Address https://gelex.eu/eli/EU/decision/2024/2974@2024-11-29/hu

Contents

1. Preamble
2. ANNEX
3. 1. ALKALMAZÁSI KÖR
4. 2.3. b)
5. 2.5. b)
6. Elérhető legjobb technikák
7. A levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) és indikatív kibocsátási szintek
8. Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a vízbe történő kibocsátásokra vonatkozóan
9. Az egyéb elérhető legjobb technikákkal összefüggő környezetvédelmi teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek) és indikatív szintek A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó BAT-AEPL-ek (öntödék esetében)
10. A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív szintek (kovácsműhelyek)
11. Az operatív anyaghatékonysághoz (OME) kapcsolódó indikatív szintek (kovácsműhelyek)
12. 1.1.
13. 1.1.1.
14. BAT 1. i.
15. BAT 2. i.
16. a)
17. b)
18. c)
19. d)
20. BAT 3. i.
21. a)
22. b)
23. c)
24. d)
25. e)
26. BAT 5. i.
27. 1.1.2.
28. BAT 6. Leírás
29. 1.1.3.
30. 1.1.4.
31. BAT 8. Alkalmazhatóság
32. 1.1.5.
33. BAT 10. Leírás
34. I.
35. II.
36. III.
37. 1.2.
38. 1.2.1.
39. 1.2.1.1.
40. BAT 11. Leírás
41. 1.2.1.2.
42. 1.2.1.2.1.
43. 1.2.1.2.2.
44. 1.2.1.3.
45. BAT 14. 1.1. táblázat 1.2. táblázat 1.3. táblázat A vasöntödék fajlagos energiafogyasztására vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek) Az acélöntödék fajlagos energiafogyasztására vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek) Az alumíniumöntödék fajlagos energiafogyasztására vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek)
46. 1.2.1.4.
47. 1.2.1.4.1.
48. 1.2.1.4.2.
49. BAT 16. 1.4. táblázat Az operatív anyaghatékonysághoz kapcsolódó indikatív szintek
50. 1.2.1.4.3.
51. 1.2.1.4.4.
52. BAT 18. 1.5. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek) a homok újrafelhasználására vonatkozóan
53. 1.2.1.4.5.
54. BAT 20. Leírás
55. Alkalmazhatóság 1.6. táblázat Az ártalmatlanításra küldött hulladékra vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek)
56. 1.2.1.5.
57. 1.2.1.6.
58. BAT 22. Leírás
59. 1.2.1.7.
60. BAT 24. 1.7. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a por és az NOX levegőbe történő irányított kibocsátásai esetében, valamint a hőkezelésből származó CO levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó indikatív kibocsátási szintek
61. 1.2.1.8.
62. BAT 26.
63. 1.8. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a por, aminok, benzol, formaldehid, fenol és TVOC héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
64. 1.2.1.9.
65. BAT 27.
66. 1.9. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) az öntödék öntési, hűtési és kirázási folyamataiból – héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is – származó por, benzol, formaldehid, fenol és TVOC levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
67. 1.2.1.10.
68. BAT 28. 1.10. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) az elgázosodó mintás öntésből származó por és TVOC levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
69. 1.2.1.11.
70. BAT 29.
71. 1.11. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) az öntödék állandó öntőformákat alkalmazó öntési eljárásából származó por, TVOC és ólom levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
72. 1.2.1.12.
73. BAT 30. 1.12. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szint (BAT-AEL) a kikészítésből származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
74. 1.2.1.13.
75. BAT 31.
76. 1.13. táblázat 1.14. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a homok újrafelhasználásából származó por és TVOC levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a homok újrafelhasználásából származó NOX és SO2 levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
77. 1.2.1.14.
78. BAT 32. Alkalmazhatóság
79. BAT 33. Leírás
80. 1.2.1.15.
81. BAT 35. 1.15. táblázat A fajlagos vízfogyasztásra vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek)
82. 1.2.1.16.
83. BAT 36. 1.16. táblázat 1.17. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a közvetlen kibocsátásokra vonatkozóan A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a közvetett kibocsátásokra vonatkozóan
84. 1.2.2.
85. 1.2.2.1.
86. 1.2.2.2.
87. 1.2.2.2.1.
88. BAT 38.
89. 1.18. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a por, a HCl, a HF, az NOX, a PCDD/F, az SO2, a TVOC és az ólom levegőbe történő irányított kibocsátásai esetében, valamint a fémolvasztásból származó CO levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó indikatív kibocsátási szint
90. 1.2.2.2.2.
91. BAT 39. 1.19. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) az öntöttvas nodularizációjából származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
92. 1.2.3.
93. 1.2.3.1.
94. 1.2.3.1.1.
95. BAT 40. 1.20. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a por és a PCDD/F levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
96. 1.2.3.1.2.
97. BAT 41. 1.21. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szint (BAT-AEL) az acélfinomításból származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan
98. 1.2.4.
99. 1.2.4.1.
100. 1.2.4.2.
101. 1.2.4.2.1.
102. BAT 43. 1.22. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a por, a HCl, a HF, az NOX, a PCDD/Fs, az SO2 és a Pb levegőbe történő irányított kibocsátásai esetében, valamint a fémolvasztásból származó CO levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó indikatív kibocsátási szintek
103. 1.2.4.3.
104. BAT 45. Leírás
105. 1.3.
106. 1.3.1.
107. BAT 46. 1.23. táblázat A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív szint üzemi szinten
108. 1.3.2.
109. 1.3.3.
110. BAT 48. Leírás
111. 1.3.4.
112. 1.3.5.
113. 1.3.5.1.
114. 1.3.5.2.
115. BAT 51. 1.24. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szint (BAT-AEL) az NOX levegőbe történő irányított kibocsátásai esetében és a CO levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó indikatív kibocsátási szint
116. 1.3.6.
117. BAT 52.Megjegyzés:
118. 1.4.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1) A 2010/75/EU irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyek feltételei az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések alapján kerülnek megállapításra, és az illetékes hatóságoknak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatározniuk, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások ne haladják meg a BAT-következtetésekben meghatározott legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(2) A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a 2011. május 16-i bizottsági határozattal létrehozott és a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló fórum 2024. április 29-én megosztotta a Bizottsággal a kovács- és öntödei iparra vonatkozó BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatos véleményét. Ez a vélemény nyilvánosan hozzáférhető.

(3) Az e határozat mellékletében található BAT-következtetések figyelembe veszik a fórumnak a BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatos véleményét. Magukban foglalják a BAT-referenciadokumentum kulcsfontosságú elemeit.

(4) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk A kovács- és öntödei ipar tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések az e határozat mellékletében foglalt formában elfogadásra kerülnek.

2. cikk Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2024. november 29-én. a Bizottság részéről Maroš ŠEFČOVIČ a Bizottság tagja

ANNEX

(b) a kalapácsonkénti 50 kJ energiát meghaladó kalapácsokkal dolgozó azon kovácsolóüzemek tevékenysége, ahol a felhasznált hőérték meghaladja a 20 MW-ot. (23) Vasfémek feldolgozása: (24) Napi 20 tonnánál nagyobb termelési kapacitású vasfémöntödék tevékenysége. (b) nemvasfémek, ezen belül visszanyert termékek olvasztása (ideértve az ötvözést is), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett. (25) Nemvasfémek feldolgozása: (611) A 91/271/EGK irányelv hatályán kívül eső, önálló üzemeltetésben végzett szennyvízkezelés, feltéve, hogy a szennyező anyagok nagy része az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekből származik. (5) Folyamatos öntési eljárásokat alkalmazó vasfémöntödék, amelyek végleges alakjukat felvevő vagy azt megközelítő szürke vagy gömbgrafitos öntöttvas öntvényeinek előállítására szolgálnak. (6) Nemvasfémöntödék ötvözet ingotot, hulladékot, visszanyert terméket vagy folyékony fémet használnak végleges alakjukat felvevő vagy azt megközelítő öntvények előállítására. (7) A különböző eredetű szennyvizek kombinált kezelése, amennyiben a szennyező anyagok nagy része az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekből származik, és a szennyvízkezelés nem tartozik a 91/271/EGK irányelv1 hatálya alá. (8) Öntőformák és -magok bevonatolása vas- és nemvasfémöntödékben. (9) Az anyagok tárolása, szállítása és kezelése, beleértve a hulladék és a homok öntödékben történő tárolását és kezelését. (10) Az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó égetési folyamatok, feltéve, hogy a gáznemű égéstermékek közvetlenül érintkeznek az anyagokkal (például az alapanyag közvetlen melegítése vagy az alapanyag közvetlen szárítása). (11) A vas és/vagy acél folyamatos öntése (vékony lemezek, vékony szalagok és lemezek előállítása céljából). Ezzel a vas- és acélgyártásra (IS) vonatkozó BAT-következtetések foglalkoznak. (12) További formázást igénylő félkész nemvasfémtermékek gyártása. Ez a nemvasfémiparral (NFM) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozik. (13) Az öntvények bevonatolása. Erre a szerves oldószereket használó felületkezelésre vonatkozó BAT-következtetések vonatkozhatnak, beleértve a fa és a fatermékek vegyi anyagokkal való tartósítását is. (14) Kovácsoló prések. (15) Közvetett hűtőrendszerekből származó szennyvíz. Ez az ipari hűtőrendszerekre (ICS) vonatkozó BAT-következtetések hatálya alá tartozhat. (16) Hengerművek. Ez a vasfémfeldolgozó iparral (FMP) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozik. (17) Forró gázt előállító helyszíni tüzelőberendezések, amelyeket nem használnak közvetlen érintkezésen alapuló fűtésre, szárításra, illetve tárgyak vagy anyagok bármilyen más kezelésére. Ezek a nagy tüzelőberendezésekkel (LCP) kapcsolatos BAT-következtetések vagy az (EU) 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozhatnak. (18) fémek és műanyagok felületkezelése (STM), (19) hulladékkezelés (WT), (20) az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből (IED-létesítmények) származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások ellenőrzése (ROM), (21) gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM), (22) tárolásból származó kibocsátások (EFS), Pt_23_. 2. energiahatékonyság (ENE). Grp. kör. Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében meghatározott alábbi tevékenységekre vonatkoznak: Ezek a BAT-következtetések a következőkre is kiterjednek: Ezek a BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbiakra: Egyéb BAT-következtetések és referenciadokumentumok, amelyek az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényegesek lehetnek: Ezek a BAT-következtetések más vonatkozó jogszabályok, például a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló (REACH) rendelet, vagy az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló (CLP) rendelet sérelme nélkül alkalmazandók. (1) nemfém szennyeződésektől való mentesség, (2) galvanizált, alapozott vagy festett hulladékrészektől való mentesség, (3) olaj- és zsírmentesség, (4) robbanásveszélyes anyagtól való mentesség, (5) szerszámacéltól, rozsdamentes acéltól vagy krómmal ötvözött acéltól való mentesség, kivéve az acélöntödék esetében, (6) vas- és acélöntödék esetében nemvasfémhulladék-részektől való mentesség. (7) lakónegyedek, (8) emberi tevékenységek végzésére használt területek (pl. szomszédos munkahelyek, iskolák, napközik, pihenőövezetek, kórházak vagy ápolási intézmények) Grp. fogalommeghatározások. E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: Általános kifejezések Használt kifejezés Meghatározás Öntés Öntési eljárással előállított fém munkadarab, amelyet kidobnak vagy kiengednek az öntőformából Öntési eljárás A megolvasztott fém öntése az öntőforma üregébe. Az olvadt fémet ezután hagyni kell megszilárdulni Centrifugális öntés A megolvasztott fémet a termék alakjától függően függőlegesen vagy vízszintesen elhelyezett, előre felmelegített forgó öntőformába öntik. Öntés után az öntőforma a központi tengelye körül forog, és centrifugális erőt hoz létre, amely a megolvasztott fémet a periféria felé tereli, és arra kényszeríti, hogy az öntőforma falaira rakódjon Irányított kibocsátások Szennyező anyagok kibocsátása a környezetbe bármilyen vezetéken, csövön, kéményen stb. keresztül Tiszta hulladék Fémhulladék, amely megfelel legalább az alábbi jellemzők mindegyikének: A mentesség azt jelenti, hogy a maradék szennyeződések olyan alacsony szinten vannak jelen, hogy nem befolyásolják hátrányosan a környezeti teljesítményt (pl. megnövekedett TVOC-, PCDD/F- és/vagy nehézfém-kibocsátás), valamint az üzem működését/biztonságát Hidegkötési eljárások Öntőformák és -magok megszilárdítási eljárásai, ahol a homok kötőanyag szobahőmérsékleten megkeményedik. A megszilárdítás közvetlenül azután kezdődik, hogy a homok kötőanyag készítmény utolsó összetevőjét is bevezették a keverékbe Folyamatos öntés A megolvasztott fémet az alján vagy oldalán nyitott vízhűtéses formába öntik. Intenzív hűtéssel a fémtermék külseje megszilárdul, miközben lassan kihúzható az öntőformából. Ezt követően a terméket (pl. rudakat, csöveket, profilokat) a kívánt hosszúságúra vágják Folyamatos mérés A telephelyen tartósan beszerelt automatizált mérőrendszerrel végzett mérések Magkészítés Tömör vagy üreges magok előállítása. A belső üregek vagy az öntvény külső formája egy részének kialakítása érdekében a magokat az öntőformába helyezik, mielőtt a fél öntőformákat összekapcsolnák Diffúz kibocsátások Levegőbe történő, nem irányított kibocsátások. A diffúz kibocsátások a fugitív és a nem fugitív kibocsátásokat foglalják magukban Közvetlen kibocsátás Kibocsátás egy fogadó víztestbe a szennyvíz további kezelése nélkül Kohósalak Szilárd anyagok, amelyek a fém megolvasztása vagy az olvadt fém felületén való megtartása során keletkeznek, pl. levegővel történő oxidációval Meglévő üzem Újnak nem minősülő üzem Alapanyag A kovácsműhelyek gyártási folyamata során felhasznált fémek Kikészítés Az öntödékben ez számos olyan mechanikai műveletet foglal magában, amelyeket az öntési eljárás után végeznek el, beleértve a sorjázást, a csiszoló vágást, a vésést, a szúrást, az öntecstisztítást, a csúszkás köszörülést, a szemcseszórást és a hegesztést. A kovácsműhelyekben ez magában foglalja az öntecstisztítást, a sorjázást, a megmunkálást, a vágást és a forgácsolást Füstgáz Az égetőegységből kilépő légnemű égéstermék Kovácsolás Melegítéssel és (pl. pneumatikus, gőzhajtású, mechanikus, elektromos, hidraulikus) kalapáccsal végzett, deformálási és fémformálási eljárás Teljes öntőformás eljárás Vegyileg kötött homokba beépített expandált polimerekből (pl. expandált polisztirol) készült habmintát alkalmazó formázási technika. Az öntés során a habminta elveszik. Ezt az eljárást általában nagy öntvényeknél alkalmazzák Gázkeményítéses eljárások A magok megszilárdítási eljárásai, amelyek során gáz halmazállapotú katalizátort vagy keményítőanyagot injektálnak a magdobozba Gravitációs kokillaöntés A megolvasztott fémet közvetlenül az öntőüstből öntik a gravitációs kokillába. A megszilárdulás után a kokillát kinyitják, majd a fém munkadarabot kiengedik Zöld homok Öntőforma készítéséhez használt homok, agyag (pl. bentonit) és adalékanyagok (pl. szénpor, gabona-kötőanyagok) keveréke Veszélyes anyagok A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 18. pontjában meghatározott veszélyes anyagok Hőkezelés Olyan hőkezelési eljárás, amelynek során az öntvényeket (az öntödékben) vagy a munkadarabokat (a kovácsműhelyekben) az olvadáspontjuk alá melegítik a fizikai tulajdonságaik javítása érdekében Nagynyomású öntés A megolvasztott fémet nyomás alatt zárt öntőformaüregbe juttatják. A fémet a megszilárdulásáig jelentős nyomóerő tartja a helyén. A megszilárdulás után a kokillát kinyitják, majd a fém munkadarabot kiengedik Melegszilárdítási eljárások A magok vagy öntőformák megszilárdítási eljárásai, amelyek során a homokkötő anyag fémből vagy fából készült fűtött magdobozba vagy fűtött mintába keményedik Közvetett kibocsátás Közvetlen kibocsátásnak nem minősülő kibocsátás Belső hulladék A belső hulladék kapukból, emelőkből, hibás öntvényekből és a létesítményben keletkező egyéb fémdarabokból áll Az öntőüst előmelegítése A megolvasztott fémnek az olvasztókemencéből az öntési folyamatba történő átvitelére használt öntőüstöket szabályozott hőmérsékletre kell előmelegíteni annak érdekében, hogy az előkészítést követően az öntőüst megszáradjon, a kiöntés során minimálisra csökkenjen a lökésszerű hőhatás és a tűzálló kopás, továbbá, hogy csökkenjen a megolvasztott fém hővesztesége Termelt folyékony fém Az olvasztókemencékben előállított folyékony fém mennyisége Elgázosodó mintás öntés Az öntendő részek habmintáit expandált polimerekből (pl. expandált polisztirolból), automatizált formázógépekkel állítják elő, és majd klaszterekbe szerelik össze. A klasztereket ezt követően beépítik a nem kötött homokba. Öntéskor a megolvasztott fém az expandált polisztirol pirolízisét okozza, és kitölti a kiürült teret Kisnyomású öntés A megolvasztott fémet egy légmentes kemencéből egy emelkedő csövön keresztül egy fémkokillába vezetik. A megolvasztott fémet alacsony gáznyomás mellett felfelé nyomják a kokillába. A megszilárdulást követően a gáznyomást kiengedik, hogy az emelkedő csőben lévő, még olvadt állapotú fém visszajusson a kemencébe; a kokillát kinyitják, majd az öntvényt kiengedik Jelentős üzemfejlesztés Az üzem konstrukciójának vagy technológiájának jelentős változtatása a feldolgozó és/vagy kibocsátáscsökkentő technika vagy technikák és a kapcsolódó berendezések jelentős módosításaival vagy cseréjével Tömegáram Egy adott anyag vagy paraméter meghatározott időtartam alatt kibocsátott tömege Fémolvasztás Vas- vagy nemvasfémek olvadékainak előállítása olvasztókemencék használatával. Ide tartozik például a helyszínen keletkező hulladék megolvasztása és a megolvasztott fém hőtárolása az olvadtfém-fogadó kemencékben Formázás Öntőforma készítése, amelybe a megolvasztott fémet beleöntik. A folyamat magában foglalja a minták készítését is Természetes homok Kvarchomokból (pl. 85 %), agyagból (pl. 15 %) és vízből álló keverék. Általában nem adnak hozzá más adalékanyagot a keverékhez Új üzem A létesítmény területén e BAT-következtetések közzétételét követően először engedélyezett üzem, vagy egy üzem e BAT-következtetések közzétételét követően a létesítmény meglévő alapjain történő, teljeskörű cseréje Gömbgrafitos öntöttvas Szenet tartalmazó, noduláris/gömb alakú öntöttvas, közismert nevén gömbgrafitos öntöttvas Nodularizáció A megolvasztott öntöttvas kezelése magnéziummal vagy valamilyen ritkaföldfémmel a szénrészecskék noduláris/gömb alakúra történő alakítása céljából Időszakos mérés Meghatározott időközönként végzett, manuális vagy automatikus módszerekkel történő mérés Hevítés/újrahevítés A kalapálás előtt az alapanyag hőmérsékletének emelésére használt hőkezelési lépések sorozata Technológiai vegyi anyagok Az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkében meghatározott és a folyamatban (vagy folyamatokban) használt anyagok és/vagy keverékek. A technológiai vegyi anyagok veszélyes anyagokat és/vagy különös aggodalomra okot adó anyagokat tartalmazhatnak Acélfinomítás Acélkezelési eljárás a nyersvas széntartalmának eltávolítására (széntelenítés; elsődleges finomítás), amit a szennyeződések eltávolítása követ Maradékanyagok Az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekből hulladékként vagy melléktermékként keletkező anyagok vagy tárgyak Homok újrafelhasználása A homok újrafelhasználási eljárása öntödékben a homok rekondicionálását vagy visszanyerését követően Homokrekondicionálás A létesítményben a zöld és/vagy természetes homok újrafelhasználása érdekében végzett bármilyen mechanikai művelet. Magában foglalja a szűrést, a trampfém eltávolítását, a finom és túlméretezett agglomerátumok elkülönítését és eltávolítását. Ezt követően a homokot lehűtik, és tárolásra/újrafelhasználásra küldik Homokvisszanyerés A létesítményben végzett bármilyen mechanikai és/vagy hőkezelési művelet, amelynek célja a vegyileg kötött homok vagy kevert homok újrafelhasználása. A folyamat magában foglal egy kezdeti mechanikai lépést (pl. zúzás, szitálás), amelyet mechanikus (pl. csiszolókorong, ütődob) és/vagy termikus (pl. fluidágy, forgókemence) eljárások követnek a maradék kötőanyagok eltávolítása érdekében Érzékeny területek Speciális védelmet igénylő területek, például: Salak Olyan folyékony anyagok, amelyek nem oldódnak fel folyékony fémekben, de könnyen elkülöníthetők tőlük, és kisebb sűrűségük miatt külön réteget képeznek a folyékony fémeken. A salak a fémtöltetben jelen lévő nemfémes elemek oxidációja útján jön létre Különös aggodalomra okot adó anyag A REACH-rendelet (1907/2006/EK) 57. cikkében említett kritériumoknak megfelelő és a rendelet szerinti, különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistáján szereplő anyagok Felszíni lefolyó víz Olyan, csapadékból származó víz, amely föld vagy vízhatlan felületek, például burkolattal ellátott utcák, tárolóhelyek és tetők felszínén folyik, és nem szivárog bele a talajba A megolvasztott fém kezelése Az alumínium olvasztási eljárásainál végzett finomítási műveletek, beleértve a gázeltávolítást, a szemcsefinomítást és az elfolyósítást. A gázeltávolítást (azaz az oldott hidrogén nitrogénnel történő eltávolítását) gyakran Cl2-gázzal végzett tisztítással (azaz alkálifém vagy alkáliföldfém, például Ca eltávolításával) kombinálják Érvényes óránkénti vagy félóránkénti átlag Egy óránkénti (vagy félóránkénti) átlagérték akkor tekinthető érvényesnek, ha nincs karbantartás vagy működési hiba az automatizált mérőrendszerben Szennyező anyagok és paraméterek Használt kifejezés Meghatározás Aminok Olyan ammóniaszármazékokra vonatkozó gyűjtőfogalom, amelyekben egy vagy több hidrogénatomot alkil- vagy arilcsoport helyettesít AOX A Cl-ként kifejezett, szervesen kötött adszorbeálható halogének a szervesen kötött adszorbeálható klórt, brómot és jódot foglalják magukban As Az arzén és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) As-ben kifejezve B[a]P Benzo[a]pirén BOI5 Biokémiai oxigénigény. A szerves és/vagy szervetlen anyag 5 nap alatt történő biokémiai oxidálásához szükséges oxigén mennyisége (BOI5) Cd A kadmium és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Cd-ben kifejezve Cl2 Elemi klór CO Szén-monoxid KOI Kémiai oxigénigény. A szerves anyag dikromát használatával történő teljes kémiai oxidációjához (szén-dioxiddá alakulásához) szükséges oxigénmennyiség. A KOI a szerves vegyületek tömegkoncentrációjának mutatójaként szolgál Cr A króm és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Cr-ben kifejezve Cu A réz és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Cu-ben kifejezve Por Az összes (levegőben) lebegő részecske Fe A vas és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Fe-ben kifejezve HCl Hidrogén-klorid HF Hidrogén-fluorid Hg A higany és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Hg-ben kifejezve HOI Szénhidrogén-olajindex. A szénhidrogén-oldószerrel extrahálható vegyületek összessége (ideértve a hosszú láncú és elágazó alifás, aliciklikus, aromás vagy alkilszubsztituált aromás szénhidrogéneket) Mg Magnézium MgO Magnézium-oxid MgS Magnézium-szulfid MgSO4 Magnézium-szulfát Ni A nikkel és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Ni-ben kifejezve NOX A nitrogén-monoxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) mennyiségének összege NO2-ben kifejezve PCDD/F. Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok/-furánok Fenolindex A fenolvegyületek EN ISO 14402 szabvány szerint mért és fenolkoncentrációként kifejezett összessége Pb Az ólom és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Pb-ben kifejezve (vízben). Az ólom és vegyületei mennyiségének összege Pb-ben kifejezve (levegőben) SO2 Kén-dioxid TOC A teljes szervesszén-tartalom C-ben kifejezve (vízben), amely magában foglal minden szerves vegyületet TSS Összes lebegő szilárd részecske. Az összes (vízben) lebegő szilárd részecske tömegkoncentrációja üvegszálas szűrőkkel végzett szűréssel és gravimetriás módszerrel mérve Összes nitrogén (TN) Az N-ként kifejezett összes nitrogén a szabad ammóniát és ammóniumot (NH4-N), a nitriteket (NO2-N), a nitrátokat (NO3-N) és a szervesen kötött nitrogént foglalja magában TVOC Az összes illékony szerves szén C-ben kifejezve (a levegőben) VOC A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 45. pontjában meghatározott illékony szerves vegyületek Zn A cink és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban), Zn-ben kifejezve Grp. mozaikszavak. E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi mozaikszavakat kell alkalmazni. Mozaikszó Meghatározás CBC Hideg szeles kupolókemence CMS Vegyianyag-kezelési rendszer CMR Rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító CMR 1A A módosított 1272/2008/EK rendeletben meghatározott 1A. kategóriájú, azaz a H340, H350, H360 figyelmeztető mondatokat viselő CMR anyag CMR 1B A módosított 1272/2008/EK rendeletben meghatározott 1B. kategóriájú, azaz a H340, H350, H360 figyelmeztető mondatokat viselő CMR anyag CMR 2 A módosított 1272/2008/EK rendeletben meghatározott 2. kategóriájú, azaz a H341, H351, H361 figyelmeztető mondatokat viselő CMR anyag DMEA N,N-dimetil-etil-amin EAF Elektromos ívkemence EMS Környezetközpontú irányítási rendszer ESP Elektrosztatikus porleválasztó HBC Forró szeles kupolókemence HPDC Nagynyomású öntés NFM Nemvasfém OME Operatív anyaghatékonyság OTNOC A normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek TEA Trietil-amin Grp_legjobb. technikák. Az e BAT-következtetésekben felsorolt és bemutatott technikák nem előíró jellegűek és nem teljeskörűek. Más olyan technikák is alkalmazhatók, amelyek garantálják a környezetvédelem legalább azonos szintjét. Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-következtetések általánosan érvényesek. Grp_levegőbe_történő_kibocsátásokra_vonatkozó_elérhető_legjobb_technikákhoz_kapcsolódó_kibocsátási_szintek_bataelek_és_indikatív_kibocsátási. szintek. Az öntödék esetében az e BAT-következtetésekben szereplő, a levegőbe történő kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó BAT-AEL-értékek és indikatív kibocsátási szint a koncentrációszintekre (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú véggázhoz viszonyított tömegére) értendők az alábbi standard körülmények között: száraz gáz 273,15 K hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson, a referencia-oxigénszint korrekciója nélkül, mg/Nm3 vagy ng WHO-TEQ/Nm3 mértékegységben kifejezve. Kovácsműhelyek esetében az e BAT-következtetésekben szereplő, a levegőbe történő kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó BAT-AEL-értékek és indikatív kibocsátási szint a koncentrációszintekre (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú véggázhoz viszonyított tömegére) értendők az alábbi standard körülmények között: száraz gáz 273,15 K hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson, 3 száraz térfogatszázalék referencia-oxigénszintre korrigálva, mg/Nm3 egységben kifejezve. A kibocsátási koncentrációnak a referencia-oxigénszintre való átszámításához a következő egyenletet kell alkalmazni: ER21 – OR21 – OM× EM ahol: ER kibocsátási koncentráció az OR referencia-oxigénszintnél; OR referencia-oxigénszint térf. %-ban; EM a mért kibocsátási koncentráció; OM mért oxigénszint térf. %-ban. A BAT-AEL-értékekhez kapcsolódó átlagolási időszakok és a levegőbe történő irányított kibocsátások indikatív kibocsátási szintjei vonatkozásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók: Mérés típusa Átlagolási időszak Meghatározás Folyamatos Napi átlag Egynapos időszakban mért átlagérték, érvényes óránkénti vagy félóránkénti átlagok alapján számítva Időszakos A mintavételi időszakban mért átlagérték Három egymást követő, egyenként legalább 30 percen át tartó mintavétel/mérés átlagértéke Két vagy több forrásból (például kemencékből) származó véggázok közös kéményen keresztül történő kibocsátása esetén a BAT-AEL-ek a kéményből származó kombinált kibocsátásra vonatkoznak. A tömegáramok BAT 12 kapcsán történő kiszámításához, amennyiben – az illetékes hatóság megítélése szerint – a hasonló jellemzőkkel rendelkező, például egyazon (típusú) anyagokat/paramétereket tartalmazó és két vagy több különálló kéményen keresztül kiengedett hulladékgázokat egy közös kéményen keresztül is ki lehetne engedni, ezeket a kéményeket egyetlen kéménynek kell tekinteni. (1) Folyamatos kibocsátás esetében a napi átlagok, azaz 24 órás térfogatáram-arányos egyesített minták. (2) Tételenkénti kibocsátás esetén a kibocsátás időtartamára számított átlagértékekre, amelyeket vagy térfogatáram-arányos egyesített minták alapján, vagy – megfelelően összekevert, homogén szennyvíz esetében – a kibocsátás előtt vett pontminta alapján határoznak meg. Grp_elérhető_legjobb_technikákhoz_kapcsolódó_kibocsátási_szintek_bataelek_a_vízbe_történő_kibocsátásokra. vonatkozóan. Az e BAT-következtetésekben szereplő, a vízbe történő kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó BAT-AEL-értékek mg/l-ben (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú vízhez viszonyított tömegeként) kifejezett koncentrációszinteket jelentenek. A BAT-AEL-ekhez kapcsolódó átlagolási időszakok az alábbi két eset egyikére vonatkoznak: Időarányos egyesített minták is alkalmazhatók, feltéve, hogy igazolható a térfogatáram megfelelő stabilitása. Megfelelően összekevert, homogén szennyvíz esetében lehetőség van pontminták vételére is. A BAT-AEL-ek azon a ponton alkalmazandók, ahol a kibocsátás kilép a létesítményből. Grp_fajlagos_energiafogyasztáshoz_kapcsolódó_bataeplek_öntödék. esetében. A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó BAT-AEPL-ek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani: fajlagos energiafogyasztásenergiafogyasztási rátaaktivitási ráta ahol: energiafogyasztási ráta az öntödékben az érintett folyamat(ok) (olvasztás és melegen tartás, öntőüst-előmelegítés) által elfogyasztott teljes (primer energiahordozókból generált) hő- és villamosenergia-mennyiség, kWh/év mértékegységben kifejezve; valamint aktivitási ráta a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. Az energiafogyasztási ráta megfelel az érintett folyamat(ok) (olvasztás és melegen tartás, öntőüst-előmelegítés) során az összes olvasztókemence által elfogyasztott teljes (primer energiahordozókból generált) hő- és villamosenergia-mennyiségnek: (1) az újrahasznosított és újrafelhasznált vizet, (2) az egyszeri átömlésű (once through) hűtőrendszerekben használt hűtővizet, és (3) a háztartási jellegű használatra szánt vizet, m3/évben kifejezve; valamint Grp_fajlagos_vízfogyasztáshoz_kapcsolódó_bataeplek_öntödék. esetében. A fajlagos vízfogyasztáshoz kapcsolódó BAT-AEPL-ek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani: fajlagos vízfogyasztásvízfogyasztási rátaaktivitási ráta ahol: vízfogyasztási ráta az üzem által elfogyasztott teljes vízmennyiség, kivéve: aktivitási ráta a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. Grp_ártalmatlanításra_küldött_hulladék_fajlagos_mennyiségére_vonatkozó_bataeplek. öntödék. Az ártalmatlanításra küldött hulladék fajlagos mennyiségéhez kapcsolódó BAT-AEPL-ek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani: ártalmatlanításra küldött hulladék fajlagos mennyiségehulladékártalmatlanítási rátaaktivitási ráta ahol: hulladékártalmatlanítási ráta az ártalmatlanításra küldött hulladék teljes mennyisége, kg/évben kifejezve; valamint aktivitási ráta a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. Grp_fajlagos_energiafogyasztáshoz_kapcsolódó_indikatív_szintek. kovácsműhelyek. A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív szintek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani: fajlagos energiafogyasztásenergiafogyasztási rátaaktivitási ráta ahol: energiafogyasztási ráta a kovácsműhelyek által elfogyasztott teljes (primer energiahordozókból generált) hő- és villamosenergia-mennyiség, kWh/év mértékegységben kifejezve; valamint aktivitási ráta az alapanyag teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. Grp_homok_újrafelhasználásához_kapcsolódó_bataeplek. kovácsműhelyek. A homok újrafelhasználásához kapcsolódó BAT-AEPL-ek százalékban kifejezett és az alábbi egyenlettel kiszámított éves átlagokra vonatkoznak: homok újrafelhasználási arányújrafelhasznált homok mennyiségefelhasznált homok teljes mennyisége× 100 ahol: az újrafelhasznált homok mennyisége a rekondicionálásból vagy visszanyerésből származó újrafelhasznált homok teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve; valamint a felhasznált homok teljes mennyisége a felhasznált homok teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. Grp_operatív_anyaghatékonysághoz_ome_kapcsolódó_indikatív_szintek. kovácsműhelyek. Az OME indikatív szintjei százalékban kifejezett és az alábbi egyenlettel kiszámított éves átlagokra vonatkoznak: operatív anyaghatékonyság OMEjó öntési rátaaktivitási ráta× 100 ahol: jó öntési ráta a létesítményben előállított, hibátlan végleges öntvények teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve; valamint aktivitási ráta a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. (i) elkötelezettség és vezetői szerepvállalás, a vezetés – beleértve a felső vezetést – elszámoltathatósága a hatékony EMS megvalósítása tekintetében; (ii) a szervezeti összefüggések meghatározását magában foglaló elemzés, az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak felmérése, a létesítmény esetleges környezeti kockázatát befolyásoló jellemzők, valamint a környezettel és az emberi egészséggel kapcsolatos alkalmazandó jogi követelmények azonosítása; (iii) olyan környezetvédelmi politika kidolgozása, amely a létesítmény környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztését is magában foglalja; (iv) a jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos célkitűzések és teljesítménymutatók meghatározása, beleértve az alkalmazandó jogi követelményeknek való megfelelés biztosítását; (v) a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítása és a környezeti kockázatok elkerülése érdekében szükséges eljárások és intézkedések tervezése és végrehajtása (ideértve adott esetben a korrekciós és megelőző intézkedéseket is); (vi) a környezeti szempontokkal és célkitűzésekkel összefüggő struktúrák, szerepek és felelősségi körök meghatározása, valamint a szükséges pénzügyi és emberi erőforrások biztosítása; (vii) a létesítmény környezeti teljesítményét esetlegesen befolyásoló munkakörrel rendelkező személyzet szakértelmének és tudatosságának biztosítása (pl. tájékoztatás és képzés révén); (viii) belső és külső kommunikáció; (ix) a munkavállalók jó környezetgazdálkodási gyakorlatokban való részvételének előmozdítása; (x) a jelentős környezeti hatással járó tevékenységek ellenőrzésére szolgáló irányítási kézikönyv és írásbeli eljárások, valamint a vonatkozó nyilvántartások létrehozása és vezetése; (xi) hatékony műveleti tervezés és folyamat-ellenőrzés; (xii) megfelelő karbantartási programok végrehajtása; (xiii) veszélyhelyzeti felkészültségi és intézkedési tervek, beleértve a veszélyhelyzetek megelőzését és/vagy káros (környezeti) hatásainak enyhítését is; (xiv) (új) létesítmény vagy egy létesítmény részének (újra)tervezése során az annak teljes élettartama alatt várható környezeti hatások figyelembevétele, beleértve az építést, a karbantartást, az üzemeltetést és a leszerelést is; (xv) nyomonkövetési és mérési program végrehajtása; amennyiben szükséges, ezzel kapcsolatban az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások ellenőrzéséről szóló referenciajelentésben található információ; (xvi) ágazati összehasonlító teljesítményértékelés rendszeres alkalmazása; (xvii) időszakos független belső ellenőrzés (amennyiben megvalósítható), vagy időszakos független külső ellenőrzés a környezeti teljesítmény értékelése, valamint annak meghatározása érdekében, hogy az EMS megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, illetve megfelelően vezették-e be és tartják-e fenn; (xviii) a meg nem felelések okainak értékelése, a hozott korrekciós intézkedések végrehajtása, a korrekciós intézkedések hatékonyságának vizsgálata, valamint annak meghatározása, hogy léteznek-e vagy előfordulhatnak-e hasonló meg nem felelések; (xix) időszakos felsővezetői felülvizsgálat az EMS, illetve annak folyamatos alkalmassága, megfelelősége és hatékonysága tekintetében; (xx) a tisztább technológiák fejlesztésének nyomon követése és figyelembevétele. (xxi) a bemeneti és a kimeneti anyagok nyilvántartása (lásd: BAT 2); (xxii) vegyianyag-kezelési rendszer (lásd: BAT 3); (xxiii) a szivárgások és a kiömlések megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó terv (lásd: BAT 4, a) pont); (xxiv) OTNOC intézkedési terv (lásd: BAT 5); (xxv) energiahatékonysági terv és auditok (lásd: BAT 7, a) pont); (xxvi) vízgazdálkodási terv és auditok (lásd: BAT 35, a) pont); (xxvii) zaj- és/vagy rezgésvédelmi intézkedési terv (lásd: BAT 8); (xxviii) maradékanyag-kezelési terv (lásd: BAT 10); (xxix) bűzszennyezés elleni intézkedési terv az öntödék esetében (lásd: BAT 32). Grp. megjegyzés. Az 1221/2009/EK rendelet létrehozza az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS), amely egy ennek a BAT-nak megfelelő EMS-rendszer. Grp. alkalmazhatóság. Az EMS részletessége és formalizálásának mértéke általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze. Grp. 1. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika olyan környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) bevezetését és alkalmazását jelenti, amely az összes alábbi szempontot magában foglalja: Kifejezetten a kovács- és öntödei ipar esetében a BAT szerint a környezetközpontú irányítási rendszernek (EMS) rendelkeznie kell a következő jellemzőkkel is: (a) a levegőbe, a vízbe és a talajba történő kibocsátások eredetét bemutató egyszerűsített folyamatábrák; (b) kibocsátás megelőzését vagy csökkentését szolgáló folyamatintegrált technikák és szennyvíz/hulladékgáz-kezelési eljárások leírása, a technikák és eljárások teljesítményét is beleértve (pl. kibocsátáscsökkentési hatékonyság); (i) a gyártási eljárásokra vonatkozó információk, beleértve a következőket: (ii) a felhasznált nyersanyagok (pl. hulladék, alapanyag, homok) és tüzelőanyagok (pl. koksz) mennyiségére és jellemzőire vonatkozó információk; (iii) a vízfogyasztásra és -felhasználásra vonatkozó információk (pl. áramlási diagramok és a víz anyagmérlegei); (iv) az energiafogyasztásra és -felhasználásra vonatkozó információk; (a) az áram átlagos értékei és változásai, pH-érték, hőmérséklet és vezetőképesség; (b) a releváns anyagok/paraméterek átlagos koncentráció- és tömegáramértékei /(például összes lebegő szilárd részecske, TOC vagy KOI, szénhidrogén-olajindex, foszfor, fémek és fluorid) és ezek szórása; (v) a szennyvízáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre: (a) a technológiai vegyi anyagok megnevezése és jellemzői, beleértve a környezetre és/vagy az emberi egészségre káros tulajdonságokat; (b) a felhasznált technológiai vegyi anyagok mennyisége és felhasználásuk helye; (vi) a felhasznált technológiai vegyi anyagok mennyiségére és jellemzőire vonatkozó információ: (a) az áram átlagos értékei és változásai, valamint hőmérséklete; (b) a releváns anyagok (pl. por, NOX, SO2, CO, fémek) koncentrációjának és tömegáramának átlagos értékei és ezek szórása; (c) olyan egyéb anyagok jelenléte, amelyek befolyásolhatják a véggázkezelő rendszert (pl. oxigén, nitrogén, vízgőz) vagy a létesítmény biztonságát; (d) CMR 1A, CMR 1B vagy CMR 2 besorolású anyagok jelenléte; az ilyen anyagok jelenlétét például az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet) kritériumai alapján lehet értékelni; (vii) a véggázáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre: (viii) a keletkezett maradékanyagok mennyiségének és jellemzőinek bemutatása. Grp. alkalmazhatóság. A kimutatás részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze. Grp. 2. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika az EMS (lásd: BAT 1) részeként egy, a bemeneti és kimeneti anyagokról vezetett nyilvántartás létrehozása, fenntartása és (többek között lényeges változás bekövetkezte esetén) rendszeres felülvizsgálata, amely magában foglalja a következő elemek mindegyikét: (a) azok biológiai eltávolíthatóságának/biológiai lebonthatóságának, ökotoxicitásának és környezetbe való kibocsáthatóságának összehasonlító elemzése a környezetbe történő kibocsátás csökkentése érdekében; (b) a technológiai vegyi anyagokhoz kapcsolódó kockázatok jellemzése a vegyi anyagok veszélyességi osztályozása, az üzemen belüli útvonalak, a lehetséges kibocsátás és az expozíció szintje alapján; (c) a visszanyerési és újrafelhasználási potenciál (lásd: BAT 17, f) pont); (d) a helyettesítési potenciál rendszeres (pl. évenkénti) elemzése azzal a céllal, hogy azonosítsák a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok használatának potenciálisan új és biztonságosabb elérhető alternatíváit; ez a folyamat(ok) megváltoztatásával vagy más olyan technológiai vegyi anyagok használatával érhető el, amelyeknek nincs környezeti hatásuk vagy kisebb környezeti hatásuk van (az öntödékre vonatkozóan lásd: BAT 11); (e) a veszélyes anyagokkal és különös aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos szabályozási változások előzetes nyomon követése és a hatályos jogszabályi előírások betartásának biztosítása. (i) A technológiai vegyi anyagok felhasználásának és kockázatainak csökkentését célzó szabályzat, ideértve a kevésbé káros technológiai vegyi anyagok és beszállítóik kiválasztását célzó beszerzési politikát, amelynek célja a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok felhasználásának és kockázatainak minimalizálása, valamint a túlzott mennyiségű technológiai vegyi anyagok beszerzésének elkerülése. A technológiai vegyi anyagokat az alábbiak alapján kell kiválasztani: A technológiai vegyi anyagok nyilvántartása (lásd: BAT 2, vi. pont) felhasználható a technológiai vegyi anyagok kiválasztásához szükséges információk biztosításához és vezetéséhez. (ii) Célok és cselekvési tervek a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok használatának és kockázatainak elkerülésére vagy csökkentésére. (iii) Eljárások kidolgozása és végrehajtása a technológiai vegyi anyagok beszerzéséhez, kezeléséhez, tárolásához és felhasználásához, a technológiai vegyi anyagokat tartalmazó hulladék ártalmatlanításához és a fel nem használt technológiai vegyi anyagok visszajuttatásához a környezetbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében (például lásd: BAT 4). Grp. alkalmazhatóság. A CMS részletességének szintje és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze. Grp. 3. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika olyan vegyianyag-kezelési rendszer (CMS) bevezetése és alkalmazása az EMS keretében (lásd: BAT 1), amely magában foglalja az összes alábbi elemet: (1) a kis és nagy kiömlésekre vonatkozó helyszíni eseménykezelési tervek, (2) az érintett személyek szerepének és felelősségének meghatározása, (3) a személyzet környezettudatosságának és a kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó képzettségének biztosítása, (4) azon területek azonosítása, ahol fennáll a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok kiömlésének és/vagy szivárgásának kockázata, valamint ezen területek kockázat szerinti besorolása, (5) a kiömlött anyagok elszigetelésére és feltakarítására szolgáló megfelelő berendezések azonosítása, azon pontok közelében történő elhelyezése, ahol ilyen esemény bekövetkezhet, valamint rendelkezésre állásuk és üzemképes állapotuk rendszeres ellenőrzése, (6) a kiömlésből származó hulladék kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási iránymutatások, (7) a tárolásra és anyagok kezelésére szolgáló területek rendszeres (legalább éves szintű) ellenőrzése, a szivárgásészlelő berendezések tesztelése és kalibrálása, valamint a szelepek, tömítések, karimák stb. szivárgásainak gyors javítása stb. (8) át nem eresztő (pl. cementes) padló a feldolgozási területek és a hulladék-/alapanyag-telepek esetében, (9) a különböző típusú nyersanyagok elkülönített tárolása a gyártósorok közelében; ez például a tárolóhelyeken található rekeszek vagy dobozok használatával biztosítható (10) vízelvezető csatornák és/vagy az üzem körüli fedett terület gyűjtőcsatornázása, (11) a feldolgozási és/vagy tárolóterületek tetőzetének ereszcsatornával való ellátása (12) tárolás fedett és szellőztetett, az érintett folyadékok számára át nem eresztő padlózattal rendelkező területeken, (13) olajzáró tálcák vagy cellák használata hidraulikus állomásokhoz és olaj- vagy zsírkenő berendezésekhez, (14) a kiömlött folyadék összegyűjtése, (15) a technológiai vegyi anyagok, kenőanyagok és bevonatok stb. be-/kirakodási területeit úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az esetleges szivárgásokat és kiömléseket el lehessen határolni, és telephelyen belüli (lásd: BAT 36) vagy telephelyen kívüli kezelésükre kerüljön sor, (16) a rendkívül gyúlékony folyadékokat (pl. metil-formiát, TEA, DMEA, alkoholt tartalmazó öntőforma-bevonatok) zárt és jól szellőző tárolóhelyeken, a nem összeférhető anyagoktól (pl. oxidálószerek) elkülönítve kell tárolni Grp. 4. A talajba, illetve a felszín alatti vizekbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák összessége. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A szivárgások és a kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó terv kidolgozása és végrehajtása A szivárgások és kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó terv az EMS részét képezi (lásd: BAT 1), és többek között a következőket foglalja magában: A terv részletessége általában az üzem típusával, méretével és összetettségével, valamint a felhasznált folyadékok típusával és mennyiségével függ össze b) A feldolgozási területek és a nyersanyagtároló területek strukturálása és kezelése Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható c) A felszíni lefolyó víz elszennyeződésének megelőzése Azok a gyártási területek és/vagy olyan területek, ahol a technológiai vegyi anyagokat, maradékanyagokat vagy hulladékokat tárolják vagy kezelik, védettek a felszíni lefolyó vízzel szemben. Ezt legalább a következő technikák alkalmazásával érik el: Általánosan alkalmazható d) A potenciálisan szennyezett felszíni lefolyó víz gyűjtése A potenciálisan szennyezett területekről származó felszíni lefolyó vizet elkülönítve gyűjtik, és csak megfelelő intézkedések – pl. nyomon követés, kezelés, újrafelhasználás – megtétele után bocsátják ki Általánosan alkalmazható e) A technológiai vegyi anyagok biztonságos kezelése és tárolása Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható f) Jó gazdálkodás A kibocsátások keletkezésének megelőzését vagy csökkentését célzó intézkedéscsomag (pl. a berendezések, a munkafelületek, a padlók és a szállítási útvonalak rendszeres karbantartása és tisztítása, valamint a kiömlött anyagok gyors feltakarítása) Általánosan alkalmazható (i) a lehetséges, normál üzemi feltételektől eltérő feltételek (pl. a környezet védelme szempontjából kritikus berendezések (kritikus berendezések) meghibásodása), kiváltó okaik és lehetséges következményeik azonosítása; (ii) a kritikus berendezések megfelelő tervezése (pl. véggázkezelés, szennyvízkezelés); (iii) a kritikus berendezésekre vonatkozó vizsgálati terv és megelőző karbantartási program kidolgozása és végrehajtása (lásd: BAT 1, xii. pont); (iv) az OTNOC során bekövetkező kibocsátások és a kapcsolódó körülmények ellenőrzése (azaz becslése, illetve amennyiben lehetséges, mérése) és nyilvántartásba vétele; (v) a normál üzemi feltételektől eltérő feltételek fennállása alatt bekövetkező kibocsátások időszakos értékelése (pl. az események gyakorisága, időtartama, a kibocsátott szennyező anyagok mennyisége), valamint szükség esetén korrekciós intézkedések végrehajtása; (vi) az i. pont szerint azonosított, a normál üzemi feltételektől eltérő feltételek jegyzékének rendszeres felülvizsgálata és aktualizálása az v. pontban említett időszakos értékelést követően; (vii) a tartalékrendszerek rendszeres tesztelése. Grp. alkalmazhatóság. Az OTNOC irányítási terv részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze. Grp. 5. Az OTNOC előfordulási gyakoriságának és az OTNOC során bekövetkező kibocsátásoknak a csökkentése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika egy olyan kockázatalapú OTNOC irányítási terv kidolgozása és végrehajtása a környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) (lásd: BAT 1.) keretében, amely magában foglalja az összes alábbi elemet: Grp. 111. Átfogó környezeti teljesítmény (1) a víz-, energia- és anyagfogyasztás, beleértve a technológiai vegyi anyagokat is, éves átlagban kifejezve; (2) a keletkező szennyvíz mennyisége éves átlagban kifejezve; (3) az egyes visszanyert, újrafeldolgozott és/vagy újrafelhasznált anyagtípusok mennyisége, éves átlagban kifejezve; (4) az egyes keletkező maradékanyagok és az egyes ártalmatlanításra elküldött hulladékfajták mennyisége, éves átlagban kifejezve. Grp. leírás. Az ellenőrzés elsősorban közvetlen méréseket foglal magában. Számításokat vagy nyilvántartásokat is lehet használni, pl. megfelelő mérőórák vagy számlák használatával. Az ellenőrzés a megfelelő szinten zajlik (például a folyamat vagy az üzem szintjén), és annak során a folyamatban vagy az üzemben bekövetkező minden lényeges változást figyelembe vesznek. Grp. 6. Az elérhető legjobb technika az alábbiak legalább évente egyszeri ellenőrzése: Grp. 112. Ellenőrzés (1) energiafogyasztás: villamos energia, földgáz, megújuló energia, importált hő és/vagy hűtés, (2) energiatermelés: villamos energia és/vagy gőz. (3) a folyamatok energiahatárainak meghatározása, (4) az energiafogyasztásra vonatkozó információk a leadott energia vonatkozásában, (5) az üzemből exportált energiára vonatkozó információk, (6) az energiaáramra vonatkozó, az energia folyamatokon belüli felhasználását bemutató információk (pl. Sankey-diagramok vagy energiamérlegek) (7) az égők karbantartása és ellenőrzése, (8) energiahatékony motorok, (9) energiahatékony világítás, (10) a gőz- és sűrítettlevegő-elosztó rendszerek optimalizálása; (11) a gőzelosztó rendszerek rendszeres ellenőrzése és karbantartása a gőzszivárgás megelőzése vagy csökkentése érdekében, (12) folyamat-ellenőrző rendszerek, (13) frekvenciaváltók, (14) a légkondicionálás és az épületfűtés optimalizálása Grp. 7. Az üzem általános energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT valamennyi alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság Irányítási technikák a) Energiahatékonysági terv és auditok Az energiahatékonysági terv része az EMS-nek (lásd: BAT 1), és magában foglalja a tevékenység/eljárások fajlagos energiafogyasztásának (pl. kWh/t folyékony fém) meghatározását és nyomon követését, az energiahatékonyságra vonatkozó célkitűzések meghatározását és az e célkitűzések elérését célzó intézkedések végrehajtását. Évente legalább egyszer auditot végeznek (ezek is az EMS részét képezik, lásd BAT 1) annak biztosítására, hogy az energiahatékonysági terv célkitűzései teljesüljenek, és az audit ajánlásait nyomon követik és végrehajtják. Az energiahatékonysági terv beépíthető egy nagyobb (például felületkezelési tevékenységekkel foglalkozó) létesítmény általános energiahatékonysági tervébe Az energiahatékonysági terv, az auditok és a mérlegkimutatás részletessége általában az üzem jellegétől, méretétől és összetettségétől, valamint a felhasznált energiaforrások típusától függ b) Energiamérleg-kimutatás Évente egyszer energiamérleg-kimutatás készítése, amely tartalmazza az energiafogyasztást és -termelést (beleértve az energiaexportot is) az energiaforrás típusa szerinti bontásban, például: Ez a következőket foglalja magában: A folyamat és a berendezések kiválasztása és optimalizálása c) Általános energiamegtakarítási technikák alkalmazása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható Az energiahatékonyság növelésére irányuló további ágazatspecifikus technikákat e BAT-következtetések 1.2.1.3., 1.2.2.1., 1.2.4.1. és 1.3.1. szakasza tartalmazza. Grp. 113. Energiahatékonyság (1) a megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat, (2) a zaj- és/vagy rezgéskibocsátás ellenőrzésére szolgáló szabályzat, (3) az azonosított, zajjal és rezgéssel kapcsolatos eseményekre való reagálásra, pl. panaszok kezelésére és/vagy korrekciós intézkedések meghozatalára vonatkozó szabályzat, (4) zaj- és/vagy rezgéscsökkentési program a forrás(ok) azonosítása, a zajnak és/vagy rezgésnek való kitettség mérése/becslése, a források hozzájárulásának jellemzése, valamint a megelőző és/vagy csökkentő intézkedések végrehajtása érdekében. Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben az érzékeny területeken zaj-, és/vagy rezgésártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták. Grp. 8. A zaj- és rezgéskibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy zaj- és/vagy rezgéskezelési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti az EMS (lásd: BAT 1) részeként, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét: (1) a berendezések ellenőrzése és karbantartása, (2) lehetőség szerint a körülzárt területek ajtóinak és ablakainak zárása, vagy önzáró ajtók használata, (3) a berendezések tapasztalt személyzet által történő üzemeltetése, (4) amennyiben lehetséges, a zajos tevékenységek éjszakai elvégzésének kerülése, (5) a zajcsillapítás biztosítása, például a gyártási és karbantartási tevékenységek, a szállítás, valamint az (alap)anyagok kezelése során, pl. az anyagátadási műveletek számának csökkentése, azon magasság csökkentése, ahonnan a darabok kemény felületekre esnek (6) zajcsökkentők használata, (7) a berendezések hangszigetelésének alkalmazása, (8) a zajos berendezések és folyamatok (pl. nyersanyagok kirakodása, kalapácsolás, kompresszorok, ventilátorok, kirázás, kikészítés) elkerítése, (9) jó hangszigetelő tulajdonságú építőanyagok használata (például falak, tetők, ablakok, ajtók esetében) Grp. 9. A zajkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyike vagy kombinációja lehet. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A berendezések és épületek megfelelő elhelyezése A zajkibocsátó és a zajvevő közötti távolság növelése, épületek zajvédő falként történő használata, valamint a berendezések és/vagy épületnyílások áthelyezése Meglévő üzemek esetében a berendezések és az épületek nyílásainak áthelyezése a helyhiány és/vagy a magas költségek miatt nem minden esetben alkalmazható b) Operatív intézkedések Ezek legalább a következőket foglalják magukban: Általánosan alkalmazható c) Alacsony zajszintű berendezések Ide tartoznak a közvetlen hajtású motorok; az alacsony zajszintű kompresszorok, a szivattyúk és a ventilátorok; az alacsony zajszintű szállítóberendezések d) A zaj szabályozására szolgáló berendezések Ilyen technikák lehetnek a következők: A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja e) Zajcsillapítás Akadályok (pl. védőfalak és töltések) elhelyezése a zajkibocsátók és a zajvevők közé Csak meglévő üzemek esetében alkalmazható, mivel az új üzemek tervezése már szükségtelenné teszi e technika alkalmazását. Meglévő üzemek esetében az akadályok behelyezése helyhiány miatt nem minden esetben alkalmazható Grp. 114. Zaj és rezgés (i) a maradékanyagok keletkezésének minimalizálása; (ii) a maradékanyagok újrafelhasználásának, újrafeldolgozásának és/vagy visszanyerésének optimalizálása; valamint (iii) a megfelelő hulladékártalmatlanítás biztosítása. Grp. leírás. A maradékanyag-kezelési terv az EMS része (lásd: BAT 1), és egy olyan intézkedéscsomagot foglal magában, amelynek célja: A maradékanyag-kezelési terv beépíthető egy nagyobb (például felületkezelési tevékenységekkel foglalkozó) létesítmény általános maradékanyag-kezelési tervébe. Grp. alkalmazhatóság. A maradékanyag-kezelési terv részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze. Grp. 10. Az anyaghatékonyság növelése és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy maradékanyag-kezelési terv kidolgozása, végrehajtása és rendszeres felülvizsgálata. Grp. 115. Maradékanyagok Grp. 11. Általános BAT-következtetések (1) (az aromás helyett) alifás szerves kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont), (2) nem aromás oldószerek hűtődobozos magkészítéshez (lásd: BAT 25, j) pont), (3) szervetlen kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont), (4) vízalapú bevonatok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, l) pont). Grp. leírás. A formázás és a magkészítés során használt veszélyes és különös aggodalomra okot adó anyagokat nem veszélyes anyagokkal – vagy ha ez nem lehetséges – kevésbé veszélyes anyagokkal helyettesítik, például az alábbiak felhasználásával: Grp. 11. A veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok vegyileg kötött homokkal való formázás és magkészítés során történő használatának megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a nem vagy kevésbé veszélyes alternatív anyagok használata. Grp. 1211. Veszélyes anyagok és különös aggodalomra okot adó anyagok Grp. 12. Az elérhető legjobb technika (BAT) a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Eljárás(ok)/forrás(ok) Öntöde/olvasztókemence típusa Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Aminok Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer BAT 26 Benzol Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 B[a]P Fémolvasztás Öntöttvas Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer – Szén-monoxid (CO) Hőkezelés Mind EN 15058 Évente egyszer BAT 24 Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 Por Hőkezelés Mind EN 13284-1 Évente egyszer BAT 24 Fémolvasztás Évente egyszer BAT 38 BAT 40 BAT 43 Nodularizáció Öntöttvas Évente egyszer BAT 39 Finomítás Acél BAT 41 Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind BAT 27 Kikészítés Mind BAT 30 Elgázosodó mintás öntés Öntöttvas és NFM BAT 28 Öntés állandó öntőformákban Mind BAT 29 Homok újrafelhasználása Mind BAT 31 Formaldehid Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Az EN-szabvány kidolgozás alatt van Évente egyszer BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Évente egyszer BAT 27 Gáz-halmazállapotú kloridok Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék EN 1911 Évente egyszer BAT 38 Alumínium BAT 43 Gáz-halmazállapotú fluoridok Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék Az EN-szabvány kidolgozás alatt van BAT 38 Alumínium BAT 43 Fémek Kadmium és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind EN 14385 Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Króm és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Nikkel és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Ólom és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Öntöttvas: CBC és HBC Évente egyszer BAT 38 NFM BAT 43 Öntés állandó öntőformákban Ólom Évente egyszer BAT 29 Kikészítés Mind Évente egyszer – Cink és vegyületei Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Nitrogén-oxidok (NOx) Hőkezelés Mind EN 14792 Évente egyszer BAT 24 Termikus homokregenerálás, kivéve a hűtődobozos eljárásból származó homokot Mind BAT 31 Hűtődobozos eljárásból származó homok termikus regenerálása Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 PCDD/F. Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék EN 1948-1, EN 1948-2, EN 1948-3 BAT 38 Öntöttvas: Indukciós BAT 38 Acél és NFM BAT 40 BAT 43 Fenol Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 Kén-dioxid (SO2) Homok termikus regenerálása, amelyben szulfonsav-katalizátorokat használtak Mind EN 14791 Évente egyszer BAT 31 Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 Összes illékony szerves szén (TVOC) Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind EN 12619 BAT 26 Elgázosodó mintás öntés BAT 28 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 Homok újrafelhasználása BAT 31 Fémolvasztás Öntöttvas BAT 38 Acél és NFM – Öntés állandó öntőformákban Mind BAT 29 Grp. 12121. A levegőbe történő kibocsátások ellenőrzése Grp. 13. Az elérhető legjobb technika a vízbe történő kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Folyamat Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) A kupola véggázainak nedves mosásából származó szennyvíz EN ISO 9562 3 havonta egyszer BAT 36 Biokémiai oxigénigény (BOI5) Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 1899-1, EN ISO 5815) Kémiai oxigénigény (KOI) Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Szénhidrogén-olajindex (HOI) EN ISO 9377-2 Fémek/ félfémek Arzén (As) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például: EN ISO 11885, EN ISO 15586, EN ISO 17294-2) Kadmium (Cd) Króm (Cr) Réz (Cu) Vas (Fe) Ólom (Pb) Nikkel (Ni) Cink (Zn) Higany (Hg) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például: EN ISO 12846, EN ISO 17852) Fenolindex EN ISO 14402 Összes nitrogén (TN) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 12260, EN ISO 11905-1) Teljes szervesszén-tartalom (TOC) EN 1484 Összes lebegő szilárd részecske (TSS) EN 872 Grp. 12122. A vízbe történő kibocsátások ellenőrzése Grp. 1212. A kibocsátások nyomon követése (1) tiszta, előmelegített öntőüstök használata, (2) az öntőüstök fedelének zárva tartása a hőmegtartás érdekében, (3) energiahatékony technikák alkalmazása az öntőüstök előmelegítésére (pl. lángmentes mikroporózus égők vagy oxigéntüzeléses égők), (4) (amennyire a gyakorlatban lehetséges) nagy hőtartó burkolattal ellátott öntőüstök használata, (5) a megolvasztott fém egyik öntőüstből a másikba történő átvitelének minimalizálása, (6) a megolvasztott fém lehető leggyorsabb átvitele (7) megfelelő rendszerkarbantartás alkalmazása a szivárgások csökkentése érdekében, (8) az üzemi paraméterek, például az áramlás, a hőmérséklet és a nyomás hatékony ellenőrzése, (9) a nyomáscsökkenés minimalizálása, (10) hatékony terhelésszabályozás alkalmazása, (11) a belépő levegő hőmérsékletének csökkentése, (12) hatékony kompresszorvezérlő rendszer használata (13) A kupola forró véggázokból származó többlethőjét például gőztermelésre, termikusolaj-melegítésre vagy vízmelegítésre használják. (14) A kemencehűtő rendszerből származó többlethő például nyersanyagszárításra, helyiségfűtésre, vízmelegítésre használható. (15) Az alumíniumöntödék tüzelőanyag-tüzelésű kemencéiben a többlethőt például a telephelyek és/vagy az öntvénytisztító létesítmény vizének fűtésére használják. (16) Az alacsony hőfokú hőenergiát a szerves Rankine-ciklus (ORC) alkalmazásával nagy molekulatömegű folyadékok felhasználásával villamos energiává alakítják át Grp. 14. Az energiahatékonyság javítása céljából alkalmazható BAT az alábbi a)–f) technikák mindegyikének és a g)–n) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kialakítás és működés a) Energiahatékony kemencetípus kiválasztása Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és/vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) A kemencék hőhatásfokának maximalizálására szolgáló technikák Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható d). A tiszta hulladék felhasználása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Az energiaveszteség csökkentése/az öntőüst-előmelegítési gyakorlatok javítása A fentiek az alábbi elemekre terjednek ki: Az alkalmazhatóság a tervezési korlátozások miatt korlátozott lehet a nagy (pl. 2 t feletti) és az alsó öntőüstök esetében g) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.1. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja h) Középfrekvenciás teljesítmény alkalmazása indukciós kemencékben Középfrekvenciás (250 Hz) indukciós kemencék használata a hálózati frekvenciát (50 Hz) alkalmazó kemencék helyett Általánosan alkalmazható i) A sűrített levegős rendszer optimalizálása A fentiek az alábbi intézkedésekre terjednek ki: Általánosan alkalmazható j) A magok mikrohullámú szárítása vízalapú bevonatok esetében (Például 2450 Hz frekvenciájú) mikrohullámú szárítókemencék használata a vízalapú bevonattal bevont magok szárításához (lásd: BAT 21, e) pont), ami a teljes magfelület gyors és homogén szárítását eredményezi Nem feltétlenül alkalmazható folyamatos öntési eljárásokra vagy nagy öntvények előállítására, vagy olyan esetekben, ha a magok szénnyomokat tartalmazó visszanyert homokból készülnek Hővisszanyerési technikák k) Hulladék előmelegítése visszanyert hővel A hulladék előmelegítése a hőnek a töltettel való érintkezés céljából átirányított forró füstgázokból történő visszanyerésével történik Csak a nemvasfémöntödékben lévő aknakemencékben és az acélöntödékben található EAF-okra alkalmazható l) Hővisszanyerés a kemencékben keletkező véggázokból A forró véggázokból származó hulladékhőt visszanyerik (pl. hőcserélőkön keresztül), és a telephelyen belül vagy kívül újrafelhasználják (pl. termikus olajban/meleg vízben/fűtő áramkörökben, gőztermelésre vagy égési levegő előmelegítésére (lásd az m) technikát)). Ez a következőket foglalhatja magában: Az alkalmazhatóságot a megfelelő hőigény hiánya korlátozhatja m) Az égéslevegő előmelegítése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható n) Hulladékhő hasznosítása indukciós kemencékben Az indukciós kemence hűtőrendszeréből származó hulladékhőt a nyersanyagok (pl. hulladék) szárítására, helyiségfűtésre vagy melegvíz-ellátásra szolgáló hőcserélők segítségével nyerik vissza Általánosan alkalmazható Az energiahatékonyság növelésére irányuló további ágazatspecifikus technikákat e BAT-következtetések 1.2.2.1. és 1.2.4.1. szakasza tartalmazza. Folyamat – olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás és melegen tartás – Hideg szeles kupolókemence kWh/t folyékony fém 900–1750 Olvasztás és melegen tartás – Forró szeles kupolókemence 900–1500 Olvasztás és melegen tartás – Indukciós kemence 600–1200 Olvasztás és melegen tartás – Forgókemence 800–950 Az öntőüst előmelegítése 50–150 Folyamat – olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás – (EAF/indukciós kemence) kWh/t folyékony fém 600–1200 Az öntőüst előmelegítése 100–300 Folyamat Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás és melegen tartás kWh/t folyékony fém 600–2000 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 1213. Energiahatékonyság (1) A szövetbetétes szűrőben található port át nem eresztő felületeken, zárt területeken és zárt tartályokban/tasakokban tárolják. (2) Az egyéb maradékanyag-típusokat (pl. salak, kohósalak, tűzálló kemencebélések) egymástól elkülönítve, át nem eresztő felületeken tárolják a felszíni lefolyó víztől védett fedett területeken Grp. 15. A maradékanyagok, a csomagolás és a fel nem használt technológiai vegyi anyagok tárolásával és kezelésével kapcsolatos környezeti kockázat megelőzése vagy csökkentése, valamint újrafelhasználásuk és/vagy újrafeldolgozásuk megkönnyítése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák alkalmazása. Technika Leírás a) A különböző maradékanyag-típusok megfelelő tárolása Ez a következőket foglalja magában: b) A belső hulladék újrafelhasználása A belső hulladék közvetlen vagy kezelés utáni újrafelhasználása. A belső hulladék újrafelhasználásának mértéke a szennyeződéstartalmától függ c) A csomagolás újrafelhasználása/újrafeldolgozása A technológiai vegyi anyagok csomagolását úgy választják ki, hogy az megkönnyítse a teljes kiürítést (pl. figyelembe véve a csomagolás nyílásának méretét vagy a csomagolóanyag jellegét). A kiürítés után a tárolóedényes csomagolást újra felhasználják, visszaküldik a beszállítónak, vagy anyag-újrafeldolgozásra továbbítják. A technológiai vegyi anyagokat lehetőség szerint nagy tartályokban tárolják d) A fel nem használt technológiai vegyi anyagok visszajuttatása A fel nem használt technológiai vegyi anyagokat (azaz amelyek az eredeti tárolótartályaikban maradnak) visszajuttatják a beszállítókhoz Grp. 12141. Maradékanyagok, csomagolás és fel nem használt technológiai vegyi anyagok tárolása és kezelése Grp_16_14. táblázat. Az öntési eljárás anyaghatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az a) technika vagy az a) technikának az alábbi b) és c) technikák egyikével vagy mindkettővel való együttes alkalmazása. Technika Leírás a) Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.2. szakaszt b) Számítógéppel segített szimuláció alkalmazása öntésre és megszilárdításra Számítógépes szimulációs rendszert használnak az öntési és megszilárdítási folyamat optimalizálására, a hibás öntvények számának minimalizálására és az öntödei termelékenység növelésére c) Könnyű öntvények előállítása topológiai optimalizálással Topológiai optimalizálás (azaz algoritmusok és számítógépes programok segítségével történő öntvényszimuláció) alkalmazása a terméktömeg csökkentésére a termék teljesítményére vonatkozó követelményeknek való megfelelés mellett Olvasztókemence típusa Egység Indikatív szintek (éves átlag) Vasöntödék % 50–97 Acélöntödék 50–100 Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) – Pb 50–97,5 Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) – a Pb-től eltérő fémek 50–98 Nemvasfémöntödék (HPDC) 60–97 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 12142. Az öntési eljárás operatív anyaghatékonysága (1) automatizált permetező rendszer használata, (2) a szétválasztó szer hígítási tényezőjének optimalizálása, (3) kokillán belüli hűtés alkalmazása, (4) a szétválasztó szer zárt öntőformás alkalmazása, (5) a szétválasztó szerek fogyasztásának mérése, (6) a kokilla felületi hőmérsékletének mérése a kokillában lévő kritikus pontok jelzése céljából (7) elgázosodó mintás öntési eljárás, (8) vákuumformázás Grp. 17. Az anyagfogyasztás (pl. vegyi anyagok, kötőanyagok) csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használata. Technika Leírás Alkalmazhatóság Az alumínium nagynyomású öntésére vonatkozó technikák a) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható b) A szétválasztó szer és a vízfogyasztás minimalizálása A szétválasztó szer és a víz fogyasztásának minimalizálására irányuló intézkedések közé tartoznak a következők: Általánosan alkalmazható Vegyileg kötött homokot és magkészítést alkalmazó eljárások technikái c) A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Az öntőforma- és maghomokveszteség minimalizálása A különböző terméktípusok gyártási paramétereit elektronikus adatbázisban tárolják, amely lehetővé teszi az új termékekre való zökkenőmentes átállást, és minimálisra csökkenti az idő- és anyagveszteséget Általánosan alkalmazható e) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Aminok kinyerése savas mosóvízből Amikor savas (pl. kénsavas) mosást használnak a hűtődobozos véggázok kezelésére, amin-szulfát képződik. Az aminok amin-szulfát nátrium-hidroxiddal való kezelése során nyerhetők vissza. Erre sor kerülhet a telephelyen és azon kívül is Az alkalmazhatóságot biztonsági megfontolások korlátozhatják (robbanásveszély) g) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Alternatív formázási/magkészítési eljárások alkalmazása A kötőanyag nélküli vagy csökkentett mennyiségű kötőanyagot alkalmazó alternatív formázási/magkészítési eljárások közé tartoznak a következők: Az elgázosodó mintás öntési eljárás meglévő üzemekre való alkalmazhatósága a szükséges infrastruktúra-módosítások miatt korlátozott lehet. A vákuumformázás alkalmazhatósága nagy (pl. 1,5 m × 1,5 m feletti) formázószekrények esetében korlátozott lehet Grp. 12143. Az anyagfelhasználás csökkentése Grp_18_15. táblázat. Az elgázosodó mintás öntési eljárás során az új homok felhasználásának és a homok újrafelhasználása során keletkező elhasznált homok mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A zöld homok optimalizált rekondicionálása A zöld homok rekondicionálási eljárását számítógépes rendszer szabályozza azzal a céllal, hogy optimalizálja a nyersanyag-fogyasztást és a zöld homok újrafelhasználását, pl. (párologtató vagy fluidágyas) hűtés, kötőanyagok és adalékanyagok hozzáadása, nedvesítés, keverés, minőség-ellenőrzés Általánosan alkalmazható b) Alacsony hulladékkibocsátású zöldhomok-rekondicionálás Az alumíniumöntödékben a zöld homok rekondicionálását szkenner segítségével végzik, amely fényesség/szín alapján azonosítja a zöld homok szennyeződéseit. Ezeket a szennyeződéseket légfúvásos impulzussal választják el a zöld homoktól Általánosan alkalmazható c) Agyagkötésű homok előállítása vákuumkeveréssel és hűtéssel Lásd: BAT 25, b) pont Általánosan alkalmazható d) Hidegen keményedő homok mechanikai visszanyerése A hidegen keményedő homok regenerálására aprítógépeket vagy malmokat alkalmazó mechanikai technikákat (pl. rögök összetörése, homokfrakciók elkülönítése) használnak Nem feltétlenül alkalmazható szilikátkötésű homokra e) Agyagkötésű vagy vegyileg kötött homok hideg mechanikai visszanyerése csiszolókerékkel Forgó csiszolókerék használata az agyagrétegek és kémiai kötőanyagok használt homokszemcsékből való eltávolítására Általánosan alkalmazható f) Hideg mechanikai homokvisszanyerés ütődob segítségével Kis lapátokkal felszerelt, forgó belső tengelyű ütődob használata a homokszemcsék koptató tisztítására. Bentonit és vegyileg kötött homok keverékére alkalmazva előzetes mágneses szétválasztást kell végezni a mágneses tulajdonságokkal rendelkező részek zöld homokból történő eltávolítása érdekében Általánosan alkalmazható g) Hideg homokvisszanyerés pneumatikus rendszerrel Kötőanyagok eltávolítása a homokszemcsékből koptatással és ütéssel. A mozgási energiát sűrítettlevegő-áram biztosítja Általánosan alkalmazható h) A homok termikus visszanyerése Hő alkalmazása vegyileg kötött és kevert homokban lévő kötőanyagok és szennyező anyagok elégetésére. Ezt egy kezdeti mechanikai előkezeléssel kombinálják annak érdekében, hogy a homok a megfelelő szemcseméretűvé váljon, és minden fémes szennyező anyagot el lehessen távolítani. Kevert homok esetében a vegyileg kötött homok részarányának elég magasnak kell lennie Szervetlen kötőanyagok maradékait tartalmazó használt homok esetében nem alkalmazható i) Kombinált visszanyerés (mechanikus-termikus-mechanikus) vegyes szerves-bentonitos homokhoz Előkezelés (szitálás, mágneses szétválasztás) és szárítás után a homokot mechanikusan vagy pneumatikusan tisztítják, hogy eltávolítsák a kötőanyag egy részét. A termikus fázisban a szerves összetevőket elégetik, és a szervetlen összetevőket átviszik a porba, vagy ráégetik a szemcsékre. A végső mechanikai kezelés során ezeket a szemcserétegeket mechanikusan vagy pneumatikusan eltávolítják, és por formában megszabadulnak tőlük Nem alkalmazható savas kötőanyagokat tartalmazó maghomok esetében (mivel megváltoztathatja a bentonit jellemzőit) vagy vízüveg esetében (mivel megváltoztathatja a zöld homok jellemzőit) j) Homokvisszanyerés és hőkezelés kombinálása az alumíniumöntvények esetében Az öntést és a megszilárdítást követően öntőformákat/öntvényegységeket töltenek be a kemencébe. Amikor az egységek hőmérséklete meghaladja a 420 °C-ot, a kötőanyagokat elégetik, a magok/öntőformák szétesnek, és az öntvényeket hőkezelésnek vetik alá. A homok a végső tisztítás céljából a kemence aljára hullik egy fűtött fluidágyban. Hűtés után a homokot további kezelés nélkül újra felhasználják a maghomokkeverőben Általánosan alkalmazható k) Zöld homok, szilikát vagy CO2-kötésű homok nedves visszanyerése A homokot vízzel elkeverik, hogy iszapot állítsanak elő. A szemcséhez kötött kötőanyag-maradványok eltávolítása a homokszemcsék intenzív szemcsék közötti dörzsölésével történik. A kötőanyagokat a mosóvízbe engedik. A mosott homokot megszárítják, átszitálják és végül lehűtik Általánosan alkalmazható l) Nátrium-szilikát homok (vízüveg) visszanyerése pneumatikus rendszerrel A pneumatikus rendszer használata előtt a homokot felhevítik, hogy a szilikátréteg törékennyé váljon (lásd a g) technikát). A visszanyert homokot újrafelhasználás előtt lehűtik Általánosan alkalmazható m) A maghomok belső újrafelhasználása (hűtődoboz vagy furánsav-kötőanyagok) A törött/hibás magokból származó homokot és a magkészítő gépekből származó homokfelesleget (egy adott egységben történő keményítést követően) egy megszakító egységbe táplálják. Az így keletkező homokot új homokkal keverik össze új magok előállítása céljából Általánosan alkalmazható n) A zöld homok ciklusából származó por újrafelhasználása az öntőforma-készítés során A port a rázóberendezésből, valamint a száraz zöld homok adagoló- és kezelőállomásaiból származó távozógáz-szűréssel gyűjtik össze. Az összegyűjtött (aktív kötőanyag-vegyületeket tartalmazó) por újrahasznosítható a zöld homok ciklusában Általánosan alkalmazható Olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Vasöntödék % > 90 Acélöntödék > 80 Nemvasfémöntödék > 90 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 12144. Homok újrafelhasználása (1) a tiszta hulladék felhasználása, (2) alacsonyabb (az elméleti olvadásponthoz a lehető legközelebb eső) fémhőmérséklet alkalmazása, (3) a magas hőmérsékleti csúcsok elkerülése, (4) a megolvasztott fémnek az olvasztókemencében való hosszabb tárolásának megakadályozása vagy külön olvadtfémfogadó kemence használata, (5) az áramlások megfelelő felhasználása, (6) a kemence tűzálló bélésének megfelelő kiválasztása, (7) a kemence falainak vízhűtése annak érdekében, hogy a kemence tűzálló bélése ne kopjon el, (8) a folyékony alumínium lefölözése Grp. 19. A fémek olvasztása során keletkező maradékanyagok mennyiségének csökkentése és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Technikák valamennyi kemencetípus esetében a) A salakképződés minimalizálása A salakképződés például az alábbi, folyamat közbeni intézkedésekkel minimalizálható: b) A salak/kohósalak/szűrőpor/elhasználódott tűzálló bélések mechanikai előkezelése az újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében Lásd az 1.4.2. szakaszt. Erre a telephelyen kívül is sor kerülhet A kupolókemencékhez kapcsolódó technikák c) A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.2. szakaszt d) A kokszpor összegyűjtése és újrahasznosítása A koksz kezelése, szállítása és töltése során keletkező kokszport (pl. szállítószalagok és/vagy töltőpontok alatti gyűjtőrendszerek használatával) összegyűjtik, és a folyamat során újrahasznosítják (befecskendezik a kupolókemencébe, vagy újrakarburálásra használják) e) A szűrőpor újrahasznosítása kupolókemencékben cinktartalmú hulladékok felhasználásával A kupola szűrőporát részben újra befecskendezik a kupolókemencébe a por cinktartalmának olyan szintre növelése érdekében, amely lehetővé teszi a Zn visszanyerését (> 18 %) Az EAF-okra vonatkozó technikák f) A szűrőpor újrafeldolgozása az EAF-ban Az összegyűjtött száraz szűrőport általában előkezelés (pl. pelletálás vagy brikettezés) után újrahasznosítják a kemencében, hogy vissza lehessen nyerni a por fémtartalmát. A szervetlenanyag-tartalmat átviszik a salakra (1) újrafeldolgozott, pl. útépítésnél, építőanyagokban (pl. cement, tégla, csempe), (2) visszanyert, pl. bányászati üregek feltöltése, hulladéklerakók építése (például hulladéklerakókhoz kapcsolódó utak és állandó fedőrétegek). Grp. leírás. A telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás elsőbbséget élvez az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és a szűrőpor ártalmatlanításával szemben. Az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak és a tűzálló bélések az alábbiak lehetnek: A szűrőpor külsőleg újrafeldolgozható, pl. a kohászatban, a homokgyártásban vagy az építőiparban. Grp_16. táblázat. Az újrafeldolgozást és/vagy egyéb hasznosítást korlátozhatják a maradékanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai (pl. szervesanyag-/fémtartalom, granulometria). Előfordulhat, hogy nem alkalmazható abban az esetben, ha harmadik fél nem igényel megfelelő újrafeldolgozást és/vagy hasznosítást. Hulladéktípus Egység BAT-AEPL (éves átlag) Nemvasfémöntödék Vasöntödék Acélöntödék Salak kg/t folyékony fém 0–50 0–50 (2) 0–50 Kohósalak 0–30 0–30 0–30 Szűrőpor 0–5 0–60 0–10 Elhasznált kemence tűzálló bélései 0–5 0–20 0–20 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 20. Az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT a telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás előnyben részesítése az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és az összegyűjtött szűrőpor (pl. a szövetbetétes szűrőben található por) ártalmatlanításával szemben. Grp. 12145. A keletkező maradékanyagok és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése Grp. 1214. Az anyagfelhasználás hatékonysága (1) Gyorshűtő fürdők kibocsátásainak minimálisra csökkentése vízalapú (pl. polivinil-pirrolidont vagy polialkilén-glikolt tartalmazó) polimeroldatok alkalmazásával. (2) A gyorshűtő fürdőkből (különösen az olajgyorshűtő fürdőkből) származó kibocsátások összegyűjtése a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz, tetőszellőzés, extrakciós kupolák vagy peremelszívók segítségével. Az extrahált véggázok kezelhetők, pl. ESP használatával (lásd az 1.4.3. szakaszt). (3) Temperált víz használata gyorshűtő közegként (4) A diffúz kibocsátások (pl. por, pára) forrásához a lehető legközelebb történő extrakció az átviteli folyamatokból, például kemencetöltésből/-csapolásból, többek között elszívóernyők használatával. Az extrahált véggázokat például szövetbetétes szűrővel, nedves mosással kezelik. (5) A folyékony fémek mosókon keresztül történő átviteléből származó diffúz kibocsátások minimalizálása, például burkolatok használatával Grp. 21. A levegőbe történő diffúz kibocsátások megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák kombinációjának használatát foglalja magában. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A szállítóberendezések (konténerek) és a szállítójárművek rakterének lefedése A szállítójárművek rakterét és a szállítóberendezéseket (konténereket) lefedik (pl. ponyvákkal) Általánosan alkalmazható b) Úttisztítás és szállítójárművek kerekeinek tisztítása Az utakat és a szállítójárművek kerekeit rendszeresen megtisztítják, például mobil vákuumrendszerek, vízi lagúnák használatával Általánosan alkalmazható c) Zárt szállítóberendezések használata Az anyagokat szállítórendszerekkel, pl. zárt szállítóberendezésekkel, pneumatikus anyagmozgatással szállítják. Az anyagcseppeket minimalizálják Általánosan alkalmazható d) A formázási és öntési folyamathoz használt területek vákuumtisztítása A homoköntödékben a formázási és öntési folyamathoz használt területeket rendszeresen vákuumtisztításnak vetik alá Nem alkalmazható olyan területeken, ahol a homok műszaki vagy biztonsági funkciót tölt be e) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy vagy összetett öntvényformák esetében a szárítólevegő keringési nehézségei miatt korlátozott lehet. Nem alkalmazható vízüvegkötésű homokra, magnéziumöntési eljárásra, vákuumformázásra vagy MgO-bevonatú mangánozott acélöntvények előállítására f) A gyorshűtő fürdőkből származó kibocsátások ellenőrzése Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható g) A fémolvasztás átviteli műveleteiből származó kibocsátások ellenőrzése Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható A diffúz kibocsátások megelőzésére vagy csökkentésére irányuló további folyamatspecifikus technikákat a BAT 24, a BAT 26, a BAT 27, a BAT 28, a BAT 29, a BAT 30, a BAT 31, a BAT 38, a BAT 39, a BAT 40, a BAT 41 és a BAT 43 tartalmazza. Grp. 1215. A levegőbe történő diffúz kibocsátások Grp. leírás. A hasonló jellemzőkkel rendelkező hulladékgázok kombinált kezelése hatékonyabb és eredményesebb kezelést biztosít, mint az egyes hulladékgázáramok külön kezelése. A hulladékgázok kombinálásakor figyelembe kell venni az üzembiztonságot (pl. az alsó/felső robbanási határértékhez közeli koncentrációk elkerülése), valamint a műszaki (pl. az egyes hulladékgázáramok kompatibilitása, az érintett anyagok koncentrációja), a környezeti (pl. az anyagok visszanyerésének maximalizálása vagy a szennyező anyagok csökkentése) és a gazdasági tényezőket (pl. a különböző termelési egységek közötti távolság). Ügyelni kell arra, hogy a hulladékgázok kombinálása ne vezessen a kibocsátások hígításához. Grp. 22. Az anyagok visszanyerésének és a levegőbe történő irányított kibocsátások csökkentésének megkönnyítése, valamint az energiahatékonyság növelése érdekében alkalmazható BAT a hasonló jellemzőkkel rendelkező hulladékgázáramok kombinálása, ezáltal minimálisra csökkentve a kibocsátási pontok számát. Grp. 1216. A levegőbe történő irányított kibocsátások (1) az 1.18. táblázatban a vasöntödék esetében, (2) az 1.20. táblázatban az acélöntödék esetében, (3) az 1.22. táblázatban a nemvasfémöntödék esetében. Grp. 23. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia alkalmazása az a)–e) technikák, illetve az a)–e) technikák és az alábbi f)–i) technikák megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Általános technikák a) A megfelelő kemencetípus kiválasztása és a kemencék hőhatásfokának maximalizálása Lásd a 4.4.1. szakaszt A megfelelő kemencetípus kiválasztása csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) A tiszta hulladék felhasználása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható Elsődleges szabályozási intézkedések a PCDD/F-kibocsátások minimalizálására c) A véggázok tartózkodási idejének maximalizálása és a kupolókemencékben az utánégető kamra hőmérsékletének optimalizálása A kupolókemencékben az utánégető kamra hőmérsékletét optimalizálják (T > 850 °C), és folyamatosan figyelemmel kísérik, miközben a véggázok tartózkodási idejét maximalizálják (> 2 s) Általánosan alkalmazható d) A véggázok gyorshűtése A PCDD/F újbóli szintézisének megakadályozása érdekében a véggázokat 400 °C feletti hőmérsékletről 250 °C alá kell hűteni a porkibocsátás csökkentése előtt. Ez a kemence megfelelő kialakítása és/vagy gyorshűtő rendszer alkalmazása révén érhető el e) A porképződés minimalizálása a hőcserélőkben A véggázok hűtési pályáján a porfelhalmozódást minimalizálni kell, különösen a hőcserélőkben, például függőleges hőcserélő csövek használatával, a hőcserélő csövek hatékony belső tisztításával, illetve magas hőmérsékleten végzett portalanítással Az NOX- és SO2-kibocsátást csökkentő technikák f) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye g) Alacsony kéntartalmú tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye h) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kemencekialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják i) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja A fémolvasztásra vonatkozó BAT-AEL-ek a következő helyeken érhetők el: Grp_24_17. táblázat. A hőkezelésből származó, levegőbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia használata az a)–d) technikákkal kombinálva, vagy az alábbi technikák összességét alkalmazva. Technika Leírás Alkalmazhatóság Általános technikák a) A megfelelő kemencetípus kiválasztása és a kemencék hőhatásfokának maximalizálása Lásd az 1.4.3. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható Az NOX-kibocsátást csökkentő technikák b) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye c) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kemencekialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják Kibocsátások összegyűjtése d) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A hőkezelő kemencékből származó véggázokat (pl. a temperálás, öregítés, normalizálás, csillapítás során) elszívóernyő alkalmazásával vagy fedett körülmények között extrahálják. Az összegyűjtött kibocsátások különféle technikákkal, például szövetbetétes szűrőkkel kezelhetők Általánosan alkalmazható Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Nincs indikatív szint NOX 20–120 Nincs indikatív szint CO Nincs BAT-AEL 10–100 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 1217. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások (1) az alábbi a)–c) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása agyagkötésű homokkal történő formázás esetén, (2) a d), e) vagy f) technika, valamint az alábbiakban megadott g)–k) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása vegyileg kötött homokkal történő formázás és magkészítés esetén, (1) a kulcsfontosságú összetevők (pl. agyag, víz, szénpor vagy egyéb adalékanyagok) szükséges mennyiségének pontos hozzáadása a visszajuttatott zöld homok kémiai tulajdonságainak helyreállítása érdekében; (2) a zöld homok tulajdonságainak (pl. nedvesség, zöldszilárdság, tömöríthetőség, áteresztőképesség, izzítási veszteség, illékonyanyag-tartalom) rendszeres (pl. napi szintű) vizsgálata (3) alacsony (pl. 40 tömeg %-nál kisebb) furfuril-alkohol-tartalmú, sütés nélküli furángyanták, például vasöntvények gyártásához, (4) sütés nélküli fenol-/furánrendszerek alacsony kénsavtartalmú katalizátorral, például acélöntvények gyártásához, (5) (az aromás szerves kötőanyagok helyett) például alifás polialkoholokon alapuló alifás szerves kötőanyagok vas-, acél-, alumínium- vagy magnéziumöntvények stb. gyártásához, (6) poliszialát alapú szervetlen geopolimerek (szürkevas-, alumínium- és acélöntvények stb. gyártásához), (7) észter-szilikát (közepes és nagy acélöntvények stb. gyártásához), (8) alkidolaj (pl. egyedi öntvényekhez vagy acélöntödékben kis tételes gyártás esetén), (9) rezol-észter (pl. kis vagy közepes volumenű gyártás során a könnyebb ötvözetekhez), (10) cement (például nagyon nagy öntvények gyártásához) (11) szervetlen kötőanyagok, pl. nátrium-szilikát (vízüveg), CO2 vagy szerves észterek felhasználásával kikeményítve, például a nyomás alatti alumíniumöntés során, (12) CO2-dal keményített, poliszialát alapú szervetlen geopolimerek (szürkevas-, alumínium-, acélöntvények stb. gyártásához), (13) (az aromás szerves kötőanyagok helyett) például alifás polialkoholokon alapuló alifás szerves kötőanyagok vas-, acél-, alumínium- vagy magnéziumöntvények stb. gyártásához, (14) nagyon alacsony szabad fenol- és formaldehidtartalmú fenol-uretán kötőanyagok (vas- és acélöntvények stb. gyártásához). (15) csökkentett oldószertartalmú fenol-uretán kötőanyagok (vas- és acélöntvények stb. gyártásához) (16) szervetlen kötőanyagok, például poliszialát alapú geopolimerek, (17) fenol, formaldehid és izocianátok nélküli melegtéri eljárással keményített szervetlen kötőanyagok (például komplex formájú alumíniumöntvények készítéséhez), (18) alifás poliuretán melegtéri kötőanyagok (a hidegtéri eljárás alternatívájaként használatos) (19) A keményítést az optimális hőmérséklet-tartományon belül (pl. 220–300 °C) végzik. (20) A magokat általában vízalapú bevonatok segítségével előzetesen bevonják annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a magfelületen jelentkező égési sérülések, amelyek az öntés során az anyag ridegségét okozhatják. (21) A magfúvók és a körülöttük lévő terület megfelelő szellőzéssel és elszívással rendelkezik a keményítés során felszabadult formaldehid hatékony befogása céljából. (22) A keményítést a melegtéri eljárásnál alacsonyabb optimális hőmérséklet-tartományban (pl. 150–190 °C) végzik, ami alacsonyabb kibocsátást és energiafogyasztást eredményez, mint a melegtéri eljárás. (23) A fenol-formaldehid gyantával előzetesen bevont homok megkötése hexametilén-tetramin segítségével történik, amely 160 °C-on bomlik, és a gyanta térhálósításához szükséges formaldehidet és ammóniát szabadít fel. (3) az alábbi l) technika alkalmazása az öntőformákra és a magokra alkalmazott bevonatok kiválasztásához. Technika Leírás Alkalmazhatóság Agyagkötésű homokot alkalmazó formázási technikák (zöld homok) a) A zöld homok formázására vonatkozó bevált gyakorlatok alkalmazása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható. b) Agyagkötésű homok előállítása vákuumkeveréssel és hűtéssel A keverési és hűtési folyamatokat egyetlen lépésben egyesítik úgy, hogy a homokkeverőt csökkentett nyomáson üzemeltetik, ami a víz szabályozott elpárologtatása révén hűtést eredményez Általánosan alkalmazható. c) A szénpor helyettesítése A szénport különféle adalékanyagokkal (grafit, kokszliszt, zeolitok) helyettesítik, ami az öntési folyamat során jelentősen alacsonyabb diffúz kibocsátást eredményez Az alkalmazhatóságot működési korlátok korlátozhatják (pl. kevésbé hatékony kirázás vagy öntési hibák előfordulása). Vegyileg kötött homokkal történő formázás és magkészítés során keletkező kibocsátások megelőzésére szolgáló technikák d) Alacsony kibocsátású, hidegen keményedő kötőrendszer kiválasztása Alacsony formaldehid-, fenol-, furfuril-alkohol-, izocianát- stb. kibocsátású, hidegen keményedő kötőrendszert kell kiválasztani. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják e) Alacsony kibocsátású gázkeményítéses kötőrendszer kiválasztása Olyan gázkeményítéses kötőrendszert kell kiválasztani, amely alacsony amin-, benzol-, formaldehid-, fenol-, izocianát- stb. kibocsátást eredményez. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják f) Alacsony kibocsátású, melegen keményedő kötőrendszer kiválasztása Kis mennyiségű formaldehidet, fenolt, furfuril-alkoholt, benzolt, izocianátokat stb. kibocsátó, melegen keményedő kötőrendszert kell kiválasztani. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják Általános technikák vegyileg kötött homokkal történő formázáshoz és magkészítéshez g) A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható i) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható j) Nem aromás oldószerek használata hűtődobozos maggyártáshoz Fehérje- vagy állatizsír- (pl. növényi olajok zsírsav-metilészterei), illetve szilikát-észter-alapú nem aromás oldószereket használnak a VOC-kibocsátás csökkentése érdekében (pl. benzol, toluol) Általánosan alkalmazható k) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a melegszilárdítási eljárásoknál Több melegszilárdítási eljárás is alkalmazható, és számos intézkedés érhető el az egyes folyamatok optimalizálására, többek között az alábbiak tekintetében: Forrótéri eljárás: Melegtéri eljárás: Héj (Croning-eljárás): A keményítési és/vagy magfúvóterület megfelelő szellőzéssel és elszívással rendelkezik a keményítés során felszabadult ammónia és formaldehid hatékony befogása céljából Általánosan alkalmazható Az öntőformákra és magokra alkalmazott bevonatokkal kapcsolatos technikák l) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy vagy összetett öntvényformák esetében a szárítólevegő keringési nehézségei miatt korlátozott lehet. Nem alkalmazható vízüvegkötésű homokra, magnéziumöntési eljárásra, vákuumformázásra vagy MgO-bevonatú mangánozott acélöntvények előállítására Grp. 25. A héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: (1) a BAT 25-ben megadott technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése az a) technika alkalmazásával, (a) a magkészítés során olyan szerves kötőanyag rendszereket alkalmaznak, amelyek kis mennyiségben vagy egyáltalán nem bocsátanak ki CMR 1A, CMR 1B vagy CMR 2 besorolású anyagokat (lásd BAT 25: d), e) és/vagy f) technika); (1) termikus vagy katalitikus oxidáció nem alkalmazható, (2) vízalapú bevonattal való helyettesítés nem alkalmazható. (b) az alábbi feltételek egyike vagy mindegyike teljesül: Pt_18. táblázat. véggázkezelés az alábbi b)–f) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) A formázásból és/vagy a magkészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy öntvényeket előállító vas- és acélöntödékben történő formázás esetén korlátozott lehet Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas. Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják f) Katalitikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte a véggázokban, vagy ha a technológiai véggázokban az érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy az energiaigény Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Aminok < 0,5–2,5 Benzol < 1–2 Formaldehid < 1–2 Fenol < 1–2 TVOC mg C/Nm3 15–50 Grp. 26. A héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: ΒΑΤ 12. Grp. 1218. A formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások héj öntőformával és magkészítéssel (1) a kibocsátások összegyűjtése az a) technika alkalmazásával; (1) az öntési folyamat meghatározott területre vagy helyre való korlátozása a kibocsátások leválasztásának megkönnyítése érdekében szellőztetőberendezések és burkolatok használatával (pl. sorozatos öntés), (2) az öntő- és hűtővezetékek lezárása. (3) a rázógép mindkét oldalán és hátulján elhelyezett szellőztetőpanelek használata, (4) tetőnyílással vagy eltávolítható fedéllel felszerelt zárt egységek (pl. kutyaház) használata, (5) a homokgyűjtő dobozban a rázógép alatt található extrakciós pont telepítése (2) véggázkezelés az alábbi b)–h) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) Az öntési, hűtési és kirázási folyamatok során keletkező kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az öntési, a hűtési és a kirázási folyamatok során keletkező kibocsátásokat megfelelően extrahálják. Az öntési és hűtési folyamatok esetében ez a következőket foglalja magában: A kirázási folyamat esetében ez a következőket foglalja magában: Az alkalmazhatóság a nagy öntvényeket előállító vas- és acélöntödékben korlátozott lehet. Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Bioszűrő A véggázáramot szerves anyagból (tőzeg, hanga, komposzt, gyökérfa, kéreg, puhafa vagy ezek kombinációja) vagy inert anyagból (agyag, aktív szén, poliuretán) álló szűrőágyon vezetik át, amelyet az ott természetesen előforduló mikroorganizmusok biológiai úton szén-dioxiddá, szervetlen sókká és biomasszává oxidálnak. A bioszűrő érzékeny a porra, a magas hőmérsékletre és a véggáz összetételének nagy eltéréseire. Kiegészítő tápanyag-pótlásra lehet szükség Csak biológiailag lebontható vegyületek kezelésére alkalmazható g) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy h) Katalitikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte a véggázokban, vagy ha a technológiai véggázokban az érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy az energiaigény Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Benzol < 1–2 Formaldehid < 1–2 Fenol < 1–2 TVOC mg C/Nm3 15–50 Grp. 27. Az öntödék öntési, hűtési és kirázási folyamataiból – héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is – származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 1219. Öntödék öntési, hűtési és kirázási folyamataiból – héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is – származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_28_110. táblázat. Az elgázosodó mintás öntésből származó, levegőbe történő por- és TVOC-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–d) technikák megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) Az elgázosodó mintás öntésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az elgázosodó mintás öntési folyamatok során az expandált polimer pirolíziséből származó kibocsátásokat az öntés és kirázás során például körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják Általánosan alkalmazható Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 TVOC mg C/Nm3 15–50 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12110. Elgázosodó mintás öntésből származó, levegőbe történő kibocsátások (1) a kibocsátások keletkezésének megakadályozása az a)–e) pontban említett technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával, (2) a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával, (1) megfelelő kenőanyag kiválasztása az öntvények felületi hibáinak megelőzésére, (2) optimalizált kenőanyag-előkészítés és -alkalmazás a túlzott használat elkerülése érdekében (3) a kokilla és a dugattyúk megfelelő kenése például szilikonolajok, észterolajok, szintetikus viaszok vízalapú emulzióival, (4) a szétválasztó szer és a felhasznált vízmennyiség minimalizálása a permetezési folyamat optimalizálása révén, pl. mikropermetezés alkalmazása a szétválasztó szerek alkalmazásához (lásd még: BAT 17, b) pont) (3) véggázkezelés az alábbi g)–j) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság A kibocsátások megelőzése a) A gravitációs és alacsony nyomású öntés általános technikái Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható b) A nagynyomású öntésre vonatkozó általános technikák Ilyen technikák lehetnek a következők: c) A folyamatparaméterek optimalizálása centrifugális és folyamatos öntéshez Centrifugális öntés esetén a hibák számának csökkentése és a kibocsátások minimalizálása érdekében optimalizálják az olyan fontos folyamatparamétereket, mint az öntőforma forgatása, az öntési hőmérséklet és az öntőforma előmelegítési hőmérséklete (pl. áramlásszimuláció alkalmazásával). Folyamatos öntés esetén optimalizálják az öntési sebességet, az öntési hőmérsékletet és a hűtési sebességet a kibocsátások minimalizálása és a hűtéshez felhasznált víz mennyiségének csökkentése érdekében, a kívánt termékleírás betartása mellett d) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során Lásd az 1.4.2. szakaszt e) Vízmentes szétválasztó szerek használata a nagynyomású öntés során A vízmentes szétválasztó szereket (pl. porított formában) elektrosztatikus leválasztással viszik fel a kokillára Kibocsátások összegyűjtése f) Az öntési eljárásból származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az öntési eljárás során keletkező kibocsátásokat, beleértve a nagynyomású/kisnyomású/gravitációs kokillaöntést, valamint a centrifugális és a folyamatos öntést, körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják Általánosan alkalmazható Véggázkezelés g) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt i) Elektrosztatikus porleválasztó Lásd az 1.4.3. szakaszt j) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Anyag/paraméter Egység BAT-AEL-értékek (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Pb 0,05–0,1 TVOC mg C/Nm3 2 – 30 Grp. 29. Az öntödék állandó öntőformákat alkalmazó öntési eljárásából származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12111. Állandó öntőformákat alkalmazó öntödékben végzett öntési eljárásból származó, levegőbe történő kibocsátások (1) a kikészítési eljárás területének lezárása, (2) tetőszellőzés vagy kupola alakú tetők, (3) merev vagy állítható elszívóernyők, (4) elszívókarok Grp. 30. A kikészítésből származó, levegőbe történő porkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–d) technikák egyikével vagy megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A kikészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A kikészítési műveletekből – például sorjázás, csiszoló vágás, öntecstisztítás, csúszkás köszörülés, szemcseszórás, hegesztés, vésés, szúrás – származó kibocsátásokat megfelelő módon extrahálják, például: Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt d) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12112. A kikészítésből származó, levegőbe történő kibocsátás (1) termikus homokregenerálás esetén vagy fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia, vagy az a) és a b) technika együttes alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése a c) technika alkalmazásával, Pt_113_táblázat_114. táblázat. véggázkezelés az alábbi d)– g) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság A kibocsátást csökkentő technikák a) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye b) Alacsony kéntartalmú tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye Kibocsátások összegyűjtése c) A homok újrafelhasználása során keletkező kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A homokvisszanyerésből származó kibocsátásokat például körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják. Ez magában foglalja a termikus homokregeneráláshoz használt fluidágyas kemencékből, forgókemencékből, kandallós kemencékből stb. származó füstgázok extrakcióját Általánosan alkalmazható Véggázkezelés d) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt f) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt g) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 TVOC mg C/Nm3 5–20 Anyag/paraméter Folyamat Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) NOx Hűtődobozos eljárásból származó homok termikus regenerálása mg/Nm3 50–140 SO2 Homok termikus regenerálása, amelyben szulfonsav-katalizátorokat használtak 10–100 Grp. 31. A homok újrafelhasználásából származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12113. A homok újrafelhasználásából származó, levegőbe történő kibocsátások (1) A megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat. (2) A bűz BAT 33 szerinti ellenőrzésének lefolytatására vonatkozó szabályzat. A szabályzat kiegészíthető a bűzexpozíció mérésével/becslésével vagy a bűzhatás becslésével. (3) Az azonosított, bűzzel kapcsolatos eseményekre való reagálásra vonatkozó szabályzat, pl. panaszok kezelése és/vagy korrekciós intézkedések meghozatala. (4) Bűzszennyezés-megelőzési és -csökkentési program a forrás(ok) azonosítására, a bűzexpozíció mérésére/becslésére, a források hozzájárulásának jellemzésére, valamint a megelőzést és/vagy csökkentést szolgáló intézkedések végrehajtására. Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták. Grp. 32. A bűzszennyezés megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy olyan, a környezetközpontú irányítási rendszer (lásd: BAT 1) részét képező, bűzszennyezés elleni intézkedési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét: (1) EN-szabványok (pl. az EN 13725 szabvány szerint a szagkoncentráció meghatározása érdekében végrehajtott dinamikus olfaktometria és/vagy a szagnak való kitettség megállapítása az EN 16841-1 vagy -2 szabvány szerint). (2) Alternatív módszerek (pl. a bűzhatás becslése), amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre EN-szabványok. Ilyen esetben ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használhatók, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Grp. leírás. A bűzszennyezés az alábbiak segítségével ellenőrizhető: Az ellenőrzés gyakoriságát a bűzszennyezés elleni intézkedési terv határozza meg (lásd: BAT 32). Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták. Grp. 33. A BAT a bűzszennyezés ellenőrzésének időszakos elvégzése. (1) vízalapú bevonatok használata (lásd: BAT 25, l) pont), (2) alternatív oldószerek használata hűtődobozos magkészítéshez (lásd: BAT 25, h) pont) Grp. 34. A bűzszennyezés megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák mindegyikének alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Alkoholalapú vagy aromás oldószereket tartalmazó vegyi anyagok helyettesítése Ilyen technikák lehetnek a következők: A vízalapú bevonatok alkalmazhatósága a nyersanyag típusa vagy a termékleírások miatt korlátozott lehet (pl. nagy öntőformák/magok, vízüvegkötésű homokok, Mg-öntvények, MgO-bevonatos mangánacél gyártása) b) A hűtődobozos magkészítési eljárásból származó aminkibocsátások összegyűjtése és kezelése A hűtődobozos magok gázosításából származó aminokat tartalmazó véggázokat extrahálják, és például nedves mosással, bioszűrővel, termikus vagy katalitikus oxidációval kezelik (lásd: BAT 26) Általánosan alkalmazható c) A vegyileg kötött homok készítéséből, öntésből, hűtésből és kirázásból származó VOC-kibocsátások összegyűjtése és kezelése A vegyileg kötött homok készítéséből, öntésből, hűtésből és kirázásból származó, VOC-okat tartalmazó véggázokat extrahálják, majd például nedves mosással, bioszűrővel, termikus vagy katalitikus oxidációval kezelik (lásd: BAT 26) Grp. 12114. Bűzszennyezés (1) az üzem folyamatábrái és víztömegmérlegei a BAT 2-ben említett bemeneti és kimeneti anyagok nyilvántartásának részeként, (2) vízhatékonysági célkitűzések meghatározása, (3) vízoptimalizálási technikák alkalmazása (pl. vízhasználat ellenőrzése, újrafelhasználás/újrahasznosítás, szivárgások észlelése és javítása). Grp. 35. A vízfogyasztás optimalizálása és a keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentése, valamint a víz újrafeldolgozhatóságának javítása érdekében alkalmazható BAT az alábbi a) és b) technika együttes alkalmazása, valamint az alábbi c)–g) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Vízgazdálkodási terv és auditok A vízgazdálkodási terv és az auditok az EMS részét képezik (lásd: BAT 1), és a következőket foglalják magukban: Évente legalább egyszer auditot végeznek annak érdekében, hogy a vízgazdálkodási terv célkitűzései teljesüljenek, és az audit ajánlásait nyomon követik és végrehajtják A vízgazdálkodási terv és az auditok részletessége általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze b) Vízáramok elkülönítése Lásd az 1.4.4. szakaszt Már létező üzemek esetében az alkalmazhatóságot a vízgyűjtő rendszer kialakítása korlátozhatja c) A víz újrafelhasználása és/vagy újrahasznosítása A vízáramokat (például a technológiai vizet, a nedves mosásból származó effluenseket és a hűtővizet) zárt vagy félig zárt rendszerben, szükség esetén kezelést követően újrafelhasználják és/vagy újrahasznosítják (lásd: BAT 36) A víz újrafelhasználásának és/vagy újrahasznosításának mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződéstartalom és/vagy a vízáramok jellemzői korlátozzák d) A technológiai és tárolóterületekről származó szennyvíz keletkezésének megelőzése Lásd: BAT 4, b) pont Általánosan alkalmazható e) Száraz portalanító rendszerek használata Ide tartoznak az olyan technikák, mint a szövetbetétes szűrők és a száraz ESP-k használata (lásd az 1.4.3. szakaszt) Általánosan alkalmazható f) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható g) Hulladékhő felhasználása szennyvíz elpárologtatása céljából Ha a hulladékhő folyamatosan rendelkezésre áll, felhasználható a szennyvíz elpárologtatására Az alkalmazhatóságot korlátozhatják a levegőbe kibocsátható szennyvízben jelen lévő szennyező anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai Olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Vasöntödék m3/t folyékony fém 0,5–4 Acélöntödék Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) Nemvasfémöntödék (HDPC) 0,5–7 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 12115. Vízfogyasztás és szennyvízképződés Grp_36_116_táblázat_117. táblázat. A vízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT a szennyvíz alábbi technikák megfelelő kombinációjával történő kezelése. Technika Jellemző szennyező anyagok Előzetes, elsődleges és általános kezelés, például: a) Kiegyenlítés Minden szennyező anyag b) Semlegesítés Savak, lúgok c) Fizikai elválasztás, pl. szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, zsírfogóval, hidrociklonnal, olaj-víz elválasztóval vagy elsődleges ülepítőtartállyal Nagy méretű szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék, olaj/zsír Fizikai-kémiai kezelés, például d) Adszorpció Adszorbeálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. szénhidrogének, higany, szervesen kötött adszorbeálható halogének (AOX) e) Kémiai kicsapatás Kicsapatható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek, fluorid f) Bepárlás Oldható szennyező anyagok, pl. sók Biológiai kezelés, például g) Eleveniszapos eljárás Biológiailag lebontható szerves vegyületek h) Membrán-bioreaktor Szilárd anyagok eltávolítása, például i) Koagulálás és flokkulálás Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek j) Ülepítés Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek vagy biológiailag nem lebomló vagy gátló hatású szennyező anyagok k) Szűrés, pl. homokszűrés, mikroszűrés, ultraszűrés, fordított ozmózis Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek l) Flotáció Anyag/paraméter Egység BAT-AEL A szennyvízáram(ok) eredete Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) mg/l 0,1–1 A kupola véggázainak nedves mosása Kémiai oxigénigény (KOI) 25–120 Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás. Teljes szervesszén-tartalom (TOC) 8–40 Összes lebegő szilárd részecske (TSS) 5–25 Szénhidrogén-olajindex (HOI) 0,1–5 Fémek Réz (Cu) 0,1–0,4 Króm (Cr) 0,1–0,2 Ólom (Pb) 0,1–0,3 Nikkel (Ni) 0,1–0,5 Cink (Zn) 0,5–2 Fenolindex 0,05–0,5 Összes nitrogén (TN) 1–20 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 13. Anyag/paraméter Egység BAT-AEL A szennyvízáram(ok) eredete Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (3) mg/l 0,1–1 A kupola véggázainak nedves mosása Szénhidrogén-olajindex (HOI) 0,1–5 Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás. Fémek Réz (Cu) 0,1–0,4 Króm (Cr) 0,1–0,2 Ólom (Pb) 0,1–0,3 Nikkel (Ni) 0,1–0,5 Cink (Zn) 0,5–2 Fenolindex 0,05 –0,5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 13. Grp. 12116. Vízbe történő kibocsátások Grp. 121. Az öntödékre vonatkozó általános BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. Grp. 37. A fémolvasztás energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Az aknamagasság növelése CBC kemencékben Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az épület és/vagy működési korlátok korlátozhatják b) Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) A HBC kemencék minimális lefúvatási ideje Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Hosszú kampányú kupola Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható A fajlagos energiafogyasztásra vonatkozó BAT-AEPL-eket a BAT 14 tartalmazza. Grp. 1221. Energiahatékonyság (1) kupolókemencék esetében az a)–e) folyamatintegrált technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával, (1) a töltőnyílás kivezetése felett, a kupolakémény végén, csatorna és egy áramlás irányába eső ventilátor használata, vagy (2) a töltőnyílás kivezetése alatt, maradékgyűrű használata. (3) hosszú csatornák, amelyek természetes konvekcióval csökkentik a hőmérsékletet, (4) levegő/gáz vagy olaj/gáz hőcserélők, (5) vízfojtás. (6) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (7) ajkas extrakció, (8) fedeles extrakció. (9) tetőre szerelt elszívóernyős extrakció, (10) előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők, (11) a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat, (12) a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület (3) az extrahált véggázok kezelése a g)–l) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Folyamatintegrált technikák a kupolókemencékben a) A koksz minőségének ellenőrzése A koksz beszerzése fontos minőségi előírások (pl. kötött karbon, hamu, illóanyag-tartalom, kén- és nedvességtartalom, átlagos méret/átmérő) alapján történik, amelyeket használat előtt rendszeresen ellenőriznek Általánosan alkalmazható b) A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Az aknamagasság növelése CBC kemencékben Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az épület és/vagy működési korlátok korlátozhatják d) Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Hosszú kampányú kupola Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható Kibocsátások összegyűjtése f) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A kupolókemencékben a véggázok extrakciója az alábbiak valamelyikével történik: Az extrakciót követően a véggázokat lehűtik, például az alábbiak alkalmazásával: Az indukciós kemencék esetében a véggázokat extrahálják, például az alábbiak alkalmazásával: A forgókemencék esetében a véggázokat extrahálják, például elszívóernyős extrakció alkalmazásával. Az EAF-ek esetében a véggázokat extrahálják, például az alábbiak alkalmazásával: Általánosan alkalmazható Véggázkezelés g) Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható i) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható j) Száraz mosás Valamely lúgos oldat (például mész vagy nátrium-hidrogén-karbonát) száraz porát vagy szuszpenzióját/oldatát bevezetik a véggázáramba, és diszpergálják. Az anyag reakcióba lép a savas gáznemű anyaggal (pl. SO2), szilárd anyagot képezve, amelyet szűréssel (pl. szövetbetétes szűrővel) távolítanak el Általánosan alkalmazható k) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható l) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható Anyag/paraméter Egység Kemencetípus BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 Indukciós, forgó, EAF 1–5 Nincs indikatív kibocsátási szint CBC, HBC 1–7 HCl CBC, HBC 10–30 HF CBC, HBC, forgókemencék 1–3 CO Forgókemencék Nincs BAT-AEL 10–30 CBC, HBC Nincs BAT-AEL 20–220 NOX HBC 20–160 Nincs indikatív kibocsátási szint CBC 20–70 Forgókemencék 20–100 PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 CBC, HBC, forgókemencék < 0,01–0,08 Indukciós < 0,01–0,08 SO2 mg/Nm3 HBC 30–100 Forgókemencék 10–50 CBC 50–150 TVOC mg C/Nm3 Minden kemencetípus 5–30 Pb mg/Nm3 CBC, HBC 0,02–0,1 Grp. 38. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12221. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_39_119. táblázat. Az öntöttvas nodularizációjából származó, levegőbe történő porkibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT vagy az a) technika, vagy a b) és a c) technika együttes alkalmazása. Technika Leírás a) Magnézium-oxid-kibocsátás nélküli nodularizáció Öntőforma-készítési eljárás alkalmazása, amelynek során a magnéziumötvözetet tabletta formájában közvetlenül az öntőforma üregébe juttatják, és a nodularizációs reakció a kiöntés során megy végbe b) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Ha az alkalmazott nodularizációs technika (pl. szendvics, duktilátor) magnézium-oxid-kibocsátást eredményez, a véggázokat a kibocsátó forráshoz a lehető legközelebb, rögzített vagy mozgatható elszívóernyő segítségével extrahálják c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt. Az összegyűjtött magnézium-oxid újra felhasználható pigmentek vagy tűzálló anyagok előállításához Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12222. Az öntöttvas nodularizációjából származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 1222. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 122. A vasöntödékre vonatkozó BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. és az 1.2.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. (1) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (2) ajkas extrakció, (3) fedeles extrakció. (4) a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat, (5) a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület, (6) elszívóernyős extrakció (pl. tetőre szerelt, előtetős vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (7) közvetlen extrakció a kemencetető negyedik furatán keresztül Grp. 40. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az indukciós kemencékből származó véggázokat extrahálják, például a következők alkalmazásával: Az EAF-okból származó véggázokat például a következők felhasználásával extrahálják: Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 < 0,01–0,08 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12311. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_41_121. táblázat. Az acélfinomításból származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése céljából alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az acélfinomításból származó véggázokat (pl. argon-oxigén-dekarbonizációs (AOD) vagy vákuum-oxigén-dekarbonizációs (VOD) átalakítókból) például közvetlen elszívóernyővel vagy előtetővel kombinálva extrahálják. Az extrahált véggázokat a b) technikával kezelik Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12312. Acélfinomításból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 1231. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 123. Az acélöntödékre vonatkozó BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. és az 1.2.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. Grp. 42. A fémolvasztás energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének alkalmazása. Technika Leírás a) Megolvasztott fém cirkuláltatása lángkemencékben A lángkemencékre szivattyút szerelnek fel, amely a megolvasztott fémet cirkulációra kényszeríti, és minimálisra csökkenti a hőmérsékleti gradienst (felülről lefelé) az olvasztófürdőben b) A tégelykemencékben a sugárzásból eredő energiaveszteség minimalizálása A tégelykemencéket fedéllel és/vagy sugárzó panelbetétekkel látják el, hogy minimálisra csökkentsék a sugárzásból eredő energiaveszteséget A fajlagos energiafogyasztásra vonatkozó BAT-AEPL-eket a BAT 14 tartalmazza. Grp. 1241. Energiahatékonyság (1) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (2) ajkas extrakció, (3) fedeles extrakció. Grp. 43. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–e) technikák egyikével vagy kombinációjával. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az aknás, a tégely-, az ellenállás-, a láng- (kandallós típusú) és sugárzó tetős kemencékből származó véggázokat elszívóernyős extrakcióval (pl. előtetős elszívókkal) extrahálják. Az extraháló berendezést úgy szerelik fel, hogy lehetővé tegye a kibocsátások megkötését a kiöntés során. Az indukciós kemencékből származó véggázokat extrahálják, például az alábbiak használatával: A forgókemencékből származó véggázokat extrahálják, például elszívóernyős extrakcióval Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Száraz mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt d) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt e) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Nincs indikatív kibocsátási szint HCl 1–3 HF < 1 CO Nincs BAT-AEL 5–30 NOX 20–50 Nincs indikatív kibocsátási szint PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 < 0,01–0,08 SO2 mg/Nm3 < 10 Pb < 0,02–0,1 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12421. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 1242. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 44. A klórgáz használata nem minősül BAT-nak a megolvasztott alumínium kezelése (gáztalanítás/tisztítás) során. (1) SO2, (2) az N2, a CO2 és/vagy az SO2 gázkeverékei, (3) az argon és az SO2 gázkeverékei. Grp. leírás. A kis globális felmelegedési potenciállal rendelkező, megfelelő oxidációszabályozó anyagok (gázok is) közé tartoznak a következők: Az SO2 használata egy MgSO4-ból, MgS-ból és MgO-ból álló védőréteg kialakulásához vezet. Grp. 45. A magnéziumolvasztás során a megolvasztott fém védelméből származó, nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkező anyagok kibocsátásának megelőzése érdekében alkalmazható BAT a kis globális felmelegedési potenciállal rendelkező oxidációszabályozó anyagok használata. Grp. 1243. A megolvasztott fém kezeléséből és védelméből származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 124. Nemvasfémöntödékre vonatkozó BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. és az 1.2.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. Grp. 12. Az öntödékre vonatkozó BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetések nem vonatkoznak a kadmium-, titán- és nemesfémöntödékre, valamint a harang- és a művészeti öntésre. (1) a kemence fő jellemzőinek optimalizálása (pl. égők száma és típusa, légtömörség és kemenceszigetelés megfelelő tűzálló anyagok használatával), (2) a kemenceajtó nyílásaiból adódó hőveszteségek minimalizálása, pl. a folyamatos üzemű újrahevítő kemencékben egy helyett több emelhető szegmens használatával, (3) a kemencében lévő alapanyagot tartó szerkezetek (pl. gerendák, csúszdák) számának minimalizálása és megfelelő szigetelés alkalmazása a tartószerkezetek vízhűtéséből adódó hőveszteségek csökkentésére a folyamatos üzemű újrahevítő kemencékben (4) annak biztosítása, hogy az alapanyag hevítési/újrahevítési hőmérséklete következetesen egységes legyen. (5) a berendezés kikapcsolása az üresjárati időszakokban, (6) a kemence üzemeltetésének optimalizálása, pl. a kemencekapacitás kihasználása, a levegő/tüzelőanyag arány korrekciója, a szigetelés javítása Grp. 46. A hevítés/újrahevítés és hőkezelés energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A kemencekialakítás optimalizálása Ilyen technikák lehetnek a következők: Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Az alapanyagok hevítésének/újrahevítésének optimalizálása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható d) Az égéslevegő előmelegítése Lásd az 1.4.1. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a regeneratív égők felszereléséhez szükséges hely hiánya korlátozhatja Ágazat Egység Indikatív szint (éves átlag) Kovácsműhelyek kWh/t alapanyag 1700–6500 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 131. Energiahatékonyság (1) a folyamatok számítógépes kezelése, pl. hevítési/újrahevítési ciklusok, kalapálási ciklusok, (2) a nyersanyag méretének megfelelő kalapács kiválasztása, (3) a nyersanyag méretének beállítása a kovácsolási vonalon (teljesen automatizált) vagy az anyagnyírás szervezeti területén (manuális) a maradékanyagok mennyiségének és a feldolgozási műveletek számának minimalizálása érdekében (4) számítógéppel segített tervezés alkalmazása a kovácsolóeszközök és a kovácsolási (kokilla-)geometria optimalizálására a kovácsolási vizsgálatok szükségességének csökkentése érdekében, (5) megfelelő típusú hűtőközeg/kenőanyag kiválasztása a kovácsoláshoz, pl. szintetikus kenőanyag zárt süllyesztékes kovácsoláshoz, vízalapú grafitdiszperzió, (6) hűtőközegek/kenőanyagok összegyűjtésére és recirkuláltatására szolgáló rendszerek zárt süllyesztékes kovácsolásnál Grp. 47. Az anyagfelhasználás hatékonyságának növelése és az ártalmatlanításra továbbított hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás a) Folyamatoptimalizálás Ilyen technikák lehetnek a következők: b) A nyersanyag- és segédanyag-felhasználás optimalizálása Ilyen technikák lehetnek a következők: c) A technológiai maradékanyagok újrafeldolgozása A technológiai maradékanyagokat (pl. a nyersanyag-előkészítési, kalapácsolási és kikészítési folyamatokból származó fémmaradványokat és az alkalmazott szemcseszóró közegeket) újrafeldolgozzák és/vagy újrahasznosítják Grp. 132. Az anyagfelhasználás hatékonysága Grp. leírás. A kalapácsoló berendezések rezgéscsökkentő és szigetelő technikái közé tartozik a rezgéscsillapító komponensek, pl. rétegzett elasztomer izolátorok vagy viszkózus rugós izolátorok felszerelése az üllő, ill. rugótokok felszerelése a kalapácsalap alá. Grp. alkalmazhatóság. Csak új üzemek és/vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. Grp. 48. A kalapácsolási folyamatból származó rezgés csökkentése érdekében alkalmazható BAT a rezgéscsökkentő és szigetelő technikák alkalmazása. Grp. 133. Rezgések Grp. 49. A BAT a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Specifikus eljárás Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Nitrogén-oxidok (NOx) Hevítés/újrahevítés, hőkezelés EN 14792 Évente egyszer BAT 50 Szén-monoxid (CO) Hevítés/újrahevítés, hőkezelés EN 15058 Grp. 134. A levegőbe történő kibocsátások ellenőrzése (1) zárt tasakok vagy dobok használata diszpergálható vagy vízben oldódó összetevőket, pl. segédanyagokat tartalmazó anyagok kezelésére, (2) a szállítási távolságok minimálisra csökkentése, (3) hatékony anyagkezelés Grp. 50. A levegőbe történő diffúz kibocsátások megelőzése vagy csökkentése céljából alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás a) Operatív és technikai intézkedések Ilyen technikák lehetnek a következők: b) A szemcseszórásból származó kibocsátások extrakciója A szemcseszórásból származó kibocsátások. Az extrahált véggázokat pl. szövetbetétes szűrőket alkalmazó technikával kezelik Grp. 1351. A levegőbe történő diffúz kibocsátások Grp_51_124. táblázat. A hevítésből, az újrahevítésből és a hőkezelésből származó NOX levegőbe történő kibocsátásának megelőzése vagy csökkentése, valamint a CO-kibocsátás korlátozása érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia használata vagy az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz Általánosan alkalmazható b) A tüzelés optimalizálása A kemencében végbemenő energiaátalakítás hatékonyságának maximalizálása és ezzel együtt a kibocsátások (különösen a CO-kibocsátás) minimális szintre való csökkentése érdekében hozott intézkedések. Ezt olyan technikák kombinációjával lehet elérni, mint a kemence jó kialakítása, a hőmérséklet (pl. a tüzelőanyag és az égéslevegő hatékony keverése) és a tüzelőzónában való tartózkodási idő optimalizálása, valamint kemenceautomatizálás és -vezérlés alkalmazása c) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt d) Füstgáz-visszavezetés A füstgáz egy részének (külső) visszavezetése az égetőkamrába a friss égéslevegő egy része helyett azzal a kettős hatással jár, hogy egyrészt csökkenti a hőmérsékletet, másrészt korlátozza a nitrogén oxidációjához rendelkezésre álló O2-tartalmat, és ezáltal korlátozza az NOX-képződést. A folyamat a kemencéből származó füstgáznak a lángba juttatását jelenti az oxigéntartalom és ezzel együtt a lánghőmérséklet csökkentése érdekében A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja e) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják f) A levegő-előmelegítés hőmérsékletének korlátozása A levegő-előmelegítés hőmérsékletének korlátozása az NOX-kibocsátás koncentrációjának csökkenését eredményezi. Egyensúlyt kell elérni a füstgázból származó hővisszanyerés maximalizálása és az NOX-kibocsátás minimalizálása között Általánosan alkalmazható g) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja h) Lángmentes tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása (azaz a kemence térfogata, az égők rendelkezésére álló hely, az égők közötti távolság) és a kemencében található tűzálló bélés cseréjének szükségessége korlátozhatja. Nem alkalmazható a lángmentes tüzeléshez szükséges öngyulladási hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten üzemelő kemencék esetében Paraméter Egység Eljárás(ok) BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) NOX mg/Nm3 Hevítés/újrahevítés/hőkezelés 100–250 Nincs indikatív szint CO Hevítés/újrahevítés/hőkezelés Nincs BAT-AEL 10–100 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 48. Grp. 1352. A hevítésből/újrahevítésből és a hőkezelésből származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 135. Levegőbe történő kibocsátások Grp. 52megjegyzés. A vízfogyasztás optimalizálása és a keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi a) és b) technika együttes alkalmazása: A BAT 52 csak akkor alkalmazandó, ha a szennyvízkeletkezés a bemeneti és kimeneti anyagok BAT 2-ben említett nyilvántartása alapján lényegesnek minősül. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Vízáramok elkülönítése Lásd az 1.4.4. szakaszt Már létező üzemek esetében az alkalmazhatóságot a vízgyűjtő rendszer kialakítása korlátozhatja b) A víz újrafelhasználása és/vagy újrahasznosítása A vízáramokat (például technológiai víz, hűtővíz) zárt vagy félig zárt rendszerben, szükség esetén kezelést követően újrafelhasználják és/vagy újrahasznosítják A víz újrafelhasználásának és/vagy újrahasznosításának mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződéstartalom és/vagy a vízáramok jellemzői korlátozzák Grp. 136. Vízfogyasztás és szennyvízképződés Grp. 13. A kovácsműhelyekre vonatkozó BAT-következtetések A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. (1) az olvasztási és öntési műveletek optimalizálása, például az olvasztási veszteségek, a túlzott csőtisztítás és a hulladéktermelési arányok csökkentése érdekében, (2) a formázás és a magkészítés optimalizálása az öntőformák és magok hibáiból eredő hulladékképződés csökkentése érdekében, (3) a kapuzó- és emelőrendszerek optimalizálása, (4) szigetelt exoterm adagolók használata (5) az üzemeltetési rendszer optimalizálása, (6) a túl magas hőmérséklet elkerülése, (7) egységes töltés, (8) a levegőveszteség minimalizálása, (9) helyes bélelési gyakorlat. (10) alapanyagokra vonatkozó feltételek (pl. optimális méret és sűrűség a bemeneti anyagok és a hulladék esetében), (11) a kemence fedelének lezárása, (12) minimális pihentetési idő, (13) folyékony sarok tartása a kemencében, (14) karburálók hozzáadása az olvasztási ciklus kezdetén, (15) a maximális bemeneti teljesítményszinten történő üzemeltetés, (16) hőmérséklet-szabályozás a túlmelegedés megelőzése érdekében, (17) a túlzott salakfelhalmozódás megelőzése az olvadási hőmérséklet optimalizálása révén, (18) a kemencében lévő tűzálló bélés kopásának minimalizálása és ellenőrzése, (19) ha több indukciós kemence is üzemel, az energiafelhasználást csúcsterhelés-szabályozással optimalizálják. (20) antracit és szilícium használata az olvasztási védelemhez, (21) a kemence folyamatos vagy szakaszos fordulatszámának beállítása a maximális hőátvitel elérése érdekében, (22) az égő teljesítményének és szögének beállítása a maximális hőátvitel elérése érdekében. (23) rövidebb fémolvasztási és/vagy kezelési idők fejlett szabályozási módszerekkel, például a töltött anyagok összetétele és tömege, valamint az olvasztás hőmérséklete tekintetében, valamint hatékony mintavételi és salaktalanítási módszerek. (24) a kemence méretének megválasztása a folyamatos olvasztás iránti igény alapján, a folyamatos olvasztási folyamat eléréséhez, (25) az akna töltőanyaggal való folyamatos töltöttségének biztosítása az optimális hővisszanyerés érdekében, (26) az akna kialakításának a kijelölt töltőanyaghoz való igazítása a töltőanyag aknában történő optimális eloszlatása érdekében, (27) a kemence rendszeres tisztítása, (28) a tüzelőanyag-levegő arány független szabályozása minden egyes gáztüzelésű égő esetében, (29) a CO vagy a hidrogén folyamatos ellenőrzése minden égősorban, (30) oxigén-hozzáadás az olvasztási zóna felett az akna felső szintjén történő utánégetés biztosítására, (31) a töltet előmelegítése a füstgázokból visszanyert hulladékhő felhasználásával. (32) a töltet előmelegítése száraz kandallók vagy oldalirányú lángkemencék esetében, (33) automatikus hőmérséklet-szabályozásra alkalmas égők használata. (34) a tégely előmelegítése a töltés előtt, (35) nagy hővezetőképességű és hőmérséklet-változás-álló tégelyek (pl. grafit) használata, (36) a tégelyfalak tisztítása közvetlenül az ürítés után a salak vagy a kohósalak eltávolítása érdekében Grp. 141. Az energiahatékonyság növelésére szolgáló technikák Technika Leírás Kemenceautomatizálás és -vezérlés A melegítési folyamatot egy számítógépes rendszer segítségével optimalizálják, amely szabályozza a kulcsfontosságú paramétereket, például a kemence és az alapanyag hőmérsékletét, a levegő-tüzelőanyag arányt és a kemence nyomását Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Intézkedéseket hoznak az öntési eljárás hatékonyságának maximalizálása és a hulladékképződés csökkentése érdekében, például: Az aknamagasság növelése CBC kemencékben A hideg szeles kupolókemencékben az akna magasságának növelése lehetővé teszi, hogy az égési gázok hosszabb ideig érintkezzenek a töltettel, ami nagyobb hőátvitelt eredményez Hosszú kampányú kupola A kupolókemencét hosszú kampányüzemre állítják be, hogy minimálisra csökkentsék a karbantartást és a folyamatváltozásokat. Ez az aknában, a fenéken és a kandallóban a kemence tűzállóbb béléseinek használatával, a kemence falának vízhűtésével, valamint a kemenceaknába mélyebben behatoló, vízhűtéses fúvócsövekkel érhető el A HBC kemencék minimális lefúvatási ideje A lefúvatási időszakok minimalizálása a formázási és öntési eljárások ütemezésének programozásával az észszerűen állandó fémkereslet biztosítása érdekében Oxigéndúsításos tüzelés Az égéslevegőt részben vagy egészben tiszta oxigénre cserélik. Az oxigéndúsításos tüzelés használható a lángmentes tüzeléssel együttesen Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása közvetlenül a lefúvatás során, a kokszágyba történő oxigén befecskendezésével vagy a fúvókákon keresztül valósul meg Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.3. szakaszt Az égéslevegő előmelegítése Az égési füstgázból visszanyert hő egy részének újrafelhasználása az égés során használt levegő előmelegítése céljából. Ez például regeneratív vagy rekuperatív égők használata révén érhető el (lásd lejjebb). Egyensúlyt kell elérni a füstgázból származó hővisszanyerés maximalizálása és az NOX-kibocsátás minimalizálása között Rekuperatív égő A rekuperatív égők különböző típusú rekuperátorokat (például sugárzásos, konvekciós, kompakt vagy sugárzócsöves kialakítású hőcserélőket) alkalmaznak, hogy közvetlenül visszanyerjék a hőt a füstgázokból, amelyeket azután az égéslevegő előmelegítésére használnak Regeneratív égő A regeneratív égők két felváltva működő égőfejből állnak, amelyek tűzálló vagy kerámia anyagú hőtároló testekbe (foglalatokba) vannak beépítve. Míg az egyik égő működésben van, a másik égő tűzálló vagy kerámia anyagai elnyelik a füstgáz által leadott hőt, majd felhasználják azt az égéslevegő előmelegítésére Energiahatékony kemencetípus kiválasztása A kemence energiahatékonyságát figyelembe kell venni a kemence kiválasztásánál, például olyan kemencéknél, amelyek lehetővé teszik a bejövő töltet előmelegítését és szárítását az olvasztási zóna előtt A kemencék hőhatásfokának maximalizálására szolgáló technikák Az olvasztó- és hőkezelő kemencék energiaátalakítási hatékonyságának maximalizálása érdekében hozott intézkedések, a kibocsátások (különösen a por és a CO) minimálisra csökkentése mellett. Ezt számos folyamatoptimalizálási intézkedés alkalmazásával lehet elérni a kemence típusától függően, beleértve a hőmérséklet (pl. a tüzelőanyag és az égéslevegő hatékony keverése) és a tüzelőzónában való tartózkodási idő optimalizálását, valamint a kemenceautomatizálás és -vezérlés alkalmazását (lásd fent). Az egyes kemencékre vonatkozó intézkedések közé tartoznak a következők: Kupolókemencék esetében: Indukciós kemencék esetében: Forgókemencék esetében: EAF-ek esetében: Aknakemencék esetében: Lángkemencék esetében: Tégelykemencék esetében: A tiszta hulladék felhasználása A tiszta hulladék megolvasztása megakadályozza annak kockázatát, hogy a salak nemfémes vegyületeket vegyen fel, és/vagy a kemence vagy az öntőüst tűzálló bélései tönkremenjenek (1) a kötőanyag-rendszerrel összhangban lévő homokminőség alkalmazása, (2) a homoktárolás és -vizsgálat (tisztaság, szemcseméret, alak, nedvesség) megfelelő irányítása, (3) hőmérséklet-szabályozás, (4) a keverő karbantartása és tisztítása, (5) az öntőforma minőségének ellenőrzése (a formázási hibák megelőzése és szükség esetén kijavítása érdekében), (6) a kötőanyag-hozzáadási folyamat optimalizálása, (7) a keverési művelet optimalizálása (8) Hőmérséklet-szabályozás: a homok hőmérsékletét a lehető legállandóbb szinten kell tartani, és elég alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy megelőzhető legyen a párolgás okozta kibocsátás. A fenol- és furánsav-katalizált, poliuretán- és észterszilikát-rendszerek esetében az optimális hőmérséklet-tartomány 15 °C és 25 °C között van. Rezolészterrendszerek esetében az optimális hőmérséklet-tartomány 15 °C és 35 °C közötti. (1) a gyanta szabad (monomer) furfuril-alkohol-tartalmát minimalizálják (pl. 40 tömeg % alá csökkentik), valamint (2) a savkatalizátor kéntartalmát úgy csökkentik, hogy a szulfonsav egy részét erős kénmentes szerves savval helyettesítik (9) Furánsav-katalizált rendszerek esetében: (10) az aminok felhasználását minimálisra csökkentik a magon belüli diffúziós folyamat optimalizálásával, jellemzően a gázáram optimalizálására szolgáló számítógépes szimulációval, (11) a homok hőmérsékletét a lehető legállandóbb szinten, 20 °C és 25 °C között kell tartani, hogy a lehető legkisebb legyen a gázosítási idő és az aminfelhasználás, (12) a homok nedvességtartalmát 0,1 % alatt tartják, majd a gázosításhoz használt és a tisztító levegőt megszárítják, (13) a magtereket jól lezárják, hogy lehetővé váljon az aminkatalizátor-gáz extrakciója, és a magokat alaposan átöblítik, hogy megakadályozzák az aminkibocsátást a magok tárolása során. (14) a homok hőmérsékletét a lehető legállandóbb szinten, 15 °C és 30 °C között tartják, (15) a lúgos fenolgyanta kikeményítése metil-formiáttal történik, amelyet jellemzően 80 °C-ig felmelegített levegővel elgázosítanak, (16) a magtereket és a gázosítófejeket megfelelően lezárják, és a magtér lefúvatását úgy oldják meg, hogy enyhe ellennyomást biztosítson, így a kikeményítésnél a gőz elég hosszú ideig rendelkezésre áll a reakció végbemeneteléhez. (17) a gyanták kikeményedéséhez szükséges CO2-gáz pontos mennyiségét áramlásszabályozóval és időzítővel állítják be a legnagyobb szilárdság és tárolási idő elérése érdekében, (18) szilikátgyanták esetében folyékony bontószereket (pl. oldható szénhidrátokat) alkalmaznak a gázosítási sebesség növelésére. (19) a gázosítási időszakot követi a kikeményítéshez használt inert gázzal (pl. nitrogénnel) vagy levegővel történő öblítés, hogy eltávolítsák a homokból az el nem reagált kén-dioxid-felesleget, (20) a magterek jól lezárják, és a magokat alaposan átöblítik, hogy a magok tárolása során megakadályozzák a gázkibocsátást Grp. 142. Az anyaghatékonyság növelésére szolgáló technikák Technika Leírás A salak savasságának/lúgosságának beállítása Megfelelő folyasztószer (pl. mészkő savas és kalcium-fluorid bázisos kupolaműveletekhez) használata annak érdekében, hogy a salak elég folyékony legyen ahhoz, hogy elváljon a vastól Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.1. szakaszt A salak/kohósalak/szűrőpor/elhasználódott tűzálló bélések mechanikai előkezelése az újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében A keletkező salakot/kohósalakot/szűrőport/elhasználódott tűzálló béléseket a helyszínen különféle technikák (aprítás, elkülönítés, granulálás, mágneses leválasztás) alkalmazásával előkezelik A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása A kötőanyagok és a gyantafelhasználás optimalizálására irányuló intézkedések közé tartoznak a következők: A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során A vizet és a szétválasztó szereket külön kell felvinni az öntőformára a szórófejre erősített további fúvókák segítségével. Először vizet permeteznek, jelentősen lehűtve az öntőformát a szétválasztó szer alkalmazása előtt, ami csökkenti a szennyező anyagok és a víz kibocsátását és felhasználását A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál A gyakorlatok a következőket foglalják magukban (az alkalmazott kötőrendszer szerint): A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál A gyakorlatok a következőket foglalják magukban (az alkalmazott keményítési eljárás szerint): Fenol-uretán gyanták esetében (hűtődobozos eljárás): Rezolésztergyanták esetében: CO2-keményítésű gyanták (pl. lúgos fenolos, szilikát) esetében: SO2-keményítésű gyanták (pl. fenolos, epoxi/akril) esetében: A tiszta hulladék felhasználása Lásd az 1.4.1. szakaszt (1) Természetes/zöld homok formázása: A természetes- vagy zöldhomok-készítési területeken (pl. a szállítás, szitálás, keverés és hűtés során) és a formázási területeken – különösen a kiöntés során – keletkező véggázokat extrahálják. Automata formázógépek esetében megfelelő extrakciós rendszereket alkalmaznak a kibocsátások összegyűjtésére (pl. tetőn alkalmazott extrakció). Kézi formázás esetén az extrahálást a kibocsátó forráshoz lehető legközelebb mobil elszívóernyővel lehet elérni. (2) Hidegkötés, gázkeményítés, melegszilárdítási eljárások: Automata formázógépek esetében extrakciós rendszereket használnak a kibocsátások összegyűjtésére (pl. rögzített elszívóernyők, előtetős extrakció). Kézi formázás esetén az extrakció a kibocsátó forráshoz a lehető legközelebb, mobil elszívóernyővel történik. Abban az esetben, ha az öntőforma mérete és/vagy helykorlátozások miatt nem használhatók mobil elszívóernyők, öntőcsarnokos extrakciót kell alkalmazni. A maglövőgépeket lezárják, a véggázokat pedig extrahálják. Az extrakciót a frissen készített magok ellenőrzése, kezelése és tárolása során is alkalmazzák (pl. az ellenőrző táblán, a kezelő- és átmeneti tárolóterületek felett elhelyezett ernyővel) (3) Közvetlen termikus oxidáció: termikus oxidáció az égetésből származó energia visszanyerése nélkül. (4) Rekuperatív termikus oxidáció: termikus oxidáció a hulladékgázok hőjének felhasználásával, közvetett hőátadással. (5) Regeneratív termikus oxidáció: olyan termikus oxidáció, ahol a bejövő hulladékgázáramot az égetőkamrába kerülése előtt felmelegítik, amikor kerámiatestekkel töltött ágyon halad át. A megtisztított forró gázok egy (vagy több, egy korábbi égési ciklusban, belépő hulladékgázáram segítségével hűtött) kerámiával töltött ágyon való áthaladással távoznak az égetőkamrából. A felmelegített, kerámiával töltött ágy ezt követően egy újabb belépő hulladékgázáram előmelegítésével újabb égetési ciklust indít Grp. 143. A levegőbe történő kibocsátások mennyiségének csökkentésére szolgáló technikák Technika Leírás A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.2. szakaszt Adszorpció Szennyező anyagok eltávolítása a technológiai véggáz- vagy hulladékgázáramból szilárd felületen való megkötéssel (jellemzően aktív szén használatos adszorbensként). Az adszorpció lehet regeneratív vagy nem regeneratív Katalitikus oxidáció Olyan kibocsátáscsökkentési technika, amely a hulladékgázáramban lévő éghető vegyületeket levegővel vagy oxigénnel oxidálja egy katalizátorágyban. A katalizátor lehetővé teszi, hogy a termikus oxidációhoz képest az oxidálásra alacsonyabb hőmérsékleten és kisebb berendezésben kerüljön sor. A jellemző oxidációs hőmérséklet 200 °C és 600 °C közötti Ciklon Olyan berendezés, amely a véggázáramokban található por eltávolítását végzi a centrifugális erővel szembeni tehetetlenség kihasználásával, rendszerint egy kúpos kamrában. A porleválasztókat főleg a további poreltávolítást megelőző előkezelésre vagy szerves vegyületek eltávolítására használják. Multiciklonok is használhatók Száraz mosás Valamely lúgos oldat (például mész vagy nátrium-hidrogén-karbonát) száraz porát vagy szuszpenzióját/oldatát bevezetik a véggázáramba, és diszpergálják. Az anyag reakcióba lép a savas gáznemű anyaggal (pl. SO2), szilárd anyagot képezve, amelyet szűréssel (pl. szövetbetétes szűrővel) távolítanak el Elektrosztatikus porleválasztó Az elektrosztatikus porleválasztók (ESP-k) a részecskéket elektromosan feltöltik, és elektromos erőtér hatása alatt leválasztják. Az elektrosztatikus porleválasztók a legkülönbözőbb feltételek mellett képesek üzemelni. A kibocsátáscsökkentés hatékonysága függhet a mezők számától, a tartózkodási időtől (mérettől) és a korábbi fázisokban beiktatott részecskeszűrő egységektől. Általában 2–5 mező jöhet számításba, de a legfejlettebb ESP-k esetében akár 7 mező is rendelkezésre állhat. Az elektrosztatikus porleválasztók a pornak az elektródákról való összegyűjtésére használt technikától függően lehetnek száraz vagy nedves típusúak. A nedves elektrosztatikus porleválasztókat jellemzően a finomszűrés szakaszában a maradványpor és cseppek nedves mosást követő eltávolítására használják A formázásból és/vagy a magkészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A formázásból (beleértve a mintakészítést) és/vagy a magkészítésből származó kibocsátásokat extrahálják. A kiválasztott extraháló rendszer a formázási/magkészítési eljárás típusától függ. Szövetbetétes szűrő A szövetbetétes szűrők, más néven zsákszűrők, finom szövésű vagy nemezes anyagból készülnek, és a gázt ezen áramoltatják át a részecskék eltávolítása érdekében. A szövetbetétes szűrők lehetnek lapok, patronok vagy zsákok, amelyekben több szövetbetétes szűrőegység van csoportosítva. A szövetbetétes szűrőhöz olyan szövetanyagot kell választani, amely megfelel az adott hulladékgáz tulajdonságainak és a maximális üzemi hőmérsékletnek Lángmentes tüzelés A lángmentes tüzelést úgy érik el, hogy a tüzelőanyagot és az égéslevegőt külön-külön nagy sebességgel fecskendezik be a kemence égésterébe, hogy elnyomják a lángképződést és csökkentsék a termikus NOX-képződést, miközben egyenletesebb hőeloszlást hoznak létre az égéstérben. A lángmentes tüzelés kombinálható az oxigéndúsításos tüzeléssel (lásd az 1.4.1. szakaszt) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt Alacsony NOX-kibocsátású égő A (nagyon alacsony NOX-kibocsátású égőt is magában foglaló) technika alapelve a láng csúcshőmérsékletének csökkentése. A levegő/tüzelőanyag keverése csökkenti a rendelkezésre álló oxigén mennyiségét és a láng hőmérsékletét, ezáltal késlelteti a tüzelőanyaghoz kötött nitrogén NOX-dá való átalakulását és a termikus NOX-képződést, miközben fenntartja a tüzelés hatékonyságát A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.2. szakaszt Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.1. szakaszt Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.1. szakaszt Véggázok utánégetése A kemence véggázaiban lévő CO és más szerves vegyületek utánégetését a kibocsátások csökkentésére és hővisszanyerésre használják. A keletkező hőt hőcserélővel visszanyerik, és a fúvólevegő előmelegítésére vagy egyéb belső célokra használják fel. A HBC kemencékben az utánégetés egy külön utánégető kamrában történik, amelyet egy földgázégő előmelegít. A CBC kemencékben az utánégetés közvetlenül a kupolaaknában történik. A forgókemencékben az utánégetést a kemence és a hőcserélő között elhelyezett utánégetővel hajtják végre A megfelelő kemencetípus kiválasztása A megfelelő kemencetípus(ok) kiválasztása a kibocsátások szintje és a műszaki kritériumok alapján, pl. folyamattípusok, úgymint folyamatos vagy szakaszos gyártás, kemencekapacitás, öntvénytípus, a nyersanyagok rendelkezésre állása, a nyersanyagok tisztaságától függő rugalmasság és ötvözetváltás. A kemence energiahatékonyságát is figyelembe kell venni (lásd az Energiahatékony kemencetípus kiválasztása technikát az 1.4.1. szakaszban) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Öntőformák és magok alkoholalapú bevonatainak vizes bevonatokkal való helyettesítése. A vizes bevonatokat környezeti levegőn vagy szárítókemencében szárítják Termikus oxidáció Olyan kibocsátáscsökkentési technika, amely oxidálja a hulladékgázáramokban található éghető vegyületeket a következő eljárással: az áram felfűtése a tűztérben levegővel vagy oxigénnel az öngyulladási hőmérséklete fölé, majd magas hőmérséklet fenntartása, amíg a gázáram teljesen el nem ég szén-dioxiddá és vízzé. A jellemző égési hőmérséklet 800 °C és 1000 °C közötti. Többféle termikus oxidációt működtetnek: A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Nedves mosás Gáznemű vagy szemcsés szennyező anyag eltávolítása a gőzáramból folyékony oldószerbe, általában vízbe vagy vizes oldatba történő tömegátvitel útján. Adott esetben kémiai reakciót is magában foglal (pl. savas vagy lúgos mosás). Bizonyos esetekben a vegyületek visszanyerhetők az oldószerből. Ide tartoznak a Venturi-mosók is Grp. 144. A vízbe történő kibocsátások mennyiségének csökkentésére szolgáló technikák Technika Leírás Eleveniszapos eljárás Az eleveniszapos eljárásban a mikroorganizmusok szuszpenzióként vannak jelen a szennyvízben, és az egész keverék levegőztetése mechanikusan történik. Az eleveniszap-keverék egy elválasztó létesítménybe kerül, ahol az újrafeldolgozás során a levegőztető medencébe helyezik Adszorpció Az oldható anyagok (oldott anyagok) eltávolítása a szennyvízből szilárd, erősen porózus részecskék (jellemzően aktív szén) felületére juttatva őket Aerob kezelés Az oldott szerves szennyező anyagok oxigénnel történő, a mikroorganizmusok anyagcseréjét felhasználó biológiai oxidációja. A (levegőként vagy tiszta oxigénként beadott) oldott oxigén jelenlétében a szerves összetevők szén-dioxiddá és vízzé ásványosodnak, vagy egyéb metabolitokká és biomasszává alakulnak át Kémiai kicsapatás A feloldott szennyező anyagok oldhatatlan vegyületté történő alakítása kémiai kicsapószer hozzáadásával. A szilárd csapadék elválasztása ezután ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel történik. Szükség esetén ezt mikroszűrés vagy ultraszűrés követheti. A foszfor kicsapatásához polivalens fémionokat (pl. kalciumot, alumíniumot, vasat) használnak Kémiai redukció A szennyező anyagok hasonló, de kevésbé káros vagy veszélyes vegyületekké való átalakítása redukálószerekkel Koagulálás és flokkulálás A koagulálás és a flokkulálás a lebegő szilárd anyagok szennyvízből történő kiválasztására használatos, rendszerint egymást követő lépésekben végzett eljárások. A koagulálás úgy történik, hogy a lebegő szilárd anyagok töltésével ellentétes töltésű koagulálószereket adnak a szennyvízhez. A flokkulálás pedig polimerek hozzáadását jelenti, aminek során a mikrorészecskék egymásnak ütköznek, és nagyobb egységekbe, úgynevezett flokkokba rendeződnek Kiegyenlítés Az áramok és a szennyező anyag-terhelések központi tartályokkal való kiegyenlítése a végső szennyvízkezelés bemeneténél. A kiegyenlítés történhet decentralizált módon vagy más irányítási technikákkal is Bepárlás A szennyvíz elpárologtatása olyan desztillációs folyamat, amelynek során a víz az illékony anyag, és a koncentrátumot fenékmaradékként kell kezelni (pl. újrafeldolgozni vagy ártalmatlanítani). E művelet célja a szennyvíz mennyiségének csökkentése vagy az anyalúgok töményítése. Az illékony gőzt kondenzátorban gyűjtik össze, és a kondenzvizet szükség esetén egy későbbi kezelés után újrahasznosítják. A bepárlóknak számos típusa létezik: természetes keringtető bepárlók; rövid csöves, függőleges bepárlók; kosaras bepárlók; esőfilmes bepárlók; kevert vékony filmes bepárlók. A megcélzott tipikus szennyező anyagok az oldható szennyező anyagok (pl. sók) Szűrés A szilárd anyagok elválasztása a szennyvízből porózus közegen történő átvezetéssel, pl. homokszűrés, mikroszűrés és ultraszűrés Flotáció A szilárd vagy folyékony részecskék leválasztása a szennyvízről azáltal, hogy a finom gázbuborékokhoz (általában levegőhöz) tapadnak. A folyadék felszínére kerülő részecskék összegyűlnek, és onnan fölözővel eltávolíthatók Membrán bioreaktor (MBR) Az MBR egy membrános eljárás (pl. mikroszűrés vagy ultraszűrés) és egy felfüggesztett növekedésű bioreaktor kombinációjából áll. A biológiai szennyvízkezelésre szolgáló MBR-rendszerben a hagyományos levegőztetett iszaprendszer másodlagos derítési és harmadlagos szűrési lépését membránszűréssel (az iszap és a szuszpendált szilárd anyagok szétválasztásával) helyettesítik Nanoszűrés Szűrési eljárás, amelyhez körülbelül 1 nm pórusátmérőjű membránokat használnak Semlegesítés A szennyvíz pH-jának semleges (körülbelül 7-es) szintre való módosítása vegyi anyagok hozzáadása révén. A pH növelésére általában nátrium-hidroxidot (NaOH) vagy kalcium-hidroxidot (Ca(OH)2), csökkentésére pedig általában kénsavat (H2SO4), sósavat (HCl) vagy szén-dioxidot (CO2) használnak. A semlegesítés során bekövetkezhet egyes anyagok kicsapódása Fizikai elválasztás A durva szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék és fémrészecskék elválasztása a szennyvízből, például szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, zsírfogóval, hidrociklonnal, olaj-víz elválasztóval vagy elsődleges ülepítő tartályokkal Fordított ozmózis Membrános eljárás, amelynek során az egymástól membránnal elválasztott részek között előidézett nyomáskülönbség hatására a víz a töményebb oldatból a kevésbé tömény oldatba áramlik Ülepítés A lebegő részecskék és lebegő anyagok elkülönítése gravitációs ülepítéssel Vízáramok elkülönítése A vízáramok (például a talaj felszínén elfolyó víz, technológiai víz) gyűjtése és kezelése elkülönítetten történik a szennyező anyag-tartalom és a szükséges kezelési technikák alapján. A kezelés nélkül újrahasznosítható szennyvízáramokat elkülönítik a kezelést igénylő szennyvízáramoktól Grp. 14. A technikák leírása Grp. 1. A kovács- és öntödei ipar tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések

