverzet-ellenőrzési intézkedések mennyiben egészítik ki azokat a szélesebb körű technológiai irányítási intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak ugyanazon célok – a biztonság, a stabilitás, a védelem, a kockázatcsökkentés és a nonproliferáció – megvalósításához.
(4) A projekt részletes leírását a melléklet tartalmazza.
2. cikk
(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felel.
(2) Az 1. cikkben említett projekt technikai megvalósítását az UNIDIR végzi.
(3) Az UNIDIR e feladatát a főképviselő felelőssége mellett látja el. A főképviselő ebből a célból megköti a szükséges megállapodásokat az UNIDIR-rel.
3. cikk
(1) Az 1. cikkben említett, uniós finanszírozású projekt végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 1234011 EUR.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott referenciaösszegből finanszírozott kiadásokat az Unió költségvetésére alkalmazandó eljárások és szabályok szerint kell kezelni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott referenciaösszegből finanszírozott kiadások megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli. A Bizottság e célból hozzájárulási megállapodást köt az UNIDIR-rel. Az említett hozzájárulási megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy az UNIDIR-nek biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát, annak nagyságrendjéhez mérten.
(4) A Bizottság e határozat hatálybalépését követően igyekszik mihamarabb megkötni a (3) bekezdésben említett hozzájárulási megállapodást. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során esetlegesen felmerülő nehézségekről és az említett megállapodás megkötésének időpontjáról.
4. cikk
(1) A főképviselő az UNIDIR által készített negyedéves jelentések alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Az említett jelentések képezik a Tanács által végzett értékelés alapját.
(2) A Bizottság tájékoztatást nyújt az 1. cikkben említett projekt végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.
5. cikk Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba. Ez a határozat 24 hónappal a 3. cikk (3) bekezdésében említett hozzájárulási megállapodás megkötését követően hatályát veszti. E határozat azonban hat hónappal a hatálybalépésének időpontját követően hatályát veszti, amennyiben ezen időtartamon belül nem került sor ilyen megállapodás megkötésére.
Kelt Brüsszelben, 2022. november 25-én. a Tanács részéről az elnök J. Síkela
ANNEX
MELLÉKLET
PROJEKTDOKUMENTUM Az innováció kibontakoztatása: alaptechnológiák és nemzetközi biztonság Bevezetés
A tudomány és a technológia fejlődése kulcsfontosságú tényező a gazdasági és társadalmi fejlődés és jólét szempontjából. Mindazonáltal – amint azt az ENSZ főtitkára A legújabb fejlemények a tudomány és a technológia területén, valamint azok lehetséges hatása a nemzetközi biztonsági és leszerelési erőfeszítésekre című, 2021-ben kiadott jelentésében megállapította – egyre nagyobb aggodalomra ad okot az, hogy a biztonság és a leszerelés szempontjából releváns tudományos és technológiai fejlődés üteme meghaladja a kockázatok megértéséhez és kezeléséhez szükséges normatív, illetve irányítási keretek kapacitását. Az ENSZ Leszerelési Kutatóintézete (UNIDIR) az ENSZ keretében működő autonóm intézmény, amely független kutatást végez a leszerelés területén és a kapcsolódó, különösen a nemzetközi biztonságot érintő kérdésekre vonatkozóan. Korábbi tevékenységeit tekintve az UNIDIR vezető szerepet töltött be azoknak az erőfeszítéseknek a támogatásában, amelyek a gyors és átalakító erejű technológiai fejlődés biztonsági vonatkozásainak megértésére és az azokra való reagálásra irányulnak. Ez a munka jelenleg egy erre a célra létrehozott többéves program, nevezetesen a biztonsági és technológiai program (SECTEC) irányítása mellett