MELLÉKLET

1. A kovács- és öntödei ipar tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (b) a kalapácsonkénti 50 kJ energiát meghaladó kalapácsokkal dolgozó azon kovácsolóüzemek tevékenysége, ahol a felhasznált hőérték meghaladja a 20 MW-ot. (23) Vasfémek feldolgozása: (24) Napi 20 tonnánál nagyobb termelési kapacitású vasfémöntödék tevékenysége. (b) nemvasfémek, ezen belül visszanyert termékek olvasztása (ideértve az ötvözést is), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett. (25) Nemvasfémek feldolgozása: (611) A 91/271/EGK irányelv hatályán kívül eső, önálló üzemeltetésben végzett szennyvízkezelés, feltéve, hogy a szennyező anyagok nagy része az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekből származik. (5) Folyamatos öntési eljárásokat alkalmazó vasfémöntödék, amelyek végleges alakjukat felvevő vagy azt megközelítő szürke vagy gömbgrafitos öntöttvas öntvényeinek előállítására szolgálnak. (6) Nemvasfémöntödék ötvözet ingotot, hulladékot, visszanyert terméket vagy folyékony fémet használnak végleges alakjukat felvevő vagy azt megközelítő öntvények előállítására. (7) A különböző eredetű szennyvizek kombinált kezelése, amennyiben a szennyező anyagok nagy része az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekből származik, és a szennyvízkezelés nem tartozik a 91/271/EGK irányelv1 hatálya alá. (8) Öntőformák és -magok bevonatolása vas- és nemvasfémöntödékben. (9) Az anyagok tárolása, szállítása és kezelése, beleértve a hulladék és a homok öntödékben történő tárolását és kezelését. (10) Az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó égetési folyamatok, feltéve, hogy a gáznemű égéstermékek közvetlenül érintkeznek az anyagokkal (például az alapanyag közvetlen melegítése vagy az alapanyag közvetlen szárítása). (11) A vas és/vagy acél folyamatos öntése (vékony lemezek, vékony szalagok és lemezek előállítása céljából). Ezzel a vas- és acélgyártásra (IS) vonatkozó BAT-következtetések foglalkoznak. (12) További formázást igénylő félkész nemvasfémtermékek gyártása. Ez a nemvasfémiparral (NFM) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozik. (13) Az öntvények bevonatolása. Erre a szerves oldószereket használó felületkezelésre vonatkozó BAT-következtetések vonatkozhatnak, beleértve a fa és a fatermékek vegyi anyagokkal való tartósítását is. (14) Kovácsoló prések. (15) Közvetett hűtőrendszerekből származó szennyvíz. Ez az ipari hűtőrendszerekre (ICS) vonatkozó BAT-következtetések hatálya alá tartozhat. (16) Hengerművek. Ez a vasfémfeldolgozó iparral (FMP) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozik. (17) Forró gázt előállító helyszíni tüzelőberendezések, amelyeket nem használnak közvetlen érintkezésen alapuló fűtésre, szárításra, illetve tárgyak vagy anyagok bármilyen más kezelésére. Ezek a nagy tüzelőberendezésekkel (LCP) kapcsolatos BAT-következtetések vagy az (EU) 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozhatnak. (18) fémek és műanyagok felületkezelése (STM), (19) hulladékkezelés (WT), (20) az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből (IED-létesítmények) származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások ellenőrzése (ROM), (21) gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM), (22) tárolásból származó kibocsátások (EFS), Pt_23_. 2. energiahatékonyság (ENE). Grp. kör. Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében meghatározott alábbi tevékenységekre vonatkoznak: Ezek a BAT-következtetések a következőkre is kiterjednek: Ezek a BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbiakra: Egyéb BAT-következtetések és referenciadokumentumok, amelyek az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényegesek lehetnek: Ezek a BAT-következtetések más vonatkozó jogszabályok, például a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló (REACH) rendelet, vagy az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló (CLP) rendelet sérelme nélkül alkalmazandók. (1) nemfém szennyeződésektől való mentesség, (2) galvanizált, alapozott vagy festett hulladékrészektől való mentesség, (3) olaj- és zsírmentesség, (4) robbanásveszélyes anyagtól való mentesség, (5) szerszámacéltól, rozsdamentes acéltól vagy krómmal ötvözött acéltól való mentesség, kivéve az acélöntödék esetében, (6) vas- és acélöntödék esetében nemvasfémhulladék-részektől való mentesség. (7) lakónegyedek, (8) emberi tevékenységek végzésére használt területek (pl. szomszédos munkahelyek, iskolák, napközik, pihenőövezetek, kórházak vagy ápolási intézmények) Grp. fogalommeghatározások. E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: Általános kifejezések Használt kifejezés Meghatározás Öntés Öntési eljárással előállított fém munkadarab, amelyet kidobnak vagy kiengednek az öntőformából Öntési eljárás A megolvasztott fém öntése az öntőforma üregébe. Az olvadt fémet ezután hagyni kell megszilárdulni Centrifugális öntés A megolvasztott fémet a termék alakjától függően függőlegesen vagy vízszintesen elhelyezett, előre felmelegített forgó öntőformába öntik. Öntés után az öntőforma a központi tengelye körül forog, és centrifugális erőt hoz létre, amely a megolvasztott fémet a periféria felé tereli, és arra kényszeríti, hogy az öntőforma falaira rakódjon Irányított kibocsátások Szennyező anyagok kibocsátása a környezetbe bármilyen vezetéken, csövön, kéményen stb. keresztül Tiszta hulladék Fémhulladék, amely megfelel legalább az alábbi jellemzők mindegyikének: A mentesség azt jelenti, hogy a maradék szennyeződések olyan alacsony szinten vannak jelen, hogy nem befolyásolják hátrányosan a környezeti teljesítményt (pl. megnövekedett TVOC-, PCDD/F- és/vagy nehézfém-kibocsátás), valamint az üzem működését/biztonságát Hidegkötési eljárások Öntőformák és -magok megszilárdítási eljárásai, ahol a homok kötőanyag szobahőmérsékleten megkeményedik. A megszilárdítás közvetlenül azután kezdődik, hogy a homok kötőanyag készítmény utolsó összetevőjét is bevezették a keverékbe Folyamatos öntés A megolvasztott fémet az alján vagy oldalán nyitott vízhűtéses formába öntik. Intenzív hűtéssel a fémtermék külseje megszilárdul, miközben lassan kihúzható az öntőformából. Ezt követően a terméket (pl. rudakat, csöveket, profilokat) a kívánt hosszúságúra vágják Folyamatos mérés A telephelyen tartósan beszerelt automatizált mérőrendszerrel végzett mérések Magkészítés Tömör vagy üreges magok előállítása. A belső üregek vagy az öntvény külső formája egy részének kialakítása érdekében a magokat az öntőformába helyezik, mielőtt a fél öntőformákat összekapcsolnák Diffúz kibocsátások Levegőbe történő, nem irányított kibocsátások. A diffúz kibocsátások a fugitív és a nem fugitív kibocsátásokat foglalják magukban Közvetlen kibocsátás Kibocsátás egy fogadó víztestbe a szennyvíz további kezelése nélkül Kohósalak Szilárd anyagok, amelyek a fém megolvasztása vagy az olvadt fém felületén való megtartása során keletkeznek, pl. levegővel történő oxidációval Meglévő üzem Újnak nem minősülő üzem Alapanyag A kovácsműhelyek gyártási folyamata során felhasznált fémek Kikészítés Az öntödékben ez számos olyan mechanikai műveletet foglal magában, amelyeket az öntési eljárás után végeznek el, beleértve a sorjázást, a csiszoló vágást, a vésést, a szúrást, az öntecstisztítást, a csúszkás köszörülést, a szemcseszórást és a hegesztést. A kovácsműhelyekben ez magában foglalja az öntecstisztítást, a sorjázást, a megmunkálást, a vágást és a forgácsolást Füstgáz Az égetőegységből kilépő légnemű égéstermék Kovácsolás Melegítéssel és (pl. pneumatikus, gőzhajtású, mechanikus, elektromos, hidraulikus) kalapáccsal végzett, deformálási és fémformálási eljárás Teljes öntőformás eljárás Vegyileg kötött homokba beépített expandált polimerekből (pl. expandált polisztirol) készült habmintát alkalmazó formázási technika. Az öntés során a habminta elveszik. Ezt az eljárást általában nagy öntvényeknél alkalmazzák Gázkeményítéses eljárások A magok megszilárdítási eljárásai, amelyek során gáz halmazállapotú katalizátort vagy keményítőanyagot injektálnak a magdobozba Gravitációs kokillaöntés A megolvasztott fémet közvetlenül az öntőüstből öntik a gravitációs kokillába. A megszilárdulás után a kokillát kinyitják, majd a fém munkadarabot kiengedik Zöld homok Öntőforma készítéséhez használt homok, agyag (pl. bentonit) és adalékanyagok (pl. szénpor, gabona-kötőanyagok) keveréke Veszélyes anyagok A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 18. pontjában meghatározott veszélyes anyagok Hőkezelés Olyan hőkezelési eljárás, amelynek során az öntvényeket (az öntödékben) vagy a munkadarabokat (a kovácsműhelyekben) az olvadáspontjuk alá melegítik a fizikai tulajdonságaik javítása érdekében Nagynyomású öntés A megolvasztott fémet nyomás alatt zárt öntőformaüregbe juttatják. A fémet a megszilárdulásáig jelentős nyomóerő tartja a helyén. A megszilárdulás után a kokillát kinyitják, majd a fém munkadarabot kiengedik Melegszilárdítási eljárások A magok vagy öntőformák megszilárdítási eljárásai, amelyek során a homokkötő anyag fémből vagy fából készült fűtött magdobozba vagy fűtött mintába keményedik Közvetett kibocsátás Közvetlen kibocsátásnak nem minősülő kibocsátás Belső hulladék A belső hulladék kapukból, emelőkből, hibás öntvényekből és a létesítményben keletkező egyéb fémdarabokból áll Az öntőüst előmelegítése A megolvasztott fémnek az olvasztókemencéből az öntési folyamatba történő átvitelére használt öntőüstöket szabályozott hőmérsékletre kell előmelegíteni annak érdekében, hogy az előkészítést követően az öntőüst megszáradjon, a kiöntés során minimálisra csökkenjen a lökésszerű hőhatás és a tűzálló kopás, továbbá, hogy csökkenjen a megolvasztott fém hővesztesége Termelt folyékony fém Az olvasztókemencékben előállított folyékony fém mennyisége Elgázosodó mintás öntés Az öntendő részek habmintáit expandált polimerekből (pl. expandált polisztirolból), automatizált formázógépekkel állítják elő, és majd klaszterekbe szerelik össze. A klasztereket ezt követően beépítik a nem kötött homokba. Öntéskor a megolvasztott fém az expandált polisztirol pirolízisét okozza, és kitölti a kiürült teret Kisnyomású öntés A megolvasztott fémet egy légmentes kemencéből egy emelkedő csövön keresztül egy fémkokillába vezetik. A megolvasztott fémet alacsony gáznyomás mellett felfelé nyomják a kokillába. A megszilárdulást követően a gáznyomást kiengedik, hogy az emelkedő csőben lévő, még olvadt állapotú fém visszajusson a kemencébe; a kokillát kinyitják, majd az öntvényt kiengedik Jelentős üzemfejlesztés Az üzem konstrukciójának vagy technológiájának jelentős változtatása a feldolgozó és/vagy kibocsátáscsökkentő technika vagy technikák és a kapcsolódó berendezések jelentős módosításaival vagy cseréjével Tömegáram Egy adott anyag vagy paraméter meghatározott időtartam alatt kibocsátott tömege Fémolvasztás Vas- vagy nemvasfémek olvadékainak előállítása olvasztókemencék használatával. Ide tartozik például a helyszínen keletkező hulladék megolvasztása és a megolvasztott fém hőtárolása az olvadtfém-fogadó kemencékben Formázás Öntőforma készítése, amelybe a megolvasztott fémet beleöntik. A folyamat magában foglalja a minták készítését is Természetes homok Kvarchomokból (pl. 85 %), agyagból (pl. 15 %) és vízből álló keverék. Általában nem adnak hozzá más adalékanyagot a keverékhez Új üzem A létesítmény területén e BAT-következtetések közzétételét követően először engedélyezett üzem, vagy egy üzem e BAT-következtetések közzétételét követően a létesítmény meglévő alapjain történő, teljeskörű cseréje Gömbgrafitos öntöttvas Szenet tartalmazó, noduláris/gömb alakú öntöttvas, közismert nevén gömbgrafitos öntöttvas Nodularizáció A megolvasztott öntöttvas kezelése magnéziummal vagy valamilyen ritkaföldfémmel a szénrészecskék noduláris/gömb alakúra történő alakítása céljából Időszakos mérés Meghatározott időközönként végzett, manuális vagy automatikus módszerekkel történő mérés Hevítés/újrahevítés A kalapálás előtt az alapanyag hőmérsékletének emelésére használt hőkezelési lépések sorozata Technológiai vegyi anyagok Az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkében meghatározott és a folyamatban (vagy folyamatokban) használt anyagok és/vagy keverékek. A technológiai vegyi anyagok veszélyes anyagokat és/vagy különös aggodalomra okot adó anyagokat tartalmazhatnak Acélfinomítás Acélkezelési eljárás a nyersvas széntartalmának eltávolítására (széntelenítés; elsődleges finomítás), amit a szennyeződések eltávolítása követ Maradékanyagok Az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekből hulladékként vagy melléktermékként keletkező anyagok vagy tárgyak Homok újrafelhasználása A homok újrafelhasználási eljárása öntödékben a homok rekondicionálását vagy visszanyerését követően Homokrekondicionálás A létesítményben a zöld és/vagy természetes homok újrafelhasználása érdekében végzett bármilyen mechanikai művelet. Magában foglalja a szűrést, a trampfém eltávolítását, a finom és túlméretezett agglomerátumok elkülönítését és eltávolítását. Ezt követően a homokot lehűtik, és tárolásra/újrafelhasználásra küldik Homokvisszanyerés A létesítményben végzett bármilyen mechanikai és/vagy hőkezelési művelet, amelynek célja a vegyileg kötött homok vagy kevert homok újrafelhasználása. A folyamat magában foglal egy kezdeti mechanikai lépést (pl. zúzás, szitálás), amelyet mechanikus (pl. csiszolókorong, ütődob) és/vagy termikus (pl. fluidágy, forgókemence) eljárások követnek a maradék kötőanyagok eltávolítása érdekében Érzékeny területek Speciális védelmet igénylő területek, például: Salak Olyan folyékony anyagok, amelyek nem oldódnak fel folyékony fémekben, de könnyen elkülöníthetők tőlük, és kisebb sűrűségük miatt külön réteget képeznek a folyékony fémeken. A salak a fémtöltetben jelen lévő nemfémes elemek oxidációja útján jön létre Különös aggodalomra okot adó anyag A REACH-rendelet (1907/2006/EK) 57. cikkében említett kritériumoknak megfelelő és a rendelet szerinti, különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistáján szereplő anyagok Felszíni lefolyó víz Olyan, csapadékból származó víz, amely föld vagy vízhatlan felületek, például burkolattal ellátott utcák, tárolóhelyek és tetők felszínén folyik, és nem szivárog bele a talajba A megolvasztott fém kezelése Az alumínium olvasztási eljárásainál végzett finomítási műveletek, beleértve a gázeltávolítást, a szemcsefinomítást és az elfolyósítást. A gázeltávolítást (azaz az oldott hidrogén nitrogénnel történő eltávolítását) gyakran Cl2-gázzal végzett tisztítással (azaz alkálifém vagy alkáliföldfém, például Ca eltávolításával) kombinálják Érvényes óránkénti vagy félóránkénti átlag Egy óránkénti (vagy félóránkénti) átlagérték akkor tekinthető érvényesnek, ha nincs karbantartás vagy működési hiba az automatizált mérőrendszerben Szennyező anyagok és paraméterek Használt kifejezés Meghatározás Aminok Olyan ammóniaszármazékokra vonatkozó gyűjtőfogalom, amelyekben egy vagy több hidrogénatomot alkil- vagy arilcsoport helyettesít AOX A Cl-ként kifejezett, szervesen kötött adszorbeálható halogének a szervesen kötött adszorbeálható klórt, brómot és jódot foglalják magukban As Az arzén és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) As-ben kifejezve B[a]P Benzo[a]pirén BOI5 Biokémiai oxigénigény. A szerves és/vagy szervetlen anyag 5 nap alatt történő biokémiai oxidálásához szükséges oxigén mennyisége (BOI5) Cd A kadmium és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Cd-ben kifejezve Cl2 Elemi klór CO Szén-monoxid KOI Kémiai oxigénigény. A szerves anyag dikromát használatával történő teljes kémiai oxidációjához (szén-dioxiddá alakulásához) szükséges oxigénmennyiség. A KOI a szerves vegyületek tömegkoncentrációjának mutatójaként szolgál Cr A króm és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Cr-ben kifejezve Cu A réz és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Cu-ben kifejezve Por Az összes (levegőben) lebegő részecske Fe A vas és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Fe-ben kifejezve HCl Hidrogén-klorid HF Hidrogén-fluorid Hg A higany és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Hg-ben kifejezve HOI Szénhidrogén-olajindex. A szénhidrogén-oldószerrel extrahálható vegyületek összessége (ideértve a hosszú láncú és elágazó alifás, aliciklikus, aromás vagy alkilszubsztituált aromás szénhidrogéneket) Mg Magnézium MgO Magnézium-oxid MgS Magnézium-szulfid MgSO4 Magnézium-szulfát Ni A nikkel és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Ni-ben kifejezve NOX A nitrogén-monoxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) mennyiségének összege NO2-ben kifejezve PCDD/F. Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok/-furánok Fenolindex A fenolvegyületek EN ISO 14402 szabvány szerint mért és fenolkoncentrációként kifejezett összessége Pb Az ólom és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Pb-ben kifejezve (vízben). Az ólom és vegyületei mennyiségének összege Pb-ben kifejezve (levegőben) SO2 Kén-dioxid TOC A teljes szervesszén-tartalom C-ben kifejezve (vízben), amely magában foglal minden szerves vegyületet TSS Összes lebegő szilárd részecske. Az összes (vízben) lebegő szilárd részecske tömegkoncentrációja üvegszálas szűrőkkel végzett szűréssel és gravimetriás módszerrel mérve Összes nitrogén (TN) Az N-ként kifejezett összes nitrogén a szabad ammóniát és ammóniumot (NH4-N), a nitriteket (NO2-N), a nitrátokat (NO3-N) és a szervesen kötött nitrogént foglalja magában TVOC Az összes illékony szerves szén C-ben kifejezve (a levegőben) VOC A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 45. pontjában meghatározott illékony szerves vegyületek Zn A cink és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban), Zn-ben kifejezve Grp. mozaikszavak. E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi mozaikszavakat kell alkalmazni. Mozaikszó Meghatározás CBC Hideg szeles kupolókemence CMS Vegyianyag-kezelési rendszer CMR Rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító CMR 1A A módosított 1272/2008/EK rendeletben meghatározott 1A. kategóriájú, azaz a H340, H350, H360 figyelmeztető mondatokat viselő CMR anyag CMR 1B A módosított 1272/2008/EK rendeletben meghatározott 1B. kategóriájú, azaz a H340, H350, H360 figyelmeztető mondatokat viselő CMR anyag CMR 2 A módosított 1272/2008/EK rendeletben meghatározott 2. kategóriájú, azaz a H341, H351, H361 figyelmeztető mondatokat viselő CMR anyag DMEA N,N-dimetil-etil-amin EAF Elektromos ívkemence EMS Környezetközpontú irányítási rendszer ESP Elektrosztatikus porleválasztó HBC Forró szeles kupolókemence HPDC Nagynyomású öntés NFM Nemvasfém OME Operatív anyaghatékonyság OTNOC A normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek TEA Trietil-amin Grp_legjobb. technikák. Az e BAT-következtetésekben felsorolt és bemutatott technikák nem előíró jellegűek és nem teljeskörűek. Más olyan technikák is alkalmazhatók, amelyek garantálják a környezetvédelem legalább azonos szintjét. Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-következtetések általánosan érvényesek. Grp_levegőbe_történő_kibocsátásokra_vonatkozó_elérhető_legjobb_technikákhoz_kapcsolódó_kibocsátási_szintek_bataelek_és_indikatív_kibocsátási. szintek. Az öntödék esetében az e BAT-következtetésekben szereplő, a levegőbe történő kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó BAT-AEL-értékek és indikatív kibocsátási szint a koncentrációszintekre (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú véggázhoz viszonyított tömegére) értendők az alábbi standard körülmények között: száraz gáz 273,15 K hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson, a referencia-oxigénszint korrekciója nélkül, mg/Nm3 vagy ng WHO-TEQ/Nm3 mértékegységben kifejezve. Kovácsműhelyek esetében az e BAT-következtetésekben szereplő, a levegőbe történő kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó BAT-AEL-értékek és indikatív kibocsátási szint a koncentrációszintekre (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú véggázhoz viszonyított tömegére) értendők az alábbi standard körülmények között: száraz gáz 273,15 K hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson, 3 száraz térfogatszázalék referencia-oxigénszintre korrigálva, mg/Nm3 egységben kifejezve. A kibocsátási koncentrációnak a referencia-oxigénszintre való átszámításához a következő egyenletet kell alkalmazni: ER21 – OR21 – OM× EM ahol: ER kibocsátási koncentráció az OR referencia-oxigénszintnél; OR referencia-oxigénszint térf. %-ban; EM a mért kibocsátási koncentráció; OM mért oxigénszint térf. %-ban. A BAT-AEL-értékekhez kapcsolódó átlagolási időszakok és a levegőbe történő irányított kibocsátások indikatív kibocsátási szintjei vonatkozásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók: Mérés típusa Átlagolási időszak Meghatározás Folyamatos Napi átlag Egynapos időszakban mért átlagérték, érvényes óránkénti vagy félóránkénti átlagok alapján számítva Időszakos A mintavételi időszakban mért átlagérték Három egymást követő, egyenként legalább 30 percen át tartó mintavétel/mérés átlagértéke Két vagy több forrásból (például kemencékből) származó véggázok közös kéményen keresztül történő kibocsátása esetén a BAT-AEL-ek a kéményből származó kombinált kibocsátásra vonatkoznak. A tömegáramok BAT 12 kapcsán történő kiszámításához, amennyiben – az illetékes hatóság megítélése szerint – a hasonló jellemzőkkel rendelkező, például egyazon (típusú) anyagokat/paramétereket tartalmazó és két vagy több különálló kéményen keresztül kiengedett hulladékgázokat egy közös kéményen keresztül is ki lehetne engedni, ezeket a kéményeket egyetlen kéménynek kell tekinteni. (1) Folyamatos kibocsátás esetében a napi átlagok, azaz 24 órás térfogatáram-arányos egyesített minták. (2) Tételenkénti kibocsátás esetén a kibocsátás időtartamára számított átlagértékekre, amelyeket vagy térfogatáram-arányos egyesített minták alapján, vagy – megfelelően összekevert, homogén szennyvíz esetében – a kibocsátás előtt vett pontminta alapján határoznak meg. Grp_elérhető_legjobb_technikákhoz_kapcsolódó_kibocsátási_szintek_bataelek_a_vízbe_történő_kibocsátásokra. vonatkozóan. Az e BAT-következtetésekben szereplő, a vízbe történő kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó BAT-AEL-értékek mg/l-ben (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú vízhez viszonyított tömegeként) kifejezett koncentrációszinteket jelentenek. A BAT-AEL-ekhez kapcsolódó átlagolási időszakok az alábbi két eset egyikére vonatkoznak: Időarányos egyesített minták is alkalmazhatók, feltéve, hogy igazolható a térfogatáram megfelelő stabilitása. Megfelelően összekevert, homogén szennyvíz esetében lehetőség van pontminták vételére is. A BAT-AEL-ek azon a ponton alkalmazandók, ahol a kibocsátás kilép a létesítményből. Grp_fajlagos_energiafogyasztáshoz_kapcsolódó_bataeplek_öntödék. esetében. A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó BAT-AEPL-ek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani: fajlagos energiafogyasztásenergiafogyasztási rátaaktivitási ráta ahol: energiafogyasztási ráta az öntödékben az érintett folyamat(ok) (olvasztás és melegen tartás, öntőüst-előmelegítés) által elfogyasztott teljes (primer energiahordozókból generált) hő- és villamosenergia-mennyiség, kWh/év mértékegységben kifejezve; valamint aktivitási ráta a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. Az energiafogyasztási ráta megfelel az érintett folyamat(ok) (olvasztás és melegen tartás, öntőüst-előmelegítés) során az összes olvasztókemence által elfogyasztott teljes (primer energiahordozókból generált) hő- és villamosenergia-mennyiségnek: (1) az újrahasznosított és újrafelhasznált vizet, (2) az egyszeri átömlésű (once through) hűtőrendszerekben használt hűtővizet, és (3) a háztartási jellegű használatra szánt vizet, m3/évben kifejezve; valamint Grp_fajlagos_vízfogyasztáshoz_kapcsolódó_bataeplek_öntödék. esetében. A fajlagos vízfogyasztáshoz kapcsolódó BAT-AEPL-ek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani: fajlagos vízfogyasztásvízfogyasztási rátaaktivitási ráta ahol: vízfogyasztási ráta az üzem által elfogyasztott teljes vízmennyiség, kivéve: aktivitási ráta a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. Grp_ártalmatlanításra_küldött_hulladék_fajlagos_mennyiségére_vonatkozó_bataeplek. öntödék. Az ártalmatlanításra küldött hulladék fajlagos mennyiségéhez kapcsolódó BAT-AEPL-ek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani: ártalmatlanításra küldött hulladék fajlagos mennyiségehulladékártalmatlanítási rátaaktivitási ráta ahol: hulladékártalmatlanítási ráta az ártalmatlanításra küldött hulladék teljes mennyisége, kg/évben kifejezve; valamint aktivitási ráta a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. Grp_fajlagos_energiafogyasztáshoz_kapcsolódó_indikatív_szintek. kovácsműhelyek. A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív szintek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani: fajlagos energiafogyasztásenergiafogyasztási rátaaktivitási ráta ahol: energiafogyasztási ráta a kovácsműhelyek által elfogyasztott teljes (primer energiahordozókból generált) hő- és villamosenergia-mennyiség, kWh/év mértékegységben kifejezve; valamint aktivitási ráta az alapanyag teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. Grp_homok_újrafelhasználásához_kapcsolódó_bataeplek. kovácsműhelyek. A homok újrafelhasználásához kapcsolódó BAT-AEPL-ek százalékban kifejezett és az alábbi egyenlettel kiszámított éves átlagokra vonatkoznak: homok újrafelhasználási arányújrafelhasznált homok mennyiségefelhasznált homok teljes mennyisége× 100 ahol: az újrafelhasznált homok mennyisége a rekondicionálásból vagy visszanyerésből származó újrafelhasznált homok teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve; valamint a felhasznált homok teljes mennyisége a felhasznált homok teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. Grp_operatív_anyaghatékonysághoz_ome_kapcsolódó_indikatív_szintek. kovácsműhelyek. Az OME indikatív szintjei százalékban kifejezett és az alábbi egyenlettel kiszámított éves átlagokra vonatkoznak: operatív anyaghatékonyság OMEjó öntési rátaaktivitási ráta× 100 ahol: jó öntési ráta a létesítményben előállított, hibátlan végleges öntvények teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve; valamint aktivitási ráta a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. (i) elkötelezettség és vezetői szerepvállalás, a vezetés – beleértve a felső vezetést – elszámoltathatósága a hatékony EMS megvalósítása tekintetében; (ii) a szervezeti összefüggések meghatározását magában foglaló elemzés, az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak felmérése, a létesítmény esetleges környezeti kockázatát befolyásoló jellemzők, valamint a környezettel és az emberi egészséggel kapcsolatos alkalmazandó jogi követelmények azonosítása; (iii) olyan környezetvédelmi politika kidolgozása, amely a létesítmény környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztését is magában foglalja; (iv) a jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos célkitűzések és teljesítménymutatók meghatározása, beleértve az alkalmazandó jogi követelményeknek való megfelelés biztosítását; (v) a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítása és a környezeti kockázatok elkerülése érdekében szükséges eljárások és intézkedések tervezése és végrehajtása (ideértve adott esetben a korrekciós és megelőző intézkedéseket is); (vi) a környezeti szempontokkal és célkitűzésekkel összefüggő struktúrák, szerepek és felelősségi körök meghatározása, valamint a szükséges pénzügyi és emberi erőforrások biztosítása; (vii) a létesítmény környezeti teljesítményét esetlegesen befolyásoló munkakörrel rendelkező személyzet szakértelmének és tudatosságának biztosítása (pl. tájékoztatás és képzés révén); (viii) belső és külső kommunikáció; (ix) a munkavállalók jó környezetgazdálkodási gyakorlatokban való részvételének előmozdítása; (x) a jelentős környezeti hatással járó tevékenységek ellenőrzésére szolgáló irányítási kézikönyv és írásbeli eljárások, valamint a vonatkozó nyilvántartások létrehozása és vezetése; (xi) hatékony műveleti tervezés és folyamat-ellenőrzés; (xii) megfelelő karbantartási programok végrehajtása; (xiii) veszélyhelyzeti felkészültségi és intézkedési tervek, beleértve a veszélyhelyzetek megelőzését és/vagy káros (környezeti) hatásainak enyhítését is; (xiv) (új) létesítmény vagy egy létesítmény részének (újra)tervezése során az annak teljes élettartama alatt várható környezeti hatások figyelembevétele, beleértve az építést, a karbantartást, az üzemeltetést és a leszerelést is; (xv) nyomonkövetési és mérési program végrehajtása; amennyiben szükséges, ezzel kapcsolatban az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások ellenőrzéséről szóló referenciajelentésben található információ; (xvi) ágazati összehasonlító teljesítményértékelés rendszeres alkalmazása; (xvii) időszakos független belső ellenőrzés (amennyiben megvalósítható), vagy időszakos független külső ellenőrzés a környezeti teljesítmény értékelése, valamint annak meghatározása érdekében, hogy az EMS megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, illetve megfelelően vezették-e be és tartják-e fenn; (xviii) a meg nem felelések okainak értékelése, a hozott korrekciós intézkedések végrehajtása, a korrekciós intézkedések hatékonyságának vizsgálata, valamint annak meghatározása, hogy léteznek-e vagy előfordulhatnak-e hasonló meg nem felelések; (xix) időszakos felsővezetői felülvizsgálat az EMS, illetve annak folyamatos alkalmassága, megfelelősége és hatékonysága tekintetében; (xx) a tisztább technológiák fejlesztésének nyomon követése és figyelembevétele. (xxi) a bemeneti és a kimeneti anyagok nyilvántartása (lásd: BAT 2); (xxii) vegyianyag-kezelési rendszer (lásd: BAT 3); (xxiii) a szivárgások és a kiömlések megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó terv (lásd: BAT 4, a) pont); (xxiv) OTNOC intézkedési terv (lásd: BAT 5); (xxv) energiahatékonysági terv és auditok (lásd: BAT 7, a) pont); (xxvi) vízgazdálkodási terv és auditok (lásd: BAT 35, a) pont); (xxvii) zaj- és/vagy rezgésvédelmi intézkedési terv (lásd: BAT 8); (xxviii) maradékanyag-kezelési terv (lásd: BAT 10); (xxix) bűzszennyezés elleni intézkedési terv az öntödék esetében (lásd: BAT 32). Grp. megjegyzés. Az 1221/2009/EK rendelet létrehozza az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS), amely egy ennek a BAT-nak megfelelő EMS-rendszer. Grp. alkalmazhatóság. Az EMS részletessége és formalizálásának mértéke általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze. Grp. 1. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika olyan környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) bevezetését és alkalmazását jelenti, amely az összes alábbi szempontot magában foglalja: Kifejezetten a kovács- és öntödei ipar esetében a BAT szerint a környezetközpontú irányítási rendszernek (EMS) rendelkeznie kell a következő jellemzőkkel is: (a) a levegőbe, a vízbe és a talajba történő kibocsátások eredetét bemutató egyszerűsített folyamatábrák; (b) kibocsátás megelőzését vagy csökkentését szolgáló folyamatintegrált technikák és szennyvíz/hulladékgáz-kezelési eljárások leírása, a technikák és eljárások teljesítményét is beleértve (pl. kibocsátáscsökkentési hatékonyság); (i) a gyártási eljárásokra vonatkozó információk, beleértve a következőket: (ii) a felhasznált nyersanyagok (pl. hulladék, alapanyag, homok) és tüzelőanyagok (pl. koksz) mennyiségére és jellemzőire vonatkozó információk; (iii) a vízfogyasztásra és -felhasználásra vonatkozó információk (pl. áramlási diagramok és a víz anyagmérlegei); (iv) az energiafogyasztásra és -felhasználásra vonatkozó információk; (a) az áram átlagos értékei és változásai, pH-érték, hőmérséklet és vezetőképesség; (b) a releváns anyagok/paraméterek átlagos koncentráció- és tömegáramértékei /(például összes lebegő szilárd részecske, TOC vagy KOI, szénhidrogén-olajindex, foszfor, fémek és fluorid) és ezek szórása; (v) a szennyvízáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre: (a) a technológiai vegyi anyagok megnevezése és jellemzői, beleértve a környezetre és/vagy az emberi egészségre káros tulajdonságokat; (b) a felhasznált technológiai vegyi anyagok mennyisége és felhasználásuk helye; (vi) a felhasznált technológiai vegyi anyagok mennyiségére és jellemzőire vonatkozó információ: (a) az áram átlagos értékei és változásai, valamint hőmérséklete; (b) a releváns anyagok (pl. por, NOX, SO2, CO, fémek) koncentrációjának és tömegáramának átlagos értékei és ezek szórása; (c) olyan egyéb anyagok jelenléte, amelyek befolyásolhatják a véggázkezelő rendszert (pl. oxigén, nitrogén, vízgőz) vagy a létesítmény biztonságát; (d) CMR 1A, CMR 1B vagy CMR 2 besorolású anyagok jelenléte; az ilyen anyagok jelenlétét például az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet) kritériumai alapján lehet értékelni; (vii) a véggázáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre: (viii) a keletkezett maradékanyagok mennyiségének és jellemzőinek bemutatása. Grp. alkalmazhatóság. A kimutatás részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze. Grp. 2. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika az EMS (lásd: BAT 1) részeként egy, a bemeneti és kimeneti anyagokról vezetett nyilvántartás létrehozása, fenntartása és (többek között lényeges változás bekövetkezte esetén) rendszeres felülvizsgálata, amely magában foglalja a következő elemek mindegyikét: (a) azok biológiai eltávolíthatóságának/biológiai lebonthatóságának, ökotoxicitásának és környezetbe való kibocsáthatóságának összehasonlító elemzése a környezetbe történő kibocsátás csökkentése érdekében; (b) a technológiai vegyi anyagokhoz kapcsolódó kockázatok jellemzése a vegyi anyagok veszélyességi osztályozása, az üzemen belüli útvonalak, a lehetséges kibocsátás és az expozíció szintje alapján; (c) a visszanyerési és újrafelhasználási potenciál (lásd: BAT 17, f) pont); (d) a helyettesítési potenciál rendszeres (pl. évenkénti) elemzése azzal a céllal, hogy azonosítsák a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok használatának potenciálisan új és biztonságosabb elérhető alternatíváit; ez a folyamat(ok) megváltoztatásával vagy más olyan technológiai vegyi anyagok használatával érhető el, amelyeknek nincs környezeti hatásuk vagy kisebb környezeti hatásuk van (az öntödékre vonatkozóan lásd: BAT 11); (e) a veszélyes anyagokkal és különös aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos szabályozási változások előzetes nyomon követése és a hatályos jogszabályi előírások betartásának biztosítása. (i) A technológiai vegyi anyagok felhasználásának és kockázatainak csökkentését célzó szabályzat, ideértve a kevésbé káros technológiai vegyi anyagok és beszállítóik kiválasztását célzó beszerzési politikát, amelynek célja a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok felhasználásának és kockázatainak minimalizálása, valamint a túlzott mennyiségű technológiai vegyi anyagok beszerzésének elkerülése. A technológiai vegyi anyagokat az alábbiak alapján kell kiválasztani: A technológiai vegyi anyagok nyilvántartása (lásd: BAT 2, vi. pont) felhasználható a technológiai vegyi anyagok kiválasztásához szükséges információk biztosításához és vezetéséhez. (ii) Célok és cselekvési tervek a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok használatának és kockázatainak elkerülésére vagy csökkentésére. (iii) Eljárások kidolgozása és végrehajtása a technológiai vegyi anyagok beszerzéséhez, kezeléséhez, tárolásához és felhasználásához, a technológiai vegyi anyagokat tartalmazó hulladék ártalmatlanításához és a fel nem használt technológiai vegyi anyagok visszajuttatásához a környezetbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében (például lásd: BAT 4). Grp. alkalmazhatóság. A CMS részletességének szintje és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze. Grp. 3. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika olyan vegyianyag-kezelési rendszer (CMS) bevezetése és alkalmazása az EMS keretében (lásd: BAT 1), amely magában foglalja az összes alábbi elemet: (1) a kis és nagy kiömlésekre vonatkozó helyszíni eseménykezelési tervek, (2) az érintett személyek szerepének és felelősségének meghatározása, (3) a személyzet környezettudatosságának és a kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó képzettségének biztosítása, (4) azon területek azonosítása, ahol fennáll a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok kiömlésének és/vagy szivárgásának kockázata, valamint ezen területek kockázat szerinti besorolása, (5) a kiömlött anyagok elszigetelésére és feltakarítására szolgáló megfelelő berendezések azonosítása, azon pontok közelében történő elhelyezése, ahol ilyen esemény bekövetkezhet, valamint rendelkezésre állásuk és üzemképes állapotuk rendszeres ellenőrzése, (6) a kiömlésből származó hulladék kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási iránymutatások, (7) a tárolásra és anyagok kezelésére szolgáló területek rendszeres (legalább éves szintű) ellenőrzése, a szivárgásészlelő berendezések tesztelése és kalibrálása, valamint a szelepek, tömítések, karimák stb. szivárgásainak gyors javítása stb. (8) át nem eresztő (pl. cementes) padló a feldolgozási területek és a hulladék-/alapanyag-telepek esetében, (9) a különböző típusú nyersanyagok elkülönített tárolása a gyártósorok közelében; ez például a tárolóhelyeken található rekeszek vagy dobozok használatával biztosítható (10) vízelvezető csatornák és/vagy az üzem körüli fedett terület gyűjtőcsatornázása, (11) a feldolgozási és/vagy tárolóterületek tetőzetének ereszcsatornával való ellátása (12) tárolás fedett és szellőztetett, az érintett folyadékok számára át nem eresztő padlózattal rendelkező területeken, (13) olajzáró tálcák vagy cellák használata hidraulikus állomásokhoz és olaj- vagy zsírkenő berendezésekhez, (14) a kiömlött folyadék összegyűjtése, (15) a technológiai vegyi anyagok, kenőanyagok és bevonatok stb. be-/kirakodási területeit úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az esetleges szivárgásokat és kiömléseket el lehessen határolni, és telephelyen belüli (lásd: BAT 36) vagy telephelyen kívüli kezelésükre kerüljön sor, (16) a rendkívül gyúlékony folyadékokat (pl. metil-formiát, TEA, DMEA, alkoholt tartalmazó öntőforma-bevonatok) zárt és jól szellőző tárolóhelyeken, a nem összeférhető anyagoktól (pl. oxidálószerek) elkülönítve kell tárolni Grp. 4. A talajba, illetve a felszín alatti vizekbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák összessége. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A szivárgások és a kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó terv kidolgozása és végrehajtása A szivárgások és kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó terv az EMS részét képezi (lásd: BAT 1), és többek között a következőket foglalja magában: A terv részletessége általában az üzem típusával, méretével és összetettségével, valamint a felhasznált folyadékok típusával és mennyiségével függ össze b) A feldolgozási területek és a nyersanyagtároló területek strukturálása és kezelése Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható c) A felszíni lefolyó víz elszennyeződésének megelőzése Azok a gyártási területek és/vagy olyan területek, ahol a technológiai vegyi anyagokat, maradékanyagokat vagy hulladékokat tárolják vagy kezelik, védettek a felszíni lefolyó vízzel szemben. Ezt legalább a következő technikák alkalmazásával érik el: Általánosan alkalmazható d) A potenciálisan szennyezett felszíni lefolyó víz gyűjtése A potenciálisan szennyezett területekről származó felszíni lefolyó vizet elkülönítve gyűjtik, és csak megfelelő intézkedések – pl. nyomon követés, kezelés, újrafelhasználás – megtétele után bocsátják ki Általánosan alkalmazható e) A technológiai vegyi anyagok biztonságos kezelése és tárolása Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható f) Jó gazdálkodás A kibocsátások keletkezésének megelőzését vagy csökkentését célzó intézkedéscsomag (pl. a berendezések, a munkafelületek, a padlók és a szállítási útvonalak rendszeres karbantartása és tisztítása, valamint a kiömlött anyagok gyors feltakarítása) Általánosan alkalmazható (i) a lehetséges, normál üzemi feltételektől eltérő feltételek (pl. a környezet védelme szempontjából kritikus berendezések (kritikus berendezések) meghibásodása), kiváltó okaik és lehetséges következményeik azonosítása; (ii) a kritikus berendezések megfelelő tervezése (pl. véggázkezelés, szennyvízkezelés); (iii) a kritikus berendezésekre vonatkozó vizsgálati terv és megelőző karbantartási program kidolgozása és végrehajtása (lásd: BAT 1, xii. pont); (iv) az OTNOC során bekövetkező kibocsátások és a kapcsolódó körülmények ellenőrzése (azaz becslése, illetve amennyiben lehetséges, mérése) és nyilvántartásba vétele; (v) a normál üzemi feltételektől eltérő feltételek fennállása alatt bekövetkező kibocsátások időszakos értékelése (pl. az események gyakorisága, időtartama, a kibocsátott szennyező anyagok mennyisége), valamint szükség esetén korrekciós intézkedések végrehajtása; (vi) az i. pont szerint azonosított, a normál üzemi feltételektől eltérő feltételek jegyzékének rendszeres felülvizsgálata és aktualizálása az v. pontban említett időszakos értékelést követően; (vii) a tartalékrendszerek rendszeres tesztelése. Grp. alkalmazhatóság. Az OTNOC irányítási terv részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze. Grp. 5. Az OTNOC előfordulási gyakoriságának és az OTNOC során bekövetkező kibocsátásoknak a csökkentése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika egy olyan kockázatalapú OTNOC irányítási terv kidolgozása és végrehajtása a környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) (lásd: BAT 1.) keretében, amely magában foglalja az összes alábbi elemet: Grp. 111. Átfogó környezeti teljesítmény (1) a víz-, energia- és anyagfogyasztás, beleértve a technológiai vegyi anyagokat is, éves átlagban kifejezve; (2) a keletkező szennyvíz mennyisége éves átlagban kifejezve; (3) az egyes visszanyert, újrafeldolgozott és/vagy újrafelhasznált anyagtípusok mennyisége, éves átlagban kifejezve; (4) az egyes keletkező maradékanyagok és az egyes ártalmatlanításra elküldött hulladékfajták mennyisége, éves átlagban kifejezve. Grp. leírás. Az ellenőrzés elsősorban közvetlen méréseket foglal magában. Számításokat vagy nyilvántartásokat is lehet használni, pl. megfelelő mérőórák vagy számlák használatával. Az ellenőrzés a megfelelő szinten zajlik (például a folyamat vagy az üzem szintjén), és annak során a folyamatban vagy az üzemben bekövetkező minden lényeges változást figyelembe vesznek. Grp. 6. Az elérhető legjobb technika az alábbiak legalább évente egyszeri ellenőrzése: Grp. 112. Ellenőrzés (1) energiafogyasztás: villamos energia, földgáz, megújuló energia, importált hő és/vagy hűtés, (2) energiatermelés: villamos energia és/vagy gőz. (3) a folyamatok energiahatárainak meghatározása, (4) az energiafogyasztásra vonatkozó információk a leadott energia vonatkozásában, (5) az üzemből exportált energiára vonatkozó információk, (6) az energiaáramra vonatkozó, az energia folyamatokon belüli felhasználását bemutató információk (pl. Sankey-diagramok vagy energiamérlegek) (7) az égők karbantartása és ellenőrzése, (8) energiahatékony motorok, (9) energiahatékony világítás, (10) a gőz- és sűrítettlevegő-elosztó rendszerek optimalizálása; (11) a gőzelosztó rendszerek rendszeres ellenőrzése és karbantartása a gőzszivárgás megelőzése vagy csökkentése érdekében, (12) folyamat-ellenőrző rendszerek, (13) frekvenciaváltók, (14) a légkondicionálás és az épületfűtés optimalizálása Grp. 7. Az üzem általános energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT valamennyi alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság Irányítási technikák a) Energiahatékonysági terv és auditok Az energiahatékonysági terv része az EMS-nek (lásd: BAT 1), és magában foglalja a tevékenység/eljárások fajlagos energiafogyasztásának (pl. kWh/t folyékony fém) meghatározását és nyomon követését, az energiahatékonyságra vonatkozó célkitűzések meghatározását és az e célkitűzések elérését célzó intézkedések végrehajtását. Évente legalább egyszer auditot végeznek (ezek is az EMS részét képezik, lásd BAT 1) annak biztosítására, hogy az energiahatékonysági terv célkitűzései teljesüljenek, és az audit ajánlásait nyomon követik és végrehajtják. Az energiahatékonysági terv beépíthető egy nagyobb (például felületkezelési tevékenységekkel foglalkozó) létesítmény általános energiahatékonysági tervébe Az energiahatékonysági terv, az auditok és a mérlegkimutatás részletessége általában az üzem jellegétől, méretétől és összetettségétől, valamint a felhasznált energiaforrások típusától függ b) Energiamérleg-kimutatás Évente egyszer energiamérleg-kimutatás készítése, amely tartalmazza az energiafogyasztást és -termelést (beleértve az energiaexportot is) az energiaforrás típusa szerinti bontásban, például: Ez a következőket foglalja magában: A folyamat és a berendezések kiválasztása és optimalizálása c) Általános energiamegtakarítási technikák alkalmazása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható Az energiahatékonyság növelésére irányuló további ágazatspecifikus technikákat e BAT-következtetések 1.2.1.3., 1.2.2.1., 1.2.4.1. és 1.3.1. szakasza tartalmazza. Grp. 113. Energiahatékonyság (1) a megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat, (2) a zaj- és/vagy rezgéskibocsátás ellenőrzésére szolgáló szabályzat, (3) az azonosított, zajjal és rezgéssel kapcsolatos eseményekre való reagálásra, pl. panaszok kezelésére és/vagy korrekciós intézkedések meghozatalára vonatkozó szabályzat, (4) zaj- és/vagy rezgéscsökkentési program a forrás(ok) azonosítása, a zajnak és/vagy rezgésnek való kitettség mérése/becslése, a források hozzájárulásának jellemzése, valamint a megelőző és/vagy csökkentő intézkedések végrehajtása érdekében. Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben az érzékeny területeken zaj-, és/vagy rezgésártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták. Grp. 8. A zaj- és rezgéskibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy zaj- és/vagy rezgéskezelési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti az EMS (lásd: BAT 1) részeként, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét: (1) a berendezések ellenőrzése és karbantartása, (2) lehetőség szerint a körülzárt területek ajtóinak és ablakainak zárása, vagy önzáró ajtók használata, (3) a berendezések tapasztalt személyzet által történő üzemeltetése, (4) amennyiben lehetséges, a zajos tevékenységek éjszakai elvégzésének kerülése, (5) a zajcsillapítás biztosítása, például a gyártási és karbantartási tevékenységek, a szállítás, valamint az (alap)anyagok kezelése során, pl. az anyagátadási műveletek számának csökkentése, azon magasság csökkentése, ahonnan a darabok kemény felületekre esnek (6) zajcsökkentők használata, (7) a berendezések hangszigetelésének alkalmazása, (8) a zajos berendezések és folyamatok (pl. nyersanyagok kirakodása, kalapácsolás, kompresszorok, ventilátorok, kirázás, kikészítés) elkerítése, (9) jó hangszigetelő tulajdonságú építőanyagok használata (például falak, tetők, ablakok, ajtók esetében) Grp. 9. A zajkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyike vagy kombinációja lehet. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A berendezések és épületek megfelelő elhelyezése A zajkibocsátó és a zajvevő közötti távolság növelése, épületek zajvédő falként történő használata, valamint a berendezések és/vagy épületnyílások áthelyezése Meglévő üzemek esetében a berendezések és az épületek nyílásainak áthelyezése a helyhiány és/vagy a magas költségek miatt nem minden esetben alkalmazható b) Operatív intézkedések Ezek legalább a következőket foglalják magukban: Általánosan alkalmazható c) Alacsony zajszintű berendezések Ide tartoznak a közvetlen hajtású motorok; az alacsony zajszintű kompresszorok, a szivattyúk és a ventilátorok; az alacsony zajszintű szállítóberendezések d) A zaj szabályozására szolgáló berendezések Ilyen technikák lehetnek a következők: A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja e) Zajcsillapítás Akadályok (pl. védőfalak és töltések) elhelyezése a zajkibocsátók és a zajvevők közé Csak meglévő üzemek esetében alkalmazható, mivel az új üzemek tervezése már szükségtelenné teszi e technika alkalmazását. Meglévő üzemek esetében az akadályok behelyezése helyhiány miatt nem minden esetben alkalmazható Grp. 114. Zaj és rezgés (i) a maradékanyagok keletkezésének minimalizálása; (ii) a maradékanyagok újrafelhasználásának, újrafeldolgozásának és/vagy visszanyerésének optimalizálása; valamint (iii) a megfelelő hulladékártalmatlanítás biztosítása. Grp. leírás. A maradékanyag-kezelési terv az EMS része (lásd: BAT 1), és egy olyan intézkedéscsomagot foglal magában, amelynek célja: A maradékanyag-kezelési terv beépíthető egy nagyobb (például felületkezelési tevékenységekkel foglalkozó) létesítmény általános maradékanyag-kezelési tervébe. Grp. alkalmazhatóság. A maradékanyag-kezelési terv részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze. Grp. 10. Az anyaghatékonyság növelése és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy maradékanyag-kezelési terv kidolgozása, végrehajtása és rendszeres felülvizsgálata. Grp. 115. Maradékanyagok Grp. 11. Általános BAT-következtetések (1) (az aromás helyett) alifás szerves kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont), (2) nem aromás oldószerek hűtődobozos magkészítéshez (lásd: BAT 25, j) pont), (3) szervetlen kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont), (4) vízalapú bevonatok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, l) pont). Grp. leírás. A formázás és a magkészítés során használt veszélyes és különös aggodalomra okot adó anyagokat nem veszélyes anyagokkal – vagy ha ez nem lehetséges – kevésbé veszélyes anyagokkal helyettesítik, például az alábbiak felhasználásával: Grp. 11. A veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok vegyileg kötött homokkal való formázás és magkészítés során történő használatának megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a nem vagy kevésbé veszélyes alternatív anyagok használata. Grp. 1211. Veszélyes anyagok és különös aggodalomra okot adó anyagok Grp. 12. Az elérhető legjobb technika (BAT) a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Eljárás(ok)/forrás(ok) Öntöde/olvasztókemence típusa Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Aminok Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer BAT 26 Benzol Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 B[a]P Fémolvasztás Öntöttvas Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer – Szén-monoxid (CO) Hőkezelés Mind EN 15058 Évente egyszer BAT 24 Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 Por Hőkezelés Mind EN 13284-1 Évente egyszer BAT 24 Fémolvasztás Évente egyszer BAT 38 BAT 40 BAT 43 Nodularizáció Öntöttvas Évente egyszer BAT 39 Finomítás Acél BAT 41 Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind BAT 27 Kikészítés Mind BAT 30 Elgázosodó mintás öntés Öntöttvas és NFM BAT 28 Öntés állandó öntőformákban Mind BAT 29 Homok újrafelhasználása Mind BAT 31 Formaldehid Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Az EN-szabvány kidolgozás alatt van Évente egyszer BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Évente egyszer BAT 27 Gáz-halmazállapotú kloridok Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék EN 1911 Évente egyszer BAT 38 Alumínium BAT 43 Gáz-halmazállapotú fluoridok Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék Az EN-szabvány kidolgozás alatt van BAT 38 Alumínium BAT 43 Fémek Kadmium és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind EN 14385 Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Króm és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Nikkel és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Ólom és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Öntöttvas: CBC és HBC Évente egyszer BAT 38 NFM BAT 43 Öntés állandó öntőformákban Ólom Évente egyszer BAT 29 Kikészítés Mind Évente egyszer – Cink és vegyületei Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Nitrogén-oxidok (NOx) Hőkezelés Mind EN 14792 Évente egyszer BAT 24 Termikus homokregenerálás, kivéve a hűtődobozos eljárásból származó homokot Mind BAT 31 Hűtődobozos eljárásból származó homok termikus regenerálása Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 PCDD/F. Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék EN 1948-1, EN 1948-2, EN 1948-3 BAT 38 Öntöttvas: Indukciós BAT 38 Acél és NFM BAT 40 BAT 43 Fenol Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 Kén-dioxid (SO2) Homok termikus regenerálása, amelyben szulfonsav-katalizátorokat használtak Mind EN 14791 Évente egyszer BAT 31 Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 Összes illékony szerves szén (TVOC) Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind EN 12619 BAT 26 Elgázosodó mintás öntés BAT 28 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 Homok újrafelhasználása BAT 31 Fémolvasztás Öntöttvas BAT 38 Acél és NFM – Öntés állandó öntőformákban Mind BAT 29 Grp. 12121. A levegőbe történő kibocsátások ellenőrzése Grp. 13. Az elérhető legjobb technika a vízbe történő kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Folyamat Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) A kupola véggázainak nedves mosásából származó szennyvíz EN ISO 9562 3 havonta egyszer BAT 36 Biokémiai oxigénigény (BOI5) Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 1899-1, EN ISO 5815) Kémiai oxigénigény (KOI) Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Szénhidrogén-olajindex (HOI) EN ISO 9377-2 Fémek/ félfémek Arzén (As) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például: EN ISO 11885, EN ISO 15586, EN ISO 17294-2) Kadmium (Cd) Króm (Cr) Réz (Cu) Vas (Fe) Ólom (Pb) Nikkel (Ni) Cink (Zn) Higany (Hg) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például: EN ISO 12846, EN ISO 17852) Fenolindex EN ISO 14402 Összes nitrogén (TN) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 12260, EN ISO 11905-1) Teljes szervesszén-tartalom (TOC) EN 1484 Összes lebegő szilárd részecske (TSS) EN 872 Grp. 12122. A vízbe történő kibocsátások ellenőrzése Grp. 1212. A kibocsátások nyomon követése (1) tiszta, előmelegített öntőüstök használata, (2) az öntőüstök fedelének zárva tartása a hőmegtartás érdekében, (3) energiahatékony technikák alkalmazása az öntőüstök előmelegítésére (pl. lángmentes mikroporózus égők vagy oxigéntüzeléses égők), (4) (amennyire a gyakorlatban lehetséges) nagy hőtartó burkolattal ellátott öntőüstök használata, (5) a megolvasztott fém egyik öntőüstből a másikba történő átvitelének minimalizálása, (6) a megolvasztott fém lehető leggyorsabb átvitele (7) megfelelő rendszerkarbantartás alkalmazása a szivárgások csökkentése érdekében, (8) az üzemi paraméterek, például az áramlás, a hőmérséklet és a nyomás hatékony ellenőrzése, (9) a nyomáscsökkenés minimalizálása, (10) hatékony terhelésszabályozás alkalmazása, (11) a belépő levegő hőmérsékletének csökkentése, (12) hatékony kompresszorvezérlő rendszer használata (13) A kupola forró véggázokból származó többlethőjét például gőztermelésre, termikusolaj-melegítésre vagy vízmelegítésre használják. (14) A kemencehűtő rendszerből származó többlethő például nyersanyagszárításra, helyiségfűtésre, vízmelegítésre használható. (15) Az alumíniumöntödék tüzelőanyag-tüzelésű kemencéiben a többlethőt például a telephelyek és/vagy az öntvénytisztító létesítmény vizének fűtésére használják. (16) Az alacsony hőfokú hőenergiát a szerves Rankine-ciklus (ORC) alkalmazásával nagy molekulatömegű folyadékok felhasználásával villamos energiává alakítják át Grp. 14. Az energiahatékonyság javítása céljából alkalmazható BAT az alábbi a)–f) technikák mindegyikének és a g)–n) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kialakítás és működés a) Energiahatékony kemencetípus kiválasztása Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és/vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) A kemencék hőhatásfokának maximalizálására szolgáló technikák Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható d). A tiszta hulladék felhasználása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Az energiaveszteség csökkentése/az öntőüst-előmelegítési gyakorlatok javítása A fentiek az alábbi elemekre terjednek ki: Az alkalmazhatóság a tervezési korlátozások miatt korlátozott lehet a nagy (pl. 2 t feletti) és az alsó öntőüstök esetében g) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.1. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja h) Középfrekvenciás teljesítmény alkalmazása indukciós kemencékben Középfrekvenciás (250 Hz) indukciós kemencék használata a hálózati frekvenciát (50 Hz) alkalmazó kemencék helyett Általánosan alkalmazható i) A sűrített levegős rendszer optimalizálása A fentiek az alábbi intézkedésekre terjednek ki: Általánosan alkalmazható j) A magok mikrohullámú szárítása vízalapú bevonatok esetében (Például 2450 Hz frekvenciájú) mikrohullámú szárítókemencék használata a vízalapú bevonattal bevont magok szárításához (lásd: BAT 21, e) pont), ami a teljes magfelület gyors és homogén szárítását eredményezi Nem feltétlenül alkalmazható folyamatos öntési eljárásokra vagy nagy öntvények előállítására, vagy olyan esetekben, ha a magok szénnyomokat tartalmazó visszanyert homokból készülnek Hővisszanyerési technikák k) Hulladék előmelegítése visszanyert hővel A hulladék előmelegítése a hőnek a töltettel való érintkezés céljából átirányított forró füstgázokból történő visszanyerésével történik Csak a nemvasfémöntödékben lévő aknakemencékben és az acélöntödékben található EAF-okra alkalmazható l) Hővisszanyerés a kemencékben keletkező véggázokból A forró véggázokból származó hulladékhőt visszanyerik (pl. hőcserélőkön keresztül), és a telephelyen belül vagy kívül újrafelhasználják (pl. termikus olajban/meleg vízben/fűtő áramkörökben, gőztermelésre vagy égési levegő előmelegítésére (lásd az m) technikát)). Ez a következőket foglalhatja magában: Az alkalmazhatóságot a megfelelő hőigény hiánya korlátozhatja m) Az égéslevegő előmelegítése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható n) Hulladékhő hasznosítása indukciós kemencékben Az indukciós kemence hűtőrendszeréből származó hulladékhőt a nyersanyagok (pl. hulladék) szárítására, helyiségfűtésre vagy melegvíz-ellátásra szolgáló hőcserélők segítségével nyerik vissza Általánosan alkalmazható Az energiahatékonyság növelésére irányuló további ágazatspecifikus technikákat e BAT-következtetések 1.2.2.1. és 1.2.4.1. szakasza tartalmazza. Folyamat – olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás és melegen tartás – Hideg szeles kupolókemence kWh/t folyékony fém 900–1750 Olvasztás és melegen tartás – Forró szeles kupolókemence 900–1500 Olvasztás és melegen tartás – Indukciós kemence 600–1200 Olvasztás és melegen tartás – Forgókemence 800–950 Az öntőüst előmelegítése 50–150 Folyamat – olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás – (EAF/indukciós kemence) kWh/t folyékony fém 600–1200 Az öntőüst előmelegítése 100–300 Folyamat Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás és melegen tartás kWh/t folyékony fém 600–2000 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 1213. Energiahatékonyság (1) A szövetbetétes szűrőben található port át nem eresztő felületeken, zárt területeken és zárt tartályokban/tasakokban tárolják. (2) Az egyéb maradékanyag-típusokat (pl. salak, kohósalak, tűzálló kemencebélések) egymástól elkülönítve, át nem eresztő felületeken tárolják a felszíni lefolyó víztől védett fedett területeken Grp. 15. A maradékanyagok, a csomagolás és a fel nem használt technológiai vegyi anyagok tárolásával és kezelésével kapcsolatos környezeti kockázat megelőzése vagy csökkentése, valamint újrafelhasználásuk és/vagy újrafeldolgozásuk megkönnyítése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák alkalmazása. Technika Leírás a) A különböző maradékanyag-típusok megfelelő tárolása Ez a következőket foglalja magában: b) A belső hulladék újrafelhasználása A belső hulladék közvetlen vagy kezelés utáni újrafelhasználása. A belső hulladék újrafelhasználásának mértéke a szennyeződéstartalmától függ c) A csomagolás újrafelhasználása/újrafeldolgozása A technológiai vegyi anyagok csomagolását úgy választják ki, hogy az megkönnyítse a teljes kiürítést (pl. figyelembe véve a csomagolás nyílásának méretét vagy a csomagolóanyag jellegét). A kiürítés után a tárolóedényes csomagolást újra felhasználják, visszaküldik a beszállítónak, vagy anyag-újrafeldolgozásra továbbítják. A technológiai vegyi anyagokat lehetőség szerint nagy tartályokban tárolják d) A fel nem használt technológiai vegyi anyagok visszajuttatása A fel nem használt technológiai vegyi anyagokat (azaz amelyek az eredeti tárolótartályaikban maradnak) visszajuttatják a beszállítókhoz Grp. 12141. Maradékanyagok, csomagolás és fel nem használt technológiai vegyi anyagok tárolása és kezelése Grp_16_14. táblázat. Az öntési eljárás anyaghatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az a) technika vagy az a) technikának az alábbi b) és c) technikák egyikével vagy mindkettővel való együttes alkalmazása. Technika Leírás a) Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.2. szakaszt b) Számítógéppel segített szimuláció alkalmazása öntésre és megszilárdításra Számítógépes szimulációs rendszert használnak az öntési és megszilárdítási folyamat optimalizálására, a hibás öntvények számának minimalizálására és az öntödei termelékenység növelésére c) Könnyű öntvények előállítása topológiai optimalizálással Topológiai optimalizálás (azaz algoritmusok és számítógépes programok segítségével történő öntvényszimuláció) alkalmazása a terméktömeg csökkentésére a termék teljesítményére vonatkozó követelményeknek való megfelelés mellett Olvasztókemence típusa Egység Indikatív szintek (éves átlag) Vasöntödék % 50–97 Acélöntödék 50–100 Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) – Pb 50–97,5 Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) – a Pb-től eltérő fémek 50–98 Nemvasfémöntödék (HPDC) 60–97 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 12142. Az öntési eljárás operatív anyaghatékonysága (1) automatizált permetező rendszer használata, (2) a szétválasztó szer hígítási tényezőjének optimalizálása, (3) kokillán belüli hűtés alkalmazása, (4) a szétválasztó szer zárt öntőformás alkalmazása, (5) a szétválasztó szerek fogyasztásának mérése, (6) a kokilla felületi hőmérsékletének mérése a kokillában lévő kritikus pontok jelzése céljából (7) elgázosodó mintás öntési eljárás, (8) vákuumformázás Grp. 17. Az anyagfogyasztás (pl. vegyi anyagok, kötőanyagok) csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használata. Technika Leírás Alkalmazhatóság Az alumínium nagynyomású öntésére vonatkozó technikák a) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható b) A szétválasztó szer és a vízfogyasztás minimalizálása A szétválasztó szer és a víz fogyasztásának minimalizálására irányuló intézkedések közé tartoznak a következők: Általánosan alkalmazható Vegyileg kötött homokot és magkészítést alkalmazó eljárások technikái c) A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Az öntőforma- és maghomokveszteség minimalizálása A különböző terméktípusok gyártási paramétereit elektronikus adatbázisban tárolják, amely lehetővé teszi az új termékekre való zökkenőmentes átállást, és minimálisra csökkenti az idő- és anyagveszteséget Általánosan alkalmazható e) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Aminok kinyerése savas mosóvízből Amikor savas (pl. kénsavas) mosást használnak a hűtődobozos véggázok kezelésére, amin-szulfát képződik. Az aminok amin-szulfát nátrium-hidroxiddal való kezelése során nyerhetők vissza. Erre sor kerülhet a telephelyen és azon kívül is Az alkalmazhatóságot biztonsági megfontolások korlátozhatják (robbanásveszély) g) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Alternatív formázási/magkészítési eljárások alkalmazása A kötőanyag nélküli vagy csökkentett mennyiségű kötőanyagot alkalmazó alternatív formázási/magkészítési eljárások közé tartoznak a következők: Az elgázosodó mintás öntési eljárás meglévő üzemekre való alkalmazhatósága a szükséges infrastruktúra-módosítások miatt korlátozott lehet. A vákuumformázás alkalmazhatósága nagy (pl. 1,5 m × 1,5 m feletti) formázószekrények esetében korlátozott lehet Grp. 12143. Az anyagfelhasználás csökkentése Grp_18_15. táblázat. Az elgázosodó mintás öntési eljárás során az új homok felhasználásának és a homok újrafelhasználása során keletkező elhasznált homok mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A zöld homok optimalizált rekondicionálása A zöld homok rekondicionálási eljárását számítógépes rendszer szabályozza azzal a céllal, hogy optimalizálja a nyersanyag-fogyasztást és a zöld homok újrafelhasználását, pl. (párologtató vagy fluidágyas) hűtés, kötőanyagok és adalékanyagok hozzáadása, nedvesítés, keverés, minőség-ellenőrzés Általánosan alkalmazható b) Alacsony hulladékkibocsátású zöldhomok-rekondicionálás Az alumíniumöntödékben a zöld homok rekondicionálását szkenner segítségével végzik, amely fényesség/szín alapján azonosítja a zöld homok szennyeződéseit. Ezeket a szennyeződéseket légfúvásos impulzussal választják el a zöld homoktól Általánosan alkalmazható c) Agyagkötésű homok előállítása vákuumkeveréssel és hűtéssel Lásd: BAT 25, b) pont Általánosan alkalmazható d) Hidegen keményedő homok mechanikai visszanyerése A hidegen keményedő homok regenerálására aprítógépeket vagy malmokat alkalmazó mechanikai technikákat (pl. rögök összetörése, homokfrakciók elkülönítése) használnak Nem feltétlenül alkalmazható szilikátkötésű homokra e) Agyagkötésű vagy vegyileg kötött homok hideg mechanikai visszanyerése csiszolókerékkel Forgó csiszolókerék használata az agyagrétegek és kémiai kötőanyagok használt homokszemcsékből való eltávolítására Általánosan alkalmazható f) Hideg mechanikai homokvisszanyerés ütődob segítségével Kis lapátokkal felszerelt, forgó belső tengelyű ütődob használata a homokszemcsék koptató tisztítására. Bentonit és vegyileg kötött homok keverékére alkalmazva előzetes mágneses szétválasztást kell végezni a mágneses tulajdonságokkal rendelkező részek zöld homokból történő eltávolítása érdekében Általánosan alkalmazható g) Hideg homokvisszanyerés pneumatikus rendszerrel Kötőanyagok eltávolítása a homokszemcsékből koptatással és ütéssel. A mozgási energiát sűrítettlevegő-áram biztosítja Általánosan alkalmazható h) A homok termikus visszanyerése Hő alkalmazása vegyileg kötött és kevert homokban lévő kötőanyagok és szennyező anyagok elégetésére. Ezt egy kezdeti mechanikai előkezeléssel kombinálják annak érdekében, hogy a homok a megfelelő szemcseméretűvé váljon, és minden fémes szennyező anyagot el lehessen távolítani. Kevert homok esetében a vegyileg kötött homok részarányának elég magasnak kell lennie Szervetlen kötőanyagok maradékait tartalmazó használt homok esetében nem alkalmazható i) Kombinált visszanyerés (mechanikus-termikus-mechanikus) vegyes szerves-bentonitos homokhoz Előkezelés (szitálás, mágneses szétválasztás) és szárítás után a homokot mechanikusan vagy pneumatikusan tisztítják, hogy eltávolítsák a kötőanyag egy részét. A termikus fázisban a szerves összetevőket elégetik, és a szervetlen összetevőket átviszik a porba, vagy ráégetik a szemcsékre. A végső mechanikai kezelés során ezeket a szemcserétegeket mechanikusan vagy pneumatikusan eltávolítják, és por formában megszabadulnak tőlük Nem alkalmazható savas kötőanyagokat tartalmazó maghomok esetében (mivel megváltoztathatja a bentonit jellemzőit) vagy vízüveg esetében (mivel megváltoztathatja a zöld homok jellemzőit) j) Homokvisszanyerés és hőkezelés kombinálása az alumíniumöntvények esetében Az öntést és a megszilárdítást követően öntőformákat/öntvényegységeket töltenek be a kemencébe. Amikor az egységek hőmérséklete meghaladja a 420 °C-ot, a kötőanyagokat elégetik, a magok/öntőformák szétesnek, és az öntvényeket hőkezelésnek vetik alá. A homok a végső tisztítás céljából a kemence aljára hullik egy fűtött fluidágyban. Hűtés után a homokot további kezelés nélkül újra felhasználják a maghomokkeverőben Általánosan alkalmazható k) Zöld homok, szilikát vagy CO2-kötésű homok nedves visszanyerése A homokot vízzel elkeverik, hogy iszapot állítsanak elő. A szemcséhez kötött kötőanyag-maradványok eltávolítása a homokszemcsék intenzív szemcsék közötti dörzsölésével történik. A kötőanyagokat a mosóvízbe engedik. A mosott homokot megszárítják, átszitálják és végül lehűtik Általánosan alkalmazható l) Nátrium-szilikát homok (vízüveg) visszanyerése pneumatikus rendszerrel A pneumatikus rendszer használata előtt a homokot felhevítik, hogy a szilikátréteg törékennyé váljon (lásd a g) technikát). A visszanyert homokot újrafelhasználás előtt lehűtik Általánosan alkalmazható m) A maghomok belső újrafelhasználása (hűtődoboz vagy furánsav-kötőanyagok) A törött/hibás magokból származó homokot és a magkészítő gépekből származó homokfelesleget (egy adott egységben történő keményítést követően) egy megszakító egységbe táplálják. Az így keletkező homokot új homokkal keverik össze új magok előállítása céljából Általánosan alkalmazható n) A zöld homok ciklusából származó por újrafelhasználása az öntőforma-készítés során A port a rázóberendezésből, valamint a száraz zöld homok adagoló- és kezelőállomásaiból származó távozógáz-szűréssel gyűjtik össze. Az összegyűjtött (aktív kötőanyag-vegyületeket tartalmazó) por újrahasznosítható a zöld homok ciklusában Általánosan alkalmazható Olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Vasöntödék % > 90 Acélöntödék > 80 Nemvasfémöntödék > 90 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 12144. Homok újrafelhasználása (1) a tiszta hulladék felhasználása, (2) alacsonyabb (az elméleti olvadásponthoz a lehető legközelebb eső) fémhőmérséklet alkalmazása, (3) a magas hőmérsékleti csúcsok elkerülése, (4) a megolvasztott fémnek az olvasztókemencében való hosszabb tárolásának megakadályozása vagy külön olvadtfémfogadó kemence használata, (5) az áramlások megfelelő felhasználása, (6) a kemence tűzálló bélésének megfelelő kiválasztása, (7) a kemence falainak vízhűtése annak érdekében, hogy a kemence tűzálló bélése ne kopjon el, (8) a folyékony alumínium lefölözése Grp. 19. A fémek olvasztása során keletkező maradékanyagok mennyiségének csökkentése és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Technikák valamennyi kemencetípus esetében a) A salakképződés minimalizálása A salakképződés például az alábbi, folyamat közbeni intézkedésekkel minimalizálható: b) A salak/kohósalak/szűrőpor/elhasználódott tűzálló bélések mechanikai előkezelése az újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében Lásd az 1.4.2. szakaszt. Erre a telephelyen kívül is sor kerülhet A kupolókemencékhez kapcsolódó technikák c) A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.2. szakaszt d) A kokszpor összegyűjtése és újrahasznosítása A koksz kezelése, szállítása és töltése során keletkező kokszport (pl. szállítószalagok és/vagy töltőpontok alatti gyűjtőrendszerek használatával) összegyűjtik, és a folyamat során újrahasznosítják (befecskendezik a kupolókemencébe, vagy újrakarburálásra használják) e) A szűrőpor újrahasznosítása kupolókemencékben cinktartalmú hulladékok felhasználásával A kupola szűrőporát részben újra befecskendezik a kupolókemencébe a por cinktartalmának olyan szintre növelése érdekében, amely lehetővé teszi a Zn visszanyerését (> 18 %) Az EAF-okra vonatkozó technikák f) A szűrőpor újrafeldolgozása az EAF-ban Az összegyűjtött száraz szűrőport általában előkezelés (pl. pelletálás vagy brikettezés) után újrahasznosítják a kemencében, hogy vissza lehessen nyerni a por fémtartalmát. A szervetlenanyag-tartalmat átviszik a salakra (1) újrafeldolgozott, pl. útépítésnél, építőanyagokban (pl. cement, tégla, csempe), (2) visszanyert, pl. bányászati üregek feltöltése, hulladéklerakók építése (például hulladéklerakókhoz kapcsolódó utak és állandó fedőrétegek). Grp. leírás. A telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás elsőbbséget élvez az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és a szűrőpor ártalmatlanításával szemben. Az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak és a tűzálló bélések az alábbiak lehetnek: A szűrőpor külsőleg újrafeldolgozható, pl. a kohászatban, a homokgyártásban vagy az építőiparban. Grp_16. táblázat. Az újrafeldolgozást és/vagy egyéb hasznosítást korlátozhatják a maradékanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai (pl. szervesanyag-/fémtartalom, granulometria). Előfordulhat, hogy nem alkalmazható abban az esetben, ha harmadik fél nem igényel megfelelő újrafeldolgozást és/vagy hasznosítást. Hulladéktípus Egység BAT-AEPL (éves átlag) Nemvasfémöntödék Vasöntödék Acélöntödék Salak kg/t folyékony fém 0–50 0–50 (2) 0–50 Kohósalak 0–30 0–30 0–30 Szűrőpor 0–5 0–60 0–10 Elhasznált kemence tűzálló bélései 0–5 0–20 0–20 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 20. Az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT a telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás előnyben részesítése az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és az összegyűjtött szűrőpor (pl. a szövetbetétes szűrőben található por) ártalmatlanításával szemben. Grp. 12145. A keletkező maradékanyagok és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése Grp. 1214. Az anyagfelhasználás hatékonysága (1) Gyorshűtő fürdők kibocsátásainak minimálisra csökkentése vízalapú (pl. polivinil-pirrolidont vagy polialkilén-glikolt tartalmazó) polimeroldatok alkalmazásával. (2) A gyorshűtő fürdőkből (különösen az olajgyorshűtő fürdőkből) származó kibocsátások összegyűjtése a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz, tetőszellőzés, extrakciós kupolák vagy peremelszívók segítségével. Az extrahált véggázok kezelhetők, pl. ESP használatával (lásd az 1.4.3. szakaszt). (3) Temperált víz használata gyorshűtő közegként (4) A diffúz kibocsátások (pl. por, pára) forrásához a lehető legközelebb történő extrakció az átviteli folyamatokból, például kemencetöltésből/-csapolásból, többek között elszívóernyők használatával. Az extrahált véggázokat például szövetbetétes szűrővel, nedves mosással kezelik. (5) A folyékony fémek mosókon keresztül történő átviteléből származó diffúz kibocsátások minimalizálása, például burkolatok használatával Grp. 21. A levegőbe történő diffúz kibocsátások megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák kombinációjának használatát foglalja magában. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A szállítóberendezések (konténerek) és a szállítójárművek rakterének lefedése A szállítójárművek rakterét és a szállítóberendezéseket (konténereket) lefedik (pl. ponyvákkal) Általánosan alkalmazható b) Úttisztítás és szállítójárművek kerekeinek tisztítása Az utakat és a szállítójárművek kerekeit rendszeresen megtisztítják, például mobil vákuumrendszerek, vízi lagúnák használatával Általánosan alkalmazható c) Zárt szállítóberendezések használata Az anyagokat szállítórendszerekkel, pl. zárt szállítóberendezésekkel, pneumatikus anyagmozgatással szállítják. Az anyagcseppeket minimalizálják Általánosan alkalmazható d) A formázási és öntési folyamathoz használt területek vákuumtisztítása A homoköntödékben a formázási és öntési folyamathoz használt területeket rendszeresen vákuumtisztításnak vetik alá Nem alkalmazható olyan területeken, ahol a homok műszaki vagy biztonsági funkciót tölt be e) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy vagy összetett öntvényformák esetében a szárítólevegő keringési nehézségei miatt korlátozott lehet. Nem alkalmazható vízüvegkötésű homokra, magnéziumöntési eljárásra, vákuumformázásra vagy MgO-bevonatú mangánozott acélöntvények előállítására f) A gyorshűtő fürdőkből származó kibocsátások ellenőrzése Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható g) A fémolvasztás átviteli műveleteiből származó kibocsátások ellenőrzése Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható A diffúz kibocsátások megelőzésére vagy csökkentésére irányuló további folyamatspecifikus technikákat a BAT 24, a BAT 26, a BAT 27, a BAT 28, a BAT 29, a BAT 30, a BAT 31, a BAT 38, a BAT 39, a BAT 40, a BAT 41 és a BAT 43 tartalmazza. Grp. 1215. A levegőbe történő diffúz kibocsátások Grp. leírás. A hasonló jellemzőkkel rendelkező hulladékgázok kombinált kezelése hatékonyabb és eredményesebb kezelést biztosít, mint az egyes hulladékgázáramok külön kezelése. A hulladékgázok kombinálásakor figyelembe kell venni az üzembiztonságot (pl. az alsó/felső robbanási határértékhez közeli koncentrációk elkerülése), valamint a műszaki (pl. az egyes hulladékgázáramok kompatibilitása, az érintett anyagok koncentrációja), a környezeti (pl. az anyagok visszanyerésének maximalizálása vagy a szennyező anyagok csökkentése) és a gazdasági tényezőket (pl. a különböző termelési egységek közötti távolság). Ügyelni kell arra, hogy a hulladékgázok kombinálása ne vezessen a kibocsátások hígításához. Grp. 22. Az anyagok visszanyerésének és a levegőbe történő irányított kibocsátások csökkentésének megkönnyítése, valamint az energiahatékonyság növelése érdekében alkalmazható BAT a hasonló jellemzőkkel rendelkező hulladékgázáramok kombinálása, ezáltal minimálisra csökkentve a kibocsátási pontok számát. Grp. 1216. A levegőbe történő irányított kibocsátások (1) az 1.18. táblázatban a vasöntödék esetében, (2) az 1.20. táblázatban az acélöntödék esetében, (3) az 1.22. táblázatban a nemvasfémöntödék esetében. Grp. 23. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia alkalmazása az a)–e) technikák, illetve az a)–e) technikák és az alábbi f)–i) technikák megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Általános technikák a) A megfelelő kemencetípus kiválasztása és a kemencék hőhatásfokának maximalizálása Lásd a 4.4.1. szakaszt A megfelelő kemencetípus kiválasztása csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) A tiszta hulladék felhasználása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható Elsődleges szabályozási intézkedések a PCDD/F-kibocsátások minimalizálására c) A véggázok tartózkodási idejének maximalizálása és a kupolókemencékben az utánégető kamra hőmérsékletének optimalizálása A kupolókemencékben az utánégető kamra hőmérsékletét optimalizálják (T > 850 °C), és folyamatosan figyelemmel kísérik, miközben a véggázok tartózkodási idejét maximalizálják (> 2 s) Általánosan alkalmazható d) A véggázok gyorshűtése A PCDD/F újbóli szintézisének megakadályozása érdekében a véggázokat 400 °C feletti hőmérsékletről 250 °C alá kell hűteni a porkibocsátás csökkentése előtt. Ez a kemence megfelelő kialakítása és/vagy gyorshűtő rendszer alkalmazása révén érhető el e) A porképződés minimalizálása a hőcserélőkben A véggázok hűtési pályáján a porfelhalmozódást minimalizálni kell, különösen a hőcserélőkben, például függőleges hőcserélő csövek használatával, a hőcserélő csövek hatékony belső tisztításával, illetve magas hőmérsékleten végzett portalanítással Az NOX- és SO2-kibocsátást csökkentő technikák f) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye g) Alacsony kéntartalmú tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye h) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kemencekialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják i) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja A fémolvasztásra vonatkozó BAT-AEL-ek a következő helyeken érhetők el: Grp_24_17. táblázat. A hőkezelésből származó, levegőbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia használata az a)–d) technikákkal kombinálva, vagy az alábbi technikák összességét alkalmazva. Technika Leírás Alkalmazhatóság Általános technikák a) A megfelelő kemencetípus kiválasztása és a kemencék hőhatásfokának maximalizálása Lásd az 1.4.3. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható Az NOX-kibocsátást csökkentő technikák b) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye c) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kemencekialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják Kibocsátások összegyűjtése d) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A hőkezelő kemencékből származó véggázokat (pl. a temperálás, öregítés, normalizálás, csillapítás során) elszívóernyő alkalmazásával vagy fedett körülmények között extrahálják. Az összegyűjtött kibocsátások különféle technikákkal, például szövetbetétes szűrőkkel kezelhetők Általánosan alkalmazható Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Nincs indikatív szint NOX 20–120 Nincs indikatív szint CO Nincs BAT-AEL 10–100 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 1217. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások (1) az alábbi a)–c) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása agyagkötésű homokkal történő formázás esetén, (2) a d), e) vagy f) technika, valamint az alábbiakban megadott g)–k) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása vegyileg kötött homokkal történő formázás és magkészítés esetén, (1) a kulcsfontosságú összetevők (pl. agyag, víz, szénpor vagy egyéb adalékanyagok) szükséges mennyiségének pontos hozzáadása a visszajuttatott zöld homok kémiai tulajdonságainak helyreállítása érdekében; (2) a zöld homok tulajdonságainak (pl. nedvesség, zöldszilárdság, tömöríthetőség, áteresztőképesség, izzítási veszteség, illékonyanyag-tartalom) rendszeres (pl. napi szintű) vizsgálata (3) alacsony (pl. 40 tömeg %-nál kisebb) furfuril-alkohol-tartalmú, sütés nélküli furángyanták, például vasöntvények gyártásához, (4) sütés nélküli fenol-/furánrendszerek alacsony kénsavtartalmú katalizátorral, például acélöntvények gyártásához, (5) (az aromás szerves kötőanyagok helyett) például alifás polialkoholokon alapuló alifás szerves kötőanyagok vas-, acél-, alumínium- vagy magnéziumöntvények stb. gyártásához, (6) poliszialát alapú szervetlen geopolimerek (szürkevas-, alumínium- és acélöntvények stb. gyártásához), (7) észter-szilikát (közepes és nagy acélöntvények stb. gyártásához), (8) alkidolaj (pl. egyedi öntvényekhez vagy acélöntödékben kis tételes gyártás esetén), (9) rezol-észter (pl. kis vagy közepes volumenű gyártás során a könnyebb ötvözetekhez), (10) cement (például nagyon nagy öntvények gyártásához) (11) szervetlen kötőanyagok, pl. nátrium-szilikát (vízüveg), CO2 vagy szerves észterek felhasználásával kikeményítve, például a nyomás alatti alumíniumöntés során, (12) CO2-dal keményített, poliszialát alapú szervetlen geopolimerek (szürkevas-, alumínium-, acélöntvények stb. gyártásához), (13) (az aromás szerves kötőanyagok helyett) például alifás polialkoholokon alapuló alifás szerves kötőanyagok vas-, acél-, alumínium- vagy magnéziumöntvények stb. gyártásához, (14) nagyon alacsony szabad fenol- és formaldehidtartalmú fenol-uretán kötőanyagok (vas- és acélöntvények stb. gyártásához). (15) csökkentett oldószertartalmú fenol-uretán kötőanyagok (vas- és acélöntvények stb. gyártásához) (16) szervetlen kötőanyagok, például poliszialát alapú geopolimerek, (17) fenol, formaldehid és izocianátok nélküli melegtéri eljárással keményített szervetlen kötőanyagok (például komplex formájú alumíniumöntvények készítéséhez), (18) alifás poliuretán melegtéri kötőanyagok (a hidegtéri eljárás alternatívájaként használatos) (19) A keményítést az optimális hőmérséklet-tartományon belül (pl. 220–300 °C) végzik. (20) A magokat általában vízalapú bevonatok segítségével előzetesen bevonják annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a magfelületen jelentkező égési sérülések, amelyek az öntés során az anyag ridegségét okozhatják. (21) A magfúvók és a körülöttük lévő terület megfelelő szellőzéssel és elszívással rendelkezik a keményítés során felszabadult formaldehid hatékony befogása céljából. (22) A keményítést a melegtéri eljárásnál alacsonyabb optimális hőmérséklet-tartományban (pl. 150–190 °C) végzik, ami alacsonyabb kibocsátást és energiafogyasztást eredményez, mint a melegtéri eljárás. (23) A fenol-formaldehid gyantával előzetesen bevont homok megkötése hexametilén-tetramin segítségével történik, amely 160 °C-on bomlik, és a gyanta térhálósításához szükséges formaldehidet és ammóniát szabadít fel. (3) az alábbi l) technika alkalmazása az öntőformákra és a magokra alkalmazott bevonatok kiválasztásához. Technika Leírás Alkalmazhatóság Agyagkötésű homokot alkalmazó formázási technikák (zöld homok) a) A zöld homok formázására vonatkozó bevált gyakorlatok alkalmazása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható. b) Agyagkötésű homok előállítása vákuumkeveréssel és hűtéssel A keverési és hűtési folyamatokat egyetlen lépésben egyesítik úgy, hogy a homokkeverőt csökkentett nyomáson üzemeltetik, ami a víz szabályozott elpárologtatása révén hűtést eredményez Általánosan alkalmazható. c) A szénpor helyettesítése A szénport különféle adalékanyagokkal (grafit, kokszliszt, zeolitok) helyettesítik, ami az öntési folyamat során jelentősen alacsonyabb diffúz kibocsátást eredményez Az alkalmazhatóságot működési korlátok korlátozhatják (pl. kevésbé hatékony kirázás vagy öntési hibák előfordulása). Vegyileg kötött homokkal történő formázás és magkészítés során keletkező kibocsátások megelőzésére szolgáló technikák d) Alacsony kibocsátású, hidegen keményedő kötőrendszer kiválasztása Alacsony formaldehid-, fenol-, furfuril-alkohol-, izocianát- stb. kibocsátású, hidegen keményedő kötőrendszert kell kiválasztani. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják e) Alacsony kibocsátású gázkeményítéses kötőrendszer kiválasztása Olyan gázkeményítéses kötőrendszert kell kiválasztani, amely alacsony amin-, benzol-, formaldehid-, fenol-, izocianát- stb. kibocsátást eredményez. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják f) Alacsony kibocsátású, melegen keményedő kötőrendszer kiválasztása Kis mennyiségű formaldehidet, fenolt, furfuril-alkoholt, benzolt, izocianátokat stb. kibocsátó, melegen keményedő kötőrendszert kell kiválasztani. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják Általános technikák vegyileg kötött homokkal történő formázáshoz és magkészítéshez g) A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható i) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható j) Nem aromás oldószerek használata hűtődobozos maggyártáshoz Fehérje- vagy állatizsír- (pl. növényi olajok zsírsav-metilészterei), illetve szilikát-észter-alapú nem aromás oldószereket használnak a VOC-kibocsátás csökkentése érdekében (pl. benzol, toluol) Általánosan alkalmazható k) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a melegszilárdítási eljárásoknál Több melegszilárdítási eljárás is alkalmazható, és számos intézkedés érhető el az egyes folyamatok optimalizálására, többek között az alábbiak tekintetében: Forrótéri eljárás: Melegtéri eljárás: Héj (Croning-eljárás): A keményítési és/vagy magfúvóterület megfelelő szellőzéssel és elszívással rendelkezik a keményítés során felszabadult ammónia és formaldehid hatékony befogása céljából Általánosan alkalmazható Az öntőformákra és magokra alkalmazott bevonatokkal kapcsolatos technikák l) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy vagy összetett öntvényformák esetében a szárítólevegő keringési nehézségei miatt korlátozott lehet. Nem alkalmazható vízüvegkötésű homokra, magnéziumöntési eljárásra, vákuumformázásra vagy MgO-bevonatú mangánozott acélöntvények előállítására Grp. 25. A héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: (1) a BAT 25-ben megadott technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése az a) technika alkalmazásával, (a) a magkészítés során olyan szerves kötőanyag rendszereket alkalmaznak, amelyek kis mennyiségben vagy egyáltalán nem bocsátanak ki CMR 1A, CMR 1B vagy CMR 2 besorolású anyagokat (lásd BAT 25: d), e) és/vagy f) technika); (1) termikus vagy katalitikus oxidáció nem alkalmazható, (2) vízalapú bevonattal való helyettesítés nem alkalmazható. (b) az alábbi feltételek egyike vagy mindegyike teljesül: Pt_18. táblázat. véggázkezelés az alábbi b)–f) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) A formázásból és/vagy a magkészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy öntvényeket előállító vas- és acélöntödékben történő formázás esetén korlátozott lehet Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas. Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják f) Katalitikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte a véggázokban, vagy ha a technológiai véggázokban az érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy az energiaigény Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Aminok < 0,5–2,5 Benzol < 1–2 Formaldehid < 1–2 Fenol < 1–2 TVOC mg C/Nm3 15–50 Grp. 26. A héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: ΒΑΤ 12. Grp. 1218. A formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások héj öntőformával és magkészítéssel (1) a kibocsátások összegyűjtése az a) technika alkalmazásával; (1) az öntési folyamat meghatározott területre vagy helyre való korlátozása a kibocsátások leválasztásának megkönnyítése érdekében szellőztetőberendezések és burkolatok használatával (pl. sorozatos öntés), (2) az öntő- és hűtővezetékek lezárása. (3) a rázógép mindkét oldalán és hátulján elhelyezett szellőztetőpanelek használata, (4) tetőnyílással vagy eltávolítható fedéllel felszerelt zárt egységek (pl. kutyaház) használata, (5) a homokgyűjtő dobozban a rázógép alatt található extrakciós pont telepítése (2) véggázkezelés az alábbi b)–h) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) Az öntési, hűtési és kirázási folyamatok során keletkező kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az öntési, a hűtési és a kirázási folyamatok során keletkező kibocsátásokat megfelelően extrahálják. Az öntési és hűtési folyamatok esetében ez a következőket foglalja magában: A kirázási folyamat esetében ez a következőket foglalja magában: Az alkalmazhatóság a nagy öntvényeket előállító vas- és acélöntödékben korlátozott lehet. Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Bioszűrő A véggázáramot szerves anyagból (tőzeg, hanga, komposzt, gyökérfa, kéreg, puhafa vagy ezek kombinációja) vagy inert anyagból (agyag, aktív szén, poliuretán) álló szűrőágyon vezetik át, amelyet az ott természetesen előforduló mikroorganizmusok biológiai úton szén-dioxiddá, szervetlen sókká és biomasszává oxidálnak. A bioszűrő érzékeny a porra, a magas hőmérsékletre és a véggáz összetételének nagy eltéréseire. Kiegészítő tápanyag-pótlásra lehet szükség Csak biológiailag lebontható vegyületek kezelésére alkalmazható g) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy h) Katalitikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte a véggázokban, vagy ha a technológiai véggázokban az érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy az energiaigény Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Benzol < 1–2 Formaldehid < 1–2 Fenol < 1–2 TVOC mg C/Nm3 15–50 Grp. 27. Az öntödék öntési, hűtési és kirázási folyamataiból – héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is – származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 1219. Öntödék öntési, hűtési és kirázási folyamataiból – héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is – származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_28_110. táblázat. Az elgázosodó mintás öntésből származó, levegőbe történő por- és TVOC-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–d) technikák megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) Az elgázosodó mintás öntésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az elgázosodó mintás öntési folyamatok során az expandált polimer pirolíziséből származó kibocsátásokat az öntés és kirázás során például körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják Általánosan alkalmazható Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 TVOC mg C/Nm3 15–50 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12110. Elgázosodó mintás öntésből származó, levegőbe történő kibocsátások (1) a kibocsátások keletkezésének megakadályozása az a)–e) pontban említett technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával, (2) a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával, (1) megfelelő kenőanyag kiválasztása az öntvények felületi hibáinak megelőzésére, (2) optimalizált kenőanyag-előkészítés és -alkalmazás a túlzott használat elkerülése érdekében (3) a kokilla és a dugattyúk megfelelő kenése például szilikonolajok, észterolajok, szintetikus viaszok vízalapú emulzióival, (4) a szétválasztó szer és a felhasznált vízmennyiség minimalizálása a permetezési folyamat optimalizálása révén, pl. mikropermetezés alkalmazása a szétválasztó szerek alkalmazásához (lásd még: BAT 17, b) pont) (3) véggázkezelés az alábbi g)–j) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság A kibocsátások megelőzése a) A gravitációs és alacsony nyomású öntés általános technikái Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható b) A nagynyomású öntésre vonatkozó általános technikák Ilyen technikák lehetnek a következők: c) A folyamatparaméterek optimalizálása centrifugális és folyamatos öntéshez Centrifugális öntés esetén a hibák számának csökkentése és a kibocsátások minimalizálása érdekében optimalizálják az olyan fontos folyamatparamétereket, mint az öntőforma forgatása, az öntési hőmérséklet és az öntőforma előmelegítési hőmérséklete (pl. áramlásszimuláció alkalmazásával). Folyamatos öntés esetén optimalizálják az öntési sebességet, az öntési hőmérsékletet és a hűtési sebességet a kibocsátások minimalizálása és a hűtéshez felhasznált víz mennyiségének csökkentése érdekében, a kívánt termékleírás betartása mellett d) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során Lásd az 1.4.2. szakaszt e) Vízmentes szétválasztó szerek használata a nagynyomású öntés során A vízmentes szétválasztó szereket (pl. porított formában) elektrosztatikus leválasztással viszik fel a kokillára Kibocsátások összegyűjtése f) Az öntési eljárásból származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az öntési eljárás során keletkező kibocsátásokat, beleértve a nagynyomású/kisnyomású/gravitációs kokillaöntést, valamint a centrifugális és a folyamatos öntést, körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják Általánosan alkalmazható Véggázkezelés g) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt i) Elektrosztatikus porleválasztó Lásd az 1.4.3. szakaszt j) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Anyag/paraméter Egység BAT-AEL-értékek (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Pb 0,05–0,1 TVOC mg C/Nm3 2 – 30 Grp. 29. Az öntödék állandó öntőformákat alkalmazó öntési eljárásából származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12111. Állandó öntőformákat alkalmazó öntödékben végzett öntési eljárásból származó, levegőbe történő kibocsátások (1) a kikészítési eljárás területének lezárása, (2) tetőszellőzés vagy kupola alakú tetők, (3) merev vagy állítható elszívóernyők, (4) elszívókarok Grp. 30. A kikészítésből származó, levegőbe történő porkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–d) technikák egyikével vagy megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A kikészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A kikészítési műveletekből – például sorjázás, csiszoló vágás, öntecstisztítás, csúszkás köszörülés, szemcseszórás, hegesztés, vésés, szúrás – származó kibocsátásokat megfelelő módon extrahálják, például: Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt d) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12112. A kikészítésből származó, levegőbe történő kibocsátás (1) termikus homokregenerálás esetén vagy fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia, vagy az a) és a b) technika együttes alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése a c) technika alkalmazásával, Pt_113_táblázat_114. táblázat. véggázkezelés az alábbi d)– g) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság A kibocsátást csökkentő technikák a) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye b) Alacsony kéntartalmú tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye Kibocsátások összegyűjtése c) A homok újrafelhasználása során keletkező kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A homokvisszanyerésből származó kibocsátásokat például körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják. Ez magában foglalja a termikus homokregeneráláshoz használt fluidágyas kemencékből, forgókemencékből, kandallós kemencékből stb. származó füstgázok extrakcióját Általánosan alkalmazható Véggázkezelés d) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt f) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt g) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 TVOC mg C/Nm3 5–20 Anyag/paraméter Folyamat Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) NOx Hűtődobozos eljárásból származó homok termikus regenerálása mg/Nm3 50–140 SO2 Homok termikus regenerálása, amelyben szulfonsav-katalizátorokat használtak 10–100 Grp. 31. A homok újrafelhasználásából származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12113. A homok újrafelhasználásából származó, levegőbe történő kibocsátások (1) A megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat. (2) A bűz BAT 33 szerinti ellenőrzésének lefolytatására vonatkozó szabályzat. A szabályzat kiegészíthető a bűzexpozíció mérésével/becslésével vagy a bűzhatás becslésével. (3) Az azonosított, bűzzel kapcsolatos eseményekre való reagálásra vonatkozó szabályzat, pl. panaszok kezelése és/vagy korrekciós intézkedések meghozatala. (4) Bűzszennyezés-megelőzési és -csökkentési program a forrás(ok) azonosítására, a bűzexpozíció mérésére/becslésére, a források hozzájárulásának jellemzésére, valamint a megelőzést és/vagy csökkentést szolgáló intézkedések végrehajtására. Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták. Grp. 32. A bűzszennyezés megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy olyan, a környezetközpontú irányítási rendszer (lásd: BAT 1) részét képező, bűzszennyezés elleni intézkedési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét: (1) EN-szabványok (pl. az EN 13725 szabvány szerint a szagkoncentráció meghatározása érdekében végrehajtott dinamikus olfaktometria és/vagy a szagnak való kitettség megállapítása az EN 16841-1 vagy -2 szabvány szerint). (2) Alternatív módszerek (pl. a bűzhatás becslése), amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre EN-szabványok. Ilyen esetben ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használhatók, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Grp. leírás. A bűzszennyezés az alábbiak segítségével ellenőrizhető: Az ellenőrzés gyakoriságát a bűzszennyezés elleni intézkedési terv határozza meg (lásd: BAT 32). Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták. Grp. 33. A BAT a bűzszennyezés ellenőrzésének időszakos elvégzése. (1) vízalapú bevonatok használata (lásd: BAT 25, l) pont), (2) alternatív oldószerek használata hűtődobozos magkészítéshez (lásd: BAT 25, h) pont) Grp. 34. A bűzszennyezés megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák mindegyikének alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Alkoholalapú vagy aromás oldószereket tartalmazó vegyi anyagok helyettesítése Ilyen technikák lehetnek a következők: A vízalapú bevonatok alkalmazhatósága a nyersanyag típusa vagy a termékleírások miatt korlátozott lehet (pl. nagy öntőformák/magok, vízüvegkötésű homokok, Mg-öntvények, MgO-bevonatos mangánacél gyártása) b) A hűtődobozos magkészítési eljárásból származó aminkibocsátások összegyűjtése és kezelése A hűtődobozos magok gázosításából származó aminokat tartalmazó véggázokat extrahálják, és például nedves mosással, bioszűrővel, termikus vagy katalitikus oxidációval kezelik (lásd: BAT 26) Általánosan alkalmazható c) A vegyileg kötött homok készítéséből, öntésből, hűtésből és kirázásból származó VOC-kibocsátások összegyűjtése és kezelése A vegyileg kötött homok készítéséből, öntésből, hűtésből és kirázásból származó, VOC-okat tartalmazó véggázokat extrahálják, majd például nedves mosással, bioszűrővel, termikus vagy katalitikus oxidációval kezelik (lásd: BAT 26) Grp. 12114. Bűzszennyezés (1) az üzem folyamatábrái és víztömegmérlegei a BAT 2-ben említett bemeneti és kimeneti anyagok nyilvántartásának részeként, (2) vízhatékonysági célkitűzések meghatározása, (3) vízoptimalizálási technikák alkalmazása (pl. vízhasználat ellenőrzése, újrafelhasználás/újrahasznosítás, szivárgások észlelése és javítása). Grp. 35. A vízfogyasztás optimalizálása és a keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentése, valamint a víz újrafeldolgozhatóságának javítása érdekében alkalmazható BAT az alábbi a) és b) technika együttes alkalmazása, valamint az alábbi c)–g) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Vízgazdálkodási terv és auditok A vízgazdálkodási terv és az auditok az EMS részét képezik (lásd: BAT 1), és a következőket foglalják magukban: Évente legalább egyszer auditot végeznek annak érdekében, hogy a vízgazdálkodási terv célkitűzései teljesüljenek, és az audit ajánlásait nyomon követik és végrehajtják A vízgazdálkodási terv és az auditok részletessége általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze b) Vízáramok elkülönítése Lásd az 1.4.4. szakaszt Már létező üzemek esetében az alkalmazhatóságot a vízgyűjtő rendszer kialakítása korlátozhatja c) A víz újrafelhasználása és/vagy újrahasznosítása A vízáramokat (például a technológiai vizet, a nedves mosásból származó effluenseket és a hűtővizet) zárt vagy félig zárt rendszerben, szükség esetén kezelést követően újrafelhasználják és/vagy újrahasznosítják (lásd: BAT 36) A víz újrafelhasználásának és/vagy újrahasznosításának mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződéstartalom és/vagy a vízáramok jellemzői korlátozzák d) A technológiai és tárolóterületekről származó szennyvíz keletkezésének megelőzése Lásd: BAT 4, b) pont Általánosan alkalmazható e) Száraz portalanító rendszerek használata Ide tartoznak az olyan technikák, mint a szövetbetétes szűrők és a száraz ESP-k használata (lásd az 1.4.3. szakaszt) Általánosan alkalmazható f) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható g) Hulladékhő felhasználása szennyvíz elpárologtatása céljából Ha a hulladékhő folyamatosan rendelkezésre áll, felhasználható a szennyvíz elpárologtatására Az alkalmazhatóságot korlátozhatják a levegőbe kibocsátható szennyvízben jelen lévő szennyező anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai Olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Vasöntödék m3/t folyékony fém 0,5–4 Acélöntödék Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) Nemvasfémöntödék (HDPC) 0,5–7 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 12115. Vízfogyasztás és szennyvízképződés Grp_36_116_táblázat_117. táblázat. A vízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT a szennyvíz alábbi technikák megfelelő kombinációjával történő kezelése. Technika Jellemző szennyező anyagok Előzetes, elsődleges és általános kezelés, például: a) Kiegyenlítés Minden szennyező anyag b) Semlegesítés Savak, lúgok c) Fizikai elválasztás, pl. szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, zsírfogóval, hidrociklonnal, olaj-víz elválasztóval vagy elsődleges ülepítőtartállyal Nagy méretű szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék, olaj/zsír Fizikai-kémiai kezelés, például d) Adszorpció Adszorbeálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. szénhidrogének, higany, szervesen kötött adszorbeálható halogének (AOX) e) Kémiai kicsapatás Kicsapatható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek, fluorid f) Bepárlás Oldható szennyező anyagok, pl. sók Biológiai kezelés, például g) Eleveniszapos eljárás Biológiailag lebontható szerves vegyületek h) Membrán-bioreaktor Szilárd anyagok eltávolítása, például i) Koagulálás és flokkulálás Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek j) Ülepítés Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek vagy biológiailag nem lebomló vagy gátló hatású szennyező anyagok k) Szűrés, pl. homokszűrés, mikroszűrés, ultraszűrés, fordított ozmózis Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek l) Flotáció Anyag/paraméter Egység BAT-AEL A szennyvízáram(ok) eredete Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) mg/l 0,1–1 A kupola véggázainak nedves mosása Kémiai oxigénigény (KOI) 25–120 Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás. Teljes szervesszén-tartalom (TOC) 8–40 Összes lebegő szilárd részecske (TSS) 5–25 Szénhidrogén-olajindex (HOI) 0,1–5 Fémek Réz (Cu) 0,1–0,4 Króm (Cr) 0,1–0,2 Ólom (Pb) 0,1–0,3 Nikkel (Ni) 0,1–0,5 Cink (Zn) 0,5–2 Fenolindex 0,05–0,5 Összes nitrogén (TN) 1–20 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 13. Anyag/paraméter Egység BAT-AEL A szennyvízáram(ok) eredete Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (3) mg/l 0,1–1 A kupola véggázainak nedves mosása Szénhidrogén-olajindex (HOI) 0,1–5 Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás. Fémek Réz (Cu) 0,1–0,4 Króm (Cr) 0,1–0,2 Ólom (Pb) 0,1–0,3 Nikkel (Ni) 0,1–0,5 Cink (Zn) 0,5–2 Fenolindex 0,05 –0,5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 13. Grp. 12116. Vízbe történő kibocsátások Grp. 121. Az öntödékre vonatkozó általános BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. Grp. 37. A fémolvasztás energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Az aknamagasság növelése CBC kemencékben Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az épület és/vagy működési korlátok korlátozhatják b) Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) A HBC kemencék minimális lefúvatási ideje Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Hosszú kampányú kupola Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható A fajlagos energiafogyasztásra vonatkozó BAT-AEPL-eket a BAT 14 tartalmazza. Grp. 1221. Energiahatékonyság (1) kupolókemencék esetében az a)–e) folyamatintegrált technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával, (1) a töltőnyílás kivezetése felett, a kupolakémény végén, csatorna és egy áramlás irányába eső ventilátor használata, vagy (2) a töltőnyílás kivezetése alatt, maradékgyűrű használata. (3) hosszú csatornák, amelyek természetes konvekcióval csökkentik a hőmérsékletet, (4) levegő/gáz vagy olaj/gáz hőcserélők, (5) vízfojtás. (6) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (7) ajkas extrakció, (8) fedeles extrakció. (9) tetőre szerelt elszívóernyős extrakció, (10) előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők, (11) a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat, (12) a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület (3) az extrahált véggázok kezelése a g)–l) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Folyamatintegrált technikák a kupolókemencékben a) A koksz minőségének ellenőrzése A koksz beszerzése fontos minőségi előírások (pl. kötött karbon, hamu, illóanyag-tartalom, kén- és nedvességtartalom, átlagos méret/átmérő) alapján történik, amelyeket használat előtt rendszeresen ellenőriznek Általánosan alkalmazható b) A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Az aknamagasság növelése CBC kemencékben Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az épület és/vagy működési korlátok korlátozhatják d) Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Hosszú kampányú kupola Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható Kibocsátások összegyűjtése f) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A kupolókemencékben a véggázok extrakciója az alábbiak valamelyikével történik: Az extrakciót követően a véggázokat lehűtik, például az alábbiak alkalmazásával: Az indukciós kemencék esetében a véggázokat extrahálják, például az alábbiak alkalmazásával: A forgókemencék esetében a véggázokat extrahálják, például elszívóernyős extrakció alkalmazásával. Az EAF-ek esetében a véggázokat extrahálják, például az alábbiak alkalmazásával: Általánosan alkalmazható Véggázkezelés g) Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható i) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható j) Száraz mosás Valamely lúgos oldat (például mész vagy nátrium-hidrogén-karbonát) száraz porát vagy szuszpenzióját/oldatát bevezetik a véggázáramba, és diszpergálják. Az anyag reakcióba lép a savas gáznemű anyaggal (pl. SO2), szilárd anyagot képezve, amelyet szűréssel (pl. szövetbetétes szűrővel) távolítanak el Általánosan alkalmazható k) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható l) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható Anyag/paraméter Egység Kemencetípus BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 Indukciós, forgó, EAF 1–5 Nincs indikatív kibocsátási szint CBC, HBC 1–7 HCl CBC, HBC 10–30 HF CBC, HBC, forgókemencék 1–3 CO Forgókemencék Nincs BAT-AEL 10–30 CBC, HBC Nincs BAT-AEL 20–220 NOX HBC 20–160 Nincs indikatív kibocsátási szint CBC 20–70 Forgókemencék 20–100 PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 CBC, HBC, forgókemencék < 0,01–0,08 Indukciós < 0,01–0,08 SO2 mg/Nm3 HBC 30–100 Forgókemencék 10–50 CBC 50–150 TVOC mg C/Nm3 Minden kemencetípus 5–30 Pb mg/Nm3 CBC, HBC 0,02–0,1 Grp. 38. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12221. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_39_119. táblázat. Az öntöttvas nodularizációjából származó, levegőbe történő porkibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT vagy az a) technika, vagy a b) és a c) technika együttes alkalmazása. Technika Leírás a) Magnézium-oxid-kibocsátás nélküli nodularizáció Öntőforma-készítési eljárás alkalmazása, amelynek során a magnéziumötvözetet tabletta formájában közvetlenül az öntőforma üregébe juttatják, és a nodularizációs reakció a kiöntés során megy végbe b) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Ha az alkalmazott nodularizációs technika (pl. szendvics, duktilátor) magnézium-oxid-kibocsátást eredményez, a véggázokat a kibocsátó forráshoz a lehető legközelebb, rögzített vagy mozgatható elszívóernyő segítségével extrahálják c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt. Az összegyűjtött magnézium-oxid újra felhasználható pigmentek vagy tűzálló anyagok előállításához Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12222. Az öntöttvas nodularizációjából származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 1222. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 122. A vasöntödékre vonatkozó BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. és az 1.2.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. (1) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (2) ajkas extrakció, (3) fedeles extrakció. (4) a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat, (5) a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület, (6) elszívóernyős extrakció (pl. tetőre szerelt, előtetős vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (7) közvetlen extrakció a kemencetető negyedik furatán keresztül Grp. 40. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az indukciós kemencékből származó véggázokat extrahálják, például a következők alkalmazásával: Az EAF-okból származó véggázokat például a következők felhasználásával extrahálják: Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 < 0,01–0,08 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12311. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_41_121. táblázat. Az acélfinomításból származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése céljából alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az acélfinomításból származó véggázokat (pl. argon-oxigén-dekarbonizációs (AOD) vagy vákuum-oxigén-dekarbonizációs (VOD) átalakítókból) például közvetlen elszívóernyővel vagy előtetővel kombinálva extrahálják. Az extrahált véggázokat a b) technikával kezelik Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12312. Acélfinomításból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 1231. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 123. Az acélöntödékre vonatkozó BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. és az 1.2.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. Grp. 42. A fémolvasztás energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének alkalmazása. Technika Leírás a) Megolvasztott fém cirkuláltatása lángkemencékben A lángkemencékre szivattyút szerelnek fel, amely a megolvasztott fémet cirkulációra kényszeríti, és minimálisra csökkenti a hőmérsékleti gradienst (felülről lefelé) az olvasztófürdőben b) A tégelykemencékben a sugárzásból eredő energiaveszteség minimalizálása A tégelykemencéket fedéllel és/vagy sugárzó panelbetétekkel látják el, hogy minimálisra csökkentsék a sugárzásból eredő energiaveszteséget A fajlagos energiafogyasztásra vonatkozó BAT-AEPL-eket a BAT 14 tartalmazza. Grp. 1241. Energiahatékonyság (1) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (2) ajkas extrakció, (3) fedeles extrakció. Grp. 43. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–e) technikák egyikével vagy kombinációjával. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az aknás, a tégely-, az ellenállás-, a láng- (kandallós típusú) és sugárzó tetős kemencékből származó véggázokat elszívóernyős extrakcióval (pl. előtetős elszívókkal) extrahálják. Az extraháló berendezést úgy szerelik fel, hogy lehetővé tegye a kibocsátások megkötését a kiöntés során. Az indukciós kemencékből származó véggázokat extrahálják, például az alábbiak használatával: A forgókemencékből származó véggázokat extrahálják, például elszívóernyős extrakcióval Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Száraz mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt d) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt e) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Nincs indikatív kibocsátási szint HCl 1–3 HF < 1 CO Nincs BAT-AEL 5–30 NOX 20–50 Nincs indikatív kibocsátási szint PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 < 0,01–0,08 SO2 mg/Nm3 < 10 Pb < 0,02–0,1 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12421. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 1242. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 44. A klórgáz használata nem minősül BAT-nak a megolvasztott alumínium kezelése (gáztalanítás/tisztítás) során. (1) SO2, (2) az N2, a CO2 és/vagy az SO2 gázkeverékei, (3) az argon és az SO2 gázkeverékei. Grp. leírás. A kis globális felmelegedési potenciállal rendelkező, megfelelő oxidációszabályozó anyagok (gázok is) közé tartoznak a következők: Az SO2 használata egy MgSO4-ból, MgS-ból és MgO-ból álló védőréteg kialakulásához vezet. Grp. 45. A magnéziumolvasztás során a megolvasztott fém védelméből származó, nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkező anyagok kibocsátásának megelőzése érdekében alkalmazható BAT a kis globális felmelegedési potenciállal rendelkező oxidációszabályozó anyagok használata. Grp. 1243. A megolvasztott fém kezeléséből és védelméből származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 124. Nemvasfémöntödékre vonatkozó BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. és az 1.2.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. Grp. 12. Az öntödékre vonatkozó BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetések nem vonatkoznak a kadmium-, titán- és nemesfémöntödékre, valamint a harang- és a művészeti öntésre. (1) a kemence fő jellemzőinek optimalizálása (pl. égők száma és típusa, légtömörség és kemenceszigetelés megfelelő tűzálló anyagok használatával), (2) a kemenceajtó nyílásaiból adódó hőveszteségek minimalizálása, pl. a folyamatos üzemű újrahevítő kemencékben egy helyett több emelhető szegmens használatával, (3) a kemencében lévő alapanyagot tartó szerkezetek (pl. gerendák, csúszdák) számának minimalizálása és megfelelő szigetelés alkalmazása a tartószerkezetek vízhűtéséből adódó hőveszteségek csökkentésére a folyamatos üzemű újrahevítő kemencékben (4) annak biztosítása, hogy az alapanyag hevítési/újrahevítési hőmérséklete következetesen egységes legyen. (5) a berendezés kikapcsolása az üresjárati időszakokban, (6) a kemence üzemeltetésének optimalizálása, pl. a kemencekapacitás kihasználása, a levegő/tüzelőanyag arány korrekciója, a szigetelés javítása Grp. 46. A hevítés/újrahevítés és hőkezelés energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A kemencekialakítás optimalizálása Ilyen technikák lehetnek a következők: Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Az alapanyagok hevítésének/újrahevítésének optimalizálása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható d) Az égéslevegő előmelegítése Lásd az 1.4.1. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a regeneratív égők felszereléséhez szükséges hely hiánya korlátozhatja Ágazat Egység Indikatív szint (éves átlag) Kovácsműhelyek kWh/t alapanyag 1700–6500 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 131. Energiahatékonyság (1) a folyamatok számítógépes kezelése, pl. hevítési/újrahevítési ciklusok, kalapálási ciklusok, (2) a nyersanyag méretének megfelelő kalapács kiválasztása, (3) a nyersanyag méretének beállítása a kovácsolási vonalon (teljesen automatizált) vagy az anyagnyírás szervezeti területén (manuális) a maradékanyagok mennyiségének és a feldolgozási műveletek számának minimalizálása érdekében (4) számítógéppel segített tervezés alkalmazása a kovácsolóeszközök és a kovácsolási (kokilla-)geometria optimalizálására a kovácsolási vizsgálatok szükségességének csökkentése érdekében, (5) megfelelő típusú hűtőközeg/kenőanyag kiválasztása a kovácsoláshoz, pl. szintetikus kenőanyag zárt süllyesztékes kovácsoláshoz, vízalapú grafitdiszperzió, (6) hűtőközegek/kenőanyagok összegyűjtésére és recirkuláltatására szolgáló rendszerek zárt süllyesztékes kovácsolásnál Grp. 47. Az anyagfelhasználás hatékonyságának növelése és az ártalmatlanításra továbbított hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás a) Folyamatoptimalizálás Ilyen technikák lehetnek a következők: b) A nyersanyag- és segédanyag-felhasználás optimalizálása Ilyen technikák lehetnek a következők: c) A technológiai maradékanyagok újrafeldolgozása A technológiai maradékanyagokat (pl. a nyersanyag-előkészítési, kalapácsolási és kikészítési folyamatokból származó fémmaradványokat és az alkalmazott szemcseszóró közegeket) újrafeldolgozzák és/vagy újrahasznosítják Grp. 132. Az anyagfelhasználás hatékonysága Grp. leírás. A kalapácsoló berendezések rezgéscsökkentő és szigetelő technikái közé tartozik a rezgéscsillapító komponensek, pl. rétegzett elasztomer izolátorok vagy viszkózus rugós izolátorok felszerelése az üllő, ill. rugótokok felszerelése a kalapácsalap alá. Grp. alkalmazhatóság. Csak új üzemek és/vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. Grp. 48. A kalapácsolási folyamatból származó rezgés csökkentése érdekében alkalmazható BAT a rezgéscsökkentő és szigetelő technikák alkalmazása. Grp. 133. Rezgések Grp. 49. A BAT a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Specifikus eljárás Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Nitrogén-oxidok (NOx) Hevítés/újrahevítés, hőkezelés EN 14792 Évente egyszer BAT 50 Szén-monoxid (CO) Hevítés/újrahevítés, hőkezelés EN 15058 Grp. 134. A levegőbe történő kibocsátások ellenőrzése (1) zárt tasakok vagy dobok használata diszpergálható vagy vízben oldódó összetevőket, pl. segédanyagokat tartalmazó anyagok kezelésére, (2) a szállítási távolságok minimálisra csökkentése, (3) hatékony anyagkezelés Grp. 50. A levegőbe történő diffúz kibocsátások megelőzése vagy csökkentése céljából alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás a) Operatív és technikai intézkedések Ilyen technikák lehetnek a következők: b) A szemcseszórásból származó kibocsátások extrakciója A szemcseszórásból származó kibocsátások. Az extrahált véggázokat pl. szövetbetétes szűrőket alkalmazó technikával kezelik Grp. 1351. A levegőbe történő diffúz kibocsátások Grp_51_124. táblázat. A hevítésből, az újrahevítésből és a hőkezelésből származó NOX levegőbe történő kibocsátásának megelőzése vagy csökkentése, valamint a CO-kibocsátás korlátozása érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia használata vagy az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz Általánosan alkalmazható b) A tüzelés optimalizálása A kemencében végbemenő energiaátalakítás hatékonyságának maximalizálása és ezzel együtt a kibocsátások (különösen a CO-kibocsátás) minimális szintre való csökkentése érdekében hozott intézkedések. Ezt olyan technikák kombinációjával lehet elérni, mint a kemence jó kialakítása, a hőmérséklet (pl. a tüzelőanyag és az égéslevegő hatékony keverése) és a tüzelőzónában való tartózkodási idő optimalizálása, valamint kemenceautomatizálás és -vezérlés alkalmazása c) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt d) Füstgáz-visszavezetés A füstgáz egy részének (külső) visszavezetése az égetőkamrába a friss égéslevegő egy része helyett azzal a kettős hatással jár, hogy egyrészt csökkenti a hőmérsékletet, másrészt korlátozza a nitrogén oxidációjához rendelkezésre álló O2-tartalmat, és ezáltal korlátozza az NOX-képződést. A folyamat a kemencéből származó füstgáznak a lángba juttatását jelenti az oxigéntartalom és ezzel együtt a lánghőmérséklet csökkentése érdekében A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja e) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják f) A levegő-előmelegítés hőmérsékletének korlátozása A levegő-előmelegítés hőmérsékletének korlátozása az NOX-kibocsátás koncentrációjának csökkenését eredményezi. Egyensúlyt kell elérni a füstgázból származó hővisszanyerés maximalizálása és az NOX-kibocsátás minimalizálása között Általánosan alkalmazható g) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja h) Lángmentes tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása (azaz a kemence térfogata, az égők rendelkezésére álló hely, az égők közötti távolság) és a kemencében található tűzálló bélés cseréjének szükségessége korlátozhatja. Nem alkalmazható a lángmentes tüzeléshez szükséges öngyulladási hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten üzemelő kemencék esetében Paraméter Egység Eljárás(ok) BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) NOX mg/Nm3 Hevítés/újrahevítés/hőkezelés 100–250 Nincs indikatív szint CO Hevítés/újrahevítés/hőkezelés Nincs BAT-AEL 10–100 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 48. Grp. 1352. A hevítésből/újrahevítésből és a hőkezelésből származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 135. Levegőbe történő kibocsátások Grp. 52megjegyzés. A vízfogyasztás optimalizálása és a keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi a) és b) technika együttes alkalmazása: A BAT 52 csak akkor alkalmazandó, ha a szennyvízkeletkezés a bemeneti és kimeneti anyagok BAT 2-ben említett nyilvántartása alapján lényegesnek minősül. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Vízáramok elkülönítése Lásd az 1.4.4. szakaszt Már létező üzemek esetében az alkalmazhatóságot a vízgyűjtő rendszer kialakítása korlátozhatja b) A víz újrafelhasználása és/vagy újrahasznosítása A vízáramokat (például technológiai víz, hűtővíz) zárt vagy félig zárt rendszerben, szükség esetén kezelést követően újrafelhasználják és/vagy újrahasznosítják A víz újrafelhasználásának és/vagy újrahasznosításának mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződéstartalom és/vagy a vízáramok jellemzői korlátozzák Grp. 136. Vízfogyasztás és szennyvízképződés Grp. 13. A kovácsműhelyekre vonatkozó BAT-következtetések A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. (1) az olvasztási és öntési műveletek optimalizálása, például az olvasztási veszteségek, a túlzott csőtisztítás és a hulladéktermelési arányok csökkentése érdekében, (2) a formázás és a magkészítés optimalizálása az öntőformák és magok hibáiból eredő hulladékképződés csökkentése érdekében, (3) a kapuzó- és emelőrendszerek optimalizálása, (4) szigetelt exoterm adagolók használata (5) az üzemeltetési rendszer optimalizálása, (6) a túl magas hőmérséklet elkerülése, (7) egységes töltés, (8) a levegőveszteség minimalizálása, (9) helyes bélelési gyakorlat. (10) alapanyagokra vonatkozó feltételek (pl. optimális méret és sűrűség a bemeneti anyagok és a hulladék esetében), (11) a kemence fedelének lezárása, (12) minimális pihentetési idő, (13) folyékony sarok tartása a kemencében, (14) karburálók hozzáadása az olvasztási ciklus kezdetén, (15) a maximális bemeneti teljesítményszinten történő üzemeltetés, (16) hőmérséklet-szabályozás a túlmelegedés megelőzése érdekében, (17) a túlzott salakfelhalmozódás megelőzése az olvadási hőmérséklet optimalizálása révén, (18) a kemencében lévő tűzálló bélés kopásának minimalizálása és ellenőrzése, (19) ha több indukciós kemence is üzemel, az energiafelhasználást csúcsterhelés-szabályozással optimalizálják. (20) antracit és szilícium használata az olvasztási védelemhez, (21) a kemence folyamatos vagy szakaszos fordulatszámának beállítása a maximális hőátvitel elérése érdekében, (22) az égő teljesítményének és szögének beállítása a maximális hőátvitel elérése érdekében. (23) rövidebb fémolvasztási és/vagy kezelési idők fejlett szabályozási módszerekkel, például a töltött anyagok összetétele és tömege, valamint az olvasztás hőmérséklete tekintetében, valamint hatékony mintavételi és salaktalanítási módszerek. (24) a kemence méretének megválasztása a folyamatos olvasztás iránti igény alapján, a folyamatos olvasztási folyamat eléréséhez, (25) az akna töltőanyaggal való folyamatos töltöttségének biztosítása az optimális hővisszanyerés érdekében, (26) az akna kialakításának a kijelölt töltőanyaghoz való igazítása a töltőanyag aknában történő optimális eloszlatása érdekében, (27) a kemence rendszeres tisztítása, (28) a tüzelőanyag-levegő arány független szabályozása minden egyes gáztüzelésű égő esetében, (29) a CO vagy a hidrogén folyamatos ellenőrzése minden égősorban, (30) oxigén-hozzáadás az olvasztási zóna felett az akna felső szintjén történő utánégetés biztosítására, (31) a töltet előmelegítése a füstgázokból visszanyert hulladékhő felhasználásával. (32) a töltet előmelegítése száraz kandallók vagy oldalirányú lángkemencék esetében, (33) automatikus hőmérséklet-szabályozásra alkalmas égők használata. (34) a tégely előmelegítése a töltés előtt, (35) nagy hővezetőképességű és hőmérséklet-változás-álló tégelyek (pl. grafit) használata, (36) a tégelyfalak tisztítása közvetlenül az ürítés után a salak vagy a kohósalak eltávolítása érdekében Grp. 141. Az energiahatékonyság növelésére szolgáló technikák Technika Leírás Kemenceautomatizálás és -vezérlés A melegítési folyamatot egy számítógépes rendszer segítségével optimalizálják, amely szabályozza a kulcsfontosságú paramétereket, például a kemence és az alapanyag hőmérsékletét, a levegő-tüzelőanyag arányt és a kemence nyomását Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Intézkedéseket hoznak az öntési eljárás hatékonyságának maximalizálása és a hulladékképződés csökkentése érdekében, például: Az aknamagasság növelése CBC kemencékben A hideg szeles kupolókemencékben az akna magasságának növelése lehetővé teszi, hogy az égési gázok hosszabb ideig érintkezzenek a töltettel, ami nagyobb hőátvitelt eredményez Hosszú kampányú kupola A kupolókemencét hosszú kampányüzemre állítják be, hogy minimálisra csökkentsék a karbantartást és a folyamatváltozásokat. Ez az aknában, a fenéken és a kandallóban a kemence tűzállóbb béléseinek használatával, a kemence falának vízhűtésével, valamint a kemenceaknába mélyebben behatoló, vízhűtéses fúvócsövekkel érhető el A HBC kemencék minimális lefúvatási ideje A lefúvatási időszakok minimalizálása a formázási és öntési eljárások ütemezésének programozásával az észszerűen állandó fémkereslet biztosítása érdekében Oxigéndúsításos tüzelés Az égéslevegőt részben vagy egészben tiszta oxigénre cserélik. Az oxigéndúsításos tüzelés használható a lángmentes tüzeléssel együttesen Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása közvetlenül a lefúvatás során, a kokszágyba történő oxigén befecskendezésével vagy a fúvókákon keresztül valósul meg Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.3. szakaszt Az égéslevegő előmelegítése Az égési füstgázból visszanyert hő egy részének újrafelhasználása az égés során használt levegő előmelegítése céljából. Ez például regeneratív vagy rekuperatív égők használata révén érhető el (lásd lejjebb). Egyensúlyt kell elérni a füstgázból származó hővisszanyerés maximalizálása és az NOX-kibocsátás minimalizálása között Rekuperatív égő A rekuperatív égők különböző típusú rekuperátorokat (például sugárzásos, konvekciós, kompakt vagy sugárzócsöves kialakítású hőcserélőket) alkalmaznak, hogy közvetlenül visszanyerjék a hőt a füstgázokból, amelyeket azután az égéslevegő előmelegítésére használnak Regeneratív égő A regeneratív égők két felváltva működő égőfejből állnak, amelyek tűzálló vagy kerámia anyagú hőtároló testekbe (foglalatokba) vannak beépítve. Míg az egyik égő működésben van, a másik égő tűzálló vagy kerámia anyagai elnyelik a füstgáz által leadott hőt, majd felhasználják azt az égéslevegő előmelegítésére Energiahatékony kemencetípus kiválasztása A kemence energiahatékonyságát figyelembe kell venni a kemence kiválasztásánál, például olyan kemencéknél, amelyek lehetővé teszik a bejövő töltet előmelegítését és szárítását az olvasztási zóna előtt A kemencék hőhatásfokának maximalizálására szolgáló technikák Az olvasztó- és hőkezelő kemencék energiaátalakítási hatékonyságának maximalizálása érdekében hozott intézkedések, a kibocsátások (különösen a por és a CO) minimálisra csökkentése mellett. Ezt számos folyamatoptimalizálási intézkedés alkalmazásával lehet elérni a kemence típusától függően, beleértve a hőmérséklet (pl. a tüzelőanyag és az égéslevegő hatékony keverése) és a tüzelőzónában való tartózkodási idő optimalizálását, valamint a kemenceautomatizálás és -vezérlés alkalmazását (lásd fent). Az egyes kemencékre vonatkozó intézkedések közé tartoznak a következők: Kupolókemencék esetében: Indukciós kemencék esetében: Forgókemencék esetében: EAF-ek esetében: Aknakemencék esetében: Lángkemencék esetében: Tégelykemencék esetében: A tiszta hulladék felhasználása A tiszta hulladék megolvasztása megakadályozza annak kockázatát, hogy a salak nemfémes vegyületeket vegyen fel, és/vagy a kemence vagy az öntőüst tűzálló bélései tönkremenjenek (1) a kötőanyag-rendszerrel összhangban lévő homokminőség alkalmazása, (2) a homoktárolás és -vizsgálat (tisztaság, szemcseméret, alak, nedvesség) megfelelő irányítása, (3) hőmérséklet-szabályozás, (4) a keverő karbantartása és tisztítása, (5) az öntőforma minőségének ellenőrzése (a formázási hibák megelőzése és szükség esetén kijavítása érdekében), (6) a kötőanyag-hozzáadási folyamat optimalizálása, (7) a keverési művelet optimalizálása (8) Hőmérséklet-szabályozás: a homok hőmérsékletét a lehető legállandóbb szinten kell tartani, és elég alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy megelőzhető legyen a párolgás okozta kibocsátás. A fenol- és furánsav-katalizált, poliuretán- és észterszilikát-rendszerek esetében az optimális hőmérséklet-tartomány 15 °C és 25 °C között van. Rezolészterrendszerek esetében az optimális hőmérséklet-tartomány 15 °C és 35 °C közötti. (1) a gyanta szabad (monomer) furfuril-alkohol-tartalmát minimalizálják (pl. 40 tömeg % alá csökkentik), valamint (2) a savkatalizátor kéntartalmát úgy csökkentik, hogy a szulfonsav egy részét erős kénmentes szerves savval helyettesítik (9) Furánsav-katalizált rendszerek esetében: (10) az aminok felhasználását minimálisra csökkentik a magon belüli diffúziós folyamat optimalizálásával, jellemzően a gázáram optimalizálására szolgáló számítógépes szimulációval, (11) a homok hőmérsékletét a lehető legállandóbb szinten, 20 °C és 25 °C között kell tartani, hogy a lehető legkisebb legyen a gázosítási idő és az aminfelhasználás, (12) a homok nedvességtartalmát 0,1 % alatt tartják, majd a gázosításhoz használt és a tisztító levegőt megszárítják, (13) a magtereket jól lezárják, hogy lehetővé váljon az aminkatalizátor-gáz extrakciója, és a magokat alaposan átöblítik, hogy megakadályozzák az aminkibocsátást a magok tárolása során. (14) a homok hőmérsékletét a lehető legállandóbb szinten, 15 °C és 30 °C között tartják, (15) a lúgos fenolgyanta kikeményítése metil-formiáttal történik, amelyet jellemzően 80 °C-ig felmelegített levegővel elgázosítanak, (16) a magtereket és a gázosítófejeket megfelelően lezárják, és a magtér lefúvatását úgy oldják meg, hogy enyhe ellennyomást biztosítson, így a kikeményítésnél a gőz elég hosszú ideig rendelkezésre áll a reakció végbemeneteléhez. (17) a gyanták kikeményedéséhez szükséges CO2-gáz pontos mennyiségét áramlásszabályozóval és időzítővel állítják be a legnagyobb szilárdság és tárolási idő elérése érdekében, (18) szilikátgyanták esetében folyékony bontószereket (pl. oldható szénhidrátokat) alkalmaznak a gázosítási sebesség növelésére. (19) a gázosítási időszakot követi a kikeményítéshez használt inert gázzal (pl. nitrogénnel) vagy levegővel történő öblítés, hogy eltávolítsák a homokból az el nem reagált kén-dioxid-felesleget, (20) a magterek jól lezárják, és a magokat alaposan átöblítik, hogy a magok tárolása során megakadályozzák a gázkibocsátást Grp. 142. Az anyaghatékonyság növelésére szolgáló technikák Technika Leírás A salak savasságának/lúgosságának beállítása Megfelelő folyasztószer (pl. mészkő savas és kalcium-fluorid bázisos kupolaműveletekhez) használata annak érdekében, hogy a salak elég folyékony legyen ahhoz, hogy elváljon a vastól Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.1. szakaszt A salak/kohósalak/szűrőpor/elhasználódott tűzálló bélések mechanikai előkezelése az újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében A keletkező salakot/kohósalakot/szűrőport/elhasználódott tűzálló béléseket a helyszínen különféle technikák (aprítás, elkülönítés, granulálás, mágneses leválasztás) alkalmazásával előkezelik A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása A kötőanyagok és a gyantafelhasználás optimalizálására irányuló intézkedések közé tartoznak a következők: A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során A vizet és a szétválasztó szereket külön kell felvinni az öntőformára a szórófejre erősített további fúvókák segítségével. Először vizet permeteznek, jelentősen lehűtve az öntőformát a szétválasztó szer alkalmazása előtt, ami csökkenti a szennyező anyagok és a víz kibocsátását és felhasználását A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál A gyakorlatok a következőket foglalják magukban (az alkalmazott kötőrendszer szerint): A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál A gyakorlatok a következőket foglalják magukban (az alkalmazott keményítési eljárás szerint): Fenol-uretán gyanták esetében (hűtődobozos eljárás): Rezolésztergyanták esetében: CO2-keményítésű gyanták (pl. lúgos fenolos, szilikát) esetében: SO2-keményítésű gyanták (pl. fenolos, epoxi/akril) esetében: A tiszta hulladék felhasználása Lásd az 1.4.1. szakaszt (1) Természetes/zöld homok formázása: A természetes- vagy zöldhomok-készítési területeken (pl. a szállítás, szitálás, keverés és hűtés során) és a formázási területeken – különösen a kiöntés során – keletkező véggázokat extrahálják. Automata formázógépek esetében megfelelő extrakciós rendszereket alkalmaznak a kibocsátások összegyűjtésére (pl. tetőn alkalmazott extrakció). Kézi formázás esetén az extrahálást a kibocsátó forráshoz lehető legközelebb mobil elszívóernyővel lehet elérni. (2) Hidegkötés, gázkeményítés, melegszilárdítási eljárások: Automata formázógépek esetében extrakciós rendszereket használnak a kibocsátások összegyűjtésére (pl. rögzített elszívóernyők, előtetős extrakció). Kézi formázás esetén az extrakció a kibocsátó forráshoz a lehető legközelebb, mobil elszívóernyővel történik. Abban az esetben, ha az öntőforma mérete és/vagy helykorlátozások miatt nem használhatók mobil elszívóernyők, öntőcsarnokos extrakciót kell alkalmazni. A maglövőgépeket lezárják, a véggázokat pedig extrahálják. Az extrakciót a frissen készített magok ellenőrzése, kezelése és tárolása során is alkalmazzák (pl. az ellenőrző táblán, a kezelő- és átmeneti tárolóterületek felett elhelyezett ernyővel) (3) Közvetlen termikus oxidáció: termikus oxidáció az égetésből származó energia visszanyerése nélkül. (4) Rekuperatív termikus oxidáció: termikus oxidáció a hulladékgázok hőjének felhasználásával, közvetett hőátadással. (5) Regeneratív termikus oxidáció: olyan termikus oxidáció, ahol a bejövő hulladékgázáramot az égetőkamrába kerülése előtt felmelegítik, amikor kerámiatestekkel töltött ágyon halad át. A megtisztított forró gázok egy (vagy több, egy korábbi égési ciklusban, belépő hulladékgázáram segítségével hűtött) kerámiával töltött ágyon való áthaladással távoznak az égetőkamrából. A felmelegített, kerámiával töltött ágy ezt követően egy újabb belépő hulladékgázáram előmelegítésével újabb égetési ciklust indít Grp. 143. A levegőbe történő kibocsátások mennyiségének csökkentésére szolgáló technikák Technika Leírás A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.2. szakaszt Adszorpció Szennyező anyagok eltávolítása a technológiai véggáz- vagy hulladékgázáramból szilárd felületen való megkötéssel (jellemzően aktív szén használatos adszorbensként). Az adszorpció lehet regeneratív vagy nem regeneratív Katalitikus oxidáció Olyan kibocsátáscsökkentési technika, amely a hulladékgázáramban lévő éghető vegyületeket levegővel vagy oxigénnel oxidálja egy katalizátorágyban. A katalizátor lehetővé teszi, hogy a termikus oxidációhoz képest az oxidálásra alacsonyabb hőmérsékleten és kisebb berendezésben kerüljön sor. A jellemző oxidációs hőmérséklet 200 °C és 600 °C közötti Ciklon Olyan berendezés, amely a véggázáramokban található por eltávolítását végzi a centrifugális erővel szembeni tehetetlenség kihasználásával, rendszerint egy kúpos kamrában. A porleválasztókat főleg a további poreltávolítást megelőző előkezelésre vagy szerves vegyületek eltávolítására használják. Multiciklonok is használhatók Száraz mosás Valamely lúgos oldat (például mész vagy nátrium-hidrogén-karbonát) száraz porát vagy szuszpenzióját/oldatát bevezetik a véggázáramba, és diszpergálják. Az anyag reakcióba lép a savas gáznemű anyaggal (pl. SO2), szilárd anyagot képezve, amelyet szűréssel (pl. szövetbetétes szűrővel) távolítanak el Elektrosztatikus porleválasztó Az elektrosztatikus porleválasztók (ESP-k) a részecskéket elektromosan feltöltik, és elektromos erőtér hatása alatt leválasztják. Az elektrosztatikus porleválasztók a legkülönbözőbb feltételek mellett képesek üzemelni. A kibocsátáscsökkentés hatékonysága függhet a mezők számától, a tartózkodási időtől (mérettől) és a korábbi fázisokban beiktatott részecskeszűrő egységektől. Általában 2–5 mező jöhet számításba, de a legfejlettebb ESP-k esetében akár 7 mező is rendelkezésre állhat. Az elektrosztatikus porleválasztók a pornak az elektródákról való összegyűjtésére használt technikától függően lehetnek száraz vagy nedves típusúak. A nedves elektrosztatikus porleválasztókat jellemzően a finomszűrés szakaszában a maradványpor és cseppek nedves mosást követő eltávolítására használják A formázásból és/vagy a magkészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A formázásból (beleértve a mintakészítést) és/vagy a magkészítésből származó kibocsátásokat extrahálják. A kiválasztott extraháló rendszer a formázási/magkészítési eljárás típusától függ. Szövetbetétes szűrő A szövetbetétes szűrők, más néven zsákszűrők, finom szövésű vagy nemezes anyagból készülnek, és a gázt ezen áramoltatják át a részecskék eltávolítása érdekében. A szövetbetétes szűrők lehetnek lapok, patronok vagy zsákok, amelyekben több szövetbetétes szűrőegység van csoportosítva. A szövetbetétes szűrőhöz olyan szövetanyagot kell választani, amely megfelel az adott hulladékgáz tulajdonságainak és a maximális üzemi hőmérsékletnek Lángmentes tüzelés A lángmentes tüzelést úgy érik el, hogy a tüzelőanyagot és az égéslevegőt külön-külön nagy sebességgel fecskendezik be a kemence égésterébe, hogy elnyomják a lángképződést és csökkentsék a termikus NOX-képződést, miközben egyenletesebb hőeloszlást hoznak létre az égéstérben. A lángmentes tüzelés kombinálható az oxigéndúsításos tüzeléssel (lásd az 1.4.1. szakaszt) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt Alacsony NOX-kibocsátású égő A (nagyon alacsony NOX-kibocsátású égőt is magában foglaló) technika alapelve a láng csúcshőmérsékletének csökkentése. A levegő/tüzelőanyag keverése csökkenti a rendelkezésre álló oxigén mennyiségét és a láng hőmérsékletét, ezáltal késlelteti a tüzelőanyaghoz kötött nitrogén NOX-dá való átalakulását és a termikus NOX-képződést, miközben fenntartja a tüzelés hatékonyságát A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.2. szakaszt Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.1. szakaszt Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.1. szakaszt Véggázok utánégetése A kemence véggázaiban lévő CO és más szerves vegyületek utánégetését a kibocsátások csökkentésére és hővisszanyerésre használják. A keletkező hőt hőcserélővel visszanyerik, és a fúvólevegő előmelegítésére vagy egyéb belső célokra használják fel. A HBC kemencékben az utánégetés egy külön utánégető kamrában történik, amelyet egy földgázégő előmelegít. A CBC kemencékben az utánégetés közvetlenül a kupolaaknában történik. A forgókemencékben az utánégetést a kemence és a hőcserélő között elhelyezett utánégetővel hajtják végre A megfelelő kemencetípus kiválasztása A megfelelő kemencetípus(ok) kiválasztása a kibocsátások szintje és a műszaki kritériumok alapján, pl. folyamattípusok, úgymint folyamatos vagy szakaszos gyártás, kemencekapacitás, öntvénytípus, a nyersanyagok rendelkezésre állása, a nyersanyagok tisztaságától függő rugalmasság és ötvözetváltás. A kemence energiahatékonyságát is figyelembe kell venni (lásd az Energiahatékony kemencetípus kiválasztása technikát az 1.4.1. szakaszban) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Öntőformák és magok alkoholalapú bevonatainak vizes bevonatokkal való helyettesítése. A vizes bevonatokat környezeti levegőn vagy szárítókemencében szárítják Termikus oxidáció Olyan kibocsátáscsökkentési technika, amely oxidálja a hulladékgázáramokban található éghető vegyületeket a következő eljárással: az áram felfűtése a tűztérben levegővel vagy oxigénnel az öngyulladási hőmérséklete fölé, majd magas hőmérséklet fenntartása, amíg a gázáram teljesen el nem ég szén-dioxiddá és vízzé. A jellemző égési hőmérséklet 800 °C és 1000 °C közötti. Többféle termikus oxidációt működtetnek: A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Nedves mosás Gáznemű vagy szemcsés szennyező anyag eltávolítása a gőzáramból folyékony oldószerbe, általában vízbe vagy vizes oldatba történő tömegátvitel útján. Adott esetben kémiai reakciót is magában foglal (pl. savas vagy lúgos mosás). Bizonyos esetekben a vegyületek visszanyerhetők az oldószerből. Ide tartoznak a Venturi-mosók is Grp. 144. A vízbe történő kibocsátások mennyiségének csökkentésére szolgáló technikák Technika Leírás Eleveniszapos eljárás Az eleveniszapos eljárásban a mikroorganizmusok szuszpenzióként vannak jelen a szennyvízben, és az egész keverék levegőztetése mechanikusan történik. Az eleveniszap-keverék egy elválasztó létesítménybe kerül, ahol az újrafeldolgozás során a levegőztető medencébe helyezik Adszorpció Az oldható anyagok (oldott anyagok) eltávolítása a szennyvízből szilárd, erősen porózus részecskék (jellemzően aktív szén) felületére juttatva őket Aerob kezelés Az oldott szerves szennyező anyagok oxigénnel történő, a mikroorganizmusok anyagcseréjét felhasználó biológiai oxidációja. A (levegőként vagy tiszta oxigénként beadott) oldott oxigén jelenlétében a szerves összetevők szén-dioxiddá és vízzé ásványosodnak, vagy egyéb metabolitokká és biomasszává alakulnak át Kémiai kicsapatás A feloldott szennyező anyagok oldhatatlan vegyületté történő alakítása kémiai kicsapószer hozzáadásával. A szilárd csapadék elválasztása ezután ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel történik. Szükség esetén ezt mikroszűrés vagy ultraszűrés követheti. A foszfor kicsapatásához polivalens fémionokat (pl. kalciumot, alumíniumot, vasat) használnak Kémiai redukció A szennyező anyagok hasonló, de kevésbé káros vagy veszélyes vegyületekké való átalakítása redukálószerekkel Koagulálás és flokkulálás A koagulálás és a flokkulálás a lebegő szilárd anyagok szennyvízből történő kiválasztására használatos, rendszerint egymást követő lépésekben végzett eljárások. A koagulálás úgy történik, hogy a lebegő szilárd anyagok töltésével ellentétes töltésű koagulálószereket adnak a szennyvízhez. A flokkulálás pedig polimerek hozzáadását jelenti, aminek során a mikrorészecskék egymásnak ütköznek, és nagyobb egységekbe, úgynevezett flokkokba rendeződnek Kiegyenlítés Az áramok és a szennyező anyag-terhelések központi tartályokkal való kiegyenlítése a végső szennyvízkezelés bemeneténél. A kiegyenlítés történhet decentralizált módon vagy más irányítási technikákkal is Bepárlás A szennyvíz elpárologtatása olyan desztillációs folyamat, amelynek során a víz az illékony anyag, és a koncentrátumot fenékmaradékként kell kezelni (pl. újrafeldolgozni vagy ártalmatlanítani). E művelet célja a szennyvíz mennyiségének csökkentése vagy az anyalúgok töményítése. Az illékony gőzt kondenzátorban gyűjtik össze, és a kondenzvizet szükség esetén egy későbbi kezelés után újrahasznosítják. A bepárlóknak számos típusa létezik: természetes keringtető bepárlók; rövid csöves, függőleges bepárlók; kosaras bepárlók; esőfilmes bepárlók; kevert vékony filmes bepárlók. A megcélzott tipikus szennyező anyagok az oldható szennyező anyagok (pl. sók) Szűrés A szilárd anyagok elválasztása a szennyvízből porózus közegen történő átvezetéssel, pl. homokszűrés, mikroszűrés és ultraszűrés Flotáció A szilárd vagy folyékony részecskék leválasztása a szennyvízről azáltal, hogy a finom gázbuborékokhoz (általában levegőhöz) tapadnak. A folyadék felszínére kerülő részecskék összegyűlnek, és onnan fölözővel eltávolíthatók Membrán bioreaktor (MBR) Az MBR egy membrános eljárás (pl. mikroszűrés vagy ultraszűrés) és egy felfüggesztett növekedésű bioreaktor kombinációjából áll. A biológiai szennyvízkezelésre szolgáló MBR-rendszerben a hagyományos levegőztetett iszaprendszer másodlagos derítési és harmadlagos szűrési lépését membránszűréssel (az iszap és a szuszpendált szilárd anyagok szétválasztásával) helyettesítik Nanoszűrés Szűrési eljárás, amelyhez körülbelül 1 nm pórusátmérőjű membránokat használnak Semlegesítés A szennyvíz pH-jának semleges (körülbelül 7-es) szintre való módosítása vegyi anyagok hozzáadása révén. A pH növelésére általában nátrium-hidroxidot (NaOH) vagy kalcium-hidroxidot (Ca(OH)2), csökkentésére pedig általában kénsavat (H2SO4), sósavat (HCl) vagy szén-dioxidot (CO2) használnak. A semlegesítés során bekövetkezhet egyes anyagok kicsapódása Fizikai elválasztás A durva szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék és fémrészecskék elválasztása a szennyvízből, például szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, zsírfogóval, hidrociklonnal, olaj-víz elválasztóval vagy elsődleges ülepítő tartályokkal Fordított ozmózis Membrános eljárás, amelynek során az egymástól membránnal elválasztott részek között előidézett nyomáskülönbség hatására a víz a töményebb oldatból a kevésbé tömény oldatba áramlik Ülepítés A lebegő részecskék és lebegő anyagok elkülönítése gravitációs ülepítéssel Vízáramok elkülönítése A vízáramok (például a talaj felszínén elfolyó víz, technológiai víz) gyűjtése és kezelése elkülönítetten történik a szennyező anyag-tartalom és a szükséges kezelési technikák alapján. A kezelés nélkül újrahasznosítható szennyvízáramokat elkülönítik a kezelést igénylő szennyvízáramoktól Grp. 14. A technikák leírása

1. ALKALMAZÁSI KÖR

Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében meghatározott alábbi tevékenységekre vonatkoznak: Ezek a BAT-következtetések a következőkre is kiterjednek: Ezek a BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbiakra: Egyéb BAT-következtetések és referenciadokumentumok, amelyek az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényegesek lehetnek: Ezek a BAT-következtetések más vonatkozó jogszabályok, például a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló (REACH) rendelet, vagy az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló (CLP) rendelet sérelme nélkül alkalmazandók. (b) a kalapácsonkénti 50 kJ energiát meghaladó kalapácsokkal dolgozó azon kovácsolóüzemek tevékenysége, ahol a felhasznált hőérték meghaladja a 20 MW-ot. (23) Vasfémek feldolgozása: (24) Napi 20 tonnánál nagyobb termelési kapacitású vasfémöntödék tevékenysége. (b) nemvasfémek, ezen belül visszanyert termékek olvasztása (ideértve az ötvözést is), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett. (25) Nemvasfémek feldolgozása: (611) A 91/271/EGK irányelv hatályán kívül eső, önálló üzemeltetésben végzett szennyvízkezelés, feltéve, hogy a szennyező anyagok nagy része az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekből származik. (5) Folyamatos öntési eljárásokat alkalmazó vasfémöntödék, amelyek végleges alakjukat felvevő vagy azt megközelítő szürke vagy gömbgrafitos öntöttvas öntvényeinek előállítására szolgálnak. (6) Nemvasfémöntödék ötvözet ingotot, hulladékot, visszanyert terméket vagy folyékony fémet használnak végleges alakjukat felvevő vagy azt megközelítő öntvények előállítására. (7) A különböző eredetű szennyvizek kombinált kezelése, amennyiben a szennyező anyagok nagy része az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekből származik, és a szennyvízkezelés nem tartozik a 91/271/EGK irányelv1 hatálya alá. (8) Öntőformák és -magok bevonatolása vas- és nemvasfémöntödékben. (9) Az anyagok tárolása, szállítása és kezelése, beleértve a hulladék és a homok öntödékben történő tárolását és kezelését. (10) Az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó égetési folyamatok, feltéve, hogy a gáznemű égéstermékek közvetlenül érintkeznek az anyagokkal (például az alapanyag közvetlen melegítése vagy az alapanyag közvetlen szárítása). (11) A vas és/vagy acél folyamatos öntése (vékony lemezek, vékony szalagok és lemezek előállítása céljából). Ezzel a vas- és acélgyártásra (IS) vonatkozó BAT-következtetések foglalkoznak. (12) További formázást igénylő félkész nemvasfémtermékek gyártása. Ez a nemvasfémiparral (NFM) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozik. (13) Az öntvények bevonatolása. Erre a szerves oldószereket használó felületkezelésre vonatkozó BAT-következtetések vonatkozhatnak, beleértve a fa és a fatermékek vegyi anyagokkal való tartósítását is. (14) Kovácsoló prések. (15) Közvetett hűtőrendszerekből származó szennyvíz. Ez az ipari hűtőrendszerekre (ICS) vonatkozó BAT-következtetések hatálya alá tartozhat. (16) Hengerművek. Ez a vasfémfeldolgozó iparral (FMP) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozik. (17) Forró gázt előállító helyszíni tüzelőberendezések, amelyeket nem használnak közvetlen érintkezésen alapuló fűtésre, szárításra, illetve tárgyak vagy anyagok bármilyen más kezelésére. Ezek a nagy tüzelőberendezésekkel (LCP) kapcsolatos BAT-következtetések vagy az (EU) 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozhatnak. (18) fémek és műanyagok felületkezelése (STM), (19) hulladékkezelés (WT), (20) az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből (IED-létesítmények) származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások ellenőrzése (ROM), (21) gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM), (22) tárolásból származó kibocsátások (EFS), Pt_23_. 2. energiahatékonyság (ENE).

2.3. Vasfémek feldolgozása: (b) a kalapácsonkénti 50 kJ energiát meghaladó kalapácsokkal dolgozó azon kovácsolóüzemek tevékenysége, ahol a felhasznált hőérték meghaladja a 20 MW-ot.

2.3. b)

a kalapácsonkénti 50 kJ energiát meghaladó kalapácsokkal dolgozó azon kovácsolóüzemek tevékenysége, ahol a felhasznált hőérték meghaladja a 20 MW-ot.

2.4. Napi 20 tonnánál nagyobb termelési kapacitású vasfémöntödék tevékenysége.

2.5. Nemvasfémek feldolgozása: (b) nemvasfémek, ezen belül visszanyert termékek olvasztása (ideértve az ötvözést is), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.

2.5. b)

nemvasfémek, ezen belül visszanyert termékek olvasztása (ideértve az ötvözést is), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.

6.11. A 91/271/EGK irányelv hatályán kívül eső, önálló üzemeltetésben végzett szennyvízkezelés, feltéve, hogy a szennyező anyagok nagy része az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekből származik.

Folyamatos öntési eljárásokat alkalmazó vasfémöntödék, amelyek végleges alakjukat felvevő vagy azt megközelítő szürke vagy gömbgrafitos öntöttvas öntvényeinek előállítására szolgálnak.

Nemvasfémöntödék ötvözet ingotot, hulladékot, visszanyert terméket vagy folyékony fémet használnak végleges alakjukat felvevő vagy azt megközelítő öntvények előállítására.

A különböző eredetű szennyvizek kombinált kezelése, amennyiben a szennyező anyagok nagy része az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekből származik, és a szennyvízkezelés nem tartozik a 91/271/EGK irányelv1 hatálya alá.

Öntőformák és -magok bevonatolása vas- és nemvasfémöntödékben.

Az anyagok tárolása, szállítása és kezelése, beleértve a hulladék és a homok öntödékben történő tárolását és kezelését.

Az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó égetési folyamatok, feltéve, hogy a gáznemű égéstermékek közvetlenül érintkeznek az anyagokkal (például az alapanyag közvetlen melegítése vagy az alapanyag közvetlen szárítása).

A vas és/vagy acél folyamatos öntése (vékony lemezek, vékony szalagok és lemezek előállítása céljából). Ezzel a vas- és acélgyártásra (IS) vonatkozó BAT-következtetések foglalkoznak.

További formázást igénylő félkész nemvasfémtermékek gyártása. Ez a nemvasfémiparral (NFM) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozik.

Az öntvények bevonatolása. Erre a szerves oldószereket használó felületkezelésre vonatkozó BAT-következtetések vonatkozhatnak, beleértve a fa és a fatermékek vegyi anyagokkal való tartósítását is.

Kovácsoló prések.

Közvetett hűtőrendszerekből származó szennyvíz. Ez az ipari hűtőrendszerekre (ICS) vonatkozó BAT-következtetések hatálya alá tartozhat.

Hengerművek. Ez a vasfémfeldolgozó iparral (FMP) kapcsolatos BAT-következtetések hatálya alá tartozik.

Forró gázt előállító helyszíni tüzelőberendezések, amelyeket nem használnak közvetlen érintkezésen alapuló fűtésre, szárításra, illetve tárgyak vagy anyagok bármilyen más kezelésére. Ezek a nagy tüzelőberendezésekkel (LCP) kapcsolatos BAT-következtetések vagy az (EU) 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozhatnak.

fémek és műanyagok felületkezelése (STM),

hulladékkezelés (WT),

az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből (IED-létesítmények) származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások ellenőrzése (ROM),

gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM),

tárolásból származó kibocsátások (EFS),

energiahatékonyság (ENE).

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: Általános kifejezések Használt kifejezés Meghatározás Öntés Öntési eljárással előállított fém munkadarab, amelyet kidobnak vagy kiengednek az öntőformából Öntési eljárás A megolvasztott fém öntése az öntőforma üregébe. Az olvadt fémet ezután hagyni kell megszilárdulni Centrifugális öntés A megolvasztott fémet a termék alakjától függően függőlegesen vagy vízszintesen elhelyezett, előre felmelegített forgó öntőformába öntik. Öntés után az öntőforma a központi tengelye körül forog, és centrifugális erőt hoz létre, amely a megolvasztott fémet a periféria felé tereli, és arra kényszeríti, hogy az öntőforma falaira rakódjon Irányított kibocsátások Szennyező anyagok kibocsátása a környezetbe bármilyen vezetéken, csövön, kéményen stb. keresztül Tiszta hulladék Fémhulladék, amely megfelel legalább az alábbi jellemzők mindegyikének: A mentesség azt jelenti, hogy a maradék szennyeződések olyan alacsony szinten vannak jelen, hogy nem befolyásolják hátrányosan a környezeti teljesítményt (pl. megnövekedett TVOC-, PCDD/F- és/vagy nehézfém-kibocsátás), valamint az üzem működését/biztonságát Hidegkötési eljárások Öntőformák és -magok megszilárdítási eljárásai, ahol a homok kötőanyag szobahőmérsékleten megkeményedik. A megszilárdítás közvetlenül azután kezdődik, hogy a homok kötőanyag készítmény utolsó összetevőjét is bevezették a keverékbe Folyamatos öntés A megolvasztott fémet az alján vagy oldalán nyitott vízhűtéses formába öntik. Intenzív hűtéssel a fémtermék külseje megszilárdul, miközben lassan kihúzható az öntőformából. Ezt követően a terméket (pl. rudakat, csöveket, profilokat) a kívánt hosszúságúra vágják Folyamatos mérés A telephelyen tartósan beszerelt automatizált mérőrendszerrel végzett mérések Magkészítés Tömör vagy üreges magok előállítása. A belső üregek vagy az öntvény külső formája egy részének kialakítása érdekében a magokat az öntőformába helyezik, mielőtt a fél öntőformákat összekapcsolnák Diffúz kibocsátások Levegőbe történő, nem irányított kibocsátások. A diffúz kibocsátások a fugitív és a nem fugitív kibocsátásokat foglalják magukban Közvetlen kibocsátás Kibocsátás egy fogadó víztestbe a szennyvíz további kezelése nélkül Kohósalak Szilárd anyagok, amelyek a fém megolvasztása vagy az olvadt fém felületén való megtartása során keletkeznek, pl. levegővel történő oxidációval Meglévő üzem Újnak nem minősülő üzem Alapanyag A kovácsműhelyek gyártási folyamata során felhasznált fémek Kikészítés Az öntödékben ez számos olyan mechanikai műveletet foglal magában, amelyeket az öntési eljárás után végeznek el, beleértve a sorjázást, a csiszoló vágást, a vésést, a szúrást, az öntecstisztítást, a csúszkás köszörülést, a szemcseszórást és a hegesztést. A kovácsműhelyekben ez magában foglalja az öntecstisztítást, a sorjázást, a megmunkálást, a vágást és a forgácsolást Füstgáz Az égetőegységből kilépő légnemű égéstermék Kovácsolás Melegítéssel és (pl. pneumatikus, gőzhajtású, mechanikus, elektromos, hidraulikus) kalapáccsal végzett, deformálási és fémformálási eljárás Teljes öntőformás eljárás Vegyileg kötött homokba beépített expandált polimerekből (pl. expandált polisztirol) készült habmintát alkalmazó formázási technika. Az öntés során a habminta elveszik. Ezt az eljárást általában nagy öntvényeknél alkalmazzák Gázkeményítéses eljárások A magok megszilárdítási eljárásai, amelyek során gáz halmazállapotú katalizátort vagy keményítőanyagot injektálnak a magdobozba Gravitációs kokillaöntés A megolvasztott fémet közvetlenül az öntőüstből öntik a gravitációs kokillába. A megszilárdulás után a kokillát kinyitják, majd a fém munkadarabot kiengedik Zöld homok Öntőforma készítéséhez használt homok, agyag (pl. bentonit) és adalékanyagok (pl. szénpor, gabona-kötőanyagok) keveréke Veszélyes anyagok A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 18. pontjában meghatározott veszélyes anyagok Hőkezelés Olyan hőkezelési eljárás, amelynek során az öntvényeket (az öntödékben) vagy a munkadarabokat (a kovácsműhelyekben) az olvadáspontjuk alá melegítik a fizikai tulajdonságaik javítása érdekében Nagynyomású öntés A megolvasztott fémet nyomás alatt zárt öntőformaüregbe juttatják. A fémet a megszilárdulásáig jelentős nyomóerő tartja a helyén. A megszilárdulás után a kokillát kinyitják, majd a fém munkadarabot kiengedik Melegszilárdítási eljárások A magok vagy öntőformák megszilárdítási eljárásai, amelyek során a homokkötő anyag fémből vagy fából készült fűtött magdobozba vagy fűtött mintába keményedik Közvetett kibocsátás Közvetlen kibocsátásnak nem minősülő kibocsátás Belső hulladék A belső hulladék kapukból, emelőkből, hibás öntvényekből és a létesítményben keletkező egyéb fémdarabokból áll Az öntőüst előmelegítése A megolvasztott fémnek az olvasztókemencéből az öntési folyamatba történő átvitelére használt öntőüstöket szabályozott hőmérsékletre kell előmelegíteni annak érdekében, hogy az előkészítést követően az öntőüst megszáradjon, a kiöntés során minimálisra csökkenjen a lökésszerű hőhatás és a tűzálló kopás, továbbá, hogy csökkenjen a megolvasztott fém hővesztesége Termelt folyékony fém Az olvasztókemencékben előállított folyékony fém mennyisége Elgázosodó mintás öntés Az öntendő részek habmintáit expandált polimerekből (pl. expandált polisztirolból), automatizált formázógépekkel állítják elő, és majd klaszterekbe szerelik össze. A klasztereket ezt követően beépítik a nem kötött homokba. Öntéskor a megolvasztott fém az expandált polisztirol pirolízisét okozza, és kitölti a kiürült teret Kisnyomású öntés A megolvasztott fémet egy légmentes kemencéből egy emelkedő csövön keresztül egy fémkokillába vezetik. A megolvasztott fémet alacsony gáznyomás mellett felfelé nyomják a kokillába. A megszilárdulást követően a gáznyomást kiengedik, hogy az emelkedő csőben lévő, még olvadt állapotú fém visszajusson a kemencébe; a kokillát kinyitják, majd az öntvényt kiengedik Jelentős üzemfejlesztés Az üzem konstrukciójának vagy technológiájának jelentős változtatása a feldolgozó és/vagy kibocsátáscsökkentő technika vagy technikák és a kapcsolódó berendezések jelentős módosításaival vagy cseréjével Tömegáram Egy adott anyag vagy paraméter meghatározott időtartam alatt kibocsátott tömege Fémolvasztás Vas- vagy nemvasfémek olvadékainak előállítása olvasztókemencék használatával. Ide tartozik például a helyszínen keletkező hulladék megolvasztása és a megolvasztott fém hőtárolása az olvadtfém-fogadó kemencékben Formázás Öntőforma készítése, amelybe a megolvasztott fémet beleöntik. A folyamat magában foglalja a minták készítését is Természetes homok Kvarchomokból (pl. 85 %), agyagból (pl. 15 %) és vízből álló keverék. Általában nem adnak hozzá más adalékanyagot a keverékhez Új üzem A létesítmény területén e BAT-következtetések közzétételét követően először engedélyezett üzem, vagy egy üzem e BAT-következtetések közzétételét követően a létesítmény meglévő alapjain történő, teljeskörű cseréje Gömbgrafitos öntöttvas Szenet tartalmazó, noduláris/gömb alakú öntöttvas, közismert nevén gömbgrafitos öntöttvas Nodularizáció A megolvasztott öntöttvas kezelése magnéziummal vagy valamilyen ritkaföldfémmel a szénrészecskék noduláris/gömb alakúra történő alakítása céljából Időszakos mérés Meghatározott időközönként végzett, manuális vagy automatikus módszerekkel történő mérés Hevítés/újrahevítés A kalapálás előtt az alapanyag hőmérsékletének emelésére használt hőkezelési lépések sorozata Technológiai vegyi anyagok Az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkében meghatározott és a folyamatban (vagy folyamatokban) használt anyagok és/vagy keverékek. A technológiai vegyi anyagok veszélyes anyagokat és/vagy különös aggodalomra okot adó anyagokat tartalmazhatnak Acélfinomítás Acélkezelési eljárás a nyersvas széntartalmának eltávolítására (széntelenítés; elsődleges finomítás), amit a szennyeződések eltávolítása követ Maradékanyagok Az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységekből hulladékként vagy melléktermékként keletkező anyagok vagy tárgyak Homok újrafelhasználása A homok újrafelhasználási eljárása öntödékben a homok rekondicionálását vagy visszanyerését követően Homokrekondicionálás A létesítményben a zöld és/vagy természetes homok újrafelhasználása érdekében végzett bármilyen mechanikai művelet. Magában foglalja a szűrést, a trampfém eltávolítását, a finom és túlméretezett agglomerátumok elkülönítését és eltávolítását. Ezt követően a homokot lehűtik, és tárolásra/újrafelhasználásra küldik Homokvisszanyerés A létesítményben végzett bármilyen mechanikai és/vagy hőkezelési művelet, amelynek célja a vegyileg kötött homok vagy kevert homok újrafelhasználása. A folyamat magában foglal egy kezdeti mechanikai lépést (pl. zúzás, szitálás), amelyet mechanikus (pl. csiszolókorong, ütődob) és/vagy termikus (pl. fluidágy, forgókemence) eljárások követnek a maradék kötőanyagok eltávolítása érdekében Érzékeny területek Speciális védelmet igénylő területek, például: Salak Olyan folyékony anyagok, amelyek nem oldódnak fel folyékony fémekben, de könnyen elkülöníthetők tőlük, és kisebb sűrűségük miatt külön réteget képeznek a folyékony fémeken. A salak a fémtöltetben jelen lévő nemfémes elemek oxidációja útján jön létre Különös aggodalomra okot adó anyag A REACH-rendelet (1907/2006/EK) 57. cikkében említett kritériumoknak megfelelő és a rendelet szerinti, különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistáján szereplő anyagok Felszíni lefolyó víz Olyan, csapadékból származó víz, amely föld vagy vízhatlan felületek, például burkolattal ellátott utcák, tárolóhelyek és tetők felszínén folyik, és nem szivárog bele a talajba A megolvasztott fém kezelése Az alumínium olvasztási eljárásainál végzett finomítási műveletek, beleértve a gázeltávolítást, a szemcsefinomítást és az elfolyósítást. A gázeltávolítást (azaz az oldott hidrogén nitrogénnel történő eltávolítását) gyakran Cl2-gázzal végzett tisztítással (azaz alkálifém vagy alkáliföldfém, például Ca eltávolításával) kombinálják Érvényes óránkénti vagy félóránkénti átlag Egy óránkénti (vagy félóránkénti) átlagérték akkor tekinthető érvényesnek, ha nincs karbantartás vagy működési hiba az automatizált mérőrendszerben Szennyező anyagok és paraméterek Használt kifejezés Meghatározás Aminok Olyan ammóniaszármazékokra vonatkozó gyűjtőfogalom, amelyekben egy vagy több hidrogénatomot alkil- vagy arilcsoport helyettesít AOX A Cl-ként kifejezett, szervesen kötött adszorbeálható halogének a szervesen kötött adszorbeálható klórt, brómot és jódot foglalják magukban As Az arzén és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) As-ben kifejezve B[a]P Benzo[a]pirén BOI5 Biokémiai oxigénigény. A szerves és/vagy szervetlen anyag 5 nap alatt történő biokémiai oxidálásához szükséges oxigén mennyisége (BOI5) Cd A kadmium és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Cd-ben kifejezve Cl2 Elemi klór CO Szén-monoxid KOI Kémiai oxigénigény. A szerves anyag dikromát használatával történő teljes kémiai oxidációjához (szén-dioxiddá alakulásához) szükséges oxigénmennyiség. A KOI a szerves vegyületek tömegkoncentrációjának mutatójaként szolgál Cr A króm és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Cr-ben kifejezve Cu A réz és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Cu-ben kifejezve Por Az összes (levegőben) lebegő részecske Fe A vas és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Fe-ben kifejezve HCl Hidrogén-klorid HF Hidrogén-fluorid Hg A higany és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Hg-ben kifejezve HOI Szénhidrogén-olajindex. A szénhidrogén-oldószerrel extrahálható vegyületek összessége (ideértve a hosszú láncú és elágazó alifás, aliciklikus, aromás vagy alkilszubsztituált aromás szénhidrogéneket) Mg Magnézium MgO Magnézium-oxid MgS Magnézium-szulfid MgSO4 Magnézium-szulfát Ni A nikkel és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Ni-ben kifejezve NOX A nitrogén-monoxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) mennyiségének összege NO2-ben kifejezve PCDD/F. Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok/-furánok Fenolindex A fenolvegyületek EN ISO 14402 szabvány szerint mért és fenolkoncentrációként kifejezett összessége Pb Az ólom és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) Pb-ben kifejezve (vízben). Az ólom és vegyületei mennyiségének összege Pb-ben kifejezve (levegőben) SO2 Kén-dioxid TOC A teljes szervesszén-tartalom C-ben kifejezve (vízben), amely magában foglal minden szerves vegyületet TSS Összes lebegő szilárd részecske. Az összes (vízben) lebegő szilárd részecske tömegkoncentrációja üvegszálas szűrőkkel végzett szűréssel és gravimetriás módszerrel mérve Összes nitrogén (TN) Az N-ként kifejezett összes nitrogén a szabad ammóniát és ammóniumot (NH4-N), a nitriteket (NO2-N), a nitrátokat (NO3-N) és a szervesen kötött nitrogént foglalja magában TVOC Az összes illékony szerves szén C-ben kifejezve (a levegőben) VOC A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 45. pontjában meghatározott illékony szerves vegyületek Zn A cink és vegyületei mennyiségének összege (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban), Zn-ben kifejezve (1) nemfém szennyeződésektől való mentesség, (2) galvanizált, alapozott vagy festett hulladékrészektől való mentesség, (3) olaj- és zsírmentesség, (4) robbanásveszélyes anyagtól való mentesség, (5) szerszámacéltól, rozsdamentes acéltól vagy krómmal ötvözött acéltól való mentesség, kivéve az acélöntödék esetében, (6) vas- és acélöntödék esetében nemvasfémhulladék-részektől való mentesség. (7) lakónegyedek, (8) emberi tevékenységek végzésére használt területek (pl. szomszédos munkahelyek, iskolák, napközik, pihenőövezetek, kórházak vagy ápolási intézmények)

nemfém szennyeződésektől való mentesség,

galvanizált, alapozott vagy festett hulladékrészektől való mentesség,

olaj- és zsírmentesség,

robbanásveszélyes anyagtól való mentesség,

szerszámacéltól, rozsdamentes acéltól vagy krómmal ötvözött acéltól való mentesség, kivéve az acélöntödék esetében,

vas- és acélöntödék esetében nemvasfémhulladék-részektől való mentesség.

lakónegyedek,

emberi tevékenységek végzésére használt területek (pl. szomszédos munkahelyek, iskolák, napközik, pihenőövezetek, kórházak vagy ápolási intézmények)

MOZAIKSZAVAK

E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi mozaikszavakat kell alkalmazni. Mozaikszó Meghatározás CBC Hideg szeles kupolókemence CMS Vegyianyag-kezelési rendszer CMR Rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító CMR 1A A módosított 1272/2008/EK rendeletben meghatározott 1A. kategóriájú, azaz a H340, H350, H360 figyelmeztető mondatokat viselő CMR anyag CMR 1B A módosított 1272/2008/EK rendeletben meghatározott 1B. kategóriájú, azaz a H340, H350, H360 figyelmeztető mondatokat viselő CMR anyag CMR 2 A módosított 1272/2008/EK rendeletben meghatározott 2. kategóriájú, azaz a H341, H351, H361 figyelmeztető mondatokat viselő CMR anyag DMEA N,N-dimetil-etil-amin EAF Elektromos ívkemence EMS Környezetközpontú irányítási rendszer ESP Elektrosztatikus porleválasztó HBC Forró szeles kupolókemence HPDC Nagynyomású öntés NFM Nemvasfém OME Operatív anyaghatékonyság OTNOC A normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek TEA Trietil-amin

ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

Elérhető legjobb technikák

Az e BAT-következtetésekben felsorolt és bemutatott technikák nem előíró jellegűek és nem teljeskörűek. Más olyan technikák is alkalmazhatók, amelyek garantálják a környezetvédelem legalább azonos szintjét. Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-következtetések általánosan érvényesek.

A levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) és indikatív kibocsátási szintek

Az öntödék esetében az e BAT-következtetésekben szereplő, a levegőbe történő kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó BAT-AEL-értékek és indikatív kibocsátási szint a koncentrációszintekre (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú véggázhoz viszonyított tömegére) értendők az alábbi standard körülmények között: száraz gáz 273,15 K hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson, a referencia-oxigénszint korrekciója nélkül, mg/Nm3 vagy ng WHO-TEQ/Nm3 mértékegységben kifejezve. Kovácsműhelyek esetében az e BAT-következtetésekben szereplő, a levegőbe történő kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó BAT-AEL-értékek és indikatív kibocsátási szint a koncentrációszintekre (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú véggázhoz viszonyított tömegére) értendők az alábbi standard körülmények között: száraz gáz 273,15 K hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson, 3 száraz térfogatszázalék referencia-oxigénszintre korrigálva, mg/Nm3 egységben kifejezve. A kibocsátási koncentrációnak a referencia-oxigénszintre való átszámításához a következő egyenletet kell alkalmazni: ER21 – OR21 – OM× EM ahol: ER kibocsátási koncentráció az OR referencia-oxigénszintnél; OR referencia-oxigénszint térf. %-ban; EM a mért kibocsátási koncentráció; OM mért oxigénszint térf. %-ban. A BAT-AEL-értékekhez kapcsolódó átlagolási időszakok és a levegőbe történő irányított kibocsátások indikatív kibocsátási szintjei vonatkozásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók: Mérés típusa Átlagolási időszak Meghatározás Folyamatos Napi átlag Egynapos időszakban mért átlagérték, érvényes óránkénti vagy félóránkénti átlagok alapján számítva Időszakos A mintavételi időszakban mért átlagérték Három egymást követő, egyenként legalább 30 percen át tartó mintavétel/mérés átlagértéke Két vagy több forrásból (például kemencékből) származó véggázok közös kéményen keresztül történő kibocsátása esetén a BAT-AEL-ek a kéményből származó kombinált kibocsátásra vonatkoznak. A tömegáramok BAT 12 kapcsán történő kiszámításához, amennyiben – az illetékes hatóság megítélése szerint – a hasonló jellemzőkkel rendelkező, például egyazon (típusú) anyagokat/paramétereket tartalmazó és két vagy több különálló kéményen keresztül kiengedett hulladékgázokat egy közös kéményen keresztül is ki lehetne engedni, ezeket a kéményeket egyetlen kéménynek kell tekinteni.

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a vízbe történő kibocsátásokra vonatkozóan

Az e BAT-következtetésekben szereplő, a vízbe történő kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó BAT-AEL-értékek mg/l-ben (a kibocsátott anyag egységnyi térfogatú vízhez viszonyított tömegeként) kifejezett koncentrációszinteket jelentenek. A BAT-AEL-ekhez kapcsolódó átlagolási időszakok az alábbi két eset egyikére vonatkoznak: Időarányos egyesített minták is alkalmazhatók, feltéve, hogy igazolható a térfogatáram megfelelő stabilitása. Megfelelően összekevert, homogén szennyvíz esetében lehetőség van pontminták vételére is. A BAT-AEL-ek azon a ponton alkalmazandók, ahol a kibocsátás kilép a létesítményből. (1) Folyamatos kibocsátás esetében a napi átlagok, azaz 24 órás térfogatáram-arányos egyesített minták. (2) Tételenkénti kibocsátás esetén a kibocsátás időtartamára számított átlagértékekre, amelyeket vagy térfogatáram-arányos egyesített minták alapján, vagy – megfelelően összekevert, homogén szennyvíz esetében – a kibocsátás előtt vett pontminta alapján határoznak meg.

Folyamatos kibocsátás esetében a napi átlagok, azaz 24 órás térfogatáram-arányos egyesített minták.

Tételenkénti kibocsátás esetén a kibocsátás időtartamára számított átlagértékekre, amelyeket vagy térfogatáram-arányos egyesített minták alapján, vagy – megfelelően összekevert, homogén szennyvíz esetében – a kibocsátás előtt vett pontminta alapján határoznak meg.

Az egyéb elérhető legjobb technikákkal összefüggő környezetvédelmi teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek) és indikatív szintek A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó BAT-AEPL-ek (öntödék esetében)

A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó BAT-AEPL-ek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani: fajlagos energiafogyasztásenergiafogyasztási rátaaktivitási ráta ahol: energiafogyasztási ráta az öntödékben az érintett folyamat(ok) (olvasztás és melegen tartás, öntőüst-előmelegítés) által elfogyasztott teljes (primer energiahordozókból generált) hő- és villamosenergia-mennyiség, kWh/év mértékegységben kifejezve; valamint aktivitási ráta a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. Az energiafogyasztási ráta megfelel az érintett folyamat(ok) (olvasztás és melegen tartás, öntőüst-előmelegítés) során az összes olvasztókemence által elfogyasztott teljes (primer energiahordozókból generált) hő- és villamosenergia-mennyiségnek:

A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív szintek (kovácsműhelyek)

A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív szintek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani: fajlagos energiafogyasztásenergiafogyasztási rátaaktivitási ráta ahol: energiafogyasztási ráta a kovácsműhelyek által elfogyasztott teljes (primer energiahordozókból generált) hő- és villamosenergia-mennyiség, kWh/év mértékegységben kifejezve; valamint aktivitási ráta az alapanyag teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. (1) az újrahasznosított és újrafelhasznált vizet, (2) az egyszeri átömlésű (once through) hűtőrendszerekben használt hűtővizet, és (3) a háztartási jellegű használatra szánt vizet, m3/évben kifejezve; valamint Grp_fajlagos_vízfogyasztáshoz_kapcsolódó_bataeplek_öntödék. esetében. A fajlagos vízfogyasztáshoz kapcsolódó BAT-AEPL-ek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani: fajlagos vízfogyasztásvízfogyasztási rátaaktivitási ráta ahol: vízfogyasztási ráta az üzem által elfogyasztott teljes vízmennyiség, kivéve: aktivitási ráta a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. Grp_ártalmatlanításra_küldött_hulladék_fajlagos_mennyiségére_vonatkozó_bataeplek. öntödék. Az ártalmatlanításra küldött hulladék fajlagos mennyiségéhez kapcsolódó BAT-AEPL-ek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani: ártalmatlanításra küldött hulladék fajlagos mennyiségehulladékártalmatlanítási rátaaktivitási ráta ahol: hulladékártalmatlanítási ráta az ártalmatlanításra küldött hulladék teljes mennyisége, kg/évben kifejezve; valamint aktivitási ráta a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve.

A fajlagos vízfogyasztáshoz kapcsolódó BAT-AEPL-ek (öntödék esetében)

A fajlagos vízfogyasztáshoz kapcsolódó BAT-AEPL-ek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani: fajlagos vízfogyasztásvízfogyasztási rátaaktivitási ráta ahol: vízfogyasztási ráta az üzem által elfogyasztott teljes vízmennyiség, kivéve: aktivitási ráta a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. (1) az újrahasznosított és újrafelhasznált vizet, (2) az egyszeri átömlésű (once through) hűtőrendszerekben használt hűtővizet, és (3) a háztartási jellegű használatra szánt vizet, m3/évben kifejezve; valamint

az újrahasznosított és újrafelhasznált vizet,

az egyszeri átömlésű (once through) hűtőrendszerekben használt hűtővizet, és

a háztartási jellegű használatra szánt vizet, m3/évben kifejezve; valamint

Az ártalmatlanításra küldött hulladék fajlagos mennyiségére vonatkozó BAT-AEPL-ek (öntödék)

Az ártalmatlanításra küldött hulladék fajlagos mennyiségéhez kapcsolódó BAT-AEPL-ek az éves átlagokra vonatkoznak, melyeket a következő egyenlet segítségével kell kiszámítani: ártalmatlanításra küldött hulladék fajlagos mennyiségehulladékártalmatlanítási rátaaktivitási ráta ahol: hulladékártalmatlanítási ráta az ártalmatlanításra küldött hulladék teljes mennyisége, kg/évben kifejezve; valamint aktivitási ráta a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve.

Az operatív anyaghatékonysághoz (OME) kapcsolódó indikatív szintek (kovácsműhelyek)

Az OME indikatív szintjei százalékban kifejezett és az alábbi egyenlettel kiszámított éves átlagokra vonatkoznak: operatív anyaghatékonyság OMEjó öntési rátaaktivitási ráta× 100 ahol: jó öntési ráta a létesítményben előállított, hibátlan végleges öntvények teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve; valamint aktivitási ráta a termelt folyékony fém teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve. Grp_homok_újrafelhasználásához_kapcsolódó_bataeplek. kovácsműhelyek. A homok újrafelhasználásához kapcsolódó BAT-AEPL-ek százalékban kifejezett és az alábbi egyenlettel kiszámított éves átlagokra vonatkoznak: homok újrafelhasználási arányújrafelhasznált homok mennyiségefelhasznált homok teljes mennyisége× 100 ahol: az újrafelhasznált homok mennyisége a rekondicionálásból vagy visszanyerésből származó újrafelhasznált homok teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve; valamint a felhasznált homok teljes mennyisége a felhasznált homok teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve.

A homok újrafelhasználásához kapcsolódó BAT-AEPL-ek (kovácsműhelyek)

A homok újrafelhasználásához kapcsolódó BAT-AEPL-ek százalékban kifejezett és az alábbi egyenlettel kiszámított éves átlagokra vonatkoznak: homok újrafelhasználási arányújrafelhasznált homok mennyiségefelhasznált homok teljes mennyisége× 100 ahol: az újrafelhasznált homok mennyisége a rekondicionálásból vagy visszanyerésből származó újrafelhasznált homok teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve; valamint a felhasznált homok teljes mennyisége a felhasznált homok teljes mennyisége, t/év mértékegységben kifejezve.

1.1. Általános BAT-következtetések (i) elkötelezettség és vezetői szerepvállalás, a vezetés – beleértve a felső vezetést – elszámoltathatósága a hatékony EMS megvalósítása tekintetében; (ii) a szervezeti összefüggések meghatározását magában foglaló elemzés, az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak felmérése, a létesítmény esetleges környezeti kockázatát befolyásoló jellemzők, valamint a környezettel és az emberi egészséggel kapcsolatos alkalmazandó jogi követelmények azonosítása; (iii) olyan környezetvédelmi politika kidolgozása, amely a létesítmény környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztését is magában foglalja; (iv) a jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos célkitűzések és teljesítménymutatók meghatározása, beleértve az alkalmazandó jogi követelményeknek való megfelelés biztosítását; (v) a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítása és a környezeti kockázatok elkerülése érdekében szükséges eljárások és intézkedések tervezése és végrehajtása (ideértve adott esetben a korrekciós és megelőző intézkedéseket is); (vi) a környezeti szempontokkal és célkitűzésekkel összefüggő struktúrák, szerepek és felelősségi körök meghatározása, valamint a szükséges pénzügyi és emberi erőforrások biztosítása; (vii) a létesítmény környezeti teljesítményét esetlegesen befolyásoló munkakörrel rendelkező személyzet szakértelmének és tudatosságának biztosítása (pl. tájékoztatás és képzés révén); (viii) belső és külső kommunikáció; (ix) a munkavállalók jó környezetgazdálkodási gyakorlatokban való részvételének előmozdítása; (x) a jelentős környezeti hatással járó tevékenységek ellenőrzésére szolgáló irányítási kézikönyv és írásbeli eljárások, valamint a vonatkozó nyilvántartások létrehozása és vezetése; (xi) hatékony műveleti tervezés és folyamat-ellenőrzés; (xii) megfelelő karbantartási programok végrehajtása; (xiii) veszélyhelyzeti felkészültségi és intézkedési tervek, beleértve a veszélyhelyzetek megelőzését és/vagy káros (környezeti) hatásainak enyhítését is; (xiv) (új) létesítmény vagy egy létesítmény részének (újra)tervezése során az annak teljes élettartama alatt várható környezeti hatások figyelembevétele, beleértve az építést, a karbantartást, az üzemeltetést és a leszerelést is; (xv) nyomonkövetési és mérési program végrehajtása; amennyiben szükséges, ezzel kapcsolatban az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások ellenőrzéséről szóló referenciajelentésben található információ; (xvi) ágazati összehasonlító teljesítményértékelés rendszeres alkalmazása; (xvii) időszakos független belső ellenőrzés (amennyiben megvalósítható), vagy időszakos független külső ellenőrzés a környezeti teljesítmény értékelése, valamint annak meghatározása érdekében, hogy az EMS megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, illetve megfelelően vezették-e be és tartják-e fenn; (xviii) a meg nem felelések okainak értékelése, a hozott korrekciós intézkedések végrehajtása, a korrekciós intézkedések hatékonyságának vizsgálata, valamint annak meghatározása, hogy léteznek-e vagy előfordulhatnak-e hasonló meg nem felelések; (xix) időszakos felsővezetői felülvizsgálat az EMS, illetve annak folyamatos alkalmassága, megfelelősége és hatékonysága tekintetében; (xx) a tisztább technológiák fejlesztésének nyomon követése és figyelembevétele. (xxi) a bemeneti és a kimeneti anyagok nyilvántartása (lásd: BAT 2); (xxii) vegyianyag-kezelési rendszer (lásd: BAT 3); (xxiii) a szivárgások és a kiömlések megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó terv (lásd: BAT 4, a) pont); (xxiv) OTNOC intézkedési terv (lásd: BAT 5); (xxv) energiahatékonysági terv és auditok (lásd: BAT 7, a) pont); (xxvi) vízgazdálkodási terv és auditok (lásd: BAT 35, a) pont); (xxvii) zaj- és/vagy rezgésvédelmi intézkedési terv (lásd: BAT 8); (xxviii) maradékanyag-kezelési terv (lásd: BAT 10); (xxix) bűzszennyezés elleni intézkedési terv az öntödék esetében (lásd: BAT 32). Grp. megjegyzés. Az 1221/2009/EK rendelet létrehozza az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS), amely egy ennek a BAT-nak megfelelő EMS-rendszer. Grp. alkalmazhatóság. Az EMS részletessége és formalizálásának mértéke általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze. Grp. 1. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika olyan környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) bevezetését és alkalmazását jelenti, amely az összes alábbi szempontot magában foglalja: Kifejezetten a kovács- és öntödei ipar esetében a BAT szerint a környezetközpontú irányítási rendszernek (EMS) rendelkeznie kell a következő jellemzőkkel is: (a) a levegőbe, a vízbe és a talajba történő kibocsátások eredetét bemutató egyszerűsített folyamatábrák; (b) kibocsátás megelőzését vagy csökkentését szolgáló folyamatintegrált technikák és szennyvíz/hulladékgáz-kezelési eljárások leírása, a technikák és eljárások teljesítményét is beleértve (pl. kibocsátáscsökkentési hatékonyság); (i) a gyártási eljárásokra vonatkozó információk, beleértve a következőket: (ii) a felhasznált nyersanyagok (pl. hulladék, alapanyag, homok) és tüzelőanyagok (pl. koksz) mennyiségére és jellemzőire vonatkozó információk; (iii) a vízfogyasztásra és -felhasználásra vonatkozó információk (pl. áramlási diagramok és a víz anyagmérlegei); (iv) az energiafogyasztásra és -felhasználásra vonatkozó információk; (a) az áram átlagos értékei és változásai, pH-érték, hőmérséklet és vezetőképesség; (b) a releváns anyagok/paraméterek átlagos koncentráció- és tömegáramértékei /(például összes lebegő szilárd részecske, TOC vagy KOI, szénhidrogén-olajindex, foszfor, fémek és fluorid) és ezek szórása; (v) a szennyvízáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre: (a) a technológiai vegyi anyagok megnevezése és jellemzői, beleértve a környezetre és/vagy az emberi egészségre káros tulajdonságokat; (b) a felhasznált technológiai vegyi anyagok mennyisége és felhasználásuk helye; (vi) a felhasznált technológiai vegyi anyagok mennyiségére és jellemzőire vonatkozó információ: (a) az áram átlagos értékei és változásai, valamint hőmérséklete; (b) a releváns anyagok (pl. por, NOX, SO2, CO, fémek) koncentrációjának és tömegáramának átlagos értékei és ezek szórása; (c) olyan egyéb anyagok jelenléte, amelyek befolyásolhatják a véggázkezelő rendszert (pl. oxigén, nitrogén, vízgőz) vagy a létesítmény biztonságát; (d) CMR 1A, CMR 1B vagy CMR 2 besorolású anyagok jelenléte; az ilyen anyagok jelenlétét például az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet) kritériumai alapján lehet értékelni; (vii) a véggázáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre: (viii) a keletkezett maradékanyagok mennyiségének és jellemzőinek bemutatása. Grp. alkalmazhatóság. A kimutatás részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze. Grp. 2. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika az EMS (lásd: BAT 1) részeként egy, a bemeneti és kimeneti anyagokról vezetett nyilvántartás létrehozása, fenntartása és (többek között lényeges változás bekövetkezte esetén) rendszeres felülvizsgálata, amely magában foglalja a következő elemek mindegyikét: (a) azok biológiai eltávolíthatóságának/biológiai lebonthatóságának, ökotoxicitásának és környezetbe való kibocsáthatóságának összehasonlító elemzése a környezetbe történő kibocsátás csökkentése érdekében; (b) a technológiai vegyi anyagokhoz kapcsolódó kockázatok jellemzése a vegyi anyagok veszélyességi osztályozása, az üzemen belüli útvonalak, a lehetséges kibocsátás és az expozíció szintje alapján; (c) a visszanyerési és újrafelhasználási potenciál (lásd: BAT 17, f) pont); (d) a helyettesítési potenciál rendszeres (pl. évenkénti) elemzése azzal a céllal, hogy azonosítsák a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok használatának potenciálisan új és biztonságosabb elérhető alternatíváit; ez a folyamat(ok) megváltoztatásával vagy más olyan technológiai vegyi anyagok használatával érhető el, amelyeknek nincs környezeti hatásuk vagy kisebb környezeti hatásuk van (az öntödékre vonatkozóan lásd: BAT 11); (e) a veszélyes anyagokkal és különös aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos szabályozási változások előzetes nyomon követése és a hatályos jogszabályi előírások betartásának biztosítása. (i) A technológiai vegyi anyagok felhasználásának és kockázatainak csökkentését célzó szabályzat, ideértve a kevésbé káros technológiai vegyi anyagok és beszállítóik kiválasztását célzó beszerzési politikát, amelynek célja a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok felhasználásának és kockázatainak minimalizálása, valamint a túlzott mennyiségű technológiai vegyi anyagok beszerzésének elkerülése. A technológiai vegyi anyagokat az alábbiak alapján kell kiválasztani: A technológiai vegyi anyagok nyilvántartása (lásd: BAT 2, vi. pont) felhasználható a technológiai vegyi anyagok kiválasztásához szükséges információk biztosításához és vezetéséhez. (ii) Célok és cselekvési tervek a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok használatának és kockázatainak elkerülésére vagy csökkentésére. (iii) Eljárások kidolgozása és végrehajtása a technológiai vegyi anyagok beszerzéséhez, kezeléséhez, tárolásához és felhasználásához, a technológiai vegyi anyagokat tartalmazó hulladék ártalmatlanításához és a fel nem használt technológiai vegyi anyagok visszajuttatásához a környezetbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében (például lásd: BAT 4). Grp. alkalmazhatóság. A CMS részletességének szintje és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze. Grp. 3. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika olyan vegyianyag-kezelési rendszer (CMS) bevezetése és alkalmazása az EMS keretében (lásd: BAT 1), amely magában foglalja az összes alábbi elemet: (1) a kis és nagy kiömlésekre vonatkozó helyszíni eseménykezelési tervek, (2) az érintett személyek szerepének és felelősségének meghatározása, (3) a személyzet környezettudatosságának és a kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó képzettségének biztosítása, (4) azon területek azonosítása, ahol fennáll a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok kiömlésének és/vagy szivárgásának kockázata, valamint ezen területek kockázat szerinti besorolása, (5) a kiömlött anyagok elszigetelésére és feltakarítására szolgáló megfelelő berendezések azonosítása, azon pontok közelében történő elhelyezése, ahol ilyen esemény bekövetkezhet, valamint rendelkezésre állásuk és üzemképes állapotuk rendszeres ellenőrzése, (6) a kiömlésből származó hulladék kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási iránymutatások, (7) a tárolásra és anyagok kezelésére szolgáló területek rendszeres (legalább éves szintű) ellenőrzése, a szivárgásészlelő berendezések tesztelése és kalibrálása, valamint a szelepek, tömítések, karimák stb. szivárgásainak gyors javítása stb. (8) át nem eresztő (pl. cementes) padló a feldolgozási területek és a hulladék-/alapanyag-telepek esetében, (9) a különböző típusú nyersanyagok elkülönített tárolása a gyártósorok közelében; ez például a tárolóhelyeken található rekeszek vagy dobozok használatával biztosítható (10) vízelvezető csatornák és/vagy az üzem körüli fedett terület gyűjtőcsatornázása, (11) a feldolgozási és/vagy tárolóterületek tetőzetének ereszcsatornával való ellátása (12) tárolás fedett és szellőztetett, az érintett folyadékok számára át nem eresztő padlózattal rendelkező területeken, (13) olajzáró tálcák vagy cellák használata hidraulikus állomásokhoz és olaj- vagy zsírkenő berendezésekhez, (14) a kiömlött folyadék összegyűjtése, (15) a technológiai vegyi anyagok, kenőanyagok és bevonatok stb. be-/kirakodási területeit úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az esetleges szivárgásokat és kiömléseket el lehessen határolni, és telephelyen belüli (lásd: BAT 36) vagy telephelyen kívüli kezelésükre kerüljön sor, (16) a rendkívül gyúlékony folyadékokat (pl. metil-formiát, TEA, DMEA, alkoholt tartalmazó öntőforma-bevonatok) zárt és jól szellőző tárolóhelyeken, a nem összeférhető anyagoktól (pl. oxidálószerek) elkülönítve kell tárolni Grp. 4. A talajba, illetve a felszín alatti vizekbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák összessége. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A szivárgások és a kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó terv kidolgozása és végrehajtása A szivárgások és kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó terv az EMS részét képezi (lásd: BAT 1), és többek között a következőket foglalja magában: A terv részletessége általában az üzem típusával, méretével és összetettségével, valamint a felhasznált folyadékok típusával és mennyiségével függ össze b) A feldolgozási területek és a nyersanyagtároló területek strukturálása és kezelése Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható c) A felszíni lefolyó víz elszennyeződésének megelőzése Azok a gyártási területek és/vagy olyan területek, ahol a technológiai vegyi anyagokat, maradékanyagokat vagy hulladékokat tárolják vagy kezelik, védettek a felszíni lefolyó vízzel szemben. Ezt legalább a következő technikák alkalmazásával érik el: Általánosan alkalmazható d) A potenciálisan szennyezett felszíni lefolyó víz gyűjtése A potenciálisan szennyezett területekről származó felszíni lefolyó vizet elkülönítve gyűjtik, és csak megfelelő intézkedések – pl. nyomon követés, kezelés, újrafelhasználás – megtétele után bocsátják ki Általánosan alkalmazható e) A technológiai vegyi anyagok biztonságos kezelése és tárolása Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható f) Jó gazdálkodás A kibocsátások keletkezésének megelőzését vagy csökkentését célzó intézkedéscsomag (pl. a berendezések, a munkafelületek, a padlók és a szállítási útvonalak rendszeres karbantartása és tisztítása, valamint a kiömlött anyagok gyors feltakarítása) Általánosan alkalmazható (i) a lehetséges, normál üzemi feltételektől eltérő feltételek (pl. a környezet védelme szempontjából kritikus berendezések (kritikus berendezések) meghibásodása), kiváltó okaik és lehetséges következményeik azonosítása; (ii) a kritikus berendezések megfelelő tervezése (pl. véggázkezelés, szennyvízkezelés); (iii) a kritikus berendezésekre vonatkozó vizsgálati terv és megelőző karbantartási program kidolgozása és végrehajtása (lásd: BAT 1, xii. pont); (iv) az OTNOC során bekövetkező kibocsátások és a kapcsolódó körülmények ellenőrzése (azaz becslése, illetve amennyiben lehetséges, mérése) és nyilvántartásba vétele; (v) a normál üzemi feltételektől eltérő feltételek fennállása alatt bekövetkező kibocsátások időszakos értékelése (pl. az események gyakorisága, időtartama, a kibocsátott szennyező anyagok mennyisége), valamint szükség esetén korrekciós intézkedések végrehajtása; (vi) az i. pont szerint azonosított, a normál üzemi feltételektől eltérő feltételek jegyzékének rendszeres felülvizsgálata és aktualizálása az v. pontban említett időszakos értékelést követően; (vii) a tartalékrendszerek rendszeres tesztelése. Grp. alkalmazhatóság. Az OTNOC irányítási terv részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze. Grp. 5. Az OTNOC előfordulási gyakoriságának és az OTNOC során bekövetkező kibocsátásoknak a csökkentése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika egy olyan kockázatalapú OTNOC irányítási terv kidolgozása és végrehajtása a környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) (lásd: BAT 1.) keretében, amely magában foglalja az összes alábbi elemet: Grp. 111. Átfogó környezeti teljesítmény (1) a víz-, energia- és anyagfogyasztás, beleértve a technológiai vegyi anyagokat is, éves átlagban kifejezve; (2) a keletkező szennyvíz mennyisége éves átlagban kifejezve; (3) az egyes visszanyert, újrafeldolgozott és/vagy újrafelhasznált anyagtípusok mennyisége, éves átlagban kifejezve; (4) az egyes keletkező maradékanyagok és az egyes ártalmatlanításra elküldött hulladékfajták mennyisége, éves átlagban kifejezve. Grp. leírás. Az ellenőrzés elsősorban közvetlen méréseket foglal magában. Számításokat vagy nyilvántartásokat is lehet használni, pl. megfelelő mérőórák vagy számlák használatával. Az ellenőrzés a megfelelő szinten zajlik (például a folyamat vagy az üzem szintjén), és annak során a folyamatban vagy az üzemben bekövetkező minden lényeges változást figyelembe vesznek. Grp. 6. Az elérhető legjobb technika az alábbiak legalább évente egyszeri ellenőrzése: Grp. 112. Ellenőrzés (1) energiafogyasztás: villamos energia, földgáz, megújuló energia, importált hő és/vagy hűtés, (2) energiatermelés: villamos energia és/vagy gőz. (3) a folyamatok energiahatárainak meghatározása, (4) az energiafogyasztásra vonatkozó információk a leadott energia vonatkozásában, (5) az üzemből exportált energiára vonatkozó információk, (6) az energiaáramra vonatkozó, az energia folyamatokon belüli felhasználását bemutató információk (pl. Sankey-diagramok vagy energiamérlegek) (7) az égők karbantartása és ellenőrzése, (8) energiahatékony motorok, (9) energiahatékony világítás, (10) a gőz- és sűrítettlevegő-elosztó rendszerek optimalizálása; (11) a gőzelosztó rendszerek rendszeres ellenőrzése és karbantartása a gőzszivárgás megelőzése vagy csökkentése érdekében, (12) folyamat-ellenőrző rendszerek, (13) frekvenciaváltók, (14) a légkondicionálás és az épületfűtés optimalizálása Grp. 7. Az üzem általános energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT valamennyi alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság Irányítási technikák a) Energiahatékonysági terv és auditok Az energiahatékonysági terv része az EMS-nek (lásd: BAT 1), és magában foglalja a tevékenység/eljárások fajlagos energiafogyasztásának (pl. kWh/t folyékony fém) meghatározását és nyomon követését, az energiahatékonyságra vonatkozó célkitűzések meghatározását és az e célkitűzések elérését célzó intézkedések végrehajtását. Évente legalább egyszer auditot végeznek (ezek is az EMS részét képezik, lásd BAT 1) annak biztosítására, hogy az energiahatékonysági terv célkitűzései teljesüljenek, és az audit ajánlásait nyomon követik és végrehajtják. Az energiahatékonysági terv beépíthető egy nagyobb (például felületkezelési tevékenységekkel foglalkozó) létesítmény általános energiahatékonysági tervébe Az energiahatékonysági terv, az auditok és a mérlegkimutatás részletessége általában az üzem jellegétől, méretétől és összetettségétől, valamint a felhasznált energiaforrások típusától függ b) Energiamérleg-kimutatás Évente egyszer energiamérleg-kimutatás készítése, amely tartalmazza az energiafogyasztást és -termelést (beleértve az energiaexportot is) az energiaforrás típusa szerinti bontásban, például: Ez a következőket foglalja magában: A folyamat és a berendezések kiválasztása és optimalizálása c) Általános energiamegtakarítási technikák alkalmazása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható Az energiahatékonyság növelésére irányuló további ágazatspecifikus technikákat e BAT-következtetések 1.2.1.3., 1.2.2.1., 1.2.4.1. és 1.3.1. szakasza tartalmazza. Grp. 113. Energiahatékonyság (1) a megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat, (2) a zaj- és/vagy rezgéskibocsátás ellenőrzésére szolgáló szabályzat, (3) az azonosított, zajjal és rezgéssel kapcsolatos eseményekre való reagálásra, pl. panaszok kezelésére és/vagy korrekciós intézkedések meghozatalára vonatkozó szabályzat, (4) zaj- és/vagy rezgéscsökkentési program a forrás(ok) azonosítása, a zajnak és/vagy rezgésnek való kitettség mérése/becslése, a források hozzájárulásának jellemzése, valamint a megelőző és/vagy csökkentő intézkedések végrehajtása érdekében. Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben az érzékeny területeken zaj-, és/vagy rezgésártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták. Grp. 8. A zaj- és rezgéskibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy zaj- és/vagy rezgéskezelési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti az EMS (lásd: BAT 1) részeként, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét: (1) a berendezések ellenőrzése és karbantartása, (2) lehetőség szerint a körülzárt területek ajtóinak és ablakainak zárása, vagy önzáró ajtók használata, (3) a berendezések tapasztalt személyzet által történő üzemeltetése, (4) amennyiben lehetséges, a zajos tevékenységek éjszakai elvégzésének kerülése, (5) a zajcsillapítás biztosítása, például a gyártási és karbantartási tevékenységek, a szállítás, valamint az (alap)anyagok kezelése során, pl. az anyagátadási műveletek számának csökkentése, azon magasság csökkentése, ahonnan a darabok kemény felületekre esnek (6) zajcsökkentők használata, (7) a berendezések hangszigetelésének alkalmazása, (8) a zajos berendezések és folyamatok (pl. nyersanyagok kirakodása, kalapácsolás, kompresszorok, ventilátorok, kirázás, kikészítés) elkerítése, (9) jó hangszigetelő tulajdonságú építőanyagok használata (például falak, tetők, ablakok, ajtók esetében) Grp. 9. A zajkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyike vagy kombinációja lehet. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A berendezések és épületek megfelelő elhelyezése A zajkibocsátó és a zajvevő közötti távolság növelése, épületek zajvédő falként történő használata, valamint a berendezések és/vagy épületnyílások áthelyezése Meglévő üzemek esetében a berendezések és az épületek nyílásainak áthelyezése a helyhiány és/vagy a magas költségek miatt nem minden esetben alkalmazható b) Operatív intézkedések Ezek legalább a következőket foglalják magukban: Általánosan alkalmazható c) Alacsony zajszintű berendezések Ide tartoznak a közvetlen hajtású motorok; az alacsony zajszintű kompresszorok, a szivattyúk és a ventilátorok; az alacsony zajszintű szállítóberendezések d) A zaj szabályozására szolgáló berendezések Ilyen technikák lehetnek a következők: A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja e) Zajcsillapítás Akadályok (pl. védőfalak és töltések) elhelyezése a zajkibocsátók és a zajvevők közé Csak meglévő üzemek esetében alkalmazható, mivel az új üzemek tervezése már szükségtelenné teszi e technika alkalmazását. Meglévő üzemek esetében az akadályok behelyezése helyhiány miatt nem minden esetben alkalmazható Grp. 114. Zaj és rezgés (i) a maradékanyagok keletkezésének minimalizálása; (ii) a maradékanyagok újrafelhasználásának, újrafeldolgozásának és/vagy visszanyerésének optimalizálása; valamint (iii) a megfelelő hulladékártalmatlanítás biztosítása. Grp. leírás. A maradékanyag-kezelési terv az EMS része (lásd: BAT 1), és egy olyan intézkedéscsomagot foglal magában, amelynek célja: A maradékanyag-kezelési terv beépíthető egy nagyobb (például felületkezelési tevékenységekkel foglalkozó) létesítmény általános maradékanyag-kezelési tervébe. Grp. alkalmazhatóság. A maradékanyag-kezelési terv részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze. Grp. 10. Az anyaghatékonyság növelése és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy maradékanyag-kezelési terv kidolgozása, végrehajtása és rendszeres felülvizsgálata. Grp. 115. Maradékanyagok

1.1.

1.1.1. Átfogó környezeti teljesítmény (i) elkötelezettség és vezetői szerepvállalás, a vezetés – beleértve a felső vezetést – elszámoltathatósága a hatékony EMS megvalósítása tekintetében; (ii) a szervezeti összefüggések meghatározását magában foglaló elemzés, az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak felmérése, a létesítmény esetleges környezeti kockázatát befolyásoló jellemzők, valamint a környezettel és az emberi egészséggel kapcsolatos alkalmazandó jogi követelmények azonosítása; (iii) olyan környezetvédelmi politika kidolgozása, amely a létesítmény környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztését is magában foglalja; (iv) a jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos célkitűzések és teljesítménymutatók meghatározása, beleértve az alkalmazandó jogi követelményeknek való megfelelés biztosítását; (v) a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítása és a környezeti kockázatok elkerülése érdekében szükséges eljárások és intézkedések tervezése és végrehajtása (ideértve adott esetben a korrekciós és megelőző intézkedéseket is); (vi) a környezeti szempontokkal és célkitűzésekkel összefüggő struktúrák, szerepek és felelősségi körök meghatározása, valamint a szükséges pénzügyi és emberi erőforrások biztosítása; (vii) a létesítmény környezeti teljesítményét esetlegesen befolyásoló munkakörrel rendelkező személyzet szakértelmének és tudatosságának biztosítása (pl. tájékoztatás és képzés révén); (viii) belső és külső kommunikáció; (ix) a munkavállalók jó környezetgazdálkodási gyakorlatokban való részvételének előmozdítása; (x) a jelentős környezeti hatással járó tevékenységek ellenőrzésére szolgáló irányítási kézikönyv és írásbeli eljárások, valamint a vonatkozó nyilvántartások létrehozása és vezetése; (xi) hatékony műveleti tervezés és folyamat-ellenőrzés; (xii) megfelelő karbantartási programok végrehajtása; (xiii) veszélyhelyzeti felkészültségi és intézkedési tervek, beleértve a veszélyhelyzetek megelőzését és/vagy káros (környezeti) hatásainak enyhítését is; (xiv) (új) létesítmény vagy egy létesítmény részének (újra)tervezése során az annak teljes élettartama alatt várható környezeti hatások figyelembevétele, beleértve az építést, a karbantartást, az üzemeltetést és a leszerelést is; (xv) nyomonkövetési és mérési program végrehajtása; amennyiben szükséges, ezzel kapcsolatban az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások ellenőrzéséről szóló referenciajelentésben található információ; (xvi) ágazati összehasonlító teljesítményértékelés rendszeres alkalmazása; (xvii) időszakos független belső ellenőrzés (amennyiben megvalósítható), vagy időszakos független külső ellenőrzés a környezeti teljesítmény értékelése, valamint annak meghatározása érdekében, hogy az EMS megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, illetve megfelelően vezették-e be és tartják-e fenn; (xviii) a meg nem felelések okainak értékelése, a hozott korrekciós intézkedések végrehajtása, a korrekciós intézkedések hatékonyságának vizsgálata, valamint annak meghatározása, hogy léteznek-e vagy előfordulhatnak-e hasonló meg nem felelések; (xix) időszakos felsővezetői felülvizsgálat az EMS, illetve annak folyamatos alkalmassága, megfelelősége és hatékonysága tekintetében; (xx) a tisztább technológiák fejlesztésének nyomon követése és figyelembevétele. (xxi) a bemeneti és a kimeneti anyagok nyilvántartása (lásd: BAT 2); (xxii) vegyianyag-kezelési rendszer (lásd: BAT 3); (xxiii) a szivárgások és a kiömlések megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó terv (lásd: BAT 4, a) pont); (xxiv) OTNOC intézkedési terv (lásd: BAT 5); (xxv) energiahatékonysági terv és auditok (lásd: BAT 7, a) pont); (xxvi) vízgazdálkodási terv és auditok (lásd: BAT 35, a) pont); (xxvii) zaj- és/vagy rezgésvédelmi intézkedési terv (lásd: BAT 8); (xxviii) maradékanyag-kezelési terv (lásd: BAT 10); (xxix) bűzszennyezés elleni intézkedési terv az öntödék esetében (lásd: BAT 32). Grp. megjegyzés. Az 1221/2009/EK rendelet létrehozza az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS), amely egy ennek a BAT-nak megfelelő EMS-rendszer. Grp. alkalmazhatóság. Az EMS részletessége és formalizálásának mértéke általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze. Grp. 1. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika olyan környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) bevezetését és alkalmazását jelenti, amely az összes alábbi szempontot magában foglalja: Kifejezetten a kovács- és öntödei ipar esetében a BAT szerint a környezetközpontú irányítási rendszernek (EMS) rendelkeznie kell a következő jellemzőkkel is: (a) a levegőbe, a vízbe és a talajba történő kibocsátások eredetét bemutató egyszerűsített folyamatábrák; (b) kibocsátás megelőzését vagy csökkentését szolgáló folyamatintegrált technikák és szennyvíz/hulladékgáz-kezelési eljárások leírása, a technikák és eljárások teljesítményét is beleértve (pl. kibocsátáscsökkentési hatékonyság); (i) a gyártási eljárásokra vonatkozó információk, beleértve a következőket: (ii) a felhasznált nyersanyagok (pl. hulladék, alapanyag, homok) és tüzelőanyagok (pl. koksz) mennyiségére és jellemzőire vonatkozó információk; (iii) a vízfogyasztásra és -felhasználásra vonatkozó információk (pl. áramlási diagramok és a víz anyagmérlegei); (iv) az energiafogyasztásra és -felhasználásra vonatkozó információk; (a) az áram átlagos értékei és változásai, pH-érték, hőmérséklet és vezetőképesség; (b) a releváns anyagok/paraméterek átlagos koncentráció- és tömegáramértékei /(például összes lebegő szilárd részecske, TOC vagy KOI, szénhidrogén-olajindex, foszfor, fémek és fluorid) és ezek szórása; (v) a szennyvízáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre: (a) a technológiai vegyi anyagok megnevezése és jellemzői, beleértve a környezetre és/vagy az emberi egészségre káros tulajdonságokat; (b) a felhasznált technológiai vegyi anyagok mennyisége és felhasználásuk helye; (vi) a felhasznált technológiai vegyi anyagok mennyiségére és jellemzőire vonatkozó információ: (a) az áram átlagos értékei és változásai, valamint hőmérséklete; (b) a releváns anyagok (pl. por, NOX, SO2, CO, fémek) koncentrációjának és tömegáramának átlagos értékei és ezek szórása; (c) olyan egyéb anyagok jelenléte, amelyek befolyásolhatják a véggázkezelő rendszert (pl. oxigén, nitrogén, vízgőz) vagy a létesítmény biztonságát; (d) CMR 1A, CMR 1B vagy CMR 2 besorolású anyagok jelenléte; az ilyen anyagok jelenlétét például az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet) kritériumai alapján lehet értékelni; (vii) a véggázáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre: (viii) a keletkezett maradékanyagok mennyiségének és jellemzőinek bemutatása. Grp. alkalmazhatóság. A kimutatás részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze. Grp. 2. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika az EMS (lásd: BAT 1) részeként egy, a bemeneti és kimeneti anyagokról vezetett nyilvántartás létrehozása, fenntartása és (többek között lényeges változás bekövetkezte esetén) rendszeres felülvizsgálata, amely magában foglalja a következő elemek mindegyikét: (a) azok biológiai eltávolíthatóságának/biológiai lebonthatóságának, ökotoxicitásának és környezetbe való kibocsáthatóságának összehasonlító elemzése a környezetbe történő kibocsátás csökkentése érdekében; (b) a technológiai vegyi anyagokhoz kapcsolódó kockázatok jellemzése a vegyi anyagok veszélyességi osztályozása, az üzemen belüli útvonalak, a lehetséges kibocsátás és az expozíció szintje alapján; (c) a visszanyerési és újrafelhasználási potenciál (lásd: BAT 17, f) pont); (d) a helyettesítési potenciál rendszeres (pl. évenkénti) elemzése azzal a céllal, hogy azonosítsák a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok használatának potenciálisan új és biztonságosabb elérhető alternatíváit; ez a folyamat(ok) megváltoztatásával vagy más olyan technológiai vegyi anyagok használatával érhető el, amelyeknek nincs környezeti hatásuk vagy kisebb környezeti hatásuk van (az öntödékre vonatkozóan lásd: BAT 11); (e) a veszélyes anyagokkal és különös aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos szabályozási változások előzetes nyomon követése és a hatályos jogszabályi előírások betartásának biztosítása. (i) A technológiai vegyi anyagok felhasználásának és kockázatainak csökkentését célzó szabályzat, ideértve a kevésbé káros technológiai vegyi anyagok és beszállítóik kiválasztását célzó beszerzési politikát, amelynek célja a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok felhasználásának és kockázatainak minimalizálása, valamint a túlzott mennyiségű technológiai vegyi anyagok beszerzésének elkerülése. A technológiai vegyi anyagokat az alábbiak alapján kell kiválasztani: A technológiai vegyi anyagok nyilvántartása (lásd: BAT 2, vi. pont) felhasználható a technológiai vegyi anyagok kiválasztásához szükséges információk biztosításához és vezetéséhez. (ii) Célok és cselekvési tervek a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok használatának és kockázatainak elkerülésére vagy csökkentésére. (iii) Eljárások kidolgozása és végrehajtása a technológiai vegyi anyagok beszerzéséhez, kezeléséhez, tárolásához és felhasználásához, a technológiai vegyi anyagokat tartalmazó hulladék ártalmatlanításához és a fel nem használt technológiai vegyi anyagok visszajuttatásához a környezetbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében (például lásd: BAT 4). Grp. alkalmazhatóság. A CMS részletességének szintje és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze. Grp. 3. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika olyan vegyianyag-kezelési rendszer (CMS) bevezetése és alkalmazása az EMS keretében (lásd: BAT 1), amely magában foglalja az összes alábbi elemet: (1) a kis és nagy kiömlésekre vonatkozó helyszíni eseménykezelési tervek, (2) az érintett személyek szerepének és felelősségének meghatározása, (3) a személyzet környezettudatosságának és a kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó képzettségének biztosítása, (4) azon területek azonosítása, ahol fennáll a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok kiömlésének és/vagy szivárgásának kockázata, valamint ezen területek kockázat szerinti besorolása, (5) a kiömlött anyagok elszigetelésére és feltakarítására szolgáló megfelelő berendezések azonosítása, azon pontok közelében történő elhelyezése, ahol ilyen esemény bekövetkezhet, valamint rendelkezésre állásuk és üzemképes állapotuk rendszeres ellenőrzése, (6) a kiömlésből származó hulladék kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási iránymutatások, (7) a tárolásra és anyagok kezelésére szolgáló területek rendszeres (legalább éves szintű) ellenőrzése, a szivárgásészlelő berendezések tesztelése és kalibrálása, valamint a szelepek, tömítések, karimák stb. szivárgásainak gyors javítása stb. (8) át nem eresztő (pl. cementes) padló a feldolgozási területek és a hulladék-/alapanyag-telepek esetében, (9) a különböző típusú nyersanyagok elkülönített tárolása a gyártósorok közelében; ez például a tárolóhelyeken található rekeszek vagy dobozok használatával biztosítható (10) vízelvezető csatornák és/vagy az üzem körüli fedett terület gyűjtőcsatornázása, (11) a feldolgozási és/vagy tárolóterületek tetőzetének ereszcsatornával való ellátása (12) tárolás fedett és szellőztetett, az érintett folyadékok számára át nem eresztő padlózattal rendelkező területeken, (13) olajzáró tálcák vagy cellák használata hidraulikus állomásokhoz és olaj- vagy zsírkenő berendezésekhez, (14) a kiömlött folyadék összegyűjtése, (15) a technológiai vegyi anyagok, kenőanyagok és bevonatok stb. be-/kirakodási területeit úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az esetleges szivárgásokat és kiömléseket el lehessen határolni, és telephelyen belüli (lásd: BAT 36) vagy telephelyen kívüli kezelésükre kerüljön sor, (16) a rendkívül gyúlékony folyadékokat (pl. metil-formiát, TEA, DMEA, alkoholt tartalmazó öntőforma-bevonatok) zárt és jól szellőző tárolóhelyeken, a nem összeférhető anyagoktól (pl. oxidálószerek) elkülönítve kell tárolni Grp. 4. A talajba, illetve a felszín alatti vizekbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák összessége. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A szivárgások és a kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó terv kidolgozása és végrehajtása A szivárgások és kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó terv az EMS részét képezi (lásd: BAT 1), és többek között a következőket foglalja magában: A terv részletessége általában az üzem típusával, méretével és összetettségével, valamint a felhasznált folyadékok típusával és mennyiségével függ össze b) A feldolgozási területek és a nyersanyagtároló területek strukturálása és kezelése Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható c) A felszíni lefolyó víz elszennyeződésének megelőzése Azok a gyártási területek és/vagy olyan területek, ahol a technológiai vegyi anyagokat, maradékanyagokat vagy hulladékokat tárolják vagy kezelik, védettek a felszíni lefolyó vízzel szemben. Ezt legalább a következő technikák alkalmazásával érik el: Általánosan alkalmazható d) A potenciálisan szennyezett felszíni lefolyó víz gyűjtése A potenciálisan szennyezett területekről származó felszíni lefolyó vizet elkülönítve gyűjtik, és csak megfelelő intézkedések – pl. nyomon követés, kezelés, újrafelhasználás – megtétele után bocsátják ki Általánosan alkalmazható e) A technológiai vegyi anyagok biztonságos kezelése és tárolása Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható f) Jó gazdálkodás A kibocsátások keletkezésének megelőzését vagy csökkentését célzó intézkedéscsomag (pl. a berendezések, a munkafelületek, a padlók és a szállítási útvonalak rendszeres karbantartása és tisztítása, valamint a kiömlött anyagok gyors feltakarítása) Általánosan alkalmazható (i) a lehetséges, normál üzemi feltételektől eltérő feltételek (pl. a környezet védelme szempontjából kritikus berendezések (kritikus berendezések) meghibásodása), kiváltó okaik és lehetséges következményeik azonosítása; (ii) a kritikus berendezések megfelelő tervezése (pl. véggázkezelés, szennyvízkezelés); (iii) a kritikus berendezésekre vonatkozó vizsgálati terv és megelőző karbantartási program kidolgozása és végrehajtása (lásd: BAT 1, xii. pont); (iv) az OTNOC során bekövetkező kibocsátások és a kapcsolódó körülmények ellenőrzése (azaz becslése, illetve amennyiben lehetséges, mérése) és nyilvántartásba vétele; (v) a normál üzemi feltételektől eltérő feltételek fennállása alatt bekövetkező kibocsátások időszakos értékelése (pl. az események gyakorisága, időtartama, a kibocsátott szennyező anyagok mennyisége), valamint szükség esetén korrekciós intézkedések végrehajtása; (vi) az i. pont szerint azonosított, a normál üzemi feltételektől eltérő feltételek jegyzékének rendszeres felülvizsgálata és aktualizálása az v. pontban említett időszakos értékelést követően; (vii) a tartalékrendszerek rendszeres tesztelése. Grp. alkalmazhatóság. Az OTNOC irányítási terv részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze. Grp. 5. Az OTNOC előfordulási gyakoriságának és az OTNOC során bekövetkező kibocsátásoknak a csökkentése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika egy olyan kockázatalapú OTNOC irányítási terv kidolgozása és végrehajtása a környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) (lásd: BAT 1.) keretében, amely magában foglalja az összes alábbi elemet:

1.1.1.

BAT 1. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika olyan környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) bevezetését és alkalmazását jelenti, amely az összes alábbi szempontot magában foglalja: Kifejezetten a kovács- és öntödei ipar esetében a BAT szerint a környezetközpontú irányítási rendszernek (EMS) rendelkeznie kell a következő jellemzőkkel is: (i) elkötelezettség és vezetői szerepvállalás, a vezetés – beleértve a felső vezetést – elszámoltathatósága a hatékony EMS megvalósítása tekintetében; (ii) a szervezeti összefüggések meghatározását magában foglaló elemzés, az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak felmérése, a létesítmény esetleges környezeti kockázatát befolyásoló jellemzők, valamint a környezettel és az emberi egészséggel kapcsolatos alkalmazandó jogi követelmények azonosítása; (iii) olyan környezetvédelmi politika kidolgozása, amely a létesítmény környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztését is magában foglalja; (iv) a jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos célkitűzések és teljesítménymutatók meghatározása, beleértve az alkalmazandó jogi követelményeknek való megfelelés biztosítását; (v) a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítása és a környezeti kockázatok elkerülése érdekében szükséges eljárások és intézkedések tervezése és végrehajtása (ideértve adott esetben a korrekciós és megelőző intézkedéseket is); (vi) a környezeti szempontokkal és célkitűzésekkel összefüggő struktúrák, szerepek és felelősségi körök meghatározása, valamint a szükséges pénzügyi és emberi erőforrások biztosítása; (vii) a létesítmény környezeti teljesítményét esetlegesen befolyásoló munkakörrel rendelkező személyzet szakértelmének és tudatosságának biztosítása (pl. tájékoztatás és képzés révén); (viii) belső és külső kommunikáció; (ix) a munkavállalók jó környezetgazdálkodási gyakorlatokban való részvételének előmozdítása; (x) a jelentős környezeti hatással járó tevékenységek ellenőrzésére szolgáló irányítási kézikönyv és írásbeli eljárások, valamint a vonatkozó nyilvántartások létrehozása és vezetése; (xi) hatékony műveleti tervezés és folyamat-ellenőrzés; (xii) megfelelő karbantartási programok végrehajtása; (xiii) veszélyhelyzeti felkészültségi és intézkedési tervek, beleértve a veszélyhelyzetek megelőzését és/vagy káros (környezeti) hatásainak enyhítését is; (xiv) (új) létesítmény vagy egy létesítmény részének (újra)tervezése során az annak teljes élettartama alatt várható környezeti hatások figyelembevétele, beleértve az építést, a karbantartást, az üzemeltetést és a leszerelést is; (xv) nyomonkövetési és mérési program végrehajtása; amennyiben szükséges, ezzel kapcsolatban az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások ellenőrzéséről szóló referenciajelentésben található információ; (xvi) ágazati összehasonlító teljesítményértékelés rendszeres alkalmazása; (xvii) időszakos független belső ellenőrzés (amennyiben megvalósítható), vagy időszakos független külső ellenőrzés a környezeti teljesítmény értékelése, valamint annak meghatározása érdekében, hogy az EMS megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, illetve megfelelően vezették-e be és tartják-e fenn; (xviii) a meg nem felelések okainak értékelése, a hozott korrekciós intézkedések végrehajtása, a korrekciós intézkedések hatékonyságának vizsgálata, valamint annak meghatározása, hogy léteznek-e vagy előfordulhatnak-e hasonló meg nem felelések; (xix) időszakos felsővezetői felülvizsgálat az EMS, illetve annak folyamatos alkalmassága, megfelelősége és hatékonysága tekintetében; (xx) a tisztább technológiák fejlesztésének nyomon követése és figyelembevétele. (xxi) a bemeneti és a kimeneti anyagok nyilvántartása (lásd: BAT 2); (xxii) vegyianyag-kezelési rendszer (lásd: BAT 3); (xxiii) a szivárgások és a kiömlések megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó terv (lásd: BAT 4, a) pont); (xxiv) OTNOC intézkedési terv (lásd: BAT 5); (xxv) energiahatékonysági terv és auditok (lásd: BAT 7, a) pont); (xxvi) vízgazdálkodási terv és auditok (lásd: BAT 35, a) pont); (xxvii) zaj- és/vagy rezgésvédelmi intézkedési terv (lásd: BAT 8); (xxviii) maradékanyag-kezelési terv (lásd: BAT 10); (xxix) bűzszennyezés elleni intézkedési terv az öntödék esetében (lásd: BAT 32). Grp. megjegyzés. Az 1221/2009/EK rendelet létrehozza az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS), amely egy ennek a BAT-nak megfelelő EMS-rendszer. Grp. alkalmazhatóság. Az EMS részletessége és formalizálásának mértéke általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze.

BAT 1. i.

elkötelezettség és vezetői szerepvállalás, a vezetés – beleértve a felső vezetést – elszámoltathatósága a hatékony EMS megvalósítása tekintetében;

ii.

a szervezeti összefüggések meghatározását magában foglaló elemzés, az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak felmérése, a létesítmény esetleges környezeti kockázatát befolyásoló jellemzők, valamint a környezettel és az emberi egészséggel kapcsolatos alkalmazandó jogi követelmények azonosítása;

iii.

olyan környezetvédelmi politika kidolgozása, amely a létesítmény környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztését is magában foglalja;

iv.

a jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos célkitűzések és teljesítménymutatók meghatározása, beleértve az alkalmazandó jogi követelményeknek való megfelelés biztosítását;

v.

a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítása és a környezeti kockázatok elkerülése érdekében szükséges eljárások és intézkedések tervezése és végrehajtása (ideértve adott esetben a korrekciós és megelőző intézkedéseket is);

vi.

a környezeti szempontokkal és célkitűzésekkel összefüggő struktúrák, szerepek és felelősségi körök meghatározása, valamint a szükséges pénzügyi és emberi erőforrások biztosítása;

vii.

a létesítmény környezeti teljesítményét esetlegesen befolyásoló munkakörrel rendelkező személyzet szakértelmének és tudatosságának biztosítása (pl. tájékoztatás és képzés révén);

viii.

belső és külső kommunikáció;

ix.

a munkavállalók jó környezetgazdálkodási gyakorlatokban való részvételének előmozdítása;

x.

a jelentős környezeti hatással járó tevékenységek ellenőrzésére szolgáló irányítási kézikönyv és írásbeli eljárások, valamint a vonatkozó nyilvántartások létrehozása és vezetése;

xi.

hatékony műveleti tervezés és folyamat-ellenőrzés;

xii.

megfelelő karbantartási programok végrehajtása;

xiii.

veszélyhelyzeti felkészültségi és intézkedési tervek, beleértve a veszélyhelyzetek megelőzését és/vagy káros (környezeti) hatásainak enyhítését is;

xiv.

(új) létesítmény vagy egy létesítmény részének (újra)tervezése során az annak teljes élettartama alatt várható környezeti hatások figyelembevétele, beleértve az építést, a karbantartást, az üzemeltetést és a leszerelést is;

xv.

nyomonkövetési és mérési program végrehajtása; amennyiben szükséges, ezzel kapcsolatban az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások ellenőrzéséről szóló referenciajelentésben található információ;

xvi.

ágazati összehasonlító teljesítményértékelés rendszeres alkalmazása;

xvii.

időszakos független belső ellenőrzés (amennyiben megvalósítható), vagy időszakos független külső ellenőrzés a környezeti teljesítmény értékelése, valamint annak meghatározása érdekében, hogy az EMS megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, illetve megfelelően vezették-e be és tartják-e fenn;

xviii.

a meg nem felelések okainak értékelése, a hozott korrekciós intézkedések végrehajtása, a korrekciós intézkedések hatékonyságának vizsgálata, valamint annak meghatározása, hogy léteznek-e vagy előfordulhatnak-e hasonló meg nem felelések;

xix.

időszakos felsővezetői felülvizsgálat az EMS, illetve annak folyamatos alkalmassága, megfelelősége és hatékonysága tekintetében;

xx.

a tisztább technológiák fejlesztésének nyomon követése és figyelembevétele.

xxi.

a bemeneti és a kimeneti anyagok nyilvántartása (lásd: BAT 2);

xxii.

vegyianyag-kezelési rendszer (lásd: BAT 3);

xxiii.

a szivárgások és a kiömlések megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó terv (lásd: BAT 4, a) pont);

xxiv.

OTNOC intézkedési terv (lásd: BAT 5);

xxv.

energiahatékonysági terv és auditok (lásd: BAT 7, a) pont);

xxvi.

vízgazdálkodási terv és auditok (lásd: BAT 35, a) pont);

xxvii.

zaj- és/vagy rezgésvédelmi intézkedési terv (lásd: BAT 8);

xxviii.

maradékanyag-kezelési terv (lásd: BAT 10);

xxix.

bűzszennyezés elleni intézkedési terv az öntödék esetében (lásd: BAT 32).

Megjegyzés

Az 1221/2009/EK rendelet létrehozza az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS), amely egy ennek a BAT-nak megfelelő EMS-rendszer.

Alkalmazhatóság

Az EMS részletessége és formalizálásának mértéke általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze.

BAT 2. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika az EMS (lásd: BAT 1) részeként egy, a bemeneti és kimeneti anyagokról vezetett nyilvántartás létrehozása, fenntartása és (többek között lényeges változás bekövetkezte esetén) rendszeres felülvizsgálata, amely magában foglalja a következő elemek mindegyikét: (a) a levegőbe, a vízbe és a talajba történő kibocsátások eredetét bemutató egyszerűsített folyamatábrák; (b) kibocsátás megelőzését vagy csökkentését szolgáló folyamatintegrált technikák és szennyvíz/hulladékgáz-kezelési eljárások leírása, a technikák és eljárások teljesítményét is beleértve (pl. kibocsátáscsökkentési hatékonyság); (i) a gyártási eljárásokra vonatkozó információk, beleértve a következőket: (ii) a felhasznált nyersanyagok (pl. hulladék, alapanyag, homok) és tüzelőanyagok (pl. koksz) mennyiségére és jellemzőire vonatkozó információk; (iii) a vízfogyasztásra és -felhasználásra vonatkozó információk (pl. áramlási diagramok és a víz anyagmérlegei); (iv) az energiafogyasztásra és -felhasználásra vonatkozó információk; (a) az áram átlagos értékei és változásai, pH-érték, hőmérséklet és vezetőképesség; (b) a releváns anyagok/paraméterek átlagos koncentráció- és tömegáramértékei /(például összes lebegő szilárd részecske, TOC vagy KOI, szénhidrogén-olajindex, foszfor, fémek és fluorid) és ezek szórása; (v) a szennyvízáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre: (a) a technológiai vegyi anyagok megnevezése és jellemzői, beleértve a környezetre és/vagy az emberi egészségre káros tulajdonságokat; (b) a felhasznált technológiai vegyi anyagok mennyisége és felhasználásuk helye; (vi) a felhasznált technológiai vegyi anyagok mennyiségére és jellemzőire vonatkozó információ: (a) az áram átlagos értékei és változásai, valamint hőmérséklete; (b) a releváns anyagok (pl. por, NOX, SO2, CO, fémek) koncentrációjának és tömegáramának átlagos értékei és ezek szórása; (c) olyan egyéb anyagok jelenléte, amelyek befolyásolhatják a véggázkezelő rendszert (pl. oxigén, nitrogén, vízgőz) vagy a létesítmény biztonságát; (d) CMR 1A, CMR 1B vagy CMR 2 besorolású anyagok jelenléte; az ilyen anyagok jelenlétét például az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet) kritériumai alapján lehet értékelni; (vii) a véggázáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre: (viii) a keletkezett maradékanyagok mennyiségének és jellemzőinek bemutatása. Grp. alkalmazhatóság. A kimutatás részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze.

BAT 2. i.

a gyártási eljárásokra vonatkozó információk, beleértve a következőket: (a) a levegőbe, a vízbe és a talajba történő kibocsátások eredetét bemutató egyszerűsített folyamatábrák; (b) kibocsátás megelőzését vagy csökkentését szolgáló folyamatintegrált technikák és szennyvíz/hulladékgáz-kezelési eljárások leírása, a technikák és eljárások teljesítményét is beleértve (pl. kibocsátáscsökkentési hatékonyság);

a)

a levegőbe, a vízbe és a talajba történő kibocsátások eredetét bemutató egyszerűsített folyamatábrák;

b)

kibocsátás megelőzését vagy csökkentését szolgáló folyamatintegrált technikák és szennyvíz/hulladékgáz-kezelési eljárások leírása, a technikák és eljárások teljesítményét is beleértve (pl. kibocsátáscsökkentési hatékonyság);

ii.

a felhasznált nyersanyagok (pl. hulladék, alapanyag, homok) és tüzelőanyagok (pl. koksz) mennyiségére és jellemzőire vonatkozó információk;

iii.

a vízfogyasztásra és -felhasználásra vonatkozó információk (pl. áramlási diagramok és a víz anyagmérlegei);

iv.

az energiafogyasztásra és -felhasználásra vonatkozó információk;

v.

a szennyvízáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre: (a) az áram átlagos értékei és változásai, pH-érték, hőmérséklet és vezetőképesség; (b) a releváns anyagok/paraméterek átlagos koncentráció- és tömegáramértékei /(például összes lebegő szilárd részecske, TOC vagy KOI, szénhidrogén-olajindex, foszfor, fémek és fluorid) és ezek szórása;

a)

az áram átlagos értékei és változásai, pH-érték, hőmérséklet és vezetőképesség;

b)

a releváns anyagok/paraméterek átlagos koncentráció- és tömegáramértékei /(például összes lebegő szilárd részecske, TOC vagy KOI, szénhidrogén-olajindex, foszfor, fémek és fluorid) és ezek szórása;

vi.

a felhasznált technológiai vegyi anyagok mennyiségére és jellemzőire vonatkozó információ: (a) a technológiai vegyi anyagok megnevezése és jellemzői, beleértve a környezetre és/vagy az emberi egészségre káros tulajdonságokat; (b) a felhasznált technológiai vegyi anyagok mennyisége és felhasználásuk helye;

a)

a technológiai vegyi anyagok megnevezése és jellemzői, beleértve a környezetre és/vagy az emberi egészségre káros tulajdonságokat;

b)

a felhasznált technológiai vegyi anyagok mennyisége és felhasználásuk helye;

vii.

a véggázáramok jellemzőinek bemutatása, kitérve például a következőkre: (a) az áram átlagos értékei és változásai, valamint hőmérséklete; (b) a releváns anyagok (pl. por, NOX, SO2, CO, fémek) koncentrációjának és tömegáramának átlagos értékei és ezek szórása; (c) olyan egyéb anyagok jelenléte, amelyek befolyásolhatják a véggázkezelő rendszert (pl. oxigén, nitrogén, vízgőz) vagy a létesítmény biztonságát; (d) CMR 1A, CMR 1B vagy CMR 2 besorolású anyagok jelenléte; az ilyen anyagok jelenlétét például az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet) kritériumai alapján lehet értékelni;

a)

az áram átlagos értékei és változásai, valamint hőmérséklete;

b)

a releváns anyagok (pl. por, NOX, SO2, CO, fémek) koncentrációjának és tömegáramának átlagos értékei és ezek szórása;

c)

olyan egyéb anyagok jelenléte, amelyek befolyásolhatják a véggázkezelő rendszert (pl. oxigén, nitrogén, vízgőz) vagy a létesítmény biztonságát;

d)

CMR 1A, CMR 1B vagy CMR 2 besorolású anyagok jelenléte; az ilyen anyagok jelenlétét például az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet) kritériumai alapján lehet értékelni;

viii.

a keletkezett maradékanyagok mennyiségének és jellemzőinek bemutatása.

Alkalmazhatóság

A kimutatás részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze.

BAT 3. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika olyan vegyianyag-kezelési rendszer (CMS) bevezetése és alkalmazása az EMS keretében (lásd: BAT 1), amely magában foglalja az összes alábbi elemet: (a) azok biológiai eltávolíthatóságának/biológiai lebonthatóságának, ökotoxicitásának és környezetbe való kibocsáthatóságának összehasonlító elemzése a környezetbe történő kibocsátás csökkentése érdekében; (b) a technológiai vegyi anyagokhoz kapcsolódó kockázatok jellemzése a vegyi anyagok veszélyességi osztályozása, az üzemen belüli útvonalak, a lehetséges kibocsátás és az expozíció szintje alapján; (c) a visszanyerési és újrafelhasználási potenciál (lásd: BAT 17, f) pont); (d) a helyettesítési potenciál rendszeres (pl. évenkénti) elemzése azzal a céllal, hogy azonosítsák a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok használatának potenciálisan új és biztonságosabb elérhető alternatíváit; ez a folyamat(ok) megváltoztatásával vagy más olyan technológiai vegyi anyagok használatával érhető el, amelyeknek nincs környezeti hatásuk vagy kisebb környezeti hatásuk van (az öntödékre vonatkozóan lásd: BAT 11); (e) a veszélyes anyagokkal és különös aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos szabályozási változások előzetes nyomon követése és a hatályos jogszabályi előírások betartásának biztosítása. (i) A technológiai vegyi anyagok felhasználásának és kockázatainak csökkentését célzó szabályzat, ideértve a kevésbé káros technológiai vegyi anyagok és beszállítóik kiválasztását célzó beszerzési politikát, amelynek célja a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok felhasználásának és kockázatainak minimalizálása, valamint a túlzott mennyiségű technológiai vegyi anyagok beszerzésének elkerülése. A technológiai vegyi anyagokat az alábbiak alapján kell kiválasztani: A technológiai vegyi anyagok nyilvántartása (lásd: BAT 2, vi. pont) felhasználható a technológiai vegyi anyagok kiválasztásához szükséges információk biztosításához és vezetéséhez. (ii) Célok és cselekvési tervek a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok használatának és kockázatainak elkerülésére vagy csökkentésére. (iii) Eljárások kidolgozása és végrehajtása a technológiai vegyi anyagok beszerzéséhez, kezeléséhez, tárolásához és felhasználásához, a technológiai vegyi anyagokat tartalmazó hulladék ártalmatlanításához és a fel nem használt technológiai vegyi anyagok visszajuttatásához a környezetbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében (például lásd: BAT 4). Grp. alkalmazhatóság. A CMS részletességének szintje és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze.

BAT 3. i.

A technológiai vegyi anyagok felhasználásának és kockázatainak csökkentését célzó szabályzat, ideértve a kevésbé káros technológiai vegyi anyagok és beszállítóik kiválasztását célzó beszerzési politikát, amelynek célja a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok felhasználásának és kockázatainak minimalizálása, valamint a túlzott mennyiségű technológiai vegyi anyagok beszerzésének elkerülése. A technológiai vegyi anyagokat az alábbiak alapján kell kiválasztani: A technológiai vegyi anyagok nyilvántartása (lásd: BAT 2, vi. pont) felhasználható a technológiai vegyi anyagok kiválasztásához szükséges információk biztosításához és vezetéséhez. (a) azok biológiai eltávolíthatóságának/biológiai lebonthatóságának, ökotoxicitásának és környezetbe való kibocsáthatóságának összehasonlító elemzése a környezetbe történő kibocsátás csökkentése érdekében; (b) a technológiai vegyi anyagokhoz kapcsolódó kockázatok jellemzése a vegyi anyagok veszélyességi osztályozása, az üzemen belüli útvonalak, a lehetséges kibocsátás és az expozíció szintje alapján; (c) a visszanyerési és újrafelhasználási potenciál (lásd: BAT 17, f) pont); (d) a helyettesítési potenciál rendszeres (pl. évenkénti) elemzése azzal a céllal, hogy azonosítsák a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok használatának potenciálisan új és biztonságosabb elérhető alternatíváit; ez a folyamat(ok) megváltoztatásával vagy más olyan technológiai vegyi anyagok használatával érhető el, amelyeknek nincs környezeti hatásuk vagy kisebb környezeti hatásuk van (az öntödékre vonatkozóan lásd: BAT 11); (e) a veszélyes anyagokkal és különös aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos szabályozási változások előzetes nyomon követése és a hatályos jogszabályi előírások betartásának biztosítása.

a)

azok biológiai eltávolíthatóságának/biológiai lebonthatóságának, ökotoxicitásának és környezetbe való kibocsáthatóságának összehasonlító elemzése a környezetbe történő kibocsátás csökkentése érdekében;

b)

a technológiai vegyi anyagokhoz kapcsolódó kockázatok jellemzése a vegyi anyagok veszélyességi osztályozása, az üzemen belüli útvonalak, a lehetséges kibocsátás és az expozíció szintje alapján;

c)

a visszanyerési és újrafelhasználási potenciál (lásd: BAT 17, f) pont);

d)

a helyettesítési potenciál rendszeres (pl. évenkénti) elemzése azzal a céllal, hogy azonosítsák a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok használatának potenciálisan új és biztonságosabb elérhető alternatíváit; ez a folyamat(ok) megváltoztatásával vagy más olyan technológiai vegyi anyagok használatával érhető el, amelyeknek nincs környezeti hatásuk vagy kisebb környezeti hatásuk van (az öntödékre vonatkozóan lásd: BAT 11);

e)

a veszélyes anyagokkal és különös aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos szabályozási változások előzetes nyomon követése és a hatályos jogszabályi előírások betartásának biztosítása.

ii.

Célok és cselekvési tervek a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok használatának és kockázatainak elkerülésére vagy csökkentésére.

iii.

Eljárások kidolgozása és végrehajtása a technológiai vegyi anyagok beszerzéséhez, kezeléséhez, tárolásához és felhasználásához, a technológiai vegyi anyagokat tartalmazó hulladék ártalmatlanításához és a fel nem használt technológiai vegyi anyagok visszajuttatásához a környezetbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében (például lásd: BAT 4).

Alkalmazhatóság

A CMS részletességének szintje és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze.

BAT 4. A talajba, illetve a felszín alatti vizekbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák összessége. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A szivárgások és a kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó terv kidolgozása és végrehajtása A szivárgások és kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó terv az EMS részét képezi (lásd: BAT 1), és többek között a következőket foglalja magában: A terv részletessége általában az üzem típusával, méretével és összetettségével, valamint a felhasznált folyadékok típusával és mennyiségével függ össze b) A feldolgozási területek és a nyersanyagtároló területek strukturálása és kezelése Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható c) A felszíni lefolyó víz elszennyeződésének megelőzése Azok a gyártási területek és/vagy olyan területek, ahol a technológiai vegyi anyagokat, maradékanyagokat vagy hulladékokat tárolják vagy kezelik, védettek a felszíni lefolyó vízzel szemben. Ezt legalább a következő technikák alkalmazásával érik el: Általánosan alkalmazható d) A potenciálisan szennyezett felszíni lefolyó víz gyűjtése A potenciálisan szennyezett területekről származó felszíni lefolyó vizet elkülönítve gyűjtik, és csak megfelelő intézkedések – pl. nyomon követés, kezelés, újrafelhasználás – megtétele után bocsátják ki Általánosan alkalmazható e) A technológiai vegyi anyagok biztonságos kezelése és tárolása Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható f) Jó gazdálkodás A kibocsátások keletkezésének megelőzését vagy csökkentését célzó intézkedéscsomag (pl. a berendezések, a munkafelületek, a padlók és a szállítási útvonalak rendszeres karbantartása és tisztítása, valamint a kiömlött anyagok gyors feltakarítása) Általánosan alkalmazható (1) a kis és nagy kiömlésekre vonatkozó helyszíni eseménykezelési tervek, (2) az érintett személyek szerepének és felelősségének meghatározása, (3) a személyzet környezettudatosságának és a kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó képzettségének biztosítása, (4) azon területek azonosítása, ahol fennáll a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok kiömlésének és/vagy szivárgásának kockázata, valamint ezen területek kockázat szerinti besorolása, (5) a kiömlött anyagok elszigetelésére és feltakarítására szolgáló megfelelő berendezések azonosítása, azon pontok közelében történő elhelyezése, ahol ilyen esemény bekövetkezhet, valamint rendelkezésre állásuk és üzemképes állapotuk rendszeres ellenőrzése, (6) a kiömlésből származó hulladék kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási iránymutatások, (7) a tárolásra és anyagok kezelésére szolgáló területek rendszeres (legalább éves szintű) ellenőrzése, a szivárgásészlelő berendezések tesztelése és kalibrálása, valamint a szelepek, tömítések, karimák stb. szivárgásainak gyors javítása stb. (8) át nem eresztő (pl. cementes) padló a feldolgozási területek és a hulladék-/alapanyag-telepek esetében, (9) a különböző típusú nyersanyagok elkülönített tárolása a gyártósorok közelében; ez például a tárolóhelyeken található rekeszek vagy dobozok használatával biztosítható (10) vízelvezető csatornák és/vagy az üzem körüli fedett terület gyűjtőcsatornázása, (11) a feldolgozási és/vagy tárolóterületek tetőzetének ereszcsatornával való ellátása (12) tárolás fedett és szellőztetett, az érintett folyadékok számára át nem eresztő padlózattal rendelkező területeken, (13) olajzáró tálcák vagy cellák használata hidraulikus állomásokhoz és olaj- vagy zsírkenő berendezésekhez, (14) a kiömlött folyadék összegyűjtése, (15) a technológiai vegyi anyagok, kenőanyagok és bevonatok stb. be-/kirakodási területeit úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az esetleges szivárgásokat és kiömléseket el lehessen határolni, és telephelyen belüli (lásd: BAT 36) vagy telephelyen kívüli kezelésükre kerüljön sor, (16) a rendkívül gyúlékony folyadékokat (pl. metil-formiát, TEA, DMEA, alkoholt tartalmazó öntőforma-bevonatok) zárt és jól szellőző tárolóhelyeken, a nem összeférhető anyagoktól (pl. oxidálószerek) elkülönítve kell tárolni

a kis és nagy kiömlésekre vonatkozó helyszíni eseménykezelési tervek,

az érintett személyek szerepének és felelősségének meghatározása,

a személyzet környezettudatosságának és a kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó képzettségének biztosítása,

azon területek azonosítása, ahol fennáll a veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok kiömlésének és/vagy szivárgásának kockázata, valamint ezen területek kockázat szerinti besorolása,

a kiömlött anyagok elszigetelésére és feltakarítására szolgáló megfelelő berendezések azonosítása, azon pontok közelében történő elhelyezése, ahol ilyen esemény bekövetkezhet, valamint rendelkezésre állásuk és üzemképes állapotuk rendszeres ellenőrzése,

a kiömlésből származó hulladék kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási iránymutatások,

a tárolásra és anyagok kezelésére szolgáló területek rendszeres (legalább éves szintű) ellenőrzése, a szivárgásészlelő berendezések tesztelése és kalibrálása, valamint a szelepek, tömítések, karimák stb. szivárgásainak gyors javítása stb.

át nem eresztő (pl. cementes) padló a feldolgozási területek és a hulladék-/alapanyag-telepek esetében,

a különböző típusú nyersanyagok elkülönített tárolása a gyártósorok közelében; ez például a tárolóhelyeken található rekeszek vagy dobozok használatával biztosítható

vízelvezető csatornák és/vagy az üzem körüli fedett terület gyűjtőcsatornázása,

a feldolgozási és/vagy tárolóterületek tetőzetének ereszcsatornával való ellátása

tárolás fedett és szellőztetett, az érintett folyadékok számára át nem eresztő padlózattal rendelkező területeken,

olajzáró tálcák vagy cellák használata hidraulikus állomásokhoz és olaj- vagy zsírkenő berendezésekhez,

a kiömlött folyadék összegyűjtése,

a technológiai vegyi anyagok, kenőanyagok és bevonatok stb. be-/kirakodási területeit úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az esetleges szivárgásokat és kiömléseket el lehessen határolni, és telephelyen belüli (lásd: BAT 36) vagy telephelyen kívüli kezelésükre kerüljön sor,

a rendkívül gyúlékony folyadékokat (pl. metil-formiát, TEA, DMEA, alkoholt tartalmazó öntőforma-bevonatok) zárt és jól szellőző tárolóhelyeken, a nem összeférhető anyagoktól (pl. oxidálószerek) elkülönítve kell tárolni

BAT 5. Az OTNOC előfordulási gyakoriságának és az OTNOC során bekövetkező kibocsátásoknak a csökkentése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika egy olyan kockázatalapú OTNOC irányítási terv kidolgozása és végrehajtása a környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) (lásd: BAT 1.) keretében, amely magában foglalja az összes alábbi elemet: (i) a lehetséges, normál üzemi feltételektől eltérő feltételek (pl. a környezet védelme szempontjából kritikus berendezések (kritikus berendezések) meghibásodása), kiváltó okaik és lehetséges következményeik azonosítása; (ii) a kritikus berendezések megfelelő tervezése (pl. véggázkezelés, szennyvízkezelés); (iii) a kritikus berendezésekre vonatkozó vizsgálati terv és megelőző karbantartási program kidolgozása és végrehajtása (lásd: BAT 1, xii. pont); (iv) az OTNOC során bekövetkező kibocsátások és a kapcsolódó körülmények ellenőrzése (azaz becslése, illetve amennyiben lehetséges, mérése) és nyilvántartásba vétele; (v) a normál üzemi feltételektől eltérő feltételek fennállása alatt bekövetkező kibocsátások időszakos értékelése (pl. az események gyakorisága, időtartama, a kibocsátott szennyező anyagok mennyisége), valamint szükség esetén korrekciós intézkedések végrehajtása; (vi) az i. pont szerint azonosított, a normál üzemi feltételektől eltérő feltételek jegyzékének rendszeres felülvizsgálata és aktualizálása az v. pontban említett időszakos értékelést követően; (vii) a tartalékrendszerek rendszeres tesztelése. Grp. alkalmazhatóság. Az OTNOC irányítási terv részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze.

BAT 5. i.

a lehetséges, normál üzemi feltételektől eltérő feltételek (pl. a környezet védelme szempontjából kritikus berendezések (kritikus berendezések) meghibásodása), kiváltó okaik és lehetséges következményeik azonosítása;

ii.

a kritikus berendezések megfelelő tervezése (pl. véggázkezelés, szennyvízkezelés);

iii.

a kritikus berendezésekre vonatkozó vizsgálati terv és megelőző karbantartási program kidolgozása és végrehajtása (lásd: BAT 1, xii. pont);

iv.

az OTNOC során bekövetkező kibocsátások és a kapcsolódó körülmények ellenőrzése (azaz becslése, illetve amennyiben lehetséges, mérése) és nyilvántartásba vétele;

v.

a normál üzemi feltételektől eltérő feltételek fennállása alatt bekövetkező kibocsátások időszakos értékelése (pl. az események gyakorisága, időtartama, a kibocsátott szennyező anyagok mennyisége), valamint szükség esetén korrekciós intézkedések végrehajtása;

vi.

az i. pont szerint azonosított, a normál üzemi feltételektől eltérő feltételek jegyzékének rendszeres felülvizsgálata és aktualizálása az v. pontban említett időszakos értékelést követően;

vii.

a tartalékrendszerek rendszeres tesztelése.

Alkalmazhatóság

Az OTNOC irányítási terv részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével, valamint a lehetséges környezeti hatások körével függ össze.

1.1.2. Ellenőrzés (1) a víz-, energia- és anyagfogyasztás, beleértve a technológiai vegyi anyagokat is, éves átlagban kifejezve; (2) a keletkező szennyvíz mennyisége éves átlagban kifejezve; (3) az egyes visszanyert, újrafeldolgozott és/vagy újrafelhasznált anyagtípusok mennyisége, éves átlagban kifejezve; (4) az egyes keletkező maradékanyagok és az egyes ártalmatlanításra elküldött hulladékfajták mennyisége, éves átlagban kifejezve. Grp. leírás. Az ellenőrzés elsősorban közvetlen méréseket foglal magában. Számításokat vagy nyilvántartásokat is lehet használni, pl. megfelelő mérőórák vagy számlák használatával. Az ellenőrzés a megfelelő szinten zajlik (például a folyamat vagy az üzem szintjén), és annak során a folyamatban vagy az üzemben bekövetkező minden lényeges változást figyelembe vesznek. Grp. 6. Az elérhető legjobb technika az alábbiak legalább évente egyszeri ellenőrzése:

1.1.2.

BAT 6. Az elérhető legjobb technika az alábbiak legalább évente egyszeri ellenőrzése: (1) a víz-, energia- és anyagfogyasztás, beleértve a technológiai vegyi anyagokat is, éves átlagban kifejezve; (2) a keletkező szennyvíz mennyisége éves átlagban kifejezve; (3) az egyes visszanyert, újrafeldolgozott és/vagy újrafelhasznált anyagtípusok mennyisége, éves átlagban kifejezve; (4) az egyes keletkező maradékanyagok és az egyes ártalmatlanításra elküldött hulladékfajták mennyisége, éves átlagban kifejezve. Grp. leírás. Az ellenőrzés elsősorban közvetlen méréseket foglal magában. Számításokat vagy nyilvántartásokat is lehet használni, pl. megfelelő mérőórák vagy számlák használatával. Az ellenőrzés a megfelelő szinten zajlik (például a folyamat vagy az üzem szintjén), és annak során a folyamatban vagy az üzemben bekövetkező minden lényeges változást figyelembe vesznek.

a víz-, energia- és anyagfogyasztás, beleértve a technológiai vegyi anyagokat is, éves átlagban kifejezve;

a keletkező szennyvíz mennyisége éves átlagban kifejezve;

az egyes visszanyert, újrafeldolgozott és/vagy újrafelhasznált anyagtípusok mennyisége, éves átlagban kifejezve;

az egyes keletkező maradékanyagok és az egyes ártalmatlanításra elküldött hulladékfajták mennyisége, éves átlagban kifejezve.

BAT 6. Leírás

Az ellenőrzés elsősorban közvetlen méréseket foglal magában. Számításokat vagy nyilvántartásokat is lehet használni, pl. megfelelő mérőórák vagy számlák használatával. Az ellenőrzés a megfelelő szinten zajlik (például a folyamat vagy az üzem szintjén), és annak során a folyamatban vagy az üzemben bekövetkező minden lényeges változást figyelembe vesznek.

1.1.3. Energiahatékonyság (1) energiafogyasztás: villamos energia, földgáz, megújuló energia, importált hő és/vagy hűtés, (2) energiatermelés: villamos energia és/vagy gőz. (3) a folyamatok energiahatárainak meghatározása, (4) az energiafogyasztásra vonatkozó információk a leadott energia vonatkozásában, (5) az üzemből exportált energiára vonatkozó információk, (6) az energiaáramra vonatkozó, az energia folyamatokon belüli felhasználását bemutató információk (pl. Sankey-diagramok vagy energiamérlegek) (7) az égők karbantartása és ellenőrzése, (8) energiahatékony motorok, (9) energiahatékony világítás, (10) a gőz- és sűrítettlevegő-elosztó rendszerek optimalizálása; (11) a gőzelosztó rendszerek rendszeres ellenőrzése és karbantartása a gőzszivárgás megelőzése vagy csökkentése érdekében, (12) folyamat-ellenőrző rendszerek, (13) frekvenciaváltók, (14) a légkondicionálás és az épületfűtés optimalizálása Grp. 7. Az üzem általános energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT valamennyi alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság Irányítási technikák a) Energiahatékonysági terv és auditok Az energiahatékonysági terv része az EMS-nek (lásd: BAT 1), és magában foglalja a tevékenység/eljárások fajlagos energiafogyasztásának (pl. kWh/t folyékony fém) meghatározását és nyomon követését, az energiahatékonyságra vonatkozó célkitűzések meghatározását és az e célkitűzések elérését célzó intézkedések végrehajtását. Évente legalább egyszer auditot végeznek (ezek is az EMS részét képezik, lásd BAT 1) annak biztosítására, hogy az energiahatékonysági terv célkitűzései teljesüljenek, és az audit ajánlásait nyomon követik és végrehajtják. Az energiahatékonysági terv beépíthető egy nagyobb (például felületkezelési tevékenységekkel foglalkozó) létesítmény általános energiahatékonysági tervébe Az energiahatékonysági terv, az auditok és a mérlegkimutatás részletessége általában az üzem jellegétől, méretétől és összetettségétől, valamint a felhasznált energiaforrások típusától függ b) Energiamérleg-kimutatás Évente egyszer energiamérleg-kimutatás készítése, amely tartalmazza az energiafogyasztást és -termelést (beleértve az energiaexportot is) az energiaforrás típusa szerinti bontásban, például: Ez a következőket foglalja magában: A folyamat és a berendezések kiválasztása és optimalizálása c) Általános energiamegtakarítási technikák alkalmazása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható Az energiahatékonyság növelésére irányuló további ágazatspecifikus technikákat e BAT-következtetések 1.2.1.3., 1.2.2.1., 1.2.4.1. és 1.3.1. szakasza tartalmazza.

1.1.3.

BAT 7. Az üzem általános energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT valamennyi alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság Irányítási technikák a) Energiahatékonysági terv és auditok Az energiahatékonysági terv része az EMS-nek (lásd: BAT 1), és magában foglalja a tevékenység/eljárások fajlagos energiafogyasztásának (pl. kWh/t folyékony fém) meghatározását és nyomon követését, az energiahatékonyságra vonatkozó célkitűzések meghatározását és az e célkitűzések elérését célzó intézkedések végrehajtását. Évente legalább egyszer auditot végeznek (ezek is az EMS részét képezik, lásd BAT 1) annak biztosítására, hogy az energiahatékonysági terv célkitűzései teljesüljenek, és az audit ajánlásait nyomon követik és végrehajtják. Az energiahatékonysági terv beépíthető egy nagyobb (például felületkezelési tevékenységekkel foglalkozó) létesítmény általános energiahatékonysági tervébe Az energiahatékonysági terv, az auditok és a mérlegkimutatás részletessége általában az üzem jellegétől, méretétől és összetettségétől, valamint a felhasznált energiaforrások típusától függ b) Energiamérleg-kimutatás Évente egyszer energiamérleg-kimutatás készítése, amely tartalmazza az energiafogyasztást és -termelést (beleértve az energiaexportot is) az energiaforrás típusa szerinti bontásban, például: Ez a következőket foglalja magában: A folyamat és a berendezések kiválasztása és optimalizálása c) Általános energiamegtakarítási technikák alkalmazása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható Az energiahatékonyság növelésére irányuló további ágazatspecifikus technikákat e BAT-következtetések 1.2.1.3., 1.2.2.1., 1.2.4.1. és 1.3.1. szakasza tartalmazza. (1) energiafogyasztás: villamos energia, földgáz, megújuló energia, importált hő és/vagy hűtés, (2) energiatermelés: villamos energia és/vagy gőz. (3) a folyamatok energiahatárainak meghatározása, (4) az energiafogyasztásra vonatkozó információk a leadott energia vonatkozásában, (5) az üzemből exportált energiára vonatkozó információk, (6) az energiaáramra vonatkozó, az energia folyamatokon belüli felhasználását bemutató információk (pl. Sankey-diagramok vagy energiamérlegek) (7) az égők karbantartása és ellenőrzése, (8) energiahatékony motorok, (9) energiahatékony világítás, (10) a gőz- és sűrítettlevegő-elosztó rendszerek optimalizálása; (11) a gőzelosztó rendszerek rendszeres ellenőrzése és karbantartása a gőzszivárgás megelőzése vagy csökkentése érdekében, (12) folyamat-ellenőrző rendszerek, (13) frekvenciaváltók, (14) a légkondicionálás és az épületfűtés optimalizálása

energiafogyasztás: villamos energia, földgáz, megújuló energia, importált hő és/vagy hűtés,

energiatermelés: villamos energia és/vagy gőz.

a folyamatok energiahatárainak meghatározása,

az energiafogyasztásra vonatkozó információk a leadott energia vonatkozásában,

az üzemből exportált energiára vonatkozó információk,

az energiaáramra vonatkozó, az energia folyamatokon belüli felhasználását bemutató információk (pl. Sankey-diagramok vagy energiamérlegek)

az égők karbantartása és ellenőrzése,

energiahatékony motorok,

energiahatékony világítás,

a gőz- és sűrítettlevegő-elosztó rendszerek optimalizálása;

a gőzelosztó rendszerek rendszeres ellenőrzése és karbantartása a gőzszivárgás megelőzése vagy csökkentése érdekében,

folyamat-ellenőrző rendszerek,

frekvenciaváltók,

a légkondicionálás és az épületfűtés optimalizálása

1.1.4. Zaj és rezgés (1) a megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat, (2) a zaj- és/vagy rezgéskibocsátás ellenőrzésére szolgáló szabályzat, (3) az azonosított, zajjal és rezgéssel kapcsolatos eseményekre való reagálásra, pl. panaszok kezelésére és/vagy korrekciós intézkedések meghozatalára vonatkozó szabályzat, (4) zaj- és/vagy rezgéscsökkentési program a forrás(ok) azonosítása, a zajnak és/vagy rezgésnek való kitettség mérése/becslése, a források hozzájárulásának jellemzése, valamint a megelőző és/vagy csökkentő intézkedések végrehajtása érdekében. Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben az érzékeny területeken zaj-, és/vagy rezgésártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták. Grp. 8. A zaj- és rezgéskibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy zaj- és/vagy rezgéskezelési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti az EMS (lásd: BAT 1) részeként, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét: (1) a berendezések ellenőrzése és karbantartása, (2) lehetőség szerint a körülzárt területek ajtóinak és ablakainak zárása, vagy önzáró ajtók használata, (3) a berendezések tapasztalt személyzet által történő üzemeltetése, (4) amennyiben lehetséges, a zajos tevékenységek éjszakai elvégzésének kerülése, (5) a zajcsillapítás biztosítása, például a gyártási és karbantartási tevékenységek, a szállítás, valamint az (alap)anyagok kezelése során, pl. az anyagátadási műveletek számának csökkentése, azon magasság csökkentése, ahonnan a darabok kemény felületekre esnek (6) zajcsökkentők használata, (7) a berendezések hangszigetelésének alkalmazása, (8) a zajos berendezések és folyamatok (pl. nyersanyagok kirakodása, kalapácsolás, kompresszorok, ventilátorok, kirázás, kikészítés) elkerítése, (9) jó hangszigetelő tulajdonságú építőanyagok használata (például falak, tetők, ablakok, ajtók esetében) Grp. 9. A zajkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyike vagy kombinációja lehet. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A berendezések és épületek megfelelő elhelyezése A zajkibocsátó és a zajvevő közötti távolság növelése, épületek zajvédő falként történő használata, valamint a berendezések és/vagy épületnyílások áthelyezése Meglévő üzemek esetében a berendezések és az épületek nyílásainak áthelyezése a helyhiány és/vagy a magas költségek miatt nem minden esetben alkalmazható b) Operatív intézkedések Ezek legalább a következőket foglalják magukban: Általánosan alkalmazható c) Alacsony zajszintű berendezések Ide tartoznak a közvetlen hajtású motorok; az alacsony zajszintű kompresszorok, a szivattyúk és a ventilátorok; az alacsony zajszintű szállítóberendezések d) A zaj szabályozására szolgáló berendezések Ilyen technikák lehetnek a következők: A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja e) Zajcsillapítás Akadályok (pl. védőfalak és töltések) elhelyezése a zajkibocsátók és a zajvevők közé Csak meglévő üzemek esetében alkalmazható, mivel az új üzemek tervezése már szükségtelenné teszi e technika alkalmazását. Meglévő üzemek esetében az akadályok behelyezése helyhiány miatt nem minden esetben alkalmazható

1.1.4.