zajlik. A SECTEC kulcsfontosságú tudásszolgáltatóként működik a nemzetközi diplomáciai közösség, a magánszektor és a civil társadalom számára, és közvetítőként is működik azok között (kiadványait csak az elmúlt két évben több mint 13000 alkalommal töltötték le, illetve több mint 6500 résztvevő vett részt a SECTEC rendezvényein). A SECTEC munkája emellett jelentős szakpolitikai hatást is kifejtett. Itt említendő többek között az, hogy a SECTEC által végzett munka az ENSZ-közgyűlés által a nemzetközi kiberbiztonság témájában elfogadott két konszenzusos jelentésben is említésre került. Az innováció kibontakoztatása: alaptechnológiák és nemzetközi biztonság elnevezésű javasolt kétéves projekt középpontjában bizonyos kulcsfontosságú alaptechnológiák és azoknak a nemzetközi biztonságra gyakorolt potenciális hatása áll majd. Az e projekt keretében végzett munka három munkafolyamat köré szerveződik majd, amelyeket a következő szakasz fog részletesen ismertetni. A projekt teljes mértékben beépül majd a SECTEC tágabb munkaprogramjába, kiaknázva a tágabb program részeként már korábban kialakított tudáseszközöket és -hálózatokat, valamint hozzájárulva az átfogó célkitűzéseinek eléréséhez, amelyek szorosan kapcsolódnak az UNIDIR alapvető megbízatásához:
A szakpolitika és a döntéshozatal alakítása. A technológiai innováció új bizonytalansági tényezőket eredményez a globális biztonsági környezet tekintetében, és megkérdőjelezi a konfliktusokra és a fegyverzetellenőrzése vonatkozó koncepciók, illetve az azokra való regálás hagyományos értelmezését. A többoldalú leszerelési mechanizmus, valamint a regionális és a nemzeti leszerelési mechanizmusok eszközeit és folyamatait ki kell majd igazítani annak érdekében, hogy hatékony szakpolitikai intézkedésekkel lehessen reagálni az új technológiákra. A SECTEC a munkája keretében arra fog törekedni, hogy tudásalkotás, tanácsadás és ötletek kidolgozása útján hozzájáruljon az ilyen szakpolitikai válaszintézkedések kialakításához és információkkal segítse azt.
A nemzetközi biztonság technológiai vonatkozásaival kapcsolatos tudáshiány csökkentése. Az új technológiákkal kapcsolatos számos kihívás és lehetőség e technológiák műszaki jellemzőiben gyökerezik, ami miatt csak nehezen lehet úgy végrehajtani szakpolitikai és szabályozási intézkedéseket, hogy ne ismernénk megfelelően a szóban forgó technológiát, az általa jelentett kockázatokat és lehetőségeket is beleértve. Ezt tovább súlyosbítja az, hogy ezen innovációk nagy része – jellegéből adódóan – kettős vagy univerzális felhasználású, ami a szakpolitikai vagy szabályozási intézkedések esetében a potenciálisan felmerülő, területeken átívelő hatások és függőségek átfogóbb megértését teszi szükségessé.
Közvetítés a közösségek között. A jelenlegi helyzetben, amikor is egyre fokozódik a globális instabilitás és bizalmatlanság, bővül az érintett szereplők köre, egyre nagyobb mértékben terjednek az ismeretek és a szakértelem, illetve amikor a szabályozás hagyományos formáit illetően csak korlátozottabb lehetőségek állnak rendelkezésre, égetően fontos, hogy a különböző közösségek együttműködjenek és megosszák egymással a programjaik alakítását segítő ismereteiket. Ez egyformán igaz a különböző ágazatokban működő közösségekre (pl. kormányok, ipar, civil társadalom), valamint a többoldalú mechanizmusokon belüli és hagyományosan különböző silókban működő közösségekre is (pl. nemzetközi biztonság, fejlesztés, digitális együttműködés, bűnözés). A SECTEC ki fogja aknázni az UNIDIR egyedülálló helyzetét, hogy ezáltal a hagyományos silókon átívelően dolgozhasson azt a célt szem előtt tartva, hogy összekapcsolja az egymással egyre nagyobb mértékben összefüggő eszmecseréket, hogy hidat építsen a közösségek között, valamint hogy megszilárdítsa az ismereteket.