BAT 8. A zaj- és rezgéskibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy zaj- és/vagy rezgéskezelési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti az EMS (lásd: BAT 1) részeként, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét: (1) a megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat, (2) a zaj- és/vagy rezgéskibocsátás ellenőrzésére szolgáló szabályzat, (3) az azonosított, zajjal és rezgéssel kapcsolatos eseményekre való reagálásra, pl. panaszok kezelésére és/vagy korrekciós intézkedések meghozatalára vonatkozó szabályzat, (4) zaj- és/vagy rezgéscsökkentési program a forrás(ok) azonosítása, a zajnak és/vagy rezgésnek való kitettség mérése/becslése, a források hozzájárulásának jellemzése, valamint a megelőző és/vagy csökkentő intézkedések végrehajtása érdekében. Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben az érzékeny területeken zaj-, és/vagy rezgésártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták.

a megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat,

a zaj- és/vagy rezgéskibocsátás ellenőrzésére szolgáló szabályzat,

az azonosított, zajjal és rezgéssel kapcsolatos eseményekre való reagálásra, pl. panaszok kezelésére és/vagy korrekciós intézkedések meghozatalára vonatkozó szabályzat,

zaj- és/vagy rezgéscsökkentési program a forrás(ok) azonosítása, a zajnak és/vagy rezgésnek való kitettség mérése/becslése, a források hozzájárulásának jellemzése, valamint a megelőző és/vagy csökkentő intézkedések végrehajtása érdekében.

BAT 8. Alkalmazhatóság

Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben az érzékeny területeken zaj-, és/vagy rezgésártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták.

BAT 9. A zajkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyike vagy kombinációja lehet. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A berendezések és épületek megfelelő elhelyezése A zajkibocsátó és a zajvevő közötti távolság növelése, épületek zajvédő falként történő használata, valamint a berendezések és/vagy épületnyílások áthelyezése Meglévő üzemek esetében a berendezések és az épületek nyílásainak áthelyezése a helyhiány és/vagy a magas költségek miatt nem minden esetben alkalmazható b) Operatív intézkedések Ezek legalább a következőket foglalják magukban: Általánosan alkalmazható c) Alacsony zajszintű berendezések Ide tartoznak a közvetlen hajtású motorok; az alacsony zajszintű kompresszorok, a szivattyúk és a ventilátorok; az alacsony zajszintű szállítóberendezések d) A zaj szabályozására szolgáló berendezések Ilyen technikák lehetnek a következők: A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja e) Zajcsillapítás Akadályok (pl. védőfalak és töltések) elhelyezése a zajkibocsátók és a zajvevők közé Csak meglévő üzemek esetében alkalmazható, mivel az új üzemek tervezése már szükségtelenné teszi e technika alkalmazását. Meglévő üzemek esetében az akadályok behelyezése helyhiány miatt nem minden esetben alkalmazható (1) a berendezések ellenőrzése és karbantartása, (2) lehetőség szerint a körülzárt területek ajtóinak és ablakainak zárása, vagy önzáró ajtók használata, (3) a berendezések tapasztalt személyzet által történő üzemeltetése, (4) amennyiben lehetséges, a zajos tevékenységek éjszakai elvégzésének kerülése, (5) a zajcsillapítás biztosítása, például a gyártási és karbantartási tevékenységek, a szállítás, valamint az (alap)anyagok kezelése során, pl. az anyagátadási műveletek számának csökkentése, azon magasság csökkentése, ahonnan a darabok kemény felületekre esnek (6) zajcsökkentők használata, (7) a berendezések hangszigetelésének alkalmazása, (8) a zajos berendezések és folyamatok (pl. nyersanyagok kirakodása, kalapácsolás, kompresszorok, ventilátorok, kirázás, kikészítés) elkerítése, (9) jó hangszigetelő tulajdonságú építőanyagok használata (például falak, tetők, ablakok, ajtók esetében)

a berendezések ellenőrzése és karbantartása,

lehetőség szerint a körülzárt területek ajtóinak és ablakainak zárása, vagy önzáró ajtók használata,

a berendezések tapasztalt személyzet által történő üzemeltetése,

amennyiben lehetséges, a zajos tevékenységek éjszakai elvégzésének kerülése,

a zajcsillapítás biztosítása, például a gyártási és karbantartási tevékenységek, a szállítás, valamint az (alap)anyagok kezelése során, pl. az anyagátadási műveletek számának csökkentése, azon magasság csökkentése, ahonnan a darabok kemény felületekre esnek

zajcsökkentők használata,

a berendezések hangszigetelésének alkalmazása,

a zajos berendezések és folyamatok (pl. nyersanyagok kirakodása, kalapácsolás, kompresszorok, ventilátorok, kirázás, kikészítés) elkerítése,

jó hangszigetelő tulajdonságú építőanyagok használata (például falak, tetők, ablakok, ajtók esetében)

1.1.5. Maradékanyagok (i) a maradékanyagok keletkezésének minimalizálása; (ii) a maradékanyagok újrafelhasználásának, újrafeldolgozásának és/vagy visszanyerésének optimalizálása; valamint (iii) a megfelelő hulladékártalmatlanítás biztosítása. Grp. leírás. A maradékanyag-kezelési terv az EMS része (lásd: BAT 1), és egy olyan intézkedéscsomagot foglal magában, amelynek célja: A maradékanyag-kezelési terv beépíthető egy nagyobb (például felületkezelési tevékenységekkel foglalkozó) létesítmény általános maradékanyag-kezelési tervébe. Grp. alkalmazhatóság. A maradékanyag-kezelési terv részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze. Grp. 10. Az anyaghatékonyság növelése és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy maradékanyag-kezelési terv kidolgozása, végrehajtása és rendszeres felülvizsgálata.

1.1.5.

BAT 10. Az anyaghatékonyság növelése és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy maradékanyag-kezelési terv kidolgozása, végrehajtása és rendszeres felülvizsgálata. (i) a maradékanyagok keletkezésének minimalizálása; (ii) a maradékanyagok újrafelhasználásának, újrafeldolgozásának és/vagy visszanyerésének optimalizálása; valamint (iii) a megfelelő hulladékártalmatlanítás biztosítása. Grp. leírás. A maradékanyag-kezelési terv az EMS része (lásd: BAT 1), és egy olyan intézkedéscsomagot foglal magában, amelynek célja: A maradékanyag-kezelési terv beépíthető egy nagyobb (például felületkezelési tevékenységekkel foglalkozó) létesítmény általános maradékanyag-kezelési tervébe. Grp. alkalmazhatóság. A maradékanyag-kezelési terv részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze.

BAT 10. Leírás

A maradékanyag-kezelési terv az EMS része (lásd: BAT 1), és egy olyan intézkedéscsomagot foglal magában, amelynek célja: A maradékanyag-kezelési terv beépíthető egy nagyobb (például felületkezelési tevékenységekkel foglalkozó) létesítmény általános maradékanyag-kezelési tervébe. (i) a maradékanyagok keletkezésének minimalizálása; (ii) a maradékanyagok újrafelhasználásának, újrafeldolgozásának és/vagy visszanyerésének optimalizálása; valamint (iii) a megfelelő hulladékártalmatlanítás biztosítása.

I.

a maradékanyagok keletkezésének minimalizálása;

II.

a maradékanyagok újrafelhasználásának, újrafeldolgozásának és/vagy visszanyerésének optimalizálása; valamint

III.

a megfelelő hulladékártalmatlanítás biztosítása.

Alkalmazhatóság

A maradékanyag-kezelési terv részletessége és formalizálásának mértéke általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze.

1.2. Az öntödékre vonatkozó BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetések nem vonatkoznak a kadmium-, titán- és nemesfémöntödékre, valamint a harang- és a művészeti öntésre. (1) (az aromás helyett) alifás szerves kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont), (2) nem aromás oldószerek hűtődobozos magkészítéshez (lásd: BAT 25, j) pont), (3) szervetlen kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont), (4) vízalapú bevonatok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, l) pont). Grp. leírás. A formázás és a magkészítés során használt veszélyes és különös aggodalomra okot adó anyagokat nem veszélyes anyagokkal – vagy ha ez nem lehetséges – kevésbé veszélyes anyagokkal helyettesítik, például az alábbiak felhasználásával: Grp. 11. A veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok vegyileg kötött homokkal való formázás és magkészítés során történő használatának megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a nem vagy kevésbé veszélyes alternatív anyagok használata. Grp. 1211. Veszélyes anyagok és különös aggodalomra okot adó anyagok Grp. 12. Az elérhető legjobb technika (BAT) a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Eljárás(ok)/forrás(ok) Öntöde/olvasztókemence típusa Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Aminok Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer BAT 26 Benzol Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 B[a]P Fémolvasztás Öntöttvas Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer – Szén-monoxid (CO) Hőkezelés Mind EN 15058 Évente egyszer BAT 24 Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 Por Hőkezelés Mind EN 13284-1 Évente egyszer BAT 24 Fémolvasztás Évente egyszer BAT 38 BAT 40 BAT 43 Nodularizáció Öntöttvas Évente egyszer BAT 39 Finomítás Acél BAT 41 Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind BAT 27 Kikészítés Mind BAT 30 Elgázosodó mintás öntés Öntöttvas és NFM BAT 28 Öntés állandó öntőformákban Mind BAT 29 Homok újrafelhasználása Mind BAT 31 Formaldehid Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Az EN-szabvány kidolgozás alatt van Évente egyszer BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Évente egyszer BAT 27 Gáz-halmazállapotú kloridok Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék EN 1911 Évente egyszer BAT 38 Alumínium BAT 43 Gáz-halmazállapotú fluoridok Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék Az EN-szabvány kidolgozás alatt van BAT 38 Alumínium BAT 43 Fémek Kadmium és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind EN 14385 Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Króm és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Nikkel és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Ólom és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Öntöttvas: CBC és HBC Évente egyszer BAT 38 NFM BAT 43 Öntés állandó öntőformákban Ólom Évente egyszer BAT 29 Kikészítés Mind Évente egyszer – Cink és vegyületei Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Nitrogén-oxidok (NOx) Hőkezelés Mind EN 14792 Évente egyszer BAT 24 Termikus homokregenerálás, kivéve a hűtődobozos eljárásból származó homokot Mind BAT 31 Hűtődobozos eljárásból származó homok termikus regenerálása Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 PCDD/F. Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék EN 1948-1, EN 1948-2, EN 1948-3 BAT 38 Öntöttvas: Indukciós BAT 38 Acél és NFM BAT 40 BAT 43 Fenol Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 Kén-dioxid (SO2) Homok termikus regenerálása, amelyben szulfonsav-katalizátorokat használtak Mind EN 14791 Évente egyszer BAT 31 Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 Összes illékony szerves szén (TVOC) Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind EN 12619 BAT 26 Elgázosodó mintás öntés BAT 28 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 Homok újrafelhasználása BAT 31 Fémolvasztás Öntöttvas BAT 38 Acél és NFM – Öntés állandó öntőformákban Mind BAT 29 Grp. 12121. A levegőbe történő kibocsátások ellenőrzése Grp. 13. Az elérhető legjobb technika a vízbe történő kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Folyamat Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) A kupola véggázainak nedves mosásából származó szennyvíz EN ISO 9562 3 havonta egyszer BAT 36 Biokémiai oxigénigény (BOI5) Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 1899-1, EN ISO 5815) Kémiai oxigénigény (KOI) Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Szénhidrogén-olajindex (HOI) EN ISO 9377-2 Fémek/ félfémek Arzén (As) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például: EN ISO 11885, EN ISO 15586, EN ISO 17294-2) Kadmium (Cd) Króm (Cr) Réz (Cu) Vas (Fe) Ólom (Pb) Nikkel (Ni) Cink (Zn) Higany (Hg) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például: EN ISO 12846, EN ISO 17852) Fenolindex EN ISO 14402 Összes nitrogén (TN) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 12260, EN ISO 11905-1) Teljes szervesszén-tartalom (TOC) EN 1484 Összes lebegő szilárd részecske (TSS) EN 872 Grp. 12122. A vízbe történő kibocsátások ellenőrzése Grp. 1212. A kibocsátások nyomon követése (1) tiszta, előmelegített öntőüstök használata, (2) az öntőüstök fedelének zárva tartása a hőmegtartás érdekében, (3) energiahatékony technikák alkalmazása az öntőüstök előmelegítésére (pl. lángmentes mikroporózus égők vagy oxigéntüzeléses égők), (4) (amennyire a gyakorlatban lehetséges) nagy hőtartó burkolattal ellátott öntőüstök használata, (5) a megolvasztott fém egyik öntőüstből a másikba történő átvitelének minimalizálása, (6) a megolvasztott fém lehető leggyorsabb átvitele (7) megfelelő rendszerkarbantartás alkalmazása a szivárgások csökkentése érdekében, (8) az üzemi paraméterek, például az áramlás, a hőmérséklet és a nyomás hatékony ellenőrzése, (9) a nyomáscsökkenés minimalizálása, (10) hatékony terhelésszabályozás alkalmazása, (11) a belépő levegő hőmérsékletének csökkentése, (12) hatékony kompresszorvezérlő rendszer használata (13) A kupola forró véggázokból származó többlethőjét például gőztermelésre, termikusolaj-melegítésre vagy vízmelegítésre használják. (14) A kemencehűtő rendszerből származó többlethő például nyersanyagszárításra, helyiségfűtésre, vízmelegítésre használható. (15) Az alumíniumöntödék tüzelőanyag-tüzelésű kemencéiben a többlethőt például a telephelyek és/vagy az öntvénytisztító létesítmény vizének fűtésére használják. (16) Az alacsony hőfokú hőenergiát a szerves Rankine-ciklus (ORC) alkalmazásával nagy molekulatömegű folyadékok felhasználásával villamos energiává alakítják át Grp. 14. Az energiahatékonyság javítása céljából alkalmazható BAT az alábbi a)–f) technikák mindegyikének és a g)–n) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kialakítás és működés a) Energiahatékony kemencetípus kiválasztása Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és/vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) A kemencék hőhatásfokának maximalizálására szolgáló technikák Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható d). A tiszta hulladék felhasználása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Az energiaveszteség csökkentése/az öntőüst-előmelegítési gyakorlatok javítása A fentiek az alábbi elemekre terjednek ki: Az alkalmazhatóság a tervezési korlátozások miatt korlátozott lehet a nagy (pl. 2 t feletti) és az alsó öntőüstök esetében g) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.1. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja h) Középfrekvenciás teljesítmény alkalmazása indukciós kemencékben Középfrekvenciás (250 Hz) indukciós kemencék használata a hálózati frekvenciát (50 Hz) alkalmazó kemencék helyett Általánosan alkalmazható i) A sűrített levegős rendszer optimalizálása A fentiek az alábbi intézkedésekre terjednek ki: Általánosan alkalmazható j) A magok mikrohullámú szárítása vízalapú bevonatok esetében (Például 2450 Hz frekvenciájú) mikrohullámú szárítókemencék használata a vízalapú bevonattal bevont magok szárításához (lásd: BAT 21, e) pont), ami a teljes magfelület gyors és homogén szárítását eredményezi Nem feltétlenül alkalmazható folyamatos öntési eljárásokra vagy nagy öntvények előállítására, vagy olyan esetekben, ha a magok szénnyomokat tartalmazó visszanyert homokból készülnek Hővisszanyerési technikák k) Hulladék előmelegítése visszanyert hővel A hulladék előmelegítése a hőnek a töltettel való érintkezés céljából átirányított forró füstgázokból történő visszanyerésével történik Csak a nemvasfémöntödékben lévő aknakemencékben és az acélöntödékben található EAF-okra alkalmazható l) Hővisszanyerés a kemencékben keletkező véggázokból A forró véggázokból származó hulladékhőt visszanyerik (pl. hőcserélőkön keresztül), és a telephelyen belül vagy kívül újrafelhasználják (pl. termikus olajban/meleg vízben/fűtő áramkörökben, gőztermelésre vagy égési levegő előmelegítésére (lásd az m) technikát)). Ez a következőket foglalhatja magában: Az alkalmazhatóságot a megfelelő hőigény hiánya korlátozhatja m) Az égéslevegő előmelegítése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható n) Hulladékhő hasznosítása indukciós kemencékben Az indukciós kemence hűtőrendszeréből származó hulladékhőt a nyersanyagok (pl. hulladék) szárítására, helyiségfűtésre vagy melegvíz-ellátásra szolgáló hőcserélők segítségével nyerik vissza Általánosan alkalmazható Az energiahatékonyság növelésére irányuló további ágazatspecifikus technikákat e BAT-következtetések 1.2.2.1. és 1.2.4.1. szakasza tartalmazza. Folyamat – olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás és melegen tartás – Hideg szeles kupolókemence kWh/t folyékony fém 900–1750 Olvasztás és melegen tartás – Forró szeles kupolókemence 900–1500 Olvasztás és melegen tartás – Indukciós kemence 600–1200 Olvasztás és melegen tartás – Forgókemence 800–950 Az öntőüst előmelegítése 50–150 Folyamat – olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás – (EAF/indukciós kemence) kWh/t folyékony fém 600–1200 Az öntőüst előmelegítése 100–300 Folyamat Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás és melegen tartás kWh/t folyékony fém 600–2000 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 1213. Energiahatékonyság (1) A szövetbetétes szűrőben található port át nem eresztő felületeken, zárt területeken és zárt tartályokban/tasakokban tárolják. (2) Az egyéb maradékanyag-típusokat (pl. salak, kohósalak, tűzálló kemencebélések) egymástól elkülönítve, át nem eresztő felületeken tárolják a felszíni lefolyó víztől védett fedett területeken Grp. 15. A maradékanyagok, a csomagolás és a fel nem használt technológiai vegyi anyagok tárolásával és kezelésével kapcsolatos környezeti kockázat megelőzése vagy csökkentése, valamint újrafelhasználásuk és/vagy újrafeldolgozásuk megkönnyítése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák alkalmazása. Technika Leírás a) A különböző maradékanyag-típusok megfelelő tárolása Ez a következőket foglalja magában: b) A belső hulladék újrafelhasználása A belső hulladék közvetlen vagy kezelés utáni újrafelhasználása. A belső hulladék újrafelhasználásának mértéke a szennyeződéstartalmától függ c) A csomagolás újrafelhasználása/újrafeldolgozása A technológiai vegyi anyagok csomagolását úgy választják ki, hogy az megkönnyítse a teljes kiürítést (pl. figyelembe véve a csomagolás nyílásának méretét vagy a csomagolóanyag jellegét). A kiürítés után a tárolóedényes csomagolást újra felhasználják, visszaküldik a beszállítónak, vagy anyag-újrafeldolgozásra továbbítják. A technológiai vegyi anyagokat lehetőség szerint nagy tartályokban tárolják d) A fel nem használt technológiai vegyi anyagok visszajuttatása A fel nem használt technológiai vegyi anyagokat (azaz amelyek az eredeti tárolótartályaikban maradnak) visszajuttatják a beszállítókhoz Grp. 12141. Maradékanyagok, csomagolás és fel nem használt technológiai vegyi anyagok tárolása és kezelése Grp_16_14. táblázat. Az öntési eljárás anyaghatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az a) technika vagy az a) technikának az alábbi b) és c) technikák egyikével vagy mindkettővel való együttes alkalmazása. Technika Leírás a) Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.2. szakaszt b) Számítógéppel segített szimuláció alkalmazása öntésre és megszilárdításra Számítógépes szimulációs rendszert használnak az öntési és megszilárdítási folyamat optimalizálására, a hibás öntvények számának minimalizálására és az öntödei termelékenység növelésére c) Könnyű öntvények előállítása topológiai optimalizálással Topológiai optimalizálás (azaz algoritmusok és számítógépes programok segítségével történő öntvényszimuláció) alkalmazása a terméktömeg csökkentésére a termék teljesítményére vonatkozó követelményeknek való megfelelés mellett Olvasztókemence típusa Egység Indikatív szintek (éves átlag) Vasöntödék % 50–97 Acélöntödék 50–100 Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) – Pb 50–97,5 Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) – a Pb-től eltérő fémek 50–98 Nemvasfémöntödék (HPDC) 60–97 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 12142. Az öntési eljárás operatív anyaghatékonysága (1) automatizált permetező rendszer használata, (2) a szétválasztó szer hígítási tényezőjének optimalizálása, (3) kokillán belüli hűtés alkalmazása, (4) a szétválasztó szer zárt öntőformás alkalmazása, (5) a szétválasztó szerek fogyasztásának mérése, (6) a kokilla felületi hőmérsékletének mérése a kokillában lévő kritikus pontok jelzése céljából (7) elgázosodó mintás öntési eljárás, (8) vákuumformázás Grp. 17. Az anyagfogyasztás (pl. vegyi anyagok, kötőanyagok) csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használata. Technika Leírás Alkalmazhatóság Az alumínium nagynyomású öntésére vonatkozó technikák a) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható b) A szétválasztó szer és a vízfogyasztás minimalizálása A szétválasztó szer és a víz fogyasztásának minimalizálására irányuló intézkedések közé tartoznak a következők: Általánosan alkalmazható Vegyileg kötött homokot és magkészítést alkalmazó eljárások technikái c) A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Az öntőforma- és maghomokveszteség minimalizálása A különböző terméktípusok gyártási paramétereit elektronikus adatbázisban tárolják, amely lehetővé teszi az új termékekre való zökkenőmentes átállást, és minimálisra csökkenti az idő- és anyagveszteséget Általánosan alkalmazható e) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Aminok kinyerése savas mosóvízből Amikor savas (pl. kénsavas) mosást használnak a hűtődobozos véggázok kezelésére, amin-szulfát képződik. Az aminok amin-szulfát nátrium-hidroxiddal való kezelése során nyerhetők vissza. Erre sor kerülhet a telephelyen és azon kívül is Az alkalmazhatóságot biztonsági megfontolások korlátozhatják (robbanásveszély) g) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Alternatív formázási/magkészítési eljárások alkalmazása A kötőanyag nélküli vagy csökkentett mennyiségű kötőanyagot alkalmazó alternatív formázási/magkészítési eljárások közé tartoznak a következők: Az elgázosodó mintás öntési eljárás meglévő üzemekre való alkalmazhatósága a szükséges infrastruktúra-módosítások miatt korlátozott lehet. A vákuumformázás alkalmazhatósága nagy (pl. 1,5 m × 1,5 m feletti) formázószekrények esetében korlátozott lehet Grp. 12143. Az anyagfelhasználás csökkentése Grp_18_15. táblázat. Az elgázosodó mintás öntési eljárás során az új homok felhasználásának és a homok újrafelhasználása során keletkező elhasznált homok mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A zöld homok optimalizált rekondicionálása A zöld homok rekondicionálási eljárását számítógépes rendszer szabályozza azzal a céllal, hogy optimalizálja a nyersanyag-fogyasztást és a zöld homok újrafelhasználását, pl. (párologtató vagy fluidágyas) hűtés, kötőanyagok és adalékanyagok hozzáadása, nedvesítés, keverés, minőség-ellenőrzés Általánosan alkalmazható b) Alacsony hulladékkibocsátású zöldhomok-rekondicionálás Az alumíniumöntödékben a zöld homok rekondicionálását szkenner segítségével végzik, amely fényesség/szín alapján azonosítja a zöld homok szennyeződéseit. Ezeket a szennyeződéseket légfúvásos impulzussal választják el a zöld homoktól Általánosan alkalmazható c) Agyagkötésű homok előállítása vákuumkeveréssel és hűtéssel Lásd: BAT 25, b) pont Általánosan alkalmazható d) Hidegen keményedő homok mechanikai visszanyerése A hidegen keményedő homok regenerálására aprítógépeket vagy malmokat alkalmazó mechanikai technikákat (pl. rögök összetörése, homokfrakciók elkülönítése) használnak Nem feltétlenül alkalmazható szilikátkötésű homokra e) Agyagkötésű vagy vegyileg kötött homok hideg mechanikai visszanyerése csiszolókerékkel Forgó csiszolókerék használata az agyagrétegek és kémiai kötőanyagok használt homokszemcsékből való eltávolítására Általánosan alkalmazható f) Hideg mechanikai homokvisszanyerés ütődob segítségével Kis lapátokkal felszerelt, forgó belső tengelyű ütődob használata a homokszemcsék koptató tisztítására. Bentonit és vegyileg kötött homok keverékére alkalmazva előzetes mágneses szétválasztást kell végezni a mágneses tulajdonságokkal rendelkező részek zöld homokból történő eltávolítása érdekében Általánosan alkalmazható g) Hideg homokvisszanyerés pneumatikus rendszerrel Kötőanyagok eltávolítása a homokszemcsékből koptatással és ütéssel. A mozgási energiát sűrítettlevegő-áram biztosítja Általánosan alkalmazható h) A homok termikus visszanyerése Hő alkalmazása vegyileg kötött és kevert homokban lévő kötőanyagok és szennyező anyagok elégetésére. Ezt egy kezdeti mechanikai előkezeléssel kombinálják annak érdekében, hogy a homok a megfelelő szemcseméretűvé váljon, és minden fémes szennyező anyagot el lehessen távolítani. Kevert homok esetében a vegyileg kötött homok részarányának elég magasnak kell lennie Szervetlen kötőanyagok maradékait tartalmazó használt homok esetében nem alkalmazható i) Kombinált visszanyerés (mechanikus-termikus-mechanikus) vegyes szerves-bentonitos homokhoz Előkezelés (szitálás, mágneses szétválasztás) és szárítás után a homokot mechanikusan vagy pneumatikusan tisztítják, hogy eltávolítsák a kötőanyag egy részét. A termikus fázisban a szerves összetevőket elégetik, és a szervetlen összetevőket átviszik a porba, vagy ráégetik a szemcsékre. A végső mechanikai kezelés során ezeket a szemcserétegeket mechanikusan vagy pneumatikusan eltávolítják, és por formában megszabadulnak tőlük Nem alkalmazható savas kötőanyagokat tartalmazó maghomok esetében (mivel megváltoztathatja a bentonit jellemzőit) vagy vízüveg esetében (mivel megváltoztathatja a zöld homok jellemzőit) j) Homokvisszanyerés és hőkezelés kombinálása az alumíniumöntvények esetében Az öntést és a megszilárdítást követően öntőformákat/öntvényegységeket töltenek be a kemencébe. Amikor az egységek hőmérséklete meghaladja a 420 °C-ot, a kötőanyagokat elégetik, a magok/öntőformák szétesnek, és az öntvényeket hőkezelésnek vetik alá. A homok a végső tisztítás céljából a kemence aljára hullik egy fűtött fluidágyban. Hűtés után a homokot további kezelés nélkül újra felhasználják a maghomokkeverőben Általánosan alkalmazható k) Zöld homok, szilikát vagy CO2-kötésű homok nedves visszanyerése A homokot vízzel elkeverik, hogy iszapot állítsanak elő. A szemcséhez kötött kötőanyag-maradványok eltávolítása a homokszemcsék intenzív szemcsék közötti dörzsölésével történik. A kötőanyagokat a mosóvízbe engedik. A mosott homokot megszárítják, átszitálják és végül lehűtik Általánosan alkalmazható l) Nátrium-szilikát homok (vízüveg) visszanyerése pneumatikus rendszerrel A pneumatikus rendszer használata előtt a homokot felhevítik, hogy a szilikátréteg törékennyé váljon (lásd a g) technikát). A visszanyert homokot újrafelhasználás előtt lehűtik Általánosan alkalmazható m) A maghomok belső újrafelhasználása (hűtődoboz vagy furánsav-kötőanyagok) A törött/hibás magokból származó homokot és a magkészítő gépekből származó homokfelesleget (egy adott egységben történő keményítést követően) egy megszakító egységbe táplálják. Az így keletkező homokot új homokkal keverik össze új magok előállítása céljából Általánosan alkalmazható n) A zöld homok ciklusából származó por újrafelhasználása az öntőforma-készítés során A port a rázóberendezésből, valamint a száraz zöld homok adagoló- és kezelőállomásaiból származó távozógáz-szűréssel gyűjtik össze. Az összegyűjtött (aktív kötőanyag-vegyületeket tartalmazó) por újrahasznosítható a zöld homok ciklusában Általánosan alkalmazható Olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Vasöntödék % > 90 Acélöntödék > 80 Nemvasfémöntödék > 90 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 12144. Homok újrafelhasználása (1) a tiszta hulladék felhasználása, (2) alacsonyabb (az elméleti olvadásponthoz a lehető legközelebb eső) fémhőmérséklet alkalmazása, (3) a magas hőmérsékleti csúcsok elkerülése, (4) a megolvasztott fémnek az olvasztókemencében való hosszabb tárolásának megakadályozása vagy külön olvadtfémfogadó kemence használata, (5) az áramlások megfelelő felhasználása, (6) a kemence tűzálló bélésének megfelelő kiválasztása, (7) a kemence falainak vízhűtése annak érdekében, hogy a kemence tűzálló bélése ne kopjon el, (8) a folyékony alumínium lefölözése Grp. 19. A fémek olvasztása során keletkező maradékanyagok mennyiségének csökkentése és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Technikák valamennyi kemencetípus esetében a) A salakképződés minimalizálása A salakképződés például az alábbi, folyamat közbeni intézkedésekkel minimalizálható: b) A salak/kohósalak/szűrőpor/elhasználódott tűzálló bélések mechanikai előkezelése az újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében Lásd az 1.4.2. szakaszt. Erre a telephelyen kívül is sor kerülhet A kupolókemencékhez kapcsolódó technikák c) A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.2. szakaszt d) A kokszpor összegyűjtése és újrahasznosítása A koksz kezelése, szállítása és töltése során keletkező kokszport (pl. szállítószalagok és/vagy töltőpontok alatti gyűjtőrendszerek használatával) összegyűjtik, és a folyamat során újrahasznosítják (befecskendezik a kupolókemencébe, vagy újrakarburálásra használják) e) A szűrőpor újrahasznosítása kupolókemencékben cinktartalmú hulladékok felhasználásával A kupola szűrőporát részben újra befecskendezik a kupolókemencébe a por cinktartalmának olyan szintre növelése érdekében, amely lehetővé teszi a Zn visszanyerését (> 18 %) Az EAF-okra vonatkozó technikák f) A szűrőpor újrafeldolgozása az EAF-ban Az összegyűjtött száraz szűrőport általában előkezelés (pl. pelletálás vagy brikettezés) után újrahasznosítják a kemencében, hogy vissza lehessen nyerni a por fémtartalmát. A szervetlenanyag-tartalmat átviszik a salakra (1) újrafeldolgozott, pl. útépítésnél, építőanyagokban (pl. cement, tégla, csempe), (2) visszanyert, pl. bányászati üregek feltöltése, hulladéklerakók építése (például hulladéklerakókhoz kapcsolódó utak és állandó fedőrétegek). Grp. leírás. A telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás elsőbbséget élvez az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és a szűrőpor ártalmatlanításával szemben. Az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak és a tűzálló bélések az alábbiak lehetnek: A szűrőpor külsőleg újrafeldolgozható, pl. a kohászatban, a homokgyártásban vagy az építőiparban. Grp_16. táblázat. Az újrafeldolgozást és/vagy egyéb hasznosítást korlátozhatják a maradékanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai (pl. szervesanyag-/fémtartalom, granulometria). Előfordulhat, hogy nem alkalmazható abban az esetben, ha harmadik fél nem igényel megfelelő újrafeldolgozást és/vagy hasznosítást. Hulladéktípus Egység BAT-AEPL (éves átlag) Nemvasfémöntödék Vasöntödék Acélöntödék Salak kg/t folyékony fém 0–50 0–50 (2) 0–50 Kohósalak 0–30 0–30 0–30 Szűrőpor 0–5 0–60 0–10 Elhasznált kemence tűzálló bélései 0–5 0–20 0–20 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 20. Az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT a telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás előnyben részesítése az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és az összegyűjtött szűrőpor (pl. a szövetbetétes szűrőben található por) ártalmatlanításával szemben. Grp. 12145. A keletkező maradékanyagok és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése Grp. 1214. Az anyagfelhasználás hatékonysága (1) Gyorshűtő fürdők kibocsátásainak minimálisra csökkentése vízalapú (pl. polivinil-pirrolidont vagy polialkilén-glikolt tartalmazó) polimeroldatok alkalmazásával. (2) A gyorshűtő fürdőkből (különösen az olajgyorshűtő fürdőkből) származó kibocsátások összegyűjtése a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz, tetőszellőzés, extrakciós kupolák vagy peremelszívók segítségével. Az extrahált véggázok kezelhetők, pl. ESP használatával (lásd az 1.4.3. szakaszt). (3) Temperált víz használata gyorshűtő közegként (4) A diffúz kibocsátások (pl. por, pára) forrásához a lehető legközelebb történő extrakció az átviteli folyamatokból, például kemencetöltésből/-csapolásból, többek között elszívóernyők használatával. Az extrahált véggázokat például szövetbetétes szűrővel, nedves mosással kezelik. (5) A folyékony fémek mosókon keresztül történő átviteléből származó diffúz kibocsátások minimalizálása, például burkolatok használatával Grp. 21. A levegőbe történő diffúz kibocsátások megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák kombinációjának használatát foglalja magában. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A szállítóberendezések (konténerek) és a szállítójárművek rakterének lefedése A szállítójárművek rakterét és a szállítóberendezéseket (konténereket) lefedik (pl. ponyvákkal) Általánosan alkalmazható b) Úttisztítás és szállítójárművek kerekeinek tisztítása Az utakat és a szállítójárművek kerekeit rendszeresen megtisztítják, például mobil vákuumrendszerek, vízi lagúnák használatával Általánosan alkalmazható c) Zárt szállítóberendezések használata Az anyagokat szállítórendszerekkel, pl. zárt szállítóberendezésekkel, pneumatikus anyagmozgatással szállítják. Az anyagcseppeket minimalizálják Általánosan alkalmazható d) A formázási és öntési folyamathoz használt területek vákuumtisztítása A homoköntödékben a formázási és öntési folyamathoz használt területeket rendszeresen vákuumtisztításnak vetik alá Nem alkalmazható olyan területeken, ahol a homok műszaki vagy biztonsági funkciót tölt be e) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy vagy összetett öntvényformák esetében a szárítólevegő keringési nehézségei miatt korlátozott lehet. Nem alkalmazható vízüvegkötésű homokra, magnéziumöntési eljárásra, vákuumformázásra vagy MgO-bevonatú mangánozott acélöntvények előállítására f) A gyorshűtő fürdőkből származó kibocsátások ellenőrzése Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható g) A fémolvasztás átviteli műveleteiből származó kibocsátások ellenőrzése Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható A diffúz kibocsátások megelőzésére vagy csökkentésére irányuló további folyamatspecifikus technikákat a BAT 24, a BAT 26, a BAT 27, a BAT 28, a BAT 29, a BAT 30, a BAT 31, a BAT 38, a BAT 39, a BAT 40, a BAT 41 és a BAT 43 tartalmazza. Grp. 1215. A levegőbe történő diffúz kibocsátások Grp. leírás. A hasonló jellemzőkkel rendelkező hulladékgázok kombinált kezelése hatékonyabb és eredményesebb kezelést biztosít, mint az egyes hulladékgázáramok külön kezelése. A hulladékgázok kombinálásakor figyelembe kell venni az üzembiztonságot (pl. az alsó/felső robbanási határértékhez közeli koncentrációk elkerülése), valamint a műszaki (pl. az egyes hulladékgázáramok kompatibilitása, az érintett anyagok koncentrációja), a környezeti (pl. az anyagok visszanyerésének maximalizálása vagy a szennyező anyagok csökkentése) és a gazdasági tényezőket (pl. a különböző termelési egységek közötti távolság). Ügyelni kell arra, hogy a hulladékgázok kombinálása ne vezessen a kibocsátások hígításához. Grp. 22. Az anyagok visszanyerésének és a levegőbe történő irányított kibocsátások csökkentésének megkönnyítése, valamint az energiahatékonyság növelése érdekében alkalmazható BAT a hasonló jellemzőkkel rendelkező hulladékgázáramok kombinálása, ezáltal minimálisra csökkentve a kibocsátási pontok számát. Grp. 1216. A levegőbe történő irányított kibocsátások (1) az 1.18. táblázatban a vasöntödék esetében, (2) az 1.20. táblázatban az acélöntödék esetében, (3) az 1.22. táblázatban a nemvasfémöntödék esetében. Grp. 23. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia alkalmazása az a)–e) technikák, illetve az a)–e) technikák és az alábbi f)–i) technikák megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Általános technikák a) A megfelelő kemencetípus kiválasztása és a kemencék hőhatásfokának maximalizálása Lásd a 4.4.1. szakaszt A megfelelő kemencetípus kiválasztása csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) A tiszta hulladék felhasználása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható Elsődleges szabályozási intézkedések a PCDD/F-kibocsátások minimalizálására c) A véggázok tartózkodási idejének maximalizálása és a kupolókemencékben az utánégető kamra hőmérsékletének optimalizálása A kupolókemencékben az utánégető kamra hőmérsékletét optimalizálják (T > 850 °C), és folyamatosan figyelemmel kísérik, miközben a véggázok tartózkodási idejét maximalizálják (> 2 s) Általánosan alkalmazható d) A véggázok gyorshűtése A PCDD/F újbóli szintézisének megakadályozása érdekében a véggázokat 400 °C feletti hőmérsékletről 250 °C alá kell hűteni a porkibocsátás csökkentése előtt. Ez a kemence megfelelő kialakítása és/vagy gyorshűtő rendszer alkalmazása révén érhető el e) A porképződés minimalizálása a hőcserélőkben A véggázok hűtési pályáján a porfelhalmozódást minimalizálni kell, különösen a hőcserélőkben, például függőleges hőcserélő csövek használatával, a hőcserélő csövek hatékony belső tisztításával, illetve magas hőmérsékleten végzett portalanítással Az NOX- és SO2-kibocsátást csökkentő technikák f) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye g) Alacsony kéntartalmú tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye h) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kemencekialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják i) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja A fémolvasztásra vonatkozó BAT-AEL-ek a következő helyeken érhetők el: Grp_24_17. táblázat. A hőkezelésből származó, levegőbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia használata az a)–d) technikákkal kombinálva, vagy az alábbi technikák összességét alkalmazva. Technika Leírás Alkalmazhatóság Általános technikák a) A megfelelő kemencetípus kiválasztása és a kemencék hőhatásfokának maximalizálása Lásd az 1.4.3. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható Az NOX-kibocsátást csökkentő technikák b) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye c) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kemencekialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják Kibocsátások összegyűjtése d) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A hőkezelő kemencékből származó véggázokat (pl. a temperálás, öregítés, normalizálás, csillapítás során) elszívóernyő alkalmazásával vagy fedett körülmények között extrahálják. Az összegyűjtött kibocsátások különféle technikákkal, például szövetbetétes szűrőkkel kezelhetők Általánosan alkalmazható Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Nincs indikatív szint NOX 20–120 Nincs indikatív szint CO Nincs BAT-AEL 10–100 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 1217. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások (1) az alábbi a)–c) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása agyagkötésű homokkal történő formázás esetén, (2) a d), e) vagy f) technika, valamint az alábbiakban megadott g)–k) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása vegyileg kötött homokkal történő formázás és magkészítés esetén, (1) a kulcsfontosságú összetevők (pl. agyag, víz, szénpor vagy egyéb adalékanyagok) szükséges mennyiségének pontos hozzáadása a visszajuttatott zöld homok kémiai tulajdonságainak helyreállítása érdekében; (2) a zöld homok tulajdonságainak (pl. nedvesség, zöldszilárdság, tömöríthetőség, áteresztőképesség, izzítási veszteség, illékonyanyag-tartalom) rendszeres (pl. napi szintű) vizsgálata (3) alacsony (pl. 40 tömeg %-nál kisebb) furfuril-alkohol-tartalmú, sütés nélküli furángyanták, például vasöntvények gyártásához, (4) sütés nélküli fenol-/furánrendszerek alacsony kénsavtartalmú katalizátorral, például acélöntvények gyártásához, (5) (az aromás szerves kötőanyagok helyett) például alifás polialkoholokon alapuló alifás szerves kötőanyagok vas-, acél-, alumínium- vagy magnéziumöntvények stb. gyártásához, (6) poliszialát alapú szervetlen geopolimerek (szürkevas-, alumínium- és acélöntvények stb. gyártásához), (7) észter-szilikát (közepes és nagy acélöntvények stb. gyártásához), (8) alkidolaj (pl. egyedi öntvényekhez vagy acélöntödékben kis tételes gyártás esetén), (9) rezol-észter (pl. kis vagy közepes volumenű gyártás során a könnyebb ötvözetekhez), (10) cement (például nagyon nagy öntvények gyártásához) (11) szervetlen kötőanyagok, pl. nátrium-szilikát (vízüveg), CO2 vagy szerves észterek felhasználásával kikeményítve, például a nyomás alatti alumíniumöntés során, (12) CO2-dal keményített, poliszialát alapú szervetlen geopolimerek (szürkevas-, alumínium-, acélöntvények stb. gyártásához), (13) (az aromás szerves kötőanyagok helyett) például alifás polialkoholokon alapuló alifás szerves kötőanyagok vas-, acél-, alumínium- vagy magnéziumöntvények stb. gyártásához, (14) nagyon alacsony szabad fenol- és formaldehidtartalmú fenol-uretán kötőanyagok (vas- és acélöntvények stb. gyártásához). (15) csökkentett oldószertartalmú fenol-uretán kötőanyagok (vas- és acélöntvények stb. gyártásához) (16) szervetlen kötőanyagok, például poliszialát alapú geopolimerek, (17) fenol, formaldehid és izocianátok nélküli melegtéri eljárással keményített szervetlen kötőanyagok (például komplex formájú alumíniumöntvények készítéséhez), (18) alifás poliuretán melegtéri kötőanyagok (a hidegtéri eljárás alternatívájaként használatos) (19) A keményítést az optimális hőmérséklet-tartományon belül (pl. 220–300 °C) végzik. (20) A magokat általában vízalapú bevonatok segítségével előzetesen bevonják annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a magfelületen jelentkező égési sérülések, amelyek az öntés során az anyag ridegségét okozhatják. (21) A magfúvók és a körülöttük lévő terület megfelelő szellőzéssel és elszívással rendelkezik a keményítés során felszabadult formaldehid hatékony befogása céljából. (22) A keményítést a melegtéri eljárásnál alacsonyabb optimális hőmérséklet-tartományban (pl. 150–190 °C) végzik, ami alacsonyabb kibocsátást és energiafogyasztást eredményez, mint a melegtéri eljárás. (23) A fenol-formaldehid gyantával előzetesen bevont homok megkötése hexametilén-tetramin segítségével történik, amely 160 °C-on bomlik, és a gyanta térhálósításához szükséges formaldehidet és ammóniát szabadít fel. (3) az alábbi l) technika alkalmazása az öntőformákra és a magokra alkalmazott bevonatok kiválasztásához. Technika Leírás Alkalmazhatóság Agyagkötésű homokot alkalmazó formázási technikák (zöld homok) a) A zöld homok formázására vonatkozó bevált gyakorlatok alkalmazása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható. b) Agyagkötésű homok előállítása vákuumkeveréssel és hűtéssel A keverési és hűtési folyamatokat egyetlen lépésben egyesítik úgy, hogy a homokkeverőt csökkentett nyomáson üzemeltetik, ami a víz szabályozott elpárologtatása révén hűtést eredményez Általánosan alkalmazható. c) A szénpor helyettesítése A szénport különféle adalékanyagokkal (grafit, kokszliszt, zeolitok) helyettesítik, ami az öntési folyamat során jelentősen alacsonyabb diffúz kibocsátást eredményez Az alkalmazhatóságot működési korlátok korlátozhatják (pl. kevésbé hatékony kirázás vagy öntési hibák előfordulása). Vegyileg kötött homokkal történő formázás és magkészítés során keletkező kibocsátások megelőzésére szolgáló technikák d) Alacsony kibocsátású, hidegen keményedő kötőrendszer kiválasztása Alacsony formaldehid-, fenol-, furfuril-alkohol-, izocianát- stb. kibocsátású, hidegen keményedő kötőrendszert kell kiválasztani. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják e) Alacsony kibocsátású gázkeményítéses kötőrendszer kiválasztása Olyan gázkeményítéses kötőrendszert kell kiválasztani, amely alacsony amin-, benzol-, formaldehid-, fenol-, izocianát- stb. kibocsátást eredményez. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják f) Alacsony kibocsátású, melegen keményedő kötőrendszer kiválasztása Kis mennyiségű formaldehidet, fenolt, furfuril-alkoholt, benzolt, izocianátokat stb. kibocsátó, melegen keményedő kötőrendszert kell kiválasztani. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják Általános technikák vegyileg kötött homokkal történő formázáshoz és magkészítéshez g) A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható i) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható j) Nem aromás oldószerek használata hűtődobozos maggyártáshoz Fehérje- vagy állatizsír- (pl. növényi olajok zsírsav-metilészterei), illetve szilikát-észter-alapú nem aromás oldószereket használnak a VOC-kibocsátás csökkentése érdekében (pl. benzol, toluol) Általánosan alkalmazható k) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a melegszilárdítási eljárásoknál Több melegszilárdítási eljárás is alkalmazható, és számos intézkedés érhető el az egyes folyamatok optimalizálására, többek között az alábbiak tekintetében: Forrótéri eljárás: Melegtéri eljárás: Héj (Croning-eljárás): A keményítési és/vagy magfúvóterület megfelelő szellőzéssel és elszívással rendelkezik a keményítés során felszabadult ammónia és formaldehid hatékony befogása céljából Általánosan alkalmazható Az öntőformákra és magokra alkalmazott bevonatokkal kapcsolatos technikák l) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy vagy összetett öntvényformák esetében a szárítólevegő keringési nehézségei miatt korlátozott lehet. Nem alkalmazható vízüvegkötésű homokra, magnéziumöntési eljárásra, vákuumformázásra vagy MgO-bevonatú mangánozott acélöntvények előállítására Grp. 25. A héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: (1) a BAT 25-ben megadott technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése az a) technika alkalmazásával, (a) a magkészítés során olyan szerves kötőanyag rendszereket alkalmaznak, amelyek kis mennyiségben vagy egyáltalán nem bocsátanak ki CMR 1A, CMR 1B vagy CMR 2 besorolású anyagokat (lásd BAT 25: d), e) és/vagy f) technika); (1) termikus vagy katalitikus oxidáció nem alkalmazható, (2) vízalapú bevonattal való helyettesítés nem alkalmazható. (b) az alábbi feltételek egyike vagy mindegyike teljesül: Pt_18. táblázat. véggázkezelés az alábbi b)–f) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) A formázásból és/vagy a magkészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy öntvényeket előállító vas- és acélöntödékben történő formázás esetén korlátozott lehet Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas. Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják f) Katalitikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte a véggázokban, vagy ha a technológiai véggázokban az érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy az energiaigény Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Aminok < 0,5–2,5 Benzol < 1–2 Formaldehid < 1–2 Fenol < 1–2 TVOC mg C/Nm3 15–50 Grp. 26. A héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: ΒΑΤ 12. Grp. 1218. A formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások héj öntőformával és magkészítéssel (1) a kibocsátások összegyűjtése az a) technika alkalmazásával; (1) az öntési folyamat meghatározott területre vagy helyre való korlátozása a kibocsátások leválasztásának megkönnyítése érdekében szellőztetőberendezések és burkolatok használatával (pl. sorozatos öntés), (2) az öntő- és hűtővezetékek lezárása. (3) a rázógép mindkét oldalán és hátulján elhelyezett szellőztetőpanelek használata, (4) tetőnyílással vagy eltávolítható fedéllel felszerelt zárt egységek (pl. kutyaház) használata, (5) a homokgyűjtő dobozban a rázógép alatt található extrakciós pont telepítése (2) véggázkezelés az alábbi b)–h) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) Az öntési, hűtési és kirázási folyamatok során keletkező kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az öntési, a hűtési és a kirázási folyamatok során keletkező kibocsátásokat megfelelően extrahálják. Az öntési és hűtési folyamatok esetében ez a következőket foglalja magában: A kirázási folyamat esetében ez a következőket foglalja magában: Az alkalmazhatóság a nagy öntvényeket előállító vas- és acélöntödékben korlátozott lehet. Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Bioszűrő A véggázáramot szerves anyagból (tőzeg, hanga, komposzt, gyökérfa, kéreg, puhafa vagy ezek kombinációja) vagy inert anyagból (agyag, aktív szén, poliuretán) álló szűrőágyon vezetik át, amelyet az ott természetesen előforduló mikroorganizmusok biológiai úton szén-dioxiddá, szervetlen sókká és biomasszává oxidálnak. A bioszűrő érzékeny a porra, a magas hőmérsékletre és a véggáz összetételének nagy eltéréseire. Kiegészítő tápanyag-pótlásra lehet szükség Csak biológiailag lebontható vegyületek kezelésére alkalmazható g) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy h) Katalitikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte a véggázokban, vagy ha a technológiai véggázokban az érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy az energiaigény Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Benzol < 1–2 Formaldehid < 1–2 Fenol < 1–2 TVOC mg C/Nm3 15–50 Grp. 27. Az öntödék öntési, hűtési és kirázási folyamataiból – héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is – származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 1219. Öntödék öntési, hűtési és kirázási folyamataiból – héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is – származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_28_110. táblázat. Az elgázosodó mintás öntésből származó, levegőbe történő por- és TVOC-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–d) technikák megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) Az elgázosodó mintás öntésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az elgázosodó mintás öntési folyamatok során az expandált polimer pirolíziséből származó kibocsátásokat az öntés és kirázás során például körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják Általánosan alkalmazható Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 TVOC mg C/Nm3 15–50 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12110. Elgázosodó mintás öntésből származó, levegőbe történő kibocsátások (1) a kibocsátások keletkezésének megakadályozása az a)–e) pontban említett technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával, (2) a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával, (1) megfelelő kenőanyag kiválasztása az öntvények felületi hibáinak megelőzésére, (2) optimalizált kenőanyag-előkészítés és -alkalmazás a túlzott használat elkerülése érdekében (3) a kokilla és a dugattyúk megfelelő kenése például szilikonolajok, észterolajok, szintetikus viaszok vízalapú emulzióival, (4) a szétválasztó szer és a felhasznált vízmennyiség minimalizálása a permetezési folyamat optimalizálása révén, pl. mikropermetezés alkalmazása a szétválasztó szerek alkalmazásához (lásd még: BAT 17, b) pont) (3) véggázkezelés az alábbi g)–j) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság A kibocsátások megelőzése a) A gravitációs és alacsony nyomású öntés általános technikái Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható b) A nagynyomású öntésre vonatkozó általános technikák Ilyen technikák lehetnek a következők: c) A folyamatparaméterek optimalizálása centrifugális és folyamatos öntéshez Centrifugális öntés esetén a hibák számának csökkentése és a kibocsátások minimalizálása érdekében optimalizálják az olyan fontos folyamatparamétereket, mint az öntőforma forgatása, az öntési hőmérséklet és az öntőforma előmelegítési hőmérséklete (pl. áramlásszimuláció alkalmazásával). Folyamatos öntés esetén optimalizálják az öntési sebességet, az öntési hőmérsékletet és a hűtési sebességet a kibocsátások minimalizálása és a hűtéshez felhasznált víz mennyiségének csökkentése érdekében, a kívánt termékleírás betartása mellett d) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során Lásd az 1.4.2. szakaszt e) Vízmentes szétválasztó szerek használata a nagynyomású öntés során A vízmentes szétválasztó szereket (pl. porított formában) elektrosztatikus leválasztással viszik fel a kokillára Kibocsátások összegyűjtése f) Az öntési eljárásból származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az öntési eljárás során keletkező kibocsátásokat, beleértve a nagynyomású/kisnyomású/gravitációs kokillaöntést, valamint a centrifugális és a folyamatos öntést, körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják Általánosan alkalmazható Véggázkezelés g) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt i) Elektrosztatikus porleválasztó Lásd az 1.4.3. szakaszt j) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Anyag/paraméter Egység BAT-AEL-értékek (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Pb 0,05–0,1 TVOC mg C/Nm3 2 – 30 Grp. 29. Az öntödék állandó öntőformákat alkalmazó öntési eljárásából származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12111. Állandó öntőformákat alkalmazó öntödékben végzett öntési eljárásból származó, levegőbe történő kibocsátások (1) a kikészítési eljárás területének lezárása, (2) tetőszellőzés vagy kupola alakú tetők, (3) merev vagy állítható elszívóernyők, (4) elszívókarok Grp. 30. A kikészítésből származó, levegőbe történő porkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–d) technikák egyikével vagy megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A kikészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A kikészítési műveletekből – például sorjázás, csiszoló vágás, öntecstisztítás, csúszkás köszörülés, szemcseszórás, hegesztés, vésés, szúrás – származó kibocsátásokat megfelelő módon extrahálják, például: Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt d) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12112. A kikészítésből származó, levegőbe történő kibocsátás (1) termikus homokregenerálás esetén vagy fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia, vagy az a) és a b) technika együttes alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése a c) technika alkalmazásával, Pt_113_táblázat_114. táblázat. véggázkezelés az alábbi d)– g) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság A kibocsátást csökkentő technikák a) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye b) Alacsony kéntartalmú tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye Kibocsátások összegyűjtése c) A homok újrafelhasználása során keletkező kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A homokvisszanyerésből származó kibocsátásokat például körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják. Ez magában foglalja a termikus homokregeneráláshoz használt fluidágyas kemencékből, forgókemencékből, kandallós kemencékből stb. származó füstgázok extrakcióját Általánosan alkalmazható Véggázkezelés d) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt f) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt g) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 TVOC mg C/Nm3 5–20 Anyag/paraméter Folyamat Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) NOx Hűtődobozos eljárásból származó homok termikus regenerálása mg/Nm3 50–140 SO2 Homok termikus regenerálása, amelyben szulfonsav-katalizátorokat használtak 10–100 Grp. 31. A homok újrafelhasználásából származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12113. A homok újrafelhasználásából származó, levegőbe történő kibocsátások (1) A megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat. (2) A bűz BAT 33 szerinti ellenőrzésének lefolytatására vonatkozó szabályzat. A szabályzat kiegészíthető a bűzexpozíció mérésével/becslésével vagy a bűzhatás becslésével. (3) Az azonosított, bűzzel kapcsolatos eseményekre való reagálásra vonatkozó szabályzat, pl. panaszok kezelése és/vagy korrekciós intézkedések meghozatala. (4) Bűzszennyezés-megelőzési és -csökkentési program a forrás(ok) azonosítására, a bűzexpozíció mérésére/becslésére, a források hozzájárulásának jellemzésére, valamint a megelőzést és/vagy csökkentést szolgáló intézkedések végrehajtására. Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták. Grp. 32. A bűzszennyezés megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy olyan, a környezetközpontú irányítási rendszer (lásd: BAT 1) részét képező, bűzszennyezés elleni intézkedési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét: (1) EN-szabványok (pl. az EN 13725 szabvány szerint a szagkoncentráció meghatározása érdekében végrehajtott dinamikus olfaktometria és/vagy a szagnak való kitettség megállapítása az EN 16841-1 vagy -2 szabvány szerint). (2) Alternatív módszerek (pl. a bűzhatás becslése), amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre EN-szabványok. Ilyen esetben ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használhatók, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Grp. leírás. A bűzszennyezés az alábbiak segítségével ellenőrizhető: Az ellenőrzés gyakoriságát a bűzszennyezés elleni intézkedési terv határozza meg (lásd: BAT 32). Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták. Grp. 33. A BAT a bűzszennyezés ellenőrzésének időszakos elvégzése. (1) vízalapú bevonatok használata (lásd: BAT 25, l) pont), (2) alternatív oldószerek használata hűtődobozos magkészítéshez (lásd: BAT 25, h) pont) Grp. 34. A bűzszennyezés megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák mindegyikének alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Alkoholalapú vagy aromás oldószereket tartalmazó vegyi anyagok helyettesítése Ilyen technikák lehetnek a következők: A vízalapú bevonatok alkalmazhatósága a nyersanyag típusa vagy a termékleírások miatt korlátozott lehet (pl. nagy öntőformák/magok, vízüvegkötésű homokok, Mg-öntvények, MgO-bevonatos mangánacél gyártása) b) A hűtődobozos magkészítési eljárásból származó aminkibocsátások összegyűjtése és kezelése A hűtődobozos magok gázosításából származó aminokat tartalmazó véggázokat extrahálják, és például nedves mosással, bioszűrővel, termikus vagy katalitikus oxidációval kezelik (lásd: BAT 26) Általánosan alkalmazható c) A vegyileg kötött homok készítéséből, öntésből, hűtésből és kirázásból származó VOC-kibocsátások összegyűjtése és kezelése A vegyileg kötött homok készítéséből, öntésből, hűtésből és kirázásból származó, VOC-okat tartalmazó véggázokat extrahálják, majd például nedves mosással, bioszűrővel, termikus vagy katalitikus oxidációval kezelik (lásd: BAT 26) Grp. 12114. Bűzszennyezés (1) az üzem folyamatábrái és víztömegmérlegei a BAT 2-ben említett bemeneti és kimeneti anyagok nyilvántartásának részeként, (2) vízhatékonysági célkitűzések meghatározása, (3) vízoptimalizálási technikák alkalmazása (pl. vízhasználat ellenőrzése, újrafelhasználás/újrahasznosítás, szivárgások észlelése és javítása). Grp. 35. A vízfogyasztás optimalizálása és a keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentése, valamint a víz újrafeldolgozhatóságának javítása érdekében alkalmazható BAT az alábbi a) és b) technika együttes alkalmazása, valamint az alábbi c)–g) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Vízgazdálkodási terv és auditok A vízgazdálkodási terv és az auditok az EMS részét képezik (lásd: BAT 1), és a következőket foglalják magukban: Évente legalább egyszer auditot végeznek annak érdekében, hogy a vízgazdálkodási terv célkitűzései teljesüljenek, és az audit ajánlásait nyomon követik és végrehajtják A vízgazdálkodási terv és az auditok részletessége általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze b) Vízáramok elkülönítése Lásd az 1.4.4. szakaszt Már létező üzemek esetében az alkalmazhatóságot a vízgyűjtő rendszer kialakítása korlátozhatja c) A víz újrafelhasználása és/vagy újrahasznosítása A vízáramokat (például a technológiai vizet, a nedves mosásból származó effluenseket és a hűtővizet) zárt vagy félig zárt rendszerben, szükség esetén kezelést követően újrafelhasználják és/vagy újrahasznosítják (lásd: BAT 36) A víz újrafelhasználásának és/vagy újrahasznosításának mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződéstartalom és/vagy a vízáramok jellemzői korlátozzák d) A technológiai és tárolóterületekről származó szennyvíz keletkezésének megelőzése Lásd: BAT 4, b) pont Általánosan alkalmazható e) Száraz portalanító rendszerek használata Ide tartoznak az olyan technikák, mint a szövetbetétes szűrők és a száraz ESP-k használata (lásd az 1.4.3. szakaszt) Általánosan alkalmazható f) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható g) Hulladékhő felhasználása szennyvíz elpárologtatása céljából Ha a hulladékhő folyamatosan rendelkezésre áll, felhasználható a szennyvíz elpárologtatására Az alkalmazhatóságot korlátozhatják a levegőbe kibocsátható szennyvízben jelen lévő szennyező anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai Olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Vasöntödék m3/t folyékony fém 0,5–4 Acélöntödék Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) Nemvasfémöntödék (HDPC) 0,5–7 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 12115. Vízfogyasztás és szennyvízképződés Grp_36_116_táblázat_117. táblázat. A vízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT a szennyvíz alábbi technikák megfelelő kombinációjával történő kezelése. Technika Jellemző szennyező anyagok Előzetes, elsődleges és általános kezelés, például: a) Kiegyenlítés Minden szennyező anyag b) Semlegesítés Savak, lúgok c) Fizikai elválasztás, pl. szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, zsírfogóval, hidrociklonnal, olaj-víz elválasztóval vagy elsődleges ülepítőtartállyal Nagy méretű szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék, olaj/zsír Fizikai-kémiai kezelés, például d) Adszorpció Adszorbeálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. szénhidrogének, higany, szervesen kötött adszorbeálható halogének (AOX) e) Kémiai kicsapatás Kicsapatható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek, fluorid f) Bepárlás Oldható szennyező anyagok, pl. sók Biológiai kezelés, például g) Eleveniszapos eljárás Biológiailag lebontható szerves vegyületek h) Membrán-bioreaktor Szilárd anyagok eltávolítása, például i) Koagulálás és flokkulálás Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek j) Ülepítés Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek vagy biológiailag nem lebomló vagy gátló hatású szennyező anyagok k) Szűrés, pl. homokszűrés, mikroszűrés, ultraszűrés, fordított ozmózis Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek l) Flotáció Anyag/paraméter Egység BAT-AEL A szennyvízáram(ok) eredete Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) mg/l 0,1–1 A kupola véggázainak nedves mosása Kémiai oxigénigény (KOI) 25–120 Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás. Teljes szervesszén-tartalom (TOC) 8–40 Összes lebegő szilárd részecske (TSS) 5–25 Szénhidrogén-olajindex (HOI) 0,1–5 Fémek Réz (Cu) 0,1–0,4 Króm (Cr) 0,1–0,2 Ólom (Pb) 0,1–0,3 Nikkel (Ni) 0,1–0,5 Cink (Zn) 0,5–2 Fenolindex 0,05–0,5 Összes nitrogén (TN) 1–20 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 13. Anyag/paraméter Egység BAT-AEL A szennyvízáram(ok) eredete Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (3) mg/l 0,1–1 A kupola véggázainak nedves mosása Szénhidrogén-olajindex (HOI) 0,1–5 Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás. Fémek Réz (Cu) 0,1–0,4 Króm (Cr) 0,1–0,2 Ólom (Pb) 0,1–0,3 Nikkel (Ni) 0,1–0,5 Cink (Zn) 0,5–2 Fenolindex 0,05 –0,5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 13. Grp. 12116. Vízbe történő kibocsátások Grp. 121. Az öntödékre vonatkozó általános BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. Grp. 37. A fémolvasztás energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Az aknamagasság növelése CBC kemencékben Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az épület és/vagy működési korlátok korlátozhatják b) Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) A HBC kemencék minimális lefúvatási ideje Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Hosszú kampányú kupola Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható A fajlagos energiafogyasztásra vonatkozó BAT-AEPL-eket a BAT 14 tartalmazza. Grp. 1221. Energiahatékonyság (1) kupolókemencék esetében az a)–e) folyamatintegrált technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával, (1) a töltőnyílás kivezetése felett, a kupolakémény végén, csatorna és egy áramlás irányába eső ventilátor használata, vagy (2) a töltőnyílás kivezetése alatt, maradékgyűrű használata. (3) hosszú csatornák, amelyek természetes konvekcióval csökkentik a hőmérsékletet, (4) levegő/gáz vagy olaj/gáz hőcserélők, (5) vízfojtás. (6) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (7) ajkas extrakció, (8) fedeles extrakció. (9) tetőre szerelt elszívóernyős extrakció, (10) előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők, (11) a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat, (12) a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület (3) az extrahált véggázok kezelése a g)–l) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Folyamatintegrált technikák a kupolókemencékben a) A koksz minőségének ellenőrzése A koksz beszerzése fontos minőségi előírások (pl. kötött karbon, hamu, illóanyag-tartalom, kén- és nedvességtartalom, átlagos méret/átmérő) alapján történik, amelyeket használat előtt rendszeresen ellenőriznek Általánosan alkalmazható b) A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Az aknamagasság növelése CBC kemencékben Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az épület és/vagy működési korlátok korlátozhatják d) Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Hosszú kampányú kupola Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható Kibocsátások összegyűjtése f) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A kupolókemencékben a véggázok extrakciója az alábbiak valamelyikével történik: Az extrakciót követően a véggázokat lehűtik, például az alábbiak alkalmazásával: Az indukciós kemencék esetében a véggázokat extrahálják, például az alábbiak alkalmazásával: A forgókemencék esetében a véggázokat extrahálják, például elszívóernyős extrakció alkalmazásával. Az EAF-ek esetében a véggázokat extrahálják, például az alábbiak alkalmazásával: Általánosan alkalmazható Véggázkezelés g) Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható i) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható j) Száraz mosás Valamely lúgos oldat (például mész vagy nátrium-hidrogén-karbonát) száraz porát vagy szuszpenzióját/oldatát bevezetik a véggázáramba, és diszpergálják. Az anyag reakcióba lép a savas gáznemű anyaggal (pl. SO2), szilárd anyagot képezve, amelyet szűréssel (pl. szövetbetétes szűrővel) távolítanak el Általánosan alkalmazható k) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható l) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható Anyag/paraméter Egység Kemencetípus BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 Indukciós, forgó, EAF 1–5 Nincs indikatív kibocsátási szint CBC, HBC 1–7 HCl CBC, HBC 10–30 HF CBC, HBC, forgókemencék 1–3 CO Forgókemencék Nincs BAT-AEL 10–30 CBC, HBC Nincs BAT-AEL 20–220 NOX HBC 20–160 Nincs indikatív kibocsátási szint CBC 20–70 Forgókemencék 20–100 PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 CBC, HBC, forgókemencék < 0,01–0,08 Indukciós < 0,01–0,08 SO2 mg/Nm3 HBC 30–100 Forgókemencék 10–50 CBC 50–150 TVOC mg C/Nm3 Minden kemencetípus 5–30 Pb mg/Nm3 CBC, HBC 0,02–0,1 Grp. 38. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12221. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_39_119. táblázat. Az öntöttvas nodularizációjából származó, levegőbe történő porkibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT vagy az a) technika, vagy a b) és a c) technika együttes alkalmazása. Technika Leírás a) Magnézium-oxid-kibocsátás nélküli nodularizáció Öntőforma-készítési eljárás alkalmazása, amelynek során a magnéziumötvözetet tabletta formájában közvetlenül az öntőforma üregébe juttatják, és a nodularizációs reakció a kiöntés során megy végbe b) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Ha az alkalmazott nodularizációs technika (pl. szendvics, duktilátor) magnézium-oxid-kibocsátást eredményez, a véggázokat a kibocsátó forráshoz a lehető legközelebb, rögzített vagy mozgatható elszívóernyő segítségével extrahálják c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt. Az összegyűjtött magnézium-oxid újra felhasználható pigmentek vagy tűzálló anyagok előállításához Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12222. Az öntöttvas nodularizációjából származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 1222. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 122. A vasöntödékre vonatkozó BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. és az 1.2.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. (1) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (2) ajkas extrakció, (3) fedeles extrakció. (4) a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat, (5) a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület, (6) elszívóernyős extrakció (pl. tetőre szerelt, előtetős vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (7) közvetlen extrakció a kemencetető negyedik furatán keresztül Grp. 40. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az indukciós kemencékből származó véggázokat extrahálják, például a következők alkalmazásával: Az EAF-okból származó véggázokat például a következők felhasználásával extrahálják: Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 < 0,01–0,08 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12311. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_41_121. táblázat. Az acélfinomításból származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése céljából alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az acélfinomításból származó véggázokat (pl. argon-oxigén-dekarbonizációs (AOD) vagy vákuum-oxigén-dekarbonizációs (VOD) átalakítókból) például közvetlen elszívóernyővel vagy előtetővel kombinálva extrahálják. Az extrahált véggázokat a b) technikával kezelik Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12312. Acélfinomításból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 1231. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 123. Az acélöntödékre vonatkozó BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. és az 1.2.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. Grp. 42. A fémolvasztás energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének alkalmazása. Technika Leírás a) Megolvasztott fém cirkuláltatása lángkemencékben A lángkemencékre szivattyút szerelnek fel, amely a megolvasztott fémet cirkulációra kényszeríti, és minimálisra csökkenti a hőmérsékleti gradienst (felülről lefelé) az olvasztófürdőben b) A tégelykemencékben a sugárzásból eredő energiaveszteség minimalizálása A tégelykemencéket fedéllel és/vagy sugárzó panelbetétekkel látják el, hogy minimálisra csökkentsék a sugárzásból eredő energiaveszteséget A fajlagos energiafogyasztásra vonatkozó BAT-AEPL-eket a BAT 14 tartalmazza. Grp. 1241. Energiahatékonyság (1) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (2) ajkas extrakció, (3) fedeles extrakció. Grp. 43. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–e) technikák egyikével vagy kombinációjával. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az aknás, a tégely-, az ellenállás-, a láng- (kandallós típusú) és sugárzó tetős kemencékből származó véggázokat elszívóernyős extrakcióval (pl. előtetős elszívókkal) extrahálják. Az extraháló berendezést úgy szerelik fel, hogy lehetővé tegye a kibocsátások megkötését a kiöntés során. Az indukciós kemencékből származó véggázokat extrahálják, például az alábbiak használatával: A forgókemencékből származó véggázokat extrahálják, például elszívóernyős extrakcióval Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Száraz mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt d) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt e) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Nincs indikatív kibocsátási szint HCl 1–3 HF < 1 CO Nincs BAT-AEL 5–30 NOX 20–50 Nincs indikatív kibocsátási szint PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 < 0,01–0,08 SO2 mg/Nm3 < 10 Pb < 0,02–0,1 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12421. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 1242. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 44. A klórgáz használata nem minősül BAT-nak a megolvasztott alumínium kezelése (gáztalanítás/tisztítás) során. (1) SO2, (2) az N2, a CO2 és/vagy az SO2 gázkeverékei, (3) az argon és az SO2 gázkeverékei. Grp. leírás. A kis globális felmelegedési potenciállal rendelkező, megfelelő oxidációszabályozó anyagok (gázok is) közé tartoznak a következők: Az SO2 használata egy MgSO4-ból, MgS-ból és MgO-ból álló védőréteg kialakulásához vezet. Grp. 45. A magnéziumolvasztás során a megolvasztott fém védelméből származó, nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkező anyagok kibocsátásának megelőzése érdekében alkalmazható BAT a kis globális felmelegedési potenciállal rendelkező oxidációszabályozó anyagok használata. Grp. 1243. A megolvasztott fém kezeléséből és védelméből származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 124. Nemvasfémöntödékre vonatkozó BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. és az 1.2.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

1.2.

1.2.1. Az öntödékre vonatkozó általános BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. (1) (az aromás helyett) alifás szerves kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont), (2) nem aromás oldószerek hűtődobozos magkészítéshez (lásd: BAT 25, j) pont), (3) szervetlen kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont), (4) vízalapú bevonatok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, l) pont). Grp. leírás. A formázás és a magkészítés során használt veszélyes és különös aggodalomra okot adó anyagokat nem veszélyes anyagokkal – vagy ha ez nem lehetséges – kevésbé veszélyes anyagokkal helyettesítik, például az alábbiak felhasználásával: Grp. 11. A veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok vegyileg kötött homokkal való formázás és magkészítés során történő használatának megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a nem vagy kevésbé veszélyes alternatív anyagok használata. Grp. 1211. Veszélyes anyagok és különös aggodalomra okot adó anyagok Grp. 12. Az elérhető legjobb technika (BAT) a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Eljárás(ok)/forrás(ok) Öntöde/olvasztókemence típusa Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Aminok Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer BAT 26 Benzol Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 B[a]P Fémolvasztás Öntöttvas Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer – Szén-monoxid (CO) Hőkezelés Mind EN 15058 Évente egyszer BAT 24 Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 Por Hőkezelés Mind EN 13284-1 Évente egyszer BAT 24 Fémolvasztás Évente egyszer BAT 38 BAT 40 BAT 43 Nodularizáció Öntöttvas Évente egyszer BAT 39 Finomítás Acél BAT 41 Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind BAT 27 Kikészítés Mind BAT 30 Elgázosodó mintás öntés Öntöttvas és NFM BAT 28 Öntés állandó öntőformákban Mind BAT 29 Homok újrafelhasználása Mind BAT 31 Formaldehid Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Az EN-szabvány kidolgozás alatt van Évente egyszer BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Évente egyszer BAT 27 Gáz-halmazállapotú kloridok Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék EN 1911 Évente egyszer BAT 38 Alumínium BAT 43 Gáz-halmazállapotú fluoridok Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék Az EN-szabvány kidolgozás alatt van BAT 38 Alumínium BAT 43 Fémek Kadmium és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind EN 14385 Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Króm és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Nikkel és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Ólom és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Öntöttvas: CBC és HBC Évente egyszer BAT 38 NFM BAT 43 Öntés állandó öntőformákban Ólom Évente egyszer BAT 29 Kikészítés Mind Évente egyszer – Cink és vegyületei Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Nitrogén-oxidok (NOx) Hőkezelés Mind EN 14792 Évente egyszer BAT 24 Termikus homokregenerálás, kivéve a hűtődobozos eljárásból származó homokot Mind BAT 31 Hűtődobozos eljárásból származó homok termikus regenerálása Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 PCDD/F. Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék EN 1948-1, EN 1948-2, EN 1948-3 BAT 38 Öntöttvas: Indukciós BAT 38 Acél és NFM BAT 40 BAT 43 Fenol Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 Kén-dioxid (SO2) Homok termikus regenerálása, amelyben szulfonsav-katalizátorokat használtak Mind EN 14791 Évente egyszer BAT 31 Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 Összes illékony szerves szén (TVOC) Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind EN 12619 BAT 26 Elgázosodó mintás öntés BAT 28 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 Homok újrafelhasználása BAT 31 Fémolvasztás Öntöttvas BAT 38 Acél és NFM – Öntés állandó öntőformákban Mind BAT 29 Grp. 12121. A levegőbe történő kibocsátások ellenőrzése Grp. 13. Az elérhető legjobb technika a vízbe történő kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Folyamat Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) A kupola véggázainak nedves mosásából származó szennyvíz EN ISO 9562 3 havonta egyszer BAT 36 Biokémiai oxigénigény (BOI5) Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 1899-1, EN ISO 5815) Kémiai oxigénigény (KOI) Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Szénhidrogén-olajindex (HOI) EN ISO 9377-2 Fémek/ félfémek Arzén (As) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például: EN ISO 11885, EN ISO 15586, EN ISO 17294-2) Kadmium (Cd) Króm (Cr) Réz (Cu) Vas (Fe) Ólom (Pb) Nikkel (Ni) Cink (Zn) Higany (Hg) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például: EN ISO 12846, EN ISO 17852) Fenolindex EN ISO 14402 Összes nitrogén (TN) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 12260, EN ISO 11905-1) Teljes szervesszén-tartalom (TOC) EN 1484 Összes lebegő szilárd részecske (TSS) EN 872 Grp. 12122. A vízbe történő kibocsátások ellenőrzése Grp. 1212. A kibocsátások nyomon követése (1) tiszta, előmelegített öntőüstök használata, (2) az öntőüstök fedelének zárva tartása a hőmegtartás érdekében, (3) energiahatékony technikák alkalmazása az öntőüstök előmelegítésére (pl. lángmentes mikroporózus égők vagy oxigéntüzeléses égők), (4) (amennyire a gyakorlatban lehetséges) nagy hőtartó burkolattal ellátott öntőüstök használata, (5) a megolvasztott fém egyik öntőüstből a másikba történő átvitelének minimalizálása, (6) a megolvasztott fém lehető leggyorsabb átvitele (7) megfelelő rendszerkarbantartás alkalmazása a szivárgások csökkentése érdekében, (8) az üzemi paraméterek, például az áramlás, a hőmérséklet és a nyomás hatékony ellenőrzése, (9) a nyomáscsökkenés minimalizálása, (10) hatékony terhelésszabályozás alkalmazása, (11) a belépő levegő hőmérsékletének csökkentése, (12) hatékony kompresszorvezérlő rendszer használata (13) A kupola forró véggázokból származó többlethőjét például gőztermelésre, termikusolaj-melegítésre vagy vízmelegítésre használják. (14) A kemencehűtő rendszerből származó többlethő például nyersanyagszárításra, helyiségfűtésre, vízmelegítésre használható. (15) Az alumíniumöntödék tüzelőanyag-tüzelésű kemencéiben a többlethőt például a telephelyek és/vagy az öntvénytisztító létesítmény vizének fűtésére használják. (16) Az alacsony hőfokú hőenergiát a szerves Rankine-ciklus (ORC) alkalmazásával nagy molekulatömegű folyadékok felhasználásával villamos energiává alakítják át Grp. 14. Az energiahatékonyság javítása céljából alkalmazható BAT az alábbi a)–f) technikák mindegyikének és a g)–n) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kialakítás és működés a) Energiahatékony kemencetípus kiválasztása Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és/vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) A kemencék hőhatásfokának maximalizálására szolgáló technikák Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható d). A tiszta hulladék felhasználása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Az energiaveszteség csökkentése/az öntőüst-előmelegítési gyakorlatok javítása A fentiek az alábbi elemekre terjednek ki: Az alkalmazhatóság a tervezési korlátozások miatt korlátozott lehet a nagy (pl. 2 t feletti) és az alsó öntőüstök esetében g) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.1. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja h) Középfrekvenciás teljesítmény alkalmazása indukciós kemencékben Középfrekvenciás (250 Hz) indukciós kemencék használata a hálózati frekvenciát (50 Hz) alkalmazó kemencék helyett Általánosan alkalmazható i) A sűrített levegős rendszer optimalizálása A fentiek az alábbi intézkedésekre terjednek ki: Általánosan alkalmazható j) A magok mikrohullámú szárítása vízalapú bevonatok esetében (Például 2450 Hz frekvenciájú) mikrohullámú szárítókemencék használata a vízalapú bevonattal bevont magok szárításához (lásd: BAT 21, e) pont), ami a teljes magfelület gyors és homogén szárítását eredményezi Nem feltétlenül alkalmazható folyamatos öntési eljárásokra vagy nagy öntvények előállítására, vagy olyan esetekben, ha a magok szénnyomokat tartalmazó visszanyert homokból készülnek Hővisszanyerési technikák k) Hulladék előmelegítése visszanyert hővel A hulladék előmelegítése a hőnek a töltettel való érintkezés céljából átirányított forró füstgázokból történő visszanyerésével történik Csak a nemvasfémöntödékben lévő aknakemencékben és az acélöntödékben található EAF-okra alkalmazható l) Hővisszanyerés a kemencékben keletkező véggázokból A forró véggázokból származó hulladékhőt visszanyerik (pl. hőcserélőkön keresztül), és a telephelyen belül vagy kívül újrafelhasználják (pl. termikus olajban/meleg vízben/fűtő áramkörökben, gőztermelésre vagy égési levegő előmelegítésére (lásd az m) technikát)). Ez a következőket foglalhatja magában: Az alkalmazhatóságot a megfelelő hőigény hiánya korlátozhatja m) Az égéslevegő előmelegítése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható n) Hulladékhő hasznosítása indukciós kemencékben Az indukciós kemence hűtőrendszeréből származó hulladékhőt a nyersanyagok (pl. hulladék) szárítására, helyiségfűtésre vagy melegvíz-ellátásra szolgáló hőcserélők segítségével nyerik vissza Általánosan alkalmazható Az energiahatékonyság növelésére irányuló további ágazatspecifikus technikákat e BAT-következtetések 1.2.2.1. és 1.2.4.1. szakasza tartalmazza. Folyamat – olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás és melegen tartás – Hideg szeles kupolókemence kWh/t folyékony fém 900–1750 Olvasztás és melegen tartás – Forró szeles kupolókemence 900–1500 Olvasztás és melegen tartás – Indukciós kemence 600–1200 Olvasztás és melegen tartás – Forgókemence 800–950 Az öntőüst előmelegítése 50–150 Folyamat – olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás – (EAF/indukciós kemence) kWh/t folyékony fém 600–1200 Az öntőüst előmelegítése 100–300 Folyamat Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás és melegen tartás kWh/t folyékony fém 600–2000 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 1213. Energiahatékonyság (1) A szövetbetétes szűrőben található port át nem eresztő felületeken, zárt területeken és zárt tartályokban/tasakokban tárolják. (2) Az egyéb maradékanyag-típusokat (pl. salak, kohósalak, tűzálló kemencebélések) egymástól elkülönítve, át nem eresztő felületeken tárolják a felszíni lefolyó víztől védett fedett területeken Grp. 15. A maradékanyagok, a csomagolás és a fel nem használt technológiai vegyi anyagok tárolásával és kezelésével kapcsolatos környezeti kockázat megelőzése vagy csökkentése, valamint újrafelhasználásuk és/vagy újrafeldolgozásuk megkönnyítése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák alkalmazása. Technika Leírás a) A különböző maradékanyag-típusok megfelelő tárolása Ez a következőket foglalja magában: b) A belső hulladék újrafelhasználása A belső hulladék közvetlen vagy kezelés utáni újrafelhasználása. A belső hulladék újrafelhasználásának mértéke a szennyeződéstartalmától függ c) A csomagolás újrafelhasználása/újrafeldolgozása A technológiai vegyi anyagok csomagolását úgy választják ki, hogy az megkönnyítse a teljes kiürítést (pl. figyelembe véve a csomagolás nyílásának méretét vagy a csomagolóanyag jellegét). A kiürítés után a tárolóedényes csomagolást újra felhasználják, visszaküldik a beszállítónak, vagy anyag-újrafeldolgozásra továbbítják. A technológiai vegyi anyagokat lehetőség szerint nagy tartályokban tárolják d) A fel nem használt technológiai vegyi anyagok visszajuttatása A fel nem használt technológiai vegyi anyagokat (azaz amelyek az eredeti tárolótartályaikban maradnak) visszajuttatják a beszállítókhoz Grp. 12141. Maradékanyagok, csomagolás és fel nem használt technológiai vegyi anyagok tárolása és kezelése Grp_16_14. táblázat. Az öntési eljárás anyaghatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az a) technika vagy az a) technikának az alábbi b) és c) technikák egyikével vagy mindkettővel való együttes alkalmazása. Technika Leírás a) Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.2. szakaszt b) Számítógéppel segített szimuláció alkalmazása öntésre és megszilárdításra Számítógépes szimulációs rendszert használnak az öntési és megszilárdítási folyamat optimalizálására, a hibás öntvények számának minimalizálására és az öntödei termelékenység növelésére c) Könnyű öntvények előállítása topológiai optimalizálással Topológiai optimalizálás (azaz algoritmusok és számítógépes programok segítségével történő öntvényszimuláció) alkalmazása a terméktömeg csökkentésére a termék teljesítményére vonatkozó követelményeknek való megfelelés mellett Olvasztókemence típusa Egység Indikatív szintek (éves átlag) Vasöntödék % 50–97 Acélöntödék 50–100 Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) – Pb 50–97,5 Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) – a Pb-től eltérő fémek 50–98 Nemvasfémöntödék (HPDC) 60–97 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 12142. Az öntési eljárás operatív anyaghatékonysága (1) automatizált permetező rendszer használata, (2) a szétválasztó szer hígítási tényezőjének optimalizálása, (3) kokillán belüli hűtés alkalmazása, (4) a szétválasztó szer zárt öntőformás alkalmazása, (5) a szétválasztó szerek fogyasztásának mérése, (6) a kokilla felületi hőmérsékletének mérése a kokillában lévő kritikus pontok jelzése céljából (7) elgázosodó mintás öntési eljárás, (8) vákuumformázás Grp. 17. Az anyagfogyasztás (pl. vegyi anyagok, kötőanyagok) csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használata. Technika Leírás Alkalmazhatóság Az alumínium nagynyomású öntésére vonatkozó technikák a) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható b) A szétválasztó szer és a vízfogyasztás minimalizálása A szétválasztó szer és a víz fogyasztásának minimalizálására irányuló intézkedések közé tartoznak a következők: Általánosan alkalmazható Vegyileg kötött homokot és magkészítést alkalmazó eljárások technikái c) A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Az öntőforma- és maghomokveszteség minimalizálása A különböző terméktípusok gyártási paramétereit elektronikus adatbázisban tárolják, amely lehetővé teszi az új termékekre való zökkenőmentes átállást, és minimálisra csökkenti az idő- és anyagveszteséget Általánosan alkalmazható e) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Aminok kinyerése savas mosóvízből Amikor savas (pl. kénsavas) mosást használnak a hűtődobozos véggázok kezelésére, amin-szulfát képződik. Az aminok amin-szulfát nátrium-hidroxiddal való kezelése során nyerhetők vissza. Erre sor kerülhet a telephelyen és azon kívül is Az alkalmazhatóságot biztonsági megfontolások korlátozhatják (robbanásveszély) g) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Alternatív formázási/magkészítési eljárások alkalmazása A kötőanyag nélküli vagy csökkentett mennyiségű kötőanyagot alkalmazó alternatív formázási/magkészítési eljárások közé tartoznak a következők: Az elgázosodó mintás öntési eljárás meglévő üzemekre való alkalmazhatósága a szükséges infrastruktúra-módosítások miatt korlátozott lehet. A vákuumformázás alkalmazhatósága nagy (pl. 1,5 m × 1,5 m feletti) formázószekrények esetében korlátozott lehet Grp. 12143. Az anyagfelhasználás csökkentése Grp_18_15. táblázat. Az elgázosodó mintás öntési eljárás során az új homok felhasználásának és a homok újrafelhasználása során keletkező elhasznált homok mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A zöld homok optimalizált rekondicionálása A zöld homok rekondicionálási eljárását számítógépes rendszer szabályozza azzal a céllal, hogy optimalizálja a nyersanyag-fogyasztást és a zöld homok újrafelhasználását, pl. (párologtató vagy fluidágyas) hűtés, kötőanyagok és adalékanyagok hozzáadása, nedvesítés, keverés, minőség-ellenőrzés Általánosan alkalmazható b) Alacsony hulladékkibocsátású zöldhomok-rekondicionálás Az alumíniumöntödékben a zöld homok rekondicionálását szkenner segítségével végzik, amely fényesség/szín alapján azonosítja a zöld homok szennyeződéseit. Ezeket a szennyeződéseket légfúvásos impulzussal választják el a zöld homoktól Általánosan alkalmazható c) Agyagkötésű homok előállítása vákuumkeveréssel és hűtéssel Lásd: BAT 25, b) pont Általánosan alkalmazható d) Hidegen keményedő homok mechanikai visszanyerése A hidegen keményedő homok regenerálására aprítógépeket vagy malmokat alkalmazó mechanikai technikákat (pl. rögök összetörése, homokfrakciók elkülönítése) használnak Nem feltétlenül alkalmazható szilikátkötésű homokra e) Agyagkötésű vagy vegyileg kötött homok hideg mechanikai visszanyerése csiszolókerékkel Forgó csiszolókerék használata az agyagrétegek és kémiai kötőanyagok használt homokszemcsékből való eltávolítására Általánosan alkalmazható f) Hideg mechanikai homokvisszanyerés ütődob segítségével Kis lapátokkal felszerelt, forgó belső tengelyű ütődob használata a homokszemcsék koptató tisztítására. Bentonit és vegyileg kötött homok keverékére alkalmazva előzetes mágneses szétválasztást kell végezni a mágneses tulajdonságokkal rendelkező részek zöld homokból történő eltávolítása érdekében Általánosan alkalmazható g) Hideg homokvisszanyerés pneumatikus rendszerrel Kötőanyagok eltávolítása a homokszemcsékből koptatással és ütéssel. A mozgási energiát sűrítettlevegő-áram biztosítja Általánosan alkalmazható h) A homok termikus visszanyerése Hő alkalmazása vegyileg kötött és kevert homokban lévő kötőanyagok és szennyező anyagok elégetésére. Ezt egy kezdeti mechanikai előkezeléssel kombinálják annak érdekében, hogy a homok a megfelelő szemcseméretűvé váljon, és minden fémes szennyező anyagot el lehessen távolítani. Kevert homok esetében a vegyileg kötött homok részarányának elég magasnak kell lennie Szervetlen kötőanyagok maradékait tartalmazó használt homok esetében nem alkalmazható i) Kombinált visszanyerés (mechanikus-termikus-mechanikus) vegyes szerves-bentonitos homokhoz Előkezelés (szitálás, mágneses szétválasztás) és szárítás után a homokot mechanikusan vagy pneumatikusan tisztítják, hogy eltávolítsák a kötőanyag egy részét. A termikus fázisban a szerves összetevőket elégetik, és a szervetlen összetevőket átviszik a porba, vagy ráégetik a szemcsékre. A végső mechanikai kezelés során ezeket a szemcserétegeket mechanikusan vagy pneumatikusan eltávolítják, és por formában megszabadulnak tőlük Nem alkalmazható savas kötőanyagokat tartalmazó maghomok esetében (mivel megváltoztathatja a bentonit jellemzőit) vagy vízüveg esetében (mivel megváltoztathatja a zöld homok jellemzőit) j) Homokvisszanyerés és hőkezelés kombinálása az alumíniumöntvények esetében Az öntést és a megszilárdítást követően öntőformákat/öntvényegységeket töltenek be a kemencébe. Amikor az egységek hőmérséklete meghaladja a 420 °C-ot, a kötőanyagokat elégetik, a magok/öntőformák szétesnek, és az öntvényeket hőkezelésnek vetik alá. A homok a végső tisztítás céljából a kemence aljára hullik egy fűtött fluidágyban. Hűtés után a homokot további kezelés nélkül újra felhasználják a maghomokkeverőben Általánosan alkalmazható k) Zöld homok, szilikát vagy CO2-kötésű homok nedves visszanyerése A homokot vízzel elkeverik, hogy iszapot állítsanak elő. A szemcséhez kötött kötőanyag-maradványok eltávolítása a homokszemcsék intenzív szemcsék közötti dörzsölésével történik. A kötőanyagokat a mosóvízbe engedik. A mosott homokot megszárítják, átszitálják és végül lehűtik Általánosan alkalmazható l) Nátrium-szilikát homok (vízüveg) visszanyerése pneumatikus rendszerrel A pneumatikus rendszer használata előtt a homokot felhevítik, hogy a szilikátréteg törékennyé váljon (lásd a g) technikát). A visszanyert homokot újrafelhasználás előtt lehűtik Általánosan alkalmazható m) A maghomok belső újrafelhasználása (hűtődoboz vagy furánsav-kötőanyagok) A törött/hibás magokból származó homokot és a magkészítő gépekből származó homokfelesleget (egy adott egységben történő keményítést követően) egy megszakító egységbe táplálják. Az így keletkező homokot új homokkal keverik össze új magok előállítása céljából Általánosan alkalmazható n) A zöld homok ciklusából származó por újrafelhasználása az öntőforma-készítés során A port a rázóberendezésből, valamint a száraz zöld homok adagoló- és kezelőállomásaiból származó távozógáz-szűréssel gyűjtik össze. Az összegyűjtött (aktív kötőanyag-vegyületeket tartalmazó) por újrahasznosítható a zöld homok ciklusában Általánosan alkalmazható Olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Vasöntödék % > 90 Acélöntödék > 80 Nemvasfémöntödék > 90 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 12144. Homok újrafelhasználása (1) a tiszta hulladék felhasználása, (2) alacsonyabb (az elméleti olvadásponthoz a lehető legközelebb eső) fémhőmérséklet alkalmazása, (3) a magas hőmérsékleti csúcsok elkerülése, (4) a megolvasztott fémnek az olvasztókemencében való hosszabb tárolásának megakadályozása vagy külön olvadtfémfogadó kemence használata, (5) az áramlások megfelelő felhasználása, (6) a kemence tűzálló bélésének megfelelő kiválasztása, (7) a kemence falainak vízhűtése annak érdekében, hogy a kemence tűzálló bélése ne kopjon el, (8) a folyékony alumínium lefölözése Grp. 19. A fémek olvasztása során keletkező maradékanyagok mennyiségének csökkentése és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Technikák valamennyi kemencetípus esetében a) A salakképződés minimalizálása A salakképződés például az alábbi, folyamat közbeni intézkedésekkel minimalizálható: b) A salak/kohósalak/szűrőpor/elhasználódott tűzálló bélések mechanikai előkezelése az újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében Lásd az 1.4.2. szakaszt. Erre a telephelyen kívül is sor kerülhet A kupolókemencékhez kapcsolódó technikák c) A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.2. szakaszt d) A kokszpor összegyűjtése és újrahasznosítása A koksz kezelése, szállítása és töltése során keletkező kokszport (pl. szállítószalagok és/vagy töltőpontok alatti gyűjtőrendszerek használatával) összegyűjtik, és a folyamat során újrahasznosítják (befecskendezik a kupolókemencébe, vagy újrakarburálásra használják) e) A szűrőpor újrahasznosítása kupolókemencékben cinktartalmú hulladékok felhasználásával A kupola szűrőporát részben újra befecskendezik a kupolókemencébe a por cinktartalmának olyan szintre növelése érdekében, amely lehetővé teszi a Zn visszanyerését (> 18 %) Az EAF-okra vonatkozó technikák f) A szűrőpor újrafeldolgozása az EAF-ban Az összegyűjtött száraz szűrőport általában előkezelés (pl. pelletálás vagy brikettezés) után újrahasznosítják a kemencében, hogy vissza lehessen nyerni a por fémtartalmát. A szervetlenanyag-tartalmat átviszik a salakra (1) újrafeldolgozott, pl. útépítésnél, építőanyagokban (pl. cement, tégla, csempe), (2) visszanyert, pl. bányászati üregek feltöltése, hulladéklerakók építése (például hulladéklerakókhoz kapcsolódó utak és állandó fedőrétegek). Grp. leírás. A telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás elsőbbséget élvez az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és a szűrőpor ártalmatlanításával szemben. Az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak és a tűzálló bélések az alábbiak lehetnek: A szűrőpor külsőleg újrafeldolgozható, pl. a kohászatban, a homokgyártásban vagy az építőiparban. Grp_16. táblázat. Az újrafeldolgozást és/vagy egyéb hasznosítást korlátozhatják a maradékanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai (pl. szervesanyag-/fémtartalom, granulometria). Előfordulhat, hogy nem alkalmazható abban az esetben, ha harmadik fél nem igényel megfelelő újrafeldolgozást és/vagy hasznosítást. Hulladéktípus Egység BAT-AEPL (éves átlag) Nemvasfémöntödék Vasöntödék Acélöntödék Salak kg/t folyékony fém 0–50 0–50 (2) 0–50 Kohósalak 0–30 0–30 0–30 Szűrőpor 0–5 0–60 0–10 Elhasznált kemence tűzálló bélései 0–5 0–20 0–20 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 20. Az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT a telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás előnyben részesítése az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és az összegyűjtött szűrőpor (pl. a szövetbetétes szűrőben található por) ártalmatlanításával szemben. Grp. 12145. A keletkező maradékanyagok és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése Grp. 1214. Az anyagfelhasználás hatékonysága (1) Gyorshűtő fürdők kibocsátásainak minimálisra csökkentése vízalapú (pl. polivinil-pirrolidont vagy polialkilén-glikolt tartalmazó) polimeroldatok alkalmazásával. (2) A gyorshűtő fürdőkből (különösen az olajgyorshűtő fürdőkből) származó kibocsátások összegyűjtése a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz, tetőszellőzés, extrakciós kupolák vagy peremelszívók segítségével. Az extrahált véggázok kezelhetők, pl. ESP használatával (lásd az 1.4.3. szakaszt). (3) Temperált víz használata gyorshűtő közegként (4) A diffúz kibocsátások (pl. por, pára) forrásához a lehető legközelebb történő extrakció az átviteli folyamatokból, például kemencetöltésből/-csapolásból, többek között elszívóernyők használatával. Az extrahált véggázokat például szövetbetétes szűrővel, nedves mosással kezelik. (5) A folyékony fémek mosókon keresztül történő átviteléből származó diffúz kibocsátások minimalizálása, például burkolatok használatával Grp. 21. A levegőbe történő diffúz kibocsátások megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák kombinációjának használatát foglalja magában. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A szállítóberendezések (konténerek) és a szállítójárművek rakterének lefedése A szállítójárművek rakterét és a szállítóberendezéseket (konténereket) lefedik (pl. ponyvákkal) Általánosan alkalmazható b) Úttisztítás és szállítójárművek kerekeinek tisztítása Az utakat és a szállítójárművek kerekeit rendszeresen megtisztítják, például mobil vákuumrendszerek, vízi lagúnák használatával Általánosan alkalmazható c) Zárt szállítóberendezések használata Az anyagokat szállítórendszerekkel, pl. zárt szállítóberendezésekkel, pneumatikus anyagmozgatással szállítják. Az anyagcseppeket minimalizálják Általánosan alkalmazható d) A formázási és öntési folyamathoz használt területek vákuumtisztítása A homoköntödékben a formázási és öntési folyamathoz használt területeket rendszeresen vákuumtisztításnak vetik alá Nem alkalmazható olyan területeken, ahol a homok műszaki vagy biztonsági funkciót tölt be e) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy vagy összetett öntvényformák esetében a szárítólevegő keringési nehézségei miatt korlátozott lehet. Nem alkalmazható vízüvegkötésű homokra, magnéziumöntési eljárásra, vákuumformázásra vagy MgO-bevonatú mangánozott acélöntvények előállítására f) A gyorshűtő fürdőkből származó kibocsátások ellenőrzése Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható g) A fémolvasztás átviteli műveleteiből származó kibocsátások ellenőrzése Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható A diffúz kibocsátások megelőzésére vagy csökkentésére irányuló további folyamatspecifikus technikákat a BAT 24, a BAT 26, a BAT 27, a BAT 28, a BAT 29, a BAT 30, a BAT 31, a BAT 38, a BAT 39, a BAT 40, a BAT 41 és a BAT 43 tartalmazza. Grp. 1215. A levegőbe történő diffúz kibocsátások Grp. leírás. A hasonló jellemzőkkel rendelkező hulladékgázok kombinált kezelése hatékonyabb és eredményesebb kezelést biztosít, mint az egyes hulladékgázáramok külön kezelése. A hulladékgázok kombinálásakor figyelembe kell venni az üzembiztonságot (pl. az alsó/felső robbanási határértékhez közeli koncentrációk elkerülése), valamint a műszaki (pl. az egyes hulladékgázáramok kompatibilitása, az érintett anyagok koncentrációja), a környezeti (pl. az anyagok visszanyerésének maximalizálása vagy a szennyező anyagok csökkentése) és a gazdasági tényezőket (pl. a különböző termelési egységek közötti távolság). Ügyelni kell arra, hogy a hulladékgázok kombinálása ne vezessen a kibocsátások hígításához. Grp. 22. Az anyagok visszanyerésének és a levegőbe történő irányított kibocsátások csökkentésének megkönnyítése, valamint az energiahatékonyság növelése érdekében alkalmazható BAT a hasonló jellemzőkkel rendelkező hulladékgázáramok kombinálása, ezáltal minimálisra csökkentve a kibocsátási pontok számát. Grp. 1216. A levegőbe történő irányított kibocsátások (1) az 1.18. táblázatban a vasöntödék esetében, (2) az 1.20. táblázatban az acélöntödék esetében, (3) az 1.22. táblázatban a nemvasfémöntödék esetében. Grp. 23. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia alkalmazása az a)–e) technikák, illetve az a)–e) technikák és az alábbi f)–i) technikák megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Általános technikák a) A megfelelő kemencetípus kiválasztása és a kemencék hőhatásfokának maximalizálása Lásd a 4.4.1. szakaszt A megfelelő kemencetípus kiválasztása csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) A tiszta hulladék felhasználása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható Elsődleges szabályozási intézkedések a PCDD/F-kibocsátások minimalizálására c) A véggázok tartózkodási idejének maximalizálása és a kupolókemencékben az utánégető kamra hőmérsékletének optimalizálása A kupolókemencékben az utánégető kamra hőmérsékletét optimalizálják (T > 850 °C), és folyamatosan figyelemmel kísérik, miközben a véggázok tartózkodási idejét maximalizálják (> 2 s) Általánosan alkalmazható d) A véggázok gyorshűtése A PCDD/F újbóli szintézisének megakadályozása érdekében a véggázokat 400 °C feletti hőmérsékletről 250 °C alá kell hűteni a porkibocsátás csökkentése előtt. Ez a kemence megfelelő kialakítása és/vagy gyorshűtő rendszer alkalmazása révén érhető el e) A porképződés minimalizálása a hőcserélőkben A véggázok hűtési pályáján a porfelhalmozódást minimalizálni kell, különösen a hőcserélőkben, például függőleges hőcserélő csövek használatával, a hőcserélő csövek hatékony belső tisztításával, illetve magas hőmérsékleten végzett portalanítással Az NOX- és SO2-kibocsátást csökkentő technikák f) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye g) Alacsony kéntartalmú tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye h) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kemencekialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják i) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja A fémolvasztásra vonatkozó BAT-AEL-ek a következő helyeken érhetők el: Grp_24_17. táblázat. A hőkezelésből származó, levegőbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia használata az a)–d) technikákkal kombinálva, vagy az alábbi technikák összességét alkalmazva. Technika Leírás Alkalmazhatóság Általános technikák a) A megfelelő kemencetípus kiválasztása és a kemencék hőhatásfokának maximalizálása Lásd az 1.4.3. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható Az NOX-kibocsátást csökkentő technikák b) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye c) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kemencekialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják Kibocsátások összegyűjtése d) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A hőkezelő kemencékből származó véggázokat (pl. a temperálás, öregítés, normalizálás, csillapítás során) elszívóernyő alkalmazásával vagy fedett körülmények között extrahálják. Az összegyűjtött kibocsátások különféle technikákkal, például szövetbetétes szűrőkkel kezelhetők Általánosan alkalmazható Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Nincs indikatív szint NOX 20–120 Nincs indikatív szint CO Nincs BAT-AEL 10–100 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 1217. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások (1) az alábbi a)–c) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása agyagkötésű homokkal történő formázás esetén, (2) a d), e) vagy f) technika, valamint az alábbiakban megadott g)–k) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása vegyileg kötött homokkal történő formázás és magkészítés esetén, (1) a kulcsfontosságú összetevők (pl. agyag, víz, szénpor vagy egyéb adalékanyagok) szükséges mennyiségének pontos hozzáadása a visszajuttatott zöld homok kémiai tulajdonságainak helyreállítása érdekében; (2) a zöld homok tulajdonságainak (pl. nedvesség, zöldszilárdság, tömöríthetőség, áteresztőképesség, izzítási veszteség, illékonyanyag-tartalom) rendszeres (pl. napi szintű) vizsgálata (3) alacsony (pl. 40 tömeg %-nál kisebb) furfuril-alkohol-tartalmú, sütés nélküli furángyanták, például vasöntvények gyártásához, (4) sütés nélküli fenol-/furánrendszerek alacsony kénsavtartalmú katalizátorral, például acélöntvények gyártásához, (5) (az aromás szerves kötőanyagok helyett) például alifás polialkoholokon alapuló alifás szerves kötőanyagok vas-, acél-, alumínium- vagy magnéziumöntvények stb. gyártásához, (6) poliszialát alapú szervetlen geopolimerek (szürkevas-, alumínium- és acélöntvények stb. gyártásához), (7) észter-szilikát (közepes és nagy acélöntvények stb. gyártásához), (8) alkidolaj (pl. egyedi öntvényekhez vagy acélöntödékben kis tételes gyártás esetén), (9) rezol-észter (pl. kis vagy közepes volumenű gyártás során a könnyebb ötvözetekhez), (10) cement (például nagyon nagy öntvények gyártásához) (11) szervetlen kötőanyagok, pl. nátrium-szilikát (vízüveg), CO2 vagy szerves észterek felhasználásával kikeményítve, például a nyomás alatti alumíniumöntés során, (12) CO2-dal keményített, poliszialát alapú szervetlen geopolimerek (szürkevas-, alumínium-, acélöntvények stb. gyártásához), (13) (az aromás szerves kötőanyagok helyett) például alifás polialkoholokon alapuló alifás szerves kötőanyagok vas-, acél-, alumínium- vagy magnéziumöntvények stb. gyártásához, (14) nagyon alacsony szabad fenol- és formaldehidtartalmú fenol-uretán kötőanyagok (vas- és acélöntvények stb. gyártásához). (15) csökkentett oldószertartalmú fenol-uretán kötőanyagok (vas- és acélöntvények stb. gyártásához) (16) szervetlen kötőanyagok, például poliszialát alapú geopolimerek, (17) fenol, formaldehid és izocianátok nélküli melegtéri eljárással keményített szervetlen kötőanyagok (például komplex formájú alumíniumöntvények készítéséhez), (18) alifás poliuretán melegtéri kötőanyagok (a hidegtéri eljárás alternatívájaként használatos) (19) A keményítést az optimális hőmérséklet-tartományon belül (pl. 220–300 °C) végzik. (20) A magokat általában vízalapú bevonatok segítségével előzetesen bevonják annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a magfelületen jelentkező égési sérülések, amelyek az öntés során az anyag ridegségét okozhatják. (21) A magfúvók és a körülöttük lévő terület megfelelő szellőzéssel és elszívással rendelkezik a keményítés során felszabadult formaldehid hatékony befogása céljából. (22) A keményítést a melegtéri eljárásnál alacsonyabb optimális hőmérséklet-tartományban (pl. 150–190 °C) végzik, ami alacsonyabb kibocsátást és energiafogyasztást eredményez, mint a melegtéri eljárás. (23) A fenol-formaldehid gyantával előzetesen bevont homok megkötése hexametilén-tetramin segítségével történik, amely 160 °C-on bomlik, és a gyanta térhálósításához szükséges formaldehidet és ammóniát szabadít fel. (3) az alábbi l) technika alkalmazása az öntőformákra és a magokra alkalmazott bevonatok kiválasztásához. Technika Leírás Alkalmazhatóság Agyagkötésű homokot alkalmazó formázási technikák (zöld homok) a) A zöld homok formázására vonatkozó bevált gyakorlatok alkalmazása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható. b) Agyagkötésű homok előállítása vákuumkeveréssel és hűtéssel A keverési és hűtési folyamatokat egyetlen lépésben egyesítik úgy, hogy a homokkeverőt csökkentett nyomáson üzemeltetik, ami a víz szabályozott elpárologtatása révén hűtést eredményez Általánosan alkalmazható. c) A szénpor helyettesítése A szénport különféle adalékanyagokkal (grafit, kokszliszt, zeolitok) helyettesítik, ami az öntési folyamat során jelentősen alacsonyabb diffúz kibocsátást eredményez Az alkalmazhatóságot működési korlátok korlátozhatják (pl. kevésbé hatékony kirázás vagy öntési hibák előfordulása). Vegyileg kötött homokkal történő formázás és magkészítés során keletkező kibocsátások megelőzésére szolgáló technikák d) Alacsony kibocsátású, hidegen keményedő kötőrendszer kiválasztása Alacsony formaldehid-, fenol-, furfuril-alkohol-, izocianát- stb. kibocsátású, hidegen keményedő kötőrendszert kell kiválasztani. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják e) Alacsony kibocsátású gázkeményítéses kötőrendszer kiválasztása Olyan gázkeményítéses kötőrendszert kell kiválasztani, amely alacsony amin-, benzol-, formaldehid-, fenol-, izocianát- stb. kibocsátást eredményez. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják f) Alacsony kibocsátású, melegen keményedő kötőrendszer kiválasztása Kis mennyiségű formaldehidet, fenolt, furfuril-alkoholt, benzolt, izocianátokat stb. kibocsátó, melegen keményedő kötőrendszert kell kiválasztani. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják Általános technikák vegyileg kötött homokkal történő formázáshoz és magkészítéshez g) A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható i) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható j) Nem aromás oldószerek használata hűtődobozos maggyártáshoz Fehérje- vagy állatizsír- (pl. növényi olajok zsírsav-metilészterei), illetve szilikát-észter-alapú nem aromás oldószereket használnak a VOC-kibocsátás csökkentése érdekében (pl. benzol, toluol) Általánosan alkalmazható k) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a melegszilárdítási eljárásoknál Több melegszilárdítási eljárás is alkalmazható, és számos intézkedés érhető el az egyes folyamatok optimalizálására, többek között az alábbiak tekintetében: Forrótéri eljárás: Melegtéri eljárás: Héj (Croning-eljárás): A keményítési és/vagy magfúvóterület megfelelő szellőzéssel és elszívással rendelkezik a keményítés során felszabadult ammónia és formaldehid hatékony befogása céljából Általánosan alkalmazható Az öntőformákra és magokra alkalmazott bevonatokkal kapcsolatos technikák l) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy vagy összetett öntvényformák esetében a szárítólevegő keringési nehézségei miatt korlátozott lehet. Nem alkalmazható vízüvegkötésű homokra, magnéziumöntési eljárásra, vákuumformázásra vagy MgO-bevonatú mangánozott acélöntvények előállítására Grp. 25. A héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: (1) a BAT 25-ben megadott technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése az a) technika alkalmazásával, (a) a magkészítés során olyan szerves kötőanyag rendszereket alkalmaznak, amelyek kis mennyiségben vagy egyáltalán nem bocsátanak ki CMR 1A, CMR 1B vagy CMR 2 besorolású anyagokat (lásd BAT 25: d), e) és/vagy f) technika); (1) termikus vagy katalitikus oxidáció nem alkalmazható, (2) vízalapú bevonattal való helyettesítés nem alkalmazható. (b) az alábbi feltételek egyike vagy mindegyike teljesül: Pt_18. táblázat. véggázkezelés az alábbi b)–f) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) A formázásból és/vagy a magkészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy öntvényeket előállító vas- és acélöntödékben történő formázás esetén korlátozott lehet Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas. Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják f) Katalitikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte a véggázokban, vagy ha a technológiai véggázokban az érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy az energiaigény Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Aminok < 0,5–2,5 Benzol < 1–2 Formaldehid < 1–2 Fenol < 1–2 TVOC mg C/Nm3 15–50 Grp. 26. A héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: ΒΑΤ 12. Grp. 1218. A formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások héj öntőformával és magkészítéssel (1) a kibocsátások összegyűjtése az a) technika alkalmazásával; (1) az öntési folyamat meghatározott területre vagy helyre való korlátozása a kibocsátások leválasztásának megkönnyítése érdekében szellőztetőberendezések és burkolatok használatával (pl. sorozatos öntés), (2) az öntő- és hűtővezetékek lezárása. (3) a rázógép mindkét oldalán és hátulján elhelyezett szellőztetőpanelek használata, (4) tetőnyílással vagy eltávolítható fedéllel felszerelt zárt egységek (pl. kutyaház) használata, (5) a homokgyűjtő dobozban a rázógép alatt található extrakciós pont telepítése (2) véggázkezelés az alábbi b)–h) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) Az öntési, hűtési és kirázási folyamatok során keletkező kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az öntési, a hűtési és a kirázási folyamatok során keletkező kibocsátásokat megfelelően extrahálják. Az öntési és hűtési folyamatok esetében ez a következőket foglalja magában: A kirázási folyamat esetében ez a következőket foglalja magában: Az alkalmazhatóság a nagy öntvényeket előállító vas- és acélöntödékben korlátozott lehet. Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Bioszűrő A véggázáramot szerves anyagból (tőzeg, hanga, komposzt, gyökérfa, kéreg, puhafa vagy ezek kombinációja) vagy inert anyagból (agyag, aktív szén, poliuretán) álló szűrőágyon vezetik át, amelyet az ott természetesen előforduló mikroorganizmusok biológiai úton szén-dioxiddá, szervetlen sókká és biomasszává oxidálnak. A bioszűrő érzékeny a porra, a magas hőmérsékletre és a véggáz összetételének nagy eltéréseire. Kiegészítő tápanyag-pótlásra lehet szükség Csak biológiailag lebontható vegyületek kezelésére alkalmazható g) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy h) Katalitikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte a véggázokban, vagy ha a technológiai véggázokban az érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy az energiaigény Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Benzol < 1–2 Formaldehid < 1–2 Fenol < 1–2 TVOC mg C/Nm3 15–50 Grp. 27. Az öntödék öntési, hűtési és kirázási folyamataiból – héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is – származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 1219. Öntödék öntési, hűtési és kirázási folyamataiból – héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is – származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_28_110. táblázat. Az elgázosodó mintás öntésből származó, levegőbe történő por- és TVOC-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–d) technikák megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) Az elgázosodó mintás öntésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az elgázosodó mintás öntési folyamatok során az expandált polimer pirolíziséből származó kibocsátásokat az öntés és kirázás során például körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják Általánosan alkalmazható Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 TVOC mg C/Nm3 15–50 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12110. Elgázosodó mintás öntésből származó, levegőbe történő kibocsátások (1) a kibocsátások keletkezésének megakadályozása az a)–e) pontban említett technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával, (2) a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával, (1) megfelelő kenőanyag kiválasztása az öntvények felületi hibáinak megelőzésére, (2) optimalizált kenőanyag-előkészítés és -alkalmazás a túlzott használat elkerülése érdekében (3) a kokilla és a dugattyúk megfelelő kenése például szilikonolajok, észterolajok, szintetikus viaszok vízalapú emulzióival, (4) a szétválasztó szer és a felhasznált vízmennyiség minimalizálása a permetezési folyamat optimalizálása révén, pl. mikropermetezés alkalmazása a szétválasztó szerek alkalmazásához (lásd még: BAT 17, b) pont) (3) véggázkezelés az alábbi g)–j) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság A kibocsátások megelőzése a) A gravitációs és alacsony nyomású öntés általános technikái Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható b) A nagynyomású öntésre vonatkozó általános technikák Ilyen technikák lehetnek a következők: c) A folyamatparaméterek optimalizálása centrifugális és folyamatos öntéshez Centrifugális öntés esetén a hibák számának csökkentése és a kibocsátások minimalizálása érdekében optimalizálják az olyan fontos folyamatparamétereket, mint az öntőforma forgatása, az öntési hőmérséklet és az öntőforma előmelegítési hőmérséklete (pl. áramlásszimuláció alkalmazásával). Folyamatos öntés esetén optimalizálják az öntési sebességet, az öntési hőmérsékletet és a hűtési sebességet a kibocsátások minimalizálása és a hűtéshez felhasznált víz mennyiségének csökkentése érdekében, a kívánt termékleírás betartása mellett d) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során Lásd az 1.4.2. szakaszt e) Vízmentes szétválasztó szerek használata a nagynyomású öntés során A vízmentes szétválasztó szereket (pl. porított formában) elektrosztatikus leválasztással viszik fel a kokillára Kibocsátások összegyűjtése f) Az öntési eljárásból származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az öntési eljárás során keletkező kibocsátásokat, beleértve a nagynyomású/kisnyomású/gravitációs kokillaöntést, valamint a centrifugális és a folyamatos öntést, körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják Általánosan alkalmazható Véggázkezelés g) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt i) Elektrosztatikus porleválasztó Lásd az 1.4.3. szakaszt j) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Anyag/paraméter Egység BAT-AEL-értékek (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Pb 0,05–0,1 TVOC mg C/Nm3 2 – 30 Grp. 29. Az öntödék állandó öntőformákat alkalmazó öntési eljárásából származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12111. Állandó öntőformákat alkalmazó öntödékben végzett öntési eljárásból származó, levegőbe történő kibocsátások (1) a kikészítési eljárás területének lezárása, (2) tetőszellőzés vagy kupola alakú tetők, (3) merev vagy állítható elszívóernyők, (4) elszívókarok Grp. 30. A kikészítésből származó, levegőbe történő porkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–d) technikák egyikével vagy megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A kikészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A kikészítési műveletekből – például sorjázás, csiszoló vágás, öntecstisztítás, csúszkás köszörülés, szemcseszórás, hegesztés, vésés, szúrás – származó kibocsátásokat megfelelő módon extrahálják, például: Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt d) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12112. A kikészítésből származó, levegőbe történő kibocsátás (1) termikus homokregenerálás esetén vagy fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia, vagy az a) és a b) technika együttes alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése a c) technika alkalmazásával, Pt_113_táblázat_114. táblázat. véggázkezelés az alábbi d)– g) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság A kibocsátást csökkentő technikák a) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye b) Alacsony kéntartalmú tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye Kibocsátások összegyűjtése c) A homok újrafelhasználása során keletkező kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A homokvisszanyerésből származó kibocsátásokat például körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják. Ez magában foglalja a termikus homokregeneráláshoz használt fluidágyas kemencékből, forgókemencékből, kandallós kemencékből stb. származó füstgázok extrakcióját Általánosan alkalmazható Véggázkezelés d) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt f) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt g) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 TVOC mg C/Nm3 5–20 Anyag/paraméter Folyamat Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) NOx Hűtődobozos eljárásból származó homok termikus regenerálása mg/Nm3 50–140 SO2 Homok termikus regenerálása, amelyben szulfonsav-katalizátorokat használtak 10–100 Grp. 31. A homok újrafelhasználásából származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12113. A homok újrafelhasználásából származó, levegőbe történő kibocsátások (1) A megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat. (2) A bűz BAT 33 szerinti ellenőrzésének lefolytatására vonatkozó szabályzat. A szabályzat kiegészíthető a bűzexpozíció mérésével/becslésével vagy a bűzhatás becslésével. (3) Az azonosított, bűzzel kapcsolatos eseményekre való reagálásra vonatkozó szabályzat, pl. panaszok kezelése és/vagy korrekciós intézkedések meghozatala. (4) Bűzszennyezés-megelőzési és -csökkentési program a forrás(ok) azonosítására, a bűzexpozíció mérésére/becslésére, a források hozzájárulásának jellemzésére, valamint a megelőzést és/vagy csökkentést szolgáló intézkedések végrehajtására. Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták. Grp. 32. A bűzszennyezés megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy olyan, a környezetközpontú irányítási rendszer (lásd: BAT 1) részét képező, bűzszennyezés elleni intézkedési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét: (1) EN-szabványok (pl. az EN 13725 szabvány szerint a szagkoncentráció meghatározása érdekében végrehajtott dinamikus olfaktometria és/vagy a szagnak való kitettség megállapítása az EN 16841-1 vagy -2 szabvány szerint). (2) Alternatív módszerek (pl. a bűzhatás becslése), amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre EN-szabványok. Ilyen esetben ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használhatók, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Grp. leírás. A bűzszennyezés az alábbiak segítségével ellenőrizhető: Az ellenőrzés gyakoriságát a bűzszennyezés elleni intézkedési terv határozza meg (lásd: BAT 32). Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták. Grp. 33. A BAT a bűzszennyezés ellenőrzésének időszakos elvégzése. (1) vízalapú bevonatok használata (lásd: BAT 25, l) pont), (2) alternatív oldószerek használata hűtődobozos magkészítéshez (lásd: BAT 25, h) pont) Grp. 34. A bűzszennyezés megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák mindegyikének alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Alkoholalapú vagy aromás oldószereket tartalmazó vegyi anyagok helyettesítése Ilyen technikák lehetnek a következők: A vízalapú bevonatok alkalmazhatósága a nyersanyag típusa vagy a termékleírások miatt korlátozott lehet (pl. nagy öntőformák/magok, vízüvegkötésű homokok, Mg-öntvények, MgO-bevonatos mangánacél gyártása) b) A hűtődobozos magkészítési eljárásból származó aminkibocsátások összegyűjtése és kezelése A hűtődobozos magok gázosításából származó aminokat tartalmazó véggázokat extrahálják, és például nedves mosással, bioszűrővel, termikus vagy katalitikus oxidációval kezelik (lásd: BAT 26) Általánosan alkalmazható c) A vegyileg kötött homok készítéséből, öntésből, hűtésből és kirázásból származó VOC-kibocsátások összegyűjtése és kezelése A vegyileg kötött homok készítéséből, öntésből, hűtésből és kirázásból származó, VOC-okat tartalmazó véggázokat extrahálják, majd például nedves mosással, bioszűrővel, termikus vagy katalitikus oxidációval kezelik (lásd: BAT 26) Grp. 12114. Bűzszennyezés (1) az üzem folyamatábrái és víztömegmérlegei a BAT 2-ben említett bemeneti és kimeneti anyagok nyilvántartásának részeként, (2) vízhatékonysági célkitűzések meghatározása, (3) vízoptimalizálási technikák alkalmazása (pl. vízhasználat ellenőrzése, újrafelhasználás/újrahasznosítás, szivárgások észlelése és javítása). Grp. 35. A vízfogyasztás optimalizálása és a keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentése, valamint a víz újrafeldolgozhatóságának javítása érdekében alkalmazható BAT az alábbi a) és b) technika együttes alkalmazása, valamint az alábbi c)–g) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Vízgazdálkodási terv és auditok A vízgazdálkodási terv és az auditok az EMS részét képezik (lásd: BAT 1), és a következőket foglalják magukban: Évente legalább egyszer auditot végeznek annak érdekében, hogy a vízgazdálkodási terv célkitűzései teljesüljenek, és az audit ajánlásait nyomon követik és végrehajtják A vízgazdálkodási terv és az auditok részletessége általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze b) Vízáramok elkülönítése Lásd az 1.4.4. szakaszt Már létező üzemek esetében az alkalmazhatóságot a vízgyűjtő rendszer kialakítása korlátozhatja c) A víz újrafelhasználása és/vagy újrahasznosítása A vízáramokat (például a technológiai vizet, a nedves mosásból származó effluenseket és a hűtővizet) zárt vagy félig zárt rendszerben, szükség esetén kezelést követően újrafelhasználják és/vagy újrahasznosítják (lásd: BAT 36) A víz újrafelhasználásának és/vagy újrahasznosításának mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződéstartalom és/vagy a vízáramok jellemzői korlátozzák d) A technológiai és tárolóterületekről származó szennyvíz keletkezésének megelőzése Lásd: BAT 4, b) pont Általánosan alkalmazható e) Száraz portalanító rendszerek használata Ide tartoznak az olyan technikák, mint a szövetbetétes szűrők és a száraz ESP-k használata (lásd az 1.4.3. szakaszt) Általánosan alkalmazható f) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható g) Hulladékhő felhasználása szennyvíz elpárologtatása céljából Ha a hulladékhő folyamatosan rendelkezésre áll, felhasználható a szennyvíz elpárologtatására Az alkalmazhatóságot korlátozhatják a levegőbe kibocsátható szennyvízben jelen lévő szennyező anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai Olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Vasöntödék m3/t folyékony fém 0,5–4 Acélöntödék Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) Nemvasfémöntödék (HDPC) 0,5–7 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 12115. Vízfogyasztás és szennyvízképződés Grp_36_116_táblázat_117. táblázat. A vízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT a szennyvíz alábbi technikák megfelelő kombinációjával történő kezelése. Technika Jellemző szennyező anyagok Előzetes, elsődleges és általános kezelés, például: a) Kiegyenlítés Minden szennyező anyag b) Semlegesítés Savak, lúgok c) Fizikai elválasztás, pl. szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, zsírfogóval, hidrociklonnal, olaj-víz elválasztóval vagy elsődleges ülepítőtartállyal Nagy méretű szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék, olaj/zsír Fizikai-kémiai kezelés, például d) Adszorpció Adszorbeálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. szénhidrogének, higany, szervesen kötött adszorbeálható halogének (AOX) e) Kémiai kicsapatás Kicsapatható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek, fluorid f) Bepárlás Oldható szennyező anyagok, pl. sók Biológiai kezelés, például g) Eleveniszapos eljárás Biológiailag lebontható szerves vegyületek h) Membrán-bioreaktor Szilárd anyagok eltávolítása, például i) Koagulálás és flokkulálás Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek j) Ülepítés Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek vagy biológiailag nem lebomló vagy gátló hatású szennyező anyagok k) Szűrés, pl. homokszűrés, mikroszűrés, ultraszűrés, fordított ozmózis Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek l) Flotáció Anyag/paraméter Egység BAT-AEL A szennyvízáram(ok) eredete Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) mg/l 0,1–1 A kupola véggázainak nedves mosása Kémiai oxigénigény (KOI) 25–120 Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás. Teljes szervesszén-tartalom (TOC) 8–40 Összes lebegő szilárd részecske (TSS) 5–25 Szénhidrogén-olajindex (HOI) 0,1–5 Fémek Réz (Cu) 0,1–0,4 Króm (Cr) 0,1–0,2 Ólom (Pb) 0,1–0,3 Nikkel (Ni) 0,1–0,5 Cink (Zn) 0,5–2 Fenolindex 0,05–0,5 Összes nitrogén (TN) 1–20 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 13. Anyag/paraméter Egység BAT-AEL A szennyvízáram(ok) eredete Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (3) mg/l 0,1–1 A kupola véggázainak nedves mosása Szénhidrogén-olajindex (HOI) 0,1–5 Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás. Fémek Réz (Cu) 0,1–0,4 Króm (Cr) 0,1–0,2 Ólom (Pb) 0,1–0,3 Nikkel (Ni) 0,1–0,5 Cink (Zn) 0,5–2 Fenolindex 0,05 –0,5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 13. Grp. 12116. Vízbe történő kibocsátások

1.2.1.

1.2.1.1. Veszélyes anyagok és különös aggodalomra okot adó anyagok (1) (az aromás helyett) alifás szerves kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont), (2) nem aromás oldószerek hűtődobozos magkészítéshez (lásd: BAT 25, j) pont), (3) szervetlen kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont), (4) vízalapú bevonatok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, l) pont). Grp. leírás. A formázás és a magkészítés során használt veszélyes és különös aggodalomra okot adó anyagokat nem veszélyes anyagokkal – vagy ha ez nem lehetséges – kevésbé veszélyes anyagokkal helyettesítik, például az alábbiak felhasználásával: Grp. 11. A veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok vegyileg kötött homokkal való formázás és magkészítés során történő használatának megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a nem vagy kevésbé veszélyes alternatív anyagok használata.

1.2.1.1.

BAT 11. A veszélyes anyagok és a különös aggodalomra okot adó anyagok vegyileg kötött homokkal való formázás és magkészítés során történő használatának megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a nem vagy kevésbé veszélyes alternatív anyagok használata. (1) (az aromás helyett) alifás szerves kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont), (2) nem aromás oldószerek hűtődobozos magkészítéshez (lásd: BAT 25, j) pont), (3) szervetlen kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont), (4) vízalapú bevonatok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, l) pont). Grp. leírás. A formázás és a magkészítés során használt veszélyes és különös aggodalomra okot adó anyagokat nem veszélyes anyagokkal – vagy ha ez nem lehetséges – kevésbé veszélyes anyagokkal helyettesítik, például az alábbiak felhasználásával:

BAT 11. Leírás

A formázás és a magkészítés során használt veszélyes és különös aggodalomra okot adó anyagokat nem veszélyes anyagokkal – vagy ha ez nem lehetséges – kevésbé veszélyes anyagokkal helyettesítik, például az alábbiak felhasználásával: (1) (az aromás helyett) alifás szerves kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont), (2) nem aromás oldószerek hűtődobozos magkészítéshez (lásd: BAT 25, j) pont), (3) szervetlen kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont), (4) vízalapú bevonatok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, l) pont).

(az aromás helyett) alifás szerves kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont),

nem aromás oldószerek hűtődobozos magkészítéshez (lásd: BAT 25, j) pont),

szervetlen kötőanyagok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, d), e) és f) pont),

vízalapú bevonatok a formázás és a magkészítés során (lásd: BAT 25, l) pont).

1.2.1.2. A kibocsátások nyomon követése Grp. 12. Az elérhető legjobb technika (BAT) a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Eljárás(ok)/forrás(ok) Öntöde/olvasztókemence típusa Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Aminok Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer BAT 26 Benzol Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 B[a]P Fémolvasztás Öntöttvas Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer – Szén-monoxid (CO) Hőkezelés Mind EN 15058 Évente egyszer BAT 24 Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 Por Hőkezelés Mind EN 13284-1 Évente egyszer BAT 24 Fémolvasztás Évente egyszer BAT 38 BAT 40 BAT 43 Nodularizáció Öntöttvas Évente egyszer BAT 39 Finomítás Acél BAT 41 Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind BAT 27 Kikészítés Mind BAT 30 Elgázosodó mintás öntés Öntöttvas és NFM BAT 28 Öntés állandó öntőformákban Mind BAT 29 Homok újrafelhasználása Mind BAT 31 Formaldehid Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Az EN-szabvány kidolgozás alatt van Évente egyszer BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Évente egyszer BAT 27 Gáz-halmazállapotú kloridok Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék EN 1911 Évente egyszer BAT 38 Alumínium BAT 43 Gáz-halmazállapotú fluoridok Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék Az EN-szabvány kidolgozás alatt van BAT 38 Alumínium BAT 43 Fémek Kadmium és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind EN 14385 Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Króm és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Nikkel és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Ólom és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Öntöttvas: CBC és HBC Évente egyszer BAT 38 NFM BAT 43 Öntés állandó öntőformákban Ólom Évente egyszer BAT 29 Kikészítés Mind Évente egyszer – Cink és vegyületei Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Nitrogén-oxidok (NOx) Hőkezelés Mind EN 14792 Évente egyszer BAT 24 Termikus homokregenerálás, kivéve a hűtődobozos eljárásból származó homokot Mind BAT 31 Hűtődobozos eljárásból származó homok termikus regenerálása Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 PCDD/F. Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék EN 1948-1, EN 1948-2, EN 1948-3 BAT 38 Öntöttvas: Indukciós BAT 38 Acél és NFM BAT 40 BAT 43 Fenol Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 Kén-dioxid (SO2) Homok termikus regenerálása, amelyben szulfonsav-katalizátorokat használtak Mind EN 14791 Évente egyszer BAT 31 Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 Összes illékony szerves szén (TVOC) Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind EN 12619 BAT 26 Elgázosodó mintás öntés BAT 28 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 Homok újrafelhasználása BAT 31 Fémolvasztás Öntöttvas BAT 38 Acél és NFM – Öntés állandó öntőformákban Mind BAT 29 Grp. 12121. A levegőbe történő kibocsátások ellenőrzése Grp. 13. Az elérhető legjobb technika a vízbe történő kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Folyamat Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) A kupola véggázainak nedves mosásából származó szennyvíz EN ISO 9562 3 havonta egyszer BAT 36 Biokémiai oxigénigény (BOI5) Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 1899-1, EN ISO 5815) Kémiai oxigénigény (KOI) Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Szénhidrogén-olajindex (HOI) EN ISO 9377-2 Fémek/ félfémek Arzén (As) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például: EN ISO 11885, EN ISO 15586, EN ISO 17294-2) Kadmium (Cd) Króm (Cr) Réz (Cu) Vas (Fe) Ólom (Pb) Nikkel (Ni) Cink (Zn) Higany (Hg) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például: EN ISO 12846, EN ISO 17852) Fenolindex EN ISO 14402 Összes nitrogén (TN) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 12260, EN ISO 11905-1) Teljes szervesszén-tartalom (TOC) EN 1484 Összes lebegő szilárd részecske (TSS) EN 872 Grp. 12122. A vízbe történő kibocsátások ellenőrzése

1.2.1.2.

1.2.1.2.1. A levegőbe történő kibocsátások ellenőrzése Grp. 12. Az elérhető legjobb technika (BAT) a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Eljárás(ok)/forrás(ok) Öntöde/olvasztókemence típusa Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Aminok Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer BAT 26 Benzol Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 B[a]P Fémolvasztás Öntöttvas Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer – Szén-monoxid (CO) Hőkezelés Mind EN 15058 Évente egyszer BAT 24 Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 Por Hőkezelés Mind EN 13284-1 Évente egyszer BAT 24 Fémolvasztás Évente egyszer BAT 38 BAT 40 BAT 43 Nodularizáció Öntöttvas Évente egyszer BAT 39 Finomítás Acél BAT 41 Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind BAT 27 Kikészítés Mind BAT 30 Elgázosodó mintás öntés Öntöttvas és NFM BAT 28 Öntés állandó öntőformákban Mind BAT 29 Homok újrafelhasználása Mind BAT 31 Formaldehid Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Az EN-szabvány kidolgozás alatt van Évente egyszer BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Évente egyszer BAT 27 Gáz-halmazállapotú kloridok Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék EN 1911 Évente egyszer BAT 38 Alumínium BAT 43 Gáz-halmazállapotú fluoridok Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék Az EN-szabvány kidolgozás alatt van BAT 38 Alumínium BAT 43 Fémek Kadmium és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind EN 14385 Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Króm és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Nikkel és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Ólom és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Öntöttvas: CBC és HBC Évente egyszer BAT 38 NFM BAT 43 Öntés állandó öntőformákban Ólom Évente egyszer BAT 29 Kikészítés Mind Évente egyszer – Cink és vegyületei Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Nitrogén-oxidok (NOx) Hőkezelés Mind EN 14792 Évente egyszer BAT 24 Termikus homokregenerálás, kivéve a hűtődobozos eljárásból származó homokot Mind BAT 31 Hűtődobozos eljárásból származó homok termikus regenerálása Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 PCDD/F. Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék EN 1948-1, EN 1948-2, EN 1948-3 BAT 38 Öntöttvas: Indukciós BAT 38 Acél és NFM BAT 40 BAT 43 Fenol Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 Kén-dioxid (SO2) Homok termikus regenerálása, amelyben szulfonsav-katalizátorokat használtak Mind EN 14791 Évente egyszer BAT 31 Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 Összes illékony szerves szén (TVOC) Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind EN 12619 BAT 26 Elgázosodó mintás öntés BAT 28 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 Homok újrafelhasználása BAT 31 Fémolvasztás Öntöttvas BAT 38 Acél és NFM – Öntés állandó öntőformákban Mind BAT 29

1.2.1.2.1.

BAT 12. Az elérhető legjobb technika (BAT) a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Eljárás(ok)/forrás(ok) Öntöde/olvasztókemence típusa Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Aminok Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer BAT 26 Benzol Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 B[a]P Fémolvasztás Öntöttvas Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer – Szén-monoxid (CO) Hőkezelés Mind EN 15058 Évente egyszer BAT 24 Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 Por Hőkezelés Mind EN 13284-1 Évente egyszer BAT 24 Fémolvasztás Évente egyszer BAT 38 BAT 40 BAT 43 Nodularizáció Öntöttvas Évente egyszer BAT 39 Finomítás Acél BAT 41 Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind BAT 27 Kikészítés Mind BAT 30 Elgázosodó mintás öntés Öntöttvas és NFM BAT 28 Öntés állandó öntőformákban Mind BAT 29 Homok újrafelhasználása Mind BAT 31 Formaldehid Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Az EN-szabvány kidolgozás alatt van Évente egyszer BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Évente egyszer BAT 27 Gáz-halmazállapotú kloridok Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék EN 1911 Évente egyszer BAT 38 Alumínium BAT 43 Gáz-halmazállapotú fluoridok Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék Az EN-szabvány kidolgozás alatt van BAT 38 Alumínium BAT 43 Fémek Kadmium és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind EN 14385 Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Króm és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Nikkel és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Kikészítés Mind Évente egyszer – Ólom és vegyületei Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is Mind Évente egyszer – Fémolvasztás Öntöttvas: CBC és HBC Évente egyszer BAT 38 NFM BAT 43 Öntés állandó öntőformákban Ólom Évente egyszer BAT 29 Kikészítés Mind Évente egyszer – Cink és vegyületei Fémolvasztás Mind Évente egyszer – Nitrogén-oxidok (NOx) Hőkezelés Mind EN 14792 Évente egyszer BAT 24 Termikus homokregenerálás, kivéve a hűtődobozos eljárásból származó homokot Mind BAT 31 Hűtődobozos eljárásból származó homok termikus regenerálása Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 PCDD/F. Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék EN 1948-1, EN 1948-2, EN 1948-3 BAT 38 Öntöttvas: Indukciós BAT 38 Acél és NFM BAT 40 BAT 43 Fenol Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Évente egyszer BAT 26 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 Kén-dioxid (SO2) Homok termikus regenerálása, amelyben szulfonsav-katalizátorokat használtak Mind EN 14791 Évente egyszer BAT 31 Fémolvasztás Öntöttvas: CBC, HBC és forgókemencék BAT 38 NFM BAT 43 Összes illékony szerves szén (TVOC) Formázás héj öntőformával és magkészítéssel Mind EN 12619 BAT 26 Elgázosodó mintás öntés BAT 28 Öntés, hűtés és kirázás héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is BAT 27 Homok újrafelhasználása BAT 31 Fémolvasztás Öntöttvas BAT 38 Acél és NFM – Öntés állandó öntőformákban Mind BAT 29

1.2.1.2.2. A vízbe történő kibocsátások ellenőrzése Grp. 13. Az elérhető legjobb technika a vízbe történő kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Folyamat Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) A kupola véggázainak nedves mosásából származó szennyvíz EN ISO 9562 3 havonta egyszer BAT 36 Biokémiai oxigénigény (BOI5) Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 1899-1, EN ISO 5815) Kémiai oxigénigény (KOI) Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Szénhidrogén-olajindex (HOI) EN ISO 9377-2 Fémek/ félfémek Arzén (As) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például: EN ISO 11885, EN ISO 15586, EN ISO 17294-2) Kadmium (Cd) Króm (Cr) Réz (Cu) Vas (Fe) Ólom (Pb) Nikkel (Ni) Cink (Zn) Higany (Hg) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például: EN ISO 12846, EN ISO 17852) Fenolindex EN ISO 14402 Összes nitrogén (TN) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 12260, EN ISO 11905-1) Teljes szervesszén-tartalom (TOC) EN 1484 Összes lebegő szilárd részecske (TSS) EN 872

1.2.1.2.2.

BAT 13. Az elérhető legjobb technika a vízbe történő kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Folyamat Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) A kupola véggázainak nedves mosásából származó szennyvíz EN ISO 9562 3 havonta egyszer BAT 36 Biokémiai oxigénigény (BOI5) Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 1899-1, EN ISO 5815) Kémiai oxigénigény (KOI) Nem áll rendelkezésre EN-szabvány Szénhidrogén-olajindex (HOI) EN ISO 9377-2 Fémek/ félfémek Arzén (As) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például: EN ISO 11885, EN ISO 15586, EN ISO 17294-2) Kadmium (Cd) Króm (Cr) Réz (Cu) Vas (Fe) Ólom (Pb) Nikkel (Ni) Cink (Zn) Higany (Hg) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például: EN ISO 12846, EN ISO 17852) Fenolindex EN ISO 14402 Összes nitrogén (TN) Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN 12260, EN ISO 11905-1) Teljes szervesszén-tartalom (TOC) EN 1484 Összes lebegő szilárd részecske (TSS) EN 872

1.2.1.3. Energiahatékonyság (1) tiszta, előmelegített öntőüstök használata, (2) az öntőüstök fedelének zárva tartása a hőmegtartás érdekében, (3) energiahatékony technikák alkalmazása az öntőüstök előmelegítésére (pl. lángmentes mikroporózus égők vagy oxigéntüzeléses égők), (4) (amennyire a gyakorlatban lehetséges) nagy hőtartó burkolattal ellátott öntőüstök használata, (5) a megolvasztott fém egyik öntőüstből a másikba történő átvitelének minimalizálása, (6) a megolvasztott fém lehető leggyorsabb átvitele (7) megfelelő rendszerkarbantartás alkalmazása a szivárgások csökkentése érdekében, (8) az üzemi paraméterek, például az áramlás, a hőmérséklet és a nyomás hatékony ellenőrzése, (9) a nyomáscsökkenés minimalizálása, (10) hatékony terhelésszabályozás alkalmazása, (11) a belépő levegő hőmérsékletének csökkentése, (12) hatékony kompresszorvezérlő rendszer használata (13) A kupola forró véggázokból származó többlethőjét például gőztermelésre, termikusolaj-melegítésre vagy vízmelegítésre használják. (14) A kemencehűtő rendszerből származó többlethő például nyersanyagszárításra, helyiségfűtésre, vízmelegítésre használható. (15) Az alumíniumöntödék tüzelőanyag-tüzelésű kemencéiben a többlethőt például a telephelyek és/vagy az öntvénytisztító létesítmény vizének fűtésére használják. (16) Az alacsony hőfokú hőenergiát a szerves Rankine-ciklus (ORC) alkalmazásával nagy molekulatömegű folyadékok felhasználásával villamos energiává alakítják át Grp. 14. Az energiahatékonyság javítása céljából alkalmazható BAT az alábbi a)–f) technikák mindegyikének és a g)–n) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kialakítás és működés a) Energiahatékony kemencetípus kiválasztása Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és/vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) A kemencék hőhatásfokának maximalizálására szolgáló technikák Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható d). A tiszta hulladék felhasználása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Az energiaveszteség csökkentése/az öntőüst-előmelegítési gyakorlatok javítása A fentiek az alábbi elemekre terjednek ki: Az alkalmazhatóság a tervezési korlátozások miatt korlátozott lehet a nagy (pl. 2 t feletti) és az alsó öntőüstök esetében g) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.1. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja h) Középfrekvenciás teljesítmény alkalmazása indukciós kemencékben Középfrekvenciás (250 Hz) indukciós kemencék használata a hálózati frekvenciát (50 Hz) alkalmazó kemencék helyett Általánosan alkalmazható i) A sűrített levegős rendszer optimalizálása A fentiek az alábbi intézkedésekre terjednek ki: Általánosan alkalmazható j) A magok mikrohullámú szárítása vízalapú bevonatok esetében (Például 2450 Hz frekvenciájú) mikrohullámú szárítókemencék használata a vízalapú bevonattal bevont magok szárításához (lásd: BAT 21, e) pont), ami a teljes magfelület gyors és homogén szárítását eredményezi Nem feltétlenül alkalmazható folyamatos öntési eljárásokra vagy nagy öntvények előállítására, vagy olyan esetekben, ha a magok szénnyomokat tartalmazó visszanyert homokból készülnek Hővisszanyerési technikák k) Hulladék előmelegítése visszanyert hővel A hulladék előmelegítése a hőnek a töltettel való érintkezés céljából átirányított forró füstgázokból történő visszanyerésével történik Csak a nemvasfémöntödékben lévő aknakemencékben és az acélöntödékben található EAF-okra alkalmazható l) Hővisszanyerés a kemencékben keletkező véggázokból A forró véggázokból származó hulladékhőt visszanyerik (pl. hőcserélőkön keresztül), és a telephelyen belül vagy kívül újrafelhasználják (pl. termikus olajban/meleg vízben/fűtő áramkörökben, gőztermelésre vagy égési levegő előmelegítésére (lásd az m) technikát)). Ez a következőket foglalhatja magában: Az alkalmazhatóságot a megfelelő hőigény hiánya korlátozhatja m) Az égéslevegő előmelegítése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható n) Hulladékhő hasznosítása indukciós kemencékben Az indukciós kemence hűtőrendszeréből származó hulladékhőt a nyersanyagok (pl. hulladék) szárítására, helyiségfűtésre vagy melegvíz-ellátásra szolgáló hőcserélők segítségével nyerik vissza Általánosan alkalmazható Az energiahatékonyság növelésére irányuló további ágazatspecifikus technikákat e BAT-következtetések 1.2.2.1. és 1.2.4.1. szakasza tartalmazza. Folyamat – olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás és melegen tartás – Hideg szeles kupolókemence kWh/t folyékony fém 900–1750 Olvasztás és melegen tartás – Forró szeles kupolókemence 900–1500 Olvasztás és melegen tartás – Indukciós kemence 600–1200 Olvasztás és melegen tartás – Forgókemence 800–950 Az öntőüst előmelegítése 50–150 Folyamat – olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás – (EAF/indukciós kemence) kWh/t folyékony fém 600–1200 Az öntőüst előmelegítése 100–300 Folyamat Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás és melegen tartás kWh/t folyékony fém 600–2000 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6.

1.2.1.3.

BAT 14. 1.1. táblázat 1.2. táblázat 1.3. táblázat A vasöntödék fajlagos energiafogyasztására vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek) Az acélöntödék fajlagos energiafogyasztására vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek) Az alumíniumöntödék fajlagos energiafogyasztására vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek)

Az energiahatékonyság javítása céljából alkalmazható BAT az alábbi a)–f) technikák mindegyikének és a g)–n) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kialakítás és működés a) Energiahatékony kemencetípus kiválasztása Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és/vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) A kemencék hőhatásfokának maximalizálására szolgáló technikák Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható d). A tiszta hulladék felhasználása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Az energiaveszteség csökkentése/az öntőüst-előmelegítési gyakorlatok javítása A fentiek az alábbi elemekre terjednek ki: Az alkalmazhatóság a tervezési korlátozások miatt korlátozott lehet a nagy (pl. 2 t feletti) és az alsó öntőüstök esetében g) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.1. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja h) Középfrekvenciás teljesítmény alkalmazása indukciós kemencékben Középfrekvenciás (250 Hz) indukciós kemencék használata a hálózati frekvenciát (50 Hz) alkalmazó kemencék helyett Általánosan alkalmazható i) A sűrített levegős rendszer optimalizálása A fentiek az alábbi intézkedésekre terjednek ki: Általánosan alkalmazható j) A magok mikrohullámú szárítása vízalapú bevonatok esetében (Például 2450 Hz frekvenciájú) mikrohullámú szárítókemencék használata a vízalapú bevonattal bevont magok szárításához (lásd: BAT 21, e) pont), ami a teljes magfelület gyors és homogén szárítását eredményezi Nem feltétlenül alkalmazható folyamatos öntési eljárásokra vagy nagy öntvények előállítására, vagy olyan esetekben, ha a magok szénnyomokat tartalmazó visszanyert homokból készülnek Hővisszanyerési technikák k) Hulladék előmelegítése visszanyert hővel A hulladék előmelegítése a hőnek a töltettel való érintkezés céljából átirányított forró füstgázokból történő visszanyerésével történik Csak a nemvasfémöntödékben lévő aknakemencékben és az acélöntödékben található EAF-okra alkalmazható l) Hővisszanyerés a kemencékben keletkező véggázokból A forró véggázokból származó hulladékhőt visszanyerik (pl. hőcserélőkön keresztül), és a telephelyen belül vagy kívül újrafelhasználják (pl. termikus olajban/meleg vízben/fűtő áramkörökben, gőztermelésre vagy égési levegő előmelegítésére (lásd az m) technikát)). Ez a következőket foglalhatja magában: Az alkalmazhatóságot a megfelelő hőigény hiánya korlátozhatja m) Az égéslevegő előmelegítése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható n) Hulladékhő hasznosítása indukciós kemencékben Az indukciós kemence hűtőrendszeréből származó hulladékhőt a nyersanyagok (pl. hulladék) szárítására, helyiségfűtésre vagy melegvíz-ellátásra szolgáló hőcserélők segítségével nyerik vissza Általánosan alkalmazható Az energiahatékonyság növelésére irányuló további ágazatspecifikus technikákat e BAT-következtetések 1.2.2.1. és 1.2.4.1. szakasza tartalmazza. Folyamat – olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás és melegen tartás – Hideg szeles kupolókemence kWh/t folyékony fém 900–1750 Olvasztás és melegen tartás – Forró szeles kupolókemence 900–1500 Olvasztás és melegen tartás – Indukciós kemence 600–1200 Olvasztás és melegen tartás – Forgókemence 800–950 Az öntőüst előmelegítése 50–150 Folyamat – olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás – (EAF/indukciós kemence) kWh/t folyékony fém 600–1200 Az öntőüst előmelegítése 100–300 Folyamat Egység BAT-AEPL (éves átlag) Olvasztás és melegen tartás kWh/t folyékony fém 600–2000 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. (1) tiszta, előmelegített öntőüstök használata, (2) az öntőüstök fedelének zárva tartása a hőmegtartás érdekében, (3) energiahatékony technikák alkalmazása az öntőüstök előmelegítésére (pl. lángmentes mikroporózus égők vagy oxigéntüzeléses égők), (4) (amennyire a gyakorlatban lehetséges) nagy hőtartó burkolattal ellátott öntőüstök használata, (5) a megolvasztott fém egyik öntőüstből a másikba történő átvitelének minimalizálása, (6) a megolvasztott fém lehető leggyorsabb átvitele (7) megfelelő rendszerkarbantartás alkalmazása a szivárgások csökkentése érdekében, (8) az üzemi paraméterek, például az áramlás, a hőmérséklet és a nyomás hatékony ellenőrzése, (9) a nyomáscsökkenés minimalizálása, (10) hatékony terhelésszabályozás alkalmazása, (11) a belépő levegő hőmérsékletének csökkentése, (12) hatékony kompresszorvezérlő rendszer használata (13) A kupola forró véggázokból származó többlethőjét például gőztermelésre, termikusolaj-melegítésre vagy vízmelegítésre használják. (14) A kemencehűtő rendszerből származó többlethő például nyersanyagszárításra, helyiségfűtésre, vízmelegítésre használható. (15) Az alumíniumöntödék tüzelőanyag-tüzelésű kemencéiben a többlethőt például a telephelyek és/vagy az öntvénytisztító létesítmény vizének fűtésére használják. (16) Az alacsony hőfokú hőenergiát a szerves Rankine-ciklus (ORC) alkalmazásával nagy molekulatömegű folyadékok felhasználásával villamos energiává alakítják át

tiszta, előmelegített öntőüstök használata,

az öntőüstök fedelének zárva tartása a hőmegtartás érdekében,

energiahatékony technikák alkalmazása az öntőüstök előmelegítésére (pl. lángmentes mikroporózus égők vagy oxigéntüzeléses égők),

(amennyire a gyakorlatban lehetséges) nagy hőtartó burkolattal ellátott öntőüstök használata,

a megolvasztott fém egyik öntőüstből a másikba történő átvitelének minimalizálása,

a megolvasztott fém lehető leggyorsabb átvitele

megfelelő rendszerkarbantartás alkalmazása a szivárgások csökkentése érdekében,

az üzemi paraméterek, például az áramlás, a hőmérséklet és a nyomás hatékony ellenőrzése,

a nyomáscsökkenés minimalizálása,

hatékony terhelésszabályozás alkalmazása,

a belépő levegő hőmérsékletének csökkentése,

hatékony kompresszorvezérlő rendszer használata

A kupola forró véggázokból származó többlethőjét például gőztermelésre, termikusolaj-melegítésre vagy vízmelegítésre használják.

A kemencehűtő rendszerből származó többlethő például nyersanyagszárításra, helyiségfűtésre, vízmelegítésre használható.

Az alumíniumöntödék tüzelőanyag-tüzelésű kemencéiben a többlethőt például a telephelyek és/vagy az öntvénytisztító létesítmény vizének fűtésére használják.

Az alacsony hőfokú hőenergiát a szerves Rankine-ciklus (ORC) alkalmazásával nagy molekulatömegű folyadékok felhasználásával villamos energiává alakítják át

1.2.1.4. Az anyagfelhasználás hatékonysága (1) A szövetbetétes szűrőben található port át nem eresztő felületeken, zárt területeken és zárt tartályokban/tasakokban tárolják. (2) Az egyéb maradékanyag-típusokat (pl. salak, kohósalak, tűzálló kemencebélések) egymástól elkülönítve, át nem eresztő felületeken tárolják a felszíni lefolyó víztől védett fedett területeken Grp. 15. A maradékanyagok, a csomagolás és a fel nem használt technológiai vegyi anyagok tárolásával és kezelésével kapcsolatos környezeti kockázat megelőzése vagy csökkentése, valamint újrafelhasználásuk és/vagy újrafeldolgozásuk megkönnyítése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák alkalmazása. Technika Leírás a) A különböző maradékanyag-típusok megfelelő tárolása Ez a következőket foglalja magában: b) A belső hulladék újrafelhasználása A belső hulladék közvetlen vagy kezelés utáni újrafelhasználása. A belső hulladék újrafelhasználásának mértéke a szennyeződéstartalmától függ c) A csomagolás újrafelhasználása/újrafeldolgozása A technológiai vegyi anyagok csomagolását úgy választják ki, hogy az megkönnyítse a teljes kiürítést (pl. figyelembe véve a csomagolás nyílásának méretét vagy a csomagolóanyag jellegét). A kiürítés után a tárolóedényes csomagolást újra felhasználják, visszaküldik a beszállítónak, vagy anyag-újrafeldolgozásra továbbítják. A technológiai vegyi anyagokat lehetőség szerint nagy tartályokban tárolják d) A fel nem használt technológiai vegyi anyagok visszajuttatása A fel nem használt technológiai vegyi anyagokat (azaz amelyek az eredeti tárolótartályaikban maradnak) visszajuttatják a beszállítókhoz Grp. 12141. Maradékanyagok, csomagolás és fel nem használt technológiai vegyi anyagok tárolása és kezelése Grp_16_14. táblázat. Az öntési eljárás anyaghatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az a) technika vagy az a) technikának az alábbi b) és c) technikák egyikével vagy mindkettővel való együttes alkalmazása. Technika Leírás a) Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.2. szakaszt b) Számítógéppel segített szimuláció alkalmazása öntésre és megszilárdításra Számítógépes szimulációs rendszert használnak az öntési és megszilárdítási folyamat optimalizálására, a hibás öntvények számának minimalizálására és az öntödei termelékenység növelésére c) Könnyű öntvények előállítása topológiai optimalizálással Topológiai optimalizálás (azaz algoritmusok és számítógépes programok segítségével történő öntvényszimuláció) alkalmazása a terméktömeg csökkentésére a termék teljesítményére vonatkozó követelményeknek való megfelelés mellett Olvasztókemence típusa Egység Indikatív szintek (éves átlag) Vasöntödék % 50–97 Acélöntödék 50–100 Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) – Pb 50–97,5 Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) – a Pb-től eltérő fémek 50–98 Nemvasfémöntödék (HPDC) 60–97 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 12142. Az öntési eljárás operatív anyaghatékonysága (1) automatizált permetező rendszer használata, (2) a szétválasztó szer hígítási tényezőjének optimalizálása, (3) kokillán belüli hűtés alkalmazása, (4) a szétválasztó szer zárt öntőformás alkalmazása, (5) a szétválasztó szerek fogyasztásának mérése, (6) a kokilla felületi hőmérsékletének mérése a kokillában lévő kritikus pontok jelzése céljából (7) elgázosodó mintás öntési eljárás, (8) vákuumformázás Grp. 17. Az anyagfogyasztás (pl. vegyi anyagok, kötőanyagok) csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használata. Technika Leírás Alkalmazhatóság Az alumínium nagynyomású öntésére vonatkozó technikák a) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható b) A szétválasztó szer és a vízfogyasztás minimalizálása A szétválasztó szer és a víz fogyasztásának minimalizálására irányuló intézkedések közé tartoznak a következők: Általánosan alkalmazható Vegyileg kötött homokot és magkészítést alkalmazó eljárások technikái c) A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Az öntőforma- és maghomokveszteség minimalizálása A különböző terméktípusok gyártási paramétereit elektronikus adatbázisban tárolják, amely lehetővé teszi az új termékekre való zökkenőmentes átállást, és minimálisra csökkenti az idő- és anyagveszteséget Általánosan alkalmazható e) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Aminok kinyerése savas mosóvízből Amikor savas (pl. kénsavas) mosást használnak a hűtődobozos véggázok kezelésére, amin-szulfát képződik. Az aminok amin-szulfát nátrium-hidroxiddal való kezelése során nyerhetők vissza. Erre sor kerülhet a telephelyen és azon kívül is Az alkalmazhatóságot biztonsági megfontolások korlátozhatják (robbanásveszély) g) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Alternatív formázási/magkészítési eljárások alkalmazása A kötőanyag nélküli vagy csökkentett mennyiségű kötőanyagot alkalmazó alternatív formázási/magkészítési eljárások közé tartoznak a következők: Az elgázosodó mintás öntési eljárás meglévő üzemekre való alkalmazhatósága a szükséges infrastruktúra-módosítások miatt korlátozott lehet. A vákuumformázás alkalmazhatósága nagy (pl. 1,5 m × 1,5 m feletti) formázószekrények esetében korlátozott lehet Grp. 12143. Az anyagfelhasználás csökkentése Grp_18_15. táblázat. Az elgázosodó mintás öntési eljárás során az új homok felhasználásának és a homok újrafelhasználása során keletkező elhasznált homok mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A zöld homok optimalizált rekondicionálása A zöld homok rekondicionálási eljárását számítógépes rendszer szabályozza azzal a céllal, hogy optimalizálja a nyersanyag-fogyasztást és a zöld homok újrafelhasználását, pl. (párologtató vagy fluidágyas) hűtés, kötőanyagok és adalékanyagok hozzáadása, nedvesítés, keverés, minőség-ellenőrzés Általánosan alkalmazható b) Alacsony hulladékkibocsátású zöldhomok-rekondicionálás Az alumíniumöntödékben a zöld homok rekondicionálását szkenner segítségével végzik, amely fényesség/szín alapján azonosítja a zöld homok szennyeződéseit. Ezeket a szennyeződéseket légfúvásos impulzussal választják el a zöld homoktól Általánosan alkalmazható c) Agyagkötésű homok előállítása vákuumkeveréssel és hűtéssel Lásd: BAT 25, b) pont Általánosan alkalmazható d) Hidegen keményedő homok mechanikai visszanyerése A hidegen keményedő homok regenerálására aprítógépeket vagy malmokat alkalmazó mechanikai technikákat (pl. rögök összetörése, homokfrakciók elkülönítése) használnak Nem feltétlenül alkalmazható szilikátkötésű homokra e) Agyagkötésű vagy vegyileg kötött homok hideg mechanikai visszanyerése csiszolókerékkel Forgó csiszolókerék használata az agyagrétegek és kémiai kötőanyagok használt homokszemcsékből való eltávolítására Általánosan alkalmazható f) Hideg mechanikai homokvisszanyerés ütődob segítségével Kis lapátokkal felszerelt, forgó belső tengelyű ütődob használata a homokszemcsék koptató tisztítására. Bentonit és vegyileg kötött homok keverékére alkalmazva előzetes mágneses szétválasztást kell végezni a mágneses tulajdonságokkal rendelkező részek zöld homokból történő eltávolítása érdekében Általánosan alkalmazható g) Hideg homokvisszanyerés pneumatikus rendszerrel Kötőanyagok eltávolítása a homokszemcsékből koptatással és ütéssel. A mozgási energiát sűrítettlevegő-áram biztosítja Általánosan alkalmazható h) A homok termikus visszanyerése Hő alkalmazása vegyileg kötött és kevert homokban lévő kötőanyagok és szennyező anyagok elégetésére. Ezt egy kezdeti mechanikai előkezeléssel kombinálják annak érdekében, hogy a homok a megfelelő szemcseméretűvé váljon, és minden fémes szennyező anyagot el lehessen távolítani. Kevert homok esetében a vegyileg kötött homok részarányának elég magasnak kell lennie Szervetlen kötőanyagok maradékait tartalmazó használt homok esetében nem alkalmazható i) Kombinált visszanyerés (mechanikus-termikus-mechanikus) vegyes szerves-bentonitos homokhoz Előkezelés (szitálás, mágneses szétválasztás) és szárítás után a homokot mechanikusan vagy pneumatikusan tisztítják, hogy eltávolítsák a kötőanyag egy részét. A termikus fázisban a szerves összetevőket elégetik, és a szervetlen összetevőket átviszik a porba, vagy ráégetik a szemcsékre. A végső mechanikai kezelés során ezeket a szemcserétegeket mechanikusan vagy pneumatikusan eltávolítják, és por formában megszabadulnak tőlük Nem alkalmazható savas kötőanyagokat tartalmazó maghomok esetében (mivel megváltoztathatja a bentonit jellemzőit) vagy vízüveg esetében (mivel megváltoztathatja a zöld homok jellemzőit) j) Homokvisszanyerés és hőkezelés kombinálása az alumíniumöntvények esetében Az öntést és a megszilárdítást követően öntőformákat/öntvényegységeket töltenek be a kemencébe. Amikor az egységek hőmérséklete meghaladja a 420 °C-ot, a kötőanyagokat elégetik, a magok/öntőformák szétesnek, és az öntvényeket hőkezelésnek vetik alá. A homok a végső tisztítás céljából a kemence aljára hullik egy fűtött fluidágyban. Hűtés után a homokot további kezelés nélkül újra felhasználják a maghomokkeverőben Általánosan alkalmazható k) Zöld homok, szilikát vagy CO2-kötésű homok nedves visszanyerése A homokot vízzel elkeverik, hogy iszapot állítsanak elő. A szemcséhez kötött kötőanyag-maradványok eltávolítása a homokszemcsék intenzív szemcsék közötti dörzsölésével történik. A kötőanyagokat a mosóvízbe engedik. A mosott homokot megszárítják, átszitálják és végül lehűtik Általánosan alkalmazható l) Nátrium-szilikát homok (vízüveg) visszanyerése pneumatikus rendszerrel A pneumatikus rendszer használata előtt a homokot felhevítik, hogy a szilikátréteg törékennyé váljon (lásd a g) technikát). A visszanyert homokot újrafelhasználás előtt lehűtik Általánosan alkalmazható m) A maghomok belső újrafelhasználása (hűtődoboz vagy furánsav-kötőanyagok) A törött/hibás magokból származó homokot és a magkészítő gépekből származó homokfelesleget (egy adott egységben történő keményítést követően) egy megszakító egységbe táplálják. Az így keletkező homokot új homokkal keverik össze új magok előállítása céljából Általánosan alkalmazható n) A zöld homok ciklusából származó por újrafelhasználása az öntőforma-készítés során A port a rázóberendezésből, valamint a száraz zöld homok adagoló- és kezelőállomásaiból származó távozógáz-szűréssel gyűjtik össze. Az összegyűjtött (aktív kötőanyag-vegyületeket tartalmazó) por újrahasznosítható a zöld homok ciklusában Általánosan alkalmazható Olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Vasöntödék % > 90 Acélöntödék > 80 Nemvasfémöntödék > 90 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 12144. Homok újrafelhasználása (1) a tiszta hulladék felhasználása, (2) alacsonyabb (az elméleti olvadásponthoz a lehető legközelebb eső) fémhőmérséklet alkalmazása, (3) a magas hőmérsékleti csúcsok elkerülése, (4) a megolvasztott fémnek az olvasztókemencében való hosszabb tárolásának megakadályozása vagy külön olvadtfémfogadó kemence használata, (5) az áramlások megfelelő felhasználása, (6) a kemence tűzálló bélésének megfelelő kiválasztása, (7) a kemence falainak vízhűtése annak érdekében, hogy a kemence tűzálló bélése ne kopjon el, (8) a folyékony alumínium lefölözése Grp. 19. A fémek olvasztása során keletkező maradékanyagok mennyiségének csökkentése és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Technikák valamennyi kemencetípus esetében a) A salakképződés minimalizálása A salakképződés például az alábbi, folyamat közbeni intézkedésekkel minimalizálható: b) A salak/kohósalak/szűrőpor/elhasználódott tűzálló bélések mechanikai előkezelése az újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében Lásd az 1.4.2. szakaszt. Erre a telephelyen kívül is sor kerülhet A kupolókemencékhez kapcsolódó technikák c) A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.2. szakaszt d) A kokszpor összegyűjtése és újrahasznosítása A koksz kezelése, szállítása és töltése során keletkező kokszport (pl. szállítószalagok és/vagy töltőpontok alatti gyűjtőrendszerek használatával) összegyűjtik, és a folyamat során újrahasznosítják (befecskendezik a kupolókemencébe, vagy újrakarburálásra használják) e) A szűrőpor újrahasznosítása kupolókemencékben cinktartalmú hulladékok felhasználásával A kupola szűrőporát részben újra befecskendezik a kupolókemencébe a por cinktartalmának olyan szintre növelése érdekében, amely lehetővé teszi a Zn visszanyerését (> 18 %) Az EAF-okra vonatkozó technikák f) A szűrőpor újrafeldolgozása az EAF-ban Az összegyűjtött száraz szűrőport általában előkezelés (pl. pelletálás vagy brikettezés) után újrahasznosítják a kemencében, hogy vissza lehessen nyerni a por fémtartalmát. A szervetlenanyag-tartalmat átviszik a salakra (1) újrafeldolgozott, pl. útépítésnél, építőanyagokban (pl. cement, tégla, csempe), (2) visszanyert, pl. bányászati üregek feltöltése, hulladéklerakók építése (például hulladéklerakókhoz kapcsolódó utak és állandó fedőrétegek). Grp. leírás. A telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás elsőbbséget élvez az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és a szűrőpor ártalmatlanításával szemben. Az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak és a tűzálló bélések az alábbiak lehetnek: A szűrőpor külsőleg újrafeldolgozható, pl. a kohászatban, a homokgyártásban vagy az építőiparban. Grp_16. táblázat. Az újrafeldolgozást és/vagy egyéb hasznosítást korlátozhatják a maradékanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai (pl. szervesanyag-/fémtartalom, granulometria). Előfordulhat, hogy nem alkalmazható abban az esetben, ha harmadik fél nem igényel megfelelő újrafeldolgozást és/vagy hasznosítást. Hulladéktípus Egység BAT-AEPL (éves átlag) Nemvasfémöntödék Vasöntödék Acélöntödék Salak kg/t folyékony fém 0–50 0–50 (2) 0–50 Kohósalak 0–30 0–30 0–30 Szűrőpor 0–5 0–60 0–10 Elhasznált kemence tűzálló bélései 0–5 0–20 0–20 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 20. Az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT a telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás előnyben részesítése az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és az összegyűjtött szűrőpor (pl. a szövetbetétes szűrőben található por) ártalmatlanításával szemben. Grp. 12145. A keletkező maradékanyagok és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése

1.2.1.4.

1.2.1.4.1. Maradékanyagok, csomagolás és fel nem használt technológiai vegyi anyagok tárolása és kezelése (1) A szövetbetétes szűrőben található port át nem eresztő felületeken, zárt területeken és zárt tartályokban/tasakokban tárolják. (2) Az egyéb maradékanyag-típusokat (pl. salak, kohósalak, tűzálló kemencebélések) egymástól elkülönítve, át nem eresztő felületeken tárolják a felszíni lefolyó víztől védett fedett területeken Grp. 15. A maradékanyagok, a csomagolás és a fel nem használt technológiai vegyi anyagok tárolásával és kezelésével kapcsolatos környezeti kockázat megelőzése vagy csökkentése, valamint újrafelhasználásuk és/vagy újrafeldolgozásuk megkönnyítése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák alkalmazása. Technika Leírás a) A különböző maradékanyag-típusok megfelelő tárolása Ez a következőket foglalja magában: b) A belső hulladék újrafelhasználása A belső hulladék közvetlen vagy kezelés utáni újrafelhasználása. A belső hulladék újrafelhasználásának mértéke a szennyeződéstartalmától függ c) A csomagolás újrafelhasználása/újrafeldolgozása A technológiai vegyi anyagok csomagolását úgy választják ki, hogy az megkönnyítse a teljes kiürítést (pl. figyelembe véve a csomagolás nyílásának méretét vagy a csomagolóanyag jellegét). A kiürítés után a tárolóedényes csomagolást újra felhasználják, visszaküldik a beszállítónak, vagy anyag-újrafeldolgozásra továbbítják. A technológiai vegyi anyagokat lehetőség szerint nagy tartályokban tárolják d) A fel nem használt technológiai vegyi anyagok visszajuttatása A fel nem használt technológiai vegyi anyagokat (azaz amelyek az eredeti tárolótartályaikban maradnak) visszajuttatják a beszállítókhoz

1.2.1.4.1.

BAT 15. A maradékanyagok, a csomagolás és a fel nem használt technológiai vegyi anyagok tárolásával és kezelésével kapcsolatos környezeti kockázat megelőzése vagy csökkentése, valamint újrafelhasználásuk és/vagy újrafeldolgozásuk megkönnyítése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák alkalmazása. Technika Leírás a) A különböző maradékanyag-típusok megfelelő tárolása Ez a következőket foglalja magában: b) A belső hulladék újrafelhasználása A belső hulladék közvetlen vagy kezelés utáni újrafelhasználása. A belső hulladék újrafelhasználásának mértéke a szennyeződéstartalmától függ c) A csomagolás újrafelhasználása/újrafeldolgozása A technológiai vegyi anyagok csomagolását úgy választják ki, hogy az megkönnyítse a teljes kiürítést (pl. figyelembe véve a csomagolás nyílásának méretét vagy a csomagolóanyag jellegét). A kiürítés után a tárolóedényes csomagolást újra felhasználják, visszaküldik a beszállítónak, vagy anyag-újrafeldolgozásra továbbítják. A technológiai vegyi anyagokat lehetőség szerint nagy tartályokban tárolják d) A fel nem használt technológiai vegyi anyagok visszajuttatása A fel nem használt technológiai vegyi anyagokat (azaz amelyek az eredeti tárolótartályaikban maradnak) visszajuttatják a beszállítókhoz (1) A szövetbetétes szűrőben található port át nem eresztő felületeken, zárt területeken és zárt tartályokban/tasakokban tárolják. (2) Az egyéb maradékanyag-típusokat (pl. salak, kohósalak, tűzálló kemencebélések) egymástól elkülönítve, át nem eresztő felületeken tárolják a felszíni lefolyó víztől védett fedett területeken

A szövetbetétes szűrőben található port át nem eresztő felületeken, zárt területeken és zárt tartályokban/tasakokban tárolják.

Az egyéb maradékanyag-típusokat (pl. salak, kohósalak, tűzálló kemencebélések) egymástól elkülönítve, át nem eresztő felületeken tárolják a felszíni lefolyó víztől védett fedett területeken

1.2.1.4.2. Az öntési eljárás operatív anyaghatékonysága Grp_16_14. táblázat. Az öntési eljárás anyaghatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az a) technika vagy az a) technikának az alábbi b) és c) technikák egyikével vagy mindkettővel való együttes alkalmazása. Technika Leírás a) Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.2. szakaszt b) Számítógéppel segített szimuláció alkalmazása öntésre és megszilárdításra Számítógépes szimulációs rendszert használnak az öntési és megszilárdítási folyamat optimalizálására, a hibás öntvények számának minimalizálására és az öntödei termelékenység növelésére c) Könnyű öntvények előállítása topológiai optimalizálással Topológiai optimalizálás (azaz algoritmusok és számítógépes programok segítségével történő öntvényszimuláció) alkalmazása a terméktömeg csökkentésére a termék teljesítményére vonatkozó követelményeknek való megfelelés mellett Olvasztókemence típusa Egység Indikatív szintek (éves átlag) Vasöntödék % 50–97 Acélöntödék 50–100 Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) – Pb 50–97,5 Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) – a Pb-től eltérő fémek 50–98 Nemvasfémöntödék (HPDC) 60–97 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6.

1.2.1.4.2.

BAT 16. 1.4. táblázat Az operatív anyaghatékonysághoz kapcsolódó indikatív szintek

Az öntési eljárás anyaghatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az a) technika vagy az a) technikának az alábbi b) és c) technikák egyikével vagy mindkettővel való együttes alkalmazása. Technika Leírás a) Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.2. szakaszt b) Számítógéppel segített szimuláció alkalmazása öntésre és megszilárdításra Számítógépes szimulációs rendszert használnak az öntési és megszilárdítási folyamat optimalizálására, a hibás öntvények számának minimalizálására és az öntödei termelékenység növelésére c) Könnyű öntvények előállítása topológiai optimalizálással Topológiai optimalizálás (azaz algoritmusok és számítógépes programok segítségével történő öntvényszimuláció) alkalmazása a terméktömeg csökkentésére a termék teljesítményére vonatkozó követelményeknek való megfelelés mellett Olvasztókemence típusa Egység Indikatív szintek (éves átlag) Vasöntödék % 50–97 Acélöntödék 50–100 Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) – Pb 50–97,5 Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) – a Pb-től eltérő fémek 50–98 Nemvasfémöntödék (HPDC) 60–97 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6.

1.2.1.4.3. Az anyagfelhasználás csökkentése (1) automatizált permetező rendszer használata, (2) a szétválasztó szer hígítási tényezőjének optimalizálása, (3) kokillán belüli hűtés alkalmazása, (4) a szétválasztó szer zárt öntőformás alkalmazása, (5) a szétválasztó szerek fogyasztásának mérése, (6) a kokilla felületi hőmérsékletének mérése a kokillában lévő kritikus pontok jelzése céljából (7) elgázosodó mintás öntési eljárás, (8) vákuumformázás Grp. 17. Az anyagfogyasztás (pl. vegyi anyagok, kötőanyagok) csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használata. Technika Leírás Alkalmazhatóság Az alumínium nagynyomású öntésére vonatkozó technikák a) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható b) A szétválasztó szer és a vízfogyasztás minimalizálása A szétválasztó szer és a víz fogyasztásának minimalizálására irányuló intézkedések közé tartoznak a következők: Általánosan alkalmazható Vegyileg kötött homokot és magkészítést alkalmazó eljárások technikái c) A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Az öntőforma- és maghomokveszteség minimalizálása A különböző terméktípusok gyártási paramétereit elektronikus adatbázisban tárolják, amely lehetővé teszi az új termékekre való zökkenőmentes átállást, és minimálisra csökkenti az idő- és anyagveszteséget Általánosan alkalmazható e) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Aminok kinyerése savas mosóvízből Amikor savas (pl. kénsavas) mosást használnak a hűtődobozos véggázok kezelésére, amin-szulfát képződik. Az aminok amin-szulfát nátrium-hidroxiddal való kezelése során nyerhetők vissza. Erre sor kerülhet a telephelyen és azon kívül is Az alkalmazhatóságot biztonsági megfontolások korlátozhatják (robbanásveszély) g) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Alternatív formázási/magkészítési eljárások alkalmazása A kötőanyag nélküli vagy csökkentett mennyiségű kötőanyagot alkalmazó alternatív formázási/magkészítési eljárások közé tartoznak a következők: Az elgázosodó mintás öntési eljárás meglévő üzemekre való alkalmazhatósága a szükséges infrastruktúra-módosítások miatt korlátozott lehet. A vákuumformázás alkalmazhatósága nagy (pl. 1,5 m × 1,5 m feletti) formázószekrények esetében korlátozott lehet

1.2.1.4.3.

BAT 17. Az anyagfogyasztás (pl. vegyi anyagok, kötőanyagok) csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának használata. Technika Leírás Alkalmazhatóság Az alumínium nagynyomású öntésére vonatkozó technikák a) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható b) A szétválasztó szer és a vízfogyasztás minimalizálása A szétválasztó szer és a víz fogyasztásának minimalizálására irányuló intézkedések közé tartoznak a következők: Általánosan alkalmazható Vegyileg kötött homokot és magkészítést alkalmazó eljárások technikái c) A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Az öntőforma- és maghomokveszteség minimalizálása A különböző terméktípusok gyártási paramétereit elektronikus adatbázisban tárolják, amely lehetővé teszi az új termékekre való zökkenőmentes átállást, és minimálisra csökkenti az idő- és anyagveszteséget Általánosan alkalmazható e) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Aminok kinyerése savas mosóvízből Amikor savas (pl. kénsavas) mosást használnak a hűtődobozos véggázok kezelésére, amin-szulfát képződik. Az aminok amin-szulfát nátrium-hidroxiddal való kezelése során nyerhetők vissza. Erre sor kerülhet a telephelyen és azon kívül is Az alkalmazhatóságot biztonsági megfontolások korlátozhatják (robbanásveszély) g) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Alternatív formázási/magkészítési eljárások alkalmazása A kötőanyag nélküli vagy csökkentett mennyiségű kötőanyagot alkalmazó alternatív formázási/magkészítési eljárások közé tartoznak a következők: Az elgázosodó mintás öntési eljárás meglévő üzemekre való alkalmazhatósága a szükséges infrastruktúra-módosítások miatt korlátozott lehet. A vákuumformázás alkalmazhatósága nagy (pl. 1,5 m × 1,5 m feletti) formázószekrények esetében korlátozott lehet (1) automatizált permetező rendszer használata, (2) a szétválasztó szer hígítási tényezőjének optimalizálása, (3) kokillán belüli hűtés alkalmazása, (4) a szétválasztó szer zárt öntőformás alkalmazása, (5) a szétválasztó szerek fogyasztásának mérése, (6) a kokilla felületi hőmérsékletének mérése a kokillában lévő kritikus pontok jelzése céljából (7) elgázosodó mintás öntési eljárás, (8) vákuumformázás

automatizált permetező rendszer használata,

a szétválasztó szer hígítási tényezőjének optimalizálása,

kokillán belüli hűtés alkalmazása,

a szétválasztó szer zárt öntőformás alkalmazása,

a szétválasztó szerek fogyasztásának mérése,

a kokilla felületi hőmérsékletének mérése a kokillában lévő kritikus pontok jelzése céljából

elgázosodó mintás öntési eljárás,

vákuumformázás

1.2.1.4.4. Homok újrafelhasználása Grp_18_15. táblázat. Az elgázosodó mintás öntési eljárás során az új homok felhasználásának és a homok újrafelhasználása során keletkező elhasznált homok mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A zöld homok optimalizált rekondicionálása A zöld homok rekondicionálási eljárását számítógépes rendszer szabályozza azzal a céllal, hogy optimalizálja a nyersanyag-fogyasztást és a zöld homok újrafelhasználását, pl. (párologtató vagy fluidágyas) hűtés, kötőanyagok és adalékanyagok hozzáadása, nedvesítés, keverés, minőség-ellenőrzés Általánosan alkalmazható b) Alacsony hulladékkibocsátású zöldhomok-rekondicionálás Az alumíniumöntödékben a zöld homok rekondicionálását szkenner segítségével végzik, amely fényesség/szín alapján azonosítja a zöld homok szennyeződéseit. Ezeket a szennyeződéseket légfúvásos impulzussal választják el a zöld homoktól Általánosan alkalmazható c) Agyagkötésű homok előállítása vákuumkeveréssel és hűtéssel Lásd: BAT 25, b) pont Általánosan alkalmazható d) Hidegen keményedő homok mechanikai visszanyerése A hidegen keményedő homok regenerálására aprítógépeket vagy malmokat alkalmazó mechanikai technikákat (pl. rögök összetörése, homokfrakciók elkülönítése) használnak Nem feltétlenül alkalmazható szilikátkötésű homokra e) Agyagkötésű vagy vegyileg kötött homok hideg mechanikai visszanyerése csiszolókerékkel Forgó csiszolókerék használata az agyagrétegek és kémiai kötőanyagok használt homokszemcsékből való eltávolítására Általánosan alkalmazható f) Hideg mechanikai homokvisszanyerés ütődob segítségével Kis lapátokkal felszerelt, forgó belső tengelyű ütődob használata a homokszemcsék koptató tisztítására. Bentonit és vegyileg kötött homok keverékére alkalmazva előzetes mágneses szétválasztást kell végezni a mágneses tulajdonságokkal rendelkező részek zöld homokból történő eltávolítása érdekében Általánosan alkalmazható g) Hideg homokvisszanyerés pneumatikus rendszerrel Kötőanyagok eltávolítása a homokszemcsékből koptatással és ütéssel. A mozgási energiát sűrítettlevegő-áram biztosítja Általánosan alkalmazható h) A homok termikus visszanyerése Hő alkalmazása vegyileg kötött és kevert homokban lévő kötőanyagok és szennyező anyagok elégetésére. Ezt egy kezdeti mechanikai előkezeléssel kombinálják annak érdekében, hogy a homok a megfelelő szemcseméretűvé váljon, és minden fémes szennyező anyagot el lehessen távolítani. Kevert homok esetében a vegyileg kötött homok részarányának elég magasnak kell lennie Szervetlen kötőanyagok maradékait tartalmazó használt homok esetében nem alkalmazható i) Kombinált visszanyerés (mechanikus-termikus-mechanikus) vegyes szerves-bentonitos homokhoz Előkezelés (szitálás, mágneses szétválasztás) és szárítás után a homokot mechanikusan vagy pneumatikusan tisztítják, hogy eltávolítsák a kötőanyag egy részét. A termikus fázisban a szerves összetevőket elégetik, és a szervetlen összetevőket átviszik a porba, vagy ráégetik a szemcsékre. A végső mechanikai kezelés során ezeket a szemcserétegeket mechanikusan vagy pneumatikusan eltávolítják, és por formában megszabadulnak tőlük Nem alkalmazható savas kötőanyagokat tartalmazó maghomok esetében (mivel megváltoztathatja a bentonit jellemzőit) vagy vízüveg esetében (mivel megváltoztathatja a zöld homok jellemzőit) j) Homokvisszanyerés és hőkezelés kombinálása az alumíniumöntvények esetében Az öntést és a megszilárdítást követően öntőformákat/öntvényegységeket töltenek be a kemencébe. Amikor az egységek hőmérséklete meghaladja a 420 °C-ot, a kötőanyagokat elégetik, a magok/öntőformák szétesnek, és az öntvényeket hőkezelésnek vetik alá. A homok a végső tisztítás céljából a kemence aljára hullik egy fűtött fluidágyban. Hűtés után a homokot további kezelés nélkül újra felhasználják a maghomokkeverőben Általánosan alkalmazható k) Zöld homok, szilikát vagy CO2-kötésű homok nedves visszanyerése A homokot vízzel elkeverik, hogy iszapot állítsanak elő. A szemcséhez kötött kötőanyag-maradványok eltávolítása a homokszemcsék intenzív szemcsék közötti dörzsölésével történik. A kötőanyagokat a mosóvízbe engedik. A mosott homokot megszárítják, átszitálják és végül lehűtik Általánosan alkalmazható l) Nátrium-szilikát homok (vízüveg) visszanyerése pneumatikus rendszerrel A pneumatikus rendszer használata előtt a homokot felhevítik, hogy a szilikátréteg törékennyé váljon (lásd a g) technikát). A visszanyert homokot újrafelhasználás előtt lehűtik Általánosan alkalmazható m) A maghomok belső újrafelhasználása (hűtődoboz vagy furánsav-kötőanyagok) A törött/hibás magokból származó homokot és a magkészítő gépekből származó homokfelesleget (egy adott egységben történő keményítést követően) egy megszakító egységbe táplálják. Az így keletkező homokot új homokkal keverik össze új magok előállítása céljából Általánosan alkalmazható n) A zöld homok ciklusából származó por újrafelhasználása az öntőforma-készítés során A port a rázóberendezésből, valamint a száraz zöld homok adagoló- és kezelőállomásaiból származó távozógáz-szűréssel gyűjtik össze. Az összegyűjtött (aktív kötőanyag-vegyületeket tartalmazó) por újrahasznosítható a zöld homok ciklusában Általánosan alkalmazható Olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Vasöntödék % > 90 Acélöntödék > 80 Nemvasfémöntödék > 90 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6.

1.2.1.4.4.

BAT 18. 1.5. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek) a homok újrafelhasználására vonatkozóan

Az elgázosodó mintás öntési eljárás során az új homok felhasználásának és a homok újrafelhasználása során keletkező elhasznált homok mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A zöld homok optimalizált rekondicionálása A zöld homok rekondicionálási eljárását számítógépes rendszer szabályozza azzal a céllal, hogy optimalizálja a nyersanyag-fogyasztást és a zöld homok újrafelhasználását, pl. (párologtató vagy fluidágyas) hűtés, kötőanyagok és adalékanyagok hozzáadása, nedvesítés, keverés, minőség-ellenőrzés Általánosan alkalmazható b) Alacsony hulladékkibocsátású zöldhomok-rekondicionálás Az alumíniumöntödékben a zöld homok rekondicionálását szkenner segítségével végzik, amely fényesség/szín alapján azonosítja a zöld homok szennyeződéseit. Ezeket a szennyeződéseket légfúvásos impulzussal választják el a zöld homoktól Általánosan alkalmazható c) Agyagkötésű homok előállítása vákuumkeveréssel és hűtéssel Lásd: BAT 25, b) pont Általánosan alkalmazható d) Hidegen keményedő homok mechanikai visszanyerése A hidegen keményedő homok regenerálására aprítógépeket vagy malmokat alkalmazó mechanikai technikákat (pl. rögök összetörése, homokfrakciók elkülönítése) használnak Nem feltétlenül alkalmazható szilikátkötésű homokra e) Agyagkötésű vagy vegyileg kötött homok hideg mechanikai visszanyerése csiszolókerékkel Forgó csiszolókerék használata az agyagrétegek és kémiai kötőanyagok használt homokszemcsékből való eltávolítására Általánosan alkalmazható f) Hideg mechanikai homokvisszanyerés ütődob segítségével Kis lapátokkal felszerelt, forgó belső tengelyű ütődob használata a homokszemcsék koptató tisztítására. Bentonit és vegyileg kötött homok keverékére alkalmazva előzetes mágneses szétválasztást kell végezni a mágneses tulajdonságokkal rendelkező részek zöld homokból történő eltávolítása érdekében Általánosan alkalmazható g) Hideg homokvisszanyerés pneumatikus rendszerrel Kötőanyagok eltávolítása a homokszemcsékből koptatással és ütéssel. A mozgási energiát sűrítettlevegő-áram biztosítja Általánosan alkalmazható h) A homok termikus visszanyerése Hő alkalmazása vegyileg kötött és kevert homokban lévő kötőanyagok és szennyező anyagok elégetésére. Ezt egy kezdeti mechanikai előkezeléssel kombinálják annak érdekében, hogy a homok a megfelelő szemcseméretűvé váljon, és minden fémes szennyező anyagot el lehessen távolítani. Kevert homok esetében a vegyileg kötött homok részarányának elég magasnak kell lennie Szervetlen kötőanyagok maradékait tartalmazó használt homok esetében nem alkalmazható i) Kombinált visszanyerés (mechanikus-termikus-mechanikus) vegyes szerves-bentonitos homokhoz Előkezelés (szitálás, mágneses szétválasztás) és szárítás után a homokot mechanikusan vagy pneumatikusan tisztítják, hogy eltávolítsák a kötőanyag egy részét. A termikus fázisban a szerves összetevőket elégetik, és a szervetlen összetevőket átviszik a porba, vagy ráégetik a szemcsékre. A végső mechanikai kezelés során ezeket a szemcserétegeket mechanikusan vagy pneumatikusan eltávolítják, és por formában megszabadulnak tőlük Nem alkalmazható savas kötőanyagokat tartalmazó maghomok esetében (mivel megváltoztathatja a bentonit jellemzőit) vagy vízüveg esetében (mivel megváltoztathatja a zöld homok jellemzőit) j) Homokvisszanyerés és hőkezelés kombinálása az alumíniumöntvények esetében Az öntést és a megszilárdítást követően öntőformákat/öntvényegységeket töltenek be a kemencébe. Amikor az egységek hőmérséklete meghaladja a 420 °C-ot, a kötőanyagokat elégetik, a magok/öntőformák szétesnek, és az öntvényeket hőkezelésnek vetik alá. A homok a végső tisztítás céljából a kemence aljára hullik egy fűtött fluidágyban. Hűtés után a homokot további kezelés nélkül újra felhasználják a maghomokkeverőben Általánosan alkalmazható k) Zöld homok, szilikát vagy CO2-kötésű homok nedves visszanyerése A homokot vízzel elkeverik, hogy iszapot állítsanak elő. A szemcséhez kötött kötőanyag-maradványok eltávolítása a homokszemcsék intenzív szemcsék közötti dörzsölésével történik. A kötőanyagokat a mosóvízbe engedik. A mosott homokot megszárítják, átszitálják és végül lehűtik Általánosan alkalmazható l) Nátrium-szilikát homok (vízüveg) visszanyerése pneumatikus rendszerrel A pneumatikus rendszer használata előtt a homokot felhevítik, hogy a szilikátréteg törékennyé váljon (lásd a g) technikát). A visszanyert homokot újrafelhasználás előtt lehűtik Általánosan alkalmazható m) A maghomok belső újrafelhasználása (hűtődoboz vagy furánsav-kötőanyagok) A törött/hibás magokból származó homokot és a magkészítő gépekből származó homokfelesleget (egy adott egységben történő keményítést követően) egy megszakító egységbe táplálják. Az így keletkező homokot új homokkal keverik össze új magok előállítása céljából Általánosan alkalmazható n) A zöld homok ciklusából származó por újrafelhasználása az öntőforma-készítés során A port a rázóberendezésből, valamint a száraz zöld homok adagoló- és kezelőállomásaiból származó távozógáz-szűréssel gyűjtik össze. Az összegyűjtött (aktív kötőanyag-vegyületeket tartalmazó) por újrahasznosítható a zöld homok ciklusában Általánosan alkalmazható Olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Vasöntödék % > 90 Acélöntödék > 80 Nemvasfémöntödék > 90 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6.

1.2.1.4.5. A keletkező maradékanyagok és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése (1) a tiszta hulladék felhasználása, (2) alacsonyabb (az elméleti olvadásponthoz a lehető legközelebb eső) fémhőmérséklet alkalmazása, (3) a magas hőmérsékleti csúcsok elkerülése, (4) a megolvasztott fémnek az olvasztókemencében való hosszabb tárolásának megakadályozása vagy külön olvadtfémfogadó kemence használata, (5) az áramlások megfelelő felhasználása, (6) a kemence tűzálló bélésének megfelelő kiválasztása, (7) a kemence falainak vízhűtése annak érdekében, hogy a kemence tűzálló bélése ne kopjon el, (8) a folyékony alumínium lefölözése Grp. 19. A fémek olvasztása során keletkező maradékanyagok mennyiségének csökkentése és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Technikák valamennyi kemencetípus esetében a) A salakképződés minimalizálása A salakképződés például az alábbi, folyamat közbeni intézkedésekkel minimalizálható: b) A salak/kohósalak/szűrőpor/elhasználódott tűzálló bélések mechanikai előkezelése az újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében Lásd az 1.4.2. szakaszt. Erre a telephelyen kívül is sor kerülhet A kupolókemencékhez kapcsolódó technikák c) A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.2. szakaszt d) A kokszpor összegyűjtése és újrahasznosítása A koksz kezelése, szállítása és töltése során keletkező kokszport (pl. szállítószalagok és/vagy töltőpontok alatti gyűjtőrendszerek használatával) összegyűjtik, és a folyamat során újrahasznosítják (befecskendezik a kupolókemencébe, vagy újrakarburálásra használják) e) A szűrőpor újrahasznosítása kupolókemencékben cinktartalmú hulladékok felhasználásával A kupola szűrőporát részben újra befecskendezik a kupolókemencébe a por cinktartalmának olyan szintre növelése érdekében, amely lehetővé teszi a Zn visszanyerését (> 18 %) Az EAF-okra vonatkozó technikák f) A szűrőpor újrafeldolgozása az EAF-ban Az összegyűjtött száraz szűrőport általában előkezelés (pl. pelletálás vagy brikettezés) után újrahasznosítják a kemencében, hogy vissza lehessen nyerni a por fémtartalmát. A szervetlenanyag-tartalmat átviszik a salakra (1) újrafeldolgozott, pl. útépítésnél, építőanyagokban (pl. cement, tégla, csempe), (2) visszanyert, pl. bányászati üregek feltöltése, hulladéklerakók építése (például hulladéklerakókhoz kapcsolódó utak és állandó fedőrétegek). Grp. leírás. A telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás elsőbbséget élvez az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és a szűrőpor ártalmatlanításával szemben. Az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak és a tűzálló bélések az alábbiak lehetnek: A szűrőpor külsőleg újrafeldolgozható, pl. a kohászatban, a homokgyártásban vagy az építőiparban. Grp_16. táblázat. Az újrafeldolgozást és/vagy egyéb hasznosítást korlátozhatják a maradékanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai (pl. szervesanyag-/fémtartalom, granulometria). Előfordulhat, hogy nem alkalmazható abban az esetben, ha harmadik fél nem igényel megfelelő újrafeldolgozást és/vagy hasznosítást. Hulladéktípus Egység BAT-AEPL (éves átlag) Nemvasfémöntödék Vasöntödék Acélöntödék Salak kg/t folyékony fém 0–50 0–50 (2) 0–50 Kohósalak 0–30 0–30 0–30 Szűrőpor 0–5 0–60 0–10 Elhasznált kemence tűzálló bélései 0–5 0–20 0–20 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 20. Az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT a telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás előnyben részesítése az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és az összegyűjtött szűrőpor (pl. a szövetbetétes szűrőben található por) ártalmatlanításával szemben.

1.2.1.4.5.

BAT 19. A fémek olvasztása során keletkező maradékanyagok mennyiségének csökkentése és az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Technikák valamennyi kemencetípus esetében a) A salakképződés minimalizálása A salakképződés például az alábbi, folyamat közbeni intézkedésekkel minimalizálható: b) A salak/kohósalak/szűrőpor/elhasználódott tűzálló bélések mechanikai előkezelése az újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében Lásd az 1.4.2. szakaszt. Erre a telephelyen kívül is sor kerülhet A kupolókemencékhez kapcsolódó technikák c) A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.2. szakaszt d) A kokszpor összegyűjtése és újrahasznosítása A koksz kezelése, szállítása és töltése során keletkező kokszport (pl. szállítószalagok és/vagy töltőpontok alatti gyűjtőrendszerek használatával) összegyűjtik, és a folyamat során újrahasznosítják (befecskendezik a kupolókemencébe, vagy újrakarburálásra használják) e) A szűrőpor újrahasznosítása kupolókemencékben cinktartalmú hulladékok felhasználásával A kupola szűrőporát részben újra befecskendezik a kupolókemencébe a por cinktartalmának olyan szintre növelése érdekében, amely lehetővé teszi a Zn visszanyerését (> 18 %) Az EAF-okra vonatkozó technikák f) A szűrőpor újrafeldolgozása az EAF-ban Az összegyűjtött száraz szűrőport általában előkezelés (pl. pelletálás vagy brikettezés) után újrahasznosítják a kemencében, hogy vissza lehessen nyerni a por fémtartalmát. A szervetlenanyag-tartalmat átviszik a salakra (1) a tiszta hulladék felhasználása, (2) alacsonyabb (az elméleti olvadásponthoz a lehető legközelebb eső) fémhőmérséklet alkalmazása, (3) a magas hőmérsékleti csúcsok elkerülése, (4) a megolvasztott fémnek az olvasztókemencében való hosszabb tárolásának megakadályozása vagy külön olvadtfémfogadó kemence használata, (5) az áramlások megfelelő felhasználása, (6) a kemence tűzálló bélésének megfelelő kiválasztása, (7) a kemence falainak vízhűtése annak érdekében, hogy a kemence tűzálló bélése ne kopjon el, (8) a folyékony alumínium lefölözése

a tiszta hulladék felhasználása,

alacsonyabb (az elméleti olvadásponthoz a lehető legközelebb eső) fémhőmérséklet alkalmazása,

a magas hőmérsékleti csúcsok elkerülése,

a megolvasztott fémnek az olvasztókemencében való hosszabb tárolásának megakadályozása vagy külön olvadtfémfogadó kemence használata,

az áramlások megfelelő felhasználása,

a kemence tűzálló bélésének megfelelő kiválasztása,

a kemence falainak vízhűtése annak érdekében, hogy a kemence tűzálló bélése ne kopjon el,

a folyékony alumínium lefölözése

BAT 20. Az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT a telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás előnyben részesítése az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és az összegyűjtött szűrőpor (pl. a szövetbetétes szűrőben található por) ártalmatlanításával szemben. (1) újrafeldolgozott, pl. útépítésnél, építőanyagokban (pl. cement, tégla, csempe), (2) visszanyert, pl. bányászati üregek feltöltése, hulladéklerakók építése (például hulladéklerakókhoz kapcsolódó utak és állandó fedőrétegek). Grp. leírás. A telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás elsőbbséget élvez az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és a szűrőpor ártalmatlanításával szemben. Az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak és a tűzálló bélések az alábbiak lehetnek: A szűrőpor külsőleg újrafeldolgozható, pl. a kohászatban, a homokgyártásban vagy az építőiparban. Grp_16. táblázat. Az újrafeldolgozást és/vagy egyéb hasznosítást korlátozhatják a maradékanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai (pl. szervesanyag-/fémtartalom, granulometria). Előfordulhat, hogy nem alkalmazható abban az esetben, ha harmadik fél nem igényel megfelelő újrafeldolgozást és/vagy hasznosítást. Hulladéktípus Egység BAT-AEPL (éves átlag) Nemvasfémöntödék Vasöntödék Acélöntödék Salak kg/t folyékony fém 0–50 0–50 (2) 0–50 Kohósalak 0–30 0–30 0–30 Szűrőpor 0–5 0–60 0–10 Elhasznált kemence tűzálló bélései 0–5 0–20 0–20 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6.

BAT 20. Leírás

A telephelyen kívüli újrafeldolgozás és/vagy egyéb hasznosítás elsőbbséget élvez az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak, a tűzálló bélések és a szűrőpor ártalmatlanításával szemben. Az elhasznált homok, a méreten aluli homok, a salak és a tűzálló bélések az alábbiak lehetnek: A szűrőpor külsőleg újrafeldolgozható, pl. a kohászatban, a homokgyártásban vagy az építőiparban. (1) újrafeldolgozott, pl. útépítésnél, építőanyagokban (pl. cement, tégla, csempe), (2) visszanyert, pl. bányászati üregek feltöltése, hulladéklerakók építése (például hulladéklerakókhoz kapcsolódó utak és állandó fedőrétegek).

újrafeldolgozott, pl. útépítésnél, építőanyagokban (pl. cement, tégla, csempe),

visszanyert, pl. bányászati üregek feltöltése, hulladéklerakók építése (például hulladéklerakókhoz kapcsolódó utak és állandó fedőrétegek).

Alkalmazhatóság 1.6. táblázat Az ártalmatlanításra küldött hulladékra vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek)

Az újrafeldolgozást és/vagy egyéb hasznosítást korlátozhatják a maradékanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai (pl. szervesanyag-/fémtartalom, granulometria). Előfordulhat, hogy nem alkalmazható abban az esetben, ha harmadik fél nem igényel megfelelő újrafeldolgozást és/vagy hasznosítást. Hulladéktípus Egység BAT-AEPL (éves átlag) Nemvasfémöntödék Vasöntödék Acélöntödék Salak kg/t folyékony fém 0–50 0–50 (2) 0–50 Kohósalak 0–30 0–30 0–30 Szűrőpor 0–5 0–60 0–10 Elhasznált kemence tűzálló bélései 0–5 0–20 0–20 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6.

1.2.1.5. A levegőbe történő diffúz kibocsátások (1) Gyorshűtő fürdők kibocsátásainak minimálisra csökkentése vízalapú (pl. polivinil-pirrolidont vagy polialkilén-glikolt tartalmazó) polimeroldatok alkalmazásával. (2) A gyorshűtő fürdőkből (különösen az olajgyorshűtő fürdőkből) származó kibocsátások összegyűjtése a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz, tetőszellőzés, extrakciós kupolák vagy peremelszívók segítségével. Az extrahált véggázok kezelhetők, pl. ESP használatával (lásd az 1.4.3. szakaszt). (3) Temperált víz használata gyorshűtő közegként (4) A diffúz kibocsátások (pl. por, pára) forrásához a lehető legközelebb történő extrakció az átviteli folyamatokból, például kemencetöltésből/-csapolásból, többek között elszívóernyők használatával. Az extrahált véggázokat például szövetbetétes szűrővel, nedves mosással kezelik. (5) A folyékony fémek mosókon keresztül történő átviteléből származó diffúz kibocsátások minimalizálása, például burkolatok használatával Grp. 21. A levegőbe történő diffúz kibocsátások megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák kombinációjának használatát foglalja magában. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A szállítóberendezések (konténerek) és a szállítójárművek rakterének lefedése A szállítójárművek rakterét és a szállítóberendezéseket (konténereket) lefedik (pl. ponyvákkal) Általánosan alkalmazható b) Úttisztítás és szállítójárművek kerekeinek tisztítása Az utakat és a szállítójárművek kerekeit rendszeresen megtisztítják, például mobil vákuumrendszerek, vízi lagúnák használatával Általánosan alkalmazható c) Zárt szállítóberendezések használata Az anyagokat szállítórendszerekkel, pl. zárt szállítóberendezésekkel, pneumatikus anyagmozgatással szállítják. Az anyagcseppeket minimalizálják Általánosan alkalmazható d) A formázási és öntési folyamathoz használt területek vákuumtisztítása A homoköntödékben a formázási és öntési folyamathoz használt területeket rendszeresen vákuumtisztításnak vetik alá Nem alkalmazható olyan területeken, ahol a homok műszaki vagy biztonsági funkciót tölt be e) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy vagy összetett öntvényformák esetében a szárítólevegő keringési nehézségei miatt korlátozott lehet. Nem alkalmazható vízüvegkötésű homokra, magnéziumöntési eljárásra, vákuumformázásra vagy MgO-bevonatú mangánozott acélöntvények előállítására f) A gyorshűtő fürdőkből származó kibocsátások ellenőrzése Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható g) A fémolvasztás átviteli műveleteiből származó kibocsátások ellenőrzése Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható A diffúz kibocsátások megelőzésére vagy csökkentésére irányuló további folyamatspecifikus technikákat a BAT 24, a BAT 26, a BAT 27, a BAT 28, a BAT 29, a BAT 30, a BAT 31, a BAT 38, a BAT 39, a BAT 40, a BAT 41 és a BAT 43 tartalmazza.

1.2.1.5.

BAT 21. A levegőbe történő diffúz kibocsátások megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák kombinációjának használatát foglalja magában. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A szállítóberendezések (konténerek) és a szállítójárművek rakterének lefedése A szállítójárművek rakterét és a szállítóberendezéseket (konténereket) lefedik (pl. ponyvákkal) Általánosan alkalmazható b) Úttisztítás és szállítójárművek kerekeinek tisztítása Az utakat és a szállítójárművek kerekeit rendszeresen megtisztítják, például mobil vákuumrendszerek, vízi lagúnák használatával Általánosan alkalmazható c) Zárt szállítóberendezések használata Az anyagokat szállítórendszerekkel, pl. zárt szállítóberendezésekkel, pneumatikus anyagmozgatással szállítják. Az anyagcseppeket minimalizálják Általánosan alkalmazható d) A formázási és öntési folyamathoz használt területek vákuumtisztítása A homoköntödékben a formázási és öntési folyamathoz használt területeket rendszeresen vákuumtisztításnak vetik alá Nem alkalmazható olyan területeken, ahol a homok műszaki vagy biztonsági funkciót tölt be e) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy vagy összetett öntvényformák esetében a szárítólevegő keringési nehézségei miatt korlátozott lehet. Nem alkalmazható vízüvegkötésű homokra, magnéziumöntési eljárásra, vákuumformázásra vagy MgO-bevonatú mangánozott acélöntvények előállítására f) A gyorshűtő fürdőkből származó kibocsátások ellenőrzése Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható g) A fémolvasztás átviteli műveleteiből származó kibocsátások ellenőrzése Ez a következőket foglalja magában: Általánosan alkalmazható A diffúz kibocsátások megelőzésére vagy csökkentésére irányuló további folyamatspecifikus technikákat a BAT 24, a BAT 26, a BAT 27, a BAT 28, a BAT 29, a BAT 30, a BAT 31, a BAT 38, a BAT 39, a BAT 40, a BAT 41 és a BAT 43 tartalmazza. (1) Gyorshűtő fürdők kibocsátásainak minimálisra csökkentése vízalapú (pl. polivinil-pirrolidont vagy polialkilén-glikolt tartalmazó) polimeroldatok alkalmazásával. (2) A gyorshűtő fürdőkből (különösen az olajgyorshűtő fürdőkből) származó kibocsátások összegyűjtése a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz, tetőszellőzés, extrakciós kupolák vagy peremelszívók segítségével. Az extrahált véggázok kezelhetők, pl. ESP használatával (lásd az 1.4.3. szakaszt). (3) Temperált víz használata gyorshűtő közegként (4) A diffúz kibocsátások (pl. por, pára) forrásához a lehető legközelebb történő extrakció az átviteli folyamatokból, például kemencetöltésből/-csapolásból, többek között elszívóernyők használatával. Az extrahált véggázokat például szövetbetétes szűrővel, nedves mosással kezelik. (5) A folyékony fémek mosókon keresztül történő átviteléből származó diffúz kibocsátások minimalizálása, például burkolatok használatával

Gyorshűtő fürdők kibocsátásainak minimálisra csökkentése vízalapú (pl. polivinil-pirrolidont vagy polialkilén-glikolt tartalmazó) polimeroldatok alkalmazásával.

A gyorshűtő fürdőkből (különösen az olajgyorshűtő fürdőkből) származó kibocsátások összegyűjtése a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz, tetőszellőzés, extrakciós kupolák vagy peremelszívók segítségével. Az extrahált véggázok kezelhetők, pl. ESP használatával (lásd az 1.4.3. szakaszt).

Temperált víz használata gyorshűtő közegként

A diffúz kibocsátások (pl. por, pára) forrásához a lehető legközelebb történő extrakció az átviteli folyamatokból, például kemencetöltésből/-csapolásból, többek között elszívóernyők használatával. Az extrahált véggázokat például szövetbetétes szűrővel, nedves mosással kezelik.

A folyékony fémek mosókon keresztül történő átviteléből származó diffúz kibocsátások minimalizálása, például burkolatok használatával

1.2.1.6. A levegőbe történő irányított kibocsátások Grp. leírás. A hasonló jellemzőkkel rendelkező hulladékgázok kombinált kezelése hatékonyabb és eredményesebb kezelést biztosít, mint az egyes hulladékgázáramok külön kezelése. A hulladékgázok kombinálásakor figyelembe kell venni az üzembiztonságot (pl. az alsó/felső robbanási határértékhez közeli koncentrációk elkerülése), valamint a műszaki (pl. az egyes hulladékgázáramok kompatibilitása, az érintett anyagok koncentrációja), a környezeti (pl. az anyagok visszanyerésének maximalizálása vagy a szennyező anyagok csökkentése) és a gazdasági tényezőket (pl. a különböző termelési egységek közötti távolság). Ügyelni kell arra, hogy a hulladékgázok kombinálása ne vezessen a kibocsátások hígításához. Grp. 22. Az anyagok visszanyerésének és a levegőbe történő irányított kibocsátások csökkentésének megkönnyítése, valamint az energiahatékonyság növelése érdekében alkalmazható BAT a hasonló jellemzőkkel rendelkező hulladékgázáramok kombinálása, ezáltal minimálisra csökkentve a kibocsátási pontok számát.