PROJEKT
A béke és a biztonság összefüggésében összetett feladatot jelent a technológiai fejlődés jelentette kihívásokra való reagálás és az e fejlődés által kínált lehetőségek kiaknázása. Általánosságban elmondható, hogy ez megköveteli magának a technológiának, valamint annak megértését, hogy a technológia miként és milyen célra használható fel, továbbá hogy milyen irányítási eszközök állnak rendelkezésre a technológiafejlesztés és -használat irányításának vagy ellenőrzésének céljára. Az innováció kibontakoztatása: alaptechnológiák és nemzetközi biztonság elnevezésű javasolt projekt célja, hogy az alábbiakban ismertetett három munkafolyamaton keresztül feltérképezze bizonyos kulcsfontosságú alaptechnológiák kifejlesztésének, alkalmazásának és irányításának kérdéskörét, valamint e technológiák relevanciáját a nemzetközi béke és biztonság szempontjából. E projekt alkalmazásában az alaptechnológiák olyan technológiák, amelyek lehetővé teszik vagy ösztönzik az innovációt, a képességfejlesztést és a nagyobb hatás kifejtését az UNIDIR SECTEC programjának keretében végzett munka részét képező egyéb alkalmazási területeken, nevezetesen a kiberkérdések, a mesterséges intelligencia és annak autonómiája, valamint a rendszerintegráció területén. Ez összhangban áll a kulcsfontosságú alaptechnológiákra vonatkozó uniós politikával, amely elismeri, hogy ezek a több területet érintő technológiák alapvető szerepet töltenek be az ágazatokon és alkalmazásokon átívelő innováció mozgatórugóiként. Ez a projekt négy, biztonsági szempontból különösen fontosnak tekintett alaptechnológiához kapcsolódó lehetőségekre és kihívásokra összpontosít majd. Az említett négy technológia a következő: fejlett anyagok (pl. félvezetők, mikro- és nanotechnológiák), alkatrészek és alkotóelemek (pl. mikrocsipek, érzékelők), infrastruktúra (pl. következő generációs konnektivitási infrastruktúra – 5G és 6G, dolgok internete, számítási felhő, szuverén internet), valamint feldolgozás és számítástechnika (pl. felhőalapú számítástechnika, pereminformatika és kvantum-számítástechnika).
1. 1. munkafolyamat: A tendenciák nyomon követése és a tudományos és technológiai fejleményekkel kapcsolatos tájékozottság növelése
1.
1.1. Cél E munkafolyamat célja, hogy új és kialakulóban lévő technológiákat térképezzen fel és segítsen ismereteket szerezni azokról, illetve hogy segítsen feltérképezni és megérteni a bevettebb technológiák új alkalmazási területeken való felhasználásának lehetőségeit. Az e munkafolyamat keretében végzett tevékenységek elsősorban arra irányulnak majd, hogy technikailag és tudományosan megalapozott bizonyítékokra építve hozzáférhető ismeretekkel lássák el a szakpolitikai és egyéb döntéshozókat a vizsgált technológiai területekre vonatkozóan.
1.2. Várt eredmények:
1.2. a)
A szakpolitikai és egyéb döntéshozók fokozott felkészültsége az új és a kialakulóban lévő technológiák által jelentett kihívások kezelésére és az e technológiák által kínált lehetőségek kiaknázására.
b)
A különböző technológiák közötti kapcsolatok és konvergenciák jobb megértése.
c)
Az új technológiák potenciális kockázataival és előnyeivel kapcsolatos tájékozottság növelése, valamint korai előrejelzési képességek biztosítása azon államok számára, amelyek korlátozott kapacitással rendelkeznek a kilátások feltérképezésére.