1.2.1.6.

BAT 22. Az anyagok visszanyerésének és a levegőbe történő irányított kibocsátások csökkentésének megkönnyítése, valamint az energiahatékonyság növelése érdekében alkalmazható BAT a hasonló jellemzőkkel rendelkező hulladékgázáramok kombinálása, ezáltal minimálisra csökkentve a kibocsátási pontok számát. Grp. leírás. A hasonló jellemzőkkel rendelkező hulladékgázok kombinált kezelése hatékonyabb és eredményesebb kezelést biztosít, mint az egyes hulladékgázáramok külön kezelése. A hulladékgázok kombinálásakor figyelembe kell venni az üzembiztonságot (pl. az alsó/felső robbanási határértékhez közeli koncentrációk elkerülése), valamint a műszaki (pl. az egyes hulladékgázáramok kompatibilitása, az érintett anyagok koncentrációja), a környezeti (pl. az anyagok visszanyerésének maximalizálása vagy a szennyező anyagok csökkentése) és a gazdasági tényezőket (pl. a különböző termelési egységek közötti távolság). Ügyelni kell arra, hogy a hulladékgázok kombinálása ne vezessen a kibocsátások hígításához.

BAT 22. Leírás

A hasonló jellemzőkkel rendelkező hulladékgázok kombinált kezelése hatékonyabb és eredményesebb kezelést biztosít, mint az egyes hulladékgázáramok külön kezelése. A hulladékgázok kombinálásakor figyelembe kell venni az üzembiztonságot (pl. az alsó/felső robbanási határértékhez közeli koncentrációk elkerülése), valamint a műszaki (pl. az egyes hulladékgázáramok kompatibilitása, az érintett anyagok koncentrációja), a környezeti (pl. az anyagok visszanyerésének maximalizálása vagy a szennyező anyagok csökkentése) és a gazdasági tényezőket (pl. a különböző termelési egységek közötti távolság). Ügyelni kell arra, hogy a hulladékgázok kombinálása ne vezessen a kibocsátások hígításához.

1.2.1.7. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások (1) az 1.18. táblázatban a vasöntödék esetében, (2) az 1.20. táblázatban az acélöntödék esetében, (3) az 1.22. táblázatban a nemvasfémöntödék esetében. Grp. 23. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia alkalmazása az a)–e) technikák, illetve az a)–e) technikák és az alábbi f)–i) technikák megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Általános technikák a) A megfelelő kemencetípus kiválasztása és a kemencék hőhatásfokának maximalizálása Lásd a 4.4.1. szakaszt A megfelelő kemencetípus kiválasztása csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) A tiszta hulladék felhasználása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható Elsődleges szabályozási intézkedések a PCDD/F-kibocsátások minimalizálására c) A véggázok tartózkodási idejének maximalizálása és a kupolókemencékben az utánégető kamra hőmérsékletének optimalizálása A kupolókemencékben az utánégető kamra hőmérsékletét optimalizálják (T > 850 °C), és folyamatosan figyelemmel kísérik, miközben a véggázok tartózkodási idejét maximalizálják (> 2 s) Általánosan alkalmazható d) A véggázok gyorshűtése A PCDD/F újbóli szintézisének megakadályozása érdekében a véggázokat 400 °C feletti hőmérsékletről 250 °C alá kell hűteni a porkibocsátás csökkentése előtt. Ez a kemence megfelelő kialakítása és/vagy gyorshűtő rendszer alkalmazása révén érhető el e) A porképződés minimalizálása a hőcserélőkben A véggázok hűtési pályáján a porfelhalmozódást minimalizálni kell, különösen a hőcserélőkben, például függőleges hőcserélő csövek használatával, a hőcserélő csövek hatékony belső tisztításával, illetve magas hőmérsékleten végzett portalanítással Az NOX- és SO2-kibocsátást csökkentő technikák f) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye g) Alacsony kéntartalmú tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye h) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kemencekialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják i) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja A fémolvasztásra vonatkozó BAT-AEL-ek a következő helyeken érhetők el: Grp_24_17. táblázat. A hőkezelésből származó, levegőbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia használata az a)–d) technikákkal kombinálva, vagy az alábbi technikák összességét alkalmazva. Technika Leírás Alkalmazhatóság Általános technikák a) A megfelelő kemencetípus kiválasztása és a kemencék hőhatásfokának maximalizálása Lásd az 1.4.3. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható Az NOX-kibocsátást csökkentő technikák b) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye c) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kemencekialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják Kibocsátások összegyűjtése d) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A hőkezelő kemencékből származó véggázokat (pl. a temperálás, öregítés, normalizálás, csillapítás során) elszívóernyő alkalmazásával vagy fedett körülmények között extrahálják. Az összegyűjtött kibocsátások különféle technikákkal, például szövetbetétes szűrőkkel kezelhetők Általánosan alkalmazható Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Nincs indikatív szint NOX 20–120 Nincs indikatív szint CO Nincs BAT-AEL 10–100 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.

1.2.1.7.

BAT 23. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia alkalmazása az a)–e) technikák, illetve az a)–e) technikák és az alábbi f)–i) technikák megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Általános technikák a) A megfelelő kemencetípus kiválasztása és a kemencék hőhatásfokának maximalizálása Lásd a 4.4.1. szakaszt A megfelelő kemencetípus kiválasztása csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) A tiszta hulladék felhasználása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható Elsődleges szabályozási intézkedések a PCDD/F-kibocsátások minimalizálására c) A véggázok tartózkodási idejének maximalizálása és a kupolókemencékben az utánégető kamra hőmérsékletének optimalizálása A kupolókemencékben az utánégető kamra hőmérsékletét optimalizálják (T > 850 °C), és folyamatosan figyelemmel kísérik, miközben a véggázok tartózkodási idejét maximalizálják (> 2 s) Általánosan alkalmazható d) A véggázok gyorshűtése A PCDD/F újbóli szintézisének megakadályozása érdekében a véggázokat 400 °C feletti hőmérsékletről 250 °C alá kell hűteni a porkibocsátás csökkentése előtt. Ez a kemence megfelelő kialakítása és/vagy gyorshűtő rendszer alkalmazása révén érhető el e) A porképződés minimalizálása a hőcserélőkben A véggázok hűtési pályáján a porfelhalmozódást minimalizálni kell, különösen a hőcserélőkben, például függőleges hőcserélő csövek használatával, a hőcserélő csövek hatékony belső tisztításával, illetve magas hőmérsékleten végzett portalanítással Az NOX- és SO2-kibocsátást csökkentő technikák f) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye g) Alacsony kéntartalmú tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye h) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kemencekialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják i) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja A fémolvasztásra vonatkozó BAT-AEL-ek a következő helyeken érhetők el: (1) az 1.18. táblázatban a vasöntödék esetében, (2) az 1.20. táblázatban az acélöntödék esetében, (3) az 1.22. táblázatban a nemvasfémöntödék esetében.

az 1.18. táblázatban a vasöntödék esetében,

az 1.20. táblázatban az acélöntödék esetében,

az 1.22. táblázatban a nemvasfémöntödék esetében.

BAT 24. 1.7. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a por és az NOX levegőbe történő irányított kibocsátásai esetében, valamint a hőkezelésből származó CO levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó indikatív kibocsátási szintek

A hőkezelésből származó, levegőbe történő kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia használata az a)–d) technikákkal kombinálva, vagy az alábbi technikák összességét alkalmazva. Technika Leírás Alkalmazhatóság Általános technikák a) A megfelelő kemencetípus kiválasztása és a kemencék hőhatásfokának maximalizálása Lásd az 1.4.3. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható Az NOX-kibocsátást csökkentő technikák b) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye c) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kemencekialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják Kibocsátások összegyűjtése d) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A hőkezelő kemencékből származó véggázokat (pl. a temperálás, öregítés, normalizálás, csillapítás során) elszívóernyő alkalmazásával vagy fedett körülmények között extrahálják. Az összegyűjtött kibocsátások különféle technikákkal, például szövetbetétes szűrőkkel kezelhetők Általánosan alkalmazható Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Nincs indikatív szint NOX 20–120 Nincs indikatív szint CO Nincs BAT-AEL 10–100 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.

1.2.1.8. A formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások héj öntőformával és magkészítéssel (1) az alábbi a)–c) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása agyagkötésű homokkal történő formázás esetén, (2) a d), e) vagy f) technika, valamint az alábbiakban megadott g)–k) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása vegyileg kötött homokkal történő formázás és magkészítés esetén, (1) a kulcsfontosságú összetevők (pl. agyag, víz, szénpor vagy egyéb adalékanyagok) szükséges mennyiségének pontos hozzáadása a visszajuttatott zöld homok kémiai tulajdonságainak helyreállítása érdekében; (2) a zöld homok tulajdonságainak (pl. nedvesség, zöldszilárdság, tömöríthetőség, áteresztőképesség, izzítási veszteség, illékonyanyag-tartalom) rendszeres (pl. napi szintű) vizsgálata (3) alacsony (pl. 40 tömeg %-nál kisebb) furfuril-alkohol-tartalmú, sütés nélküli furángyanták, például vasöntvények gyártásához, (4) sütés nélküli fenol-/furánrendszerek alacsony kénsavtartalmú katalizátorral, például acélöntvények gyártásához, (5) (az aromás szerves kötőanyagok helyett) például alifás polialkoholokon alapuló alifás szerves kötőanyagok vas-, acél-, alumínium- vagy magnéziumöntvények stb. gyártásához, (6) poliszialát alapú szervetlen geopolimerek (szürkevas-, alumínium- és acélöntvények stb. gyártásához), (7) észter-szilikát (közepes és nagy acélöntvények stb. gyártásához), (8) alkidolaj (pl. egyedi öntvényekhez vagy acélöntödékben kis tételes gyártás esetén), (9) rezol-észter (pl. kis vagy közepes volumenű gyártás során a könnyebb ötvözetekhez), (10) cement (például nagyon nagy öntvények gyártásához) (11) szervetlen kötőanyagok, pl. nátrium-szilikát (vízüveg), CO2 vagy szerves észterek felhasználásával kikeményítve, például a nyomás alatti alumíniumöntés során, (12) CO2-dal keményített, poliszialát alapú szervetlen geopolimerek (szürkevas-, alumínium-, acélöntvények stb. gyártásához), (13) (az aromás szerves kötőanyagok helyett) például alifás polialkoholokon alapuló alifás szerves kötőanyagok vas-, acél-, alumínium- vagy magnéziumöntvények stb. gyártásához, (14) nagyon alacsony szabad fenol- és formaldehidtartalmú fenol-uretán kötőanyagok (vas- és acélöntvények stb. gyártásához). (15) csökkentett oldószertartalmú fenol-uretán kötőanyagok (vas- és acélöntvények stb. gyártásához) (16) szervetlen kötőanyagok, például poliszialát alapú geopolimerek, (17) fenol, formaldehid és izocianátok nélküli melegtéri eljárással keményített szervetlen kötőanyagok (például komplex formájú alumíniumöntvények készítéséhez), (18) alifás poliuretán melegtéri kötőanyagok (a hidegtéri eljárás alternatívájaként használatos) (19) A keményítést az optimális hőmérséklet-tartományon belül (pl. 220–300 °C) végzik. (20) A magokat általában vízalapú bevonatok segítségével előzetesen bevonják annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a magfelületen jelentkező égési sérülések, amelyek az öntés során az anyag ridegségét okozhatják. (21) A magfúvók és a körülöttük lévő terület megfelelő szellőzéssel és elszívással rendelkezik a keményítés során felszabadult formaldehid hatékony befogása céljából. (22) A keményítést a melegtéri eljárásnál alacsonyabb optimális hőmérséklet-tartományban (pl. 150–190 °C) végzik, ami alacsonyabb kibocsátást és energiafogyasztást eredményez, mint a melegtéri eljárás. (23) A fenol-formaldehid gyantával előzetesen bevont homok megkötése hexametilén-tetramin segítségével történik, amely 160 °C-on bomlik, és a gyanta térhálósításához szükséges formaldehidet és ammóniát szabadít fel. (3) az alábbi l) technika alkalmazása az öntőformákra és a magokra alkalmazott bevonatok kiválasztásához. Technika Leírás Alkalmazhatóság Agyagkötésű homokot alkalmazó formázási technikák (zöld homok) a) A zöld homok formázására vonatkozó bevált gyakorlatok alkalmazása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható. b) Agyagkötésű homok előállítása vákuumkeveréssel és hűtéssel A keverési és hűtési folyamatokat egyetlen lépésben egyesítik úgy, hogy a homokkeverőt csökkentett nyomáson üzemeltetik, ami a víz szabályozott elpárologtatása révén hűtést eredményez Általánosan alkalmazható. c) A szénpor helyettesítése A szénport különféle adalékanyagokkal (grafit, kokszliszt, zeolitok) helyettesítik, ami az öntési folyamat során jelentősen alacsonyabb diffúz kibocsátást eredményez Az alkalmazhatóságot működési korlátok korlátozhatják (pl. kevésbé hatékony kirázás vagy öntési hibák előfordulása). Vegyileg kötött homokkal történő formázás és magkészítés során keletkező kibocsátások megelőzésére szolgáló technikák d) Alacsony kibocsátású, hidegen keményedő kötőrendszer kiválasztása Alacsony formaldehid-, fenol-, furfuril-alkohol-, izocianát- stb. kibocsátású, hidegen keményedő kötőrendszert kell kiválasztani. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják e) Alacsony kibocsátású gázkeményítéses kötőrendszer kiválasztása Olyan gázkeményítéses kötőrendszert kell kiválasztani, amely alacsony amin-, benzol-, formaldehid-, fenol-, izocianát- stb. kibocsátást eredményez. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják f) Alacsony kibocsátású, melegen keményedő kötőrendszer kiválasztása Kis mennyiségű formaldehidet, fenolt, furfuril-alkoholt, benzolt, izocianátokat stb. kibocsátó, melegen keményedő kötőrendszert kell kiválasztani. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják Általános technikák vegyileg kötött homokkal történő formázáshoz és magkészítéshez g) A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható i) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható j) Nem aromás oldószerek használata hűtődobozos maggyártáshoz Fehérje- vagy állatizsír- (pl. növényi olajok zsírsav-metilészterei), illetve szilikát-észter-alapú nem aromás oldószereket használnak a VOC-kibocsátás csökkentése érdekében (pl. benzol, toluol) Általánosan alkalmazható k) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a melegszilárdítási eljárásoknál Több melegszilárdítási eljárás is alkalmazható, és számos intézkedés érhető el az egyes folyamatok optimalizálására, többek között az alábbiak tekintetében: Forrótéri eljárás: Melegtéri eljárás: Héj (Croning-eljárás): A keményítési és/vagy magfúvóterület megfelelő szellőzéssel és elszívással rendelkezik a keményítés során felszabadult ammónia és formaldehid hatékony befogása céljából Általánosan alkalmazható Az öntőformákra és magokra alkalmazott bevonatokkal kapcsolatos technikák l) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy vagy összetett öntvényformák esetében a szárítólevegő keringési nehézségei miatt korlátozott lehet. Nem alkalmazható vízüvegkötésű homokra, magnéziumöntési eljárásra, vákuumformázásra vagy MgO-bevonatú mangánozott acélöntvények előállítására Grp. 25. A héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: (1) a BAT 25-ben megadott technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése az a) technika alkalmazásával, (a) a magkészítés során olyan szerves kötőanyag rendszereket alkalmaznak, amelyek kis mennyiségben vagy egyáltalán nem bocsátanak ki CMR 1A, CMR 1B vagy CMR 2 besorolású anyagokat (lásd BAT 25: d), e) és/vagy f) technika); (1) termikus vagy katalitikus oxidáció nem alkalmazható, (2) vízalapú bevonattal való helyettesítés nem alkalmazható. (b) az alábbi feltételek egyike vagy mindegyike teljesül: Pt_18. táblázat. véggázkezelés az alábbi b)–f) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) A formázásból és/vagy a magkészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy öntvényeket előállító vas- és acélöntödékben történő formázás esetén korlátozott lehet Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas. Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják f) Katalitikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte a véggázokban, vagy ha a technológiai véggázokban az érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy az energiaigény Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Aminok < 0,5–2,5 Benzol < 1–2 Formaldehid < 1–2 Fenol < 1–2 TVOC mg C/Nm3 15–50 Grp. 26. A héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: ΒΑΤ 12.

1.2.1.8.

BAT 25. A héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: (1) az alábbi a)–c) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása agyagkötésű homokkal történő formázás esetén, (2) a d), e) vagy f) technika, valamint az alábbiakban megadott g)–k) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása vegyileg kötött homokkal történő formázás és magkészítés esetén, (1) a kulcsfontosságú összetevők (pl. agyag, víz, szénpor vagy egyéb adalékanyagok) szükséges mennyiségének pontos hozzáadása a visszajuttatott zöld homok kémiai tulajdonságainak helyreállítása érdekében; (2) a zöld homok tulajdonságainak (pl. nedvesség, zöldszilárdság, tömöríthetőség, áteresztőképesség, izzítási veszteség, illékonyanyag-tartalom) rendszeres (pl. napi szintű) vizsgálata (3) alacsony (pl. 40 tömeg %-nál kisebb) furfuril-alkohol-tartalmú, sütés nélküli furángyanták, például vasöntvények gyártásához, (4) sütés nélküli fenol-/furánrendszerek alacsony kénsavtartalmú katalizátorral, például acélöntvények gyártásához, (5) (az aromás szerves kötőanyagok helyett) például alifás polialkoholokon alapuló alifás szerves kötőanyagok vas-, acél-, alumínium- vagy magnéziumöntvények stb. gyártásához, (6) poliszialát alapú szervetlen geopolimerek (szürkevas-, alumínium- és acélöntvények stb. gyártásához), (7) észter-szilikát (közepes és nagy acélöntvények stb. gyártásához), (8) alkidolaj (pl. egyedi öntvényekhez vagy acélöntödékben kis tételes gyártás esetén), (9) rezol-észter (pl. kis vagy közepes volumenű gyártás során a könnyebb ötvözetekhez), (10) cement (például nagyon nagy öntvények gyártásához) (11) szervetlen kötőanyagok, pl. nátrium-szilikát (vízüveg), CO2 vagy szerves észterek felhasználásával kikeményítve, például a nyomás alatti alumíniumöntés során, (12) CO2-dal keményített, poliszialát alapú szervetlen geopolimerek (szürkevas-, alumínium-, acélöntvények stb. gyártásához), (13) (az aromás szerves kötőanyagok helyett) például alifás polialkoholokon alapuló alifás szerves kötőanyagok vas-, acél-, alumínium- vagy magnéziumöntvények stb. gyártásához, (14) nagyon alacsony szabad fenol- és formaldehidtartalmú fenol-uretán kötőanyagok (vas- és acélöntvények stb. gyártásához). (15) csökkentett oldószertartalmú fenol-uretán kötőanyagok (vas- és acélöntvények stb. gyártásához) (16) szervetlen kötőanyagok, például poliszialát alapú geopolimerek, (17) fenol, formaldehid és izocianátok nélküli melegtéri eljárással keményített szervetlen kötőanyagok (például komplex formájú alumíniumöntvények készítéséhez), (18) alifás poliuretán melegtéri kötőanyagok (a hidegtéri eljárás alternatívájaként használatos) (19) A keményítést az optimális hőmérséklet-tartományon belül (pl. 220–300 °C) végzik. (20) A magokat általában vízalapú bevonatok segítségével előzetesen bevonják annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a magfelületen jelentkező égési sérülések, amelyek az öntés során az anyag ridegségét okozhatják. (21) A magfúvók és a körülöttük lévő terület megfelelő szellőzéssel és elszívással rendelkezik a keményítés során felszabadult formaldehid hatékony befogása céljából. (22) A keményítést a melegtéri eljárásnál alacsonyabb optimális hőmérséklet-tartományban (pl. 150–190 °C) végzik, ami alacsonyabb kibocsátást és energiafogyasztást eredményez, mint a melegtéri eljárás. (23) A fenol-formaldehid gyantával előzetesen bevont homok megkötése hexametilén-tetramin segítségével történik, amely 160 °C-on bomlik, és a gyanta térhálósításához szükséges formaldehidet és ammóniát szabadít fel. (3) az alábbi l) technika alkalmazása az öntőformákra és a magokra alkalmazott bevonatok kiválasztásához. Technika Leírás Alkalmazhatóság Agyagkötésű homokot alkalmazó formázási technikák (zöld homok) a) A zöld homok formázására vonatkozó bevált gyakorlatok alkalmazása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható. b) Agyagkötésű homok előállítása vákuumkeveréssel és hűtéssel A keverési és hűtési folyamatokat egyetlen lépésben egyesítik úgy, hogy a homokkeverőt csökkentett nyomáson üzemeltetik, ami a víz szabályozott elpárologtatása révén hűtést eredményez Általánosan alkalmazható. c) A szénpor helyettesítése A szénport különféle adalékanyagokkal (grafit, kokszliszt, zeolitok) helyettesítik, ami az öntési folyamat során jelentősen alacsonyabb diffúz kibocsátást eredményez Az alkalmazhatóságot működési korlátok korlátozhatják (pl. kevésbé hatékony kirázás vagy öntési hibák előfordulása). Vegyileg kötött homokkal történő formázás és magkészítés során keletkező kibocsátások megelőzésére szolgáló technikák d) Alacsony kibocsátású, hidegen keményedő kötőrendszer kiválasztása Alacsony formaldehid-, fenol-, furfuril-alkohol-, izocianát- stb. kibocsátású, hidegen keményedő kötőrendszert kell kiválasztani. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják e) Alacsony kibocsátású gázkeményítéses kötőrendszer kiválasztása Olyan gázkeményítéses kötőrendszert kell kiválasztani, amely alacsony amin-, benzol-, formaldehid-, fenol-, izocianát- stb. kibocsátást eredményez. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják f) Alacsony kibocsátású, melegen keményedő kötőrendszer kiválasztása Kis mennyiségű formaldehidet, fenolt, furfuril-alkoholt, benzolt, izocianátokat stb. kibocsátó, melegen keményedő kötőrendszert kell kiválasztani. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják Általános technikák vegyileg kötött homokkal történő formázáshoz és magkészítéshez g) A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható i) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható j) Nem aromás oldószerek használata hűtődobozos maggyártáshoz Fehérje- vagy állatizsír- (pl. növényi olajok zsírsav-metilészterei), illetve szilikát-észter-alapú nem aromás oldószereket használnak a VOC-kibocsátás csökkentése érdekében (pl. benzol, toluol) Általánosan alkalmazható k) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a melegszilárdítási eljárásoknál Több melegszilárdítási eljárás is alkalmazható, és számos intézkedés érhető el az egyes folyamatok optimalizálására, többek között az alábbiak tekintetében: Forrótéri eljárás: Melegtéri eljárás: Héj (Croning-eljárás): A keményítési és/vagy magfúvóterület megfelelő szellőzéssel és elszívással rendelkezik a keményítés során felszabadult ammónia és formaldehid hatékony befogása céljából Általánosan alkalmazható Az öntőformákra és magokra alkalmazott bevonatokkal kapcsolatos technikák l) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy vagy összetett öntvényformák esetében a szárítólevegő keringési nehézségei miatt korlátozott lehet. Nem alkalmazható vízüvegkötésű homokra, magnéziumöntési eljárásra, vákuumformázásra vagy MgO-bevonatú mangánozott acélöntvények előállítására

az alábbi a)–c) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása agyagkötésű homokkal történő formázás esetén,

a d), e) vagy f) technika, valamint az alábbiakban megadott g)–k) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása vegyileg kötött homokkal történő formázás és magkészítés esetén,

az alábbi l) technika alkalmazása az öntőformákra és a magokra alkalmazott bevonatok kiválasztásához. Technika Leírás Alkalmazhatóság Agyagkötésű homokot alkalmazó formázási technikák (zöld homok) a) A zöld homok formázására vonatkozó bevált gyakorlatok alkalmazása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható. b) Agyagkötésű homok előállítása vákuumkeveréssel és hűtéssel A keverési és hűtési folyamatokat egyetlen lépésben egyesítik úgy, hogy a homokkeverőt csökkentett nyomáson üzemeltetik, ami a víz szabályozott elpárologtatása révén hűtést eredményez Általánosan alkalmazható. c) A szénpor helyettesítése A szénport különféle adalékanyagokkal (grafit, kokszliszt, zeolitok) helyettesítik, ami az öntési folyamat során jelentősen alacsonyabb diffúz kibocsátást eredményez Az alkalmazhatóságot működési korlátok korlátozhatják (pl. kevésbé hatékony kirázás vagy öntési hibák előfordulása). Vegyileg kötött homokkal történő formázás és magkészítés során keletkező kibocsátások megelőzésére szolgáló technikák d) Alacsony kibocsátású, hidegen keményedő kötőrendszer kiválasztása Alacsony formaldehid-, fenol-, furfuril-alkohol-, izocianát- stb. kibocsátású, hidegen keményedő kötőrendszert kell kiválasztani. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják e) Alacsony kibocsátású gázkeményítéses kötőrendszer kiválasztása Olyan gázkeményítéses kötőrendszert kell kiválasztani, amely alacsony amin-, benzol-, formaldehid-, fenol-, izocianát- stb. kibocsátást eredményez. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják f) Alacsony kibocsátású, melegen keményedő kötőrendszer kiválasztása Kis mennyiségű formaldehidet, fenolt, furfuril-alkoholt, benzolt, izocianátokat stb. kibocsátó, melegen keményedő kötőrendszert kell kiválasztani. Ez magában foglalja a következők alkalmazását: Az alkalmazhatóságot a termékjellemzők korlátozhatják Általános technikák vegyileg kötött homokkal történő formázáshoz és magkészítéshez g) A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható i) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható j) Nem aromás oldószerek használata hűtődobozos maggyártáshoz Fehérje- vagy állatizsír- (pl. növényi olajok zsírsav-metilészterei), illetve szilikát-észter-alapú nem aromás oldószereket használnak a VOC-kibocsátás csökkentése érdekében (pl. benzol, toluol) Általánosan alkalmazható k) A legjobb gyakorlatok alkalmazása a melegszilárdítási eljárásoknál Több melegszilárdítási eljárás is alkalmazható, és számos intézkedés érhető el az egyes folyamatok optimalizálására, többek között az alábbiak tekintetében: Forrótéri eljárás: Melegtéri eljárás: Héj (Croning-eljárás): A keményítési és/vagy magfúvóterület megfelelő szellőzéssel és elszívással rendelkezik a keményítés során felszabadult ammónia és formaldehid hatékony befogása céljából Általánosan alkalmazható Az öntőformákra és magokra alkalmazott bevonatokkal kapcsolatos technikák l) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy vagy összetett öntvényformák esetében a szárítólevegő keringési nehézségei miatt korlátozott lehet. Nem alkalmazható vízüvegkötésű homokra, magnéziumöntési eljárásra, vákuumformázásra vagy MgO-bevonatú mangánozott acélöntvények előállítására (1) a kulcsfontosságú összetevők (pl. agyag, víz, szénpor vagy egyéb adalékanyagok) szükséges mennyiségének pontos hozzáadása a visszajuttatott zöld homok kémiai tulajdonságainak helyreállítása érdekében; (2) a zöld homok tulajdonságainak (pl. nedvesség, zöldszilárdság, tömöríthetőség, áteresztőképesség, izzítási veszteség, illékonyanyag-tartalom) rendszeres (pl. napi szintű) vizsgálata (3) alacsony (pl. 40 tömeg %-nál kisebb) furfuril-alkohol-tartalmú, sütés nélküli furángyanták, például vasöntvények gyártásához, (4) sütés nélküli fenol-/furánrendszerek alacsony kénsavtartalmú katalizátorral, például acélöntvények gyártásához, (5) (az aromás szerves kötőanyagok helyett) például alifás polialkoholokon alapuló alifás szerves kötőanyagok vas-, acél-, alumínium- vagy magnéziumöntvények stb. gyártásához, (6) poliszialát alapú szervetlen geopolimerek (szürkevas-, alumínium- és acélöntvények stb. gyártásához), (7) észter-szilikát (közepes és nagy acélöntvények stb. gyártásához), (8) alkidolaj (pl. egyedi öntvényekhez vagy acélöntödékben kis tételes gyártás esetén), (9) rezol-észter (pl. kis vagy közepes volumenű gyártás során a könnyebb ötvözetekhez), (10) cement (például nagyon nagy öntvények gyártásához) (11) szervetlen kötőanyagok, pl. nátrium-szilikát (vízüveg), CO2 vagy szerves észterek felhasználásával kikeményítve, például a nyomás alatti alumíniumöntés során, (12) CO2-dal keményített, poliszialát alapú szervetlen geopolimerek (szürkevas-, alumínium-, acélöntvények stb. gyártásához), (13) (az aromás szerves kötőanyagok helyett) például alifás polialkoholokon alapuló alifás szerves kötőanyagok vas-, acél-, alumínium- vagy magnéziumöntvények stb. gyártásához, (14) nagyon alacsony szabad fenol- és formaldehidtartalmú fenol-uretán kötőanyagok (vas- és acélöntvények stb. gyártásához). (15) csökkentett oldószertartalmú fenol-uretán kötőanyagok (vas- és acélöntvények stb. gyártásához) (16) szervetlen kötőanyagok, például poliszialát alapú geopolimerek, (17) fenol, formaldehid és izocianátok nélküli melegtéri eljárással keményített szervetlen kötőanyagok (például komplex formájú alumíniumöntvények készítéséhez), (18) alifás poliuretán melegtéri kötőanyagok (a hidegtéri eljárás alternatívájaként használatos) (19) A keményítést az optimális hőmérséklet-tartományon belül (pl. 220–300 °C) végzik. (20) A magokat általában vízalapú bevonatok segítségével előzetesen bevonják annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a magfelületen jelentkező égési sérülések, amelyek az öntés során az anyag ridegségét okozhatják. (21) A magfúvók és a körülöttük lévő terület megfelelő szellőzéssel és elszívással rendelkezik a keményítés során felszabadult formaldehid hatékony befogása céljából. (22) A keményítést a melegtéri eljárásnál alacsonyabb optimális hőmérséklet-tartományban (pl. 150–190 °C) végzik, ami alacsonyabb kibocsátást és energiafogyasztást eredményez, mint a melegtéri eljárás. (23) A fenol-formaldehid gyantával előzetesen bevont homok megkötése hexametilén-tetramin segítségével történik, amely 160 °C-on bomlik, és a gyanta térhálósításához szükséges formaldehidet és ammóniát szabadít fel.

a kulcsfontosságú összetevők (pl. agyag, víz, szénpor vagy egyéb adalékanyagok) szükséges mennyiségének pontos hozzáadása a visszajuttatott zöld homok kémiai tulajdonságainak helyreállítása érdekében;

a zöld homok tulajdonságainak (pl. nedvesség, zöldszilárdság, tömöríthetőség, áteresztőképesség, izzítási veszteség, illékonyanyag-tartalom) rendszeres (pl. napi szintű) vizsgálata

alacsony (pl. 40 tömeg %-nál kisebb) furfuril-alkohol-tartalmú, sütés nélküli furángyanták, például vasöntvények gyártásához,

sütés nélküli fenol-/furánrendszerek alacsony kénsavtartalmú katalizátorral, például acélöntvények gyártásához,

(az aromás szerves kötőanyagok helyett) például alifás polialkoholokon alapuló alifás szerves kötőanyagok vas-, acél-, alumínium- vagy magnéziumöntvények stb. gyártásához,

poliszialát alapú szervetlen geopolimerek (szürkevas-, alumínium- és acélöntvények stb. gyártásához),

észter-szilikát (közepes és nagy acélöntvények stb. gyártásához),

alkidolaj (pl. egyedi öntvényekhez vagy acélöntödékben kis tételes gyártás esetén),

rezol-észter (pl. kis vagy közepes volumenű gyártás során a könnyebb ötvözetekhez),

cement (például nagyon nagy öntvények gyártásához)

szervetlen kötőanyagok, pl. nátrium-szilikát (vízüveg), CO2 vagy szerves észterek felhasználásával kikeményítve, például a nyomás alatti alumíniumöntés során,

CO2-dal keményített, poliszialát alapú szervetlen geopolimerek (szürkevas-, alumínium-, acélöntvények stb. gyártásához),

(az aromás szerves kötőanyagok helyett) például alifás polialkoholokon alapuló alifás szerves kötőanyagok vas-, acél-, alumínium- vagy magnéziumöntvények stb. gyártásához,

nagyon alacsony szabad fenol- és formaldehidtartalmú fenol-uretán kötőanyagok (vas- és acélöntvények stb. gyártásához).

csökkentett oldószertartalmú fenol-uretán kötőanyagok (vas- és acélöntvények stb. gyártásához)

szervetlen kötőanyagok, például poliszialát alapú geopolimerek,

fenol, formaldehid és izocianátok nélküli melegtéri eljárással keményített szervetlen kötőanyagok (például komplex formájú alumíniumöntvények készítéséhez),

alifás poliuretán melegtéri kötőanyagok (a hidegtéri eljárás alternatívájaként használatos)

A keményítést az optimális hőmérséklet-tartományon belül (pl. 220–300 °C) végzik.

A magokat általában vízalapú bevonatok segítségével előzetesen bevonják annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a magfelületen jelentkező égési sérülések, amelyek az öntés során az anyag ridegségét okozhatják.

A magfúvók és a körülöttük lévő terület megfelelő szellőzéssel és elszívással rendelkezik a keményítés során felszabadult formaldehid hatékony befogása céljából.

A keményítést a melegtéri eljárásnál alacsonyabb optimális hőmérséklet-tartományban (pl. 150–190 °C) végzik, ami alacsonyabb kibocsátást és energiafogyasztást eredményez, mint a melegtéri eljárás.

A fenol-formaldehid gyantával előzetesen bevont homok megkötése hexametilén-tetramin segítségével történik, amely 160 °C-on bomlik, és a gyanta térhálósításához szükséges formaldehidet és ammóniát szabadít fel.

BAT 26. A héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: ΒΑΤ 12. (1) a BAT 25-ben megadott technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése az a) technika alkalmazásával, (a) a magkészítés során olyan szerves kötőanyag rendszereket alkalmaznak, amelyek kis mennyiségben vagy egyáltalán nem bocsátanak ki CMR 1A, CMR 1B vagy CMR 2 besorolású anyagokat (lásd BAT 25: d), e) és/vagy f) technika); (1) termikus vagy katalitikus oxidáció nem alkalmazható, (2) vízalapú bevonattal való helyettesítés nem alkalmazható. (b) az alábbi feltételek egyike vagy mindegyike teljesül: Pt_18. táblázat. véggázkezelés az alábbi b)–f) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) A formázásból és/vagy a magkészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy öntvényeket előállító vas- és acélöntödékben történő formázás esetén korlátozott lehet Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas. Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják f) Katalitikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte a véggázokban, vagy ha a technológiai véggázokban az érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy az energiaigény Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Aminok < 0,5–2,5 Benzol < 1–2 Formaldehid < 1–2 Fenol < 1–2 TVOC mg C/Nm3 15–50

a BAT 25-ben megadott technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása,

a kibocsátások összegyűjtése az a) technika alkalmazásával,

BAT 26.

1.8. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a por, aminok, benzol, formaldehid, fenol és TVOC héj öntőformával és magkészítéssel történő formázásból származó, levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan

véggázkezelés az alábbi b)–f) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) A formázásból és/vagy a magkészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság a nagy öntvényeket előállító vas- és acélöntödékben történő formázás esetén korlátozott lehet Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas. Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják f) Katalitikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte a véggázokban, vagy ha a technológiai véggázokban az érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy az energiaigény Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Aminok < 0,5–2,5 Benzol < 1–2 Formaldehid < 1–2 Fenol < 1–2 TVOC mg C/Nm3 15–50 (a) a magkészítés során olyan szerves kötőanyag rendszereket alkalmaznak, amelyek kis mennyiségben vagy egyáltalán nem bocsátanak ki CMR 1A, CMR 1B vagy CMR 2 besorolású anyagokat (lásd BAT 25: d), e) és/vagy f) technika); (1) termikus vagy katalitikus oxidáció nem alkalmazható, (2) vízalapú bevonattal való helyettesítés nem alkalmazható. (b) az alábbi feltételek egyike vagy mindegyike teljesül:

a)

a magkészítés során olyan szerves kötőanyag rendszereket alkalmaznak, amelyek kis mennyiségben vagy egyáltalán nem bocsátanak ki CMR 1A, CMR 1B vagy CMR 2 besorolású anyagokat (lásd BAT 25: d), e) és/vagy f) technika);

b)

az alábbi feltételek egyike vagy mindegyike teljesül: (1) termikus vagy katalitikus oxidáció nem alkalmazható, (2) vízalapú bevonattal való helyettesítés nem alkalmazható.

termikus vagy katalitikus oxidáció nem alkalmazható,

vízalapú bevonattal való helyettesítés nem alkalmazható.

1.2.1.9. Öntödék öntési, hűtési és kirázási folyamataiból – héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is – származó, levegőbe történő kibocsátások (1) a kibocsátások összegyűjtése az a) technika alkalmazásával; (1) az öntési folyamat meghatározott területre vagy helyre való korlátozása a kibocsátások leválasztásának megkönnyítése érdekében szellőztetőberendezések és burkolatok használatával (pl. sorozatos öntés), (2) az öntő- és hűtővezetékek lezárása. (3) a rázógép mindkét oldalán és hátulján elhelyezett szellőztetőpanelek használata, (4) tetőnyílással vagy eltávolítható fedéllel felszerelt zárt egységek (pl. kutyaház) használata, (5) a homokgyűjtő dobozban a rázógép alatt található extrakciós pont telepítése (2) véggázkezelés az alábbi b)–h) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) Az öntési, hűtési és kirázási folyamatok során keletkező kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az öntési, a hűtési és a kirázási folyamatok során keletkező kibocsátásokat megfelelően extrahálják. Az öntési és hűtési folyamatok esetében ez a következőket foglalja magában: A kirázási folyamat esetében ez a következőket foglalja magában: Az alkalmazhatóság a nagy öntvényeket előállító vas- és acélöntödékben korlátozott lehet. Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Bioszűrő A véggázáramot szerves anyagból (tőzeg, hanga, komposzt, gyökérfa, kéreg, puhafa vagy ezek kombinációja) vagy inert anyagból (agyag, aktív szén, poliuretán) álló szűrőágyon vezetik át, amelyet az ott természetesen előforduló mikroorganizmusok biológiai úton szén-dioxiddá, szervetlen sókká és biomasszává oxidálnak. A bioszűrő érzékeny a porra, a magas hőmérsékletre és a véggáz összetételének nagy eltéréseire. Kiegészítő tápanyag-pótlásra lehet szükség Csak biológiailag lebontható vegyületek kezelésére alkalmazható g) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy h) Katalitikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte a véggázokban, vagy ha a technológiai véggázokban az érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy az energiaigény Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Benzol < 1–2 Formaldehid < 1–2 Fenol < 1–2 TVOC mg C/Nm3 15–50 Grp. 27. Az öntödék öntési, hűtési és kirázási folyamataiból – héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is – származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.

1.2.1.9.

BAT 27. Az öntödék öntési, hűtési és kirázási folyamataiból – héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is – származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. (1) a kibocsátások összegyűjtése az a) technika alkalmazásával; (1) az öntési folyamat meghatározott területre vagy helyre való korlátozása a kibocsátások leválasztásának megkönnyítése érdekében szellőztetőberendezések és burkolatok használatával (pl. sorozatos öntés), (2) az öntő- és hűtővezetékek lezárása. (3) a rázógép mindkét oldalán és hátulján elhelyezett szellőztetőpanelek használata, (4) tetőnyílással vagy eltávolítható fedéllel felszerelt zárt egységek (pl. kutyaház) használata, (5) a homokgyűjtő dobozban a rázógép alatt található extrakciós pont telepítése (2) véggázkezelés az alábbi b)–h) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) Az öntési, hűtési és kirázási folyamatok során keletkező kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az öntési, a hűtési és a kirázási folyamatok során keletkező kibocsátásokat megfelelően extrahálják. Az öntési és hűtési folyamatok esetében ez a következőket foglalja magában: A kirázási folyamat esetében ez a következőket foglalja magában: Az alkalmazhatóság a nagy öntvényeket előállító vas- és acélöntödékben korlátozott lehet. Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Bioszűrő A véggázáramot szerves anyagból (tőzeg, hanga, komposzt, gyökérfa, kéreg, puhafa vagy ezek kombinációja) vagy inert anyagból (agyag, aktív szén, poliuretán) álló szűrőágyon vezetik át, amelyet az ott természetesen előforduló mikroorganizmusok biológiai úton szén-dioxiddá, szervetlen sókká és biomasszává oxidálnak. A bioszűrő érzékeny a porra, a magas hőmérsékletre és a véggáz összetételének nagy eltéréseire. Kiegészítő tápanyag-pótlásra lehet szükség Csak biológiailag lebontható vegyületek kezelésére alkalmazható g) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy h) Katalitikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte a véggázokban, vagy ha a technológiai véggázokban az érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy az energiaigény Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Benzol < 1–2 Formaldehid < 1–2 Fenol < 1–2 TVOC mg C/Nm3 15–50

a kibocsátások összegyűjtése az a) technika alkalmazásával;

BAT 27.

1.9. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) az öntödék öntési, hűtési és kirázási folyamataiból – héj öntőforma használatával, beleértve a teljes öntőformás eljárást is – származó por, benzol, formaldehid, fenol és TVOC levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan

véggázkezelés az alábbi b)–h) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) Az öntési, hűtési és kirázási folyamatok során keletkező kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az öntési, a hűtési és a kirázási folyamatok során keletkező kibocsátásokat megfelelően extrahálják. Az öntési és hűtési folyamatok esetében ez a következőket foglalja magában: A kirázási folyamat esetében ez a következőket foglalja magában: Az alkalmazhatóság a nagy öntvényeket előállító vas- és acélöntödékben korlátozott lehet. Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható f) Bioszűrő A véggázáramot szerves anyagból (tőzeg, hanga, komposzt, gyökérfa, kéreg, puhafa vagy ezek kombinációja) vagy inert anyagból (agyag, aktív szén, poliuretán) álló szűrőágyon vezetik át, amelyet az ott természetesen előforduló mikroorganizmusok biológiai úton szén-dioxiddá, szervetlen sókká és biomasszává oxidálnak. A bioszűrő érzékeny a porra, a magas hőmérsékletre és a véggáz összetételének nagy eltéréseire. Kiegészítő tápanyag-pótlásra lehet szükség Csak biológiailag lebontható vegyületek kezelésére alkalmazható g) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy h) Katalitikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte a véggázokban, vagy ha a technológiai véggázokban az érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl nagy az energiaigény Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Benzol < 1–2 Formaldehid < 1–2 Fenol < 1–2 TVOC mg C/Nm3 15–50 (1) az öntési folyamat meghatározott területre vagy helyre való korlátozása a kibocsátások leválasztásának megkönnyítése érdekében szellőztetőberendezések és burkolatok használatával (pl. sorozatos öntés), (2) az öntő- és hűtővezetékek lezárása. (3) a rázógép mindkét oldalán és hátulján elhelyezett szellőztetőpanelek használata, (4) tetőnyílással vagy eltávolítható fedéllel felszerelt zárt egységek (pl. kutyaház) használata, (5) a homokgyűjtő dobozban a rázógép alatt található extrakciós pont telepítése

az öntési folyamat meghatározott területre vagy helyre való korlátozása a kibocsátások leválasztásának megkönnyítése érdekében szellőztetőberendezések és burkolatok használatával (pl. sorozatos öntés),

az öntő- és hűtővezetékek lezárása.

a rázógép mindkét oldalán és hátulján elhelyezett szellőztetőpanelek használata,

tetőnyílással vagy eltávolítható fedéllel felszerelt zárt egységek (pl. kutyaház) használata,

a homokgyűjtő dobozban a rázógép alatt található extrakciós pont telepítése

1.2.1.10. Elgázosodó mintás öntésből származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_28_110. táblázat. Az elgázosodó mintás öntésből származó, levegőbe történő por- és TVOC-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–d) technikák megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) Az elgázosodó mintás öntésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az elgázosodó mintás öntési folyamatok során az expandált polimer pirolíziséből származó kibocsátásokat az öntés és kirázás során például körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják Általánosan alkalmazható Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 TVOC mg C/Nm3 15–50 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.

1.2.1.10.

BAT 28. 1.10. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) az elgázosodó mintás öntésből származó por és TVOC levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan

Az elgázosodó mintás öntésből származó, levegőbe történő por- és TVOC-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–d) technikák megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Kibocsátások összegyűjtése a) Az elgázosodó mintás öntésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az elgázosodó mintás öntési folyamatok során az expandált polimer pirolíziséből származó kibocsátásokat az öntés és kirázás során például körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják Általánosan alkalmazható Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 TVOC mg C/Nm3 15–50 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.

1.2.1.11. Állandó öntőformákat alkalmazó öntödékben végzett öntési eljárásból származó, levegőbe történő kibocsátások (1) a kibocsátások keletkezésének megakadályozása az a)–e) pontban említett technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával, (2) a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával, (1) megfelelő kenőanyag kiválasztása az öntvények felületi hibáinak megelőzésére, (2) optimalizált kenőanyag-előkészítés és -alkalmazás a túlzott használat elkerülése érdekében (3) a kokilla és a dugattyúk megfelelő kenése például szilikonolajok, észterolajok, szintetikus viaszok vízalapú emulzióival, (4) a szétválasztó szer és a felhasznált vízmennyiség minimalizálása a permetezési folyamat optimalizálása révén, pl. mikropermetezés alkalmazása a szétválasztó szerek alkalmazásához (lásd még: BAT 17, b) pont) (3) véggázkezelés az alábbi g)–j) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság A kibocsátások megelőzése a) A gravitációs és alacsony nyomású öntés általános technikái Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható b) A nagynyomású öntésre vonatkozó általános technikák Ilyen technikák lehetnek a következők: c) A folyamatparaméterek optimalizálása centrifugális és folyamatos öntéshez Centrifugális öntés esetén a hibák számának csökkentése és a kibocsátások minimalizálása érdekében optimalizálják az olyan fontos folyamatparamétereket, mint az öntőforma forgatása, az öntési hőmérséklet és az öntőforma előmelegítési hőmérséklete (pl. áramlásszimuláció alkalmazásával). Folyamatos öntés esetén optimalizálják az öntési sebességet, az öntési hőmérsékletet és a hűtési sebességet a kibocsátások minimalizálása és a hűtéshez felhasznált víz mennyiségének csökkentése érdekében, a kívánt termékleírás betartása mellett d) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során Lásd az 1.4.2. szakaszt e) Vízmentes szétválasztó szerek használata a nagynyomású öntés során A vízmentes szétválasztó szereket (pl. porított formában) elektrosztatikus leválasztással viszik fel a kokillára Kibocsátások összegyűjtése f) Az öntési eljárásból származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az öntési eljárás során keletkező kibocsátásokat, beleértve a nagynyomású/kisnyomású/gravitációs kokillaöntést, valamint a centrifugális és a folyamatos öntést, körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják Általánosan alkalmazható Véggázkezelés g) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt i) Elektrosztatikus porleválasztó Lásd az 1.4.3. szakaszt j) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Anyag/paraméter Egység BAT-AEL-értékek (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Pb 0,05–0,1 TVOC mg C/Nm3 2 – 30 Grp. 29. Az öntödék állandó öntőformákat alkalmazó öntési eljárásából származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.

1.2.1.11.

BAT 29. Az öntödék állandó öntőformákat alkalmazó öntési eljárásából származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. (1) a kibocsátások keletkezésének megakadályozása az a)–e) pontban említett technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával, (2) a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával, (1) megfelelő kenőanyag kiválasztása az öntvények felületi hibáinak megelőzésére, (2) optimalizált kenőanyag-előkészítés és -alkalmazás a túlzott használat elkerülése érdekében (3) a kokilla és a dugattyúk megfelelő kenése például szilikonolajok, észterolajok, szintetikus viaszok vízalapú emulzióival, (4) a szétválasztó szer és a felhasznált vízmennyiség minimalizálása a permetezési folyamat optimalizálása révén, pl. mikropermetezés alkalmazása a szétválasztó szerek alkalmazásához (lásd még: BAT 17, b) pont) (3) véggázkezelés az alábbi g)–j) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság A kibocsátások megelőzése a) A gravitációs és alacsony nyomású öntés általános technikái Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható b) A nagynyomású öntésre vonatkozó általános technikák Ilyen technikák lehetnek a következők: c) A folyamatparaméterek optimalizálása centrifugális és folyamatos öntéshez Centrifugális öntés esetén a hibák számának csökkentése és a kibocsátások minimalizálása érdekében optimalizálják az olyan fontos folyamatparamétereket, mint az öntőforma forgatása, az öntési hőmérséklet és az öntőforma előmelegítési hőmérséklete (pl. áramlásszimuláció alkalmazásával). Folyamatos öntés esetén optimalizálják az öntési sebességet, az öntési hőmérsékletet és a hűtési sebességet a kibocsátások minimalizálása és a hűtéshez felhasznált víz mennyiségének csökkentése érdekében, a kívánt termékleírás betartása mellett d) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során Lásd az 1.4.2. szakaszt e) Vízmentes szétválasztó szerek használata a nagynyomású öntés során A vízmentes szétválasztó szereket (pl. porított formában) elektrosztatikus leválasztással viszik fel a kokillára Kibocsátások összegyűjtése f) Az öntési eljárásból származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az öntési eljárás során keletkező kibocsátásokat, beleértve a nagynyomású/kisnyomású/gravitációs kokillaöntést, valamint a centrifugális és a folyamatos öntést, körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják Általánosan alkalmazható Véggázkezelés g) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt i) Elektrosztatikus porleválasztó Lásd az 1.4.3. szakaszt j) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Anyag/paraméter Egység BAT-AEL-értékek (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Pb 0,05–0,1 TVOC mg C/Nm3 2 – 30

a kibocsátások keletkezésének megakadályozása az a)–e) pontban említett technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával,

a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával,

BAT 29.

1.11. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) az öntödék állandó öntőformákat alkalmazó öntési eljárásából származó por, TVOC és ólom levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan

véggázkezelés az alábbi g)–j) technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság A kibocsátások megelőzése a) A gravitációs és alacsony nyomású öntés általános technikái Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható b) A nagynyomású öntésre vonatkozó általános technikák Ilyen technikák lehetnek a következők: c) A folyamatparaméterek optimalizálása centrifugális és folyamatos öntéshez Centrifugális öntés esetén a hibák számának csökkentése és a kibocsátások minimalizálása érdekében optimalizálják az olyan fontos folyamatparamétereket, mint az öntőforma forgatása, az öntési hőmérséklet és az öntőforma előmelegítési hőmérséklete (pl. áramlásszimuláció alkalmazásával). Folyamatos öntés esetén optimalizálják az öntési sebességet, az öntési hőmérsékletet és a hűtési sebességet a kibocsátások minimalizálása és a hűtéshez felhasznált víz mennyiségének csökkentése érdekében, a kívánt termékleírás betartása mellett d) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során Lásd az 1.4.2. szakaszt e) Vízmentes szétválasztó szerek használata a nagynyomású öntés során A vízmentes szétválasztó szereket (pl. porított formában) elektrosztatikus leválasztással viszik fel a kokillára Kibocsátások összegyűjtése f) Az öntési eljárásból származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az öntési eljárás során keletkező kibocsátásokat, beleértve a nagynyomású/kisnyomású/gravitációs kokillaöntést, valamint a centrifugális és a folyamatos öntést, körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják Általánosan alkalmazható Véggázkezelés g) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt i) Elektrosztatikus porleválasztó Lásd az 1.4.3. szakaszt j) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Anyag/paraméter Egység BAT-AEL-értékek (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Pb 0,05–0,1 TVOC mg C/Nm3 2 – 30 (1) megfelelő kenőanyag kiválasztása az öntvények felületi hibáinak megelőzésére, (2) optimalizált kenőanyag-előkészítés és -alkalmazás a túlzott használat elkerülése érdekében (3) a kokilla és a dugattyúk megfelelő kenése például szilikonolajok, észterolajok, szintetikus viaszok vízalapú emulzióival, (4) a szétválasztó szer és a felhasznált vízmennyiség minimalizálása a permetezési folyamat optimalizálása révén, pl. mikropermetezés alkalmazása a szétválasztó szerek alkalmazásához (lásd még: BAT 17, b) pont)

megfelelő kenőanyag kiválasztása az öntvények felületi hibáinak megelőzésére,

optimalizált kenőanyag-előkészítés és -alkalmazás a túlzott használat elkerülése érdekében

a kokilla és a dugattyúk megfelelő kenése például szilikonolajok, észterolajok, szintetikus viaszok vízalapú emulzióival,

a szétválasztó szer és a felhasznált vízmennyiség minimalizálása a permetezési folyamat optimalizálása révén, pl. mikropermetezés alkalmazása a szétválasztó szerek alkalmazásához (lásd még: BAT 17, b) pont)

1.2.1.12. A kikészítésből származó, levegőbe történő kibocsátás (1) a kikészítési eljárás területének lezárása, (2) tetőszellőzés vagy kupola alakú tetők, (3) merev vagy állítható elszívóernyők, (4) elszívókarok Grp. 30. A kikészítésből származó, levegőbe történő porkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–d) technikák egyikével vagy megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A kikészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A kikészítési műveletekből – például sorjázás, csiszoló vágás, öntecstisztítás, csúszkás köszörülés, szemcseszórás, hegesztés, vésés, szúrás – származó kibocsátásokat megfelelő módon extrahálják, például: Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt d) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.

1.2.1.12.

BAT 30. 1.12. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szint (BAT-AEL) a kikészítésből származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan

A kikészítésből származó, levegőbe történő porkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–d) technikák egyikével vagy megfelelő kombinációjával. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A kikészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A kikészítési műveletekből – például sorjázás, csiszoló vágás, öntecstisztítás, csúszkás köszörülés, szemcseszórás, hegesztés, vésés, szúrás – származó kibocsátásokat megfelelő módon extrahálják, például: Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt d) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. (1) a kikészítési eljárás területének lezárása, (2) tetőszellőzés vagy kupola alakú tetők, (3) merev vagy állítható elszívóernyők, (4) elszívókarok

a kikészítési eljárás területének lezárása,

tetőszellőzés vagy kupola alakú tetők,

merev vagy állítható elszívóernyők,

elszívókarok

1.2.1.13. A homok újrafelhasználásából származó, levegőbe történő kibocsátások (1) termikus homokregenerálás esetén vagy fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia, vagy az a) és a b) technika együttes alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése a c) technika alkalmazásával, Pt_113_táblázat_114. táblázat. véggázkezelés az alábbi d)– g) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság A kibocsátást csökkentő technikák a) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye b) Alacsony kéntartalmú tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye Kibocsátások összegyűjtése c) A homok újrafelhasználása során keletkező kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A homokvisszanyerésből származó kibocsátásokat például körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják. Ez magában foglalja a termikus homokregeneráláshoz használt fluidágyas kemencékből, forgókemencékből, kandallós kemencékből stb. származó füstgázok extrakcióját Általánosan alkalmazható Véggázkezelés d) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt f) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt g) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 TVOC mg C/Nm3 5–20 Anyag/paraméter Folyamat Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) NOx Hűtődobozos eljárásból származó homok termikus regenerálása mg/Nm3 50–140 SO2 Homok termikus regenerálása, amelyben szulfonsav-katalizátorokat használtak 10–100 Grp. 31. A homok újrafelhasználásából származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.

1.2.1.13.

BAT 31. A homok újrafelhasználásából származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. (1) termikus homokregenerálás esetén vagy fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia, vagy az a) és a b) technika együttes alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése a c) technika alkalmazásával, Pt_113_táblázat_114. táblázat. véggázkezelés az alábbi d)– g) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság A kibocsátást csökkentő technikák a) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye b) Alacsony kéntartalmú tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye Kibocsátások összegyűjtése c) A homok újrafelhasználása során keletkező kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A homokvisszanyerésből származó kibocsátásokat például körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják. Ez magában foglalja a termikus homokregeneráláshoz használt fluidágyas kemencékből, forgókemencékből, kandallós kemencékből stb. származó füstgázok extrakcióját Általánosan alkalmazható Véggázkezelés d) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt f) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt g) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 TVOC mg C/Nm3 5–20 Anyag/paraméter Folyamat Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) NOx Hűtődobozos eljárásból származó homok termikus regenerálása mg/Nm3 50–140 SO2 Homok termikus regenerálása, amelyben szulfonsav-katalizátorokat használtak 10–100

termikus homokregenerálás esetén vagy fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia, vagy az a) és a b) technika együttes alkalmazása,

a kibocsátások összegyűjtése a c) technika alkalmazásával,

BAT 31.

1.13. táblázat 1.14. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a homok újrafelhasználásából származó por és TVOC levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a homok újrafelhasználásából származó NOX és SO2 levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan

véggázkezelés az alábbi d)– g) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság A kibocsátást csökkentő technikák a) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye b) Alacsony kéntartalmú tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz A különböző tüzelőanyag-típusok rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható; ez az adott tagállam energiapolitikájának függvénye Kibocsátások összegyűjtése c) A homok újrafelhasználása során keletkező kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A homokvisszanyerésből származó kibocsátásokat például körülzárással vagy elszívóernyő segítségével extrahálják. Ez magában foglalja a termikus homokregeneráláshoz használt fluidágyas kemencékből, forgókemencékből, kandallós kemencékből stb. származó füstgázok extrakcióját Általánosan alkalmazható Véggázkezelés d) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt f) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt g) Termikus oxidáció Lásd az 1.4.3. szakaszt Meglévő üzemek esetében a rekuperatív és regeneratív termikus oxidáció alkalmazhatóságát a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják. Az alkalmazhatóság korlátozott lehet, ha az energiaigény a technológiai véggázokban lévő érintett vegyület(ek) alacsony koncentrációja miatt túl magas Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 TVOC mg C/Nm3 5–20 Anyag/paraméter Folyamat Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) NOx Hűtődobozos eljárásból származó homok termikus regenerálása mg/Nm3 50–140 SO2 Homok termikus regenerálása, amelyben szulfonsav-katalizátorokat használtak 10–100

1.2.1.14. Bűzszennyezés (1) A megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat. (2) A bűz BAT 33 szerinti ellenőrzésének lefolytatására vonatkozó szabályzat. A szabályzat kiegészíthető a bűzexpozíció mérésével/becslésével vagy a bűzhatás becslésével. (3) Az azonosított, bűzzel kapcsolatos eseményekre való reagálásra vonatkozó szabályzat, pl. panaszok kezelése és/vagy korrekciós intézkedések meghozatala. (4) Bűzszennyezés-megelőzési és -csökkentési program a forrás(ok) azonosítására, a bűzexpozíció mérésére/becslésére, a források hozzájárulásának jellemzésére, valamint a megelőzést és/vagy csökkentést szolgáló intézkedések végrehajtására. Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták. Grp. 32. A bűzszennyezés megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy olyan, a környezetközpontú irányítási rendszer (lásd: BAT 1) részét képező, bűzszennyezés elleni intézkedési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét: (1) EN-szabványok (pl. az EN 13725 szabvány szerint a szagkoncentráció meghatározása érdekében végrehajtott dinamikus olfaktometria és/vagy a szagnak való kitettség megállapítása az EN 16841-1 vagy -2 szabvány szerint). (2) Alternatív módszerek (pl. a bűzhatás becslése), amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre EN-szabványok. Ilyen esetben ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használhatók, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Grp. leírás. A bűzszennyezés az alábbiak segítségével ellenőrizhető: Az ellenőrzés gyakoriságát a bűzszennyezés elleni intézkedési terv határozza meg (lásd: BAT 32). Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták. Grp. 33. A BAT a bűzszennyezés ellenőrzésének időszakos elvégzése. (1) vízalapú bevonatok használata (lásd: BAT 25, l) pont), (2) alternatív oldószerek használata hűtődobozos magkészítéshez (lásd: BAT 25, h) pont) Grp. 34. A bűzszennyezés megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák mindegyikének alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Alkoholalapú vagy aromás oldószereket tartalmazó vegyi anyagok helyettesítése Ilyen technikák lehetnek a következők: A vízalapú bevonatok alkalmazhatósága a nyersanyag típusa vagy a termékleírások miatt korlátozott lehet (pl. nagy öntőformák/magok, vízüvegkötésű homokok, Mg-öntvények, MgO-bevonatos mangánacél gyártása) b) A hűtődobozos magkészítési eljárásból származó aminkibocsátások összegyűjtése és kezelése A hűtődobozos magok gázosításából származó aminokat tartalmazó véggázokat extrahálják, és például nedves mosással, bioszűrővel, termikus vagy katalitikus oxidációval kezelik (lásd: BAT 26) Általánosan alkalmazható c) A vegyileg kötött homok készítéséből, öntésből, hűtésből és kirázásból származó VOC-kibocsátások összegyűjtése és kezelése A vegyileg kötött homok készítéséből, öntésből, hűtésből és kirázásból származó, VOC-okat tartalmazó véggázokat extrahálják, majd például nedves mosással, bioszűrővel, termikus vagy katalitikus oxidációval kezelik (lásd: BAT 26)

1.2.1.14.

BAT 32. A bűzszennyezés megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT egy olyan, a környezetközpontú irányítási rendszer (lásd: BAT 1) részét képező, bűzszennyezés elleni intézkedési terv kidolgozását, végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét: (1) A megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat. (2) A bűz BAT 33 szerinti ellenőrzésének lefolytatására vonatkozó szabályzat. A szabályzat kiegészíthető a bűzexpozíció mérésével/becslésével vagy a bűzhatás becslésével. (3) Az azonosított, bűzzel kapcsolatos eseményekre való reagálásra vonatkozó szabályzat, pl. panaszok kezelése és/vagy korrekciós intézkedések meghozatala. (4) Bűzszennyezés-megelőzési és -csökkentési program a forrás(ok) azonosítására, a bűzexpozíció mérésére/becslésére, a források hozzájárulásának jellemzésére, valamint a megelőzést és/vagy csökkentést szolgáló intézkedések végrehajtására. Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták.

A megfelelő intézkedéseket és határidőket előíró szabályzat.

A bűz BAT 33 szerinti ellenőrzésének lefolytatására vonatkozó szabályzat. A szabályzat kiegészíthető a bűzexpozíció mérésével/becslésével vagy a bűzhatás becslésével.

Az azonosított, bűzzel kapcsolatos eseményekre való reagálásra vonatkozó szabályzat, pl. panaszok kezelése és/vagy korrekciós intézkedések meghozatala.

Bűzszennyezés-megelőzési és -csökkentési program a forrás(ok) azonosítására, a bűzexpozíció mérésére/becslésére, a források hozzájárulásának jellemzésére, valamint a megelőzést és/vagy csökkentést szolgáló intézkedések végrehajtására.

BAT 32. Alkalmazhatóság

Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták.

BAT 33. A BAT a bűzszennyezés ellenőrzésének időszakos elvégzése. (1) EN-szabványok (pl. az EN 13725 szabvány szerint a szagkoncentráció meghatározása érdekében végrehajtott dinamikus olfaktometria és/vagy a szagnak való kitettség megállapítása az EN 16841-1 vagy -2 szabvány szerint). (2) Alternatív módszerek (pl. a bűzhatás becslése), amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre EN-szabványok. Ilyen esetben ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használhatók, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Grp. leírás. A bűzszennyezés az alábbiak segítségével ellenőrizhető: Az ellenőrzés gyakoriságát a bűzszennyezés elleni intézkedési terv határozza meg (lásd: BAT 32). Grp. alkalmazhatóság. Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták.

BAT 33. Leírás

A bűzszennyezés az alábbiak segítségével ellenőrizhető: Az ellenőrzés gyakoriságát a bűzszennyezés elleni intézkedési terv határozza meg (lásd: BAT 32). (1) EN-szabványok (pl. az EN 13725 szabvány szerint a szagkoncentráció meghatározása érdekében végrehajtott dinamikus olfaktometria és/vagy a szagnak való kitettség megállapítása az EN 16841-1 vagy -2 szabvány szerint). (2) Alternatív módszerek (pl. a bűzhatás becslése), amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre EN-szabványok. Ilyen esetben ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használhatók, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást.

EN-szabványok (pl. az EN 13725 szabvány szerint a szagkoncentráció meghatározása érdekében végrehajtott dinamikus olfaktometria és/vagy a szagnak való kitettség megállapítása az EN 16841-1 vagy -2 szabvány szerint).

Alternatív módszerek (pl. a bűzhatás becslése), amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre EN-szabványok. Ilyen esetben ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használhatók, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást.

Alkalmazhatóság

Az alkalmazhatóság azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani, és/vagy azt igazolták.

BAT 34. A bűzszennyezés megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák mindegyikének alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Alkoholalapú vagy aromás oldószereket tartalmazó vegyi anyagok helyettesítése Ilyen technikák lehetnek a következők: A vízalapú bevonatok alkalmazhatósága a nyersanyag típusa vagy a termékleírások miatt korlátozott lehet (pl. nagy öntőformák/magok, vízüvegkötésű homokok, Mg-öntvények, MgO-bevonatos mangánacél gyártása) b) A hűtődobozos magkészítési eljárásból származó aminkibocsátások összegyűjtése és kezelése A hűtődobozos magok gázosításából származó aminokat tartalmazó véggázokat extrahálják, és például nedves mosással, bioszűrővel, termikus vagy katalitikus oxidációval kezelik (lásd: BAT 26) Általánosan alkalmazható c) A vegyileg kötött homok készítéséből, öntésből, hűtésből és kirázásból származó VOC-kibocsátások összegyűjtése és kezelése A vegyileg kötött homok készítéséből, öntésből, hűtésből és kirázásból származó, VOC-okat tartalmazó véggázokat extrahálják, majd például nedves mosással, bioszűrővel, termikus vagy katalitikus oxidációval kezelik (lásd: BAT 26) (1) vízalapú bevonatok használata (lásd: BAT 25, l) pont), (2) alternatív oldószerek használata hűtődobozos magkészítéshez (lásd: BAT 25, h) pont)

vízalapú bevonatok használata (lásd: BAT 25, l) pont),

alternatív oldószerek használata hűtődobozos magkészítéshez (lásd: BAT 25, h) pont)

1.2.1.15. Vízfogyasztás és szennyvízképződés (1) az üzem folyamatábrái és víztömegmérlegei a BAT 2-ben említett bemeneti és kimeneti anyagok nyilvántartásának részeként, (2) vízhatékonysági célkitűzések meghatározása, (3) vízoptimalizálási technikák alkalmazása (pl. vízhasználat ellenőrzése, újrafelhasználás/újrahasznosítás, szivárgások észlelése és javítása). Grp. 35. A vízfogyasztás optimalizálása és a keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentése, valamint a víz újrafeldolgozhatóságának javítása érdekében alkalmazható BAT az alábbi a) és b) technika együttes alkalmazása, valamint az alábbi c)–g) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Vízgazdálkodási terv és auditok A vízgazdálkodási terv és az auditok az EMS részét képezik (lásd: BAT 1), és a következőket foglalják magukban: Évente legalább egyszer auditot végeznek annak érdekében, hogy a vízgazdálkodási terv célkitűzései teljesüljenek, és az audit ajánlásait nyomon követik és végrehajtják A vízgazdálkodási terv és az auditok részletessége általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze b) Vízáramok elkülönítése Lásd az 1.4.4. szakaszt Már létező üzemek esetében az alkalmazhatóságot a vízgyűjtő rendszer kialakítása korlátozhatja c) A víz újrafelhasználása és/vagy újrahasznosítása A vízáramokat (például a technológiai vizet, a nedves mosásból származó effluenseket és a hűtővizet) zárt vagy félig zárt rendszerben, szükség esetén kezelést követően újrafelhasználják és/vagy újrahasznosítják (lásd: BAT 36) A víz újrafelhasználásának és/vagy újrahasznosításának mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződéstartalom és/vagy a vízáramok jellemzői korlátozzák d) A technológiai és tárolóterületekről származó szennyvíz keletkezésének megelőzése Lásd: BAT 4, b) pont Általánosan alkalmazható e) Száraz portalanító rendszerek használata Ide tartoznak az olyan technikák, mint a szövetbetétes szűrők és a száraz ESP-k használata (lásd az 1.4.3. szakaszt) Általánosan alkalmazható f) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható g) Hulladékhő felhasználása szennyvíz elpárologtatása céljából Ha a hulladékhő folyamatosan rendelkezésre áll, felhasználható a szennyvíz elpárologtatására Az alkalmazhatóságot korlátozhatják a levegőbe kibocsátható szennyvízben jelen lévő szennyező anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai Olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Vasöntödék m3/t folyékony fém 0,5–4 Acélöntödék Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) Nemvasfémöntödék (HDPC) 0,5–7 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6.

1.2.1.15.

BAT 35. 1.15. táblázat A fajlagos vízfogyasztásra vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek (BAT-AEPL-ek)

A vízfogyasztás optimalizálása és a keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentése, valamint a víz újrafeldolgozhatóságának javítása érdekében alkalmazható BAT az alábbi a) és b) technika együttes alkalmazása, valamint az alábbi c)–g) technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Vízgazdálkodási terv és auditok A vízgazdálkodási terv és az auditok az EMS részét képezik (lásd: BAT 1), és a következőket foglalják magukban: Évente legalább egyszer auditot végeznek annak érdekében, hogy a vízgazdálkodási terv célkitűzései teljesüljenek, és az audit ajánlásait nyomon követik és végrehajtják A vízgazdálkodási terv és az auditok részletessége általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze b) Vízáramok elkülönítése Lásd az 1.4.4. szakaszt Már létező üzemek esetében az alkalmazhatóságot a vízgyűjtő rendszer kialakítása korlátozhatja c) A víz újrafelhasználása és/vagy újrahasznosítása A vízáramokat (például a technológiai vizet, a nedves mosásból származó effluenseket és a hűtővizet) zárt vagy félig zárt rendszerben, szükség esetén kezelést követően újrafelhasználják és/vagy újrahasznosítják (lásd: BAT 36) A víz újrafelhasználásának és/vagy újrahasznosításának mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződéstartalom és/vagy a vízáramok jellemzői korlátozzák d) A technológiai és tárolóterületekről származó szennyvíz keletkezésének megelőzése Lásd: BAT 4, b) pont Általánosan alkalmazható e) Száraz portalanító rendszerek használata Ide tartoznak az olyan technikák, mint a szövetbetétes szűrők és a száraz ESP-k használata (lásd az 1.4.3. szakaszt) Általánosan alkalmazható f) A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során Lásd az 1.4.2. szakaszt Általánosan alkalmazható g) Hulladékhő felhasználása szennyvíz elpárologtatása céljából Ha a hulladékhő folyamatosan rendelkezésre áll, felhasználható a szennyvíz elpárologtatására Az alkalmazhatóságot korlátozhatják a levegőbe kibocsátható szennyvízben jelen lévő szennyező anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai Olvasztókemence típusa Egység BAT-AEPL (éves átlag) Vasöntödék m3/t folyékony fém 0,5–4 Acélöntödék Nemvasfémöntödék (a HPDC kivételével minden típus) Nemvasfémöntödék (HDPC) 0,5–7 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. (1) az üzem folyamatábrái és víztömegmérlegei a BAT 2-ben említett bemeneti és kimeneti anyagok nyilvántartásának részeként, (2) vízhatékonysági célkitűzések meghatározása, (3) vízoptimalizálási technikák alkalmazása (pl. vízhasználat ellenőrzése, újrafelhasználás/újrahasznosítás, szivárgások észlelése és javítása).

az üzem folyamatábrái és víztömegmérlegei a BAT 2-ben említett bemeneti és kimeneti anyagok nyilvántartásának részeként,

vízhatékonysági célkitűzések meghatározása,

vízoptimalizálási technikák alkalmazása (pl. vízhasználat ellenőrzése, újrafelhasználás/újrahasznosítás, szivárgások észlelése és javítása).

1.2.1.16. Vízbe történő kibocsátások Grp_36_116_táblázat_117. táblázat. A vízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT a szennyvíz alábbi technikák megfelelő kombinációjával történő kezelése. Technika Jellemző szennyező anyagok Előzetes, elsődleges és általános kezelés, például: a) Kiegyenlítés Minden szennyező anyag b) Semlegesítés Savak, lúgok c) Fizikai elválasztás, pl. szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, zsírfogóval, hidrociklonnal, olaj-víz elválasztóval vagy elsődleges ülepítőtartállyal Nagy méretű szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék, olaj/zsír Fizikai-kémiai kezelés, például d) Adszorpció Adszorbeálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. szénhidrogének, higany, szervesen kötött adszorbeálható halogének (AOX) e) Kémiai kicsapatás Kicsapatható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek, fluorid f) Bepárlás Oldható szennyező anyagok, pl. sók Biológiai kezelés, például g) Eleveniszapos eljárás Biológiailag lebontható szerves vegyületek h) Membrán-bioreaktor Szilárd anyagok eltávolítása, például i) Koagulálás és flokkulálás Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek j) Ülepítés Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek vagy biológiailag nem lebomló vagy gátló hatású szennyező anyagok k) Szűrés, pl. homokszűrés, mikroszűrés, ultraszűrés, fordított ozmózis Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek l) Flotáció Anyag/paraméter Egység BAT-AEL A szennyvízáram(ok) eredete Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) mg/l 0,1–1 A kupola véggázainak nedves mosása Kémiai oxigénigény (KOI) 25–120 Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás. Teljes szervesszén-tartalom (TOC) 8–40 Összes lebegő szilárd részecske (TSS) 5–25 Szénhidrogén-olajindex (HOI) 0,1–5 Fémek Réz (Cu) 0,1–0,4 Króm (Cr) 0,1–0,2 Ólom (Pb) 0,1–0,3 Nikkel (Ni) 0,1–0,5 Cink (Zn) 0,5–2 Fenolindex 0,05–0,5 Összes nitrogén (TN) 1–20 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 13. Anyag/paraméter Egység BAT-AEL A szennyvízáram(ok) eredete Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (3) mg/l 0,1–1 A kupola véggázainak nedves mosása Szénhidrogén-olajindex (HOI) 0,1–5 Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás. Fémek Réz (Cu) 0,1–0,4 Króm (Cr) 0,1–0,2 Ólom (Pb) 0,1–0,3 Nikkel (Ni) 0,1–0,5 Cink (Zn) 0,5–2 Fenolindex 0,05 –0,5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 13.

1.2.1.16.

BAT 36. 1.16. táblázat 1.17. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a közvetlen kibocsátásokra vonatkozóan A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a közvetett kibocsátásokra vonatkozóan

A vízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható BAT a szennyvíz alábbi technikák megfelelő kombinációjával történő kezelése. Technika Jellemző szennyező anyagok Előzetes, elsődleges és általános kezelés, például: a) Kiegyenlítés Minden szennyező anyag b) Semlegesítés Savak, lúgok c) Fizikai elválasztás, pl. szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, zsírfogóval, hidrociklonnal, olaj-víz elválasztóval vagy elsődleges ülepítőtartállyal Nagy méretű szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék, olaj/zsír Fizikai-kémiai kezelés, például d) Adszorpció Adszorbeálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. szénhidrogének, higany, szervesen kötött adszorbeálható halogének (AOX) e) Kémiai kicsapatás Kicsapatható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek, fluorid f) Bepárlás Oldható szennyező anyagok, pl. sók Biológiai kezelés, például g) Eleveniszapos eljárás Biológiailag lebontható szerves vegyületek h) Membrán-bioreaktor Szilárd anyagok eltávolítása, például i) Koagulálás és flokkulálás Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek j) Ülepítés Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek vagy biológiailag nem lebomló vagy gátló hatású szennyező anyagok k) Szűrés, pl. homokszűrés, mikroszűrés, ultraszűrés, fordított ozmózis Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek l) Flotáció Anyag/paraméter Egység BAT-AEL A szennyvízáram(ok) eredete Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) mg/l 0,1–1 A kupola véggázainak nedves mosása Kémiai oxigénigény (KOI) 25–120 Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás. Teljes szervesszén-tartalom (TOC) 8–40 Összes lebegő szilárd részecske (TSS) 5–25 Szénhidrogén-olajindex (HOI) 0,1–5 Fémek Réz (Cu) 0,1–0,4 Króm (Cr) 0,1–0,2 Ólom (Pb) 0,1–0,3 Nikkel (Ni) 0,1–0,5 Cink (Zn) 0,5–2 Fenolindex 0,05–0,5 Összes nitrogén (TN) 1–20 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 13. Anyag/paraméter Egység BAT-AEL A szennyvízáram(ok) eredete Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) (3) mg/l 0,1–1 A kupola véggázainak nedves mosása Szénhidrogén-olajindex (HOI) 0,1–5 Nyomásos öntés, véggázkezelés (pl. nedves mosás), kikészítés, hőkezelés, szennyezett felszíni lefolyó víz, közvetlen hűtés, nedveshomok-regenerálás és kupolókemencés salakgranulálás. Fémek Réz (Cu) 0,1–0,4 Króm (Cr) 0,1–0,2 Ólom (Pb) 0,1–0,3 Nikkel (Ni) 0,1–0,5 Cink (Zn) 0,5–2 Fenolindex 0,05 –0,5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 13.

1.2.2. A vasöntödékre vonatkozó BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. és az 1.2.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. Grp. 37. A fémolvasztás energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Az aknamagasság növelése CBC kemencékben Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az épület és/vagy működési korlátok korlátozhatják b) Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) A HBC kemencék minimális lefúvatási ideje Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Hosszú kampányú kupola Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható A fajlagos energiafogyasztásra vonatkozó BAT-AEPL-eket a BAT 14 tartalmazza. Grp. 1221. Energiahatékonyság (1) kupolókemencék esetében az a)–e) folyamatintegrált technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával, (1) a töltőnyílás kivezetése felett, a kupolakémény végén, csatorna és egy áramlás irányába eső ventilátor használata, vagy (2) a töltőnyílás kivezetése alatt, maradékgyűrű használata. (3) hosszú csatornák, amelyek természetes konvekcióval csökkentik a hőmérsékletet, (4) levegő/gáz vagy olaj/gáz hőcserélők, (5) vízfojtás. (6) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (7) ajkas extrakció, (8) fedeles extrakció. (9) tetőre szerelt elszívóernyős extrakció, (10) előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők, (11) a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat, (12) a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület (3) az extrahált véggázok kezelése a g)–l) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Folyamatintegrált technikák a kupolókemencékben a) A koksz minőségének ellenőrzése A koksz beszerzése fontos minőségi előírások (pl. kötött karbon, hamu, illóanyag-tartalom, kén- és nedvességtartalom, átlagos méret/átmérő) alapján történik, amelyeket használat előtt rendszeresen ellenőriznek Általánosan alkalmazható b) A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Az aknamagasság növelése CBC kemencékben Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az épület és/vagy működési korlátok korlátozhatják d) Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Hosszú kampányú kupola Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható Kibocsátások összegyűjtése f) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A kupolókemencékben a véggázok extrakciója az alábbiak valamelyikével történik: Az extrakciót követően a véggázokat lehűtik, például az alábbiak alkalmazásával: Az indukciós kemencék esetében a véggázokat extrahálják, például az alábbiak alkalmazásával: A forgókemencék esetében a véggázokat extrahálják, például elszívóernyős extrakció alkalmazásával. Az EAF-ek esetében a véggázokat extrahálják, például az alábbiak alkalmazásával: Általánosan alkalmazható Véggázkezelés g) Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható i) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható j) Száraz mosás Valamely lúgos oldat (például mész vagy nátrium-hidrogén-karbonát) száraz porát vagy szuszpenzióját/oldatát bevezetik a véggázáramba, és diszpergálják. Az anyag reakcióba lép a savas gáznemű anyaggal (pl. SO2), szilárd anyagot képezve, amelyet szűréssel (pl. szövetbetétes szűrővel) távolítanak el Általánosan alkalmazható k) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható l) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható Anyag/paraméter Egység Kemencetípus BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 Indukciós, forgó, EAF 1–5 Nincs indikatív kibocsátási szint CBC, HBC 1–7 HCl CBC, HBC 10–30 HF CBC, HBC, forgókemencék 1–3 CO Forgókemencék Nincs BAT-AEL 10–30 CBC, HBC Nincs BAT-AEL 20–220 NOX HBC 20–160 Nincs indikatív kibocsátási szint CBC 20–70 Forgókemencék 20–100 PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 CBC, HBC, forgókemencék < 0,01–0,08 Indukciós < 0,01–0,08 SO2 mg/Nm3 HBC 30–100 Forgókemencék 10–50 CBC 50–150 TVOC mg C/Nm3 Minden kemencetípus 5–30 Pb mg/Nm3 CBC, HBC 0,02–0,1 Grp. 38. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12221. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_39_119. táblázat. Az öntöttvas nodularizációjából származó, levegőbe történő porkibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT vagy az a) technika, vagy a b) és a c) technika együttes alkalmazása. Technika Leírás a) Magnézium-oxid-kibocsátás nélküli nodularizáció Öntőforma-készítési eljárás alkalmazása, amelynek során a magnéziumötvözetet tabletta formájában közvetlenül az öntőforma üregébe juttatják, és a nodularizációs reakció a kiöntés során megy végbe b) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Ha az alkalmazott nodularizációs technika (pl. szendvics, duktilátor) magnézium-oxid-kibocsátást eredményez, a véggázokat a kibocsátó forráshoz a lehető legközelebb, rögzített vagy mozgatható elszívóernyő segítségével extrahálják c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt. Az összegyűjtött magnézium-oxid újra felhasználható pigmentek vagy tűzálló anyagok előállításához Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12222. Az öntöttvas nodularizációjából származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 1222. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások

1.2.2.

1.2.2.1. Energiahatékonyság Grp. 37. A fémolvasztás energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Az aknamagasság növelése CBC kemencékben Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az épület és/vagy működési korlátok korlátozhatják b) Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) A HBC kemencék minimális lefúvatási ideje Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Hosszú kampányú kupola Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható A fajlagos energiafogyasztásra vonatkozó BAT-AEPL-eket a BAT 14 tartalmazza.

1.2.2.1.

BAT 37. A fémolvasztás energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Az aknamagasság növelése CBC kemencékben Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az épület és/vagy működési korlátok korlátozhatják b) Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) A HBC kemencék minimális lefúvatási ideje Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható d) Hosszú kampányú kupola Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható A fajlagos energiafogyasztásra vonatkozó BAT-AEPL-eket a BAT 14 tartalmazza.

1.2.2.2. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások (1) kupolókemencék esetében az a)–e) folyamatintegrált technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával, (1) a töltőnyílás kivezetése felett, a kupolakémény végén, csatorna és egy áramlás irányába eső ventilátor használata, vagy (2) a töltőnyílás kivezetése alatt, maradékgyűrű használata. (3) hosszú csatornák, amelyek természetes konvekcióval csökkentik a hőmérsékletet, (4) levegő/gáz vagy olaj/gáz hőcserélők, (5) vízfojtás. (6) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (7) ajkas extrakció, (8) fedeles extrakció. (9) tetőre szerelt elszívóernyős extrakció, (10) előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők, (11) a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat, (12) a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület (3) az extrahált véggázok kezelése a g)–l) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Folyamatintegrált technikák a kupolókemencékben a) A koksz minőségének ellenőrzése A koksz beszerzése fontos minőségi előírások (pl. kötött karbon, hamu, illóanyag-tartalom, kén- és nedvességtartalom, átlagos méret/átmérő) alapján történik, amelyeket használat előtt rendszeresen ellenőriznek Általánosan alkalmazható b) A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Az aknamagasság növelése CBC kemencékben Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az épület és/vagy működési korlátok korlátozhatják d) Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Hosszú kampányú kupola Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható Kibocsátások összegyűjtése f) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A kupolókemencékben a véggázok extrakciója az alábbiak valamelyikével történik: Az extrakciót követően a véggázokat lehűtik, például az alábbiak alkalmazásával: Az indukciós kemencék esetében a véggázokat extrahálják, például az alábbiak alkalmazásával: A forgókemencék esetében a véggázokat extrahálják, például elszívóernyős extrakció alkalmazásával. Az EAF-ek esetében a véggázokat extrahálják, például az alábbiak alkalmazásával: Általánosan alkalmazható Véggázkezelés g) Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható i) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható j) Száraz mosás Valamely lúgos oldat (például mész vagy nátrium-hidrogén-karbonát) száraz porát vagy szuszpenzióját/oldatát bevezetik a véggázáramba, és diszpergálják. Az anyag reakcióba lép a savas gáznemű anyaggal (pl. SO2), szilárd anyagot képezve, amelyet szűréssel (pl. szövetbetétes szűrővel) távolítanak el Általánosan alkalmazható k) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható l) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható Anyag/paraméter Egység Kemencetípus BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 Indukciós, forgó, EAF 1–5 Nincs indikatív kibocsátási szint CBC, HBC 1–7 HCl CBC, HBC 10–30 HF CBC, HBC, forgókemencék 1–3 CO Forgókemencék Nincs BAT-AEL 10–30 CBC, HBC Nincs BAT-AEL 20–220 NOX HBC 20–160 Nincs indikatív kibocsátási szint CBC 20–70 Forgókemencék 20–100 PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 CBC, HBC, forgókemencék < 0,01–0,08 Indukciós < 0,01–0,08 SO2 mg/Nm3 HBC 30–100 Forgókemencék 10–50 CBC 50–150 TVOC mg C/Nm3 Minden kemencetípus 5–30 Pb mg/Nm3 CBC, HBC 0,02–0,1 Grp. 38. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12221. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_39_119. táblázat. Az öntöttvas nodularizációjából származó, levegőbe történő porkibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT vagy az a) technika, vagy a b) és a c) technika együttes alkalmazása. Technika Leírás a) Magnézium-oxid-kibocsátás nélküli nodularizáció Öntőforma-készítési eljárás alkalmazása, amelynek során a magnéziumötvözetet tabletta formájában közvetlenül az öntőforma üregébe juttatják, és a nodularizációs reakció a kiöntés során megy végbe b) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Ha az alkalmazott nodularizációs technika (pl. szendvics, duktilátor) magnézium-oxid-kibocsátást eredményez, a véggázokat a kibocsátó forráshoz a lehető legközelebb, rögzített vagy mozgatható elszívóernyő segítségével extrahálják c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt. Az összegyűjtött magnézium-oxid újra felhasználható pigmentek vagy tűzálló anyagok előállításához Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12222. Az öntöttvas nodularizációjából származó, levegőbe történő kibocsátások

1.2.2.2.

1.2.2.2.1. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások (1) kupolókemencék esetében az a)–e) folyamatintegrált technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával, (1) a töltőnyílás kivezetése felett, a kupolakémény végén, csatorna és egy áramlás irányába eső ventilátor használata, vagy (2) a töltőnyílás kivezetése alatt, maradékgyűrű használata. (3) hosszú csatornák, amelyek természetes konvekcióval csökkentik a hőmérsékletet, (4) levegő/gáz vagy olaj/gáz hőcserélők, (5) vízfojtás. (6) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (7) ajkas extrakció, (8) fedeles extrakció. (9) tetőre szerelt elszívóernyős extrakció, (10) előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők, (11) a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat, (12) a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület (3) az extrahált véggázok kezelése a g)–l) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Folyamatintegrált technikák a kupolókemencékben a) A koksz minőségének ellenőrzése A koksz beszerzése fontos minőségi előírások (pl. kötött karbon, hamu, illóanyag-tartalom, kén- és nedvességtartalom, átlagos méret/átmérő) alapján történik, amelyeket használat előtt rendszeresen ellenőriznek Általánosan alkalmazható b) A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Az aknamagasság növelése CBC kemencékben Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az épület és/vagy működési korlátok korlátozhatják d) Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Hosszú kampányú kupola Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható Kibocsátások összegyűjtése f) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A kupolókemencékben a véggázok extrakciója az alábbiak valamelyikével történik: Az extrakciót követően a véggázokat lehűtik, például az alábbiak alkalmazásával: Az indukciós kemencék esetében a véggázokat extrahálják, például az alábbiak alkalmazásával: A forgókemencék esetében a véggázokat extrahálják, például elszívóernyős extrakció alkalmazásával. Az EAF-ek esetében a véggázokat extrahálják, például az alábbiak alkalmazásával: Általánosan alkalmazható Véggázkezelés g) Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható i) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható j) Száraz mosás Valamely lúgos oldat (például mész vagy nátrium-hidrogén-karbonát) száraz porát vagy szuszpenzióját/oldatát bevezetik a véggázáramba, és diszpergálják. Az anyag reakcióba lép a savas gáznemű anyaggal (pl. SO2), szilárd anyagot képezve, amelyet szűréssel (pl. szövetbetétes szűrővel) távolítanak el Általánosan alkalmazható k) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható l) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható Anyag/paraméter Egység Kemencetípus BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 Indukciós, forgó, EAF 1–5 Nincs indikatív kibocsátási szint CBC, HBC 1–7 HCl CBC, HBC 10–30 HF CBC, HBC, forgókemencék 1–3 CO Forgókemencék Nincs BAT-AEL 10–30 CBC, HBC Nincs BAT-AEL 20–220 NOX HBC 20–160 Nincs indikatív kibocsátási szint CBC 20–70 Forgókemencék 20–100 PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 CBC, HBC, forgókemencék < 0,01–0,08 Indukciós < 0,01–0,08 SO2 mg/Nm3 HBC 30–100 Forgókemencék 10–50 CBC 50–150 TVOC mg C/Nm3 Minden kemencetípus 5–30 Pb mg/Nm3 CBC, HBC 0,02–0,1 Grp. 38. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.

1.2.2.2.1.

BAT 38. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT: A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. (1) kupolókemencék esetében az a)–e) folyamatintegrált technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása, (2) a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával, (1) a töltőnyílás kivezetése felett, a kupolakémény végén, csatorna és egy áramlás irányába eső ventilátor használata, vagy (2) a töltőnyílás kivezetése alatt, maradékgyűrű használata. (3) hosszú csatornák, amelyek természetes konvekcióval csökkentik a hőmérsékletet, (4) levegő/gáz vagy olaj/gáz hőcserélők, (5) vízfojtás. (6) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (7) ajkas extrakció, (8) fedeles extrakció. (9) tetőre szerelt elszívóernyős extrakció, (10) előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők, (11) a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat, (12) a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület (3) az extrahált véggázok kezelése a g)–l) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Folyamatintegrált technikák a kupolókemencékben a) A koksz minőségének ellenőrzése A koksz beszerzése fontos minőségi előírások (pl. kötött karbon, hamu, illóanyag-tartalom, kén- és nedvességtartalom, átlagos méret/átmérő) alapján történik, amelyeket használat előtt rendszeresen ellenőriznek Általánosan alkalmazható b) A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Az aknamagasság növelése CBC kemencékben Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az épület és/vagy működési korlátok korlátozhatják d) Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Hosszú kampányú kupola Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható Kibocsátások összegyűjtése f) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A kupolókemencékben a véggázok extrakciója az alábbiak valamelyikével történik: Az extrakciót követően a véggázokat lehűtik, például az alábbiak alkalmazásával: Az indukciós kemencék esetében a véggázokat extrahálják, például az alábbiak alkalmazásával: A forgókemencék esetében a véggázokat extrahálják, például elszívóernyős extrakció alkalmazásával. Az EAF-ek esetében a véggázokat extrahálják, például az alábbiak alkalmazásával: Általánosan alkalmazható Véggázkezelés g) Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható i) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható j) Száraz mosás Valamely lúgos oldat (például mész vagy nátrium-hidrogén-karbonát) száraz porát vagy szuszpenzióját/oldatát bevezetik a véggázáramba, és diszpergálják. Az anyag reakcióba lép a savas gáznemű anyaggal (pl. SO2), szilárd anyagot képezve, amelyet szűréssel (pl. szövetbetétes szűrővel) távolítanak el Általánosan alkalmazható k) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható l) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható Anyag/paraméter Egység Kemencetípus BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 Indukciós, forgó, EAF 1–5 Nincs indikatív kibocsátási szint CBC, HBC 1–7 HCl CBC, HBC 10–30 HF CBC, HBC, forgókemencék 1–3 CO Forgókemencék Nincs BAT-AEL 10–30 CBC, HBC Nincs BAT-AEL 20–220 NOX HBC 20–160 Nincs indikatív kibocsátási szint CBC 20–70 Forgókemencék 20–100 PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 CBC, HBC, forgókemencék < 0,01–0,08 Indukciós < 0,01–0,08 SO2 mg/Nm3 HBC 30–100 Forgókemencék 10–50 CBC 50–150 TVOC mg C/Nm3 Minden kemencetípus 5–30 Pb mg/Nm3 CBC, HBC 0,02–0,1

kupolókemencék esetében az a)–e) folyamatintegrált technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása,

a kibocsátások összegyűjtése az f) technika alkalmazásával,

BAT 38.

1.18. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a por, a HCl, a HF, az NOX, a PCDD/F, az SO2, a TVOC és az ólom levegőbe történő irányított kibocsátásai esetében, valamint a fémolvasztásból származó CO levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó indikatív kibocsátási szint

az extrahált véggázok kezelése a g)–l) technikák egyikének vagy megfelelő kombinációjának alkalmazásával. Technika Leírás Alkalmazhatóság Folyamatintegrált technikák a kupolókemencékben a) A koksz minőségének ellenőrzése A koksz beszerzése fontos minőségi előírások (pl. kötött karbon, hamu, illóanyag-tartalom, kén- és nedvességtartalom, átlagos méret/átmérő) alapján történik, amelyeket használat előtt rendszeresen ellenőriznek Általánosan alkalmazható b) A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Az aknamagasság növelése CBC kemencékben Lásd az 1.4.1. szakaszt Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot az épület és/vagy működési korlátok korlátozhatják d) Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható e) Hosszú kampányú kupola Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható Kibocsátások összegyűjtése f) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A kupolókemencékben a véggázok extrakciója az alábbiak valamelyikével történik: Az extrakciót követően a véggázokat lehűtik, például az alábbiak alkalmazásával: Az indukciós kemencék esetében a véggázokat extrahálják, például az alábbiak alkalmazásával: A forgókemencék esetében a véggázokat extrahálják, például elszívóernyős extrakció alkalmazásával. Az EAF-ek esetében a véggázokat extrahálják, például az alábbiak alkalmazásával: Általánosan alkalmazható Véggázkezelés g) Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható h) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható i) Adszorpció Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható j) Száraz mosás Valamely lúgos oldat (például mész vagy nátrium-hidrogén-karbonát) száraz porát vagy szuszpenzióját/oldatát bevezetik a véggázáramba, és diszpergálják. Az anyag reakcióba lép a savas gáznemű anyaggal (pl. SO2), szilárd anyagot képezve, amelyet szűréssel (pl. szövetbetétes szűrővel) távolítanak el Általánosan alkalmazható k) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható l) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Általánosan alkalmazható Anyag/paraméter Egység Kemencetípus BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 Indukciós, forgó, EAF 1–5 Nincs indikatív kibocsátási szint CBC, HBC 1–7 HCl CBC, HBC 10–30 HF CBC, HBC, forgókemencék 1–3 CO Forgókemencék Nincs BAT-AEL 10–30 CBC, HBC Nincs BAT-AEL 20–220 NOX HBC 20–160 Nincs indikatív kibocsátási szint CBC 20–70 Forgókemencék 20–100 PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 CBC, HBC, forgókemencék < 0,01–0,08 Indukciós < 0,01–0,08 SO2 mg/Nm3 HBC 30–100 Forgókemencék 10–50 CBC 50–150 TVOC mg C/Nm3 Minden kemencetípus 5–30 Pb mg/Nm3 CBC, HBC 0,02–0,1 (1) a töltőnyílás kivezetése felett, a kupolakémény végén, csatorna és egy áramlás irányába eső ventilátor használata, vagy (2) a töltőnyílás kivezetése alatt, maradékgyűrű használata. (3) hosszú csatornák, amelyek természetes konvekcióval csökkentik a hőmérsékletet, (4) levegő/gáz vagy olaj/gáz hőcserélők, (5) vízfojtás. (6) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (7) ajkas extrakció, (8) fedeles extrakció. (9) tetőre szerelt elszívóernyős extrakció, (10) előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők, (11) a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat, (12) a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület

a töltőnyílás kivezetése felett, a kupolakémény végén, csatorna és egy áramlás irányába eső ventilátor használata, vagy

a töltőnyílás kivezetése alatt, maradékgyűrű használata.

hosszú csatornák, amelyek természetes konvekcióval csökkentik a hőmérsékletet,

levegő/gáz vagy olaj/gáz hőcserélők,

vízfojtás.

elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők),

ajkas extrakció,

fedeles extrakció.

tetőre szerelt elszívóernyős extrakció,

előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők,

a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat,

a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület

1.2.2.2.2. Az öntöttvas nodularizációjából származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_39_119. táblázat. Az öntöttvas nodularizációjából származó, levegőbe történő porkibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT vagy az a) technika, vagy a b) és a c) technika együttes alkalmazása. Technika Leírás a) Magnézium-oxid-kibocsátás nélküli nodularizáció Öntőforma-készítési eljárás alkalmazása, amelynek során a magnéziumötvözetet tabletta formájában közvetlenül az öntőforma üregébe juttatják, és a nodularizációs reakció a kiöntés során megy végbe b) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Ha az alkalmazott nodularizációs technika (pl. szendvics, duktilátor) magnézium-oxid-kibocsátást eredményez, a véggázokat a kibocsátó forráshoz a lehető legközelebb, rögzített vagy mozgatható elszívóernyő segítségével extrahálják c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt. Az összegyűjtött magnézium-oxid újra felhasználható pigmentek vagy tűzálló anyagok előállításához Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.

1.2.2.2.2.

BAT 39. 1.19. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) az öntöttvas nodularizációjából származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan

Az öntöttvas nodularizációjából származó, levegőbe történő porkibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT vagy az a) technika, vagy a b) és a c) technika együttes alkalmazása. Technika Leírás a) Magnézium-oxid-kibocsátás nélküli nodularizáció Öntőforma-készítési eljárás alkalmazása, amelynek során a magnéziumötvözetet tabletta formájában közvetlenül az öntőforma üregébe juttatják, és a nodularizációs reakció a kiöntés során megy végbe b) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Ha az alkalmazott nodularizációs technika (pl. szendvics, duktilátor) magnézium-oxid-kibocsátást eredményez, a véggázokat a kibocsátó forráshoz a lehető legközelebb, rögzített vagy mozgatható elszívóernyő segítségével extrahálják c) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt. Az összegyűjtött magnézium-oxid újra felhasználható pigmentek vagy tűzálló anyagok előállításához Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.

1.2.3. Az acélöntödékre vonatkozó BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. és az 1.2.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. (1) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (2) ajkas extrakció, (3) fedeles extrakció. (4) a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat, (5) a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület, (6) elszívóernyős extrakció (pl. tetőre szerelt, előtetős vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (7) közvetlen extrakció a kemencetető negyedik furatán keresztül Grp. 40. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az indukciós kemencékből származó véggázokat extrahálják, például a következők alkalmazásával: Az EAF-okból származó véggázokat például a következők felhasználásával extrahálják: Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 < 0,01–0,08 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12311. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_41_121. táblázat. Az acélfinomításból származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése céljából alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az acélfinomításból származó véggázokat (pl. argon-oxigén-dekarbonizációs (AOD) vagy vákuum-oxigén-dekarbonizációs (VOD) átalakítókból) például közvetlen elszívóernyővel vagy előtetővel kombinálva extrahálják. Az extrahált véggázokat a b) technikával kezelik Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12312. Acélfinomításból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 1231. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások

1.2.3.

1.2.3.1. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások (1) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (2) ajkas extrakció, (3) fedeles extrakció. (4) a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat, (5) a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület, (6) elszívóernyős extrakció (pl. tetőre szerelt, előtetős vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (7) közvetlen extrakció a kemencetető negyedik furatán keresztül Grp. 40. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az indukciós kemencékből származó véggázokat extrahálják, például a következők alkalmazásával: Az EAF-okból származó véggázokat például a következők felhasználásával extrahálják: Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 < 0,01–0,08 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12311. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_41_121. táblázat. Az acélfinomításból származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése céljából alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az acélfinomításból származó véggázokat (pl. argon-oxigén-dekarbonizációs (AOD) vagy vákuum-oxigén-dekarbonizációs (VOD) átalakítókból) például közvetlen elszívóernyővel vagy előtetővel kombinálva extrahálják. Az extrahált véggázokat a b) technikával kezelik Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12312. Acélfinomításból származó, levegőbe történő kibocsátások

1.2.3.1.

1.2.3.1.1. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások (1) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (2) ajkas extrakció, (3) fedeles extrakció. (4) a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat, (5) a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület, (6) elszívóernyős extrakció (pl. tetőre szerelt, előtetős vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (7) közvetlen extrakció a kemencetető negyedik furatán keresztül Grp. 40. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az indukciós kemencékből származó véggázokat extrahálják, például a következők alkalmazásával: Az EAF-okból származó véggázokat például a következők felhasználásával extrahálják: Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 < 0,01–0,08 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.

1.2.3.1.1.

BAT 40. 1.20. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a por és a PCDD/F levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan

A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az indukciós kemencékből származó véggázokat extrahálják, például a következők alkalmazásával: Az EAF-okból származó véggázokat például a következők felhasználásával extrahálják: Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 < 0,01–0,08 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. (1) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (2) ajkas extrakció, (3) fedeles extrakció. (4) a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat, (5) a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület, (6) elszívóernyős extrakció (pl. tetőre szerelt, előtetős vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (7) közvetlen extrakció a kemencetető negyedik furatán keresztül

elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők),

ajkas extrakció,

fedeles extrakció.

a kemence és a lecsapolási terület köré szerelt (mobil vagy rögzített) részleges kemenceburkolat,

a kemence körüli teljes térburkolatot használó teljes kemenceburkolat, valamint a töltési/csapolási műveletekhez mozgatható tetővel felszerelt lecsapolási terület,

elszívóernyős extrakció (pl. tetőre szerelt, előtetős vagy oldalhuzatos elszívóernyők),

közvetlen extrakció a kemencetető negyedik furatán keresztül

1.2.3.1.2. Acélfinomításból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_41_121. táblázat. Az acélfinomításból származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése céljából alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az acélfinomításból származó véggázokat (pl. argon-oxigén-dekarbonizációs (AOD) vagy vákuum-oxigén-dekarbonizációs (VOD) átalakítókból) például közvetlen elszívóernyővel vagy előtetővel kombinálva extrahálják. Az extrahált véggázokat a b) technikával kezelik Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.

1.2.3.1.2.

BAT 41. 1.21. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szint (BAT-AEL) az acélfinomításból származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozóan

Az acélfinomításból származó, levegőbe történő kibocsátások csökkentése céljából alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az acélfinomításból származó véggázokat (pl. argon-oxigén-dekarbonizációs (AOD) vagy vákuum-oxigén-dekarbonizációs (VOD) átalakítókból) például közvetlen elszívóernyővel vagy előtetővel kombinálva extrahálják. Az extrahált véggázokat a b) technikával kezelik Véggázkezelés b) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt Paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.

1.2.4. Nemvasfémöntödékre vonatkozó BAT-következtetések Az ebben a szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. és az 1.2.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. Grp. 42. A fémolvasztás energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének alkalmazása. Technika Leírás a) Megolvasztott fém cirkuláltatása lángkemencékben A lángkemencékre szivattyút szerelnek fel, amely a megolvasztott fémet cirkulációra kényszeríti, és minimálisra csökkenti a hőmérsékleti gradienst (felülről lefelé) az olvasztófürdőben b) A tégelykemencékben a sugárzásból eredő energiaveszteség minimalizálása A tégelykemencéket fedéllel és/vagy sugárzó panelbetétekkel látják el, hogy minimálisra csökkentsék a sugárzásból eredő energiaveszteséget A fajlagos energiafogyasztásra vonatkozó BAT-AEPL-eket a BAT 14 tartalmazza. Grp. 1241. Energiahatékonyság (1) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (2) ajkas extrakció, (3) fedeles extrakció. Grp. 43. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–e) technikák egyikével vagy kombinációjával. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az aknás, a tégely-, az ellenállás-, a láng- (kandallós típusú) és sugárzó tetős kemencékből származó véggázokat elszívóernyős extrakcióval (pl. előtetős elszívókkal) extrahálják. Az extraháló berendezést úgy szerelik fel, hogy lehetővé tegye a kibocsátások megkötését a kiöntés során. Az indukciós kemencékből származó véggázokat extrahálják, például az alábbiak használatával: A forgókemencékből származó véggázokat extrahálják, például elszívóernyős extrakcióval Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Száraz mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt d) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt e) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Nincs indikatív kibocsátási szint HCl 1–3 HF < 1 CO Nincs BAT-AEL 5–30 NOX 20–50 Nincs indikatív kibocsátási szint PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 < 0,01–0,08 SO2 mg/Nm3 < 10 Pb < 0,02–0,1 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12421. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 1242. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 44. A klórgáz használata nem minősül BAT-nak a megolvasztott alumínium kezelése (gáztalanítás/tisztítás) során. (1) SO2, (2) az N2, a CO2 és/vagy az SO2 gázkeverékei, (3) az argon és az SO2 gázkeverékei. Grp. leírás. A kis globális felmelegedési potenciállal rendelkező, megfelelő oxidációszabályozó anyagok (gázok is) közé tartoznak a következők: Az SO2 használata egy MgSO4-ból, MgS-ból és MgO-ból álló védőréteg kialakulásához vezet. Grp. 45. A magnéziumolvasztás során a megolvasztott fém védelméből származó, nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkező anyagok kibocsátásának megelőzése érdekében alkalmazható BAT a kis globális felmelegedési potenciállal rendelkező oxidációszabályozó anyagok használata. Grp. 1243. A megolvasztott fém kezeléséből és védelméből származó, levegőbe történő kibocsátások

1.2.4.

1.2.4.1. Energiahatékonyság Grp. 42. A fémolvasztás energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének alkalmazása. Technika Leírás a) Megolvasztott fém cirkuláltatása lángkemencékben A lángkemencékre szivattyút szerelnek fel, amely a megolvasztott fémet cirkulációra kényszeríti, és minimálisra csökkenti a hőmérsékleti gradienst (felülről lefelé) az olvasztófürdőben b) A tégelykemencékben a sugárzásból eredő energiaveszteség minimalizálása A tégelykemencéket fedéllel és/vagy sugárzó panelbetétekkel látják el, hogy minimálisra csökkentsék a sugárzásból eredő energiaveszteséget A fajlagos energiafogyasztásra vonatkozó BAT-AEPL-eket a BAT 14 tartalmazza.

1.2.4.1.

BAT 42. A fémolvasztás energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az alábbi technikák egyikének alkalmazása. Technika Leírás a) Megolvasztott fém cirkuláltatása lángkemencékben A lángkemencékre szivattyút szerelnek fel, amely a megolvasztott fémet cirkulációra kényszeríti, és minimálisra csökkenti a hőmérsékleti gradienst (felülről lefelé) az olvasztófürdőben b) A tégelykemencékben a sugárzásból eredő energiaveszteség minimalizálása A tégelykemencéket fedéllel és/vagy sugárzó panelbetétekkel látják el, hogy minimálisra csökkentsék a sugárzásból eredő energiaveszteséget A fajlagos energiafogyasztásra vonatkozó BAT-AEPL-eket a BAT 14 tartalmazza.

1.2.4.2. Hőkezelési folyamatokból származó, levegőbe történő kibocsátások (1) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (2) ajkas extrakció, (3) fedeles extrakció. Grp. 43. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–e) technikák egyikével vagy kombinációjával. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az aknás, a tégely-, az ellenállás-, a láng- (kandallós típusú) és sugárzó tetős kemencékből származó véggázokat elszívóernyős extrakcióval (pl. előtetős elszívókkal) extrahálják. Az extraháló berendezést úgy szerelik fel, hogy lehetővé tegye a kibocsátások megkötését a kiöntés során. Az indukciós kemencékből származó véggázokat extrahálják, például az alábbiak használatával: A forgókemencékből származó véggázokat extrahálják, például elszívóernyős extrakcióval Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Száraz mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt d) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt e) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Nincs indikatív kibocsátási szint HCl 1–3 HF < 1 CO Nincs BAT-AEL 5–30 NOX 20–50 Nincs indikatív kibocsátási szint PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 < 0,01–0,08 SO2 mg/Nm3 < 10 Pb < 0,02–0,1 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. Grp. 12421. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások

1.2.4.2.

1.2.4.2.1. Fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátások (1) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (2) ajkas extrakció, (3) fedeles extrakció. Grp. 43. A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–e) technikák egyikével vagy kombinációjával. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az aknás, a tégely-, az ellenállás-, a láng- (kandallós típusú) és sugárzó tetős kemencékből származó véggázokat elszívóernyős extrakcióval (pl. előtetős elszívókkal) extrahálják. Az extraháló berendezést úgy szerelik fel, hogy lehetővé tegye a kibocsátások megkötését a kiöntés során. Az indukciós kemencékből származó véggázokat extrahálják, például az alábbiak használatával: A forgókemencékből származó véggázokat extrahálják, például elszívóernyős extrakcióval Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Száraz mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt d) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt e) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Nincs indikatív kibocsátási szint HCl 1–3 HF < 1 CO Nincs BAT-AEL 5–30 NOX 20–50 Nincs indikatív kibocsátási szint PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 < 0,01–0,08 SO2 mg/Nm3 < 10 Pb < 0,02–0,1 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12.

1.2.4.2.1.

BAT 43. 1.22. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek) a por, a HCl, a HF, az NOX, a PCDD/Fs, az SO2 és a Pb levegőbe történő irányított kibocsátásai esetében, valamint a fémolvasztásból származó CO levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó indikatív kibocsátási szintek

A fémolvasztásból származó, levegőbe történő kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazható BAT a kibocsátásoknak az a) technika alkalmazásával történő összegyűjtése és a véggázok kezelése az alábbi b)–e) technikák egyikével vagy kombinációjával. Technika Leírás Kibocsátások összegyűjtése a) A véggázok extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz Az aknás, a tégely-, az ellenállás-, a láng- (kandallós típusú) és sugárzó tetős kemencékből származó véggázokat elszívóernyős extrakcióval (pl. előtetős elszívókkal) extrahálják. Az extraháló berendezést úgy szerelik fel, hogy lehetővé tegye a kibocsátások megkötését a kiöntés során. Az indukciós kemencékből származó véggázokat extrahálják, például az alábbiak használatával: A forgókemencékből származó véggázokat extrahálják, például elszívóernyős extrakcióval Véggázkezelés b) Ciklon Lásd az 1.4.3. szakaszt c) Száraz mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt d) Szövetbetétes szűrő Lásd az 1.4.3. szakaszt e) Nedves mosás Lásd az 1.4.3. szakaszt Anyag/paraméter Egység BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Por mg/Nm3 1–5 Nincs indikatív kibocsátási szint HCl 1–3 HF < 1 CO Nincs BAT-AEL 5–30 NOX 20–50 Nincs indikatív kibocsátási szint PCDD/F. ng WHO-TEQ/Nm3 < 0,01–0,08 SO2 mg/Nm3 < 10 Pb < 0,02–0,1 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 12. (1) elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők), (2) ajkas extrakció, (3) fedeles extrakció.

elszívóernyős extrakció (pl. előtető vagy oldalhuzatos elszívóernyők),

ajkas extrakció,

fedeles extrakció.

1.2.4.3. A megolvasztott fém kezeléséből és védelméből származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 44. A klórgáz használata nem minősül BAT-nak a megolvasztott alumínium kezelése (gáztalanítás/tisztítás) során. (1) SO2, (2) az N2, a CO2 és/vagy az SO2 gázkeverékei, (3) az argon és az SO2 gázkeverékei. Grp. leírás. A kis globális felmelegedési potenciállal rendelkező, megfelelő oxidációszabályozó anyagok (gázok is) közé tartoznak a következők: Az SO2 használata egy MgSO4-ból, MgS-ból és MgO-ból álló védőréteg kialakulásához vezet. Grp. 45. A magnéziumolvasztás során a megolvasztott fém védelméből származó, nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkező anyagok kibocsátásának megelőzése érdekében alkalmazható BAT a kis globális felmelegedési potenciállal rendelkező oxidációszabályozó anyagok használata.

1.2.4.3.

BAT 44. A klórgáz használata nem minősül BAT-nak a megolvasztott alumínium kezelése (gáztalanítás/tisztítás) során.

BAT 45. A magnéziumolvasztás során a megolvasztott fém védelméből származó, nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkező anyagok kibocsátásának megelőzése érdekében alkalmazható BAT a kis globális felmelegedési potenciállal rendelkező oxidációszabályozó anyagok használata. (1) SO2, (2) az N2, a CO2 és/vagy az SO2 gázkeverékei, (3) az argon és az SO2 gázkeverékei. Grp. leírás. A kis globális felmelegedési potenciállal rendelkező, megfelelő oxidációszabályozó anyagok (gázok is) közé tartoznak a következők: Az SO2 használata egy MgSO4-ból, MgS-ból és MgO-ból álló védőréteg kialakulásához vezet.

BAT 45. Leírás

A kis globális felmelegedési potenciállal rendelkező, megfelelő oxidációszabályozó anyagok (gázok is) közé tartoznak a következők: Az SO2 használata egy MgSO4-ból, MgS-ból és MgO-ból álló védőréteg kialakulásához vezet. (1) SO2, (2) az N2, a CO2 és/vagy az SO2 gázkeverékei, (3) az argon és az SO2 gázkeverékei.

SO2,

az N2, a CO2 és/vagy az SO2 gázkeverékei,

az argon és az SO2 gázkeverékei.

1.3. A kovácsműhelyekre vonatkozó BAT-következtetések A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1.1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni. (1) a kemence fő jellemzőinek optimalizálása (pl. égők száma és típusa, légtömörség és kemenceszigetelés megfelelő tűzálló anyagok használatával), (2) a kemenceajtó nyílásaiból adódó hőveszteségek minimalizálása, pl. a folyamatos üzemű újrahevítő kemencékben egy helyett több emelhető szegmens használatával, (3) a kemencében lévő alapanyagot tartó szerkezetek (pl. gerendák, csúszdák) számának minimalizálása és megfelelő szigetelés alkalmazása a tartószerkezetek vízhűtéséből adódó hőveszteségek csökkentésére a folyamatos üzemű újrahevítő kemencékben (4) annak biztosítása, hogy az alapanyag hevítési/újrahevítési hőmérséklete következetesen egységes legyen. (5) a berendezés kikapcsolása az üresjárati időszakokban, (6) a kemence üzemeltetésének optimalizálása, pl. a kemencekapacitás kihasználása, a levegő/tüzelőanyag arány korrekciója, a szigetelés javítása Grp. 46. A hevítés/újrahevítés és hőkezelés energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A kemencekialakítás optimalizálása Ilyen technikák lehetnek a következők: Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Az alapanyagok hevítésének/újrahevítésének optimalizálása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható d) Az égéslevegő előmelegítése Lásd az 1.4.1. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a regeneratív égők felszereléséhez szükséges hely hiánya korlátozhatja Ágazat Egység Indikatív szint (éves átlag) Kovácsműhelyek kWh/t alapanyag 1700–6500 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. Grp. 131. Energiahatékonyság (1) a folyamatok számítógépes kezelése, pl. hevítési/újrahevítési ciklusok, kalapálási ciklusok, (2) a nyersanyag méretének megfelelő kalapács kiválasztása, (3) a nyersanyag méretének beállítása a kovácsolási vonalon (teljesen automatizált) vagy az anyagnyírás szervezeti területén (manuális) a maradékanyagok mennyiségének és a feldolgozási műveletek számának minimalizálása érdekében (4) számítógéppel segített tervezés alkalmazása a kovácsolóeszközök és a kovácsolási (kokilla-)geometria optimalizálására a kovácsolási vizsgálatok szükségességének csökkentése érdekében, (5) megfelelő típusú hűtőközeg/kenőanyag kiválasztása a kovácsoláshoz, pl. szintetikus kenőanyag zárt süllyesztékes kovácsoláshoz, vízalapú grafitdiszperzió, (6) hűtőközegek/kenőanyagok összegyűjtésére és recirkuláltatására szolgáló rendszerek zárt süllyesztékes kovácsolásnál Grp. 47. Az anyagfelhasználás hatékonyságának növelése és az ártalmatlanításra továbbított hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás a) Folyamatoptimalizálás Ilyen technikák lehetnek a következők: b) A nyersanyag- és segédanyag-felhasználás optimalizálása Ilyen technikák lehetnek a következők: c) A technológiai maradékanyagok újrafeldolgozása A technológiai maradékanyagokat (pl. a nyersanyag-előkészítési, kalapácsolási és kikészítési folyamatokból származó fémmaradványokat és az alkalmazott szemcseszóró közegeket) újrafeldolgozzák és/vagy újrahasznosítják Grp. 132. Az anyagfelhasználás hatékonysága Grp. leírás. A kalapácsoló berendezések rezgéscsökkentő és szigetelő technikái közé tartozik a rezgéscsillapító komponensek, pl. rétegzett elasztomer izolátorok vagy viszkózus rugós izolátorok felszerelése az üllő, ill. rugótokok felszerelése a kalapácsalap alá. Grp. alkalmazhatóság. Csak új üzemek és/vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. Grp. 48. A kalapácsolási folyamatból származó rezgés csökkentése érdekében alkalmazható BAT a rezgéscsökkentő és szigetelő technikák alkalmazása. Grp. 133. Rezgések Grp. 49. A BAT a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Specifikus eljárás Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Nitrogén-oxidok (NOx) Hevítés/újrahevítés, hőkezelés EN 14792 Évente egyszer BAT 50 Szén-monoxid (CO) Hevítés/újrahevítés, hőkezelés EN 15058 Grp. 134. A levegőbe történő kibocsátások ellenőrzése (1) zárt tasakok vagy dobok használata diszpergálható vagy vízben oldódó összetevőket, pl. segédanyagokat tartalmazó anyagok kezelésére, (2) a szállítási távolságok minimálisra csökkentése, (3) hatékony anyagkezelés Grp. 50. A levegőbe történő diffúz kibocsátások megelőzése vagy csökkentése céljából alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás a) Operatív és technikai intézkedések Ilyen technikák lehetnek a következők: b) A szemcseszórásból származó kibocsátások extrakciója A szemcseszórásból származó kibocsátások. Az extrahált véggázokat pl. szövetbetétes szűrőket alkalmazó technikával kezelik Grp. 1351. A levegőbe történő diffúz kibocsátások Grp_51_124. táblázat. A hevítésből, az újrahevítésből és a hőkezelésből származó NOX levegőbe történő kibocsátásának megelőzése vagy csökkentése, valamint a CO-kibocsátás korlátozása érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia használata vagy az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz Általánosan alkalmazható b) A tüzelés optimalizálása A kemencében végbemenő energiaátalakítás hatékonyságának maximalizálása és ezzel együtt a kibocsátások (különösen a CO-kibocsátás) minimális szintre való csökkentése érdekében hozott intézkedések. Ezt olyan technikák kombinációjával lehet elérni, mint a kemence jó kialakítása, a hőmérséklet (pl. a tüzelőanyag és az égéslevegő hatékony keverése) és a tüzelőzónában való tartózkodási idő optimalizálása, valamint kemenceautomatizálás és -vezérlés alkalmazása c) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt d) Füstgáz-visszavezetés A füstgáz egy részének (külső) visszavezetése az égetőkamrába a friss égéslevegő egy része helyett azzal a kettős hatással jár, hogy egyrészt csökkenti a hőmérsékletet, másrészt korlátozza a nitrogén oxidációjához rendelkezésre álló O2-tartalmat, és ezáltal korlátozza az NOX-képződést. A folyamat a kemencéből származó füstgáznak a lángba juttatását jelenti az oxigéntartalom és ezzel együtt a lánghőmérséklet csökkentése érdekében A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja e) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják f) A levegő-előmelegítés hőmérsékletének korlátozása A levegő-előmelegítés hőmérsékletének korlátozása az NOX-kibocsátás koncentrációjának csökkenését eredményezi. Egyensúlyt kell elérni a füstgázból származó hővisszanyerés maximalizálása és az NOX-kibocsátás minimalizálása között Általánosan alkalmazható g) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja h) Lángmentes tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása (azaz a kemence térfogata, az égők rendelkezésére álló hely, az égők közötti távolság) és a kemencében található tűzálló bélés cseréjének szükségessége korlátozhatja. Nem alkalmazható a lángmentes tüzeléshez szükséges öngyulladási hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten üzemelő kemencék esetében Paraméter Egység Eljárás(ok) BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) NOX mg/Nm3 Hevítés/újrahevítés/hőkezelés 100–250 Nincs indikatív szint CO Hevítés/újrahevítés/hőkezelés Nincs BAT-AEL 10–100 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 48. Grp. 1352. A hevítésből/újrahevítésből és a hőkezelésből származó, levegőbe történő kibocsátások Grp. 135. Levegőbe történő kibocsátások Grp. 52megjegyzés. A vízfogyasztás optimalizálása és a keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi a) és b) technika együttes alkalmazása: A BAT 52 csak akkor alkalmazandó, ha a szennyvízkeletkezés a bemeneti és kimeneti anyagok BAT 2-ben említett nyilvántartása alapján lényegesnek minősül. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Vízáramok elkülönítése Lásd az 1.4.4. szakaszt Már létező üzemek esetében az alkalmazhatóságot a vízgyűjtő rendszer kialakítása korlátozhatja b) A víz újrafelhasználása és/vagy újrahasznosítása A vízáramokat (például technológiai víz, hűtővíz) zárt vagy félig zárt rendszerben, szükség esetén kezelést követően újrafelhasználják és/vagy újrahasznosítják A víz újrafelhasználásának és/vagy újrahasznosításának mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződéstartalom és/vagy a vízáramok jellemzői korlátozzák Grp. 136. Vízfogyasztás és szennyvízképződés

1.3.

1.3.1. Energiahatékonyság (1) a kemence fő jellemzőinek optimalizálása (pl. égők száma és típusa, légtömörség és kemenceszigetelés megfelelő tűzálló anyagok használatával), (2) a kemenceajtó nyílásaiból adódó hőveszteségek minimalizálása, pl. a folyamatos üzemű újrahevítő kemencékben egy helyett több emelhető szegmens használatával, (3) a kemencében lévő alapanyagot tartó szerkezetek (pl. gerendák, csúszdák) számának minimalizálása és megfelelő szigetelés alkalmazása a tartószerkezetek vízhűtéséből adódó hőveszteségek csökkentésére a folyamatos üzemű újrahevítő kemencékben (4) annak biztosítása, hogy az alapanyag hevítési/újrahevítési hőmérséklete következetesen egységes legyen. (5) a berendezés kikapcsolása az üresjárati időszakokban, (6) a kemence üzemeltetésének optimalizálása, pl. a kemencekapacitás kihasználása, a levegő/tüzelőanyag arány korrekciója, a szigetelés javítása Grp. 46. A hevítés/újrahevítés és hőkezelés energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A kemencekialakítás optimalizálása Ilyen technikák lehetnek a következők: Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Az alapanyagok hevítésének/újrahevítésének optimalizálása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható d) Az égéslevegő előmelegítése Lásd az 1.4.1. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a regeneratív égők felszereléséhez szükséges hely hiánya korlátozhatja Ágazat Egység Indikatív szint (éves átlag) Kovácsműhelyek kWh/t alapanyag 1700–6500 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6.

1.3.1.

BAT 46. 1.23. táblázat A fajlagos energiafogyasztáshoz kapcsolódó indikatív szint üzemi szinten

A hevítés/újrahevítés és hőkezelés energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) A kemencekialakítás optimalizálása Ilyen technikák lehetnek a következők: Csak új üzemek és jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható b) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt Általánosan alkalmazható c) Az alapanyagok hevítésének/újrahevítésének optimalizálása Ilyen technikák lehetnek a következők: Általánosan alkalmazható d) Az égéslevegő előmelegítése Lásd az 1.4.1. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a regeneratív égők felszereléséhez szükséges hely hiánya korlátozhatja Ágazat Egység Indikatív szint (éves átlag) Kovácsműhelyek kWh/t alapanyag 1700–6500 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 6. (1) a kemence fő jellemzőinek optimalizálása (pl. égők száma és típusa, légtömörség és kemenceszigetelés megfelelő tűzálló anyagok használatával), (2) a kemenceajtó nyílásaiból adódó hőveszteségek minimalizálása, pl. a folyamatos üzemű újrahevítő kemencékben egy helyett több emelhető szegmens használatával, (3) a kemencében lévő alapanyagot tartó szerkezetek (pl. gerendák, csúszdák) számának minimalizálása és megfelelő szigetelés alkalmazása a tartószerkezetek vízhűtéséből adódó hőveszteségek csökkentésére a folyamatos üzemű újrahevítő kemencékben (4) annak biztosítása, hogy az alapanyag hevítési/újrahevítési hőmérséklete következetesen egységes legyen. (5) a berendezés kikapcsolása az üresjárati időszakokban, (6) a kemence üzemeltetésének optimalizálása, pl. a kemencekapacitás kihasználása, a levegő/tüzelőanyag arány korrekciója, a szigetelés javítása

a kemence fő jellemzőinek optimalizálása (pl. égők száma és típusa, légtömörség és kemenceszigetelés megfelelő tűzálló anyagok használatával),

a kemenceajtó nyílásaiból adódó hőveszteségek minimalizálása, pl. a folyamatos üzemű újrahevítő kemencékben egy helyett több emelhető szegmens használatával,

a kemencében lévő alapanyagot tartó szerkezetek (pl. gerendák, csúszdák) számának minimalizálása és megfelelő szigetelés alkalmazása a tartószerkezetek vízhűtéséből adódó hőveszteségek csökkentésére a folyamatos üzemű újrahevítő kemencékben

annak biztosítása, hogy az alapanyag hevítési/újrahevítési hőmérséklete következetesen egységes legyen.

a berendezés kikapcsolása az üresjárati időszakokban,

a kemence üzemeltetésének optimalizálása, pl. a kemencekapacitás kihasználása, a levegő/tüzelőanyag arány korrekciója, a szigetelés javítása

1.3.2. Az anyagfelhasználás hatékonysága (1) a folyamatok számítógépes kezelése, pl. hevítési/újrahevítési ciklusok, kalapálási ciklusok, (2) a nyersanyag méretének megfelelő kalapács kiválasztása, (3) a nyersanyag méretének beállítása a kovácsolási vonalon (teljesen automatizált) vagy az anyagnyírás szervezeti területén (manuális) a maradékanyagok mennyiségének és a feldolgozási műveletek számának minimalizálása érdekében (4) számítógéppel segített tervezés alkalmazása a kovácsolóeszközök és a kovácsolási (kokilla-)geometria optimalizálására a kovácsolási vizsgálatok szükségességének csökkentése érdekében, (5) megfelelő típusú hűtőközeg/kenőanyag kiválasztása a kovácsoláshoz, pl. szintetikus kenőanyag zárt süllyesztékes kovácsoláshoz, vízalapú grafitdiszperzió, (6) hűtőközegek/kenőanyagok összegyűjtésére és recirkuláltatására szolgáló rendszerek zárt süllyesztékes kovácsolásnál Grp. 47. Az anyagfelhasználás hatékonyságának növelése és az ártalmatlanításra továbbított hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás a) Folyamatoptimalizálás Ilyen technikák lehetnek a következők: b) A nyersanyag- és segédanyag-felhasználás optimalizálása Ilyen technikák lehetnek a következők: c) A technológiai maradékanyagok újrafeldolgozása A technológiai maradékanyagokat (pl. a nyersanyag-előkészítési, kalapácsolási és kikészítési folyamatokból származó fémmaradványokat és az alkalmazott szemcseszóró közegeket) újrafeldolgozzák és/vagy újrahasznosítják

1.3.2.

BAT 47. Az anyagfelhasználás hatékonyságának növelése és az ártalmatlanításra továbbított hulladék mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az összes alábbi technika alkalmazása. Technika Leírás a) Folyamatoptimalizálás Ilyen technikák lehetnek a következők: b) A nyersanyag- és segédanyag-felhasználás optimalizálása Ilyen technikák lehetnek a következők: c) A technológiai maradékanyagok újrafeldolgozása A technológiai maradékanyagokat (pl. a nyersanyag-előkészítési, kalapácsolási és kikészítési folyamatokból származó fémmaradványokat és az alkalmazott szemcseszóró közegeket) újrafeldolgozzák és/vagy újrahasznosítják (1) a folyamatok számítógépes kezelése, pl. hevítési/újrahevítési ciklusok, kalapálási ciklusok, (2) a nyersanyag méretének megfelelő kalapács kiválasztása, (3) a nyersanyag méretének beállítása a kovácsolási vonalon (teljesen automatizált) vagy az anyagnyírás szervezeti területén (manuális) a maradékanyagok mennyiségének és a feldolgozási műveletek számának minimalizálása érdekében (4) számítógéppel segített tervezés alkalmazása a kovácsolóeszközök és a kovácsolási (kokilla-)geometria optimalizálására a kovácsolási vizsgálatok szükségességének csökkentése érdekében, (5) megfelelő típusú hűtőközeg/kenőanyag kiválasztása a kovácsoláshoz, pl. szintetikus kenőanyag zárt süllyesztékes kovácsoláshoz, vízalapú grafitdiszperzió, (6) hűtőközegek/kenőanyagok összegyűjtésére és recirkuláltatására szolgáló rendszerek zárt süllyesztékes kovácsolásnál

a folyamatok számítógépes kezelése, pl. hevítési/újrahevítési ciklusok, kalapálási ciklusok,

a nyersanyag méretének megfelelő kalapács kiválasztása,

a nyersanyag méretének beállítása a kovácsolási vonalon (teljesen automatizált) vagy az anyagnyírás szervezeti területén (manuális) a maradékanyagok mennyiségének és a feldolgozási műveletek számának minimalizálása érdekében

számítógéppel segített tervezés alkalmazása a kovácsolóeszközök és a kovácsolási (kokilla-)geometria optimalizálására a kovácsolási vizsgálatok szükségességének csökkentése érdekében,

megfelelő típusú hűtőközeg/kenőanyag kiválasztása a kovácsoláshoz, pl. szintetikus kenőanyag zárt süllyesztékes kovácsoláshoz, vízalapú grafitdiszperzió,

hűtőközegek/kenőanyagok összegyűjtésére és recirkuláltatására szolgáló rendszerek zárt süllyesztékes kovácsolásnál

1.3.3. Rezgések Grp. leírás. A kalapácsoló berendezések rezgéscsökkentő és szigetelő technikái közé tartozik a rezgéscsillapító komponensek, pl. rétegzett elasztomer izolátorok vagy viszkózus rugós izolátorok felszerelése az üllő, ill. rugótokok felszerelése a kalapácsalap alá. Grp. alkalmazhatóság. Csak új üzemek és/vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható. Grp. 48. A kalapácsolási folyamatból származó rezgés csökkentése érdekében alkalmazható BAT a rezgéscsökkentő és szigetelő technikák alkalmazása.

1.3.3.

BAT 48. A kalapácsolási folyamatból származó rezgés csökkentése érdekében alkalmazható BAT a rezgéscsökkentő és szigetelő technikák alkalmazása. Grp. leírás. A kalapácsoló berendezések rezgéscsökkentő és szigetelő technikái közé tartozik a rezgéscsillapító komponensek, pl. rétegzett elasztomer izolátorok vagy viszkózus rugós izolátorok felszerelése az üllő, ill. rugótokok felszerelése a kalapácsalap alá. Grp. alkalmazhatóság. Csak új üzemek és/vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható.

BAT 48. Leírás

A kalapácsoló berendezések rezgéscsökkentő és szigetelő technikái közé tartozik a rezgéscsillapító komponensek, pl. rétegzett elasztomer izolátorok vagy viszkózus rugós izolátorok felszerelése az üllő, ill. rugótokok felszerelése a kalapácsalap alá.

Alkalmazhatóság

Csak új üzemek és/vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható.

1.3.4. A levegőbe történő kibocsátások ellenőrzése Grp. 49. A BAT a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Specifikus eljárás Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Nitrogén-oxidok (NOx) Hevítés/újrahevítés, hőkezelés EN 14792 Évente egyszer BAT 50 Szén-monoxid (CO) Hevítés/újrahevítés, hőkezelés EN 15058

1.3.4.

BAT 49. A BAT a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az alkalmazható BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást. Anyag/paraméter Specifikus eljárás Szabvány(ok) Az ellenőrzés minimális gyakorisága Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés Nitrogén-oxidok (NOx) Hevítés/újrahevítés, hőkezelés EN 14792 Évente egyszer BAT 50 Szén-monoxid (CO) Hevítés/újrahevítés, hőkezelés EN 15058

1.3.5. Levegőbe történő kibocsátások (1) zárt tasakok vagy dobok használata diszpergálható vagy vízben oldódó összetevőket, pl. segédanyagokat tartalmazó anyagok kezelésére, (2) a szállítási távolságok minimálisra csökkentése, (3) hatékony anyagkezelés Grp. 50. A levegőbe történő diffúz kibocsátások megelőzése vagy csökkentése céljából alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás a) Operatív és technikai intézkedések Ilyen technikák lehetnek a következők: b) A szemcseszórásból származó kibocsátások extrakciója A szemcseszórásból származó kibocsátások. Az extrahált véggázokat pl. szövetbetétes szűrőket alkalmazó technikával kezelik Grp. 1351. A levegőbe történő diffúz kibocsátások Grp_51_124. táblázat. A hevítésből, az újrahevítésből és a hőkezelésből származó NOX levegőbe történő kibocsátásának megelőzése vagy csökkentése, valamint a CO-kibocsátás korlátozása érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia használata vagy az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz Általánosan alkalmazható b) A tüzelés optimalizálása A kemencében végbemenő energiaátalakítás hatékonyságának maximalizálása és ezzel együtt a kibocsátások (különösen a CO-kibocsátás) minimális szintre való csökkentése érdekében hozott intézkedések. Ezt olyan technikák kombinációjával lehet elérni, mint a kemence jó kialakítása, a hőmérséklet (pl. a tüzelőanyag és az égéslevegő hatékony keverése) és a tüzelőzónában való tartózkodási idő optimalizálása, valamint kemenceautomatizálás és -vezérlés alkalmazása c) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt d) Füstgáz-visszavezetés A füstgáz egy részének (külső) visszavezetése az égetőkamrába a friss égéslevegő egy része helyett azzal a kettős hatással jár, hogy egyrészt csökkenti a hőmérsékletet, másrészt korlátozza a nitrogén oxidációjához rendelkezésre álló O2-tartalmat, és ezáltal korlátozza az NOX-képződést. A folyamat a kemencéből származó füstgáznak a lángba juttatását jelenti az oxigéntartalom és ezzel együtt a lánghőmérséklet csökkentése érdekében A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja e) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják f) A levegő-előmelegítés hőmérsékletének korlátozása A levegő-előmelegítés hőmérsékletének korlátozása az NOX-kibocsátás koncentrációjának csökkenését eredményezi. Egyensúlyt kell elérni a füstgázból származó hővisszanyerés maximalizálása és az NOX-kibocsátás minimalizálása között Általánosan alkalmazható g) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja h) Lángmentes tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása (azaz a kemence térfogata, az égők rendelkezésére álló hely, az égők közötti távolság) és a kemencében található tűzálló bélés cseréjének szükségessége korlátozhatja. Nem alkalmazható a lángmentes tüzeléshez szükséges öngyulladási hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten üzemelő kemencék esetében Paraméter Egység Eljárás(ok) BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) NOX mg/Nm3 Hevítés/újrahevítés/hőkezelés 100–250 Nincs indikatív szint CO Hevítés/újrahevítés/hőkezelés Nincs BAT-AEL 10–100 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 48. Grp. 1352. A hevítésből/újrahevítésből és a hőkezelésből származó, levegőbe történő kibocsátások

1.3.5.

1.3.5.1. A levegőbe történő diffúz kibocsátások (1) zárt tasakok vagy dobok használata diszpergálható vagy vízben oldódó összetevőket, pl. segédanyagokat tartalmazó anyagok kezelésére, (2) a szállítási távolságok minimálisra csökkentése, (3) hatékony anyagkezelés Grp. 50. A levegőbe történő diffúz kibocsátások megelőzése vagy csökkentése céljából alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás a) Operatív és technikai intézkedések Ilyen technikák lehetnek a következők: b) A szemcseszórásból származó kibocsátások extrakciója A szemcseszórásból származó kibocsátások. Az extrahált véggázokat pl. szövetbetétes szűrőket alkalmazó technikával kezelik

1.3.5.1.

BAT 50. A levegőbe történő diffúz kibocsátások megelőzése vagy csökkentése céljából alkalmazható BAT az alábbi két technika alkalmazása. Technika Leírás a) Operatív és technikai intézkedések Ilyen technikák lehetnek a következők: b) A szemcseszórásból származó kibocsátások extrakciója A szemcseszórásból származó kibocsátások. Az extrahált véggázokat pl. szövetbetétes szűrőket alkalmazó technikával kezelik (1) zárt tasakok vagy dobok használata diszpergálható vagy vízben oldódó összetevőket, pl. segédanyagokat tartalmazó anyagok kezelésére, (2) a szállítási távolságok minimálisra csökkentése, (3) hatékony anyagkezelés

zárt tasakok vagy dobok használata diszpergálható vagy vízben oldódó összetevőket, pl. segédanyagokat tartalmazó anyagok kezelésére,

a szállítási távolságok minimálisra csökkentése,

hatékony anyagkezelés

1.3.5.2. A hevítésből/újrahevítésből és a hőkezelésből származó, levegőbe történő kibocsátások Grp_51_124. táblázat. A hevítésből, az újrahevítésből és a hőkezelésből származó NOX levegőbe történő kibocsátásának megelőzése vagy csökkentése, valamint a CO-kibocsátás korlátozása érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia használata vagy az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz Általánosan alkalmazható b) A tüzelés optimalizálása A kemencében végbemenő energiaátalakítás hatékonyságának maximalizálása és ezzel együtt a kibocsátások (különösen a CO-kibocsátás) minimális szintre való csökkentése érdekében hozott intézkedések. Ezt olyan technikák kombinációjával lehet elérni, mint a kemence jó kialakítása, a hőmérséklet (pl. a tüzelőanyag és az égéslevegő hatékony keverése) és a tüzelőzónában való tartózkodási idő optimalizálása, valamint kemenceautomatizálás és -vezérlés alkalmazása c) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt d) Füstgáz-visszavezetés A füstgáz egy részének (külső) visszavezetése az égetőkamrába a friss égéslevegő egy része helyett azzal a kettős hatással jár, hogy egyrészt csökkenti a hőmérsékletet, másrészt korlátozza a nitrogén oxidációjához rendelkezésre álló O2-tartalmat, és ezáltal korlátozza az NOX-képződést. A folyamat a kemencéből származó füstgáznak a lángba juttatását jelenti az oxigéntartalom és ezzel együtt a lánghőmérséklet csökkentése érdekében A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja e) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják f) A levegő-előmelegítés hőmérsékletének korlátozása A levegő-előmelegítés hőmérsékletének korlátozása az NOX-kibocsátás koncentrációjának csökkenését eredményezi. Egyensúlyt kell elérni a füstgázból származó hővisszanyerés maximalizálása és az NOX-kibocsátás minimalizálása között Általánosan alkalmazható g) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja h) Lángmentes tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása (azaz a kemence térfogata, az égők rendelkezésére álló hely, az égők közötti távolság) és a kemencében található tűzálló bélés cseréjének szükségessége korlátozhatja. Nem alkalmazható a lángmentes tüzeléshez szükséges öngyulladási hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten üzemelő kemencék esetében Paraméter Egység Eljárás(ok) BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) NOX mg/Nm3 Hevítés/újrahevítés/hőkezelés 100–250 Nincs indikatív szint CO Hevítés/újrahevítés/hőkezelés Nincs BAT-AEL 10–100 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 48.

1.3.5.2.

BAT 51. 1.24. táblázat A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szint (BAT-AEL) az NOX levegőbe történő irányított kibocsátásai esetében és a CO levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó indikatív kibocsátási szint

A hevítésből, az újrahevítésből és a hőkezelésből származó NOX levegőbe történő kibocsátásának megelőzése vagy csökkentése, valamint a CO-kibocsátás korlátozása érdekében alkalmazható BAT a fosszilis energiahordozóktól mentes energiaforrásokból előállított villamos energia használata vagy az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyag vagy tüzelőanyagok kombinációjának használata Az alacsony NOX-képződési potenciállal rendelkező tüzelőanyagok közé tartozik a földgáz és a cseppfolyósított szénhidrogéngáz Általánosan alkalmazható b) A tüzelés optimalizálása A kemencében végbemenő energiaátalakítás hatékonyságának maximalizálása és ezzel együtt a kibocsátások (különösen a CO-kibocsátás) minimális szintre való csökkentése érdekében hozott intézkedések. Ezt olyan technikák kombinációjával lehet elérni, mint a kemence jó kialakítása, a hőmérséklet (pl. a tüzelőanyag és az égéslevegő hatékony keverése) és a tüzelőzónában való tartózkodási idő optimalizálása, valamint kemenceautomatizálás és -vezérlés alkalmazása c) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt d) Füstgáz-visszavezetés A füstgáz egy részének (külső) visszavezetése az égetőkamrába a friss égéslevegő egy része helyett azzal a kettős hatással jár, hogy egyrészt csökkenti a hőmérsékletet, másrészt korlátozza a nitrogén oxidációjához rendelkezésre álló O2-tartalmat, és ezáltal korlátozza az NOX-képződést. A folyamat a kemencéből származó füstgáznak a lángba juttatását jelenti az oxigéntartalom és ezzel együtt a lánghőmérséklet csökkentése érdekében A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja e) Alacsony NOX-kibocsátású égők Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a kialakítás és/vagy működési korlátok korlátozhatják f) A levegő-előmelegítés hőmérsékletének korlátozása A levegő-előmelegítés hőmérsékletének korlátozása az NOX-kibocsátás koncentrációjának csökkenését eredményezi. Egyensúlyt kell elérni a füstgázból származó hővisszanyerés maximalizálása és az NOX-kibocsátás minimalizálása között Általánosan alkalmazható g) Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása és a minimális véggázáramlás szükségessége korlátozhatja h) Lángmentes tüzelés Lásd az 1.4.3. szakaszt A meglévő üzemek esetében való alkalmazhatóságot a kemence kialakítása (azaz a kemence térfogata, az égők rendelkezésére álló hely, az égők közötti távolság) és a kemencében található tűzálló bélés cseréjének szükségessége korlátozhatja. Nem alkalmazható a lángmentes tüzeléshez szükséges öngyulladási hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten üzemelő kemencék esetében Paraméter Egység Eljárás(ok) BAT-AEL (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) Indikatív kibocsátási szint (napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) NOX mg/Nm3 Hevítés/újrahevítés/hőkezelés 100–250 Nincs indikatív szint CO Hevítés/újrahevítés/hőkezelés Nincs BAT-AEL 10–100 A kapcsolódó ellenőrzést lásd: BAT 48.

1.3.6. Vízfogyasztás és szennyvízképződés Grp. 52megjegyzés. A vízfogyasztás optimalizálása és a keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi a) és b) technika együttes alkalmazása: A BAT 52 csak akkor alkalmazandó, ha a szennyvízkeletkezés a bemeneti és kimeneti anyagok BAT 2-ben említett nyilvántartása alapján lényegesnek minősül. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Vízáramok elkülönítése Lásd az 1.4.4. szakaszt Már létező üzemek esetében az alkalmazhatóságot a vízgyűjtő rendszer kialakítása korlátozhatja b) A víz újrafelhasználása és/vagy újrahasznosítása A vízáramokat (például technológiai víz, hűtővíz) zárt vagy félig zárt rendszerben, szükség esetén kezelést követően újrafelhasználják és/vagy újrahasznosítják A víz újrafelhasználásának és/vagy újrahasznosításának mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződéstartalom és/vagy a vízáramok jellemzői korlátozzák

1.3.6.

BAT 52.Megjegyzés:

A vízfogyasztás optimalizálása és a keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentése érdekében alkalmazható BAT az alábbi a) és b) technika együttes alkalmazása: A BAT 52 csak akkor alkalmazandó, ha a szennyvízkeletkezés a bemeneti és kimeneti anyagok BAT 2-ben említett nyilvántartása alapján lényegesnek minősül. Technika Leírás Alkalmazhatóság a) Vízáramok elkülönítése Lásd az 1.4.4. szakaszt Már létező üzemek esetében az alkalmazhatóságot a vízgyűjtő rendszer kialakítása korlátozhatja b) A víz újrafelhasználása és/vagy újrahasznosítása A vízáramokat (például technológiai víz, hűtővíz) zárt vagy félig zárt rendszerben, szükség esetén kezelést követően újrafelhasználják és/vagy újrahasznosítják A víz újrafelhasználásának és/vagy újrahasznosításának mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződéstartalom és/vagy a vízáramok jellemzői korlátozzák

1.4. A technikák leírása (1) az olvasztási és öntési műveletek optimalizálása, például az olvasztási veszteségek, a túlzott csőtisztítás és a hulladéktermelési arányok csökkentése érdekében, (2) a formázás és a magkészítés optimalizálása az öntőformák és magok hibáiból eredő hulladékképződés csökkentése érdekében, (3) a kapuzó- és emelőrendszerek optimalizálása, (4) szigetelt exoterm adagolók használata (5) az üzemeltetési rendszer optimalizálása, (6) a túl magas hőmérséklet elkerülése, (7) egységes töltés, (8) a levegőveszteség minimalizálása, (9) helyes bélelési gyakorlat. (10) alapanyagokra vonatkozó feltételek (pl. optimális méret és sűrűség a bemeneti anyagok és a hulladék esetében), (11) a kemence fedelének lezárása, (12) minimális pihentetési idő, (13) folyékony sarok tartása a kemencében, (14) karburálók hozzáadása az olvasztási ciklus kezdetén, (15) a maximális bemeneti teljesítményszinten történő üzemeltetés, (16) hőmérséklet-szabályozás a túlmelegedés megelőzése érdekében, (17) a túlzott salakfelhalmozódás megelőzése az olvadási hőmérséklet optimalizálása révén, (18) a kemencében lévő tűzálló bélés kopásának minimalizálása és ellenőrzése, (19) ha több indukciós kemence is üzemel, az energiafelhasználást csúcsterhelés-szabályozással optimalizálják. (20) antracit és szilícium használata az olvasztási védelemhez, (21) a kemence folyamatos vagy szakaszos fordulatszámának beállítása a maximális hőátvitel elérése érdekében, (22) az égő teljesítményének és szögének beállítása a maximális hőátvitel elérése érdekében. (23) rövidebb fémolvasztási és/vagy kezelési idők fejlett szabályozási módszerekkel, például a töltött anyagok összetétele és tömege, valamint az olvasztás hőmérséklete tekintetében, valamint hatékony mintavételi és salaktalanítási módszerek. (24) a kemence méretének megválasztása a folyamatos olvasztás iránti igény alapján, a folyamatos olvasztási folyamat eléréséhez, (25) az akna töltőanyaggal való folyamatos töltöttségének biztosítása az optimális hővisszanyerés érdekében, (26) az akna kialakításának a kijelölt töltőanyaghoz való igazítása a töltőanyag aknában történő optimális eloszlatása érdekében, (27) a kemence rendszeres tisztítása, (28) a tüzelőanyag-levegő arány független szabályozása minden egyes gáztüzelésű égő esetében, (29) a CO vagy a hidrogén folyamatos ellenőrzése minden égősorban, (30) oxigén-hozzáadás az olvasztási zóna felett az akna felső szintjén történő utánégetés biztosítására, (31) a töltet előmelegítése a füstgázokból visszanyert hulladékhő felhasználásával. (32) a töltet előmelegítése száraz kandallók vagy oldalirányú lángkemencék esetében, (33) automatikus hőmérséklet-szabályozásra alkalmas égők használata. (34) a tégely előmelegítése a töltés előtt, (35) nagy hővezetőképességű és hőmérséklet-változás-álló tégelyek (pl. grafit) használata, (36) a tégelyfalak tisztítása közvetlenül az ürítés után a salak vagy a kohósalak eltávolítása érdekében Grp. 141. Az energiahatékonyság növelésére szolgáló technikák Technika Leírás Kemenceautomatizálás és -vezérlés A melegítési folyamatot egy számítógépes rendszer segítségével optimalizálják, amely szabályozza a kulcsfontosságú paramétereket, például a kemence és az alapanyag hőmérsékletét, a levegő-tüzelőanyag arányt és a kemence nyomását Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Intézkedéseket hoznak az öntési eljárás hatékonyságának maximalizálása és a hulladékképződés csökkentése érdekében, például: Az aknamagasság növelése CBC kemencékben A hideg szeles kupolókemencékben az akna magasságának növelése lehetővé teszi, hogy az égési gázok hosszabb ideig érintkezzenek a töltettel, ami nagyobb hőátvitelt eredményez Hosszú kampányú kupola A kupolókemencét hosszú kampányüzemre állítják be, hogy minimálisra csökkentsék a karbantartást és a folyamatváltozásokat. Ez az aknában, a fenéken és a kandallóban a kemence tűzállóbb béléseinek használatával, a kemence falának vízhűtésével, valamint a kemenceaknába mélyebben behatoló, vízhűtéses fúvócsövekkel érhető el A HBC kemencék minimális lefúvatási ideje A lefúvatási időszakok minimalizálása a formázási és öntési eljárások ütemezésének programozásával az észszerűen állandó fémkereslet biztosítása érdekében Oxigéndúsításos tüzelés Az égéslevegőt részben vagy egészben tiszta oxigénre cserélik. Az oxigéndúsításos tüzelés használható a lángmentes tüzeléssel együttesen Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása közvetlenül a lefúvatás során, a kokszágyba történő oxigén befecskendezésével vagy a fúvókákon keresztül valósul meg Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.3. szakaszt Az égéslevegő előmelegítése Az égési füstgázból visszanyert hő egy részének újrafelhasználása az égés során használt levegő előmelegítése céljából. Ez például regeneratív vagy rekuperatív égők használata révén érhető el (lásd lejjebb). Egyensúlyt kell elérni a füstgázból származó hővisszanyerés maximalizálása és az NOX-kibocsátás minimalizálása között Rekuperatív égő A rekuperatív égők különböző típusú rekuperátorokat (például sugárzásos, konvekciós, kompakt vagy sugárzócsöves kialakítású hőcserélőket) alkalmaznak, hogy közvetlenül visszanyerjék a hőt a füstgázokból, amelyeket azután az égéslevegő előmelegítésére használnak Regeneratív égő A regeneratív égők két felváltva működő égőfejből állnak, amelyek tűzálló vagy kerámia anyagú hőtároló testekbe (foglalatokba) vannak beépítve. Míg az egyik égő működésben van, a másik égő tűzálló vagy kerámia anyagai elnyelik a füstgáz által leadott hőt, majd felhasználják azt az égéslevegő előmelegítésére Energiahatékony kemencetípus kiválasztása A kemence energiahatékonyságát figyelembe kell venni a kemence kiválasztásánál, például olyan kemencéknél, amelyek lehetővé teszik a bejövő töltet előmelegítését és szárítását az olvasztási zóna előtt A kemencék hőhatásfokának maximalizálására szolgáló technikák Az olvasztó- és hőkezelő kemencék energiaátalakítási hatékonyságának maximalizálása érdekében hozott intézkedések, a kibocsátások (különösen a por és a CO) minimálisra csökkentése mellett. Ezt számos folyamatoptimalizálási intézkedés alkalmazásával lehet elérni a kemence típusától függően, beleértve a hőmérséklet (pl. a tüzelőanyag és az égéslevegő hatékony keverése) és a tüzelőzónában való tartózkodási idő optimalizálását, valamint a kemenceautomatizálás és -vezérlés alkalmazását (lásd fent). Az egyes kemencékre vonatkozó intézkedések közé tartoznak a következők: Kupolókemencék esetében: Indukciós kemencék esetében: Forgókemencék esetében: EAF-ek esetében: Aknakemencék esetében: Lángkemencék esetében: Tégelykemencék esetében: A tiszta hulladék felhasználása A tiszta hulladék megolvasztása megakadályozza annak kockázatát, hogy a salak nemfémes vegyületeket vegyen fel, és/vagy a kemence vagy az öntőüst tűzálló bélései tönkremenjenek (1) a kötőanyag-rendszerrel összhangban lévő homokminőség alkalmazása, (2) a homoktárolás és -vizsgálat (tisztaság, szemcseméret, alak, nedvesség) megfelelő irányítása, (3) hőmérséklet-szabályozás, (4) a keverő karbantartása és tisztítása, (5) az öntőforma minőségének ellenőrzése (a formázási hibák megelőzése és szükség esetén kijavítása érdekében), (6) a kötőanyag-hozzáadási folyamat optimalizálása, (7) a keverési művelet optimalizálása (8) Hőmérséklet-szabályozás: a homok hőmérsékletét a lehető legállandóbb szinten kell tartani, és elég alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy megelőzhető legyen a párolgás okozta kibocsátás. A fenol- és furánsav-katalizált, poliuretán- és észterszilikát-rendszerek esetében az optimális hőmérséklet-tartomány 15 °C és 25 °C között van. Rezolészterrendszerek esetében az optimális hőmérséklet-tartomány 15 °C és 35 °C közötti. (1) a gyanta szabad (monomer) furfuril-alkohol-tartalmát minimalizálják (pl. 40 tömeg % alá csökkentik), valamint (2) a savkatalizátor kéntartalmát úgy csökkentik, hogy a szulfonsav egy részét erős kénmentes szerves savval helyettesítik (9) Furánsav-katalizált rendszerek esetében: (10) az aminok felhasználását minimálisra csökkentik a magon belüli diffúziós folyamat optimalizálásával, jellemzően a gázáram optimalizálására szolgáló számítógépes szimulációval, (11) a homok hőmérsékletét a lehető legállandóbb szinten, 20 °C és 25 °C között kell tartani, hogy a lehető legkisebb legyen a gázosítási idő és az aminfelhasználás, (12) a homok nedvességtartalmát 0,1 % alatt tartják, majd a gázosításhoz használt és a tisztító levegőt megszárítják, (13) a magtereket jól lezárják, hogy lehetővé váljon az aminkatalizátor-gáz extrakciója, és a magokat alaposan átöblítik, hogy megakadályozzák az aminkibocsátást a magok tárolása során. (14) a homok hőmérsékletét a lehető legállandóbb szinten, 15 °C és 30 °C között tartják, (15) a lúgos fenolgyanta kikeményítése metil-formiáttal történik, amelyet jellemzően 80 °C-ig felmelegített levegővel elgázosítanak, (16) a magtereket és a gázosítófejeket megfelelően lezárják, és a magtér lefúvatását úgy oldják meg, hogy enyhe ellennyomást biztosítson, így a kikeményítésnél a gőz elég hosszú ideig rendelkezésre áll a reakció végbemeneteléhez. (17) a gyanták kikeményedéséhez szükséges CO2-gáz pontos mennyiségét áramlásszabályozóval és időzítővel állítják be a legnagyobb szilárdság és tárolási idő elérése érdekében, (18) szilikátgyanták esetében folyékony bontószereket (pl. oldható szénhidrátokat) alkalmaznak a gázosítási sebesség növelésére. (19) a gázosítási időszakot követi a kikeményítéshez használt inert gázzal (pl. nitrogénnel) vagy levegővel történő öblítés, hogy eltávolítsák a homokból az el nem reagált kén-dioxid-felesleget, (20) a magterek jól lezárják, és a magokat alaposan átöblítik, hogy a magok tárolása során megakadályozzák a gázkibocsátást Grp. 142. Az anyaghatékonyság növelésére szolgáló technikák Technika Leírás A salak savasságának/lúgosságának beállítása Megfelelő folyasztószer (pl. mészkő savas és kalcium-fluorid bázisos kupolaműveletekhez) használata annak érdekében, hogy a salak elég folyékony legyen ahhoz, hogy elváljon a vastól Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.1. szakaszt A salak/kohósalak/szűrőpor/elhasználódott tűzálló bélések mechanikai előkezelése az újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében A keletkező salakot/kohósalakot/szűrőport/elhasználódott tűzálló béléseket a helyszínen különféle technikák (aprítás, elkülönítés, granulálás, mágneses leválasztás) alkalmazásával előkezelik A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása A kötőanyagok és a gyantafelhasználás optimalizálására irányuló intézkedések közé tartoznak a következők: A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során A vizet és a szétválasztó szereket külön kell felvinni az öntőformára a szórófejre erősített további fúvókák segítségével. Először vizet permeteznek, jelentősen lehűtve az öntőformát a szétválasztó szer alkalmazása előtt, ami csökkenti a szennyező anyagok és a víz kibocsátását és felhasználását A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál A gyakorlatok a következőket foglalják magukban (az alkalmazott kötőrendszer szerint): A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál A gyakorlatok a következőket foglalják magukban (az alkalmazott keményítési eljárás szerint): Fenol-uretán gyanták esetében (hűtődobozos eljárás): Rezolésztergyanták esetében: CO2-keményítésű gyanták (pl. lúgos fenolos, szilikát) esetében: SO2-keményítésű gyanták (pl. fenolos, epoxi/akril) esetében: A tiszta hulladék felhasználása Lásd az 1.4.1. szakaszt (1) Természetes/zöld homok formázása: A természetes- vagy zöldhomok-készítési területeken (pl. a szállítás, szitálás, keverés és hűtés során) és a formázási területeken – különösen a kiöntés során – keletkező véggázokat extrahálják. Automata formázógépek esetében megfelelő extrakciós rendszereket alkalmaznak a kibocsátások összegyűjtésére (pl. tetőn alkalmazott extrakció). Kézi formázás esetén az extrahálást a kibocsátó forráshoz lehető legközelebb mobil elszívóernyővel lehet elérni. (2) Hidegkötés, gázkeményítés, melegszilárdítási eljárások: Automata formázógépek esetében extrakciós rendszereket használnak a kibocsátások összegyűjtésére (pl. rögzített elszívóernyők, előtetős extrakció). Kézi formázás esetén az extrakció a kibocsátó forráshoz a lehető legközelebb, mobil elszívóernyővel történik. Abban az esetben, ha az öntőforma mérete és/vagy helykorlátozások miatt nem használhatók mobil elszívóernyők, öntőcsarnokos extrakciót kell alkalmazni. A maglövőgépeket lezárják, a véggázokat pedig extrahálják. Az extrakciót a frissen készített magok ellenőrzése, kezelése és tárolása során is alkalmazzák (pl. az ellenőrző táblán, a kezelő- és átmeneti tárolóterületek felett elhelyezett ernyővel) (3) Közvetlen termikus oxidáció: termikus oxidáció az égetésből származó energia visszanyerése nélkül. (4) Rekuperatív termikus oxidáció: termikus oxidáció a hulladékgázok hőjének felhasználásával, közvetett hőátadással. (5) Regeneratív termikus oxidáció: olyan termikus oxidáció, ahol a bejövő hulladékgázáramot az égetőkamrába kerülése előtt felmelegítik, amikor kerámiatestekkel töltött ágyon halad át. A megtisztított forró gázok egy (vagy több, egy korábbi égési ciklusban, belépő hulladékgázáram segítségével hűtött) kerámiával töltött ágyon való áthaladással távoznak az égetőkamrából. A felmelegített, kerámiával töltött ágy ezt követően egy újabb belépő hulladékgázáram előmelegítésével újabb égetési ciklust indít Grp. 143. A levegőbe történő kibocsátások mennyiségének csökkentésére szolgáló technikák Technika Leírás A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.2. szakaszt Adszorpció Szennyező anyagok eltávolítása a technológiai véggáz- vagy hulladékgázáramból szilárd felületen való megkötéssel (jellemzően aktív szén használatos adszorbensként). Az adszorpció lehet regeneratív vagy nem regeneratív Katalitikus oxidáció Olyan kibocsátáscsökkentési technika, amely a hulladékgázáramban lévő éghető vegyületeket levegővel vagy oxigénnel oxidálja egy katalizátorágyban. A katalizátor lehetővé teszi, hogy a termikus oxidációhoz képest az oxidálásra alacsonyabb hőmérsékleten és kisebb berendezésben kerüljön sor. A jellemző oxidációs hőmérséklet 200 °C és 600 °C közötti Ciklon Olyan berendezés, amely a véggázáramokban található por eltávolítását végzi a centrifugális erővel szembeni tehetetlenség kihasználásával, rendszerint egy kúpos kamrában. A porleválasztókat főleg a további poreltávolítást megelőző előkezelésre vagy szerves vegyületek eltávolítására használják. Multiciklonok is használhatók Száraz mosás Valamely lúgos oldat (például mész vagy nátrium-hidrogén-karbonát) száraz porát vagy szuszpenzióját/oldatát bevezetik a véggázáramba, és diszpergálják. Az anyag reakcióba lép a savas gáznemű anyaggal (pl. SO2), szilárd anyagot képezve, amelyet szűréssel (pl. szövetbetétes szűrővel) távolítanak el Elektrosztatikus porleválasztó Az elektrosztatikus porleválasztók (ESP-k) a részecskéket elektromosan feltöltik, és elektromos erőtér hatása alatt leválasztják. Az elektrosztatikus porleválasztók a legkülönbözőbb feltételek mellett képesek üzemelni. A kibocsátáscsökkentés hatékonysága függhet a mezők számától, a tartózkodási időtől (mérettől) és a korábbi fázisokban beiktatott részecskeszűrő egységektől. Általában 2–5 mező jöhet számításba, de a legfejlettebb ESP-k esetében akár 7 mező is rendelkezésre állhat. Az elektrosztatikus porleválasztók a pornak az elektródákról való összegyűjtésére használt technikától függően lehetnek száraz vagy nedves típusúak. A nedves elektrosztatikus porleválasztókat jellemzően a finomszűrés szakaszában a maradványpor és cseppek nedves mosást követő eltávolítására használják A formázásból és/vagy a magkészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A formázásból (beleértve a mintakészítést) és/vagy a magkészítésből származó kibocsátásokat extrahálják. A kiválasztott extraháló rendszer a formázási/magkészítési eljárás típusától függ. Szövetbetétes szűrő A szövetbetétes szűrők, más néven zsákszűrők, finom szövésű vagy nemezes anyagból készülnek, és a gázt ezen áramoltatják át a részecskék eltávolítása érdekében. A szövetbetétes szűrők lehetnek lapok, patronok vagy zsákok, amelyekben több szövetbetétes szűrőegység van csoportosítva. A szövetbetétes szűrőhöz olyan szövetanyagot kell választani, amely megfelel az adott hulladékgáz tulajdonságainak és a maximális üzemi hőmérsékletnek Lángmentes tüzelés A lángmentes tüzelést úgy érik el, hogy a tüzelőanyagot és az égéslevegőt külön-külön nagy sebességgel fecskendezik be a kemence égésterébe, hogy elnyomják a lángképződést és csökkentsék a termikus NOX-képződést, miközben egyenletesebb hőeloszlást hoznak létre az égéstérben. A lángmentes tüzelés kombinálható az oxigéndúsításos tüzeléssel (lásd az 1.4.1. szakaszt) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt Alacsony NOX-kibocsátású égő A (nagyon alacsony NOX-kibocsátású égőt is magában foglaló) technika alapelve a láng csúcshőmérsékletének csökkentése. A levegő/tüzelőanyag keverése csökkenti a rendelkezésre álló oxigén mennyiségét és a láng hőmérsékletét, ezáltal késlelteti a tüzelőanyaghoz kötött nitrogén NOX-dá való átalakulását és a termikus NOX-képződést, miközben fenntartja a tüzelés hatékonyságát A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.2. szakaszt Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.1. szakaszt Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.1. szakaszt Véggázok utánégetése A kemence véggázaiban lévő CO és más szerves vegyületek utánégetését a kibocsátások csökkentésére és hővisszanyerésre használják. A keletkező hőt hőcserélővel visszanyerik, és a fúvólevegő előmelegítésére vagy egyéb belső célokra használják fel. A HBC kemencékben az utánégetés egy külön utánégető kamrában történik, amelyet egy földgázégő előmelegít. A CBC kemencékben az utánégetés közvetlenül a kupolaaknában történik. A forgókemencékben az utánégetést a kemence és a hőcserélő között elhelyezett utánégetővel hajtják végre A megfelelő kemencetípus kiválasztása A megfelelő kemencetípus(ok) kiválasztása a kibocsátások szintje és a műszaki kritériumok alapján, pl. folyamattípusok, úgymint folyamatos vagy szakaszos gyártás, kemencekapacitás, öntvénytípus, a nyersanyagok rendelkezésre állása, a nyersanyagok tisztaságától függő rugalmasság és ötvözetváltás. A kemence energiahatékonyságát is figyelembe kell venni (lásd az Energiahatékony kemencetípus kiválasztása technikát az 1.4.1. szakaszban) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Öntőformák és magok alkoholalapú bevonatainak vizes bevonatokkal való helyettesítése. A vizes bevonatokat környezeti levegőn vagy szárítókemencében szárítják Termikus oxidáció Olyan kibocsátáscsökkentési technika, amely oxidálja a hulladékgázáramokban található éghető vegyületeket a következő eljárással: az áram felfűtése a tűztérben levegővel vagy oxigénnel az öngyulladási hőmérséklete fölé, majd magas hőmérséklet fenntartása, amíg a gázáram teljesen el nem ég szén-dioxiddá és vízzé. A jellemző égési hőmérséklet 800 °C és 1000 °C közötti. Többféle termikus oxidációt működtetnek: A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Nedves mosás Gáznemű vagy szemcsés szennyező anyag eltávolítása a gőzáramból folyékony oldószerbe, általában vízbe vagy vizes oldatba történő tömegátvitel útján. Adott esetben kémiai reakciót is magában foglal (pl. savas vagy lúgos mosás). Bizonyos esetekben a vegyületek visszanyerhetők az oldószerből. Ide tartoznak a Venturi-mosók is Grp. 144. A vízbe történő kibocsátások mennyiségének csökkentésére szolgáló technikák Technika Leírás Eleveniszapos eljárás Az eleveniszapos eljárásban a mikroorganizmusok szuszpenzióként vannak jelen a szennyvízben, és az egész keverék levegőztetése mechanikusan történik. Az eleveniszap-keverék egy elválasztó létesítménybe kerül, ahol az újrafeldolgozás során a levegőztető medencébe helyezik Adszorpció Az oldható anyagok (oldott anyagok) eltávolítása a szennyvízből szilárd, erősen porózus részecskék (jellemzően aktív szén) felületére juttatva őket Aerob kezelés Az oldott szerves szennyező anyagok oxigénnel történő, a mikroorganizmusok anyagcseréjét felhasználó biológiai oxidációja. A (levegőként vagy tiszta oxigénként beadott) oldott oxigén jelenlétében a szerves összetevők szén-dioxiddá és vízzé ásványosodnak, vagy egyéb metabolitokká és biomasszává alakulnak át Kémiai kicsapatás A feloldott szennyező anyagok oldhatatlan vegyületté történő alakítása kémiai kicsapószer hozzáadásával. A szilárd csapadék elválasztása ezután ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel történik. Szükség esetén ezt mikroszűrés vagy ultraszűrés követheti. A foszfor kicsapatásához polivalens fémionokat (pl. kalciumot, alumíniumot, vasat) használnak Kémiai redukció A szennyező anyagok hasonló, de kevésbé káros vagy veszélyes vegyületekké való átalakítása redukálószerekkel Koagulálás és flokkulálás A koagulálás és a flokkulálás a lebegő szilárd anyagok szennyvízből történő kiválasztására használatos, rendszerint egymást követő lépésekben végzett eljárások. A koagulálás úgy történik, hogy a lebegő szilárd anyagok töltésével ellentétes töltésű koagulálószereket adnak a szennyvízhez. A flokkulálás pedig polimerek hozzáadását jelenti, aminek során a mikrorészecskék egymásnak ütköznek, és nagyobb egységekbe, úgynevezett flokkokba rendeződnek Kiegyenlítés Az áramok és a szennyező anyag-terhelések központi tartályokkal való kiegyenlítése a végső szennyvízkezelés bemeneténél. A kiegyenlítés történhet decentralizált módon vagy más irányítási technikákkal is Bepárlás A szennyvíz elpárologtatása olyan desztillációs folyamat, amelynek során a víz az illékony anyag, és a koncentrátumot fenékmaradékként kell kezelni (pl. újrafeldolgozni vagy ártalmatlanítani). E művelet célja a szennyvíz mennyiségének csökkentése vagy az anyalúgok töményítése. Az illékony gőzt kondenzátorban gyűjtik össze, és a kondenzvizet szükség esetén egy későbbi kezelés után újrahasznosítják. A bepárlóknak számos típusa létezik: természetes keringtető bepárlók; rövid csöves, függőleges bepárlók; kosaras bepárlók; esőfilmes bepárlók; kevert vékony filmes bepárlók. A megcélzott tipikus szennyező anyagok az oldható szennyező anyagok (pl. sók) Szűrés A szilárd anyagok elválasztása a szennyvízből porózus közegen történő átvezetéssel, pl. homokszűrés, mikroszűrés és ultraszűrés Flotáció A szilárd vagy folyékony részecskék leválasztása a szennyvízről azáltal, hogy a finom gázbuborékokhoz (általában levegőhöz) tapadnak. A folyadék felszínére kerülő részecskék összegyűlnek, és onnan fölözővel eltávolíthatók Membrán bioreaktor (MBR) Az MBR egy membrános eljárás (pl. mikroszűrés vagy ultraszűrés) és egy felfüggesztett növekedésű bioreaktor kombinációjából áll. A biológiai szennyvízkezelésre szolgáló MBR-rendszerben a hagyományos levegőztetett iszaprendszer másodlagos derítési és harmadlagos szűrési lépését membránszűréssel (az iszap és a szuszpendált szilárd anyagok szétválasztásával) helyettesítik Nanoszűrés Szűrési eljárás, amelyhez körülbelül 1 nm pórusátmérőjű membránokat használnak Semlegesítés A szennyvíz pH-jának semleges (körülbelül 7-es) szintre való módosítása vegyi anyagok hozzáadása révén. A pH növelésére általában nátrium-hidroxidot (NaOH) vagy kalcium-hidroxidot (Ca(OH)2), csökkentésére pedig általában kénsavat (H2SO4), sósavat (HCl) vagy szén-dioxidot (CO2) használnak. A semlegesítés során bekövetkezhet egyes anyagok kicsapódása Fizikai elválasztás A durva szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék és fémrészecskék elválasztása a szennyvízből, például szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, zsírfogóval, hidrociklonnal, olaj-víz elválasztóval vagy elsődleges ülepítő tartályokkal Fordított ozmózis Membrános eljárás, amelynek során az egymástól membránnal elválasztott részek között előidézett nyomáskülönbség hatására a víz a töményebb oldatból a kevésbé tömény oldatba áramlik Ülepítés A lebegő részecskék és lebegő anyagok elkülönítése gravitációs ülepítéssel Vízáramok elkülönítése A vízáramok (például a talaj felszínén elfolyó víz, technológiai víz) gyűjtése és kezelése elkülönítetten történik a szennyező anyag-tartalom és a szükséges kezelési technikák alapján. A kezelés nélkül újrahasznosítható szennyvízáramokat elkülönítik a kezelést igénylő szennyvízáramoktól

1.4.

1.4.1. Az energiahatékonyság növelésére szolgáló technikák Technika Leírás Kemenceautomatizálás és -vezérlés A melegítési folyamatot egy számítógépes rendszer segítségével optimalizálják, amely szabályozza a kulcsfontosságú paramétereket, például a kemence és az alapanyag hőmérsékletét, a levegő-tüzelőanyag arányt és a kemence nyomását Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Intézkedéseket hoznak az öntési eljárás hatékonyságának maximalizálása és a hulladékképződés csökkentése érdekében, például: Az aknamagasság növelése CBC kemencékben A hideg szeles kupolókemencékben az akna magasságának növelése lehetővé teszi, hogy az égési gázok hosszabb ideig érintkezzenek a töltettel, ami nagyobb hőátvitelt eredményez Hosszú kampányú kupola A kupolókemencét hosszú kampányüzemre állítják be, hogy minimálisra csökkentsék a karbantartást és a folyamatváltozásokat. Ez az aknában, a fenéken és a kandallóban a kemence tűzállóbb béléseinek használatával, a kemence falának vízhűtésével, valamint a kemenceaknába mélyebben behatoló, vízhűtéses fúvócsövekkel érhető el A HBC kemencék minimális lefúvatási ideje A lefúvatási időszakok minimalizálása a formázási és öntési eljárások ütemezésének programozásával az észszerűen állandó fémkereslet biztosítása érdekében Oxigéndúsításos tüzelés Az égéslevegőt részben vagy egészben tiszta oxigénre cserélik. Az oxigéndúsításos tüzelés használható a lángmentes tüzeléssel együttesen Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása közvetlenül a lefúvatás során, a kokszágyba történő oxigén befecskendezésével vagy a fúvókákon keresztül valósul meg Véggázok utánégetése Lásd az 1.4.3. szakaszt Az égéslevegő előmelegítése Az égési füstgázból visszanyert hő egy részének újrafelhasználása az égés során használt levegő előmelegítése céljából. Ez például regeneratív vagy rekuperatív égők használata révén érhető el (lásd lejjebb). Egyensúlyt kell elérni a füstgázból származó hővisszanyerés maximalizálása és az NOX-kibocsátás minimalizálása között Rekuperatív égő A rekuperatív égők különböző típusú rekuperátorokat (például sugárzásos, konvekciós, kompakt vagy sugárzócsöves kialakítású hőcserélőket) alkalmaznak, hogy közvetlenül visszanyerjék a hőt a füstgázokból, amelyeket azután az égéslevegő előmelegítésére használnak Regeneratív égő A regeneratív égők két felváltva működő égőfejből állnak, amelyek tűzálló vagy kerámia anyagú hőtároló testekbe (foglalatokba) vannak beépítve. Míg az egyik égő működésben van, a másik égő tűzálló vagy kerámia anyagai elnyelik a füstgáz által leadott hőt, majd felhasználják azt az égéslevegő előmelegítésére Energiahatékony kemencetípus kiválasztása A kemence energiahatékonyságát figyelembe kell venni a kemence kiválasztásánál, például olyan kemencéknél, amelyek lehetővé teszik a bejövő töltet előmelegítését és szárítását az olvasztási zóna előtt A kemencék hőhatásfokának maximalizálására szolgáló technikák Az olvasztó- és hőkezelő kemencék energiaátalakítási hatékonyságának maximalizálása érdekében hozott intézkedések, a kibocsátások (különösen a por és a CO) minimálisra csökkentése mellett. Ezt számos folyamatoptimalizálási intézkedés alkalmazásával lehet elérni a kemence típusától függően, beleértve a hőmérséklet (pl. a tüzelőanyag és az égéslevegő hatékony keverése) és a tüzelőzónában való tartózkodási idő optimalizálását, valamint a kemenceautomatizálás és -vezérlés alkalmazását (lásd fent). Az egyes kemencékre vonatkozó intézkedések közé tartoznak a következők: Kupolókemencék esetében: Indukciós kemencék esetében: Forgókemencék esetében: EAF-ek esetében: Aknakemencék esetében: Lángkemencék esetében: Tégelykemencék esetében: A tiszta hulladék felhasználása A tiszta hulladék megolvasztása megakadályozza annak kockázatát, hogy a salak nemfémes vegyületeket vegyen fel, és/vagy a kemence vagy az öntőüst tűzálló bélései tönkremenjenek (1) az olvasztási és öntési műveletek optimalizálása, például az olvasztási veszteségek, a túlzott csőtisztítás és a hulladéktermelési arányok csökkentése érdekében, (2) a formázás és a magkészítés optimalizálása az öntőformák és magok hibáiból eredő hulladékképződés csökkentése érdekében, (3) a kapuzó- és emelőrendszerek optimalizálása, (4) szigetelt exoterm adagolók használata (5) az üzemeltetési rendszer optimalizálása, (6) a túl magas hőmérséklet elkerülése, (7) egységes töltés, (8) a levegőveszteség minimalizálása, (9) helyes bélelési gyakorlat. (10) alapanyagokra vonatkozó feltételek (pl. optimális méret és sűrűség a bemeneti anyagok és a hulladék esetében), (11) a kemence fedelének lezárása, (12) minimális pihentetési idő, (13) folyékony sarok tartása a kemencében, (14) karburálók hozzáadása az olvasztási ciklus kezdetén, (15) a maximális bemeneti teljesítményszinten történő üzemeltetés, (16) hőmérséklet-szabályozás a túlmelegedés megelőzése érdekében, (17) a túlzott salakfelhalmozódás megelőzése az olvadási hőmérséklet optimalizálása révén, (18) a kemencében lévő tűzálló bélés kopásának minimalizálása és ellenőrzése, (19) ha több indukciós kemence is üzemel, az energiafelhasználást csúcsterhelés-szabályozással optimalizálják. (20) antracit és szilícium használata az olvasztási védelemhez, (21) a kemence folyamatos vagy szakaszos fordulatszámának beállítása a maximális hőátvitel elérése érdekében, (22) az égő teljesítményének és szögének beállítása a maximális hőátvitel elérése érdekében. (23) rövidebb fémolvasztási és/vagy kezelési idők fejlett szabályozási módszerekkel, például a töltött anyagok összetétele és tömege, valamint az olvasztás hőmérséklete tekintetében, valamint hatékony mintavételi és salaktalanítási módszerek. (24) a kemence méretének megválasztása a folyamatos olvasztás iránti igény alapján, a folyamatos olvasztási folyamat eléréséhez, (25) az akna töltőanyaggal való folyamatos töltöttségének biztosítása az optimális hővisszanyerés érdekében, (26) az akna kialakításának a kijelölt töltőanyaghoz való igazítása a töltőanyag aknában történő optimális eloszlatása érdekében, (27) a kemence rendszeres tisztítása, (28) a tüzelőanyag-levegő arány független szabályozása minden egyes gáztüzelésű égő esetében, (29) a CO vagy a hidrogén folyamatos ellenőrzése minden égősorban, (30) oxigén-hozzáadás az olvasztási zóna felett az akna felső szintjén történő utánégetés biztosítására, (31) a töltet előmelegítése a füstgázokból visszanyert hulladékhő felhasználásával. (32) a töltet előmelegítése száraz kandallók vagy oldalirányú lángkemencék esetében, (33) automatikus hőmérséklet-szabályozásra alkalmas égők használata. (34) a tégely előmelegítése a töltés előtt, (35) nagy hővezetőképességű és hőmérséklet-változás-álló tégelyek (pl. grafit) használata, (36) a tégelyfalak tisztítása közvetlenül az ürítés után a salak vagy a kohósalak eltávolítása érdekében

az olvasztási és öntési műveletek optimalizálása, például az olvasztási veszteségek, a túlzott csőtisztítás és a hulladéktermelési arányok csökkentése érdekében,

a formázás és a magkészítés optimalizálása az öntőformák és magok hibáiból eredő hulladékképződés csökkentése érdekében,

a kapuzó- és emelőrendszerek optimalizálása,

szigetelt exoterm adagolók használata

az üzemeltetési rendszer optimalizálása,

a túl magas hőmérséklet elkerülése,

egységes töltés,

a levegőveszteség minimalizálása,

helyes bélelési gyakorlat.

alapanyagokra vonatkozó feltételek (pl. optimális méret és sűrűség a bemeneti anyagok és a hulladék esetében),

a kemence fedelének lezárása,

minimális pihentetési idő,

folyékony sarok tartása a kemencében,

karburálók hozzáadása az olvasztási ciklus kezdetén,

a maximális bemeneti teljesítményszinten történő üzemeltetés,

hőmérséklet-szabályozás a túlmelegedés megelőzése érdekében,

a túlzott salakfelhalmozódás megelőzése az olvadási hőmérséklet optimalizálása révén,

a kemencében lévő tűzálló bélés kopásának minimalizálása és ellenőrzése,

ha több indukciós kemence is üzemel, az energiafelhasználást csúcsterhelés-szabályozással optimalizálják.

antracit és szilícium használata az olvasztási védelemhez,

a kemence folyamatos vagy szakaszos fordulatszámának beállítása a maximális hőátvitel elérése érdekében,

az égő teljesítményének és szögének beállítása a maximális hőátvitel elérése érdekében.

rövidebb fémolvasztási és/vagy kezelési idők fejlett szabályozási módszerekkel, például a töltött anyagok összetétele és tömege, valamint az olvasztás hőmérséklete tekintetében, valamint hatékony mintavételi és salaktalanítási módszerek.

a kemence méretének megválasztása a folyamatos olvasztás iránti igény alapján, a folyamatos olvasztási folyamat eléréséhez,

az akna töltőanyaggal való folyamatos töltöttségének biztosítása az optimális hővisszanyerés érdekében,

az akna kialakításának a kijelölt töltőanyaghoz való igazítása a töltőanyag aknában történő optimális eloszlatása érdekében,

a kemence rendszeres tisztítása,

a tüzelőanyag-levegő arány független szabályozása minden egyes gáztüzelésű égő esetében,

a CO vagy a hidrogén folyamatos ellenőrzése minden égősorban,

oxigén-hozzáadás az olvasztási zóna felett az akna felső szintjén történő utánégetés biztosítására,

a töltet előmelegítése a füstgázokból visszanyert hulladékhő felhasználásával.

a töltet előmelegítése száraz kandallók vagy oldalirányú lángkemencék esetében,

automatikus hőmérséklet-szabályozásra alkalmas égők használata.

a tégely előmelegítése a töltés előtt,

nagy hővezetőképességű és hőmérséklet-változás-álló tégelyek (pl. grafit) használata,

a tégelyfalak tisztítása közvetlenül az ürítés után a salak vagy a kohósalak eltávolítása érdekében

1.4.2. Az anyaghatékonyság növelésére szolgáló technikák Technika Leírás A salak savasságának/lúgosságának beállítása Megfelelő folyasztószer (pl. mészkő savas és kalcium-fluorid bázisos kupolaműveletekhez) használata annak érdekében, hogy a salak elég folyékony legyen ahhoz, hogy elváljon a vastól Az öntési hozam javítása és a hulladéktermelés csökkenése Lásd az 1.4.1. szakaszt A salak/kohósalak/szűrőpor/elhasználódott tűzálló bélések mechanikai előkezelése az újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében A keletkező salakot/kohósalakot/szűrőport/elhasználódott tűzálló béléseket a helyszínen különféle technikák (aprítás, elkülönítés, granulálás, mágneses leválasztás) alkalmazásával előkezelik A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása A kötőanyagok és a gyantafelhasználás optimalizálására irányuló intézkedések közé tartoznak a következők: A szétválasztó szer és a víz külön permetezése a nagynyomású öntés során A vizet és a szétválasztó szereket külön kell felvinni az öntőformára a szórófejre erősített további fúvókák segítségével. Először vizet permeteznek, jelentősen lehűtve az öntőformát a szétválasztó szer alkalmazása előtt, ami csökkenti a szennyező anyagok és a víz kibocsátását és felhasználását A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál A gyakorlatok a következőket foglalják magukban (az alkalmazott kötőrendszer szerint): A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál A gyakorlatok a következőket foglalják magukban (az alkalmazott keményítési eljárás szerint): Fenol-uretán gyanták esetében (hűtődobozos eljárás): Rezolésztergyanták esetében: CO2-keményítésű gyanták (pl. lúgos fenolos, szilikát) esetében: SO2-keményítésű gyanták (pl. fenolos, epoxi/akril) esetében: A tiszta hulladék felhasználása Lásd az 1.4.1. szakaszt (1) a kötőanyag-rendszerrel összhangban lévő homokminőség alkalmazása, (2) a homoktárolás és -vizsgálat (tisztaság, szemcseméret, alak, nedvesség) megfelelő irányítása, (3) hőmérséklet-szabályozás, (4) a keverő karbantartása és tisztítása, (5) az öntőforma minőségének ellenőrzése (a formázási hibák megelőzése és szükség esetén kijavítása érdekében), (6) a kötőanyag-hozzáadási folyamat optimalizálása, (7) a keverési művelet optimalizálása (8) Hőmérséklet-szabályozás: a homok hőmérsékletét a lehető legállandóbb szinten kell tartani, és elég alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy megelőzhető legyen a párolgás okozta kibocsátás. A fenol- és furánsav-katalizált, poliuretán- és észterszilikát-rendszerek esetében az optimális hőmérséklet-tartomány 15 °C és 25 °C között van. Rezolészterrendszerek esetében az optimális hőmérséklet-tartomány 15 °C és 35 °C közötti. (1) a gyanta szabad (monomer) furfuril-alkohol-tartalmát minimalizálják (pl. 40 tömeg % alá csökkentik), valamint (2) a savkatalizátor kéntartalmát úgy csökkentik, hogy a szulfonsav egy részét erős kénmentes szerves savval helyettesítik (9) Furánsav-katalizált rendszerek esetében: (10) az aminok felhasználását minimálisra csökkentik a magon belüli diffúziós folyamat optimalizálásával, jellemzően a gázáram optimalizálására szolgáló számítógépes szimulációval, (11) a homok hőmérsékletét a lehető legállandóbb szinten, 20 °C és 25 °C között kell tartani, hogy a lehető legkisebb legyen a gázosítási idő és az aminfelhasználás, (12) a homok nedvességtartalmát 0,1 % alatt tartják, majd a gázosításhoz használt és a tisztító levegőt megszárítják, (13) a magtereket jól lezárják, hogy lehetővé váljon az aminkatalizátor-gáz extrakciója, és a magokat alaposan átöblítik, hogy megakadályozzák az aminkibocsátást a magok tárolása során. (14) a homok hőmérsékletét a lehető legállandóbb szinten, 15 °C és 30 °C között tartják, (15) a lúgos fenolgyanta kikeményítése metil-formiáttal történik, amelyet jellemzően 80 °C-ig felmelegített levegővel elgázosítanak, (16) a magtereket és a gázosítófejeket megfelelően lezárják, és a magtér lefúvatását úgy oldják meg, hogy enyhe ellennyomást biztosítson, így a kikeményítésnél a gőz elég hosszú ideig rendelkezésre áll a reakció végbemeneteléhez. (17) a gyanták kikeményedéséhez szükséges CO2-gáz pontos mennyiségét áramlásszabályozóval és időzítővel állítják be a legnagyobb szilárdság és tárolási idő elérése érdekében, (18) szilikátgyanták esetében folyékony bontószereket (pl. oldható szénhidrátokat) alkalmaznak a gázosítási sebesség növelésére. (19) a gázosítási időszakot követi a kikeményítéshez használt inert gázzal (pl. nitrogénnel) vagy levegővel történő öblítés, hogy eltávolítsák a homokból az el nem reagált kén-dioxid-felesleget, (20) a magterek jól lezárják, és a magokat alaposan átöblítik, hogy a magok tárolása során megakadályozzák a gázkibocsátást

a kötőanyag-rendszerrel összhangban lévő homokminőség alkalmazása,

a homoktárolás és -vizsgálat (tisztaság, szemcseméret, alak, nedvesség) megfelelő irányítása,

hőmérséklet-szabályozás,

a keverő karbantartása és tisztítása,

az öntőforma minőségének ellenőrzése (a formázási hibák megelőzése és szükség esetén kijavítása érdekében),

a kötőanyag-hozzáadási folyamat optimalizálása,

a keverési művelet optimalizálása

Hőmérséklet-szabályozás: a homok hőmérsékletét a lehető legállandóbb szinten kell tartani, és elég alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy megelőzhető legyen a párolgás okozta kibocsátás. A fenol- és furánsav-katalizált, poliuretán- és észterszilikát-rendszerek esetében az optimális hőmérséklet-tartomány 15 °C és 25 °C között van. Rezolészterrendszerek esetében az optimális hőmérséklet-tartomány 15 °C és 35 °C közötti.

Furánsav-katalizált rendszerek esetében: (1) a gyanta szabad (monomer) furfuril-alkohol-tartalmát minimalizálják (pl. 40 tömeg % alá csökkentik), valamint (2) a savkatalizátor kéntartalmát úgy csökkentik, hogy a szulfonsav egy részét erős kénmentes szerves savval helyettesítik

a gyanta szabad (monomer) furfuril-alkohol-tartalmát minimalizálják (pl. 40 tömeg % alá csökkentik), valamint

a savkatalizátor kéntartalmát úgy csökkentik, hogy a szulfonsav egy részét erős kénmentes szerves savval helyettesítik

az aminok felhasználását minimálisra csökkentik a magon belüli diffúziós folyamat optimalizálásával, jellemzően a gázáram optimalizálására szolgáló számítógépes szimulációval,

a homok hőmérsékletét a lehető legállandóbb szinten, 20 °C és 25 °C között kell tartani, hogy a lehető legkisebb legyen a gázosítási idő és az aminfelhasználás,

a homok nedvességtartalmát 0,1 % alatt tartják, majd a gázosításhoz használt és a tisztító levegőt megszárítják,

a magtereket jól lezárják, hogy lehetővé váljon az aminkatalizátor-gáz extrakciója, és a magokat alaposan átöblítik, hogy megakadályozzák az aminkibocsátást a magok tárolása során.

a homok hőmérsékletét a lehető legállandóbb szinten, 15 °C és 30 °C között tartják,

a lúgos fenolgyanta kikeményítése metil-formiáttal történik, amelyet jellemzően 80 °C-ig felmelegített levegővel elgázosítanak,

a magtereket és a gázosítófejeket megfelelően lezárják, és a magtér lefúvatását úgy oldják meg, hogy enyhe ellennyomást biztosítson, így a kikeményítésnél a gőz elég hosszú ideig rendelkezésre áll a reakció végbemeneteléhez.

a gyanták kikeményedéséhez szükséges CO2-gáz pontos mennyiségét áramlásszabályozóval és időzítővel állítják be a legnagyobb szilárdság és tárolási idő elérése érdekében,

szilikátgyanták esetében folyékony bontószereket (pl. oldható szénhidrátokat) alkalmaznak a gázosítási sebesség növelésére.

a gázosítási időszakot követi a kikeményítéshez használt inert gázzal (pl. nitrogénnel) vagy levegővel történő öblítés, hogy eltávolítsák a homokból az el nem reagált kén-dioxid-felesleget,

a magterek jól lezárják, és a magokat alaposan átöblítik, hogy a magok tárolása során megakadályozzák a gázkibocsátást

1.4.3. A levegőbe történő kibocsátások mennyiségének csökkentésére szolgáló technikák Technika Leírás A salak savasságának/lúgosságának beállítása Lásd az 1.4.2. szakaszt Adszorpció Szennyező anyagok eltávolítása a technológiai véggáz- vagy hulladékgázáramból szilárd felületen való megkötéssel (jellemzően aktív szén használatos adszorbensként). Az adszorpció lehet regeneratív vagy nem regeneratív Katalitikus oxidáció Olyan kibocsátáscsökkentési technika, amely a hulladékgázáramban lévő éghető vegyületeket levegővel vagy oxigénnel oxidálja egy katalizátorágyban. A katalizátor lehetővé teszi, hogy a termikus oxidációhoz képest az oxidálásra alacsonyabb hőmérsékleten és kisebb berendezésben kerüljön sor. A jellemző oxidációs hőmérséklet 200 °C és 600 °C közötti Ciklon Olyan berendezés, amely a véggázáramokban található por eltávolítását végzi a centrifugális erővel szembeni tehetetlenség kihasználásával, rendszerint egy kúpos kamrában. A porleválasztókat főleg a további poreltávolítást megelőző előkezelésre vagy szerves vegyületek eltávolítására használják. Multiciklonok is használhatók Száraz mosás Valamely lúgos oldat (például mész vagy nátrium-hidrogén-karbonát) száraz porát vagy szuszpenzióját/oldatát bevezetik a véggázáramba, és diszpergálják. Az anyag reakcióba lép a savas gáznemű anyaggal (pl. SO2), szilárd anyagot képezve, amelyet szűréssel (pl. szövetbetétes szűrővel) távolítanak el Elektrosztatikus porleválasztó Az elektrosztatikus porleválasztók (ESP-k) a részecskéket elektromosan feltöltik, és elektromos erőtér hatása alatt leválasztják. Az elektrosztatikus porleválasztók a legkülönbözőbb feltételek mellett képesek üzemelni. A kibocsátáscsökkentés hatékonysága függhet a mezők számától, a tartózkodási időtől (mérettől) és a korábbi fázisokban beiktatott részecskeszűrő egységektől. Általában 2–5 mező jöhet számításba, de a legfejlettebb ESP-k esetében akár 7 mező is rendelkezésre állhat. Az elektrosztatikus porleválasztók a pornak az elektródákról való összegyűjtésére használt technikától függően lehetnek száraz vagy nedves típusúak. A nedves elektrosztatikus porleválasztókat jellemzően a finomszűrés szakaszában a maradványpor és cseppek nedves mosást követő eltávolítására használják A formázásból és/vagy a magkészítésből származó kibocsátások extrakciója a lehető legközelebb a kibocsátó forráshoz A formázásból (beleértve a mintakészítést) és/vagy a magkészítésből származó kibocsátásokat extrahálják. A kiválasztott extraháló rendszer a formázási/magkészítési eljárás típusától függ. Szövetbetétes szűrő A szövetbetétes szűrők, más néven zsákszűrők, finom szövésű vagy nemezes anyagból készülnek, és a gázt ezen áramoltatják át a részecskék eltávolítása érdekében. A szövetbetétes szűrők lehetnek lapok, patronok vagy zsákok, amelyekben több szövetbetétes szűrőegység van csoportosítva. A szövetbetétes szűrőhöz olyan szövetanyagot kell választani, amely megfelel az adott hulladékgáz tulajdonságainak és a maximális üzemi hőmérsékletnek Lángmentes tüzelés A lángmentes tüzelést úgy érik el, hogy a tüzelőanyagot és az égéslevegőt külön-külön nagy sebességgel fecskendezik be a kemence égésterébe, hogy elnyomják a lángképződést és csökkentsék a termikus NOX-képződést, miközben egyenletesebb hőeloszlást hoznak létre az égéstérben. A lángmentes tüzelés kombinálható az oxigéndúsításos tüzeléssel (lásd az 1.4.1. szakaszt) Kemenceautomatizálás és -vezérlés Lásd az 1.4.1. szakaszt Alacsony NOX-kibocsátású égő A (nagyon alacsony NOX-kibocsátású égőt is magában foglaló) technika alapelve a láng csúcshőmérsékletének csökkentése. A levegő/tüzelőanyag keverése csökkenti a rendelkezésre álló oxigén mennyiségét és a láng hőmérsékletét, ezáltal késlelteti a tüzelőanyaghoz kötött nitrogén NOX-dá való átalakulását és a termikus NOX-képződést, miközben fenntartja a tüzelés hatékonyságát A kötőanyag- és gyantafogyasztás optimalizálása Lásd az 1.4.2. szakaszt Az égéslevegő oxigéntartalmának dúsítása Lásd az 1.4.1. szakaszt Oxigéndúsításos tüzelés Lásd az 1.4.1. szakaszt Véggázok utánégetése A kemence véggázaiban lévő CO és más szerves vegyületek utánégetését a kibocsátások csökkentésére és hővisszanyerésre használják. A keletkező hőt hőcserélővel visszanyerik, és a fúvólevegő előmelegítésére vagy egyéb belső célokra használják fel. A HBC kemencékben az utánégetés egy külön utánégető kamrában történik, amelyet egy földgázégő előmelegít. A CBC kemencékben az utánégetés közvetlenül a kupolaaknában történik. A forgókemencékben az utánégetést a kemence és a hőcserélő között elhelyezett utánégetővel hajtják végre A megfelelő kemencetípus kiválasztása A megfelelő kemencetípus(ok) kiválasztása a kibocsátások szintje és a műszaki kritériumok alapján, pl. folyamattípusok, úgymint folyamatos vagy szakaszos gyártás, kemencekapacitás, öntvénytípus, a nyersanyagok rendelkezésre állása, a nyersanyagok tisztaságától függő rugalmasság és ötvözetváltás. A kemence energiahatékonyságát is figyelembe kell venni (lásd az Energiahatékony kemencetípus kiválasztása technikát az 1.4.1. szakaszban) Alkoholalapú bevonatok helyettesítése vízalapú bevonatokkal Öntőformák és magok alkoholalapú bevonatainak vizes bevonatokkal való helyettesítése. A vizes bevonatokat környezeti levegőn vagy szárítókemencében szárítják Termikus oxidáció Olyan kibocsátáscsökkentési technika, amely oxidálja a hulladékgázáramokban található éghető vegyületeket a következő eljárással: az áram felfűtése a tűztérben levegővel vagy oxigénnel az öngyulladási hőmérséklete fölé, majd magas hőmérséklet fenntartása, amíg a gázáram teljesen el nem ég szén-dioxiddá és vízzé. A jellemző égési hőmérséklet 800 °C és 1000 °C közötti. Többféle termikus oxidációt működtetnek: A legjobb gyakorlatok alkalmazása a hidegkötési eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt A legjobb gyakorlatok alkalmazása a gázkeményítéses eljárásoknál Lásd az 1.4.2. szakaszt Nedves mosás Gáznemű vagy szemcsés szennyező anyag eltávolítása a gőzáramból folyékony oldószerbe, általában vízbe vagy vizes oldatba történő tömegátvitel útján. Adott esetben kémiai reakciót is magában foglal (pl. savas vagy lúgos mosás). Bizonyos esetekben a vegyületek visszanyerhetők az oldószerből. Ide tartoznak a Venturi-mosók is (1) Természetes/zöld homok formázása: A természetes- vagy zöldhomok-készítési területeken (pl. a szállítás, szitálás, keverés és hűtés során) és a formázási területeken – különösen a kiöntés során – keletkező véggázokat extrahálják. Automata formázógépek esetében megfelelő extrakciós rendszereket alkalmaznak a kibocsátások összegyűjtésére (pl. tetőn alkalmazott extrakció). Kézi formázás esetén az extrahálást a kibocsátó forráshoz lehető legközelebb mobil elszívóernyővel lehet elérni. (2) Hidegkötés, gázkeményítés, melegszilárdítási eljárások: Automata formázógépek esetében extrakciós rendszereket használnak a kibocsátások összegyűjtésére (pl. rögzített elszívóernyők, előtetős extrakció). Kézi formázás esetén az extrakció a kibocsátó forráshoz a lehető legközelebb, mobil elszívóernyővel történik. Abban az esetben, ha az öntőforma mérete és/vagy helykorlátozások miatt nem használhatók mobil elszívóernyők, öntőcsarnokos extrakciót kell alkalmazni. A maglövőgépeket lezárják, a véggázokat pedig extrahálják. Az extrakciót a frissen készített magok ellenőrzése, kezelése és tárolása során is alkalmazzák (pl. az ellenőrző táblán, a kezelő- és átmeneti tárolóterületek felett elhelyezett ernyővel) (3) Közvetlen termikus oxidáció: termikus oxidáció az égetésből származó energia visszanyerése nélkül. (4) Rekuperatív termikus oxidáció: termikus oxidáció a hulladékgázok hőjének felhasználásával, közvetett hőátadással. (5) Regeneratív termikus oxidáció: olyan termikus oxidáció, ahol a bejövő hulladékgázáramot az égetőkamrába kerülése előtt felmelegítik, amikor kerámiatestekkel töltött ágyon halad át. A megtisztított forró gázok egy (vagy több, egy korábbi égési ciklusban, belépő hulladékgázáram segítségével hűtött) kerámiával töltött ágyon való áthaladással távoznak az égetőkamrából. A felmelegített, kerámiával töltött ágy ezt követően egy újabb belépő hulladékgázáram előmelegítésével újabb égetési ciklust indít

Természetes/zöld homok formázása: A természetes- vagy zöldhomok-készítési területeken (pl. a szállítás, szitálás, keverés és hűtés során) és a formázási területeken – különösen a kiöntés során – keletkező véggázokat extrahálják. Automata formázógépek esetében megfelelő extrakciós rendszereket alkalmaznak a kibocsátások összegyűjtésére (pl. tetőn alkalmazott extrakció). Kézi formázás esetén az extrahálást a kibocsátó forráshoz lehető legközelebb mobil elszívóernyővel lehet elérni.

Hidegkötés, gázkeményítés, melegszilárdítási eljárások: Automata formázógépek esetében extrakciós rendszereket használnak a kibocsátások összegyűjtésére (pl. rögzített elszívóernyők, előtetős extrakció). Kézi formázás esetén az extrakció a kibocsátó forráshoz a lehető legközelebb, mobil elszívóernyővel történik. Abban az esetben, ha az öntőforma mérete és/vagy helykorlátozások miatt nem használhatók mobil elszívóernyők, öntőcsarnokos extrakciót kell alkalmazni. A maglövőgépeket lezárják, a véggázokat pedig extrahálják. Az extrakciót a frissen készített magok ellenőrzése, kezelése és tárolása során is alkalmazzák (pl. az ellenőrző táblán, a kezelő- és átmeneti tárolóterületek felett elhelyezett ernyővel)

Közvetlen termikus oxidáció: termikus oxidáció az égetésből származó energia visszanyerése nélkül.

Rekuperatív termikus oxidáció: termikus oxidáció a hulladékgázok hőjének felhasználásával, közvetett hőátadással.

Regeneratív termikus oxidáció: olyan termikus oxidáció, ahol a bejövő hulladékgázáramot az égetőkamrába kerülése előtt felmelegítik, amikor kerámiatestekkel töltött ágyon halad át. A megtisztított forró gázok egy (vagy több, egy korábbi égési ciklusban, belépő hulladékgázáram segítségével hűtött) kerámiával töltött ágyon való áthaladással távoznak az égetőkamrából. A felmelegített, kerámiával töltött ágy ezt követően egy újabb belépő hulladékgázáram előmelegítésével újabb égetési ciklust indít

1.4.4. A vízbe történő kibocsátások mennyiségének csökkentésére szolgáló technikák Technika Leírás Eleveniszapos eljárás Az eleveniszapos eljárásban a mikroorganizmusok szuszpenzióként vannak jelen a szennyvízben, és az egész keverék levegőztetése mechanikusan történik. Az eleveniszap-keverék egy elválasztó létesítménybe kerül, ahol az újrafeldolgozás során a levegőztető medencébe helyezik Adszorpció Az oldható anyagok (oldott anyagok) eltávolítása a szennyvízből szilárd, erősen porózus részecskék (jellemzően aktív szén) felületére juttatva őket Aerob kezelés Az oldott szerves szennyező anyagok oxigénnel történő, a mikroorganizmusok anyagcseréjét felhasználó biológiai oxidációja. A (levegőként vagy tiszta oxigénként beadott) oldott oxigén jelenlétében a szerves összetevők szén-dioxiddá és vízzé ásványosodnak, vagy egyéb metabolitokká és biomasszává alakulnak át Kémiai kicsapatás A feloldott szennyező anyagok oldhatatlan vegyületté történő alakítása kémiai kicsapószer hozzáadásával. A szilárd csapadék elválasztása ezután ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel történik. Szükség esetén ezt mikroszűrés vagy ultraszűrés követheti. A foszfor kicsapatásához polivalens fémionokat (pl. kalciumot, alumíniumot, vasat) használnak Kémiai redukció A szennyező anyagok hasonló, de kevésbé káros vagy veszélyes vegyületekké való átalakítása redukálószerekkel Koagulálás és flokkulálás A koagulálás és a flokkulálás a lebegő szilárd anyagok szennyvízből történő kiválasztására használatos, rendszerint egymást követő lépésekben végzett eljárások. A koagulálás úgy történik, hogy a lebegő szilárd anyagok töltésével ellentétes töltésű koagulálószereket adnak a szennyvízhez. A flokkulálás pedig polimerek hozzáadását jelenti, aminek során a mikrorészecskék egymásnak ütköznek, és nagyobb egységekbe, úgynevezett flokkokba rendeződnek Kiegyenlítés Az áramok és a szennyező anyag-terhelések központi tartályokkal való kiegyenlítése a végső szennyvízkezelés bemeneténél. A kiegyenlítés történhet decentralizált módon vagy más irányítási technikákkal is Bepárlás A szennyvíz elpárologtatása olyan desztillációs folyamat, amelynek során a víz az illékony anyag, és a koncentrátumot fenékmaradékként kell kezelni (pl. újrafeldolgozni vagy ártalmatlanítani). E művelet célja a szennyvíz mennyiségének csökkentése vagy az anyalúgok töményítése. Az illékony gőzt kondenzátorban gyűjtik össze, és a kondenzvizet szükség esetén egy későbbi kezelés után újrahasznosítják. A bepárlóknak számos típusa létezik: természetes keringtető bepárlók; rövid csöves, függőleges bepárlók; kosaras bepárlók; esőfilmes bepárlók; kevert vékony filmes bepárlók. A megcélzott tipikus szennyező anyagok az oldható szennyező anyagok (pl. sók) Szűrés A szilárd anyagok elválasztása a szennyvízből porózus közegen történő átvezetéssel, pl. homokszűrés, mikroszűrés és ultraszűrés Flotáció A szilárd vagy folyékony részecskék leválasztása a szennyvízről azáltal, hogy a finom gázbuborékokhoz (általában levegőhöz) tapadnak. A folyadék felszínére kerülő részecskék összegyűlnek, és onnan fölözővel eltávolíthatók Membrán bioreaktor (MBR) Az MBR egy membrános eljárás (pl. mikroszűrés vagy ultraszűrés) és egy felfüggesztett növekedésű bioreaktor kombinációjából áll. A biológiai szennyvízkezelésre szolgáló MBR-rendszerben a hagyományos levegőztetett iszaprendszer másodlagos derítési és harmadlagos szűrési lépését membránszűréssel (az iszap és a szuszpendált szilárd anyagok szétválasztásával) helyettesítik Nanoszűrés Szűrési eljárás, amelyhez körülbelül 1 nm pórusátmérőjű membránokat használnak Semlegesítés A szennyvíz pH-jának semleges (körülbelül 7-es) szintre való módosítása vegyi anyagok hozzáadása révén. A pH növelésére általában nátrium-hidroxidot (NaOH) vagy kalcium-hidroxidot (Ca(OH)2), csökkentésére pedig általában kénsavat (H2SO4), sósavat (HCl) vagy szén-dioxidot (CO2) használnak. A semlegesítés során bekövetkezhet egyes anyagok kicsapódása Fizikai elválasztás A durva szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék és fémrészecskék elválasztása a szennyvízből, például szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, zsírfogóval, hidrociklonnal, olaj-víz elválasztóval vagy elsődleges ülepítő tartályokkal Fordított ozmózis Membrános eljárás, amelynek során az egymástól membránnal elválasztott részek között előidézett nyomáskülönbség hatására a víz a töményebb oldatból a kevésbé tömény oldatba áramlik Ülepítés A lebegő részecskék és lebegő anyagok elkülönítése gravitációs ülepítéssel Vízáramok elkülönítése A vízáramok (például a talaj felszínén elfolyó víz, technológiai víz) gyűjtése és kezelése elkülönítetten történik a szennyező anyag-tartalom és a szükséges kezelési technikák alapján. A kezelés nélkül újrahasznosítható szennyvízáramokat elkülönítik a kezelést igénylő szennyvízáramoktól

Versions

1. 2024-11-29