1.3. A munkafolyamat leírása Ez a munkafolyamat két fő tevékenységet foglal magában. Először is, lehetővé teszi egy folyamatos technológiaihorizont-elemző feladatkör létrehozását annak biztosítása érdekében, hogy a fejlesztés, illetve az alkalmazás korai szakaszában feltárják, megvizsgálják és elemezzék a legrelevánsabb tudományos és technológiai eredményeket. E tevékenység eredményeképpen évi két gyűjtemény fog készülni a technológiai innováció azon legfontosabb tendenciáiról, amelyek a nemzetközi békéhez és biztonsághoz kapcsolódnak. E tevékenység eredményei kiegészítik és nem ismétlik meg a hivatalos többoldalú folyamatok keretében – például a CCW-ben és annak a halált okozó autonóm fegyverrendszerek területén kialakulóban lévő technológiákkal foglalkozó kormányzati szakértői csoportjában, valamint az információs és kommunikációs technológiák biztonságával és használatával foglalkozó nyitott végű munkacsoportban – végzett munkát, továbbá hozzájárulnak majd az olyan releváns többoldalú tevékenységek szélesebb köréhez is, mint az ENSZ-főtitkár éves jelentése a tudomány és a technológia szerepéről a nemzetközi béke és biztonság összefüggésében illetve a közös menetrend, amely tartalmazza az új békeprogramot és az ENSZ jövőjéről 2023-ban megrendezendő csúcstalálkozóra vonatkozó javaslatot. Az e munkafolyamathoz tartozó második tevékenység nyolc olyan technológiai reggeli szervezését foglalja magában, amelyek célja, hogy negyedévente lehetőséget biztosítsanak a genfi és New York-i diplomáciai közösségnek arra, hogy informális keretek között és a szakértőkkel közvetlenül együttműködve megismerjék és megvitassák a nemzetközi béke és biztonság szempontjából releváns konkrét alaptechnológiákat. Minden rendezvényre kétszer kerül sor: először személyesen Genfben, másodszor pedig virtuálisan, a New York-i közösség számára.
2. 2. munkafolyamat: a tudomány és a technológia nemzetközi békére és biztonságra gyakorolt hatásának megértése
2.
2.1. Cél E munkafolyamat célja annak jobb megértése, hogy az új alaptechnológiák hogyan használhatók fel, illetve milyen hatást érhetnek el a biztonság területén. Az e pillér keretében végzett munka a különböző technológiák növekvő konvergenciájára, valamint a több területre kiterjedő alkalmazásukra is összpontosítani fog. E munkafolyamat rávilágít majd különösen arra, hogy az alaptechnológiák fejlődése hogyan fogja alakítani a jövő konfliktusait és harctereit.
2.2. Várt eredmények:
2.2. a)
Az új és kialakulóban lévő alaptechnológiák békére és biztonságra gyakorolt hatásának a szakpolitikai döntéshozatalban érintett közösség általi jobb megértése.
b)
Fokozott képesség a különböző technológiák alkalmazási területei közötti összefüggések és kapcsolatok kialakítására, ami megalapozottabb szakpolitikai vitákat eredményez a különböző területeken és folyamatok során.
c)
Fokozott képesség az új technológiák jelentette kockázatok csökkentését célzó, a fejlődést és az innovációt nem akadályozó szakpolitikai beavatkozási lehetőségek azonosítására.
2.3. A munkafolyamat leírása Ez a munkafolyamat négy kutatási tanulmány elkészítését foglalja magában, azaz egy-egy tanulmányt a vizsgált alaptechnológiák minden egyes alkategóriájára vonatkozóan. Az egyes kutatási tanulmányok célja, hogy bemutassák magát a technológiát, valamint elemezzék, hogy az adott technológia milyen pozitív és negatív hatást gyakorolhat a nemzetközi békére és biztonságra. Az ilyen hatásvizsgálatok elvégzéséhez használt kutatási módszertan nemcsak a katonai képességeket veszi figyelembe, hanem adott esetben politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, jogi és környezeti tényezőket is (PESTLE-elemzés). E kutatási tanulmányok eredményeként írásbeli jelentések készülnek, amelyek összefoglalóit az ENSZ valamennyi hivatalos nyelvén elérhetővé teszik a szélesebb közönség elérése és a hozzáférhetőség elősegítése érdekében (a jelentések teljes szövegének lefordítása a rendelkezésre álló idő és erőforrások függvényében történik). Ezen túlmenően, annak tudatában, hogy az ilyen technológiákat összetett politikai, katonai, jogi és műszaki ökoszisztémában fejlesztik és alkalmazzák, a munkafolyamat keretében négy, több érdekelt felet tömörítő párbeszédet fognak szervezni a kutatási tevékenységek kiegészítése, valamint az érdekelt felek különböző közösségei közötti véleménycsere és tudásátadás előmozdítása érdekében. Ezeknek a találkozóknak a formátuma hibrid lesz, és olyan időpontban tartják majd, hogy a világ minden tájáról érkező közönség részt tudjon rajta venni.
3. 3. munkafolyamat: a fegyverzet-ellenőrzés modernizálása és a 21. századi irányítási válaszlépések kialakítása
3.
3.1. Cél E munkafolyamat célja annak vizsgálata, hogy az új alaptechnológiák járnak-e új irányítási kihívásokkal, és amennyiben igen, hogyan lehet korszerűsíteni a hagyományos fegyverzet-ellenőrzési eszköztárat e kihívások leküzdése érdekében. Ezenkívül a munkafolyamat keretében feltérképezik azt is, hogy a hagyományos fegyverzet-ellenőrzési intézkedések mennyiben egészítik ki azokat a szélesebb körű technológiai irányítási intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak ugyanazon célok – a biztonság, a stabilitás, a védelem, a kockázatcsökkentés és a nonproliferáció – megvalósításához.
3.2. Várt eredmények
3.2. a)
Az új és kialakulóban lévő technológiák kezelésére szolgáló jelenlegi fegyverzet-ellenőrzési eszköztár lehetséges erősségeinek és korlátainak jobb megértése.
b)
A technológiairányítási eszközök szélesebb körének (pl. ipari szabványok, önszabályozási mechanizmusok), valamint annak jobb megértése, hogy ezeket az eszközöket a nemzetközi biztonsági közösség hogyan használhatja ki egy békésebb, stabilabb és biztonságosabb világ megteremtése érdekében.
c)
A tudáságazatok közötti termékeny informális információcsere, amely nyitva áll valamennyi ENSZ-tagállam, az ipar és általában a civil társadalom előtt.
3.3. A munkafolyamat leírása Ez a munkafolyamat a 2. munkafolyamat megállapításaira fog épülni, hogy négy további, a konkrét irányítási kihívásokra és a lehetséges szakpolitikai válaszokra összpontosító kutatási tanulmány révén tovább bővítse a kiválasztott alaptechnológiák elemzését. A 2. munkafolyamathoz hasonlóan minden kutatási tanulmányt ki kell egészíteni egy több érdekelt fél részvételével folytatott, hibrid formában tartott célzott párbeszéddel a különböző ágazatokban feltárt olyan tanulságok levonása céljából, amelyek felhasználhatók a nemzetközi biztonságpolitikai válaszintézkedések javítására. Ez a munkafolyamat magában foglalja továbbá egy olyan interaktív infografika koncepciójának kialakítását és korai megtervezését is, amely lehetővé teszi a kiválasztott alaptechnológiák szempontjából releváns regionális és nemzetközi szintű fegyverzet-ellenőrzési és szélesebb körű technológiai irányítási és egyéb eszközök azonosítását és feltérképezését. Ez a tevékenység egyrészt az alkalmazandó és releváns eszközök azonosítására és rangsorolására szolgáló módszertan, másrészt az adatvizualizáció különböző lehetőségeinek tesztelésére szolgál. Az infografikát az UNIDIR honlapjának egyik weboldalára fogják feltölteni.